1. Művészeti tehetséggondozás a hatvani
Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú
Szakiskola és Szakközépiskolában
- Zománcművészeti tehetségműhely -
2. A fémtárgyak felületének zománccal
való bevonása nagyon régi időkre nyúlik
vissza. Az ötvösművészet fejlődése, a
kor igényeinek változása szerint
megkívánta a dísztárgyak és ékszerek
színezését, újabb típusú
díszítményekkel való gazdagítását.
A zománc szó a mai köznyelvben
különböző bevonatokat jelöl, ezek
azonban összetétel és felhasználás
szempontjából eltérőek egymástól.
A tűzzománc technika kezdetének
pontos meghatározása szinte lehetetlen
feladatnak bizonyul, hiszen az erősen
szétmállott leleteken ma nehezen
állapítható meg, hogy valóban zománcot
égettek-e rá vagy csupán üvegplasztikát,
illetve kivágott üveglemezkéket
ragasztottak rájuk.
A tűzzománc fogalma
Fibula
(arany almandin- és vörös üveg berakással),
i.sz.I.sz.
3. A tűzzománc története
Az ókori kelet népei a megolvasztott
üveganyagot már az i.e. 4400-as évektől
ismerték és díszítésre alkalmazták. Ez az
üveganyag még nem volt összeolvasztva a
fémmel.
Az egyiptomi kultúrában a XII. dinasztia korában
készült tűzzománc ékszereken már alkalmazták
a színes üvegpasztával való rekeszberakást. A
tűzzománcot és annak mai értelemben vett
alkalmazását csak az i.e. XVII. századtól lehet
bizonyítottan kimutatni az egyiptomi leletekből.
A valódi tűzzománc akkor alakult ki ténylegesen,
amikor a rekeszbe töltött üvegport kellő hőfokon
hevítve simára olvasztották.
Egyiptomi amulett
4. A görögök minden bizonnyal az egyiptomiaktól vették át a tűzzománcozás
technikáját, de azt továbbfejlesztve olyan egyedi sajátosságokkal és eredeti
eljárásokkal gazdagították, mely lényegesen eltér attól.
Kifinomult művészetükre jellemző, hogy megjelent a domborművű tűzzománc
alkalmazása is. Ezek a tárgyi emlékek ugyan nagyon ritkák, de különlegességüknél
fogva feltétlenül említést érdemelnek. E tűzzománc eljárás legjellemzőbb motívuma
a madárábrázolás aranylemezen, világoskék és fehér színekkel díszítve.
A görög és római zománcművészet
A tűzzománc művészet a Római Birodalom
kelta őslakosságú területein terjedt el
leginkább.
A rekeszzománc mellett ismerték a
beágyazott tűzzománc technikáját is. A kelták
az i.e. IV. századtól a bronz mellett vasat is
alkalmaztak recipiensként (hordozó
anyagként). Ebben az időben bővül a
tűzzománc díszítésekkel ellátott tárgyak köre:
tőrök, sisakok, kocsi- és lószerszámdíszek. Milanoi rotella
5. A népvándorlás korának "barbár" népei is számos tűzzománc díszítésű ötvösremeket
hagytak ránk. Ezek a római kori zománctól leginkább abban különböznek, hogy míg a
rómain a lemez egész felületének zománcozását láthatjuk, e "barbár művészetben" a
tűzzománc vonalas ékítményként jelenik meg. A korszak azóta letűnt valamennyi népénél
(thrákok, gótok, kelták, szkíták, vikingek, szarmaták, avarok, stb.) megtalálhatók a korra
jellemző különböző ötvös és tűzzománc technikák: poncolás, forrasztás, granuláció,
filigrán zománc, azsúr zománc, beágyazott zománc, rekeszzománc.
A kelta zománctól a bizánci
művészetig
A korai középkori Bizánc volt a tűzzománc
mestereinek egyik legfőbb központja ahol e
művészeti ág a VI. században indult
fejlődésnek és a X-XII. században élte
virágkorát. Kiemelkedő emlékeink ebből az
időszakból Szent Koronánk és a Magyar
Nemzeti Múzeumban őrzött Monomachos-
korona
Monomachos-korona
(arany sülyesztett zománccal)
IX. sz közepe
6. A XIII. században kereskedelmi célokra dolgozó
ötvösközpontok alakultak ki Európában, melyek
közül a leghíresebbek az itáliai Velencében és a
franciaországi Limoges-ben működtek.
Magyarország mindkét központtal kapcsolatban állt
és a királyi udvarban a magyar ötvösműhelyekben is
készültek a műremekek.
A magyar zománcművészet
A XV. század elején addig ismeretlen tűzzománc
technika honosodik meg hazánkban, amely a
"magyar sodrony" néven európai hírűvé válik. Fő
motívumai növényeket ábrázolnak, mely lehet virág,
levél, csavart indák vagy ritkábban gyümölcs.
Jellegzetessége, hogy egész felületet díszít, az
ornamentika hatását finoman sodort rekesz adja és a
színek tisztán elkülönülnek egymástól.
A magyar Szent Korona
Mátyás kehely
7. A tűzzománc fajtái (technikák)
Az idők során a tűzzománc
készítésének eltérő technikái
alakultak ki:
a, rekeszberakás
b, huzalzománc
c, filigránzománc
d, bordázott zománc
e, rekeszzománc
f, áttört zománc (azsúrzománc)
g, süllyesztett zománc
h, beágyazott zománc
8. Iskolánk a régiónkban egy utolsó esélyt kínáló intézményként működik azon fiatalok
számára, akik tanulási kudarcaik, antiszociális magatartásuk miatt kiszorultak a
hagyományos módszerekkel működő iskolákból.
Ezek a fiatalok igen alacsony motiváltsági szinttel érkeznek hozzánk. Így talán
legfontosabb feladatunk önbizalmuk, önbecsülésük helyreállítása, és feltárni azokat a
területeket, melyekben társaiknál tehetségesebbek. Erre a hagyományos
osztálykeretekben folyó munka alkalmatlan. Ezért lehetővé tesszük számukra, hogy heti
négy órában, szabadon választható foglalkozásokon vegyenek részt.
Lehetőségük van társadalomismeret, természetismeret, drámajátékok, elsősegélynyújtási
ismeretek, illetőleg kézműveszománc műhelymunkára.
A tanulók az év elején „próbálgatják”, mely területen szeretnének elköteleződni, majd
eldöntik melyik műhelymunkát válasszák. Így az egyszeri kiválasztás helyett, a fejlesztő
programok alkalmazásával mértük fel ki milyen arányban képes a lehetőségeket
kihasználva továbbfejlődni.
Ezeken a foglalkozásokon való részvételi arány lényegesen magasabb, mint a
hagyományos kötelező órákon. Mivel itt a fiatalok motivációja jelentősen jobb, így
lehetőség nyílik a bennük szunnyadó tehetség felismerésére.
A GASZI tehetségműhely bemutatása
9. A GASZI tehetségműhely bemutatása
A hagyományőrző roma zenekarunk fellép A drámacsoport műsora
10. A zománcművészeti műhely
A zománcműhely 6. éve működik az iskolában először még, mint
önálló szakképző osztály, majd azzal párhuzamosan 2004től
kisebbnagyobb létszámmal, mint egy „szakkör”.
A zománcozás önálló, jól felszerelt műhelyben történik. A
felszereléseket, eszközöket, szerszámokat, anyagokat,
festékeket évrőlévre az iskola biztosítja számunkra.
A műhelymunkára a 2010/2011es tanévben 14 gyermek
jelentkezett. Csütörtök délutánonként átlagosan 810 fő vesz
részt és alkot. A munka, a téma részben az iskolai
ünnepségekhez kötődnek, részben ajándékokat készítünk az
iskola számára, készülünk pályázatokra, kiállításokra, illetve a
gyerekek saját maguknak is készítenek zománcokat.
11. Szakmai múzeumlátogatások,
kirándulások
Kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeum
és a Nemzetközi Zománcművészeti
Alkotóműhely Gyűjteményének
megtekintése
„A kereket, hogy csinálta?”
Magyar Tűzzománcművészek
Társaságának kiállítása Budafokon
13. Kiállításaink, eredményeink
A műhely évente több alkalommal kap meghívást a város
közintézményibe, illetve iskoláiba, óvodáiba, hogy
kamarakiállításokon bemutathassa legújabb alkotásait.
Iskolánkba tanév végén zárókiállítást készítünk az aulában.
A városi rendezvényeken kézműves foglalkozásokat és kirakodó
vásárokat szervezünk, tartunk.
Az iskolánkba érkező vendégeknek ajándékokat készítünk.
Diákjaink alkotásaival részt vettünk már több képzőművészeti-,
rajz pályázaton, rendszeres pályázói és kiállítói vagyunk a
Diákalkotók Országos Zománcművészeti Biennáléjának (Eger),
melyet az idén már hatodik alkalommal rendeztek meg.
Legnagyobb sikerünk a Szent Pál IV. Nemzetközi Gyermekrajz
Kiállításon való részvétel. Két tanulónk alkotása különdíjban
részesült.
