3. A mozgókép alapja állóképek gyors sorozata
Az emberi látásnak köszönhető; a szemben a
látott kép nem tűnik el azonnal
A késleltetési tehetetlenség alapja az ún.
retinális utókép, mely az erős stimulációt
követő illúzió. A szem kb. egytized
másodpercig megőrzi a látványt
1765-ben egy bizonyos d’ Arcy megmérte,
hogy a fény keltette hatás kb. egynyolcad
másodpercig marad meg a recehártyán
4. A mozgás ábrázolása egyidős
az emberrel. Az őskori ábrá-
zolások között találunk olyan
megjelenítéseket, melyek a
mozgás érzékeltetésére utalnak.
A felső-egyiptomi Beni-Hassani
sírboltban találtak egy i.e. 2800-
ból származó rajzsorozatot,
ami két birkózó küzdelmét örökítette meg
5. Titus Lucretius Carus (k.e. 99? – 50?) De
rerum natura című munkájában megemlít egy
optikai felismerést, hogy a megfigyelt tárgy
szem előtti felbukkanása és a szemben
megjelenő képe között időbeli elcsúszás van
Ptolemaios: ha egy fehér
korong egyik szektorát befest-
jük és megforgatjuk, bizonyos
sebességnél az egész felület
annak a szektornak a színében
jelenik meg
6. Mozgóképet a film előtt is tudtak előállítani
A mozgás fázisait tárják a szemlélő elé, úgy,
hogy azok a folyamatos mozgás érzetét keltik
Egyszemélyes befogadás
A thaumatrop egy korong, két
oldalán eltérő tartalommal egy
zsinegre fűzve. A legegyszerűbb
eszközök közé tartozik, de mégis
magában hordozza a filmművészet
technikai és tartalmi működésének lényegét.
7. A film állóképek sorozata: a képek gyors
egymásutáni vetítése folyamatos mozgást
eredményez
1825. Peter Mark Roget megfigyelése:
stroboszkóp jelenség
◦ Ha egy forgó kocsikerék küllői között nézünk egy másik
forgó kocsikereket, az bizonyos forgássebességnél és
távolságból nézve látszólag akár visszafelé is foroghat
A megfigyelés hozzásegítette az
utódokat a film megszületéséhez,
mert a küllők ugyanazt a szerepet
töltötték be, mint a filmfelvevő
és a lejátszó esetében a pilla
9. Mindegyik lényege a kép, szünet kép gyors
egymásutánisága.
1868. J. B. Linnet: kineográf (zsebmozi,
pörgetős füzet)
A mozgásfázisok a szem előtt gyorsan peregnek
le, az állóképek valódi mozgás érzetét keltik.
10. Mutoscop is ezt az elvet követi*, az
eszköz segítségével pörgethetjük a
lapokat.
*mozgásfázisok a szem előtt olyan gyorsan
peregnek le, hogy az állóképek sora valódi
mozgás érzetét kelti
1890. Edison: kinetoscop
◦ Az eszközben a mozgásfázis-
ok filmen voltak, de a befoga-
dás egy főre korlátozódott.
11. A mozi megszületésének lényegi vonása a film
kivetítése, sokszorosítsa.
A XVIII. század végéről Robertson „phantasmagoria
show„-ja, „ködfátyolképei és úsztatásai” kivetítve
voltak láthatók.
1866-ban Alois Polanecky „sztereogramm-szalon
berendezései” megsokszorozták a befogadók
számát.
12. 1870-es években August Fuhrman a
Kaiserpanoramát alkotta meg, az elnevezéssel
reklámozva vállalkozását.
1877. Emile Reynaud praxinoscope, melyet
vetítőegységek egészítve ki sok ember számára
tette láthatóvá a mozgóképet.
1879-1882 között egyfajta mini színházzá és
vetítővé alakította át, így bővítve a nézők körét.
13. A filmkészítés technikai előzményei
A film információhordozó: átvilágítható, egy felületen,
egymás után, külön-külön mezőben helyezkednek el a
mozgásfázisokat tartalmazó képek
Eadweard Muybridge ún. kronofotográfia eljárás:
◦ fotók mozgásfázisokról, amelyet több fényképezőgéppel
készítette
◦ A fázisfotókat praxiloscopba helyezve mozgatta meg.
14. Etien-Jules Marey: a morgásfázisokat
fotopuskával vagy külön lapokra vagy egy
felületre, de nem külön képmezőkbe rögzítette.
Muybridge és Marey tudásának ötvözete
eredményezi a film logikáját. Ezt Edison fedezte
fel, de ő, nem vetített ki a felvételeit
15. 1895. Louis és Auguste Lumiére útjára indították a
mozit
https://www.youtube.com/watch?v=1dgLEDdFddk
A párizsi Grand Caféban összegyűlt közönség
láthatta az állomásra begördülő vonatot.
Megváltozik a befogadás: egyszerre sok ember
részesül ugyanabban az élményben
16. Lumiére testvérek: kinematográf
◦ egyszerre felvevőkamera, másolóberendezés és
vetítőszerkezet.
◦ a kamerába fűzött filmre készülnek fázisfelvételek, ami
a felvétel pillanatában nem mozog
◦ akkor mozdul tovább, ha a takarópille eltakarja a fény
útját a képablakban, a képkockák egymás után
helyezkednek el.
17. A 19-20 század fordulóján, kirajzolódott két
nagy csoport: a fikciós film és a nem fikciós
film.
A Lumiére fivérek filmjei a nem fikciós filmek
őse
Megteremtették a filmhíradó, a néprajzi film,
a dokumentumfilm és a családi filmezés
alapjait.
Georges Meliés: a fikciós történetekre épülő
műfaj atyja
Munkái a kor színvonalához képest nagy
kreatívitásról tanúskodnak. Film trükköket
dolgozott ki, amelyek gyakran a fantasztikum
világába vezetnek.
18. A film kezdetben a színházzal mutatott
rokonságot
A technikai változásoknak köszönhetően hamar
kialakult saját nyelve
Az amerikai film megtalálta a legkifejezőbb
eszközöket:
◦ dokumentumszerű
◦ valósághű ábrázolás
◦ irreális, képzeletbeli világ
Amerikában az első
filmvállalatok:
◦ Edison
◦ Biograph
◦ Vitagraph
19. Edwin S. Porter: western típusú film
◦ A nagy vonatrablás
https://www.youtube.com/watch?v=Bc7wWOmEGGY
A némafilm legnagyszerűbb alkotása
◦ Egy nemzet születése
Némafilm sajátos színészi játékot követelt:
◦ hatalmas gesztusok
◦ intenzív mozgás
A vetítések nem voltak némák, a filmet mesélő
kommentálta, vagy zongorakísérettel tették
élvezhetőbbé
https://www.youtube.com/watch?v=u0IU8uQniX8
20. 1922. első hangos filmet, de csak 1929 után
aratott végérvényesen győzelmet a némafilm felett
1892. Georges Demeny
Phonoszkóp: hogyan köthetők össze a felvett
képek egy fonográffal.
Előtérbe kerül a kép és a szó viszonya, a köztük
lévő különbség
Több híres filmes aggódott, hogy a hanggal a film
lényege, a színészi játék fog elveszni
Eizenstein attól tartott, hogy a hanggal a valóság
illúziója erősödni fog, érdektelenné válik a film
◦ hanggal erősödött a színházi hatás
21. Többféle formátumot, méretet használtak.:
◦ A 16 mm-es keskenyfilm 1922-ben jelent meg
◦ fényhangos változata 1932-ben
◦ amatőrfilmezés megjelenésével megszületett a 8 mm-es
formátum is (Super 8, 1964, Kodak).
A film útkeresése alatt, változó mértékben, de
jelentős médiumává vált az oktatásnak.
Filmformátumok
A technikai paraméterek közül legfontosabb a
szélessége és a hangosítás
Kiemelkedő jelentőséggel két formátum terjedt el:
◦ 16 mm-es keskenyfilm
◦ a 8 mm-es (N8 és S8) keskenyfilm.
22. 35 mm-es formátumú mozifilm kezelése bonyolult,
speciális körülmény és képzettség szükséges a film
vetítéséhez
A 16 mm-es keskenyfilm formátumában található az
iskolai munkában felhasználható filmek többsége
Mindkét szélén perforált a néma, az egyik szélén
perforált a hangos változat
A hang: fényhang vagy mágneshang
A hangosfilmek többsége fényhangos változatban
készül. A kópiák 300 vagy 500 m-es tekercsekben
start- és végszalaggal kerülnek forgalomba.
23. 2x8-as elnevezés: a 16 mm-es filmből jön létre
Az N8 filmek néma kivitelben készülnek, utólag
hangosítható
A Super 8-as (S8) eredete az N8, de a perforáció
mérete és helyzete eltér a két terület kb. 40%-
kal nagyobb az N8-nál
A kép minősége és mérete szempontjából
pozitív változást hozott
Hangosítása a 16 mm-es filmhez hasonló
Lényeges változás, hogy a S8 filmnyersanyagok
mágneshangcsíkkal együtt kerültek forgalomba,
így egy sokoldalúan használható és könnyen
kezelhető formátummá vált.
24. Az S8-as film paramétereit tekintve alkalmas
oktatási célra: A képméret, a minősége, a
hangosítási lehetőségek, az egyszerű és
könnyen kezelhető technika mind emellett
szól
A videotechnika térhódítása miatt a S8
mégsem vált az oktatásban olyan médiummá
25. A film és a mozi is médium
A film „a társadalom kommunikációs folyamatainak
azon formája, melynek során az információ a
forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai
közvetítők révén jut el az emberek kisebb nagyobb
csoportjaihoz, a nagyközönséghez.”
A kommunikáció egyoldalú
A film egyenrangú a modern korban keletkezett
kommunikációs eszközökkel, a sajtóval, rádióval és a
televízióval
A mozizás csoportos tevékenység, program, amit
meg kell tervezni és szervezni. Az ember rákészül,
hogy kimozduljon otthonról, társaságba
26. 1947-től a televízió miatt több ezer mozit kellett bezárni.
Térhódítása ellen a film gyártók technikai korszerűsítéseket
hajtottak végre:
◦ Javult a filmek minősége
◦ A képek színesek lettek,
◦ A hang élvezhetőbb lett
◦ Stb.
1949-től indultak meg a hollywoodi „technikolor-csaták”: a
filmkonszerneket pénzügyi válságba sodorta a televízió
Csúcspont: Ben Hur
https://www.youtube.com/watch?v=LlzfqVtmxVA
Megnövelték a vetítővásznat: érvényesültek a tömegjelenetek
Elterjedt a több száz statisztát felvonultató történelmi film
Ma már akkor furcsa egy film, ha fekete-fehér és/vagy néma is
A számítógép megjelenésével fejlődött a kép, a hang és a
technika
Megjelentek a multiplexek és megindult a mozik harca
szerte a világon
