Budapest Science Meetup: 2012. szeptember

1. GMO-ellenesség Magyarországon:
ignorancia vagy megalapozott félelem?
Varga Máté

2. Az általános GM ellenesség (félelem) okai
Racionális okok
• Veszélyes-e minden GM növény? Avagy van-e valamilyen
általános ok, ami miatt a GM technológiától félnünk kell?
• Csak a nagy biotech cégek bizniszéről van szó?
Irracionális okok
• Minden, amit az ember hozott létre az “természetellenes”,
ezért tartanunk kell tőle.

3. “Génmentes Magyarország” - az öngerjesztő ignorancia

4. A GMO-ellenesség már a tudományos
véleményszabadságot veszélyezteti

5. “Háztáji” növényeink évezredes génmódosítás révén
jöttek létre!

6. Klasszikus és modern nemesítés: alapfogalmak
(Wikipedia)

7. Sugárzás/kémiai mutagén alapú nemesítés
Institute for Radiation Breeding (Japan)
A mező közepén egy Co-60 forrás
található, amely segítségével a
növényi magokat mutagenizálják.

8. Sugárzás alapú nemesítés
KinnowLS narancs
(UC Riverside)

9. Klasszikus transzgenezis
-az így bevitt DNS szakasz pontos helyzete a genomban
rövid idő alatt pontosan meghatározható.

10. Újgenerációs transzgenezis technológiák: egyre
pontosabban
(laccase2 - a kutikula sötét színéért felelős enzim)

11. Radioaktív mutációk vs. transzgenezis

12. A GM technológia nem mumus
• Nincs a priori ok, ami miatt minden GM növény veszélyes lenne
• 10 éve forgalmaznak GMO növényeket és semmilyen jel nem mutat arra, hogy
valami általános veszélyforrást jelntenének (számos korai szenzációhajhász cikk
- Pusztai Árpád, CRIIGEN - metodológiailag és/vagy statisztikailag hibásak)
• Az “organikus”-GMO dichotómia egy erőltetett felosztás, hiszen GM növényt is
lehet organikus módon nevelni

13. Akkor biztonságos-e minden GM növény?
Természetesen nem.
Ugyanúgy, ahogy azt sem lehet kijelenteni, hogy minden sugárzással (vagy
klasszikus módszerekkel) nemesített növény biztonságos (lásd a magas
pszoralén tartalmú zeller esetét).
Megoldás:
Az újonnan nemesített fajokat (technológiától függetlenül) egy megfelelő
engedélyeztetési folyamaton kellene megvizsgálni (hasonlóan a
gyógyszeriparhoz), amelynek eredményeit kötelező módon egy független
szervezet gyűjti be, értékeli ki és teszi nyilvánossá.

14. A GM technológia terjedése nem csak gazdag
országokat és nagyvállalatokat érint
“A total of 16.7 million farmers grew biotech crops in 2011, up 1.3 million from 2010 – notably,
15 million or 90% were small resource-poor farmers from developing countries”
(isaaa.org)

15. Az új GM növények egyre növekvő diverzitást mutatnak
Az Egyesült Államokban vizsgálat alatt levő GM növények száma
és típusa.
(Tait and Barker, 2011)

16. Európa lemarad
Új GM technológiákkal foglalkozó Új GM technológiát érintő
tudományos publikációk szabadalmi kérvények
(Lusser et al., 2012)

17. A következő évtizedek komoly kihívást állítanak a
magyar mezőgazdaság elé
(Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia)

18. Lehet-e hosszú távon kifizetődő a GM-ellenesség?
• Lehet-e morálisan indokolható a lakosság ignoranciájának cinikus
fenntartása és kihasználása?
• Van-e értelme az innovatív gondolkodást a félelem légkörével kiölni az
agrárkutatókban?
• Jó-e az országnak, ha termelői egy globális versenyben konstans
hátrányból indulnak?

19. Séralini prof: statisztikából elégtelen
(Séralini et al., 2012)
(Suzuki et al., 1979)