1. …és szétnéz Gyöngyösön.
(Nála van a múltba néző szemüvege is!)
Felhasznált források:
Molnár József: A gyöngyösi Fő tér története;
B.Gál Edit: Gyöngyös… a Monarchia utolsó
évtizedeiben;
B.Gál Edit: Gyöngyös régi képeslapokon…;
Garfield alakjai Google képkeresővel az
internetről.
2. Egyszer már jártam
Gyöngyösön… A Mátra
Szállóban laktam, ebben
az épületben, itt a hátam
mögött. Nem értem, hova
lett azóta a felirat róla???
Most hol aludjak?
(És hol kapok itt
lasagnet?)
3. A város első „szállodája” a Három Rózsa
fogadó volt, a 18. században.
A 19.sz.ban több szálláshely is épült:
A Magyar Király fogadó a Grassalkovich-ház
déli oldalában, a Korona Szálló az Orczy-ház
mellett. A tornyos Pannónia szálló a
Nagytemplommal szemben, a régi
Városháza mellett magasodott. A Bruchner
szálloda a 19.sz. végétől várta a vendégeket,
majd ennek helyén nyílt meg az 1920-as
évek elején a Hungária Nagyszálló.
Jó ez a szemüveg!
Találtam ezen a helyen
több szállodát is:
Bruckner szálloda,
Hungária Nagyszálló…
4. Hát ez meg honnan pottyant a
fejemre? Onnan, ahol sok van
belőle?!
Lehet, hogy a hátam mögötti
könyvtárból! Megyek és
megnézem.
5. „Városi könyvtár” egy régi
palotában. Nekem tetszik!
(De azt mondják a
könyvtárosok, hogy nem
innen esett ki a könyv!)
6. A „Casinó”-ban
biztosan jól érezném
magam. Kényelmesen
befeküdnék egy
fotelbe… És talán még
lasagnet is kapnék!??
A Főtér 10-es szám alatt 1742-43-ban báró Grassalkovich Antal 1 emeletes
barokk palotát építtetett, dúsan faragott kőkeretes kapuval. A kapu legfőbb dísze
a család kőből faragott címere. Az U alaprajzú épület északi szárnyán istállók,
gazdasági épületek voltak, a déli szárnyán lakások. 1836-ban itt kezdte meg
működését a gyöngyösi Kaszinó, melyet a város előkelő, gazdag polgárai és
nemesei (csak férfiak) látogattak. A házat a 19. század végén Vajda Antal
bankigazgató vette meg, s 1905-ben 2. emeletet építtetett rá. 1998 óta itt működik
a Vachott Sándor Városi Könyvtár.
9. Még szerencse, hogy
múltbahallgatóm nincs…
Nem tudnék vasárnap délután
aludni a katonazenétől!!!
Amikor a fotó készülhetett (1909 körül), a Fő tér 8. számú ház tulajdonosa Hanák Kolos
ügyvéd, bíró volt, s bérlőként a Gyöngyösi Gazdakör működött benne. Korábban
hosszú ideig az Almásy-család háza, de nem tudni pontosan, mikor épült. Eredetileg
barokk stílusú, majd az 1770-es években klasszicista stílusban megújították. Amikor
1883-ban Hanák Kolos megvette az Almásyaktól, átépítette eklektikus stílusban. A kapu
feletti erkélyrácsba ekkor került bele a HK monogram. 1897-ben Bruckner Izidor bérbe
vette Hanáktól a ház mögötti kertet, és kerthelyiséges vendéglőt alakított ki, ahol
vasárnaponként katonazene szólt.
Itt működik 1982 óta a Családi Intézet, emeleti nagytermében van a házasságkötő terem.
10. Olyan jó fagyit ettem!
Pihenek rá egy kicsit.
Azután felteszem a
szemüvegem és
elolvasom, mi van a
kapura írva!
11. A Rákócziak 17. században épült házának
helyére 1911-ben a Gyöngyösi Gazdasági
és Kereskedelmi Bank emelt szecessziós
stílusú székházat. Márványkapujára
felvésték a Rákóczi-ház és az 1704-es
történelmi események emlékét. Építése
után 6 évvel ez az épület leégett, (később a
bank más formában építette újjá a
székházat) de a kapuja megmaradt, és ma
is olvasható rajta a felirat…
12. A Szent Bertalan templom nemcsak szép és
régi, de ma is az ország egyik legnagyobb
katolikus plébániatemploma. A gyöngyösiek
csak Nagytemplomnak hívják.
Árpád kori előde még fából épült. Ennek
helyén a tatárok pusztítása után kőtemplomot
emeltek, melyet később Csák Máté rombolt le,
mert az Abák szembefordultak vele. A 14.
században Széchényi Tamás, a város új
birtokosa gótikus stílusban építette újra. A
későbbi századokban többször leégett,
újjáépítették és bővítették. A maihoz hasonló
barokk stílusú, 2 tornyos formáját a 18-19.
század fordulóján nyerte el. 1917-ben a várost
pusztító tűzvész újra komoly károkat okozott
benne. A tetőszerkezet és a díszes
toronysisakok is a tűz áldozatául estek.
13. Az 1917-es tűzvész
során leégett a
templomtornyok karcsú,
magas sisakja. Azóta
kicsit alacsonyabb …
16. A Fő tér 9. alatt lévő házat a Heves Megyei
Általános Bank Rt. építtette 1911-1912-ben, a
vele szomszédos Orczy-ház északi részének
lebontása után, annak helyére. Mende Valér tervei
alapján szecessziós stílusban épült. Vasbeton
szerkezete különleges, modern építészeti
technikának számított akkoriban. Az épület az
1917-es nagy tűzvészben leégett, majd
újraépítették a mai formájában. Az 1952-es
államosításig több banknak, pénzintézetnek volt a
székháza. 1958-tól a Magyar Honvédség
használatában van, mint a város egyik kulturális
intézménye. Ma a Mátra Honvéd Kaszinó
Kulturális Egyesület székháza.
Úgy látom, nem
csak a szállodák,
de a bankok is jól
megéltek
akkoriban…
17. A falon, a kőtáblán ez van:
„MŰEMLÉK. Eredetileg az
ORCZY család háza és
családi levéltára. Klasszicista
stílusu.”
Mellette pedig: „ELADÓ…”
Meg is vehetném???
19. A városi tanács székhelye a városháza. Innen irányítják a település
életét , intézik a lakosság ügyeit. Az évszázadok folyamán több helyen
működött. Leghosszabb ideig a Nagytemplommal szemben, egy szép
klasszicista stílusú épületben, melyet a város 1783-84-ben épített. Az
1917-es tűzvészben megsérült, utána helyreállították, majd 1948-ban
lebontották. A Városháza és a Polgármesteri Hivatal 1984-ben költözött
mai helyére, a Fő tér 13-as számú házba.
21. Gondolnád, hogy a Fő tér így nézett
ki valamikor? A Piac téren minden
kapható volt, ami a környéken
megtermett. Hátul a Három Rózsa
Fogadó. (Onnan indultam autóval,
de a 19. század végén csak gyalog
vagy szekéren jöhettem át ide!…)
22. Ma már kulturális események,
ünnepségek helyszíne a Fő tér:
És most hová
Szüreti felvonulás,
tűnt a piac??? Futóverseny,
Veterán autók találkozója,
Gyöngy Néptáncfesztivál,
„19. századi piac”.
25. Gyöngyösi látogatásom végére
nagyon okos macska lettem!
Már azt is tudom, a padon kivel
alkotok szoborcsoportot!
Ti is tudjátok, kálváriások???
Puky Árpád szobra előtt ülnek a „Garfield csapat” tagjai:
Bozsik Rebeka, Balogh Artúr, Agócs Felícia, Futaki Bettina, Hevesi Mária.
Mária