Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga

1. Farkas Roland - Szoboszlai Zsolt- Varga Csaba
Az információ szegényekt l az információ
gazdagokig
(Beszámoló a MATÁV RT.-nek)
A konferenciáról általában
Az 1999. július elején rendezett három napos konferenciát az AMIC szervezte, és az
“Információ szegényt l az információ gazdagig. Stratégiák a 21. századra” címet viselte. Ez
az AMIC 8. éves konferenciája volt.
Az ázsiai kontinens számos “kistigris”-e igen látványos gazdasági fejl dést tudhat maga
mögött. Emellett a földkerekség egyik leginkább érvényesül trendje az információs és
kommunikációs technológiai (IKT) iparág éves GDP növekedéseket b ven meghaladó
fejl dési dinamikája. A múlt évben világviszonylatban a GDP 3 százalékos, az IKT szektor
pedig mintegy 5-6 százalékos fejl dést produkált. Az ázsiai kontinens tigrisei esetében nem
ritka a 10 százalékos, vagy az azt meghaladó GDP b vülési ütem. Elképzelhet , hogy
mekkora az IKT szektoré. Ezt a fejl dést az ázsiai gazdasági válság csak bizonyos területeken
(pl. a reklámbevételek elmaradása végett a televíziózásban) vetette vissza.
A szektoron belül is vannak olyan alszektorok, amelyek kimagasló eredménnyel
büszkélkedhetnek (mobiltelefonok, számítógép hardver, szoftver…) Nem véletlenül rendezték
meg ezt a konferenciát Indiában, ezen belül is Madrasban (Chennaiban): ez az ország, illetve
ez a város a világ szoftvergyártó hatalmává válik.
Az indiai stratégia óriási ötlet volt: nincs nyersanyagigény (hacsak a hardvert nem tekintjük
annak), igen magas szint oktatást, képzést igényel (tehát a jöv be történ legnagyobb
1

2. hatásfokú beruházást valósítják meg) és ugyanakkor - ismerve a világtrendeket - gazdaságilag
is és ökonómiailag is fenntartható fejl dést, méghozzá igen gyors fejl dést biztosít.
Ugyanakkor a társadalmat - mondhatni - az agrárállapotból rögtön a legfejlettebb, információs
állapotba röpíti. Ma már Indiában készülnek a legnagyobb amerikai cégek által alkalmazott
szoftverek (lásd: NASA), de az Öböl legnagyobb kiköt inek forgalmát irányító programokat
is itt írják. A világpiac tehát szinte korlátlan lehet ségeket teremt. Megfontolandó stratégia ez
az óriási agyi kapacitással és K+F képességgel bíró Magyarország számára.
A HÉA Stratégiakutató Intézet delegációját három szakember alkotta: Farkas Roland,
Szoboszlai Zsolt és Varga Csaba. Az AMIC-konferencián magyar küldöttség még soha nem
volt. Egyébként a tanácskozáson közel kétszáz szakember vett részt, Kínát kivéve minden
ázsiai országból, viszont Kínáról nagyon alapos elemzés hangzott el. Az ázsiai szakemberek
mellett jelent s arányban érkeztek amerikai szakért k, viszont Európából - rajtunk kívül -
csak néhány voltak, igaz, fontos cégek képviseletében. Amiért Indiába utaztunk, az
bebizonyosodott el ttünk: sok tekintetben érdemes odafigyelni erre a kontinensre. Legf képp
a címében megfogalmazottakra: a 21. Századi stratégiáikra.
A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete már komoly múlttal és tudással
rendelkezik az információs társadalom- és a jöv kutatások területein. Nemrégiben elindult
Internetes folyóiratunkban (www.inco.hu) err l a konferenciáról már több anyagot közöltünk
magyar és angol nyelven, hiszen célunk az Indiában hallottak feldolgozása, illetve azok
közreadása, megértetése.
Ez a dilemma a következ : azok az országok, amelyek nem tartoznak a fejlett világba,
technológiailag félig fejlettek, civilizációs mutatókban gyengék, ám fel akarnak zárkózni és a
felzárkózási stratégiáik alapvet en információs, infrastrukturális jelleg ek, képesek-e erre a
hatalmas fordulatra? Ha igen, hogyan? Magyarország ugyan nem a harmadik világba tartozik,
hanem a félig fejlettek közé, ám a mi dilemmánk ugyanaz, ami Indiáé: egy szociálisan és
tudásban megosztott ország képes-e felzárkózni a globális információs korba? India azért is
érdekes, mert ez a dilemma hozzánk képest sokkal élesebb formában vet dik fel. Ha a sokkal
rosszabb helyzetben k sikeresen modernizálnak, akkor Magyarország a jobb pozícióból
indulva még hatékonyabban haladhat el re.
2

3. 1. Az információs szupersztráda: jólét vagy szegénység?
Az alapkérdés az: ki (melyik ország vagy országcsoport) jut el nyökhöz az új technológiák
által és ki marad ki ebb l a versenyb l? Az információs szupersztráda csökkenti vagy javítja a
harmadik világ országainak felzárkózási esélyeit?
Az IKT (információs-kommunikációs technológia) az elmúlt dekádban különösen átalakította
életünket. Optikai kábel hálózatok, ATM-rendszer, mobiltelefon, Internet, e-mail, stb.
Megváltoztatta az információs rendszert, a gazdaságot, a munka világát. Még további
el nyökre is szert tehetünk az IKT-k segítségével, de igen komoly problémákkal is szembe
találjuk magunkat. A globalizáció negatív hatásaival, a fejlett és fejlett világ konfliktusával, a
korszer infrastrukturális hálózatok hiányával, az információs szegények és információ
gazdagok különbségével, az oktatási-kulturális felkészületlenséggel, az új típusú
nemzetbiztonsági problémákkal.
Míg sokan élvezhetik az információs és kommunikációs technológiák áldását, mások viszont
nem tehetik ezt. Ennek oka a hozzáférés hiánya, amely az infrastruktúra elégtelenségéb l, a
magas költségekb l, a képzettség nem megfelel színvonalából, esetleg hanyagságból ered. A
kormányoknak gondoskodniuk kell az információs társadalom stratégiákról, az ezt
megvalósító információs politikákról, konkrét projektekr l, az IKT nagyfokú, széles kör
használatáról. Ez a félig fejlett országokban nem csak a magánszféra feladata. Ázsia egyik
információs kori jellegzetessége az, hogy a magán gazdaság dominanciája mellett gyakran
fontos tényez az er s állami akarat, az állami modernizációs szándék, az állami beruházási
források mozgósítása.
Igen fontos szerepük van a nem kormányzati szerveknek, a civil társadalmi szervezeteknek, a
szakmai támogatóknak és multilaterális testületeknek is abban, hogy ezek az országok az
információs szupersztráda el nyeit kihasználva indirekt csökkentsék a szellemi és anyagi
szegénységet. Számunkra eleve meglepetés volt, hogy az AMIC konferencia vezet el adói is
mennyit beszéltek a piaci szerepl k mellett a civil társadalom fontosságáról.
3

4. Ázsiában természetesen a monetáris szegénység csak egy fajta szegénység, hiszen a
nincstelenség több dimenziójú és nagyon eltér mérték . Az ázsiai országok között legalább
olyan nagy a különbség, mint az els és a harmadik világ között. Egy pakisztáni tanulmány a
“szegénységhez való visszatérés”-t jelöli meg veszélyként egy olyan országban, ahol a 135
milliós lakosságból egyel re csak 100 ezer használja az Internetet. Másik veszélyforrás: Ázsia
számos országa nagy arányban függ az IT hardver s a szoftver tekintetében más országoktól.
Ugyanakkor a közvetlen külföldi beruházások következtében több országban elsorvadhat a
hazai IKT ipar.
Miközben az IKT hiányának komoly következményeir l beszélünk, arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy ezen technológiák használata veszélyes is lehet. A pénzek
szabályozatlan, gyors áramlása például nemrégiben Ázsiában mutatta meg piacromboló erejét.
A helyi, felkészületlen bankok is hátrányba kerülhetnek a nemzetközi bankok IKT-alapú
szolgáltatásnyújtásának köszönhet en. Az egyes országok gazdasági biztonsága is veszélybe
kerül, hiszen nem izolálhatják el magukat a világgazdasági folyamatoktól, és nem alakíthatják
ki úgy gazdaságpolitikájukat, hogy ne lennének tekintettel a küls feltételekre. Egy ország
bel- és nemzetközi politikája közötti határ tehát egyre inkább elmosódik, az autonóm politikai
döntéshozatal részben megsz nik.
Az államoknak olyan problémákkal is szembe kell nézniük, mint például az IKT által uralt
globális piac és a helyi társadalmuk közötti egyensúly megtalálása, amely biztosítja a
vállalkozások kreatív energiáját anélkül, hogy az együttm ködés társadalmi bázisa csorbát
szenvedne. Egyszóval: a globalizáció pozitív, negatív vagy vegyes hatásai az ázsiai
országokban is érvényesülnek. Ebben nincs is semmi különös. A globális gazdaság, a globális
információs kor el l egyetlen ország sem bújhat el, de Ázsiában - ez volt a benyomásunk -
kevésbé gondolkodnak az elbújásról, a félreállásról. Ázsia lépést akar tartani, a globális világ
el nyeire kíván szert tenni. Ázsia jobban, mint Európa vagy Közép-Európa, az információs
társadalomra tesz, miközben tisztábban van azzal, hogy a társadalmi különbségek egyel re
inkább n nek, mint csökkennek, de az eddig tapasztalata az, hogy az információs korban
hamarább és gyorsabban jut el a jóléthez, mint a hagyományos kapitalizmus valamelyik
változatában. Az ázsiai társadalmakban szegénység aránya eddig is rendkívül magas volt,
amelyet az elmúlt évszázadban sem tudtak csökkenteni. Most az információs szupersztrádán
is közelebb akarnak kerülni a szegénység csökkentéséhez.
4

5. 2. A médiákkal (digitális rádiózással, helyi és muholdas
televíziózással, újságokkal) kapcsolatos új lehetoségek és trendek
2/a A rádiózás közeljöv je: a digitalizáció
A rádió rövid történelme:
- Az 1920-as években vezették be
- Rövid id alatt terjedt el
- A lökést a II. világháború adta meg
- Számos új szolgáltatást hozott - Hírek, beszélgetések, sport, zene, oktatás…
többnyelv ség
- Nemzetközi, Regionális, Nemzeti és Helyi szint rádiók kialakulása
- Technológiai fejl dés a 60-as években: tranzisztorok, elemek, ennek következtében a
hordozhatóság
- Közép és rövidhullám használatának terjedése
- Frekvencia moduláció - min ségbeli javulás
- Szatellitrendszerek - analógok, kevés digitális
A következ lépés: jobb min ség biztosítása a digitális rendszerek bevezetésével.
Ennek érdekében az elmúlt két évtizedben komoly er feszítések folytak.
A WorldSpace az els a globális m holdas rendszerek közül, amelyet digitális audió és multi-
média távközlésre hoztak létre. A hordozható vev k egyel re drágák, de áruk rövidesen
lecsökken. A rendszer els m holdját az Afristar-t 1998. október 28-án bocsátották fel.
Jelenleg tesztek folynak, illetve zajlanak az el készületek az Asiastar és az Ameristrar
5

6. 1999/2000-es felbocsájtására. Mindegyik m hold 14 millió négyzetkilométert fed le, három
sugárral. A sugarak mindegyikének két TDM viv je van, egyenként 1,536 Mbit/s-os
kapacitással. Ezen sugarak mindegyike 192 csatornát biztosít AM min ségben, vagy 24
csatornát CD min ségben. Ugyanakkor multimédiára is használható, filmek hírek… adhatók.
A rendszer 2000 elejére készen áll. Igen nagy lehet ség nyílik az oktatás (távoktatás!),
szórakoztatás és információs programok el tt, és várhatóan igen rövid id n belül népszer
lesz. Ugyan jó ideig együtt fog élni az analóg adókkal és a helyi állomásokkal. Különösen ez
utóbbival egészíthetik ki egymást. A digitális adók a globális piacot globális hírekkel, a helyi
adók a lokális piacot lokális hírekkel láthatják el.
2/b A televíziózás jöv je
A televíziózás jöv jével kapcsolatos el adások középpontjában, nem úgy mint a rádiózással
foglalkozó szekcióban nem a technikai-technológiai fejl dés állt. Az el adók csak
megemlítették, hogy a televíziózásra is a hasonló digitalizálódási folyamat vár, mint a
rádiózásra, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek azonban a televízió jöv beni alkalmazási
feladataira.
1. A televízió hatalma és felel ssége.
A televízióval az a probléma, hogy egyszer en túl er s média ahhoz, hogy csupán
kereskedelmi célokat szolgáljon. Olyan er vel bír, amellyel az emberek felfogását, világképét,
mindennapi életét befolyásolja. A tudósok a televízió modern kori szerepét az alábbiakban
foglalták össze:
o a társadalmi változás ügynöke
o a domináns értékek tükre
o nemcsak tükrözi, de er síti is a domináns értékeket, modelleket és társadalmi
attit döket. Irányítja a közvéleményét, pl.: “…igaz, hiszen a TV-ben is
mutatták!…”
6

7. 2. A hálószoba tanára.
A televíziónak óriási szerepe van gyermekeink szocializálásában, a feln ttek re-
szocializálásában. Az UNDP az 1998-as Humán Fejl dési Jelentésében kimutatta, hogy a
magyar gyerekek évente 1000 órát töltenek TV nézéssel amíg 1100 órát ülnek az
iskolapadban. Japánban ez 800/1300 az USA-ban 1300/1400.
A gyakori televíziónéz k ugyanakkor sokkal inkább “TV szemmel” érzékelik a világot, és pl.
a TV-ben alulreprezentált csoportokat k is lényegtelenebbeknek ítélik, mint azok, akik
kevesebbet ülnek a képerny k el tt.
3. A tartalomszolgáltatók szerepe.
A fentiekb l kiindulva tehát minden tartalomszolgáltatónak, a televíziókban dolgozóknak
egyre növekv szerep jut a társadalmi és kulturális értékek józan megítélésében és
közvetítésében. Ugyanakkor érték semleges álláspontot sem képviselhetnek. “A televízió
semmi több, mint képeket sugárzó kenyérpirító” - mondta Mark Fower, az Amerikai
Kommunikációs Bizottság elnöke, de ezt az álláspontot nem képviselhetik.
A kormányok és a távközlési iparnak közös felel ssége, hogy:
1. fejlesszék azon utak érzékenységét, amelyeken keresztül a kultúra a társadalmi és
gazdasági fejl dést alakítja
2. invesztáljanak azon folyamatokba amelyek er sítik és gondoskodnak a kulturális
diverzitásról.
Szingapúrban például a Singapore Broadcasting Authority szervezet Public Advisory
Committee-ja minden évben egy ajánlást készít az elvégzend munkákkal kapcsolatban,
tavaly például pontosan a fent említett két ponttal kapcsolatban javasolták egy tanulmány
elkészítését.
2/c Az újságok jöv je: túlélés, vagy kihalás?
7

8. A médiakonvergencia korában, az Internet és multimédia-robbanással az újságok jöv je
vitaalappá vált. A nyomtatott újságokat ma már legy ri vetélytársa, az elektronikus sajtó. Az
újságok hátrányban vannak, olvasótáboruk öregszik, bevételeik csökkennek. Közben a rádió
és a televízió híreiket, a magazinok hirdet iket lopják el, s egyre növekszik az online
újságírás. Ma már több mint 1600 újság van az Interneten (40-50 millió potenciális
olvasóval), az USA-ban számuk csupán 1997-ben 197-r l 492-re n tt, miközben az utóbbi
kilenc hónapban az Internet hozzáférések száma az USA-ban és Kanadában 58-ról 79 millióra
emelkedett. Az UPI felmérése szerint az Internet felhasználók 80%-a hiszi, hogy az online
sajtó megöli a nyomtatott el djét.
A nyomtatott sajtó a dinoszauruszok sorsára juthat és kihalhat, hacsak nem lép mihamarabb.
A rádió óriási hatással volt a nyomtatott sajtóra, majd a TV a rádióéra, utána pedig a
kábelcsatornák és videók a televíziózásra. Mindegyiknél megjósolták az el bbi halálát, de az
nem következett be. A mozi esete mutatja, hogy ugyan az új média hatása óriási az azt
megel z kére, ezek gyakran er síthetik is egymást, nem egyszer újabb virágzásukat okozva
ezzel.
Az írott sajtó is szenved: a hírek frissítése csak 24 óránként lehetséges, a rádió és a TV elvette
t lük a “nálunk hallhatják el ször” címet. Közben olvasottságuk, népszer ségük is csökken.
Az USA-ban 1970-ben még a lakosság 77,6 százaléka olvasott hetente legalább egyszer
újságot, ma már csak 58,7. A fiatal közönség elvesztése a legnagyobb érvágás. Ugyanakkor
hirdet iket is elvesztik. Az újságok számára létkérdés ez, hiszen az USA-ban pl. a bevételek
egy harmadát teszik ki a hirdetési bevételek, amely életképessé teszi a lapot. Az Internet óriási
ellenfélnek bizonyul ezen a téren.
Ezen okok végett egyre kevesebb munkahely teremt dik a nyomtatott sajtóban. Az újságírók
ma már csak szerz déses alapon kapnak munkát a nyomtatott sajtótól.
Az on-line újságok óriási el nyt szereztek. Hatalmas közönségük, így reklámbevételeik
vannak. Lekörözik a rádió és a TV hírm sorait, hiszen megszakítás nélkül ontják az
információt, nem kell fél órákat várni a frissebb hírekre. E-mailen el fizethetünk a legújabb
információkra és megadhatjuk, hogy milyen hírek érdekelnek bennünket, tehát személyre
szabott a hír. A hipertext funkció lehet vé teszi, hogy a hírt több szempontból vizsgáljuk,
számos linket találhatunk egy-egy tudósítás mellett, és kommentárt is f zhetünk hozzájuk.
8

9. Animált, mozgó grafikák, képes tudósítások, fényképek, videóklipek teszik színessé,
izgalmassá.
A nyomtatott sajtó napjainkban kezdi elveszíteni utolsó bástyáját, a hordozhatóságot. Pár év
és nem csupán a lapot csaphatjuk a hónunk alá, hanem az Internet elérhet séget biztosító
szerkezetet (legyen az mobiltelefon, vagy valami más) is a zsebünkbe csúsztathatjuk. Az igazi
veszély nem is igazán az online sajtó. A nyomtatott médiák sikerrel állnak át az online
kiadásra, miközben az eredeti, nyomtatott kiadásokat is megtartják, tehát a kett együtt tud
élni. A valódi probléma az, hogy az Internetet használók inkább a népszer oldalakhoz
(Netscape, Microsoft és keres oldalak - Yahoo) fordulnak, ha híreket akaranak, s nem az
újságok online kiadásaihoz. Erre jó példa volt a Clinton affér anyagának Interneten történ
közzététele, vagy a brit au-pair lány bírósági ügye. Tehát a gondot a kereskedelmi weboldalak
jelentik.
Bill Gates mesteri tervet sz tt az újságok ellen: Az NBC-vel közösen létrehozta az MSNBC-t,
megvette az USA 4. legnagyobb kábelüzemeltet jét, a Comcast-ot, beindította a Slate nev
hírmagazint, 1997 áprilisában megvette a WebTVNetworks-t, és a Corbist-ot, a világ
legnagyobb digitális fényképarchívumával rendelkez céget, ’97 végén pedig elindította a
Sidewalk nev weboldalt, amely helyi m vészeti, szórakoztatási, éttermi, turisztikai híreket
szolgáltat. Ezzel felülkerekedett a világ összes újságján.
Mit tehet tehát a sajtó?
1, Ki kell használni a lehet séget.
Az Internet senki által sem várt fejl désnek indult. A nyomtatott sajtónak volt és van még egy
kis ideje, hogy kihasználja az online adta lehet ségeket, miel tt az új Internetes újságok
elveszik t lük ezt az esélyt. Sokan még élvezni akarják a nyomtatott sajtó adta komfortot és
nem fog átállni az online újságokra.
Még az USA-ban is pár évbe telik amíg a háztartások felében ott lesz az Internet. Ez Ázsiában
még hosszabb folyamat lesz. Eddig sok online újság nem használta ki az elektronikus sajtó
el nyeit (hipertext, videóbejátszások…).
9

10. A hirdetések az online sajtóban még nem jelentek meg, illetve elhanyagolható ahhoz képest,
hogy a nyomtatott verziók 60 százalékát hirdetések teszik ki.
Az online verzióért egyel re csak ritkán kell fizetni. Például a Wall Street Journal-ért 29
dollárt. Ez jelent s bevételkiesést okoz, miközben az online verzió fenntartása és naponta
többszöri frissítése jelent s összegbe kerül.
Ezen felsorolás mutatja, hogy az újságoknak meg kell ragadniuk az alkalmat, ki kell
dolgozzák stratégiájukat, hogy lépést tarthassanak, esetleg megel zzék a fejl dés diktálta
ütemet.
2. A küldetés újradefiniálása és kultúraváltás.
Az újságírás szó értelme megváltozik. Az újságírók már nem hírközl k többé, hanem sokkal
inkább tartalomszolgáltatók. Úgy, ahogy az újságok sem újságkiadással, hanem ma már
információszolgáltatással kell foglalkozzanak. Ez jelenti a küldetés újradefiniálását, és az
eddigi m ködési kultúra megváltoztatását.
3. Az újságok iránti igény kialakítása a digitális korban.
Az információ temérdek mértékben zúdul ránk. Az embereknek azonban nem információkra,
hanem tudásra van szükségük. Ezért az újságoknak tudást kell adniuk, nem száraz tényeket,
információt. Az újságíróknak kell az információt tudássá változtatniuk, vagyis interpretálniuk,
feldolgozniuk, magyarázniuk kell a híreket. Ezzel biztosíthatják azt, hogy a digitális korban is
igényük legyen az embereknek arra, hogy újságot olvassanak.
4. Csináld jól, amit csinálsz.
Ez egyértelm . Hasznosítsd a technikai-technológiai fejl dést, tedd látványossá a megjelenést
(ezzel szerzed meg az audio-vizuális eszközökön feln tt fiatalokat), az objektivitásról a
10

11. hangsúlynak a kreativitásra és a szerkeszt i energiára kell helyez djön, kommentárokkal,
analízisekkel, kivizsgálásokkal kell színesíteni az újságot, hogy tudást és ne információt adjon
5. Légy f szerepl a weben.
Az online kiadású újságok a web f szerepl ivé kell váljanak, és arra kell ösztönözzék
olvasóikat, hogy megvásárolják a nyomtatott kiadást is. A kett nek egymás kiegészítésére kell
törekednie.
Érdekes megoldást választott a Boston’s Globe, amely nem a nyomtatott sajtó elektronikus
kiadását készítette el, hanem a helyi TV társaságokkal, múzeumokkal… együttm ködve
tartalomszolgáltatóként jelent meg a hálón.
Az együttm ködés kialakítása is igen fontos. Olyan újságok, mint a The New York Times és a
The Washington Post további hét partnerrel közösen létrehozta a New Century Network-öt,
amely a tagok weboldalait reklámozza, hírforrásokhoz szolgáltat linkeket, napi nemzeti és
nemzetközi hírekkel szolgál.
3. Az internet új fejlodési irányainak bemutatása
3.1 A jelen és a rövid múlt
o Az Internet az ARPANET hálózat kiépítésével kezd dött az USA Védelmi
Minisztériumának irányításával, katonai célokra. A f szempont a nukleáris
támadással szembeni ellenállóság volt.
o Az els Internetes böngész a Mosaic 1991/2 során indult. Tehát az Internet
tömeges használata kevesebb mint egy évtizedes múltra tekint vissza.
o Jelenleg 170-200 millió web felhasználó van. Ez a szám 1993-ban 3 millió
volt.
11

12. o 6 emberb l egy Észak-amerikai, Európában ugyanez a szám.
o 1993-ban 26 ezer domain nevet használtak, 1999-ben 5 millió web site van.
o Amerikában 80 milliónak van hozzáférése, 64 millió rendszeresen használja is
a hálót.
3.2 Várható növekedés
o Minden másodpercben hét új felhasználó
o 2005-re 1 milliárd felhasználó lesz, ebb l 700 millió nem amerikai.
o Az USA f iskoláin, egyetemein végzettek 82 százaléka keresett állást 1999-
ben az Internet segítségével.
o 2003-ra Latin-Amerikában 24.3 millió Internet felhasználó lesz
o Az USA-ban 15.1 milliárd dolláros üzlet az ISP (Internet szolgáltatás), ez 1997
óta 45 százalékos növekedés. Európában az ISP piac 4.3 milliárd dolláros
üzlet.
o Az USA vállalatainak 44 százaléka on-line is árul, további 36% még idén
elkezdi.
o Az on-line kiskereskedelem 2001-re 17 milliárd dolláros üzlet lesz.
o Az Internetes forgalom minden 100. napon megduplázódik.
o Indiában azonnal szükség lenne mintegy 500 ezer további kapcsolatra.
o 2003-ra az európai háztartások közül 47 milliónak lesz hozzáférése. Ez a
lakosság kb. fele.
o Az USA Információs technológia-szektora a gazdasági fejl désnél kétszer
gyorsabban n , és a gazdaságbeli részesedése a 93-as 6,4 százalékról 1998-ra
8,2 százalékra n tt.
o 1965-ben a high-tech részesedése az üzleti életben 3%, 1996-ban 45 százalék.
o A kis és otthoni irodák 1998-ban 5,5 milliárd dollárt költöttek high-techre.
o 1993 óta a high-tech iparág az USA-ban több mint 1 millió új állást hozott
létre.
o Az USA-ban a szoftverrel kapcsolatos gazdasági tevékenység éppen megel zi
az autóiparét (a bevételeket tekintve)
12

13. 3.3 Merre tart az Internet?
Az Internet idáig a PC-alapú felhasználásra és szolgáltatásra épült. Ennek mostantól vége,
már ma is számos eszköz használja a hálót. Nézzük alaposabban:
Manapság válik általánossá az Internetes e-mail fogadása mobil telefonokon. A Nokia most
adja ki azt a handset-jét, amely Internet oldalakat fogadhat és videokonferenciázni is lehet
segítségével. Egy most létrehozott cég az Unimobile bármely mobiltelefon felhasználónak
lehet vé teszi e-mailjei, hangmailei fogadását telefonján, BÁRHOL a világon (a nélkül, hogy
regisztráltatnia kéne magát a helyi mobil-szolgáltatónál).
Totális konnektivitás. Az Internetre kapcsolt háztartások berendezései (f tése…) kézi
berendezéssel, pl. mobil telefonnal lesz szabályozható, a föld másik oldaláról. A mikrósüt k a
gyártó vállalattal felvéve a kapcsolatot pontosan tudhatják, hogy mennyi ideig, milyen
fokozaton f zzék a félkész/kész ételeket. A sort a végtelenségig folytathatnánk.
Irányítás és navigáció. Hatalmas mennyiség CD-Rom térkép van, amelyet kiválthat az
Internet, amelyr l a legfrissebb, kívánt felbontású térkép hívható le, bárhol is utazunk a
világban.
Keres k. Rengeteg a számunkra érdektelen információ, amelyet az intelligens keres k
sz rnek. Ezek pl. a felhasználó érdekl dési körét (a s r bben látogatott oldalakat figyelve)
szemmel tartva sz rik az információt.
Virtuális Valóság. Az Internet számos virtuális környezetet teremt. A különböz helyekr l
beszerzett adatok összefogott virtuális felépítményt alkotnak.
Információ. Az Internet gyors, olcsó és könny hozzáférést kínál hatalmas mennyiség
információhoz. A Microsoft manapság indította be a többé-kevésbé egész fölr l szóló
szatellit-tanulmányának web lapját. Ez az információ kinyomtatva 20 ezer 500 oldalas
könyvnek felelne meg.
Az Internet tehát többcélúvá válik, nemcsak adatforrás, hanem otthoni f tésszabályzás is
lehet vé válik általa.
13

14. 3.4 Az Internet 2
Az Internet jelenlegi generációja az Internet Protokoll 4. verzió. A következ verzió az Ipv6,
közismertebb néven az Internet2 elnevezést viseli majd. (www.Internet2.edu). Az
Internet2-re a következ k jellemz ek: min ségi szolgáltatás, többcélúság, kísérleti
hálózatgerincek. 150 amerikai egyetem, az amerikai kormányzat, vállalatok és nemzetközi
partnerek: Kanada, Japán, Norvégia, Szingapúr, Anglia, Mexikó vesznek benne részt. Olyan
alkalmazások, mint pl. a telemedicína, a digitális könyvtárak, és a virtuális laboratóriumok
(orvosi, asztronómiai) valósulnak meg. Ezzel a WTO el rejelzése is megvalósulni látszik: “A
fejl d országok nyerhetnek a széleskör és olcsó információhoz, oktatáshoz és egészségügyi
szolgáltatásokhoz való Interneten keresztül megvalósuló hozzáféréssel.”
3.5 Miért az Internet a nyer ?
Mert költséghatékony, ugyanis:
o A létez telefon rendszerek infrastruktúrájára épül (akárcsak a TV kábelekre,
de az elektromos hálózatokra is)
o A legújabb drót nélküli technológiák tovább segítik elterjedését (különösen ott,
ahol nincs létez infrastruktúra)
o Az adatátviteli kapacitás nagyobb az analóg átvitellel szemben (plusz
gazdagabb is, pl. multimédia)
o Néhány vonal vagy hálózat számos kapcsolódási lehet séget nyújt (vagy/és
feladatra jó)
o A felhasználó barát böngész kkel és szoftverekkel, pl. a Java-val egyszer en
kezelhet .
Napról-napra egyszer bb a hozzáférés és a felhasználás, olcsóbb a használata. Ennek okai a
telekommunikációs technológiák fejl dése, az olcsóbb hardver, és az egyre briliánsabb
szoftverek. Információtovábbítási képessége mellett megbízható, ott és akkor érhet el, ahol
és amikor is csak akarjuk.
14

15. Az írás/nyomtatás-on felülemelked kommunikációs és információs technológiát szimbolizál.
Az Internet és különösképpen az IKT nagyban megváltoztatja az emberi társadalmakat. A
társadalom, kultúra, gazdaság, oktatás, politika nem marad érintetlen. Íme egy pár hatása:
1, E-kereskedelem. Az USA vállalatainak 56 százaléka 2000-re online is árulni fogja
termékeit, ez 1998-hoz képest 24 százalékos növekedés. Az Internetes reklám 1,92 milliárd
dolláros üzlet volt 1998-ban, a 97-es érték kétszerese. 2001-re az e-kereskedelem-piac 1,2
billió(!) dolláros lesz.
2, Oktatás. Id és hely nem korlátozza. Megváltozik az oktatás természete is: a tanulás végett
történ tanulás és a szórakozás végett történ tanulás ugyanolyan hangsúlyt kaphat, mint a
nyereség érdekében történ tanulás.
3.6. Érdekes megállapítások A. Zeitlin tanulmányából (a Szabadság Fórum Ázsiai Központjának
ideiglenes igazgatója Hong-Kongban)
o 2005-re a telefon az Interneten, illetve a nagy sebesség a hálón mindenki
számára lehet vé teszi majd a nagy sávszélesség kapcsolatot, így a videózás
itt is elterjed. A szatellit projekteknek köszönhet en ekkorra közös,
nagysebesség Internet, telefon és videókapcsolatunk lesz. Az ázsiai falvak
tizenévesei videotelefonokon cseverésznek, miközben az Interneten
szörföznek.
o 2010-re az Intel olyan chipet épít, amely egy milliárd tranzisztort tartalmaz, a
mostani integrált áramkörökben alkalmazottak százszorosát.
o 2015-re, nem sokkal a mostani dekádot követ en általánossá válik a szimultán
nyelvi tolmácsolás, amelyet a számítógépchipek teljesítményének mostaninál
százszor nagyobb teljesítménye tesz majd lehet vé.
o Mi a helyzet a teleportációval? Kevin Maney, aki az USA Today technológiai
újságírója, jelentette be, hogy munkák folynak a vezetékes teleportáció
területén, és az egyik kísérlet során szubatomi szinten sikeresen teleportáltak
egy protont. Megéri odafigyelni rá, bár kedves Star Trek rajongók, messze van
még a "Tüntess el Scotty".
15

16. o A NASA sugárhajtással foglalkozó laboratóriuma és telekommunikációs
nagyvállalatok az Internet-kapu rbe történ kijuttatásának lehet ségét keresik,
Internet alapú kommunikációt téve lehet vé ezzel a Föld és a Mars - vagy
egyéb bolygók között. Vagy vegyük az X-aktás megközelítést, esetleg más
él lények között. Képzeljék el: név pont Mars.
o Három hónappal ezel tt az USA-ban fél millió család rendelkezett szélessávú,
nagy sebesség Internet hozzáféréssel. A kutató cégek 2002-re ezt a számot 16
millióra teszik. Ha valóban használható, fogadok, hogy ez a szám nagyobb
lesz.
o Figyeljünk egy kicsit John Chambersre, aki a kaliforniai Cisco Rendszerek
vezet je. Szerinte, ahogy a telefonok, kábel televíziók és az Internet konvergál,
adatok, videók és hangok hatalmas mennyiségét nyújtva ezzel, a hang része
ingyenessé válik. Neki felhatalmazása van erre a kijelentésre - a Cisco a világ
legnagyobb hálózatirányítási rendszereinek hardvergyártója. Chambers az
elmúlt szeptemberben a következ ket mondta: “Az adat és videó telítettség
jóval túl fogja szárnyalni a hang telítettséget a hálózaton. 2001-re, vagy 2004-
re a vállalkozások automatikusan helyeznek el hangot az adat/video
hálózatokon." Állítása szerint a Cisco már ezt teszi. Elmondta, hogy havonta
30 ezer dolláros telefonköltséget spórolnak az adatvonalakra ültetett hanggal;
extra kapacitás extra kiadások nélkül.
o Bárki, aki ma körülnéz Ázsiában, láthatja, hogy a jöv drót nélküli. Nézzük ezt
a rengeteg mobil telefont. Lefogadom, hogy az itt ül k legalább felének van. A
Dataquest, egy piackutató cég szerint 2003-ra 800 millió embernek lesz
mobilja. Ebb l 260 milliónak, ami majdnem a 800 millió egyharmada, ázsiai.
o Ne feledkezzünk el az unalmas, öreg rádió hatalmas kilátásairól. Az ultra
szélessávú rádió és a digitális pulzus a jöv kommunikációs technológiái,
olyan lehet ségeket nyújtva, mint a fejlett radar, amely a katonaságot és a
rend rséget segítheti abban, hogy átláthatóvá teszi a falakat. Az ultra
szélessávú rádió a digitális átvitel során kis "be-ki" energialöketeket használ -
ahhoz hasonlót, amelyet az AT&T a szélessávú kábelnyalábokon keresztüli
adat, hang és videó továbbítása során kíván alkalmazni - alacsony
energiaszinten, viszont szinte az egész rádióspektrumon belül.
o Az újságírók megtapasztalhatták a m holdas hálózatok hasznát Jugoszlávia
bombázásakor. A jöv újságírója el tt már ott lebeg a kép, ahogy hátán a
16

17. globális helymeghatározó berendezést cipeli, nagy sebesség vezeték nélküli
modemen keresztül kommunikál és beépített folyadékkristályos kijelz s
szemüveget visel. Háborús id szakban a riportereknek vigyázniuk kell. Egyre
inkább úgy néznek majd ki, mint a jöv katonái.
o Ellentétben a kormányok múltbeli törekvéseivel, melyek során az állami
irányítású postai és telegráf szolgáltatásokon keresztül próbálták kontrolálni a
kommunikációs technológiákat, az USA most egy világstandardot állított fel,
az új kibergazdaság privát szektorában zajló fejl dés relatíve laissez-faire
állapotát. A magán és közös vállalkozások növekv dominanciájával szemben
ugyan mely kormány lenne képes a kommunikáció kontrolálására? Véget ér-e
az ideológiák konfliktusa, vagy az új differenciákon alapulva új harcos korszak
kezd dik? Gondoljunk a következményekre.
o Vessünk egy pillantást az AT&T-re, az Amerikai Telefon és Telegráf
Vállalatra. Hét évvel ezel tt ez az óriás küszködött. Nem voltak irányvonalak,
s annak ellenére, hogy az USA vezet távbeszél szolgáltatója volt, csak
reményt vesztve keresgélte helyét a kommunikációs és információs világban.
A vezetés horrorisztikus id szakot élt át, és úgy t nt, hogy elt nik az
útveszt ben. Ismerem a folyamatot, hiszen negyven éven át, egészen kezd
szerkeszt korom óta AT&T részvényeket vásároltam. Most lássuk a jelent: az
AT&T Michael Armstrong, az új f nök irányítása alatt nem csupán a
legnagyobb marad az USA távhívó szolgáltatása terén, hanem mintegy 32
milliárd dolláros beszerzésének eredményeként, amellyel felvásárolta a Tele-
communications Incorporated-et, az ország legnagyobb kábel-üzemeltet jévé
is vált. Az AT&T által meglepett átlag-részvényes felhajtja a kábel-
vállalatokat, miközben a mindenki által ismert technológiák - úgy t nt -
túllépnek a kábelen - m holdas átvitel, videó direkt sugárzása az el fizet felé
-. Simon és csapata arra a következtetésre jutott, hogy a jöv kommunikációs
közege a kábel.
o Amit az AT&T el re lát, látják a riválisok is, vagyis képesnek kell lenni új
információs szolgáltatásokra, Internet hozzáférés nyújtására, helyi és távolsági
beszélgetések, fix és mobil telefon és televízió szolgáltatásra az otthonok és
munkahelyek számára egy "mindent-egybe" digitális továbbító rendszeren
keresztül, mindezt egy számlán, és egyazon vállalat használatakor jelent s
kedvezmény nyújtásával.
17

18. 4. Aktuális kérdések, tanulságok
Mint ahogy a bevezet ben is megemlítettük, Ázsiára érdemes odafigyelni. Tudatos politikát
folytatnak, amelyben ugyan óriási szerep hárul a piaci er kre, a kormányok és nem
kormányzati szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne csupán a
kontrolálatlan hatások érvényesüljenek az új kor új társadalmának kialakulásában.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges olyan szakemberek felkészítése, akik átlátják a
folyamatokat, de nem csupán mérnökök, hanem szociológusok, gazdaságpolitikusok… is
egyben. Vagy olyan “think tank”-okat, szakért i csoportokat alakítanak ki, amelyek hathatós
segítséget tudnak nyújtani a kormányzat információs politikájához.
Jelenleg a “gyorsuló id ” fázisát éljük, és biztosra vehetjük, hogy a forradalmi, az élet szinte
minden területét érint változások, újdonságok, találmányok megjelenésével egyre
fokozottabban kell számolnunk. De miért is lenne ez másképp egy olyan korban, ahol az
eddigi történelem tudósainak 80 százaléka él és dolgozik, az emberi tudásanyagot minden
második évben megduplázva?
Egyre több kérdés, egyre több választ igényel. Milyen jöv nk lesz? Hogyan találhatjuk meg a
helyes utat? Egyáltalán melyik a legmegfelel bb szcenárió?
Csupa olyan kérdés, amire mihamarabb választ kell találnunk, hiszen a folyamatok a
megfelel stratégia hiányában kontrolálhatatlanul rombolhatnak is, következményeik pedig
visszafordíthatatlanok lesznek.
Az AMIC 8. éves konferenciáján felszólaló el adók mindegyike tisztában volt a stratégia
fontosságával, az egyes el adások során az érintett szakterületekre vonatkozó javaslatokat ki
is fejtették.
Hatalmas mennyiség anyag birtokába jutottunk, ebben utijelentésben igyekeztünk a nem túl
“száraz” el adásokat bemutatni. Az összes el adás nyomtatott formában is rendelkezésünkre
18

19. áll, az EUTELSAT frekvenciáitól kezdve a civil társadalom ázsiai kérdésein át a n k
munkahelyi problémáiig. Ezek feldolgozása folyamatban van, és teljesen ingyenesen,
folyamatosan jelentetjük meg els magyar nyelv , Információs társadalommal foglalkozó
honlapunkon. (www.inco.hu)
5. Mi hasznosítható Magyarországon?
Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar információs társadalom jelenleg még inkább
piacvezérelt, mintsem tudatosan megalkotott stratégia, politika eredménye. Sikerként
könyvelhetünk el már számos projektet, amelyek során tudásfalvak, tudásházak, tudásrégiók
kialakulásának lehetünk szemtanúi és cselekv részesei. Még mindig hiányzik azonban az
információs társadalom stratégia és politika, amely keretét adná a cselekvési programoknak.
A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete az elmúlt id szakban rengeteg
energiát fordított az EU Információs társadalom stratégiájának és egyéb szabályzóinak, a
stratégiaalkotás folyamatának megismerésére. Különösen igaz ez a finn nemzeti stratégiára.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy tudatos stratégia nélkül, és ami talán legalább ennyire
fontos, tudatosság és józanság nélkül nehéz a projektek végrehajtása. Az er források könnyen
szétaprózódnak, mert sok a cél, a projektek félig befejezetlenek maradnak…
Az ázsiai régió az elmúlt évek során a leger teljesebb gazdasági fejl désen ment keresztül a
világon. A folyamatok sokkal fokozottabb tempóban jelentkeztek, jelentkeznek, így nem
könny lépést tartani a fejl déssel.
Magyarország ma hasonló helyzetben van, de nem azért, mert az ázsiaihoz hasonló
folyamatokat éltünk át, hanem mert idáig számos dolgot elmulasztottunk, és késésben
vagyunk.
Tévedés ne essék: Ázsia számos problémát képtelen kezelni (vagy egyszer en csak
gondatlanság, hanyagság okozza). Az óriási népesség Indiában - tapasztalataink szerint - 1:6
19

20. arányban osztozik az információs kor nyújtotta el nyökön. Hiába láttunk ISDN
telefonfülkéket az utcákon (!), még mi sem mertük használni, hiszen 5-6 perc nemzetközi
telefonálás 2400 rúpiába (13 ezer forintba) kerül. Ez az ottani emberek majdnem egyhavi
keresete.
Az ország követi fejlettebb ázsiai testvérét az információs szupersztrádán, miközben korszer
sztrádával, de egyéb infrastruktúrával is alig-alig rendelkezik. Még is nálunk gyorsulóbb
tempóban halad el re.
20