-

1. A TÁRSADALMI BEFOGADÁS
JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK
SEGÍTSÉGÉVEL
MOLNÁR SZILÁRD
NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS
TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005
JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN

2. A HATALMI VISZONYOKBAN ELCSÚSZÁS
TAPASZTALHATÓ

3. SOKADIK IPARI
FORRADALOM ZAJLIK
 A technológia-váltások ciklikussága egyre rövidebb
idő alatt játszódik le.
 Az európaiak kb. 20 százalékának, míg a magyar
felnőtt lakosság kb. 40 százalékának semmilyen
előnye, haszna nem származik az IKT eszközökből.
 A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt
elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80-90 százaléka
IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte
mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket.
Soha nem látott mértékű adaptációs és
változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak.
Azaz: az információs társadalom integrációs
képessége alapvetően befolyásolja a
társadalom/gazdaság versenyképességét. 1956: 5MB RAM berakodása

4. A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG
ÉRTELMEZÉSI KERETE
Idő
Felhasználók száma
Korai adaptáció:
Hozzáférési
megosztottság
Hozzáférési
eséllyel
rendelkező és
nem rendelkező
közötti különbség
Nekirugaszkodás:
Használati
megosztottság
Felhasználó és
nem felhasználó
közötti különbség
Telítődés:
A használat minőségéből
fakadó megosztottság
Felhasználó és felhasználó
közötti különbséget mutatja
be
Forrás: Molnár Szilárd: A digitális megosztottság értelmezési kerete,
innen:Információs Társadalom, 2002
A broadband, a hordozható eszközök mindent megváltoztattak:
Nagyobb különbséget okoztak a felhasználók között, mint a felhasználók és nem
felhasználók között.

5. A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGTÓL
AZ E-BEFOGADÁS POLITIKÁIG
Hozzáférési
megosztottság
Nincs PC a háztartásban 35%
Nincs otthoni szélessáv 29%
Tableten, notebookon, laptopon
használja az internetet (felnőtt lakos)
16%
Használati
megosztottság
Felnőtt lakosság körében nem használ
PC-t
50%
Munkahelyén nem használ internetet 74%
Felnőtt lakosság, soha nem használt
internetet (55 év felett)
24% (55%)
Minőségi
megosztottság
Internetezik, de nem használ e-közigazgatási
szolgáltatást
50%
Internetezik, de nem használ online
bankot, nem vásárol online
64-62%
Részt vesz távoktatásban 13%

6. 5 TÉTEL A DIGITÁLIS
MEGOSZTOTTSÁGRÓL
1. A digitális megosztottság kumulatív módon erősíti fel a már
meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Felerősödő digitális Máté-effektussal
állunk szembe.
2. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenség-együttes,
ám egyre szorosabban összefügg a társadalmi/szociális
hátrányokkal.
3. Ilyen sajátosság például az, hogy a megosztottság csökkentése
érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a
hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési
esélyeinek növelése.
4. A digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT
eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem.
5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a
véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális
megosztottság csökkentésében.

7. A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG EGYRE INKÁBB
KULTURÁLIS MEGOSZTOTTSÁGGÁ VÁLIK
HOZZÁFÉRÉSI MEGOSZTOTTSÁG (ELSŐDLEGES):
1. Közösségi informatika, közösségi hozzáférési pontok
hálózata
2. Mindenhol elérhető wifi-hálózat
3. Eszköz-juttatás rászorultsági alapon: tablet, okostelefon,
laptop, e-book olvasó
HASZNÁLATI MEGOSZTOTTSÁG (MÁSODLAGOS):
4. Társadalmi közvetítők: IT tanácsadó, mentor, könyvtáros,
falugazdász, védőnő stb. (személyes tanácsadás)
5. Ügysegéd, postás stb. (bizalmi viszonyok, gyenge
kapcsolatok erősítése)
6. Társadalmi innováció, helyi marketing, helyi szintű
tudatosítás (célcsoport függő, pontos beavatkozások)
MINŐSÉGI MEGOSZTOTTSÁG (HARMADLAGOS):
7. Befogadó e-közigazgatás, felhasználó-központúság
8. Élethelyzethez kapcsolódó online szolgáltatások (akár
kötelező jelleggel): felsőoktatási felvételi, vállalkozások
adóbevallása csak online
9. E-demokrácia, crowdsourcing

8. BEFOGADÓ E-KÖZIGAZGATÁS
Az e-közigazgatás
nem használatának
okai
Magyarországon
és néhány
szomszédos
országban,
a nem használók
%-ban:

9. KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!