Az almaecet gyógyereje

Forrás: http://www.doksi.hu

1

Az almaecet gyógyereje
Panaszok Alkalmazás Hatás

Orrvérzés Ital (1 pohárral minden étkezés- Csillapítja a vérzést
hez)
Petyhüdt bőr Bedörzsölés (1-2 evőkanál al- Feszessé, simává teszi a bőrt,
maecet 1 l vízhez), fürdő (1-2 dl serkenti a funkcióit, frissít,
almaecet a fürdővízhez) élénkít, felpezsdíti a vérkerin-
gést
Álmatlanság Ital (2 teáskanál almaecet, 2 Pótolja a hiányzó ásványi
teáskanál méz, 1 pohár vízhez, anyagokat
lefekvés előtt, és ha felébredünk
éjszaka)
Gyengülő emlékezet Ital Frissít, élénkít
Sérülések, vágott sebek A jól felhígított almaecetet Felgyorsítja a sebgyógyu-lást
cseppentsük a sebre
Erős menstruáció Ital (napi 6 pohár) Csökkenti a vérzést
Túlsúly Ital (minden reggel, és napköz- Csökkenti az étvágyat, méreg-
ben is) telenít, víztelenít
Emésztési zavarok Ital Antiszeptikus, elpusztítja a rot-
hadást okozó baktériumokat,
serkenti a bélműködést, segíti
a máj méregtelenítő munkáját
Eldugult orr Inhalálás (esetleg kicsit hígítsuk Gyulladásgátló, feloldja a lera-
fel az almaecetet, melegítsük kódott váladékot, antibakteriális
fel, és lélegezzük be a felszálló
gőzt)
Kiegészítésképpen: ital
Fogínygyulladás Szájöblítés az itallal Kálciumot visz be a szervezet-
be, antibakteriális
Gyenge ellenálló ké- Ital (2 teáskanál almaecetet Növeli az ellenálló képességet,
pesség a betegségekkel elkeverünk egy pohár vízben, méregtelenít
szemben és reggel apró kortyokban meg-
isszuk)
Fáradt szemek, fényér- Ital 2 teáskanál mézzel Fontos ásványi anyagokat és
zékenység nyomelemeket visz be a szer-
vezetbe
Ízületi fájdalom Ital Pótolja a hiányzó ásványi
anyagokat

Hajhullás (időszakos, Ital Helyreállítja az anyagcserét,
hormonális alapon) ásványi anyagokat visz a szer-
vezetbe
Ekcéma és korpás haj A felhígított almaecettel bedör- Pótolja a hiányzó ásványi
zsöljük a bőrt és a fejbőrt anyagokat
Rekedtség Gargalizálunk (1 pohár vízben Fertőtlenít
elkeverünk 1 teáskanál alma-


2

ecetet, és óránként gargalizá-
lunk egy nagy korttyal, egy kor-
tyot lenyelünk)
Szénanátha Ital 2 teáskanál mézzel Pótolja a hiányzó ásványi só-
kat, növeli az ellenálló képes-
séget, erősíti az egészséget
Köhögés, torokgyulla- Ital Feloldja a lerakódott váladékot,
dás fertőtlenít
Lassú sebgyógyulás Ital minden étkezéshez Véralvasztó hatású
Romlott étel fogyasztá- Ital (15 percenként 1-2 teáska- Méregtelenít, fertőtlenít
sa következtében fellé- nállal)
pő gyomorfájás

Előszó

Németországban van egy népi szólás, ami magyarul körülbe lül annyit tesz, hogy “a sava-
nyúság felvidít”. Sokszor ezzel a mondással próbálják legyőzni a gyerekek viszolygását a
szokatlanul fanyar ízű gyümölcsökkel vagy frissítőkkel szemben. Ami első hallásra csak
egy szólamnak tűnik, mégis sok igazságot tartalmaz, főként, ha alaposabban tanulmá-
nyozzuk a savanykás almaecet hatását szervezetünkre. Mert az ecetes-savanyú ételek
valóban emelhetik az ember hangulatát, felfrissítenek, vitalizálnak, megszabadítanak ben-
nünket a sötét gondolatoktól.
Az almaecet rengeteg értékes hatóanyagot tartalmaz, amelyek élénkítik az anyagcserét,
serkentik a vérkeringést, és ál talában kedvezően hatnak egészségünkre. Napi egy teás-
kanál almaecettől jobb lesz a közérzetünk, és ezáltal, vidámabbak leszünk.

Egy jól bevált háziszer

Sokan tudják, hogy az almaecet régóta használt háziszer. Már nagyanyáink, sőt ükanyáink
idejében nagyra becsülték az almaecetből, vízből és mézből készített italt, amellyel eny-
hébb panaszok egész sorát kúrálták.
Hiszen segít emésztési panaszok, anyagcserezavar esetén, felszakítja a lerakódott vála-
dékot megfázásnál, csökkenti a koleszterinszintet és a fogyókúra jó kiegészítője — hogy
csupán néhány példát említsünk. Mivel antibakteriális és gyulladásgátló hatású is, a régi
időkben jelentős szerepet kapott a sebkezelésben.
Külsőleg alkalmazva az almaecet természetes bőrápoló szer — kedvező hatással van
testünk savköpenyére. Tehetünk belőle a fürdővízbe, használhatjuk arcvízként, szájvíz-
ként vagy hajöblitőként. Hatásos a korpa ellen és csillogóvá teszi a hajat.

Finom ételek egészséges hozzávalója

Gyógyító ereje mellett az almaecet kifinomult fűszer is, amely egyetlen egészségesen ét-
kező család konyhájából sem hiányozhat. Kiválóan alkalmas saláták, mártások, zöldség-
és húsételek ízesítésére. Európa keleti részén egyébként még ma is frissítőként isszák az
almaecetes vizet.
A régi időkben, amikor egy enyhe kis rosszullét esetén nem hívták azonnal a háziorvost,
általános gyógyszernek, sőt csodaszernek tartották az almaecetet. Úgy mondták, az al-
maecet a “fiatalság forrása”, segít hosszan megőrizni ifjúságunkat, és panaszmentes, ma-
gas életkort biztosít.


3

Jól bevált szerek — új egészségtudat

Ma már szkeptikusan hallgatjuk az efféle csodaszerekről szóló történeteket. Hisz egyér-
telmű, hogy csodaszerek nincsenek, mint ahogy egyetemes gyógyszer sem létezik. Az
almaecet azonban természetes tisztaságú, tartalmas élelmiszer, egészségjavító hatása
régen ismert a népi gyógyászatban, s gyengéden gyógyító erejét rengeteg ember megta-
pasztalta már a saját bőrén.
A népi gyógyászat elsősorban a szájhagyomány útján terjedő tapasztalatokra támaszko-
dik, míg az orvostudomány a kutatások vizsgálati eredményeire. Ám a tudományos vizs-
gálatok gyakran megerősítik azt, amit a népi gyógyászatban már régen megfigyeltek. Ma
már nem titok, hogy az almaecetben számos értékes hatóanyag található. S ezek rendkí-
vül kedvező hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, így az almaecet ideális szer a mo-
dern, a megelőzést és a kíméletes gyógymódokat előtérbe helyező egészségvédelemben.
Elődeink jó tapasztalataiban a természetes almaecettel kapcsolatban nyugodtan megbíz-
hatunk. De tegyünk próbát magunk!

A természet patikája

A vermonti népi orvosság újrafelfedezése

Úgy tartják, dr. De Forest Ciinton Jarvis (1881—1945) fedezte fel újra az almaecet gyógy-
erejét. Burlingtonban végezte el az orvosi egyetemet, majd Vermont államban, Barre vá-
rosában telepedett le, ahol fül-orr-gégészként praktizált. Vermontban, az északi
Appalache-hegység (Green Mountains 1338 méter) erdőkben gazdag, hűvös klímájú vidé-
kén akkoriban főként mezőgazdasággal és tehenészettel foglalkoztak a helybéliek. Emel-
lett almát szüreteltek, és fűszeres ízű szirupot készítettek a Fiatal juharfák nedvéből.
Ez a zord, világtól elvágott, hegyes vidék rendkívüli hatással volt a frissen végzett orvos
további életútjára: “Már a kezdetek kezdetén, egy egészen másfajta gyógyá-szattal kerül-
tem szembe, s komolyan foglalkoznom kellett vele, ha meg akartam nyerni az itteniek bi-
zalmát.” Dr. Jarvis megismerkedett a népi gyógyászattal, amelynek “igen kevés köze volt
ahhoz, amit az egyetemen tanultam, szorosan összefonódott azon ban a vermonti élet-
móddal”.

Öngyógyító módszerek

A doktor levelekből, füvekből, gyümölcsökből nyert orvosságokkal ismerkedett meg, az
elkészítés módját a parasztok nagyszüleiktől és dédszüleiktől tanulták, és sikeresen kúrál-
tak vele embert és állatot, továbbá így előzték meg a betegségeket is.
A népi orvoslás egyszerű, természetes és olcsó volt. Ezért aztán még akkor is fennmaradt,
amikor már mindenütt elérhető volt az orvos. Hiszen kevesen engedhették meg maguknak
vidéken, hogy enyhébb panaszokkal a gyakran igen messze lakó orvoshoz forduljanak,
vagy drága gyógyszereket váltsanak ki a patikában.

Egy orvos, aki a hagyományokból tanul

Dr. Jarvis alaposan tanulmányozta a népi orvoslást, és megállapította, hogy az egyszerű,
természetes anyagokból nyert szerek sokszor gyorsabbak és hatékonyabbak, mint a ha-
gyományos gyógyszerek. Bár ősei parasztok voltak, s tőlük “örö költe a föld és az állatok
szeretetét, szinte érezte a természetet”, mégis majd tíz évig tartott, míg “érteni kezdte a
népi gyógyászat nyelvét”.


4

Egy korszakalkotó könyv létrejötte

Dr. Jarvis kéziratban foglalta össze tapasztalatait, melyet eredetileg a lányának és az uno-
káinak szánt. Papírra akarta vetni, milyen egyszerű módszerrel maradhat az ember élete
végéig aktív és egészséges. Végül — kollégái szűnni nem akaró unszolására — úgy dön-
tött, hogy a népi orvosságokról írt tanulmányát a nagyközönség elé tárja. Döntését követ-
kező képpen indokolta: “Hiszem, hogy a jövő orvosának nem csupán gyógyítani, de taní-
tani is kell. Igazi feladata abban fog állni, hogy megtanítsa az embereket az egészséges
életmódra. Igy az orvosoknak nemhogy kevesebb, de sokkal több tennivalójuk lesz, mint
ma. Jóval nehezebb ugyanis megőrizni az emberek egészségét, mint kikúrálni őket vala-
miféle betegségből.”
A kézirat 1958-ban jelent meg könyv formájában. Egy évvel később már több mint 500 000
példány kelt el a tizenkét nyelvre lefordított műből.

5 X 20 évig élni

“5 x 20 évig élni” című könyvében a vidéki orvos az élettartam és táplálkozás szoros kap-
csolatáról számol be, valamint arról, milyen meglepő eredményeket ért el a vermonti népi
gyógyászat a mézzel és almaecettel készült ősrégi házi szer segítségével.
Főként megelőzésre ajánlja a vízből, mézből és almaecetből álló egyszerű alapreceptet.
Aki naponta ezt issza, számtalan panaszt enyhíthet vele, de elsősorban megelőzheti a
különféle betegségek kialakulását.
Az almaecet hatását Jarvis többnyire állatokon figyelte meg. Így például arról számol be,
hogy azoknál a teheneknél, amelyek eledelébe hosszabb időn át ecetet kevert, alig fordul-
tak elő megbetegedések (tőgygyulladás, szorulás, hasmenés, ízületi gyulladás, megfázás,
tüdőgyulladás stb.), kevesebb volt a vetélés, az ellés sokkal könnyebben ment, és egész-
séges, erős borjak születtek.
“Aki a méhekhez, madarakhoz, macskákhoz, kutyákhoz, kecskékhez, borjakhoz, tehenek-
hez, bikákhoz és lovakhoz jár iskolába, az olyan orvosi tudással fog rendelkezni a pszicho-
lógia és biokémia terén, amelyet egyetlen tankönyvből sem tanulhat meg” — írja Jarvis a
könyvében.

Következtetés állatról emberre

Az állatok megfigyelése során Jarvis arra is rájött, hogy az állatok ötször annyi ideig élnek,
mint ami “érettségükhöz” szükséges. Egy tyúk például hat hónap alatt válik teljesen kifej-
letté, így átlagosan két és fél évet él. A ló viszont négy év alatt éri el érett korát, tehát húsz
évig is elélhet.
És mivel az ember általában huszadik életéve elérése után mondható testileg és szellemi-
leg teljesen érettnek, Jarvis a 100 éves átlagéletkort tartja normálisnak, amely szerinte
egészséges táplálkozás és józan életmód mellett minden további nélkül elérhető. Megszü-
letett a mű címe: 5 X 20 évig élni.

A népi orvoslás alapjai

Dr. Jarvis szerint a vermonti népi orvoslás gyökerei egészen a nomád népekig nyúlnak
vissza, akik még teljes összhangban éltek a természettel. Figyelték az állatokat, és tanul-
tak tőlük. Látták, hogy a beteg állatok mindig bizonyos növényeket és füveket rágnak.
Megfigyelték azt is, hogy az állatok nem esznek, csak isznak, amikor betegek vagy meg-
sebesültek, és elkülönülnek a többiektől, keveset mozognak, igyekeznek csendben, egye-


5

dül újra erőre kapni. A természetgyógyászat gyógyító böjtnek nevezi ezt a jelenséget. “A
népi orvoslás gyökerei, egészen a régmúlt időkig nyúlnak vissza. Az első patika pedig,
maga a természet volt” — hangzik dr. Jarvis összegzése.

Jobb megelőzni, mint gyógyítani

Jarvis “az erő és egészség megőrzésében” látta a népi orvoslás lényegét, tehát abban,
hogy ne is hagyjuk kialakulni a betegségeket. És csak a második helyre kerül a panaszok
enyhítése az egyszerű, természetes házi szerekkel.
A népi gyógyászat nézőpontja szerint a betegségek nem egyik napról a másikra alakulnak
ki, tehát nem egy éjszaka lefolyása alatt, hanem mert folyamatosan és hosszú időn ke
resztül nem tartjuk be az egészséges táplálkozás és életmód alapvető szabályait.

Hogyan lehetünk 100 évesek

Jarvis egy épülethez hasonlítja az emberi testet, amely csak akkor állja az idő viharát, ha a
legjobb építőanyagokat használták fel hozzá: “Testünk épületének ellenállóképessége és
tartóssága táplálékunk megválasztásától függ, attól, hogy mit eszünk, mit iszunk, milyen
levegőt lélegzünk be.” A jó erőnléthez különleges fontosságot tulajdonít az ásványi anya-
goknak.
Kálium nélkül például egyáltalán nem is létezhetünk. Az ásványi anyagok segítik az
anyagcserét, elengedhetetlenül fontosak a szervezet számára, a sejtek megújulásához
vagy a káros baktériumok legyőzéséhez.
Az almaecet ellátja szervezetünket az almában rejlő értékes ásványi anyagokkal. Az al-
maecet—méz koktél alkotórészeként ehhez még társulnak a nektárban található ásványi
anyagok meg a természetes cukor, melyek erősítik a szívet, serkentik a vérkeringést. És
persze a helyes étrend is rendkívül fontos, amely gyümölcsben, zöldségben és burgonyá-
ban (szénhidrát) gazdag, de húsban, tojásban (protein) és zsírban szegény.
Jarvis könyvének előszava a következő mondattal zárul: “A népi gyógyászat, főként azok
számára nyújt sokat, akik nem hajlandók csak úgy elfogadni, hogy testi erejük csökken,
hogy a fenyegető hanyatlás elkerülhetetlen, hanem igyekeznek módot találni, hogy életük
végéig erősek, tevékenyek és egészségesek maradjanak.

Az almaecet reneszánsza

Más — főként angol és amerikai — szerzők és természetgyógyászok is foglalkoztak az
almaecet pozitív hatásával. Az amerikai Cyrill Scott Cider Vinegar című könyve 1949-ben
jelent meg először.
A Nagy ecetkönyv, receptek nagyanyáink korából - című könyvében Emily Thacker “mint
az egyik legegészségesebb, tápanyagokban leggazdagabb folyadékról” áradozik az alma-
ecetről.
Később Paul C. Bragg és Particia Bragg “életelixirnek” aposztrofálja az almaecetet. Sze-
rintük “a tiszta, természetes, lepárlatlan almaecet, amely még zavaros, (...) a természet
legtökéletesebb tápanyagai közé tartozik”.
Ezen felül, számtalan régi receptgyűjteményben szerepel az almaecet, mint gyengéd ha-
tású általános orvosság.

Egészségmegőrző alaprecept:

 Egy pohár vízben jól elkeverünk 2 teáskanál almaecetet és 1-2 teáskanál mézet.
 Minden reggel rendszeresen igyuk meg a koktélt apró kortyokban!


6

Korszerű “gyógyszer”

Manapság olyan nagy mennyiségben vetik be a gyógyszeripari készítményeket, mint soha
azelőtt. Az orvostudomány is egyre több olyan betegséget képes felismerni, diagnosztizál-
ni és kezelni, amelyekkel szemben régebben tehetetlen volt az ember. Es bár annyi min-
denre kapható már gyógyszer, mégis egyre többen ismerik fel, hogy a drága kenőcsök,
tabletták, drazsék vagy cseppek gyakran nem enyhítik a panaszaikat, sőt olykor nem kí-
vánatos mellékhatások egész sorát váltják ki.

Sokféle hatás

Mivel az egészséggel kapcsolatban rengeteg információt kapunk, mára már megtanultuk,
hogy mérlegeljük a különböző lehetőségeket, hogyan őrizhetjük meg egészségünket, mi-
lyen gyógymódokat választhatunk. Kritikusabbá váltunk, tudatosabban vigyázunk az
egészségünkre, mint azelőtt, éberen odafigyelünk a kockázatra, a mellékhatásokra. Es
miért lődöznénk ágyúval a verebekre, ha egy természetes háziszerrel könnyedén meg-
előzhetjük a betegséget, vagy hatásosan legyőzhetjük első jeleit? Efféle meggondolások-
ból tér vissza ma az ember egyre gyakrabban a gyengéd hatású, természetes szerekhez.
Napjainkban rendkívül nagyra tartják az almaecet előnyeit, hiszen biológiailag előállított,
természetes termék. Elsősorban ott használhatjuk hatásosan, ahol mai nézeteink szerint
az egészség kulcsa rejlik — a táplálkozásnál. És bárkinek rendelkezésére áll, aki tudato-
san tenni akar valamit az egészségéért. Az almaecet jelenleg reneszánszát éli.

Az almaecet hatása

életfontosságú ásványi anyagokkal, többféle vitaminnal és nyomelemekkel, főként káli-
ummal látja el a szervezetet
javítja a veseműködést
megakadályozza, a szaprofita baktériumok elszaporodását a belekben
erősíti, rugalmassá teszi a szöveteket
javítja a vérkeringést, folyékonyabbá teszi a vért
elősegíti a sebgyógyulást
serkenti az anyagcserét
erősíti a szervezet inimunrendszerét
salaktalanít
frissebbé, életerőssé tesz
javítja az általános egészségi állapotot
lassítja az öregedés folyamatát

Összefoglalás:
 Manapság már majdnem feledésbe merült, hogy milyen kiváló fertőtlenítőszer az
ecet. De régebben, amikor még gyerekcipőben járt a vegyipar, az ecet a sebkeze-
lésben is jelentős szerepet kapott.
 Sokáig a szegények italának tartották az almaecetet, hiszen ezt itták frissítőként.
Ma azonban a bioalmából készült ecet különlegességnek számít.
 A 20. század elején a tudomány hatalmas előrelépéseket tett, s ezzel együtt járt,
hogy sok orvos újra behatóan tanulmányozni kezdte az Ősi gyógyászat ismereteit.


7

 Ma már újra magától értetődik, hogy természetes gyógymódok is helyet kapnak az
orvoslásban. De néhány évtizede még megmosolyogták az alternatív ógymódokat,
sőt küzdöttek ellenük.
 Minél többet tudunk meg az állatok viselkedéséről, annál csodálatra méltóbb, mi-
lyen józan természetességgel alkalmazkodnak mindig, az életkörülményeikhez.
 Az állatok ösztönösen helyesen cselekszenek, ha betegek, vagy megsebesültek.
Mára sajnos, az emberből “kihalt” ez az ösztön.
 Az almaecet főként arra szolgál, hogy pótolja a helytelen táplálkozás miatt a szer-
vezetből hiányzó anyagokat, és segítse szervezetünk működését. Így számtalan
betegséget megelőzhetünk vele.
 Az almaecet egészségjavító hatása nem hit kérdése. Mégis, vannak, akik kiállnak
mellette, és vannak, akik vitatják, hogy az almaecet gyógyító szer lenne.
 Éppen a mai időkben értékes háziszer az almaecet, hiszen kedvezően hat egy
egész sor civilizációs betegségre.

Tallózás az ecet történetében

Ecet az Ősi kultúrákban

Az ember, azóta tud ecetet előállítani, amióta felismerte, hogy az alkoholtartalmú italok —
mint a bor vagy az almabor — a levegőn erjedve ecetté válnak. Már a Bibliában, az Ó- és
az Újszövetségben is, többször említik az almabort és az ecetet. Az egyiptomiak, asszírok,
babiloniak, izraeliták, görögök, rómaiak és germánok ismerték és nagyrabecsülték az ece-
tet, savanykás ízű ételeket készítettek, húst, halat és zöldséget tartósítottak vele, frissítő-
ként és gyógyszerként is alkalmazták. Ecettel puhították a húst is, ezzel tisztították az
agyag- edényeket. A fahordók feltalálása előtt egyébként hasas agyagkorsókban tárolták
az ecetet.

Ecet az ókoriak orvosságos szekrényében

A babiloniakról tudjuk, hogy már Kr. e. 5000 évvel ismerték és nagyra becsülték az ecet
gyógyító hatását, amelyet a datolyapálma gyümölcséből nyertek. Vadászzsákmányukat is
ecetes lébe helyezték, hogy a hús ne romoljon meg olyan hamar. Egy régi asszír írás pe-
dig, ecetes borogatásokat említ, amelylyel a fülfájást kezelték.
A föníciaiak egyik kedvenc itala a shekar — enyhe almaecet — volt. Alighanem egészen
véletlenül fedezték fel ezt az italt, amikor nem sikerült tartósítaniuk az almabort.
Az ókorban főként gyógyító hatása miatt becsülték nagyra az ecetet. Külsőleg sebek, sé-
rülések fertőtlenítésére használták, borogatásként alkalmazták zúzódásoknál és véraláfutá
soknál, rovarcsípések és kígyómarás ellen. Ecetes vizet ittak, ha lázasak voltak, ha gyorsí-
tani akarták a sebgyógyulást, Segíteni az emésztést vagy méregteleníteni akarták a szer-
vezetüket.

Hannibál a hadjárataira is magával vitte az ecetet

A hagyomány szerint a karthágói hadvezér, Hannibál (Kr. e. 247—183) meglepő módon
oldott meg egy problémát az ecet segítségével.
Amikor Hannibál a seregével és híres elefántjaival átkelt az Alpokon, gyakran hatalmas
sziklák torlaszolták el az útját. Ez az elefántok számára, amelyek a lovakkal ellentétben
nem tudnak felfelé mászni, áthidalhatatlan akadályt jelentett. A hadvezér ezért tüzet gyúj-


8

tatott a sziklák körül, s mikor a tömbök jól áthevültek, ecetet öntetett rájuk. Ezáltal a kő
“megpuhult”, könnyedén fel lehetett darabolni és elgörgetni az útból.

Kleopátra a maga módján használta fel az ecetet

Közismert, hogy Egyiptom királynője, Kleopátra (Kr. e. 69—30), nagy kedvelője volt min-
denfajta játéknak, ahol fogadni lehetett. Egyszer megnyert egy fogadást, melynek az volt a
tétje, hogy egyetlen étkezés alatt képes teljesen egyedül egymillió sestertius ellenértékét
elfogyasztani. Ez rengeteg pénz volt, körülbelül annyi, amennyit négy-öt év alatt keresett
egy átlag egyiptomi alattvaló. Elképzelhetetlen volt, hogy egyetlen ember ennyit egyen és
igyon, még ha az isteni Kleopátra is az illető. A királynő azonban trükkhöz folyamodott:
egymillió sestertiust érő igazgyöngyöt tett, egy ecettel teli pohárba. Az ünnepi készülődés
időtartama alatt, tehát amíg meghívták a résztvevőket, megfőzték az ételeket, feldíszítet-
ték a termeket és megterítették az asztalokat, a gyöngyök feloldódtak az ecetben. A lako-
ma kezdetén Kleopátra megitta a “gyöngyöző” italt, és néhány pillanat leforgása alatt
megnyerte a fogadást.
Az egyszerű egyiptomi nép igencsak kedvelte egyébként az ecetsavanyúságú sört, a
hequát, melyet egy vöröses színű árpafajtából főztek.

A rómaiak “poscája”

A rómaiak szőlőből, fügéből és egy bizonyos árpafajtából nyerték az ecetet. A három ecet-
fajta előállításának leírása a földművelésről és gazdálkodásról szóló nagy könyvben,
Columella De re rustica című művében maradt fent Kr. u. 50-ből. A római légionáriusok, ha
úton voltak, naponta ecetes vizet ittak, melyet poscának neveztek. Kiválóan oltotta a
szomjat, de a szervezet fertőtlenítésére is szolgált. A keresztre feszített Jézust is egy légi-
onárius szánta meg, és dárdája hegyén ecetes vízbe mártott szivacsot nyújtott neki, hogy
enyhíthesse szomját. Ez az akkori felfogás szerint korántsem további kínzást jelentett,
ahogy ma többen is vélik, hanem emberbaráti gesztus volt.

A középkorban a fanyar ízeket kedvelték

A középkorban számtalan étel készült nagy mennyiségű ecettel vagy savanyú borral. A
savanyítás könnyebben emészthetővé tette a zsíros ételeket, és nem is romlottak meg
olyan gyorsan, ami egy olyan korban, amely nem ismerte a hűtőszekrényt és a tartósító-
szereket, igencsak fontos szempont volt.
Az almaecet mellett a borecet is közkedvelt volt melyet bodzával és málnával, narancsvi-
rággal vagy rózsával ízesítettek. Szívesen gazdagították az ecetet illatos gyógyfüvekkel
vagy fűszerekkel is, s aztán ánizs-, kakukkfű-, szegfű-, vagy fahéjecetként használták.
Külön utcai árusok kínálták akkoriban az ecetet házról házra járva. Kordéjukon fahordók-
ban állt a becses nedű, s közvetlenül ebből töltötték meg a háziasszonyok korsóit. Az asz-
szonyok uborkát, káposztát, kaprit, dinnyét, porcsint, szarvasgombát, sőt még ibolyát is
tettek el ecetes lében. Ez idő tájt az ecet akkora értéket képviselt, hogy hamarosan meg is
adóztatták.
A vadalmából készített savanyúbor a középkor egyszerű embereinek kedvelt itala volt,
melyet cukorral, rózsavízzel és ecettel ízesítettek. Télen borból vagy enyhe ecetből állt a
savanyú bor, s ezt jól megfűszerezték mustármaggal, zsomborral, szegfűszeggel, zsályá-
val, mentával, petrezselyemmel, gyömbérrel, borssal, fahéjjal és fokhagymával. “A sava-
nyú bor igen jót tesz az egészségnek, ha nem áll túlságosan sokáig” — írja Antoin
Furetiére apát a Dictionnaire universel című művében a “sidre” (almabor) címszó alatt.
Hildegard Von Bingen (1098—1179), a középkor tudós és misztikus alakja gyógyításban


9

jártas apáca volt. Természetes anyagokból készült receptjeit és gyógymódjait ma már újra
nagyra becsülik. Hildegard ismerte az ecet gyógyerejét, s főként az emésztést serkentő
hatása miatt ajánlotta: “Az ecet megtisztítja az embert a rossz szagoktól, és gondoskodik
róla, hogy az étel a maga útját járja.”
Amikor Európában újra és újra pestis pusztított, az orvosok ecettel védekeztek a fertőzés
ellen. Fertőtlenítő hatása miatt az ecetet a pestises betegek kezelésére is használták.
A gyógyecet Monsieur Maille, a francia udvar ecet- és mustárszállítója, már 1750 körül 55
különböző ecetfajtát tartott, köztük egyfajta “gyógyecetet” vadrózsából, cikóriából és ínfű-
ből. Az előkelő francia dámák egyébként, akik a szoros fűzők miatt gyakran ájultak el, ilyen
esetekre általában ecetet tartottak maguknál kis üvegcsében. A fanyar illat hamar maguk-
hoz térítette őket.
Azt is tudjuk például, hogy Lord George Byron (1788—1824), az ismert angol költő, egy
időben csak ecetes vizet és kétszersültet vett magához, hogy lefogyjon.
A 19. és 20. században az ecet gyógyító hatása előtérbe került. Es az ötvenes, hatvanas
évekig az egyszerű emberek gyerekei ecetes vizet kaptak a jóval drágább, ám kevésbé
egészséges limonádé helyett, ha szomjasak voltak. Kelet-Európában egyébként napjain-
kig igen kedvelt frissítő az ecetes víz vidéken.

Összefoglalás:
 Azokban a kultúrákban, ahol szőlőt termesztettek, szinte magától alakult ki az
ecetkészítés. Az almatermesztéshez kedvező éghajlaton az almalé és a must mel-
lett almaecetet is előállítottak.
 Kleopátrát híres szépségnek tartották a kortársai. A történészek ezzel szemben in-
kább az eszét, a ravaszságát csodálják, mert sikeresen taktikázott a hatalmas és
veszélyes Római Birodalommal szemben.
 Az ecetet már a múlt időkben is számos betegség kezelésére használták mind kül-
sőleg, mind belsőleg.
 Az utóbbi években ismét egyre több, különböző fűszerezésű ecetfajtát találunk az
élelmiszerboltok polcain.
 Az ecet mindig is elérhető volt minden társadalmi réteg számára — olcsó frissítő-
ként a szegényeknek, és különlegesen elkészített luxustermékként a felső tízezer-
nek.

Mi is az ecet tulajdonképpen és hogyan készül

Az erjedés, a baktériumok munkája

Kémiailag az ecet ecetsavból, aroma- és festékanyagokból álló vizes oldat, amely erjedési
folyamat során, az ecetsav-baktériumok segítségével, természetes úton jön létre.

Ecetsav, az erőteljes eszencia

Az ecet lényege az ecetsav. Ez adja fanyar ízét, tartósító, fer tőtlenítő hatását. Az ecetsav
(CH 3 COOH) megerjedt alkohol. De acetilekből mesterségesen is elő lehet állítani, és a
faszénből is nyerhetünk ecetsavat (faecet). Tisztán vagy kevéssé hígított koncentrátum-
ként erősen maró hatású. Sajnos nem is olyan ritka eset, hogy kisgyermekek azért kerül-
nek kórházba, mert véletlenül 25%-os háztartási ecetet ittak. Ilyen koncentrált állapotban
az ecetsav kizárólag tisztításra és vízkőoldásra használható; ha ételt akarunk ízesíteni
vele, erősen fel kell hígítani az eszenciát.


10

A természetes ecet enyhe hatása

Egészen más a helyzet a bor-, fűszer- vagy gyümölcsecettel. Ezek általában maximum 7%
ecetsavat tartalmaznak. Ilyen hígításban az ecetsav kifejti ugyan jótékony hatását, de sen-
kinek sem árthat, kivéve azokat, akik súlyos gyomorbajban szenvednek.
A hagyományos ételecet erjedés — egészen pontosan ecetes erjedés — útján készül,
amennyiben nem olcsó utánzatról van szó, amelyet mesterségesen előállított ecetsav
hozzáadásával készítenek. Ha alkoholtartalmú italok, mint a bor, sör, gyümölcsbor, vagy
almamust, ecetsav-baktériumokkal kerülnek érintkezésbe, ecetté válnak. Az ecetsav-
baktériumok állandóan jelen vannak a levegőben és az erjedő növényi anyagokban. Fel-
veszik az alkoholt, enzimek segítségével oxigénvegyületet alkotnak belőle, ugyanakkor
ecetsavat és vizet bocsátanak ki. Az erjedés ezen folyamatát, fermentációnak is nevezik.
Mire a baktériumok befejezik munkájukat, Szinte teljesen elpárolog az alkohol a folyadék-
ból. Ekkor 0.2 százalék alatt van az alkoholtartalom.

Az almaecet előállítása

Az almaecet alapja az almamust, vagyis almalé, melyben alkohol képződött. Minél maga-
sabb az alma cukortartalma, annál nagyobb lesz a must alkoholtartalma, és annál köny-
nyebben képződik végül az ecetsav. Legjobb, ha kis méretű, jóízű almákat választunk, és
egészben tesszük be őket a mustprésbe. Ha csak hulladékból, tehát almahéjból, csutkából
készül a must, gyengébb lesz a minősége. Sokszor élesztőt is adnak a musthoz, hogy
fokozzák az alkoholképződést.
Később pedig, speciális ecetsav-baktériumokkal “oltják be” a mustot, hogy gyorsítsák az
ecetsavképződést.
Részleteiben persze minden ecetkészítő más-más módon jár el. Vannak, akik évekig fa-
hordókban “érlelt” almabort használnak alapul, amit aztán üvegballonokban erjesztenek
speciális ecetsav-baktérjumok hozzáadásával. Mások az úgyne vezett Orléans-eljárást
alkalmazzák, melyet felszíni erjesztési folyamatnak is neveznek. A franciaországi Orléans
városában már a 14. században készítettek ecetet ezzel az eljárással, a 17. századból
való feljegyzések pedig, azt bizonyítják, hogy ez volt a legrégibb ipari gyártás. Az eljárás
során a lefektetett diófahordókat körülbelül félig megtöltik almamusttal, majd hozzáadnak
némi ecetet a baktériumfióra megteremtéséhez. Az erjedéshez szükséges levegő a hor-
dók felső részébe fúrt lyukakon áramlik be.
Ha megérett a hordókban az ecet, időről időre lecsapolnak belőle egy keveset, és mindig
friss mustot töltenek hozzá, amíg csak ki nem kell tisztítani a hordókat. A kész ecetet az-
tán másik hordóba töltik, s ott tárolják egy ideig, hogy kifinomultabb aromát nyerjenek.

Természetes “zavarosságú” legyen

“Zamat, élvezet, egészség”, ígérik az ecetgyártók vásárlóiknak, utalva a kizárólag szórt
telepítésben termesztett, napon érlelt almára, amelyből az ecetet készítik. Sok esetben azt
is garantálják, hogy az alma biokertészetből származik. Mivel az alma minősége határozza
meg az almaecet minőségét, természetesen nagyon fontos, hogy csak a legjobb, környe-
zetszennyező anyagoktól mentes almát használják fel. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy
mindig csak az ép, egész gyümölcsöt dolgozzák fel.
De legalább ilyen fontos az almaecet előállításának módja. Néhány gyártó erőteljesen
megszűri az ecetet, sőt desztillálja, vagyis lepárolja, míg a párlat végül hűtőcsövekben
csapódik le, de így sok értékes hatóanyaga megy veszendőbe. A desztillált ecet jóval sze-
gényebb vitaminokban, enzimekben, ásványi anyagokban és nyomelemekben, mint a


11

desztillálatlan. A lepárlással előállított almaecet viztiszta, cseppet sem zavaros vagy ha-
bos.
Még ha a reklámok örökösen azt is sugallják, hogy a “szép” kinézetű árukat keressük, és
valamiféle esztétikára törekvő, belső késztetésből szívesebben választanánk a tiszta, át-
tetsző termékeket, sohase feledkezzünk el arról, mi a valóban egészséges. Vegyileg minél
kezeletlenebb az olyan természetes élelmiszer, mint az almaecet, annál gazdagabb (látha-
tó) hatóanyagokban, és annál hasznosabb szervezetünk, egészségünk számára. A jó al-
maecet sötét színű, zavaros, sőt esetenként akár hab is lehet a tetején vagy némi lerakó-
dás az alján.

Hogyan válasszuk ki a jó almaecetet?
csak természetes úton előállított, kissé “zavaros” almaecetet vásároljunk
a tiszta, desztillált ecet kevesebb értékes hatóanyagot tartalmaz
figyeljünk arra, hogy az ecet biotermesztésből származó almából készüljön, hogy minél
kevesebb környezetszennyező anyagot tartalmazzon
a kereskedelemben gyakran egyszerűen gyümölcsecetként árulják az almaecetet

A jó “ecetvirág”

Ecetvirágnak nevezzük azt a habot, illetve vékony hártyát, amely az éppen ecetté váló
almamust, vagy bor felszínén látható. Más elnevezései: ecetalja, vagy ecetpimpó. Az
ecetvirág akkor képződik, amikor az ecetsav-baktériumok ecetté alakítják az etilalkoholt.
Az ecetes erjedés további folyamata során képződik aztán két-három nap után a pókháló-
szerű hab. Ezt a hártyát leszedhetjük, és újabb adag érlelendő musthoz adhatjuk. Ez
meggyorsítja az ecetképződést, és különleges aromát kölcsönöz az ecetnek.
Némelyek számára az ecetvirág igazi csodaszer. A legtöbb panaszt enyhíti, ha beveszünk
belőle egy kanálnyit.
Az ecetvirág sokkal intenzívebben hat, mint a folyékony ecet. Rendkívül hatásos ízületi
fájdalmak, fertőző kiütések, nem kívánatos bélférgek ellen, továbbá a vírusos
megbetegedé sekkel szembeni ellenálló képesség csökkenése esetén.

Gondosan őrzött “pincetitok”

Némelyik ecetvirágot — főként a drága borecetek képződményeit — ezért szinte szent-
ségként őrzik az ecet-előállítók, és generációról generációra adják tovább a titkot. A spe-
ciális ecetsav-baktérjumok, melyek ezen a módon úgymond öröklődnek, mindig ugyanazt
a kellemes zamatot kölcsönzik az ecetnek.
Az is előfordulhat persze, hogy az ecetvirág idő előtt megromlik, és alászáll. Ez olyankor
történik meg például, ha az eceteshordót megmozdítják, az ecetvirág a felszín alá kerül és
az ecetsav-baktérjumok az oxigénhiány következtében, elpusztulnak. Az elhalt ecetvirág
használhatatlanná válik, el kell távolítani.
Amennyiben képesek vagyunk elfogadni az élelmiszerek szokatlan állagát is, akkor
együnk egy kiskanálnyi ecetvirágot, és élvezzük a hatását. Ha van kéznél egy kis ecet
meg friss must, bármikor készíthetünk magunk is ecetvirágot. Fele-fele arányban tálkába
töltjük mindkét hozzávalót, és fedetlenül állni hagyjuk. Néhány nap után a folyadék felszí-
nén vékony, habszerű hártya képződik. Ha azonban az edényt hűvös helyen tartjuk, a fo-
lyamat hetekig is eltarthat.

Hogyan készítsünk magunk almaecetet


12

Az almaecet előállításához szükséges alapanyagok általában minden háztartásban meg-
találhatók. Nagyon fontos azonban, hogy a folyamat két lépésben történjen: először jó
almamustot kell készíteni, és csak azután — második lépésben — ecetet.
Édes almákat válasszunk és lehetőleg kezeletleneket, amelyek biokertészetből származ-
nak. Nem a gyümölcs külleme a fontos, sokkal inkább a tisztasága, hogy ne legyen vegyi
úton előállított növényvédő-szerekkel kezelve.
A boltban kapható almalé vagy almamust nem alkalmas az alkoholos erjesztésre, mert
tartósítószert tartalmaz.

A must

Mossuk meg az almákat (kb. 5 kilót), majd negyedeljük fel őket.
Tegyük az almát a gyümölcscentrifugába, és csavarjuk ki a levét.
Töltsük az almalevet a kipréselt gyümölcsdarabokkal együtt egy nagyobb üveg-, vagy cse-
répedénybe. Hígítsuk fel némi vízzel, tegyünk hozzá néhány csipetnyi élesztőt és egy da-
rab fekete kenyeret, hogy felgyorsítsuk az alkoholos erjedést.
Aztán húzzunk az edény szájára egy léggömböt, ezzel légmentesen lezárjuk. Amikor a
cukor alkohollá alakul át, széndioxid gáz képződik, amely idővel felfújja a léggömböt. Ha
egy kis habot látunk a must tetején, az csupán élesztőmaradék.
Körülbelül négy hétre tegyük félre az edényt, ameddig a cukor teljesen át nem alakul alko-
hollá. Akkor kész a must. Ha nagyon meleg van, ez már egy vagy két héten belül is bekö-
vetkezhet. A rendkívüli hőség azonban árthat a mustnak. 60 fok főlött elhalnak a gyümölcs
héján jelenlévő, vagy az almaléhez adott élesztősejtek, és ez meggátolja az alkoholos er-
jedést. A fagy szintén gátolja az erjedést.
Az almamust frissítő, zamatos ital. De vigyázat, akármilyen könnyen itatja is magát, ne be-
csüljük alá az alkoholtartalmát!

Az ecet

Töltsük az almamustot egy széles, lapos edénybe, hogy a folyadék a lehető legna-
gyobb felületen terüljön el. Az edényt legfeljebb háromnegyed részig töltsük meg.
Ha van egy kis ecetünk, vagy esetleg ecetvirágunk, adjuk a musthoz. Ez felgyorsítja az
ecetes erjedést. (Néhány ecetgyártó cégtől speciális ecetsav-baktériumokat is lehet
rendelni 100 milliliteres kiszerelésben.)
Fedjük le az edényt durva lenvászonnal vagy moszkitóhálóval. De semmi esetre se zár-
juk le légmentesen. Az ecetsav baktériumok munkájához folyamatos oxigénellátásra
van szükség.
26-28 fok az ideális hőmérséklet az ecetképződéshez. 35 fok fölött az ecetsav-
baktériumok elpusztulnak. Ha túl hideg van, leáll a működésük. Az alatt az idő alatt,
amíg a baktériumok átalakitják az alkoholt, olykor ragasztószagot (etil-acetát) érezhe-
tünk. Amint kész az ecet, a szag eltűnik.
Két-három hónap múlva elkészül az ecetünk. Mielőtt üvegekbe töltjük, szűrjük át, egy
darab kifőzött lenvásznon vagy kávéfilter-papíron, hogy megtisztítsuk a nagyobb alma
daraboktól, élesztőmaradéktól és az úgynevezett ecetférgektől.
Töltsük az ecetet félliteres üvegekbe, és zárjuk le parafa dugóval.
Ha előszörre túl savanyúra sikerül az ecet, vagy nincs valami jó íze, ne legyünk csaló-
dottak. Az igazán jó ecetkészítés valóságos művészet, ezt bármelyik szakember iga-
zolhatja. Rengeteg tapasztalat kell hozzá.
De ahogy láthattuk, az almaecet előállítása mégis lényegesen egyszerűbb, mint például
a válogatottan fiiom Balsamico boreceté, amelyet legkevesebb tizenkét évig kell hordó-
ban érlelni, mielőtt megcsapolják. Igaz ugyan, hogy ebből a finomságból csupán egy


13

deciliternek is csillagászati ára van.

A savtartalom meghatározása

Miután némi tapasztalatot szereztünk az almaecet előállításában és érlelésében, talán
érdekes lehet megtudnunk valamit a savtartalomról is.
A savtartalom pontos meghatározásához egy nem éppen egyszerű eljárást alkalmaznak,
amit titrálásnak neveznek. Itt egy olyan anyagot használnak indikátorként, amely tipikus
színelváltozást mutat, ha a sav semlegesítődik. Az indikátorhoz először pontosan megha-
tározott mennyiségű almaecetet adunk. Az indikátor ekkor tipikus savas elszíneződést
mutat.
Aztán ehhez egy lúgos oldatot adunk, amelynek segítségével lassanként semlegesítjük a
keveréket. A lúgos oldat mennyiségét pontosan szemmel kell tartani. Azon a ponton, ami-
kor az indikátor savas elszíneződése megváltozik, a felhasznált lúgos oldat mennyiségé-
ből kiszámítható az almaecet eredeti savtartalma. A vizsgálat elvégzése természetesen
laboratórium dolga, hiszen egy átlagos háztartásban fellelhető eszközökkel nem lehet vég-
rehajtani ilyen pontos méréseket.
Van azonban egy másik módszer is, amely házilag is alkalmazható. Először is vennünk
kell borászati szaküzletben egy úgynevezett “bortesztelőt” (kb. 3000 Ft). Ezzel a készülék-
kel nem Csupán bort lehet elemezni, egy átszámítási táblázat segítségével az ecet savtar-
talmát is meghatározhatjuk.

Összefoglalás
 Az ecetsav egyik vegyülete az ecetsavas agyagföld, egy lúgos alumíniumacetát.
Erősen hígított, vizes oldatként például borogatáshoz használhatjuk, vérömleny
kezelésére.
 Különösen erős lesz az ecet, ha jó érett és édes almából készül a must. Ha saját
kertünkben termett almából készítjük a mustot, várjuk meg, míg a gyümölcs telje-
sen megérik a fán.
 A biokertészetben nem használnak mesterséges trágyát és vegyi úton előállított
növényvédő szereket. Így próbálják a lehető legminimálisabbra csökkenteni az
egészségre káros anyagok előfordulását a termékekben.
 Az ecetes erjedés során, az ecet felületén képződő habszerű hártyának semmi kö-
ze a penészképződéshez, sőt — a penésszel ellentétben — kifejezetten hasznos,
és igen értékes egészségünk szempontjából.
 A Jó almaecet előállításához jóminőségű alapanyagokra van szükség. Csak
jóminőségű, érett, környezetszennyező anyagoktól mentes almából érdemes házi-
lag almaecetet készíteni.
 Az almamustnak minden vidéken más-más neve és más-más karaktere van.
Normandiában és Bretagne-ban az ottani almából készült “cidre”-re esküsznek,
Angliában és az Egyesült Allamokban a “cider” a helybéliek kedvenc itala, Német-
országban az almabor vagy az almamust. Csak a frankturtiak biztosak benne, hogy
az ő “äppelwoi”-nak nevezett almaboruk a legkülönlegesebb.
 Az ecettérgek (anguillula aceti) a fonalférgek családjába tartozó kártevők, amelyek
a savtartalmú anyagokban elszaporodhatnak.
 Ha tudni akarjuk, hogy egy bizonyos folyadék savas, vagy lúgos oldat-e, használ-
hatunk például lakmuszpapírt indikátorként: a lakmusz színezőanyag, amely savas
oldatban kékről pirosra változik.


14

Mitől olyan egészséges az almaecet

Értékes alkotóelemek

Az almában fellelhető szinte összes alkotóelem az almaecetben is megtalálható. 100
gramm friss alma, a héjával együtt például 140 milligramm káliumot tartalmaz. Egész al-
mákból, természetes úton előállított 100 grammnyi ecetben körülbelül ugyanez a mennyi-
ség található. Az alma és almaecet pontos elemzése persze mindig mutat némi eltérést,
hiszen nem minden alma, illetve almafajta egyforma.
A következő példa mutatja, milyen sokféle anyagot tartalmaz az almaecet: tudományos
kutatások kimutatták, hogy csupán az ecet levegőn elpárolgó alkotóelemeiben is több mint
90 különböző anyag van, többek között 13 karbol- sav, négy aldehid, 29 keton, 18 alkohol-
fajta, nyolc ecet-észter stb.
Az almaecet többek között 20 fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz; emellett
ecet-, propion-, tej- és citromsavat, egy sor enzimet, aminosavat és értékes ballasztanya-
got, mint a hamuzsír és a pektin, ill. almapektin.

Az összetételen múlik minden

Az alkotóelemek tudományos megítélését igencsak megnehezíti, hogy sokféle módon
gyakorolnak kölcsönhatást egymásra, továbbá az olyan anyagokra, amelyek más élelmi-
szerekből, vagy az emberi szervezetből származnak. Ezen a terü leten még sok minden
felfedezésre vár, de az is lehet, hogy teljes részletességgel sohasem kerül felfedezésre.

Almaecet a gyógyászatban

A hosszú évtizedes, sőt részben évszázados tapasztalat, nem hagy kétséget afelől, milyen
pozitív hatással van az alma és azalmaecet az emberi szervezetre. Ezt egy nagyon régi
angol szállóige is tanúsítja: “An apple every day keeps the doctor away” (Naponta egy
alma távol tartja a doktort). Azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak almát vagy
almaecetet, frissebbek és egészségesebbek, bőrük feszes és ruganyos.
Az almaecet legtöbb alkotórészének pozitív hatására már a tudomány is egyértelmű ma-
gyarázatot talált. Ez elsősorban a vitaminokra vonatkozik, amelyek közismerten elenged-
hetetlenek az anyagcsere-folyamatok működéséhez, vonatkozik továbbá a koleszterin-
szintet csökkentő almapektinre, és az összes ásványi anyagra, meg nyomelemre, melyek
— mint a vas, réz vagy a fluor — anyagcserénkben katalizátorként működnek, vagy —
mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén, vagy klór — főként testünk felépítéséhez
szükségesek.

Az életfontosságú kálium

Kálium nélkül nem volna élet. Ha egy növény nem kap elég káliumot, megáll a növeke-
désben és elpusztul. Azoknál az embereknél pedig, akik túl kevés káliumot visznek a
szervezetükbe, megrövidül a testsejtek életműködése. Mert a kálium a nátrium ellenpólu-
saként, a testsejtek vízháztartását szabályozza.
Sejtjeinket vizes folyadék veszi körül, amely odaszállítja a sejtekhez az oxigént, és a táp-
anyagot, s egyúttal elszállítja a méreg- és hulladékanyagot. Ez a kölcsönhatás a sejtek, és
az őket körülvevő folyadék között többek között csak akkor érvényesül, ha a sejtek ele-
gendő káliumot kapnak. A kálium vízteleníti a sejteket, és ezáltal, rendkívüli befolyással
bír, a szervezet méregtelenítésére. Káliumhiány esetén a sejtek úgy megszívhatják magu-
kat vízzel, hogy megrepednek és elpusztulnak — ezáltal károsodnak a szövetek.


15

Létfontosságú anyagok az almaecetben

Ásványi anyagok és nyomele- Vitaminok
mek
kálium C - vitamin
nátrium E - vitamin
kalcium A - vitamin
magnézium B 1 - vitamin
foszfor B 2 - vitamin
klór B 4 - vitamin
kén béta - karotin provitamin
réz P-vitamin (manapság többnyire rutin
vas elnevezés alatt a flavonoidok közé
szilícium sorolják)
fluor

Ennek külső jelei hamarosan láthatóvá is válnak, a bőr petyhüdt és ráncos lesz, az izmok
elpuhulnak. Ez igen káros hatással van a szívizomzatra és a vérerek feszességére. Az
agy és idegműködést is a kálium szabályozza. A kimerültség, testi és szellemi fáradtság,
emlékezetkihagyás, étvágytalanság, szívműködési zavarok és más panaszok gyakran a
szervezet nem kielégítő káliumellátására vezethetők vissza.

Káliumellátás almaecettel

Mivel az almaecet káliumban igen gazdag, meglepően jó eredményt érhetünk el, ha a fenti
panaszok esetén rendszeresen fogyasztjuk. Próbáljuk csak meg egyszer így kezelni a
káliumhiányra visszavezethető krónikus kimerültséget. Se kávéra, se más serkentőszerre
nem lesz többé szükségünk. Egyébként a lencse, bab, borsó, tengeri alga, avokadó, dato-
lya és mazsola is, nagy mennyiségű káliumot tartalmaz.
Az osztrák J. Jagic kutatásai bizonyítják, hogy a rendszeres almafogyasztás segít beállíta-
ni a normális vérnyomást. Ez megint csak a kálium víztelenítő hatásának köszönhető, to-
vábbá az almában található más hatóanyagoknak.
Amikor a feleslegesen felgyülemlett víz távozik a testből, egyúttal a túlzott mennyiségben
raktározott konyhasó is elhagyja a szervezetet. A konyhasóra érzékeny embereknél gyak-
ran a túlzott sófogyasztás okozza a magas vérnyomást.

Az érelmeszesedés megelőzése

Végezzük el a tojáshéjtesztet. Tegyünk néhány tojáshéjat egy csavaros üvegbe, töltsünk
rá annyi almaecetet, hogy teljesen ellepje, és zárjuk le az üveget. Néhány nap múlva meg
fogjuk látni, hogy a tojáshéj teljesen eltűnik, csak a vékony, belső hártya marad meg. A
mésztartalmú tojáshéjban lévő kalcium feloldódik az ecetben. Ebből a megfigyelésből arra
lehet következtetni, hogy az ereinkben lerakódott mész is fel oldódhat az ecet hatására.
Ilyesfajta lerakódások főként az erek belső falán lévő parányi repedésekben képződnek. A
sérüléseket például az aminosavakat lebontó homocisztein okozhatja, amely fehérjedús
étrend mellett juthat nagyobb mennyiségben a vérbe. A homocisztein-molekula által oko-
zott apró sebeken a véralvadást elősegítő anyag parányi rögöket képez, amelyek nagy-
részt koleszterinből és kalciumból állnak, és idővel akkorára nőhetnek, hogy a teljes vér-


16

áramlást leblokkolják. Ilyenkor aztán testünk regeneráló-rendszere messze túllő a célon,
és súlyos, legrosszabb esetben halálos betegséget idéz elő, az érelmeszesedést. Ám
ahogy a tojáshéjnál láttuk, éppen a kalcium puhul meg, majd oldódik fel teljes egészében
az ecetben.
Tudományos szempontból persze nem olyan könnyű megítélni, hogy ez az ereinkben is
ugyanígy zajlik-e le, hiszen ide csak a vékonybélben végbemenő emésztési folyamat után
jutnak el az ecet hatóanyagai.
D. C. Jarvis, az almaecet-terápia megteremtője szerint mindenesetre az ecetben található
természetes savak és a kálium feloldják az esetleges kalcium-lerakódásokat.

Almapektinnel a koleszterin ellen

Tény, hogy az almaecet, akár az alma, pektint tartalmaz, amely ömnagában ugyan nem
emészthető ballasztanyag, de mint az összes többi ballasztanyag, segíti az emésztést, és
sokféle hasznos funkciót lát el.
A pektin csökkenti például a koleszterinszintet, pontosabban a káros LDL-koleszterin szint-
jét. Leköti ugyanis a koleszterinből felépített epesavat. Mivel azonban az epesav elenged-
hetetlenül szükséges a zsírok megemésztéséhez, szervezetünknek valami más módon
kell előállítania. Tehát kivonja a vérből a koleszterint, és epesavvá alakítja át. Ez a pektin
által előidézett effektus közvetlenül vérereink állapotára hat: ha kevesebb a vérben a ko-
leszterin, kevesebb az erek belső falára lerakódható anyag is, és ezáltal szabadon áramlik
a vér az erekben.
A tapasztalatok szerint az almaecet fogyasztása javítja az emlékezőtehetséget, növeli a
koncentrálóképességet, a vitalitást, testünk melegérzetét, a kondíciót és minden olyan
funkciót, ami a jó vérkeringéstől függ.

A pektin az almában
Csökkenti az esetleges vérkeringési zavarok és az idő előtti érelmeszesedés kockázatát;
Ráadásul hosszabb ideig marad a szervezetben, mint a többi ballasztanyag, mert vízben
oldódik, és nem választódik ki közvetlenül, mint a rostos anyagok; a pektin, mondhatnánk,
tovább szolgál, mint más ballasztanyagok

A koleszterinnel foglalkozó újabb kutatások

A bécsi egyetemi klinika 1991-ben tanulmányt jelentetett meg, az almapektin koleszterin-
szintre gyakorolt hatásáról. Hat héten keresztül kezeltek egy izolált almapektinből nyert
ballasztanyag-készítménnyel több korcsoportba tartozó betegeket, akiknek túl magas volt
a koleszterinszintjük.
Az eredmény: a hasznos HDL-koleszterin szintje emelkedett, míg a káros LDL-koleszterin
szintje, amely az érelmeszesedést okozza, és lelassítja a véráramlást, mintegy 30 szá
zalékkal csökkent.

Béta-karotinnal a szabad gyökök ellen

A szabad gyökök agresszív természetű anyagok, melyek megtámadják a sejteket. Első-
sorban a környezetünkből származó mérgek — a levegőben vagy az élelmiszerekben —
felelősek azért, hogy szervezetünkben szabad gyökök képződnek. Kémiai szempontból
telítetlen molekulákról van szó, melyekből hiányzik egy elektron. Úgy próbálják meg pótol-
ni ezt a hiányt, hogy kiszakítják a sejteken belüli molekulák elektronjait, és aztán ezeket a


17

molekulákat szabad gyökökké alakítják. Ilyen módon a sejtkárosodás sejtről sejtre terjed,
és első lépésben a szövetek egyfajta ráncosodásához vezet.
Hosszan tartó károsodás esetén aztán komolyabb tünetek is fellépnek, mint az idő előtti
öregedés, az immunrendszer gyengülése, szívbetegségek, szürkehályog vagy akár a rák.
Számos tudományos tanulmány bizonyítja, hogy a szabad gyökök leküzdhetők az úgyne-
vezett antioxidánsokkal, melyek közé a béta-karotin is tartozik. Az almaecet tartalmaz bé-
ta-karotint, és úgy tartják, ez az egyik leghatékonyabb antioxidáns.
Emellett a béta-karotin az almaecetben könnyebben emészthető, mint más élelmiszerek-
ben. Ha rendszeresen almaecetet és ezzel béta-karotint fogyasztunk, megelőzhetjük azo-
kat a károsodásokat, melyeket a szabad gyökök okoznak szervezetünkben. A szabad
gyökök nagy számban való jelenlétét főként az egyre erőteljesebb környezetszennyezett-
ség okozza. Ezért manapság még inkább megszívlelendő a jó tanács, mint nagyanyáink
idejében: tartsunk almaecetkúrát. Mellesleg a máj részben A-vitaininná alakítja át a béta-
karotint, amiért A-provitaminnak is nevezik.

A kalcium, testünk fontos építőanyaga

Az összes ásványi anyag közül a kalcium az emberi testben leggyakrabban előforduló
elem, hiszen elengedhetetlen a fog- és csontképződéshez, és sok más ásványi anyaggal
ellentétben nem csupán a nyomelemekben van szüksége rá a szervezetnek.
Egy felnőtt ember csontváza körülbelül öt kilót nyom. Ebből egy kiló a kalcium. De mintegy
tíz gramm kalcium van az izmokban, a vérben és a különböző szerveinkben is. Rendkívül
fontos az izmok és az idegek jó működéséhez, a szívműködéshez és a véralvadáshoz.

Táplálékunk, mint kalciumforrás

Hogy szervezetünk mennyi kalciumot tud felvenni a táplálékból, az attól függ,
milyen “csomagolásban” kapja a kalciumot. Ha például egy kalciumban gazdag
élelmiszer, például a spenót, a kakaó vagy a rebarbara sok sóskasavat tartal-
maz, a belek nem tudnak belőle elegendő kalciumot kivonni és beépíteni.
Szervezetünk legkönnyebben a tejből és a tejtermékekből nyerhet kalciumot.
Es éppen itt a probléma. Idősebb korban ugyanis sok ember nem bírja a tej-
cukrot (laktózt), emésztési zavarokkal reagál rá, például felfúvódik, hasmenése
vagy hasgörcsei lesznek. Igy számukra az egyik legértékesebb kalciumforrás
elérhetetlen marad.
Normális étrend mellett a legtöbb idős ember a szükséges kalciummennyiség-
nek csupán a felét viszi be a szervezetébe. Ez az ajánlott napi 800 milligramm
helyett csak körülbelül 400 milligramm.
Ha a szervezet nem kap elegendő kalciumot, kénytelen a csontokból kivonni
azt a mennyiséget, amely a test kalcium-függő funkcióinak fenntartásához
szükséges.
A következmény: a csontok szivacsossá válnak, elvékonyodnak, és könnyen
törnek. Bekövetkezik a csontritkulás néven ismert betegség, az összes kelle-
metlen velejárójával.

Vizsgáljuk meg a megszokott kalciumkészítményünket
• Öntsünk a kalcium tablettára körülbelül 100 milliliter alma ecetet
• Szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy jó félórát, és öt perc múlva keverjük
fel


18

• Ha fél óra alatt nem oldódott fel a tabletta, akkor nagy a valószínűsége, hogy
szervezetünkben sem tud jól felszívódni. Ez esetben térjük át egy másfajta ké-
szítményre.
• Ha tablettánk kiállta a próbát, akkor is érdemes a jövőben némi almaecettel
együtt bevenni. Igy biztosak lehetünk benne, hogy a kalcium optimális mérték-
ben felszívódik.

Az anyagcsere serkentése

Hans Adolf Krebs, aki 1953-ban Nobel-díjat kapott a citrát ciklus felfedezésé-
ért, felismerte, hogy anyagcserénk ecetsav nélkül nem működne. Szinte min-
den anyagcsere-folyamatnál, (mint pl. a táplálék átalakítása a szervezet által
felhasználható anyagokká,) ecetsav jön létre köztes termékként. Az ecetsav
közreműködése nélkül sem a zsírokat, sem a szénhidrátokat nem tudnánk
megemészteni, tehát életképtelenek volnánk. Szervezetünknek napi mintegy
100 gramm ecetsavra van szüksége az összes anyagcsere-folyamat működé-
séhez.
Az ecet hozza csak igazán lendületbe az anyagcserénket. Rendszeres fogyasz-
tása felgyorsítja az emésztést, elősegíti a táplálékkal felvett zsírsav felhaszná-
lását, és az energiakivonást a szénhidrátokból (cukor, keményítő).

Az ecet serkenti a nyáltermelést

Az ember már a nyelvén érzi az ecet anyagcsere-serkentő hatását. A savany-
kás íztől szabályosan összefut a szánkban a nyál, ami nem jelent mást, mint
hogy fokozottan beindult a nyáltermelés.
A nyálnak két nagyon fontos feladata van, ám sokszor sajnos alábecsülik az
emésztésben betöltött szerepét. Először is folyóssá teszi a táplálékot, hogy az,
könnyebben haladhasson végig a bélcsatornán. Ezen kívül amilázt tartalmaz,
ez egy enzim, amely már a szájban elkezdi elemeire bontani a keményítőt.
Csak ebben a formában, egyszerű cukorként képes a vékonybél felvenni és a
szervezet többi részébe szállítani a keményítőt. Az egyszerű cukrok közül a
szőlőcukor (glükóz) a legfontosabb, nélküle nem is élhetnénk. A szőlőcukor
termeli a különböző testfunkciók működéséhez szükséges energiát. Ha tehát
hosszan, jól megrágjuk az ételt, az, valóban jót tesz emésztésünknek. Ha pe-
dig még az étkezés előtti ecetfogyasztással, vagy az ételbe tett ecettel is ser-
kentjük a nyáltermelést, segítünk szervezetünknek az olyan keményítőtartal-
mú élelmiszerek hasznosításában, mint a kenyér, liszt, burgonya, kukorica
vagy a rizs.

Szervezetünk megfelelő sóeflátása

A tudomány mai állása szerint a túlzott sófogyasztás (nátrium-klorid) egyér-
telműen káros az egészségre. A szervezetbe jutó nagyobb mennyiségű kony-
hasó többek között túl sok vizet köt le, s ezzel megakadályozza a test méreg-
telenítését, ami főként az idősebb embereknél igen magas vérnyomást ered-
ményez. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ha valakinek “ropog-
nak az ízületei” és egy-két hónapon keresztül rendszeresen almaecetet fo-


19

gyaszt, elmúlik ez a kellemetlen tünet. Az egyik lehetséges magyarázat a ro-
pogásra, hogy a szervezetből kisebb adagokban hiányzik a konyhasó. Ebben
persze ellentmondás van. Az emberek többsége túl sok sót fogyaszt (napi né-
hány gramm több mint elegendő volna), mégis ízületi problémákkal küzd. Az
ellentmondást Cyrill Scott oldotta meg: “Ha izolált formában visszük be a szer-
vezetbe a sót, egészen más hatása van, mint ha más ásványi anyagokkal
együtt mértékletes adagokban kerül a testbe, ahogy a természetben is jelen
van. Ezért aztán, bármilyen hihetetlenül is hangzik, szenvedhet sóhiányban az
is, aki nagy mennyiségű sót fogyaszt.”

A keveredési arány a döntő

Az almaecet számos alkotóeleméről állnak rendelkezésünkre tudományos
megflgyelések. A lényeg azonban az, hogy étrendünkben megfelelő, természe-
tes módon keveredjenek az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok és más
tápanya gok. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy az almaecetben és a vele
ízesített ételekben igazán optimális ez a keveredés.
A konyhasó, melyet ily módon fogyasztunk, lényegesen egészségesebb szá-
munkra, mint a tiszta asztali só.

Látványos kutatási eredmények

• Az egyik orvosi szaklap (Medical Journal ofAustralia) arról számolt be, hogy
az ecet gyors elsősegélyként kiválónak bizonyult medúzacsípések ellen. A csa-
lánozó medúza tapogatójának érintése erős fájdalmat, rosszullétet s olykor
ájulást is okozhat.
• Ausztráliában több ember hal meg medúzacsípéstől, mint például egy cápa
támadásának következtében. Ha a tengeri fiirdőzéshez kis üveg ecetet viszünk
magunkkal, fel vagyunk vértezve a legrosszabb ellen. Amíg meg nem érkezik
az orvos, gyorsan tisztítsuk meg a megcsípett testrészt hígítatlan ecettel.
• A legújabb kutatások szerint az almaecet olyan anyagot is tartalmaz, amely
elengedhetetlenül szükséges a méhlepény (placenta) növekedéséhez a terhes-
ség alatt. Az anyag karaktere felől még nem teljesen bizonyosak a tudósok.
Elképzelhető, hogy egy eddig ismeretlen vitaminról van szó. Mindenesetre így
mér érthető, miért kívánják a terhes nők gyakran az ecetes, savanyú ételeket.
• Az amerikai Ancel Keys tanulmánya szerint, ha lefekvés előtt megeszünk egy
almát, ez biztosítja a zavartalan éjszakai pihenéshez szükséges vércukor szin-
tet.
• Sok orvos javasol ecetes öblítést az úszóknak, akiknél gyakori a fülfertőzés.
Uszás után forralt víz és ecet keverékével mossuk ki a fülünket.
Ez fertőtlenít és megelőzi a gyulladásokat.
• Egy japán gyógyszerész szaklapban (Journal of Pharmacology) cikk jelent
meg arról, hogy az ecet adott esetben megelőzheti a túlzott alkoholfogyasztás-
ra visszavezethető gyomorfekély kialakulását. Bár ez a probléma kör még
nincs kellő képpen feltárva, mégis igen elterjedt a felfogás, hogy az ecet oly
módon serkenti a gyomor nedvtermelést, amely megóvja a gyomrot, az alko-
hol okozta károktól.


20

Az ecet, mint tartósítószer

Az élelmiszerek természetes módon való tartósítása

A legősibb módszer a romlandó ételek eltartására, ha hidegen tároljuk őket.
Alighanem már neandervölgyi őseink is így tartották frissen az elejtett vadak
húsát, hűvös barlangokban, vagy telente fagyott állapotban tárolták. A hideg
megakadályozza a mikroorganizmusok, főként a rothadást okozó baktériumok,
vagy a penészspórák pusztító munkáját. Sőt a hőmérséklet drasztikus csökke-
nésével teljesen elpusztulnak a mikrobák. Eppen ezt használjuk ki ma, a mély-
hűtött termé keknél.

Három tartósítószer az almaecetben
• ecetsav
• csersav
• propionsav

Az ecet csíraölő hatása
Mint a hideg, az ecet is elpusztítja a mikroorganizmusokat, melyek penészessé
teszik, vagy rothadásnak indítják ételeinket. A fanyar ecet növeli minden eltett
savanyúság savtartalmát, s így megöli, vagy ártalmatlanná teszi a legapróbb
élőlényeket, csírákat, spórákat. Ezek legtöbbjének pontosan összehangolt sa-
vas-lúgos egyensúlyra van szüksége, így nem képesek a túlélésre az ecet sa-
vanyú közegében.
D. C. Jarvis a következő példával demonstrálta mindezt: leöntött ecettel egy
földigilisztát — amely felépítésében számos, bélrendszerünkben, vagy a rom-
landó ételekben jelen lévő, parazitához hasonló — és megállapította: “Az ecet
néhány másodperc alatt kioltotta az életét.” Éppen így pusztítja el a gyümölcs-
ecet a káros baktériumokat emésztőszerveinkben, továbbá az élelmiszereket
romlandóvá tévő szaprofita baktériumokat és más apró lényeket.
Egyébként nem csupán egyedül az ecetsav tartósítja az ételeket, hanem az
almaecetben lévő csersav is. Emellett az almaecet propionsavat is tartalmaz,
amely szintén konzerváló hatással bír.
Számos tudományos kísérlet bizonyítja az almaecet tartósító hatását, amely az
ecetes uborka rajongói előtt már rég nem titok. Az ecetes lében eltett uborka
általában több hónapig is eltartható, ideális esetben — ha jól le van zárva —
akár évekig is.

Befőzés ecettel

Az ecettel való tartósítás olyan egyszerű, hogy bárki nyugodtan megpróbálhat-
ja. Igy garantáltan saját ízlésünknek meg felelő ízt kapunk. Azon kívül a házi-
lag befőzött étel, egészen biztosan nem tartalmaz mesterséges tartósítószert.
Mindig ropogósan friss zöldséget válasszunk a befőzéshez. Kiválóan alkalmas
az uborka, hagyma, bébikukorica, zöldbab, karfiol, kelbimbó, spárga, karotta,
mogyoróhagyma, gomba vagy padlizsán.
Mossuk és tisztítsuk meg a zöldséget, majd vágjuk fel: a karottát karikára, a
gombát, zöldbabot félbe, a karfiolt szedjük rózsáira stb.


21

Főzzük meg a zöldséget a szokásos módon enyhén sós vízben (befőző só), de
ne túl puhára. Végül öblítsük le hideg vízzel. A speciális “ecetes uborkát” nem
kell főzni. (Az uborkákat vágjuk félbe, vagy karikára, és helyezzük rétegesen
egy befőttesüvegbe. Minden réteget fűszerezzünk — de mindenekelőtt sózzunk
— meg kedvünk szerint, de csak speciális befőző sót használjunk, jód és más
hozzáadott anyagok nélkül. Ezek az anyagok elszínezik a zöldséget. Öntsük le
az uborkát annyi hideg vízzel, hogy éppen ellepje, és hagyjuk állni egy éjsza-
kán át. Reggel öntsük le a vizet, és a továbbiakban a szokásos módon járjunk
el.)
Rétegezzük a zöldséget csavaros tetejű befőttesüvegekbe.
Adjunk ecetet, esetleg egy kis bort, cukrot és fűszereket a sós léhez, amiben a
zöldségek főttek, és forraljuk fel az egészet. A cukor szintén konzerváló hatá-
sú, és tompítja az ecet fanyar ízét. A fűszerezéshez használhatunk mustárma-
got, fokhagymát, bazsalikomot, kaprot, oreganót, szegfűborsot, tormát, tár-
konyt, babérlevelet, szegfűszeget, egész borsot.
Öntsük a forró páclét a zöldségekre.
Csavarjuk rá az üvegekre a fedelet, és körülbelül öt percre állítsuk őket a fejük
tetejére. A kóstolással még kb., három hetet várjunk.

Az ecet fertőtlenít

Az ecet jól konzerválja az élelmiszereket, mert elpusztítja a rothadást okozó
baktériumokat, és mikroorganizmusokat, melyek idővel tönkreteszik az étele-
ket. Ugyanígy megöli a mikroszkopikusan apró kórokozókat is, amelyek meg-
támadhatják bőrünket, torkunkat, légzőszerveinket vagy emésztőrendszerün-
ket. Az ókori görög orvos, Hippokratész, már több mint 2500 évvel ezelőtt ece-
tet használt fertőtlenítőszerként a különböző sebek, vagy bélfertőzések kezelé-
sére. A régi idők katonái is ecetbe mártott kendőkkel látták el sebesüléseiket,
hogy ne kapjanak seblázat.
Az ecetnek egyrészt antiszeptikus hatása van, mivel a benne lévő ecetsav a
baktériumok, vírusok, és más kórokozók számos faját elpusztítja. Másrészt vi-
szont antibiotikus hatású is, vagyis az ecetben lévő speciális baktériumok ké-
pesek megtá madni és megölni számos kórokozót.
Ez csupán persze egy bizonyos határig érvényes. Komoly fertőző betegségek-
kel szemben, mint a tífusz, a kanyaró vagy a malária, az ecet sem segíthet.
Mindazonáltal még egyetlen tudományos értekezés sem áll rendelkezésünkre
arról, mit lehetne elérni az ecettel az ilyesfajta betegségek kezdeti stádiumá-
ban, tehát a megfertőződés szakaszában.
Különböző feljegyzések szerint mindenesetre “ecetes tolvajok” tűntek fel or-
szágszerte, amikor Európában a pestis pusztított. Ezek a rablók tetőtől talpig
bedörzsölték magukat ecettel, nehogy elkapják a betegséget, amikor a pesti-
sesek, vagy pestisben meghalt emberek házait fosztogatták. Hogy ily módon
mennyire tudták elkerülni a fertőzést, ma már aligha ellenőrizhető. Tény vi-
szont, hogy nyilván tapasztalatból tudták, mi védheti meg őket a fekete halál-
tól.

Megelőzés és kezelés ecettel
torokfájás (gargalizálás)


22

torokgyulladás (gargalizálás)
ínygyulladás (gargalizálás)
vírusos vese- és hólyaggyulladás (belsőleg)
köhögés (inhalálás, vagy néhány csepp a párnára)
enyhe bélfertőzés (belsőleg)
viszkető aranyér (ecettel átitatott vattával kezelni)
fülgyufladás (öblítés, gőzölés)
megfázás (ecettel átitatott borogatás a mellre)
sérülések (belsőleg és külsőleg)
testszag (bedörzsölés)
bőrgyufladás (bedörzsölés)
lábgomba (bedörzsölés, a zoknikat mossuk ecetben)

Ecettel a káros bélbaktériumok ellen

Az ecet baktériumölő hatását nem lehet elég nagyra becsülni. Egészségünk
szempontjából alighanem ez a legfontosabb tulajdonsága. Ahogy az élelmisze-
rek megromlanak, és élvezhetetlenné válnak a rothadást okozó baktériumok
hatására, éppúgy szabályosan bomlásnak indulhat beleinkben is az étel és ital.
Ezért ugyancsak rothadást okozó baktériumok a felelősek, melyek az egész-
ségtelen bélflórában elszaporodhatnak.

Bélbántahnak nyomában

Sokan, akik most azt mondják: “ez engem nem érint, az én emésztésem rend-
ben van”, sajnos csalódnak. Már az egyszer-egyszer előforduló szorulás, has-
menés, felfúvódás, hasfájás, rendszertelen széklet, a szokatlan formájú vagy
erős szagú széklet is arra utal, hogy valami nincs rendben, a bélrendszerben.
Egész sor enyhébb, vagy komolyabb panasz, melyeket eszünkbe sem jutna
emésztési problémákkal kapcsolatba hozni, vezethető vissza mégis az egész-
ségtelen bélflórára. Ilyenek például: a bőrön látható rendellenességek, mint a
pattanások, furunkulusok vagy a verejtékezés, csipás szem, árpa, hólyagbán-
talmak, fejfájás, ízületi gyulladás, köszvény, isiász, lehangoltság, depresszió és
még sok más. Mindezek a panaszok egy lassú, mérgező folyamatra utalhatnak,
amely a bélrendszerből indul ki.
Ha rendszeresen túlterheljük a bélrendszert, idővel a bélfalak elnehezülnek. A
béltartalom továbbítása lelassul, és a parányi bélbolyhok között részben igen
makacs lerakódások képződnek. S mivel teljes bélrendszerünk hét-nyolc méter
hosszú, jó nagy adag “bélpiszok” rakódhat le bennük, ahogy ezt az osztrák or-
vos, E. X. Mayr nevezte, aki az emésztési zavarok kezelésének szentelte életét.
Ez a “bélpiszok” valóságos paradicsom a rothadást okozó baktériumok számá-
ra. Ezek tevékenyen részt vesznek az olyan erjedési méreganyagok létrehozá-
sában, mint a metanol, butanol, propanol és más alifás alkoholok, melyek elő-
ször a hangulatunkat, majd később lassan egész szervezetünket megmérgez-
hetik.

Szabályozzuk természetes módon emésztésünket

Az almaecet gyógyereje

Recommandé

Recommandé

Contenu connexe

Plus de Horváth Enikő

Plus de Horváth Enikő (20)

Az almaecet gyógyereje