Vízkörforgás és jólét összefüggései
•Télécharger en tant que PPT, PDF•
2 j'aime•961 vues
Mert ami új, az rossz!
Recommandé
Recommandé
Contenu connexe
Vízkörforgás és jólét összefüggései
- 1. Szelídvízország szemben a Kárpát-sivatag projekttel Összerendezte: Ungvári Gábor A diák magyarázó jegyzeteket is tartalmaznak, ezeket vetítés módban a bal alsó sarokban lévő gombok közül a Képernyő / Előadói jegyzetek –re kattintva lehet elindítani. A léptetést a „Space” billentyűvel érdemes végezni, hogy az animált diák rendben induljanak el.
- 2. A globális klímaváltozás hatásairól, szaporodó hírek hallatán lassan kialakul az a képzet, hogy a természet az ember ellensége. Ez egy komoly tévedés, aminek azonban végzetes következményei lehetnek, ha a klímaváltozás ellen hozott egyre nagyobb léptékű intézkedések továbbra sem veszik figyelembe azokat az alapvető összefüggéseket, amelyek a természetet vezérlik és amelyek figyelmen kívül hagyása idézte, idézi elő az egyre nagyobb aggodalommal szemlélt folyamatokat. A Föld fenntartó folyamataihoz való alkalmazkodás sem nem azt jelenti, hogy „térjünk vissza a középkorba” és ne legyenek az alap létfenntartáson túl igényeink, sem nem azt, hogy a társadalmak vonuljanak ki a természetből, kisebb-nagyobb nemzeti parkokat hátrahagyva, a lelkiismeret megnyugtatása végett. Azonban tartósan csak a természetet gazdagítva gazdagodhatunk, de ezt a saját kárunkon kell megtanulnunk: hogyan és miként szegényedtünk el, miután történelmünk folyamán kicsi, de kitartó, majd egyre nagyobb léptékű beavatkozásokkal kiszorítottuk a vizet és elszegényítettük a természeti környezetünket. A képmutogatást három szakaszra bontottam: Az első megmagyarázza, hogy miért a vízre és a víz természet általi visszatartására kell a figyelmünket összpontosítani az éghajlat kapcsán is. A második szakasz a víz és az erdők történetét tekinti át a Kárpát-medencében és kiiktatásuk következményeit a jólétünkre - múltban és jelenben. A harmadik szakasz a vízháztartást ma elsősorban formáló ágazatokat veszi sorra. Hogyan értékelhetőek a jelenlegi törekvéseink: Megtudjuk-e őrizni és visszapótolni a vizet vagy a Kárpát-medence még szárazabbá válását valósítjuk meg? A sivatag projekt első eredményei már hazánkban is megtekinthetőek.
- 4. Jólét és ökológiai teljesítmény összefüggésének feltárása Costanza sejtése A természeti értékre vonatkozó közgazdasági vizsgálatok összegzése ökológiai rendszertípusok (biomok) és szolgáltatásaik szerint Az egységnyi területre vonatkozó fajlagos értékek együtt mozognak az ökológiai rendszer vízfelhasználásának nagyságával Costanza et al: The Value of ecosystem services: putting the issues in perspective. In Ecological Economics 25(1998) 67-72 Füves területek Mérsékeltövi erdők Trópusi erdők Partividéki mangrove erdők Mocsarak, árterek
- 5. Az ökológiai-rendszer szolgáltatásainak hatása a társadalmi jólétre a Millennium Ecosystem Assessment kutatás alapján www.maweb.org Consequences of Ecosystem Change for Human Well-being A természet áldásait biztosító 3 alap folyamat: Tápanyag körforgás Biomassza produkció Talaj képződés A természet képességei, mint a fenntartó folyamatokban megtestesülő tőke. Indikátor a vízvisszatartás mértéke
- 6. A 3 alapfolyamat az éghajlat és a vízkörforgás-pályák összefüggései C.W. Thornthwaite, F.K Hare: Unasylva, 1955, 9. Évf./ 2 Integrated watershed management – Manual UNEP 2004 www.unep.or.jp
- 8. Thornthwaite, Hare (Unasylva, 1955, 9. Évf./ 2) http://earthobservatory.nasa.gov/Study/AmazonEVI/ A vízvisszatartás figyelembe nem vett jelentősége az Amazonas példáján
- 9. 2 patak napi vízhozamának alakulása nyáron (két órás szakaszolás) A párologtatás és lefolyás kapcsolata a Hidegvíz völgyben (Soproni hegység) végzett kutatások alapján Nyári alapvízhozam idősor 12 napon keresztül a kiürülés trendvonalával Gribovski Zoltán: Evapotranspiráció hatása a lefolyás napi ritmusára erdősült kisvízgyűjtőkön. In: Erdő és Klíma füzetek IV. Sopron 2004 Thornthwaite, Hare (Unasylva, 1955, 9. Évf./ 2)
- 10. Az erdő tereli és forgatja a vizet Szántó metszete eső után Átázott talaj Talajvíz Felületi párolgás Vízáramlása a talajban
- 14. Temperate Grasslands & Woodlands Temperate Broadleaf Forest Tropical Dry Forest Tropical Grasslands Tropical Coniferous Forest Mediterranean Forests Tropical Moist Forest 0 50 100 Percent of habitat (biome) remaining Habitat Loss to 1990 Source: Millennium Ecosystem Assessment
- 15. A folyóvölgyek történeti léptékű átalakulása Forrás: Heinz Ellenberg: Vegetation ecology of Central Europe (a német eredeti: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen (1963) angol fordításából (1988)) 30. ábra
- 16. Az erdőszerkezetben rejlő hatások rétek cserjeszint Alsó lombkoronaszint Felső lombkoronaszint Vízcsapda a talajban (szivacshatás) Szélirány Páracsapda Molnár Géza diája
- 17. (Természetes) árvizek – a természet éltető erejének áramlása a víz körforgásában Keményfaliget Puhafaliget Szivacshatás Árvízszint Ér Tó Kisvízi meder Molnár Géza diája
- 19. Az ökoszisztéma és a mikro-éghajlat átalakulása Szesztay: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány vol6. 8ábra, 2000
- 20. A természetes növénytakaró kiirtásának hatása a felszíni és talaj vizekre Ér Tó Kisvízi meder Letarolt erdők Erdő maradványok Szivacshatás által tartott talajvízszint Talajvízszint süllyedés és összegyülekezés a mélyebb fekvésű területeken párolgás Molnár Géza diája
- 30. A területi vízgazdálkodás ellentmondásai Forrás: Simonffy, Vízügyi közlemények 2000/3-4 Öntözhető területek nagyságának alakulása km2 a kisvízkor rendelkezésre álló készletek alapján 40 ezer km hosszú belvíz csatorna hálózat a tavaszi víz elvezetésére (2001-ben 1,4 mrd m3) Akár ugyanott öntöző csatorna hálózat a nyári víz visszajuttatására Technológiával és energiával kiváltott természetes vízvisszatartás A kisvízi időszaki öntözés területi hatása minden fejlesztés ellenére elenyésző marad km 2 km 2
- 32. Somlyódy L.: A hazai vízgazdálkodás srtatégiai pillérei 2. ábra. Vízügyi közlemények 2000 3-4 379.oldal
- 33. Eredmény: a differenciálatlanság http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/natural_hazards_v2.php3?img_id=14359
- 34. Water intolerancy Kravchik, Varga – People and Water www.peopleandwater.sk
- 38. Hogyan jelenik meg mindez egyes érintett ágazatok szak-politikáiban?
- 40. Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP – 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék A hatályos VTT törvény célozta elmozdulás 25 év alatt Indokolt az integrált, vízvisszatartáson és alkalmazkodáson alapuló stratégiák felé fordulás A változatok összetevői: MÁSZ + mértékadó árvízszintű töltések + emelés méterben VTT6, VTT11 – a megépített VTT tározók száma Mélyártéri árapasztás – állandó kapcsolat 2000 km2 mélyártérrel 30 helyen
Notes de l'éditeur
- Ez, az! A jegyzet ablak a dia léptetésével frissülni fog.
- Az ökoszisztéma-szolgáltatások mindazon jótétemények, amelyeket a természet nyújt és a társadalom közvetlen, vagy közvetett módon épít rájuk a megélhetés biztosítása során. A 90-es évek közepén Robert Costanza és munkatársai összegyűjtötték a természet (vagy valamely aspektusát) értékelő közgazdasági cikkeket és az eredményeket osztályozták biom (ökoszisztéma fajta) és ökológiai-rendszer szolgáltatások szerint. Az eredmények a Nature és az Ecological Economics folyóiratokban jelentek meg. A gondolatmenetünk szempontjából a bemutatott észrevétel érdemel figyelmet: egy ökoszisztémából eredeztethető hasznosítható szolgáltatások pénzben kifejezett nagysága együttmozgást mutat az adott ökoszisztéma elsődleges produkciójával, ami viszont egyenes összefüggést mutat az ökoszisztéma által felhasznált víz mennyiségével. A legnagyobb szárazföldi értékekkel a vizesélőhelyek/mocsarak/ártéri társulások rendelkeztek.
- Az ökológiai-rendszerszolgáltatások értékének és a víz mennyiségének együttmozgásának okára a részletes választ néhány évvel később a Millennium Ecosystem Assessment kutatási program adta meg. Az idézett kutatás a kapcsolatokat igazolta a jólét társadalmi alapjai és az őket fenntartó ökológiai szolgáltatások között. "Az ökológiai szolgáltatások jótétemények (hasznok), amelyeket az emberek számára az ökológiai rendszerek biztosítanak. (..) Akik e sokféle szolgáltatást élvezik (hasznot húznak belőle) tapasztalhatják, egy ökoszisztéma állapota összefügg azzal a képességével, hogy e szolgáltatásokat biztosítsa.” (M.E.A., 2003) A gondolatmenetünk szempontjából legfontosabb, hogy a kutatás felhívta a figyelmet:az ökológiai-rendszer szolgáltatások három alap folyamatra épülnek rá: Tápanyag körforgás, Talaj képződés, Elsődleges (Biomassza) Produkció. Mindháromban kiemelkedő szerepe van a víznek, a víz körforgásának. Ugyanis: A Tápanyag körforgás anyagainak hordozó eleme a víz. A Biomassza produkció „üzemanyaga” a víz, (+a tápanyag és a napfény). A talajképződés a biomassza produkció akkumulációja. Tehát a jólétet megalapozó ökológiai szolgáltatások a vízkörforgás kiterjedtségéből és akkumulációjából táplálkozó folyamatok eredménye. A kutatás eredményeiről összefoglaló prezentációk http://www.maweb.org/en/SlidePresentations.aspx. Az ENSZ Ezredvégi Célkitűzések elérésének támogatására kezdeményezett kutatás 2002-2006 között. 136 ország részvételével A perspektíva tágítása érdekében érdemes megjegyezni továbbá, hogy az ábrán a jólét társadalmi összetevői lényegében nem különböznek attól a körtől, amelyről Amartya Sen professzor is beszél a Szabadság, mint fejlődés című könyvében (Magyarul: Európa, 2003), vagy ami lényegében ugyan ez, a „rule of law” – „a törvény rendjének” tág értelmezése, amiről jó áttekintés olvasható az Economist folyóiratban http://www.economist.com/finance/displaystory.cfm?story_id=10849115&CFID=832914&CFTOKEN=74130746 .
- A vízkörforgás összetettségét manapság látványos ábrák mutatják be, mint amelyek pl a bal oldalon láthatóak. Fél évszázada, a grafika nehezebb műfaj volt, így információ teltebb ábrákat voltak kénytelenek csinálni, mint pl a jobboldali.Ez az ábra a FAO erdészeti hivatalának vezetőjétől származik, cikkében a kollégái számára indokolja meg, hogy miért nem érdemes egy-egy statikus ismérv (mint pl éves csapadék) alapján növényeket ide-oda telepítgetni a nagyobb fanövekmény érdekében, az érvelés alapján megérthető, hogy miért kulcsfontosságú a víz és a természet az éghajlat alakulásában (lásd a következő diát).
- Amit az ábra megmutat az a vízkörforgás energia (napfény) vezéreltsége és a növényzet szerepe. Az ábra nagy ötlete, hogy együtt szerepel rajta a víz és az energia: A kék vonal a csapadék mennyisége az évfolyamán cm-ben, míg a sárga vonal azt mutatja be, hogy az év adott időszakában a beeső napenergia mekkora vízoszlop elpárologtatásához lenne elegendő. A kiindulópont a föld és az atmoszféra közötti anyag, energia áramlás, amelynek színtere a felszín. Az éghajlati nagyfolyamatok határozzák meg a besugárzás mértékét és ez az az energia, ami a párologtatást lehetővé teszi, abban az esetben, ha nedvesség is jelen van. A párologtatás jellemző pályáját (mértékét és hiányát) az adott helyszínen kikényszerített fizikai törvényszerűségek összesített hatásaként lehet tekinteni. A párologtatási pálya a csapadék egyenetlen jelentkezése és a párologtató képesség egyenletes teljesítménye közötti viszonyt jellemzi, az ökológiai rendszer szerepe ebben a viszonyrendszerben kettős; egyrészt a párologtatás másrészt a nedvesség-utánpótlás biztosítása. Az ökológiai rendszer szerepének jelentőségét a vízvisszatartó képességének hatásfoka szabja meg. A klíma szempontjából a lényeg ezen a kiegyenlítésen van: Mekkora vízmennyiséget képes egy terület a csapadékból beszivárogtatni és megőrizni / visszatartani a naposabb, de csapadékban szegényebb időszak számára. Látható, hogy a nyári aszály mértéke nagyrészt a víz téli és tavaszi megőrzésén múlik.
- Mindez talán triviálisnak tűnik, azonban mégsem az. Baloldalt a már idézett, fél évszázados Throntwaite, Hare cikk ábrája az Amazonas vidékéről. A középen látható nagy zöld folt az időszak nyújtotta csapadék mennyiségénél magasabb párologtatási szintet jelzi. Mindez láthatólag elkerülte a mai éghajlati modellezők figyelmét (jobb alsó ábra). Cikkük mondanivalója pont az, hogy az Amazonas máképp működik mint várták, vagyis a száraz időszakban zöldebb. A jobboldali ábrák azt mutatják meg, hogy az Amazonas másképp működik, mint egy „szokásos” mérsékelt övi erdő. Az Amazonas őserdeiben a száraz évszakban nagyobb a vegetációs tevékenység, szemben egy mérsékelt övi erdővel, ahol a biomassza termelés csúcs időszakai a nyári időszakra esnek. Az Amazonasra vonatkozó megfigyelések csak a vízvisszatartás esetén értelmezhetők. Az erdő tehát őrzi a maga számára a vizet és ezzel kiegyenlíti a maga és életközössége számára a külső feltételek ingadozását. (Az összevetés tehát helyesen kevésbé a trópus-mérsékelt öv, mint az magas és alacsony vízvisszatartó képességű erdő közötti különbségre példa)
- A víz és a nap kapcsolatát fényesen illusztrálják a bemutatott hazai vizsgálatok. A felső ábrák a Hidegvíz völgy ökológiai információin alapulnak, az erdőiben mért napi vízlefolyás alakulását lehet nyomon követni. A talajból a nedvesség, ha növekszik a beeső napenergia erőssége, a lombkoronán keresztül növekvő mennyiségen párolog el (+biomassza termelés és hűtés). Ha csökken a párologtatás ereje, a nap legmelegebb időszakának múltával, a talajnedvesség inkább összegyűlik és kifolyik a területről. A megőrző szerepet a talaj játssza, azonban csak akkor ha növényzettel fedett, ami mint láttuk nem is elsősorban a Nap szárító hatásától óv, hanem biztosítja azt a szivacsos talajszerkezetet, amely alkalmas nagy mennyiségű víz megőrzésére. Az alsó ábra újra a már idézett Thronthwaite cikk, melynek mérései egy további hatásra is felhívják a figyelmet. A talaj feletti légréteg felmelegedése a talajnedvesség elfogyása, azaz a növényi párologtatás lehetőségének kimerülése után indul meg (az egymást metsző s öté t kék és sárga vonal, a világos kék az összes beeső energia mennyiség alakulását mutatja ).
- Az erdő hiányában a felszíni párolgás a talaj legfelső rétegeibe áramoltatja a talajból az ásványi sókat. A kiegyenlítés hiánya így a szikesedéshez is hozzájárul. A táj természetes rendszereinek ilyetén felborítása, a vízháztartási egyensúly megbomlása térdre kényszerítette az ókor nagy öntözéses kultúráit, és ma is határt szab a szántóföldek kiterjeszthetőségének. Ezt az összefüggést pl Ausztrliában ismerték fel és próbálnak alkalmazkodni a tényekhez. http://www.forest.nsw.gov.au/env_services/salinity_control/default.asp
- Az ábrán Throntwaite cikkének analógiájára a hazai vízháztartási értékek láthatóak, az előzőeknek megfelelő színezéssel. A potenciális párolgás, a tényleges párolgás közötti jelentős különbség (a piros terület) felhívja a figyelmet, hogy valami nincs rendben. A jobboldali ábra a hazai vízmérleg. Ebből látható, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség jelentős része nem csapadék formájában jelentkezik, ugyanakkor a felszíni (befolyó) készletek hiányoznak a baloldali ábrából, ez azonban nem az ábra hibája, ez megfelel a mai területhasználati gyakorlatnak. A jelenlegi területhasználati gyakorlat ezt a vízmennyiséget kizárja az ökológiai vízkörforgás lehetőségéből. A víz fel nem használásának következménye az alacsony ökológiai rendszerteljesítmény, ami a kiegyenlítő funkciók hiányában ölt testet. (Emellett természetesen következményei vannak annak is, hogy többlet energia van jelen, amit nem nyel el a természet. Erről később.)
- A Kárpát-medence felszín alatti vízzáró geográfiai képződményei hatására a felszín alatti vízkörforgás zárt egységet alkot a felszíni folyamatokkal. A medence aljzatát alkotó vízzáró réteg felett különböző földtörténeti korok üledéke található több száz méter vastagságban, amely a vizet tározza és szállítja is: „ Ilyen módon az ország és az Alföld felszíni és felszín alatti vizei egyetlen vízháztartási rendszerben kapcsolódnak össze, amelyet a csapadék és a párolgás egyenlegéből adódó víztöbbleteket és vízhiányokat szabályozó éghajlati energiák tartanak mozgásban. (…) Azaz a Csapadék = Párolgás + Lefolyás a sokévi átlagos felszíni vízmérleg zártsága folytán” ” Szesztay (2000) A vízvisszatartás szempontját is figyelembe véve egy adott évben a (Lefolyás = Csapadék - Párologtatás – Késleltetés) összefüggés áll valójában fenn, ahol a párologtatás és késleltetés mértékét a területhasználat és az általa meghatározott természeti rendszerek ökológiai teljesítménye határoz meg.
- Adapted from MA Synthesis Figure 3. Conversion of Terrestrial Biomes (Adapted from C4, S10) It is not possible to estimate accurately the extent of different biomes prior to significant human impact, but it is possible to determine the “potential” area of biomes based on soil and climatic conditions. This Figure shows how much of that potential area is estimated to have been converted by 1950 ( medium certainty ), how much was converted between 1950 and 1990 ( medium certainty ). MA SDM: “Humans are fundamentally, and to a significant extent irreversibly, changing the diversity of life on Earth, and most of these changes represent a loss of biodiversity. ■ More than two thirds of the area of 2 of the world’s 14 major terrestrial biomes and more than half of the area of 4 other biomes had been converted by 1990, primarily to agriculture.”
- Közép-Európa folyóinak közép és alsó szakaszain bekövetkezett változások. 1 – Beech wood 2- tölgy és vegyes lombhullató erdő 3 – Alder swamp 4 – tűlevelű erdősítés 5 – willow scrub 6 – other scrub 7 – nedves/wet rétek 8 – damp meadows 9-száraz rétek 10-szántó 11-loam 12-silt 13-peat 14-gravel/homok 15-más talajfajták 16-átlagos talajvíz szint 17-átlagos árvíz szint magasság. A szimbólumok nem méretarányosak. A folyó „keresztirányú” vándorlásáról, azaz kanyargásának dinamikájáról a folyóvölgyben lásd Molnár Géza ppt-jét: A folyók élete.
- A természetes erdőnek - szivacs-hatása, szűrő-szerepe, páracsapda-szerepe és párologtató képessége jóvoltából - kitüntetett szerepe van az ártér felszíni és felszín alatti vízforgalmának szabályozásában, a vízjárás kiegyensúlyozásában, a táji vízkörforgás fenntartásában és ezáltal a megfelelő minőségű és mennyiségű vízellátás valamint a kedvező éghajlati adottságok megőrzésében és javításában. De a talajok megőrzése, vagy a fenntartható élelmiszertermelés egyéb feltételeinek, például a biológiai sokféleségnek a megőrzése sem képzelhető el megfelelő arányú területen jelenlévő változatos, egészséges, önszabályozott, természetes erdő nélkül.
- A mérsékelt övön jellemző folyamatok helyben a következő összefüggéseket produkálták. Potenciálisan 80%, de már a Honfoglalás időszakában is csak 40% körüli erdősültség. Az ábrán az erdősültség csökkenésének következtében beinduló folyamatok követhetőek nyomon. 1. következmény (zöld görbe) az erdők csökkenésével csökken a területi párologtatás. Mint azt korábban bemutattuk (a patak vízhozam görbék és a párologtatás kapcsolatával) ez a lefolyás növekedésével jár. A vízvisszatartásra képes erdők hiányában a víz távozik a terület ökológiai rendszeréből (kék görbe), ami helyette bekövetkezik az egy lépéssel tovább visz a Thronthwaite által bemutatott hatásoknál: felszín borítás hiányában jobban felmelegszik a felszín, nő a párologtató erő, azonban a a vízszűkös időszakra ehhez a korábbinál is kevesebb víz maradt. És fölös energia. A vízhiányos időszak alatti felmelegedés növekszik. Emellett az általános képzettel ellentétben az alföldek nem asztallap simaságúak, hanem finoman tagoltak. A kiemelkedések vízvesztésének hatására törvényszerű, hogy a mélyebb területek vízállásossá válnak. Ez az a hatás mutatkozik meg a következő dián.
- Közvetett hatás: szabályozó szolgáltatások – csillapítások Az árvízi vízszint emelkedés minimalizása Vízvisszatartás az ökológiai rendszerek számára a vízhiányos időszakokra. Pl az Alföldön egykor volt patakok és erek táplálása Párologtatás - hűtés
- Az ábra alapja, hogy a párolgás / párologtatás szempontjából az erdő és a szabad vízfelszín párologtatási képessége közel hasonló, ezért a természetes vízkörforgásban résztvevő vízmennyiségre megjelenési formái között ön-szabályozott kapcsolat van. Ha az erdőterület csökken megnő a lefolyás, a korábban, a kistáji vízkörforgásban tartott víz a mélyen fekvő területeken gyűlik össze, de területi hatásának mértéket szab, hogy az azonos beeső napenergia ebben az esetben, mint vízfelszínt párologtatja el
- Az Ezredvégi Ökológiai-rendszer Összegzés (MA-Millennium Assessment) szemléletmódjában az emberiség integráns része az ökológiai rendszernek és egy dinamikus viszony van közöttünk és az ökológiai rendszer más részei között. A társadalmi feltételek változása közvetlen és közvetett módon is változtatják az ökológiai rendszert, ami maga is visszahat a társadalmi jólétre. Ugyanakkor társadalmi, gazdasági és kulturális hatások, amelyek nem kapcsolódnak az ökológiai rendszerhez szintén alakítják a társadalmi feltételeket és a természeti erők is befolyásolják az ökológiai rendszerek működését. (…) A sokféleségre (biodiverzitásra) közvetetten ható erők változása, mint a népesség, technológia és életmód (az ábrán a jobb felső doboz) változásokhoz vezethetnek a sokféleségre közvetlenül ható tényezőkben is, mint pl a halászat, vagy a műtrágya használat. Mindez hatással lesz az ökológiai rendszer működésére és a szolgáltatásokra, amelyet az a társadalom számára nyújt. A hatások és az ökológiai rendszeren keresztül történő visszacsatolásuk nagyon sokrétű lehet és hosszú időtávot is átfoghat.
- Az előző ábra gondolatmenetének legfőbb mondanivalója, hogy a társadalmi jólét javítását célzó intézkedések akkor érhetik el céljukat, ha megvalósításuk közvetett módon nem építi le az ugyan ezen társadalmi jólétet fenntartó természeti rendszereket. A természeti adottságok átalakításának árán megvalósított intézkedések kockázata, hogy amit nyernek a réven, elvesztik a gáton, ahogy azt a fenti párhuzam is mutatja, amelyre Molnár Géza mutatott rá, Tiszánál című könyvében. A természeti adottságokat megváltoztattuk, de mára – a beavatkozás életciklusának végén - visszaköszönnek a jólét javítását gátló közvetett hatások, problémák. Az egykori árterek tájegységeiben az életminőséget leíró szociális jellemzők elkeserítő képet mutatnak. A nagyobb városoktól eltekintve az egykor vízjárta tájak párhuzamos természeti-gazdasági történetének áttekintése feltárja, hogy a természeti tőke felélését eredményező tájhasználat szélsőséges kiteljesedése, hogyan eredményezte a megélhetési lehetőségek beszűkülését, majd a hanyatlást a ma legelmaradottabbnak tekintett tájakon. Az egykor vízjárta tájegységek relatív elmaradottsága a fejlettebb régióinkban is kimutatható.
- A Millennium Ecosystem Assessment az ökológiai rendszerek XX. századi leromlásának öt fő okát azonosította. Ezek közül négy, hazánkban, és a folyóink életképességét befolyásoló vízgyűjtőkön is meghatározó folyamatok voltak és jelenleg is tartanak. A globális vizsgálat alapvetően a XX. századra koncentrál, azonban a saját helyzetünk megértéséhez lehetőségünk van arra, hogy a meglévő információk alapján a történelmi ismereteinket is bevonva állítsuk fel a párhuzamokat. Ezen folyamatok: • Természetes, vagy más hasznosítású területek szántó területekké alakítása. A művelt területek: ide azokat sorolja az elemzés, amelyekben a szántó, váltott művelés, intenzív állattartást szolgáló területek vagy legelő és vizes kultúrák aránya meghaladja a 30%-ot, a föld felszínének 25 %-át foglalják el. A Kárpát-medence potenciális vegetáció térképe alapján hazánk mai területének 85%-a volt erdővel borított, a Honfoglalás időszakában ez az arány már csak 40% körüli, ami a XIX. század végére 10% alá süllyedt. A folyamatot a szántóterületek térnyerése kísérte, ami a XIX. század végére a teljes országterület 55%-ra növekedett. Tehát az érintettségünk nagyon erős. • Elsősorban a mezőgazdasági termelés technológiai változásai miatt a nitrogén és foszfor terhelés drasztikus növekedése , az elemzés általános értékelése: 1960-as évhez képest megkétszereződése illetve háromszorozódása. Hazánkban a nitrogén, foszfor és kálium felhasználás – hatóanyagban kifejezve – 1960 és 1990 között hat-, sőt hétszeresére növekedett, de a 90-es évek óta drasztikusan csökkent. • A széndioxid légköri koncentrációja 32%-kal nőtt a XVIII. század vége óta, a belsőégésű motorok alkalmazása és a területhasználat változásai miatt. • A folyók természetes lefolyásának módosítása, mesterséges tározók kialakítása. Magyarországon is az összes jelentősebb vízfolyáson végeztek szabályozási munkálatokat, vizeink jelentősen módosított körülmények között folynak. Az összes (már lerövidített) folyónk jelenlegi hosszából (2759km) 864km folyik természetes körülmények között. Ennél lényegesebb, hatás, hogy az árterek területe minimálisra csökkent xx arány. Nem elvetendő tehát az a kérdésfeltevés, hogy a globális trendekkel azonos – noha korábban lejátszódott folyamatok – milyen hatással voltak és vannak társadalmunkra.
- A gátak közé szorítva levonuló árvizek szintje növekszik az idő előre haladtával, ezt mutatja be a felső ábra. Ugyanakkor a különböző vízhozamok esetén kialakuló vízszintek ábrája (alsó) azt illusztrálja, hogy hosszabb időtávon azonos vízhozam magasabb víz szinteket eredményezett.
- 1940 óta a belvízhálózat hossza valamivel több, mint 15 ezer km-ről 40 ezer km fölé emelkedett, míg a belvízi szivattyú telepek kapacitása 200m3/s-ról majd ötszörösére 900m3/s-ra emelkedett 2001-ben az elvezetett víz mennyisége 1,4milliárd m3 (ebből gravitációsan 1,15milliárd m3, míg átemeléssel 0,25milliárd m3). (Vízügyi közlemények, 2000. 3-4 Ijjas, 599.o.) Az FVM által elkészített Aszálystratégia (FVM, 2002), amely az aszály helyzetek gyakoribbá és egyre költségesebbé válása miatt készült, a kedvezőtlen folyamatok aktív befolyásolásának fő eszközét az öntözésen alapuló vízpótlásban látja. Azonban az öntözés ma megszokott gyakorlata nem alkalmas arra, hogy önmagában kezelje az éghajlati változásból fakadó vízhiányt a mezőgazdaságban. A kisvízi időszak hozamaira alapozott vízpótlás minden technikai megoldás alkalmazása mellett sem tudja megoldani, csak a jelenleg is ellátott területek vízpótlását, ami elenyésző hányada akár az ország, akár a művelt területek nagyságának. Az öntözésre rendelkezésre álló vízkészletek és az éghajlat változási forgatókönyvek stratégiai összevetését Simonffy Zoltán végezte el (Simonffy, Vízügyi közlemények 2000/3-4). Az öntözésre vonatkozó elképzeléseket a jelenlegi, a kapacitásokban meglévő lehetőségekhez képest is alacsony szinttől az ágazati fejlesztési tervekben megfogalmazott, a mai gazdasági keretfeltételek között már túlzónak ható szintig tekinti át. A jelenleg ténylegesen öntözött mezőgazdasági területek nagysága 1300–1500 km2 között mozog . Az előretekintés gazdasági szemszögből is r eálisan öntözhetőnek 3000 km2 –t tart. Az optimista mezőgazdasági jövőképekben szereplő maximális öntözési teljesítmény megvalósításához szükséges feltételek: • a teljes technológiai megújítás; az augusztusi szűk keresztmetszeti időszak szinte teljes rendelkezésre álló vízmennyiségének a felhasználása; • a felvízi országokban minden lehetséges tározó kapacitás kiépül, de nem növekszik a vízfogyasztás, ami azt jelentené, hogy kizárólag a hazai területek nyári öntözése érdekében épülnének ki; • átvezetés kialakítása a Dunából a Tisza völgyébe. Ezen feltételek megvalósulás esetén biztosítható 8300km2–nyi terület öntözése, amelyhez 2350 millió m3 víz szükséges. E feltételekről belátható, hogy megvalósulásuk legalábbis kérdéses. Ugyanakkor, a jelenlegi logikában azért van szükség a fenti nagyszabású víz átvezetési és öntözési hatékonyság növelő beavatkozásokra, mert a felhasználni kívánt készletek a regionálisan egyenlőtlenül eloszló kisvízi vízhozamokra épülnek. Eközben nem építenek a vízgyűjtő saját vízbő időszakának természetes alapú vízmegtartó képességének a felhasználására. A táblázat az öntözési forgatókönyvek összegzését mutatja be (Simonffy 2000). Látható, hogy a teljes mezőgazdasági terület szempontjából az öntözéssel megvalósított nedvesség utánpótlás nem jelent megoldást, miközben leköti a kisvízi időszakban rendelkezésre álló készleteket. A vizsgált esetek arra is felhívják a figyelmet, hogy a felvízi országok tározóépítési tevékenységének megvalósulása jelentős hatással lehet a kisvízi időszak vízjárására.
- * A belvízi elöntések valószínűsíthető minimális borításától a túlzott talajnedvesség miatt a szántóföldi művelésben akadályozott terület valószínűsíthető maximális kiterjedése Az aszály és belvíz előfordulási térképek tanulsága szerint e két jelenség ugyan ott jelentkezik. Mindez a vízbő és vízszűke időszakok közötti elégtelen kiegyenlítésre, azaz a vízmegőrzés hiányára utal. „ A helytelen földhasználat következtében (vetésforgók elmaradása, szervestrágyázás hiánya, mezővédő erdősávok felszámolása, a talajfelszín takaratlansága) az ország területének közel 50%-át alkotó szántókon a folyamatos növénytakarás nélküli nagyüzemi táblák jelentős része eróziós szempontból veszélyeztetett.” NVT, 2004
- Nasa Earth Observatory felvétele a szárazság súlytotta Közép-Európáról 2006 nyarán. A kép színezése: az időszak biomassza produkciója viszonyítva a megelőző 6év hasonló időszakának átlagához képest. Minél barnább annál kisebb, minél zöldebb, annál nagyobb a teljesítmény az előző évek átlagához képest. http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/natural_hazards_v2.php3?img_id=14359 Az ábra fő mondanivalója a különbségek hiánya, a Tisza árterének állapota, ahová vizet lehetne pótolni (lilával a legmélyebben fekvő 2000 km2-nyi terület van jelölve) alig különbözik a többi terület állapotától. A vízpótlás hiányában a kiegyenlítő ökológiai rendszerszolgáltatások nem valósulnak meg. Ezek hiánya messze nagyobb hatású, mint az aszály okozta termés kiesés. A természet rendszerszolgáltatásainak leépülése jóléti leépülést is eredményezett. A konvencionális szántóföldi mezőgazdasági termelés eredményét szép lassan felélte a termelés fenntartásához szükséges, egyre növekvő erőfeszítések évtizedes sora. Mára ez elszegényedett és szétesett falvak és tájegységek formájában jelentkezik, ahol a létfenntartás lehetőségei egyre szűkülnek, ahol a megélhetés adó konvencionális mezőgazdaság folyamatosan romló feltételekkel szembesül. A fejlesztési források az életminőség javítása helyett a természet fenntartó folyamataival szembeni pozíciók sikertelen megtartására fordítódnak. A kiúttalanság a természeti környezet hiányában ki sem alakuló lehetőségek (kitörési pontok) hiányában köszön vissza.
- A felszín borítás régiós léptékben homogén nagy foltjai végső soron a talajnedvesség és a felszíni növénytakaró hiányában intenzív felmelegedési területeket hoznak létre, ezek a masszív feláramlási „régiók” növelik a környékükön elhelyezkedő (még javarészt erdővel borított) hegyvidékeken a nagy erejű viharok valószínűségét, ahogy az a People and Water egyesületnek a Tátrában bekövetkezett vihar kiváltó okait bemutató ábráin nyomonkövethető.
- Az energia azonban nem vész el, a talajba jutó többlet energia hozzájárul a felszín alatti vízmozgások intenzívebbé tételéhez, a mélyebben elhelyezkedő rétegek bekapcsolódásához a felszíni párolgásba. Az erdőtalaj szerkezete lehetőséget nyújtana a beszivárgásra rendelkezésre álló idő növelésére. Ez a hatás növelné a víz visszatartását A növényborítás lenne hivatott csökkenteni a felszínt érő energiamennyiséget és ezzel a felszín alatti vizek részvételét a párolgás körforgásában Jelenleg az erdőborítás és a tavaszi vízjárás hiányában a lehetőségekhez képest alacsonyabb utánpótlódás és a párolgásban való nagyobb rétegvíz részvétel a jellemző. Ez, mint az Alföld alatti vízkörzés átlagos számait bemutató ábramutatja nem jelentős a felszín közeli rétegekből történő párolgáshoz képest, azonban az éghajlat változás pont az elhanyagolt, de kitartóan jelen lévő folyamatok felgyülemlő hatásainak fontosságára irányítja rá a figyelmet. (Az erdő árnyékoló hatása így akkor is jótékony hatással lenne, ha már elfogyott a talajból a hűtésre fordítható nedvesség. Ugyanis a felső talajréteg nedvesség tartalmának elfogyása utat enged a levegő felmelegedésének,
- Fő kutatási – fejlesztési kérdések: A vízháztartás egyensúlyához szükséges ökológiai, vízgazdálkodási kritériumok és területhasználati arányok meghatározása A folyók degradációjának visszafordítása: a medermélyülés és a kapcsolódó talajvíz szint süllyedés megállításának és az ártérhez viszonyított vissza emelésének technikai lehetőségeinek és társadalmi feltételinek vizsgálata A fás szárú biomassza képződésre alapozott energiatermelés technológiai és szervezési kérdései A vízmegtartás nyomonkövetésére az ökológiai vízvisszatartást is figyelembe vevő vízmérlegek felállítása vízgyűjtőnként. A természeti rendszerfolyamatok kiterjesztésének megalapozásához e folyamatok területi vetületének és a jelenlegi területhasználat konfliktusainak térinformatikai feldolgozása a Kárpát-medence egészére. Visszatekintő történeti feltárások, szintézisek: A természeti tőke rendelkezésre állásának változása és a tájegységek társadalmi eltartóképességének együttes vizsgálata egy-egy tájegység szemszögéből
- A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia több elemében felhozza a természeti tőke leépüléséből fakadó jelenségeket, de szemléletmódjában nem nyilvánul meg a természeti fenntartófolyamatok integritásának szükségessége, amelyet következetesen végig kellene vinni a természeti tőkénket változtató társadalmi folyamat értékelésén és az előttünk álló feladatok rendszerszerű meghatározásán egyaránt. A természeti-rendszer működés összefüggéseinek
- Az árvizekhez való alkalmazkodás kényszer, a költsége 3 elemből áll össze: Az ábra a VTT tervezése során felmerült árvízi védekezési stratégiákat veti össze , melyik mennyibe fog kerülni. Leolvasható, hogy: - a jelenlegi helyzetből való továbblépés nem tűr halasztást (a nem cselekvés költségének várható értéke 1740 MrdFt), a halogatás lesz a legdrágább a társadalom számára. - a víz ártérre kivezetését is biztosító stratégiák előnyösebbek, mint a csak gátemelést előirányzóak. - a víz kivezetését lehetővé tevő területi alkalmazkodásnak jelentős költség csökkentési lehetőségei vannak és más közvetett hasznok is jelentkezhetnek. Ma az alaphelyzet és a 6 tározó megépítése között áll a folyamat. A kormányzat felelőssége: Ütemezés: A program 25 évre szóló kitolása jelentősen növeli a várható terhek nagyságát , ráadásul ezek a költségek a legrosszabb fajta költségek – ütemezhetetlen, nem érték teremtő csak visszapótló költés. Rövidtáv, kedvezményezettek: Improduktív töltéseket vagy mezőgazdasági szerkezetváltást, területi alkalmazkodást (gazdálkodókat) pénzelünk-e? A folyamat a drága árvízvédelem és az önfelélő , a vidéki népességet nem megtartó mezőgazdaság determinálása felé halad . Hosszú táv, az éghajlat alakítása és az alkalmazkodás: az éghajlati szélsőségek természetes csillapításhoz szükséges területhasználati arányok visszaállítása. A csak néhány tározó megépítése nem ad megoldást. 2004/LXVII megvalósításának elmaradása az ütemezéstől (a folyamatban lévő módosítás T/3895, ezt le is szögezi). A megvalósítás 25 évre való kitolása és EU forrásoktól való függővé tétele. (1003/2007 K.hat). KEOP 2013-ig 3 tározó Stratégiai szinten nincs összhang a vízvisszatartási cél és a víz elvezetési célok között T/3895 (2.bekezdés) Az 1003/2007 Korm határozatban előírt tárcaközi bizottságba a korábbi gyakorlattal ellentétben nem hívták meg a civilek, sem az önkormányzatok képviselőit Hiányzik a víz befogadást társadalmi oldalról lehetővé tevő tájgazdálkodási rendszerek kiépítésének elindítása. KEOP 2007-2008 2.1.3 Tájgazdálkodást megalapozó vízügyi infrastruktúra kialakítása (VTT) – 0 Ft A KIOP keretében elindított tározó beruházásnál is hiányoznak a tájgazdálkodási rendszer intézményei. Az érintett területtulajdonosok bevonása a folyamatba nem valósult meg. ADAM (ADaptation and Mitigation Strategies) projekt Bodrogközi projekt értékelése rámutatott: Minden műszaki beruházás megvalósult, folyamatban van. Azonban a „puha eszközök” közül: képzés, tájékoztatás, prpgramiroda, természetvédelmi beruházások, erdészeti fejlesztések – egyik sem valósult meg. Projket 2008 áprilisában záródik. (www.adamproject.eu)
- Agrár Környezetvédelem: AZ NVT vizesélőhely programjai nem indultak el, területhasználat váltást csak az ÉTT területeken finanszírozott a program. NAKP-AKG (2002-2006) kifizetések 75% alap szántó területekre került kifizetésre. ÚMVT – AKG célprogramok forrásainak 55%-a szántóföldi, vizesélőhely 2%, gyepgazdálkodás 22% - a. Visszatükrözi a jelenlegi arányokat, nem szolgálja a területhasználat váltást. Az új kitörési pontok (szántóföldi termesztásű bio üzemanyagok, energetikai célú ültetvények) az adottságok figyelembe vétele nélkül csak meggyorsítják a természeti tőke leépülését. Szántóföldi főtermékből (bio)üzemanyag előállítás A biomassza energiahordozók teljes életútjára vonatkozó leírásokból nyilvánvaló, hogy a környezeti terhelések túlnyomó része (80%) az alapanyag előállítása során keletkezik. Különösen jellemző ez akkor, ha az alapanyagot intenzív mezőgazdasági módszerekkel állítják elő, tehát törekedni kell a minél természetesebb, extenzív módon történő termesztésre. (NÉS 40.oldal) A termelési ciklus energia egyenlege csak kis mértékben pozitív (1,3-1,6) és nagy a vízigénye. Megújuló alapú energetikai kapacitások kiépítése – és az alapanyag ellátás megteremtésének összehangolatlansága. Szakértők szerint az erőművi tüzelésre kitermelhető fa mennyisége elérte a terhelhetőség határát, így a további igényeket energetikai célú ültetvények telepítésével lehet csak kielégíteni. (NÉS 40.oldal). Ehhez is vízre van szükség
- A folyóink esetében a konkrét beavatkozási helyeknek nagy az átfedése a NATURA 2000-es területekkel (a projekt ökológiai kockázata az érintett területek nagysága és ökológiai minősége miatt, jelentősen nagyobb mint más (TEN-T) közlekedési projekteknek) Részletesebben:http://www.wwf.hu/media/file/1180874146_Danube_socio-economic.pdf Magyarul: http://www.wwf.hu/media/file/1180873628_danubereport_4.pdf