SlideShare a Scribd company logo
1 of 26
Download to read offline
Varga Csaba




                           EGYSÉGKOR VÍZIÓJA

                                posztmodern utáni jöv kép

                            poszt-neokonzervatív szemlélettel




                                     Els hangütés




Íme, az egyik posztmodern logika, a tautológia: a stratégia az stratégia. Ez azonban nem
holnapra szól, hanem holnapok ezreire. Ha stratégia, az nem a megszokások és nem a baljós
várakozások stratégiája. Írható negatív utópia is, de minek, ha mindenki a negatív jöv képeket
rekonstruálja magában. A tautológia már ismét kevés. Ha stratégia, akkor elfogadható vagy
optimális jöv képet rak össze. Feltéve, ha képes rá. A baljós várakozásokhoz képest minden
pozitív jöv koncepció illúzió, elérhetetlen idea. Noha éles határvonalat húzhatunk vélt és
valóságos illúzió között. Amit javaslok, az csak vélt (látszólag) illúzió, mert olyan jöv kép,
amely jelenné tehet . De nincs miért vitatkozni azokkal, akik ezt valóságos illúziónak
tekintik. Mosolyukra mosoly a válasz. Már csak a stílus posztmodern.




        Második megjegyzés: függetlenség az aktuális esélyekt l




Hatalom orientált korszakban eminensen hatalmi kérdés, hogy ki fogalmazza meg a jöv képet
és ki birtokolja a jöv r l folyó diskurzust. Ma az integrált hatalmi osztály egyik csoportjának
sincs a jöv r l víziója, s t ideája sem, ám a jöv r l folyó diskurzust hatalmi pozíciói

                                                                                             1
er sítésére   akarja   felhasználni.   (A   globális   -   ketté   vagy   háromfelé   szakadt   -
társadalomszerkezet szerintem az integrált hatalmi osztállyal, a civilosztállyal és a
tudásosztállyal írható le.) Álláspontom kívül van ezen a politikai igyekezeten. Már nem
foglalkoztat, hogy a jöv konstruálás hatalmi kérdés, és nem nagyon érdekelhet, hogy ki és
hogyan birtokolja a (korlátozott) nyilvános jöv keresést. Ha egyszer a jöv re úgysem figyel
az új integrált elit. A tudásosztálynak ez a stratégiája - kénytelen-kelletén - kilépett az
integrált hatalmi osztályhoz csatlakozott értelmiségiek játszmáiból. Ha lehet, mindent
megteszünk, hogy egy ország szerencsésen átlépjen a (posztmodern utáni) információs korba.
Vagy még tovább. Ha nem lehet, akkor nem lehet.




                       Harmadik (majdnem érdektelen) kitér




Nem felejtem el, hogy hova tartozom. Ebben nem befolyásol, hogy mások szívesen elfelejtik,
hogy én oda tartozom. Nincs kizárva, hogy azok jobban követnek minket, akikhez nem
tartozunk, de ett l nem változik meg az identitásom. Közép-Európában a tudásosztály
egyetlen tagja sem mondhat olyan szerencsés életutat magának, hogy tudatalattiját a kor ne
gyömöszölte volna dugig tele utálatokkal, el ítéletekkel, szorongásokkal, fölényekkel. Nincs
okom nem arra gondolni, hogy nem is olyan utálatos feladat féken tartani a múlthoz tapadó
érzeteinket. Olykor ellenállhatatlan kedvet érzek kíméletlenül gúnyos pamfleteket írni, de a
baromfiudvarban elég érdektelen a szemétdombon kukorékolni.

Távolodjunk kicsit az elmúlt évtizedek beszédszokásaitól. Nem felejteni és hallgatni. Vagy
emlékezni, de nem az emlékekt l vezérelten beszélni. (A posztmodern: felejt és hallgat.) De
van ennél több is: esetleg szelíden, nem harsogva (ma kevés visszataszítóbb van, mint a
mocsári radikalizmus), nem a tagadásra, hanem az igenlésre koncentrálva gondolkodni.
Óvatos el rehátrálás a beszédhez?




                                                                                                2
A koncepcionális témakijelölés




Hogy mi ért véget, arról kicsiszoltabbak az elméletek. A vég-teóriák sorolhatók: a nyugati
metafizika vége, a (liberális) demokrácia vége, a történelem vége, a (klasszikus) kapitalizmus
vége, a modernizmus vége (a posztmodernizmus), a (tulajdonos) burzsoázia vége, az európai
kultúra vége. Végül is: minek van vége? És minek nincs vége? Átfogó, integrált
posztelméletek, globalizációelméletek hiányában nincs válasz. (No persze, állítólag vége van
a filozófiának is.) De van ennél kevésbé könny kérdés is: mi van a vég után? A teóriák
nehezen húzhatók el : posztindusztriális társadalom, poszt-posztmodern, információs
társadalom, lázadás a modernizmus ellen, technológiai forradalom. De a végeket követ
utánokban mi is a közös koncepció? Átfogó, integrált elmélet(ek) nélkül szintén nincs(enek)
válasz(ok). Ha nincs elmélet keret, a posztmodern (a sekélyes posztmodern) virágzik. Ha újra
van válaszigény, vége a posztmodern korszaknak is.




                       Témakijelölés elemi fogalom hálóval




Menjünk vissza ahhoz a régi           kérdésfelvetéshez, amely megkülönböztet lét- és
gondolkodásmódokat és igyekezzünk legalább az elmúlt félévszázad alapján szétválasztani,
részben vagy teljesen különböz lét- és gondolkodásmódokat. Ezeken belül válasszuk szét az
uralkodó és az alávetett, s t az uralkodástól és alávetettségt l független lét- és
gondolkodásmódokat. Lehetséges olyan szétválasztás (szociológiai dierézis) is, amely
megkülönböztet kozmikus, planetáris, kontinentális, nemzeti globalitást és lokális (regionális)
világot. (Amint van globális térid , planetáris id , kulturális id , lokális id vagy tudati
térid .) És persze jelöljük valahogy a lét-és gondolkodásformák alapvet        (paradigmikus,
széles körben ható) és csak másodlagos (nem példaszer , nem elterjedt) változási folyamatait.
A létmódokkal egyenrangú er tér a kollektív értelemadó gondolkodásmódok rendszere.
Elválasztandó egymástól a kozmikus tudat (létezését csak feltételezzük), a planetáris
(globális) tudat, vagy sz kebb társadalmi tudatok közül a kontinentális (európai) tudat, a
                                                                                             3
közép-európai tudat, (magyar) nemzeti tudat és a regionális tudat(ok). Az alapfogalmak
összesíthet k egy lét és gondolkodásmód típusok cím táblázatban.




                                                                                    4
Lét és gondolkodásmód típusok

Világszerkezet

szintek                       kozmikus           Planetáris     globális      kontinentális        közép-       nemzeti     lokális

Lét és gondolkodásmódok                                         (ma még nem (most csak             európai      (most csak (legf bb
                                                                teljes                                          a magyar)   valóság     és
                                                                              az európai)
                                                                globalitás)                                                 tudat)

Formafeletti     létmódok, univerzum és
valóságok                     az        isteni
                              valóság

Uralkodó         létmódok,                       Planetáris     globális      európai globalitás
valóságok                                        Valóság        valóság

Alávetett        létmódok,                                                                         közép-       nemzeti     lokális valóság
valóságok                                                                                          európai      létmód
                                                                                                   globalitás

Egyenrangú,      formatartó                                     a jöv         létmódjai
létmódok




                                                                                                                                              5
Formafeletti                  Isteni   tudat, planetáris
 gondolkodásmódok              univerzális     tudat
                               tudat

 Uralkodó                                                      globális tudat   európai tudat
 gondolkodásmódok

 Alávetett                                                                                         közép-         nemzeti      lokális
 gondolkodásmódok                                                                                  európai tudat (és ország) tuda(ok)
                                                                                                                  tudat

 Egyenrangú                                                    a jöv            gondolko-
 gondolkodásmódok
                                                                                dásmódjai


A lokális valóságot a globális valóság részének tekintem, de gyökeresen más valóság-típus, mint a globális valóság. Szerencsés a Berger-
Luckmann szerz páros kategóriája: szerintük a lokális valóság, avagy a mindennapi valóság a legf bb val     óság, mert az egyén közvetlenül
ebben a valóságban éli meg a lét és gondolkodásformákat. Formafeletti (planetáris létforma kategóriákkal megragadhatatlan) valóságnak tartom
az univerzum valóságát. Az pedig a következ század lehet sége, hogy az uralkodó és alávetett valóságok és tudatok helyett egyenrangú (és
formatartó) lét- és gondolkodásformák legyenek.




                                                                                                                                               6
Történeti elemzés alapfogalmai




Az uralkodó lét és gondolkodásmódokat a huszadik század második felében a
társadalomelméletek és a tudásszociológiai elméletek - minden szükségképpeni fogalomvita
ellenére - meglehet sen pontosan jellemezték. Az egyik kategória rendszer moderm-
posztmodern-posztposztmodern fogalmakkal igyekezett megkülönböztetni egymástól az
egyre gyorsuló ütemben változó uralkodó globális valóságokat. Az egyáltalán nem igaz, hogy
ezek a létmódok tíz évenként és különösen szabályos tíz évenként átalakultak volna, de az
évtizedek - mindenekel tt jelképesen - kifejezik a közelmúlt változás típusait. Az évtizedek
neveit persze akár átváltoztathatnánk konkrét vagy jelképes fogalmakra, például úgy, hogy az
ötvenes évek a modernitás utolsó évtizede vagy a hetvenes évek a posztmodern kialakulása.
Mindegyik évtizedet - utóbb Kiss Endre javaslatára - három fogalommal is megjelöltem. Az
els fogalom a szociológia (talán leginkább elfogadott) kategóriája, a második az euroatlanti
kultúra emblematikus kulcsszava, a harmadik pedig a saját fogalom meghatározásom. Tehát
ez a táblázat egyetlen id szak, a globális valóság utolsó ötven évének változásait jelöli meg.




A globális valóság történeti változásai 1950 után


      Évtized megnevezése                        Az évtized megnevezése
                                                 átfogó fogalommal

                                                 Társadalomelmélet

                                                 (+ tudásszociológia)

      Ötvenes évek                               1. évtizedek óta: a (magas) modern
                                                 társadalom;    (a      fejlett   kapitalista
                                                 társadalom)



                                                                                                 7
2. a modernitás

                   3. a modern társadalom rész-globális
                   világstruktúra, de uralkodó valóság (és
                   kánon)

Hatvanas évek      1. a modern társadalom bomlása, az
                   ipari társadalom cs dje el- kezd dik

                   2. kés modernitás (a modern átfogó
                   válsága)

                   3.   a   modern      társadalom     további
                   központosítása       és    az       egyének
                   individualizálódása

Hetvenes évek      1.   a     tömegtársadalom      (avagy     a
                   posztmodern társadalom)

                   2. posztmodernitás (mint kialakuló
                   korszellem is)

                   3. a posztmodern társadalom (növekv )
                   uralma és elterjedése az északi féltekén

Nyolcvanas évek    1. a (részlegesen) poszt-indusztriális
                   társadalom

                   2.   posztmodernitás      krízise     és   a
                   kommunikatív racionalitás

                   3. a posztmodern társadalom válsága,
                   miközben globális uralkodó valóság és
                   kánon lesz

Kilencvenes évek   1.   a   pénzipari    társadalom     és    az
                   információs       társadalom         (avagy



                                                                   8
információs kor)

                                             2.      poszt-posztmodern          (mint
                                             korszellem is)

                                             3.    poszt-posztmodern      társadalom
                                             megnyitja az információs kort (a fejlett
                                             világban gyorsan globalizálódik)

      Nulladik évtized                       1.     poszt-információs     társadalom
                                             tudástársadalom lehet

      (2000-2010)                            2.   poszt-posztmodern      válsága     és
                                             meghaladása: az információs kor

                                             3. az információs kor: a tradicio- nális
                                             társadalom, a modern társadalom és a
                                             tudástársa- dalom ötvözet- kísérletei




A táblázat természetesen csak homályosan érthet , ha nem definiáljuk legalább a három
fogalmat, a modernt, a posztmodernt és a posztmodern utáni korszakot, az információs kort
leíró kategóriát.

A modern a történelmi id koordinátái között a második évezred második fele, legtágabb
értelemben a reneszánsszal kezd dik és az információs kor kezdetekor ér véget. Lehet úgy
fogalmazni: a Nagy Történelem, a történelem eleje és vége közötti mintegy három-ötszáz év.
A modern váltja le végleg az antik kort, a középkor cs dje váltja ki a megszületését, de
sz kebb értelemben csak a kapitalizmus, az ipari társadalom, a polgárosodás korszaka. Ez a
néhány száz év számos kisebb korszakot ölel át; a huszadik századot vagy az utolsó másfél
századot érdemes a fejlett vagy a magas modernitással jelölni. A modern bomlása már a
huszadik század els felében elindul, de a modern korszak csúcsa és cs dje egyszerre a
második világháborút követ két évtized.




                                                                                          9
A modern kor a gazdaság és a társadalom hihetetlen differenciálódása, avagy a globális
differenciálódás els nagy korszaka; a második korszak feltehet en az információs kor lesz.
El ször azt hitték, hogy a modern kor maga a szüntelen új, az állandó változás, a növekedés, a
folytonos fejl dés, de csak most derül ki, hogy az információs kor is állandóan újat hoz,
abban viszont gyökeresen különbözik a modernt l, hogy milyen újat készít el . A modern az
ipari társadalmat hozta, az (ipari) technológia fejl dését, az információs kor ezzel szemben az
információs társadalmat és egy még gyorsabban fejl d szupertechnológiát. Miután a modern
folyton változik, ezért folytonos átmenet, kiveszik bel l az örökkévaló; minden szempontból a
racionalitás korszaka, s kiveszik bel le az irracionalitás is, a lelkiség, a középkori életvilág
otthonossága. Az ész uralmának els korszaka, a racionális haladás id szaka, miközben a
magas modern id szaka olykor az ész teljes tagadása, a haladás feladása, és kifejlett
önkényuralom. A modern korszak egyik - ha nem a leglényegesebb - terméke” a modern
ember, a differenciálódott társadalomban megszület         és a korábbinál szélesebb körben
létrejöv modern individuum, de a modern válságszakaszaiban, a fasizmusok id szakában és
a tömegtársadalmak évtizedeiben a modern ember egyaránt ismét egysíkúvá válik .

Eldönthetetlen kérdés, hogy a rövid posztmodern korszakot még a modernhez csatoljuk vagy
már az információs kor küszöbének tekintsük. Mindenesetre a poszt-posztmodern még nem
egyéb, mint az információs kor el szobája. A posztmodern szerintem a modern iróniája, a
modern értelemadásának elvétele. A posztmodern nem hoz újat, csak félreáll, de hihetetlen
er vel hirdeti, hogy elég volt a modernb l. A posztmodern mögött ott van a globális változás:
a modern ipari társadalmat felváltja a posztmodern, tehát posztindusztriális társadalom vagy
legalább a domináló folyamatok erre vezetnek. A modern kor nemzetállami létmódjai
végképpen elavulnak és részglobális vagy kontinentális államcsoportok szervez dnek. Ez már
az információs, a tudásgazdaság korszaka, és a gazdaság, a társadalom mindenekel tt
információ és innováció.

Ha a modern visszasírta a modern el tti korok otthonos életvilágát, a posztmodern is - igaz,
nem sír, csak sóhajtozik - a modern korban elveszett életvilágok után. A posztmodern
egyébként is konzervatív ihlet korszak, amelyben illik tagadni a modernitás ethoszát, de nem
tilos visszanyúlni régi, elfelejtett világérzetekhez. A posztmodern sajátos gesztusa, hogy nem
lázad a modern ellen, ökölrázás nélkül belemerül saját játékos-ironikus világába. Nem csak a
h siességgel számol le, hanem a személyiség különlegességével. Tudomásul veszi a
tömegtársadalmak életélményét: nincs feladat, nincs heroizmus, csak a kedvelt káosz, a


                                                                                             10
szuverenitás csendes elolvadása. Nem csak a modern értelemadását veszi el, hanem olykor
lemond saját értelemadásáról is. A modern korban létrejött a modern individuum, a
posztmodern korban viszont az individuum - ha hinni lehet ennek - érdektelen lesz. A
posztmodern ember már nem egysíkú, hanem formázatlan.

Mi lehet ezután a poszt-posztmodern?




                         Az új (a legújabb) kor definíciója




A poszt-posztmodern tehát megtagadja a posztmodernet, de már nemcsak - játékosan,
gúnyosan - tagad, hanem új (legújabb) választ is keres. A válasz pillanatnyilag sokféle néven
megneveztetik: tudásalapú társadalom, innovációs társadalom vagy a leginkább elfogadott
kifejezés, az információs kor. De ez már rögtön a poszt-posztmodern meghaladása. Ha
visszatekintünk a lét- és gondolkodásmód táblázatra, megállapítható, hogy a modern utolsó
szakasza - a magas modern - olyan lét- és gondolkodásmód volt, amely a világszerkezetnek
három színterét (kozmikus, planetáris, illetve lokális szintet) meglehet sen elhanyagolta,
miközben az uralkodó globális és kontinentális valóságokkal végképpen maga alá gy rte a
regionális és nemzeti létmódokat. Ezért a modern korlátozott és uralkodó típusú létmód.

A posztmodern tudomásul vette ezt a létmódot és kihúzódott az alávetett valóságba, a
lokalitásba, miközben az alávetett gondolkodásmódokat igyekezett kiszabadítani az uralkodó
értelemadások alól. A posztmodern így maradt egy korlátozott, uralkodó létmód, viszont a
globális világot szimbolikus pályán átlökte az információs korba. A poszt-posztmodern tehát
részben készen kapta a szimbolikus szabadságot, miközben a posztmodern gazdaság (ahogy
ma nevezik: a globális gazdaság) kimászik a korábbi globális hatalmi konstrukciók alól.
Kett s értelemben: egyrészt a gazdaság régen kilépett a nemzeti keretekb l, a
transzkontinentális   gazdaság    pedig    kontrolálhatatlan   a   hagyományos       politikai
intézményrendszerrel, másrészt a lokális gazdaság, a nem piaci gazdasági világ meger södik
és szintén (részben) nem alávetett az uralkodó piaci struktúráknak. De ez azért nem minden.
Az uralkodó-alávetett globális struktúrák szétnyomása közben a legalább ilyen er s

                                                                                           11
társadalmi és civilpolgári világkövetelések hatására a szimbolikus mez hagyományos ketrece
kinyílik. Hol résre, hol egészen.

Hol ténylegesen, hol potenciálisan.

Ekkor köszönt be az információs kor. Ennek egyik lényege, hogy - a m szaki és tudományos
fejl dés által támogatva - a világszerkezet minden szintjét hajlandó bevonni létmódjába,
továbbá a globális struktúrákkal szemben a lokalitás felértékel dése megkezd dik és nem
kizárt, hogy az új létmód az univerzális, a globális és a lokális egyensúlyára épülhet. A másik
lényege, hogy a posztmodern sikeresen akciói hatására is ma már mindenki el tt világos, hogy
a kialakult globális uralkodó hatalmi, gazdasági és m szaki valóságok strukturális fölénye
nem tartható. Megjelenik követelésként a lét- és gondolkodásmódok új formakészletének
kidolgozása.

És tulajdonképpen ekkor ér igazán véget az elhúzódó XIX. század (ha tetszik: a Marx által
talpára” állított világszerkezet). A harmadik lényeg tehát az, hogy százötven év után nehéz
tagadni: Marx fejére állította a hegeli logikát, most ezért az történik, hogy Hegel világlogikája
ismét a talpára kerül. Nem a gazdaság, nem a t ke, nem a hatalom, hanem az információ, a
tudás, a kultúra a dönt elem. A következ század - így - Hegel ünnepe. Vagy másképpen: az
információs kor alapvet en különbözik a poszt-posztmodern korszaktól, mert most már elég
tisztán sejlik, hogy a történelem nem ért véget. Kivéve az aktuális történelmi órát.




Az információs kor, majd a tudáskor körbejárása




Ha a poszt-posztmodern els          lépcs foka az információs kornak (tudáskornak), ha az
információs kor visszafordul nemcsak a modern egyes tradícióihoz, hanem az antikhoz, a
premodernhez is, és ha a poszt-posztmodern már nem fogadja el se az isten, se az ember
szimbolikus halálát, akkor alapvet lét-és gondolkodásmód változások mennek végbe. Ha az
információs kor vissza akarja helyezni a lokalitást a középkor óta elfelejtett helyi
szabadságba, ha a felsorolt globális és lokális folyamatok túllépnek az újkapitalizmus

                                                                                              12
korszakán, miközben a szükségképpeni új (információs kori) veszélyforrások még nem
rombolnak súlyosan, akkor megfogalmazható az információskor vagy a tudáskor globális és
lokális stratégiája.




                                                                                    13
Hasonlítsuk össze a posztmodern és az információs kort.




            Posztmodern                       Poszt-posztmodern után

            ÚJKAPITALIZMUS                    INFORMÁCIÓS KOR

            Történelem vége                   Történelem folytatása

            Kilépés a                         Közlekedés a fizikai és

            (fizikai) univerzumba             Szellemi univerzumban

            Részleges      gazdasági      és Információs globalitás
            politikai globalitás

            Isten halála                      Isten feltámadása

            Individuum halála                 Egyén újjászületése

            Alávetett lokalitás               Felszabaduló lokalitás

            Hatalomalapú társadalom Tudásalapú társadalom

            Ipari csúcstechnológia            Innovációs
                                              szupertechnológia

            Pénzipari gazdaság                Tudásalapú gazdaság

            Antik és modern kor               Az elutasított korokhoz

            elutasítása                       visszatérés




                                                                        14
Az éles különbség tehát a modern vége, azaz a posztmodern és a poszt-posztmodernt is
meghaladó információs kor között van. S t a valódi ellentétpár: a modern kor és az
információs kor. A posztmodern csak a globális váltáshoz teremt térid t, míg a poszt-
posztmodern csak az új térid bejelentése. Az információs kor viszont egyaránt folytatása az
antik korszaknak és a magas modern korszakának. Ma elfogadott világkánon, hogy a jöv
nem található ki, de ebb l az nem következik, hogy a jöv alapstruktúrája már ne derengene.
A globális alapstruktúra legalább olyan messze lesz a mai modern-posztmodern közép-
európai valóságtól, mint az antik világ az utófeudális-utószocialista magyar ezredvégt l. Az
információs kor elnevezés azonban valószín leg nem végleges, a következ húsz év után
lehet talán pontosabban definiálni a modernt-posztmodernt végleg leváltó 21. század els
felét.

Ma már a legfontosabb két kérdés: mi jöhet, s mi jöjjön az információs kor után?




                    A fontosabb posztmodern értelmezések




A teoretikus kérdés tehát az, hogy az utolsó félévszázadot milyen kategóriákkal
értelmezhetjük. Egy évtizeddel ezel tt a posztindusztriális társadalom fogalma divatba jött, de
ezzel szemben két fenntartás fogalmazható meg: egyrészt a megel z két-háromszáz évet nem
lehet pusztán ipari társadalomként leírni, másrészt ez a fogalom az ipari társadalom utáni
korszakot nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy az ipari társadalmak kora után vagyunk.
Hasonló a problémám a kapitalista-posztkapitalista fogalompárral, hiszen az utolsó két-
háromszáz év egymástól nagyon is eltér kapitalistamodelleket produkált és még az sem
biztos, hogy az eredeti kapitalista modellt végképpen meghaladtuk. A posztkapitalista
kifejezés semmivel sem szellemesebb, mint a posztindusztriális kategória. Ezekkel szemben
az elmúlt négy-ötszáz év a modernnel - mint átfogó csúcsfogalommal - végül is értelmezhet ,
noha a posztmodern (mint a legáltalánosabb utániság) szintén nem találó kifejezés, de - ha
már nincs jobb - egyel re tolerálhatjuk.




                                                                                            15
A posztmodern használhatóságát eldönti, ha áttekintjük a legfontosabb értelemadásait. Daniel
Bell, Alaine Touraine, Fredric Jameson, Jürgen Habermas, John Dawey, Jean-François
Lyotard, Richard Rorty, Nico Stehr, és mások (köztük magyar gondolkodók, Peth
Bertalantól Kamarás Istvánig, Kiss Endrét l Nyíri Kristófig, Csorba Józseft l Szántó
Boriszig) tanulmányai alapján a következ álláspontok rajzolhatók ki:

   •   Antimodern 1. Ez a posztmodernizmus antimondernista álláspont; a modernizmus -
       mint elvetélt fejl dési modell - heves elutasítása, az európai hagyományos
       modernizáció teljes meghaladása, ebben a logikai sorban a posztmodernizmus újfajta -
       a kés i kapitalizmuson túllép        - lét-és gondolkodásmódot hoz, lényegében a
       modernizmust (mint emberellenes, kapitalista - az uralkodó - világalternatívát)
       zsákutcának tartja; általában baloldali, s t posztmarxista esztétikai és politikai kritikát
       takar;
   •   Antimodern 2. Szintén dühös nem a modernizmusra, amely szerint a posztmodern
       viszont nem teremt új értéket; ez a posztmodern fordulat” a kései kapitalizmus
       hatalomközpntú világrendszerének tarthatatlan           rzése; részben, a tagadásban
       megegyezik az el bbi forradalmi állásponttal, de olyan mértékben negatív és
       szkeptikus, hogy nem lát posztindusztriális vagy információs kori alternatívát;
   •   Antimodern 3. Ez a posztmodernizmus (is) meghaladja a modernizmust, de ez az
       álláspont szintén azt mondja, hogy nem hoz új fejleményt a posztmodernizmus;
       lényegében nem más, mint a modernizmus értelemelvevése; nincs benne forradalmi
       lendület és forradalmi pátosz; nevezhetjük klasszikus tudásszociológiai ideológiának,
       ami nem akar mást, mint az el z korszak értelmét és legitim voltát elvenni; az eddig
       uralkodó gondolkodásmód felszámolása;
   •   Modernpárti 1. Ez a posztmodernizmus a modern világ (mint a régi boldog világ)
       visszakívánása; a posztmodernizmusba bújtatja a modern világ egykori reneszánsz
       álmait; a polgár, a család, a vallás védelme a klasszikus modern világ huszadik század
       végi felbomlásakor; a régifajta - felvilágosodás korára visszamen               - lét- és
       gondolkodásmód helyreállításának kísérlete; újkonzervatív kulturális rekonstrukció;
       úgy is értelmezhet , mint a századokkal korábbi gondolkodásmódok eszményítése;
   •   Modernpárti 2. Ez viszont a posztmodernizmus elutasítása téves és káros
       világértelmezésként; a posztmodernizmus elméletének-gyakorlatának elvetése tehát
       nem egyéb, mint a fejlett modernizmus visszahozása; avagy a magas modernizmus
       megvalósítása még csak most, az ezredfordulón kezd dhet el; ezért a modern kor

                                                                                               16
tulajdonképpen    nem    ért   véget   napjainkban,    hanem    utópikus   tartalmainak
    megvalósítása még el ttünk van; a gy ztes kapitalista polgárság és utódai, a mai
    pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa képviselt modern
    világnak; azaz a régi gondolkodásmód rehabilitálása;
•   Modernpárti 3. Ez a posztmodernizmus nem más, mint a modernizmus folytatása;
    egyik sem jobb, mint a másik; a kulturális díszletek változnak, az életérzések
    visszafogottabbak; nincs lendület, nincs jöv kép, de nincs tragédia vagy fölényes gúny
    sem; a modernizmus látszólag új arcot vett fel, ám ez az arc csak a felszínen más, mint
    a 19. század képe; így még annak sincs túlzott jelent sége, hogy a globális gazdaság
    sok szempontból más, mint a klasszikus t kegazdaság; a világ folyamatosan halad a
    modernizáció alaplogikája szerint;
•   Modernpárti 4. Ez a posztmodernizmus megel zi és el készíti a modernizmust, a
    modernizmus igazi világát; a posztmodernizmusban új életer t nyer a klasszikus
    modernizmus és lehet vé teszi a modernizmus várható csúcsteljesítményét, a
    posztindusztriális társadalmat; szintén a gy ztes kapitalista polgárság és utódainak
    koncepciója, a mai pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa
    képviselt modern világnak; ez az értelemadás teljesen lehetetlennek véli, hogy a
    modernizmus valaha is véget ér vagy meghaladásra szorulna; a fennálló
    gondolkodásmód megújított rzése;
•   Posztmodernpárti 1. A posztmodern lényege egy újfajta - nyelvközpontú -
    gondolkodás, gyökeresen más kulturális magatartás, mint a korábbi; véget nem ér
    kísérlet arra, hogy a m vészet hogyan válhat tömegessé és uralkodóvá”; ebben az
    álláspontban is dominál a régi nagy elbeszélések felváltása történelmi értelemadás
    nélküli nyelvkritikával; absztrakt - kultúrában jelentkez      - szellemi anarchizmus;
    kimenekülés az uralkodó-alávetett globális szellemi strukturákból;
•   Posztmodernpárti 2. Tömegkultúra-párti, mert kimondatlanul úgy tartja, hogy a
    nemzeti magaskultúrákban nem juthat domináns helyzetbe; a posztmodernség számára
    a korábbi korszak kulturális hatalmi szerkezetének elvetése, s t az értelmiség utópia-
    és jöv termelésének megkérd jelezése; nem a régi népi és osztálykultúrákban, hanem
    a modern utáni korszak népi (azaz posztmodern) kultúrában akar otthonra találni,
    tipikusan baloldali kulturális logika, ami a klasszikus (keresztény és arisztokrata)
    kultúrák nem szeretéséb l indul ki; és ezért olyan populista posztmodernség, ami a
    tömegkultúra (és az ezt el készít      hangadó értelmiség) gy zelmét vetíti el re; új
    uralkodó gondolkodásmód bevezetésének kísérlete;

                                                                                        17
•   Posztmodernpárti      3.       Ez   a   posztmodernizmus     kicsit   arisztokratikus,   kicsit
    tömegkultúrapárti, abban látja a jelen hasznosságát, hogy élhet , látszólag szabad, a
    hatalmak markából kicsúszó, önálló virtuális világokat teremt; csendesen ünnepli a
    mediatizált korszakot, amely megmenti az elviselhetetlen valóságos világtól; legjobb
    képviseleteiben tulajdonképpen a magaskultúra világainak rekonstruálása a az
    információs korszak virtualitásában; egy másik változata a természeti világ valóságos
    és virtuális megmentésének koncepciójával - magaskultúraként - újraéli a
    megmenthet vagy már menthetetlen természeti-környezeti világokat;
•   Posztmodernpárti 4. Ez ritkán nevezi magát posztmodernek, de a posztmodern
    életérzés és világvezérlés magas szint kifejez dése; vége az ipari kapitalizmusnak,
    mondja, vége a piszkos, környezetromboló nagyipari gazdaságnak; a globális
    gazdaság - informatizált - valóságos és virtuális pénzmonopoliumainak újratermelése;
    ez maga a posztmodern pénzgazdaság és az ehhez köt d                           életformák és
    gondolkodásmódok világa; egyszerre magas szint               fogyasztás és a globális világ
    uralásának érzete, a szuperburzsoázia láthatatlan megszületése a transzkontinentális
    (és persze uralkodó) gazdaságban és életformákban; legegyszer bben fogalmazva a
    legfejlettebb globális világ, amelyben a pénz szerepét az információ és a tudás veszi
    át; az információs társadalom új szerkezetet - az információ-szegények és információ-
    gazdagok, valamint az információval élni és nem élni tudók világait - honosítja meg;
•   Posztmodern utáni 1. A modern-posztmodern dualizmus elvetése; olyan harmadik
    álláspont, amelyet jobb elnevezés helyett realizmusnak hívnak; ez a realizmus nem
    utasítja el a modernizációt és nem ellenséges a posztmodernnel szemben, hanem
    sajátos   aszkézise        a    történelmi   szemléletnek;     kihátrál    a    modernizáció
    fejl désparadigmájának mindenhatóságából, s t a történelmi korszakok megértését is
    kétségesnek tartja; kulturális mozgások, m vészeti ágak, szellemi logikák leírását
    tartja egyedül lehetségesnek; olyan posztmodern utániság, ami a posztmodernizmus
    megnyújtása; aligha veszélyes komolyan az uralkodó gondolkodásokra;
•   Posztmodern utáni 2. Egyaránt a múlt tárházába dobhatónak véli a modern és
    posztmodern világokat; a radikális szakítást f ként a posztmodern után akarja
    végrehajtani; a fordulatot mindenekel tt a technológiai fejl dés eredményének tartja;
    önálló változata ennek a posztmodernizmusnak az, amikor se a modernizmus, se a
    modernség utániság nem érdekli, általában a filozófiától és ideológiától távol kívánja
    tartani magát és az emberiség megváltó eszközrendszerének a m szaki-tudományos


                                                                                                18
fejl dést véli; ez a posztmodernizmus utániság szívesen azonosul az információs
       korral, a digitális forradalom eredményeként létrejöv informatizált társadalommal;
   •   Posztmodern utáni 3. Alapvet en szkeptikus a posztmodern korszakkal szemben, mert
       úgy gondolja, hogy az aktuális létmódok (mindannyian) változatlanul ember-és
       társadalomellenesek; tanácstalan abban, hogy forduljunk-e vissza a modernizmushoz
       vagy serkentsünk-e egy olyan totálisan új globális és regionális világokat, amelyek az
       alapvet politikai és társadalmi problémákat megoldják; egyfel l arra koncentrál, hogy
       a jóléti társadalom nemzetállami csúcsteljesítményeit hozzuk vissza és tegyük
       általánossá vagy/és másfel l azt tartja kulcskérdésnek, hogy a kiürült, bürokratizált, a
       gy ztes rétegeket szolgáló klasszikus képviseleti demokráciát váltsuk fel a népet
       döntési helyzetbe hozó, közvetlen vagy részvételi demokráciával;
   •   Posztmodern utáni 4. Avagy a poszt-posztmodern kifejl dése és rögtön meghaladása:
       az információs társadalom. Az információs társadalom nem a tagadásra, hanem az
       univerzális váltásra koncentrál; az európai modern és magas modern története az
       információs társadalom születésével ér véget; abban az esetben csak, ha ez a váltás
       valóban új lét- és gondolkodásmódot jelent; az ezredvégen csak néhány vezet és
       uralkodó posztkapitalista társadalom lépett át az információs társadalom küszöbén;
       ennek   ellenére   kísérlet   a   korábbi   uralkodó    és   alávetett   létformák   és
       gondolkodásmódok közelítésére.

Mindegyik - a modernellenes, a modernpárti, a posztmodern és a posztmodern utáni -
gondolkodásmód és stratégia további variációit is rendszerbe szedhettem volna. Talán ezek az
értékrendek és értékadások a legjellemz bbek. A globális vagy az európai gondolkodásmódok
viszont ezekkel még nincsenek mind leírva. Néhány olyan (gyakran megújított) hagyományos
és egészen új (olykor a tradíciókhoz visszanyúló) értékvilág és gondolkodási eljárás van,
amelyek közül nem egy a következ évszázad uralkodó lét- és gondolkodásformája lehet.
Egyáltalán nem kizárt, hogy a formafeletti gondolkodástípus mellett - s t szemben az
uralkodó és alávetett gondolkodásmódokkal - olyan módjai er södnek meg a vezet
gondolkodásrendszereknek, amelyeket egyenrangú, formatartó lét- és gondolkodásmódoknak
írhatunk le.




                                                                                            19
A következ század (már látható) stratégiái




A modern, a posztmodern és a poszt-posztmodern értelmezéseknek egyaránt vannak magas és
alacsony szint   magyarázatai; külföldön és itthon mindegyik jelent s felfogás - a maga
logikája szerint - meggy z és értelemadó. Szinte mindegyik méltányolható és elvethet ;
egymással szembe fordíthatók és egymással összeköthet k. Variációik száma szükségképpen
végtelen. Ma még megmondhatatlan, hogy globális vagy lokális szinten melyik alternatíva
milyen hosszú id keresztül lesz uralkodó és milyen mértékben lesz - csúcspontján - sikeres.
Evidens, hogy valamilyen id n belül elavul vagy csak elt nik, miközben nagyon valószín ,
hogy a következ század - várhatóan - új anyag- és új id felfogásai, amelyek akár a térid
fogalmán is túllépnek, alapvet en más lét-és gondolkodásmódokat teremtenek. Ezek
körvonalai részben már az ezredfordulón is kitapinthatók.

A lét- és gondolkodásmód típusok táblázat azt a hipotézist tartalmazza, hogy a következ
század talán addig is eljuthat, hogy el ször párhuzamosan er södnek meg - nagyjából
egyformán - az uralkodó létmódok és gondolkodásmódok, majd pedig csökken a különbség az
uralkodások és az alávetettségek között és ideális esetben egyrangú - formatartó - létezési és
gondolkodási formák stabilizálódnak. Természetesen az ellentétes folyamat is lejátszódhat: a
káoszból globális katasztrófák fejl dnek ki, hihetetlen távolságokra lesznek egymástól a
totálisan uralkodó és a totálisan alávetett világok és nem csak gazdasági-politikai, hanem
gyilkos szellemi diktatúrák bitorolják a földi civilizáció felett az uralmat. Most csak azt a
néhány jöv beli (részben már ma is létez ) gondolkodási tartalmakat és gondolkodásmódokat
nézzük meg, amelyek megkerülhetetlennek látszanak.

   •   Új tradicionális (és nemzeti) stratégia
   •   Nem alapvet en nemzetközpontú, hanem inkább tradícióközpontú gondolkodás;
       markáns lehet benne a nemzeti értékek védelme, de ez nem valamilyen széls séges,
       más nemzettel ellenséges gondolkodásmód; a helyi-nemzeti tradíció visszavezet az
       univerzális tradíciókhoz és ebben az értelemben nyit az univerzális, planetáris és
       lokális gondolkodásmód felé; nem egyszer en kétségbeesetten modernellenes, hanem
       a modern (és posztmodern) utáni korszakot úgy újítja meg, hogy integrálja a mába és a
       jöv be a tradicionális gondolkodási tartalmakat és módokat; a tagadást meghaladja az
       ismét élhet vé tett si, középkori, kora újkori életértelmek szeretetével;

                                                                                           20
•   Új keresztény (ökumenikus) stratégia
•   Nem pusztán a kereszténység újjászületése, noha mindenképpen az is, hanem
    általában a vallás és transzcendens gondolkodás reneszánsza; a világvallások közös
    értékeinek és stratégiáinak elfogadása, valamint a világvallások és a világtudományok
    közeledése; a formafeletti, isteni lényegek és világok végleges csúcspontra helyezése
    és az emberben való konkrét létezésének - a vallásos embereken túli - boldog
    felismerése; ökuménia a keresztény és keresztyény, valamint a kereszténység és más
    világvallások között;
•   Új civilizációs stratégia
•   A program lényege, hogy civilizáció mindenkinek és olyan civilizáció, amelyben élni
    akar és tud; az els , a második és a harmadik világ közötti civilizációs különbség
    csökkentése, de nem minden áron az euroatlanti civilizáció uralkodó helyzetének
    megtartása; a gazdag és szegény létmódok közötti iszonyú különbség fokozatos
    mérséklése és ezzel párhuzamosan az emberiség számszer növekedésének értékbarát
    korlátozása; a mai civilizáció természet- és környezetellenes folyamatainak fokozatos
    megfordítása; az univerzum lakható bolygóinak civilizált (és kulturált) életvilágként
    való használata;
•   Új (poszt-)posztmodern stratégia
•   A nyelvben, a nyelv által, a nyelvi (ártó) struktúrák oldása, a nyelvi (és gondolkodási)
    szabadság megszerzése, avagy út a primitív látszatszabadságoktól a kvalitatív
    szabadságokig; a nyelvben (a szavakban, a mondatokban, s ezek rendszerében)
    megérthet    szabadsághiány felismerése és a szabadság (értsd: minden érték és
    mozgás) elérhet vé tétele; nyelvvel (szavakkal-mondatokkal-gondolkodásokkal) út az
    univerzumba, az univerzumon túlra, a globális földi világba, a gyönyörüséges
    lokalitásba, a másik emberhez, a bels       univerzumba, a láthatatlanba-láthatóba, a
    kvalitatív örök szabadságba;
•   Új emberstratégia
•   Ha tömegtársadalom marad, csak tömegember lehet; személytelen tömegtársadalom
    helyett személyek tudástársadalma; ha az ember nem jut vissza istenig, az ember élve
    is halott marad; ha az ember végre nem lehet els sorban szellemi lény, akkor fizikai
    lényként is elpusztul; végleges elfogadása annak, hogy az egyén a földi lét el tt és
    után is létezik az egységes isteni (formafeletti) világban; ha az egyes egyén mindig
    része a (transzcendens) egységnek, az egységélmény örök felel sségre ítéli


                                                                                         21
embertársai és természettársai iránt; az ember valóságos és tudati kiszabadítása az
    uralkodó lét- és gondolkodásmódokból;
•   Új lokalitás (globlokál) stratégia
•   Egyfel l a lokalitások relatív autonómiája a globalitások uralkodó káoszában, másfel l
    a globális és lokális világok egyesítése, avagy a globlokál korszak, amely
    mindenekfelett a lokális (helyi, kistérségi, regionális) világok, kvalitatív szabadságok,
    nem tiltott kívülmaradások, horizontális szabadságkörök rendszere; a lokalitás bels
    rendszerének - a településrészek, a települések, a kistérségek, a regionalitások, a
    szubregionalitások       -      kiegyensúlyozása,        települési-társadalmi-kulturális
    különbségeinek mérséklése; a lokalitás, mint a mikrokozmosz és a globalitás, mint
    földi makrokozmosz egyesítése és kinyitása az isteni-kozmikus világba;
•   A tudástársadalom stratégiája
•   A tudástársadalom fogalma nem azonos az információs társadalom kategóriájával,
    mert a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje; a
    tudástársadalom nem más, mint az ember (transzcendensen) kapott és a földi létben
    szerzett szellemének globális tudatként és globális tudástársadalomként való
    visszafordíthatatlan megvalósulása; a tudástársadalom tehát (a térid         koordinátái
    között) az emberi kultúrák múltjának-jelenének hipotetikus összegzése egy konkrétan
    elérhet jöv kép formájában;
•   Egységkor. Új stratégia az információs korra és utánra (az innovatívan integrált,
    avagy egységélményben él , egység teremt társadalom)
•   Elvileg könny    meghatározni: tradíció + kereszténység (istenszeretet) + min ségi
    civilizáció + (posztmodern utáni) kvalitatív szabadság + szellemember-emberszellem
    + lokalitás (globlokál) + tudástársadalom = (mindez együtt ☺ :) sokszorosan integrált,
    egyszere kozmikus és lokális, innovatív információs kor; az isteni és az univerzális
    világ egyesítése a földi és az emberi világgal és ennek az innovatív egyesítésének
    m ködési módja és gondolkodási formája az információs-integrált globális társadalom
    a földön és az elérhet bolygókon; nem szívesen vezetek be új fogalmat, de ennek a
    megvalósulása nemcsak az információk egységes megszerzése és képességé-
    szellemmé tétele, hanem ez maga az egységkor.




                                                                                          22
Nem mondtam-e már túl sokat? Vagy túl keveset? Mondhatok-e még valamit?

Ma fölösleges választ keresni.

Nincs pátosz és nincs irónia. Majd meglátjuk.




            Személyes megjegyzés: a poszt-neokonzervatívizmus




Ha már a tanulmány címében (remélem) sikerült meghökkentést kiváltanom, akkor illik
szerényen    jeleznem,   hogy     az   északatlanti   világ   (ma   jobbára   kisszer ,   elavult)
ókonzervatívizmusához     és     (zavart,   körbenjáró)   konzervativizmusához,     valamint    a
(hagyományos konzervativizmusokból ugyan kiszabaduló, de a kvalitatív szabadságot nem
lel ) neokonzervativizmusához képest kénytelen vagyok új szellemi csapásokat keresni. Nem
akarom eldönteni, hogy jó úton járok-e. De aki vízióként látja maga el tt az egységkort (meg
persze látja a potenciális széthullás-kort is), s t még azt is látni véli, hogy a következ
évezredben az egységkor valóságosan-virtuálisan megszülethet, az talán megnevezheti
álláspontjának gondolkodási tartalmát és gondolkodási módját. Ez kétségtelenül egy
neokonzervativizmus utáni felfogás. Nincs is másra lehet ség.




1999-12-11




                                                                                               23
Fontosabb irodalom:




A kibertér” és az amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához (Replika, 1997 június)

A kultúra szociológiája, szerk: Wessely Anna (Osiris, 1998)

A mai világ és a holnap forgatókönyvei, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek 1. Szerk: Varga,
Csaba-Tibori, Tímea (Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1997)

Árva, László - Dicuházi Bertalan: Globalizáció és külföldi t keberuházások Magyarországon
(Kairosz Kiadó/Növekedéskutató)

Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése (Jószöveg M hely
Kiadó, 1998)

Castells, Manuel: The Information Age: economy, society and culture I-III.(Blackwell,
London)

Feyerabend, Paul: Három dialógus a tudásról (Osiris-Gond, 1999)

Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember (Európa, 1994)

Gáspár, László: Általános innovációelmélet (Magyar Innovációs Szövetség, 1998)

Globalizáció és nemzeti érdek, szerk: Glatz Ferenc (MTA, 1997)

Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean-Francois - Rorty, Richard: A posztmodern állaport
(Századvég-Gond, 1993)

Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségr l (Helikon, 1998)

INCO, els magyar internetes folyóirat az információs korról, 99/1-es, 2-es szám, f szerk:
Varga Csaba (HÉA Stratégiakutató Intézet) www.inco.hu




                                                                                        24
Információs Világjelentés 1997-1998 (Információs Társadalom Könyvek 4, ORTT, Magyar
Unesco Bizottság, HÉA Stratégiakutazó Intézet, 1998)

Jameson, Fredric: A posztmodern, avagy a kés i kapitalizmus kulturális logikája (Jószöveg
M hely Kiadó, 1998)

Karácsony, András: Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris-Századvég, 1995)

Kés modern, tematikus összeállítás (Replika, 1998 június)

Kiss, Endre: A világnézet kora (Budapest, 1982)

Kommunikációs Világjelentés 1997 (ORTT, Magyar Unesco Bizottság, HÉA Stratégiakutató
Intézet, 1998)

Magyar és európai civil társadalom, szerk: Csefkó, Ferenc-Horváth, Csaba (Pécs, 1999)

Magyar jöv képek, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek, Szerk: Varga Csaba-Tibori Tímea
(Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998)

Mannheim, Károly: Ideológia és utópia (Atlantisz, 1996)

Megérteni a Globalizációt, szerk: Molnár, János-Kiss, Endre (Friedrich Ebert Stiftung, 1999)

Mi a jöv ?, szerk: Bognár, Vilmos-Fehér, Zsuzsa-Varga, Csaba (ORTT, OMFB, HÉA
Stratégiakutató Intézet, 1997)

Nyiri, Kristóf: A hagyomány filozófiája (T-Twins, 1994)

Peth , Bertalan (Bev., vál.): A posztmodern (Gondolat, 1992)

Peth , Bertalan: Poszt-posztmodern (Platón, 1997)

Pléh, Csaba: Számítógép és személyiség (Replika, 1998. Június)

Spotlight: Globalization (The Vedanta Kesari, volume 86, december 1999, Chennai)

Stehr, Nico: Tudástársadalmak (Sage, London, 1994)



                                                                                           25
Varga, Csaba: A globalizáció pozitív alternatívája: az információs társadalom (Megérteni a
Globalizációt, i.m.)

Varga, Csaba: Civil társadalom az információs társadalomban (Magyar és európai civil
társadalom, i.m.)

Varga, Csaba: Global Citizen (The Vedanta Kesari, i.m.)

Varga, Csaba: Hagyomány és stratégia (Magyar Kapu Alapítvány 1997)




                                                                                       26

More Related Content

Similar to Egységkor Víziója - Varga Csaba

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaÚj lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaVarga Csaba
 
A fenntartható társadalom esélye varga csaba
A fenntartható társadalom esélye   varga csabaA fenntartható társadalom esélye   varga csaba
A fenntartható társadalom esélye varga csabaVarga Csaba
 
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga Csaba
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga CsabaA tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga Csaba
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga CsabaVarga Csaba
 
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga CsabaA globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga CsabaVarga Csaba
 
A tudástársadalom programja - Varga Csaba
A tudástársadalom programja - Varga CsabaA tudástársadalom programja - Varga Csaba
A tudástársadalom programja - Varga CsabaVarga Csaba
 
Már a jövő sem a régi - Varga Csaba
Már a jövő sem a régi - Varga CsabaMár a jövő sem a régi - Varga Csaba
Már a jövő sem a régi - Varga CsabaVarga Csaba
 
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaÚj paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaVarga Csaba
 
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga Csaba
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga CsabaSzeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga Csaba
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaA Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaVarga Csaba
 
Új tudat a tudás társadalomban - Varga Csaba
Új tudat a tudás társadalomban - Varga CsabaÚj tudat a tudás társadalomban - Varga Csaba
Új tudat a tudás társadalomban - Varga CsabaVarga Csaba
 
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötetExopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötetExopolitics Hungary
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdfNagy Attila (Mihai)
 
Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba
Az Információs Kor Új Tudása - Varga CsabaAz Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba
Az Információs Kor Új Tudása - Varga CsabaVarga Csaba
 
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga CsabaTudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga CsabaVarga Csaba
 
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdfInsemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdfNagy Attila (Mihai)
 
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődésSomogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődésLajos Somogyvári
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdfNagy Attila (Mihai)
 
Az Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIAz Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIVarga Csaba
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdfNagy Attila (Mihai)
 
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...János Tóth
 

Similar to Egységkor Víziója - Varga Csaba (20)

Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaÚj lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
 
A fenntartható társadalom esélye varga csaba
A fenntartható társadalom esélye   varga csabaA fenntartható társadalom esélye   varga csaba
A fenntartható társadalom esélye varga csaba
 
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga Csaba
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga CsabaA tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga Csaba
A tudás társadalmának elmélete és az egységes elmélet körvonalai - Varga Csaba
 
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga CsabaA globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
 
A tudástársadalom programja - Varga Csaba
A tudástársadalom programja - Varga CsabaA tudástársadalom programja - Varga Csaba
A tudástársadalom programja - Varga Csaba
 
Már a jövő sem a régi - Varga Csaba
Már a jövő sem a régi - Varga CsabaMár a jövő sem a régi - Varga Csaba
Már a jövő sem a régi - Varga Csaba
 
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaÚj paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
 
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga Csaba
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga CsabaSzeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga Csaba
Szeretetlét - Az Istenért, tapasztaljátok meg végre... - Varga Csaba
 
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaA Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
 
Új tudat a tudás társadalomban - Varga Csaba
Új tudat a tudás társadalomban - Varga CsabaÚj tudat a tudás társadalomban - Varga Csaba
Új tudat a tudás társadalomban - Varga Csaba
 
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötetExopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 25 - 2022 iuli 27.pdf
 
Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba
Az Információs Kor Új Tudása - Varga CsabaAz Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba
Az Információs Kor Új Tudása - Varga Csaba
 
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga CsabaTudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba
Tudás és Jövő - Új, Egyesített Paradigma - Varga Csaba
 
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdfInsemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2023 ian 17 - 2023 ian 20.pdf
 
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődésSomogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés
Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 dec 4 - 2022 dec 8.pdf
 
Az Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIAz Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája II
 
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdfInsemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdf
Insemnari, feljegyzések - 2022 iuli 18 - 2022 iuli 25.pdf
 
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...
Hasonlóságok és eltérések a társadalom perenniális és posztszekuláris megköze...
 

More from Varga Csaba

Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba
 
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba
 
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga Csaba
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga CsabaMagyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga Csaba
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaA Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaVarga Csaba
 
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)Varga Csaba
 
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga CsabaÚj Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga CsabaVarga Csaba
 
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinRészvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinVarga Csaba
 
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaMikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaVarga Csaba
 
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaMetaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaVarga Csaba
 
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaElsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaVarga Csaba
 
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaBrahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaVarga Csaba
 
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaAz, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaVarga Csaba
 
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaAz Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaVarga Csaba
 
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaAz e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaVarga Csaba
 
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaÁllam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Tudástársadalom Eszménye - Varga Csaba
A Tudástársadalom Eszménye - Varga CsabaA Tudástársadalom Eszménye - Varga Csaba
A Tudástársadalom Eszménye - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaVarga Csaba
 
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletTELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletVarga Csaba
 
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaUnified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaVarga Csaba
 
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaThe programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaVarga Csaba
 

More from Varga Csaba (20)

Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
 
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
 
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga Csaba
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga CsabaMagyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga Csaba
Magyarország Jövőképe a Poszt-Információs Korra - Varga Csaba
 
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaA Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
 
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)
Varga Csaba - A Metafilozófia Gyönyörűsége TELJES KÖNYV (Kairos, 2008)
 
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga CsabaÚj Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba
Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba
 
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinRészvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
 
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaMikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
 
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaMetaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
 
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaElsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
 
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaBrahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
 
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaAz, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
 
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaAz Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
 
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaAz e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
 
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaÁllam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
 
A Tudástársadalom Eszménye - Varga Csaba
A Tudástársadalom Eszménye - Varga CsabaA Tudástársadalom Eszménye - Varga Csaba
A Tudástársadalom Eszménye - Varga Csaba
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
 
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletTELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
 
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaUnified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
 
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaThe programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
 

Egységkor Víziója - Varga Csaba

  • 1. Varga Csaba EGYSÉGKOR VÍZIÓJA posztmodern utáni jöv kép poszt-neokonzervatív szemlélettel Els hangütés Íme, az egyik posztmodern logika, a tautológia: a stratégia az stratégia. Ez azonban nem holnapra szól, hanem holnapok ezreire. Ha stratégia, az nem a megszokások és nem a baljós várakozások stratégiája. Írható negatív utópia is, de minek, ha mindenki a negatív jöv képeket rekonstruálja magában. A tautológia már ismét kevés. Ha stratégia, akkor elfogadható vagy optimális jöv képet rak össze. Feltéve, ha képes rá. A baljós várakozásokhoz képest minden pozitív jöv koncepció illúzió, elérhetetlen idea. Noha éles határvonalat húzhatunk vélt és valóságos illúzió között. Amit javaslok, az csak vélt (látszólag) illúzió, mert olyan jöv kép, amely jelenné tehet . De nincs miért vitatkozni azokkal, akik ezt valóságos illúziónak tekintik. Mosolyukra mosoly a válasz. Már csak a stílus posztmodern. Második megjegyzés: függetlenség az aktuális esélyekt l Hatalom orientált korszakban eminensen hatalmi kérdés, hogy ki fogalmazza meg a jöv képet és ki birtokolja a jöv r l folyó diskurzust. Ma az integrált hatalmi osztály egyik csoportjának sincs a jöv r l víziója, s t ideája sem, ám a jöv r l folyó diskurzust hatalmi pozíciói 1
  • 2. er sítésére akarja felhasználni. (A globális - ketté vagy háromfelé szakadt - társadalomszerkezet szerintem az integrált hatalmi osztállyal, a civilosztállyal és a tudásosztállyal írható le.) Álláspontom kívül van ezen a politikai igyekezeten. Már nem foglalkoztat, hogy a jöv konstruálás hatalmi kérdés, és nem nagyon érdekelhet, hogy ki és hogyan birtokolja a (korlátozott) nyilvános jöv keresést. Ha egyszer a jöv re úgysem figyel az új integrált elit. A tudásosztálynak ez a stratégiája - kénytelen-kelletén - kilépett az integrált hatalmi osztályhoz csatlakozott értelmiségiek játszmáiból. Ha lehet, mindent megteszünk, hogy egy ország szerencsésen átlépjen a (posztmodern utáni) információs korba. Vagy még tovább. Ha nem lehet, akkor nem lehet. Harmadik (majdnem érdektelen) kitér Nem felejtem el, hogy hova tartozom. Ebben nem befolyásol, hogy mások szívesen elfelejtik, hogy én oda tartozom. Nincs kizárva, hogy azok jobban követnek minket, akikhez nem tartozunk, de ett l nem változik meg az identitásom. Közép-Európában a tudásosztály egyetlen tagja sem mondhat olyan szerencsés életutat magának, hogy tudatalattiját a kor ne gyömöszölte volna dugig tele utálatokkal, el ítéletekkel, szorongásokkal, fölényekkel. Nincs okom nem arra gondolni, hogy nem is olyan utálatos feladat féken tartani a múlthoz tapadó érzeteinket. Olykor ellenállhatatlan kedvet érzek kíméletlenül gúnyos pamfleteket írni, de a baromfiudvarban elég érdektelen a szemétdombon kukorékolni. Távolodjunk kicsit az elmúlt évtizedek beszédszokásaitól. Nem felejteni és hallgatni. Vagy emlékezni, de nem az emlékekt l vezérelten beszélni. (A posztmodern: felejt és hallgat.) De van ennél több is: esetleg szelíden, nem harsogva (ma kevés visszataszítóbb van, mint a mocsári radikalizmus), nem a tagadásra, hanem az igenlésre koncentrálva gondolkodni. Óvatos el rehátrálás a beszédhez? 2
  • 3. A koncepcionális témakijelölés Hogy mi ért véget, arról kicsiszoltabbak az elméletek. A vég-teóriák sorolhatók: a nyugati metafizika vége, a (liberális) demokrácia vége, a történelem vége, a (klasszikus) kapitalizmus vége, a modernizmus vége (a posztmodernizmus), a (tulajdonos) burzsoázia vége, az európai kultúra vége. Végül is: minek van vége? És minek nincs vége? Átfogó, integrált posztelméletek, globalizációelméletek hiányában nincs válasz. (No persze, állítólag vége van a filozófiának is.) De van ennél kevésbé könny kérdés is: mi van a vég után? A teóriák nehezen húzhatók el : posztindusztriális társadalom, poszt-posztmodern, információs társadalom, lázadás a modernizmus ellen, technológiai forradalom. De a végeket követ utánokban mi is a közös koncepció? Átfogó, integrált elmélet(ek) nélkül szintén nincs(enek) válasz(ok). Ha nincs elmélet keret, a posztmodern (a sekélyes posztmodern) virágzik. Ha újra van válaszigény, vége a posztmodern korszaknak is. Témakijelölés elemi fogalom hálóval Menjünk vissza ahhoz a régi kérdésfelvetéshez, amely megkülönböztet lét- és gondolkodásmódokat és igyekezzünk legalább az elmúlt félévszázad alapján szétválasztani, részben vagy teljesen különböz lét- és gondolkodásmódokat. Ezeken belül válasszuk szét az uralkodó és az alávetett, s t az uralkodástól és alávetettségt l független lét- és gondolkodásmódokat. Lehetséges olyan szétválasztás (szociológiai dierézis) is, amely megkülönböztet kozmikus, planetáris, kontinentális, nemzeti globalitást és lokális (regionális) világot. (Amint van globális térid , planetáris id , kulturális id , lokális id vagy tudati térid .) És persze jelöljük valahogy a lét-és gondolkodásformák alapvet (paradigmikus, széles körben ható) és csak másodlagos (nem példaszer , nem elterjedt) változási folyamatait. A létmódokkal egyenrangú er tér a kollektív értelemadó gondolkodásmódok rendszere. Elválasztandó egymástól a kozmikus tudat (létezését csak feltételezzük), a planetáris (globális) tudat, vagy sz kebb társadalmi tudatok közül a kontinentális (európai) tudat, a 3
  • 4. közép-európai tudat, (magyar) nemzeti tudat és a regionális tudat(ok). Az alapfogalmak összesíthet k egy lét és gondolkodásmód típusok cím táblázatban. 4
  • 5. Lét és gondolkodásmód típusok Világszerkezet szintek kozmikus Planetáris globális kontinentális közép- nemzeti lokális Lét és gondolkodásmódok (ma még nem (most csak európai (most csak (legf bb teljes a magyar) valóság és az európai) globalitás) tudat) Formafeletti létmódok, univerzum és valóságok az isteni valóság Uralkodó létmódok, Planetáris globális európai globalitás valóságok Valóság valóság Alávetett létmódok, közép- nemzeti lokális valóság valóságok európai létmód globalitás Egyenrangú, formatartó a jöv létmódjai létmódok 5
  • 6. Formafeletti Isteni tudat, planetáris gondolkodásmódok univerzális tudat tudat Uralkodó globális tudat európai tudat gondolkodásmódok Alávetett közép- nemzeti lokális gondolkodásmódok európai tudat (és ország) tuda(ok) tudat Egyenrangú a jöv gondolko- gondolkodásmódok dásmódjai A lokális valóságot a globális valóság részének tekintem, de gyökeresen más valóság-típus, mint a globális valóság. Szerencsés a Berger- Luckmann szerz páros kategóriája: szerintük a lokális valóság, avagy a mindennapi valóság a legf bb val óság, mert az egyén közvetlenül ebben a valóságban éli meg a lét és gondolkodásformákat. Formafeletti (planetáris létforma kategóriákkal megragadhatatlan) valóságnak tartom az univerzum valóságát. Az pedig a következ század lehet sége, hogy az uralkodó és alávetett valóságok és tudatok helyett egyenrangú (és formatartó) lét- és gondolkodásformák legyenek. 6
  • 7. Történeti elemzés alapfogalmai Az uralkodó lét és gondolkodásmódokat a huszadik század második felében a társadalomelméletek és a tudásszociológiai elméletek - minden szükségképpeni fogalomvita ellenére - meglehet sen pontosan jellemezték. Az egyik kategória rendszer moderm- posztmodern-posztposztmodern fogalmakkal igyekezett megkülönböztetni egymástól az egyre gyorsuló ütemben változó uralkodó globális valóságokat. Az egyáltalán nem igaz, hogy ezek a létmódok tíz évenként és különösen szabályos tíz évenként átalakultak volna, de az évtizedek - mindenekel tt jelképesen - kifejezik a közelmúlt változás típusait. Az évtizedek neveit persze akár átváltoztathatnánk konkrét vagy jelképes fogalmakra, például úgy, hogy az ötvenes évek a modernitás utolsó évtizede vagy a hetvenes évek a posztmodern kialakulása. Mindegyik évtizedet - utóbb Kiss Endre javaslatára - három fogalommal is megjelöltem. Az els fogalom a szociológia (talán leginkább elfogadott) kategóriája, a második az euroatlanti kultúra emblematikus kulcsszava, a harmadik pedig a saját fogalom meghatározásom. Tehát ez a táblázat egyetlen id szak, a globális valóság utolsó ötven évének változásait jelöli meg. A globális valóság történeti változásai 1950 után Évtized megnevezése Az évtized megnevezése átfogó fogalommal Társadalomelmélet (+ tudásszociológia) Ötvenes évek 1. évtizedek óta: a (magas) modern társadalom; (a fejlett kapitalista társadalom) 7
  • 8. 2. a modernitás 3. a modern társadalom rész-globális világstruktúra, de uralkodó valóság (és kánon) Hatvanas évek 1. a modern társadalom bomlása, az ipari társadalom cs dje el- kezd dik 2. kés modernitás (a modern átfogó válsága) 3. a modern társadalom további központosítása és az egyének individualizálódása Hetvenes évek 1. a tömegtársadalom (avagy a posztmodern társadalom) 2. posztmodernitás (mint kialakuló korszellem is) 3. a posztmodern társadalom (növekv ) uralma és elterjedése az északi féltekén Nyolcvanas évek 1. a (részlegesen) poszt-indusztriális társadalom 2. posztmodernitás krízise és a kommunikatív racionalitás 3. a posztmodern társadalom válsága, miközben globális uralkodó valóság és kánon lesz Kilencvenes évek 1. a pénzipari társadalom és az információs társadalom (avagy 8
  • 9. információs kor) 2. poszt-posztmodern (mint korszellem is) 3. poszt-posztmodern társadalom megnyitja az információs kort (a fejlett világban gyorsan globalizálódik) Nulladik évtized 1. poszt-információs társadalom tudástársadalom lehet (2000-2010) 2. poszt-posztmodern válsága és meghaladása: az információs kor 3. az információs kor: a tradicio- nális társadalom, a modern társadalom és a tudástársa- dalom ötvözet- kísérletei A táblázat természetesen csak homályosan érthet , ha nem definiáljuk legalább a három fogalmat, a modernt, a posztmodernt és a posztmodern utáni korszakot, az információs kort leíró kategóriát. A modern a történelmi id koordinátái között a második évezred második fele, legtágabb értelemben a reneszánsszal kezd dik és az információs kor kezdetekor ér véget. Lehet úgy fogalmazni: a Nagy Történelem, a történelem eleje és vége közötti mintegy három-ötszáz év. A modern váltja le végleg az antik kort, a középkor cs dje váltja ki a megszületését, de sz kebb értelemben csak a kapitalizmus, az ipari társadalom, a polgárosodás korszaka. Ez a néhány száz év számos kisebb korszakot ölel át; a huszadik századot vagy az utolsó másfél századot érdemes a fejlett vagy a magas modernitással jelölni. A modern bomlása már a huszadik század els felében elindul, de a modern korszak csúcsa és cs dje egyszerre a második világháborút követ két évtized. 9
  • 10. A modern kor a gazdaság és a társadalom hihetetlen differenciálódása, avagy a globális differenciálódás els nagy korszaka; a második korszak feltehet en az információs kor lesz. El ször azt hitték, hogy a modern kor maga a szüntelen új, az állandó változás, a növekedés, a folytonos fejl dés, de csak most derül ki, hogy az információs kor is állandóan újat hoz, abban viszont gyökeresen különbözik a modernt l, hogy milyen újat készít el . A modern az ipari társadalmat hozta, az (ipari) technológia fejl dését, az információs kor ezzel szemben az információs társadalmat és egy még gyorsabban fejl d szupertechnológiát. Miután a modern folyton változik, ezért folytonos átmenet, kiveszik bel l az örökkévaló; minden szempontból a racionalitás korszaka, s kiveszik bel le az irracionalitás is, a lelkiség, a középkori életvilág otthonossága. Az ész uralmának els korszaka, a racionális haladás id szaka, miközben a magas modern id szaka olykor az ész teljes tagadása, a haladás feladása, és kifejlett önkényuralom. A modern korszak egyik - ha nem a leglényegesebb - terméke” a modern ember, a differenciálódott társadalomban megszület és a korábbinál szélesebb körben létrejöv modern individuum, de a modern válságszakaszaiban, a fasizmusok id szakában és a tömegtársadalmak évtizedeiben a modern ember egyaránt ismét egysíkúvá válik . Eldönthetetlen kérdés, hogy a rövid posztmodern korszakot még a modernhez csatoljuk vagy már az információs kor küszöbének tekintsük. Mindenesetre a poszt-posztmodern még nem egyéb, mint az információs kor el szobája. A posztmodern szerintem a modern iróniája, a modern értelemadásának elvétele. A posztmodern nem hoz újat, csak félreáll, de hihetetlen er vel hirdeti, hogy elég volt a modernb l. A posztmodern mögött ott van a globális változás: a modern ipari társadalmat felváltja a posztmodern, tehát posztindusztriális társadalom vagy legalább a domináló folyamatok erre vezetnek. A modern kor nemzetállami létmódjai végképpen elavulnak és részglobális vagy kontinentális államcsoportok szervez dnek. Ez már az információs, a tudásgazdaság korszaka, és a gazdaság, a társadalom mindenekel tt információ és innováció. Ha a modern visszasírta a modern el tti korok otthonos életvilágát, a posztmodern is - igaz, nem sír, csak sóhajtozik - a modern korban elveszett életvilágok után. A posztmodern egyébként is konzervatív ihlet korszak, amelyben illik tagadni a modernitás ethoszát, de nem tilos visszanyúlni régi, elfelejtett világérzetekhez. A posztmodern sajátos gesztusa, hogy nem lázad a modern ellen, ökölrázás nélkül belemerül saját játékos-ironikus világába. Nem csak a h siességgel számol le, hanem a személyiség különlegességével. Tudomásul veszi a tömegtársadalmak életélményét: nincs feladat, nincs heroizmus, csak a kedvelt káosz, a 10
  • 11. szuverenitás csendes elolvadása. Nem csak a modern értelemadását veszi el, hanem olykor lemond saját értelemadásáról is. A modern korban létrejött a modern individuum, a posztmodern korban viszont az individuum - ha hinni lehet ennek - érdektelen lesz. A posztmodern ember már nem egysíkú, hanem formázatlan. Mi lehet ezután a poszt-posztmodern? Az új (a legújabb) kor definíciója A poszt-posztmodern tehát megtagadja a posztmodernet, de már nemcsak - játékosan, gúnyosan - tagad, hanem új (legújabb) választ is keres. A válasz pillanatnyilag sokféle néven megneveztetik: tudásalapú társadalom, innovációs társadalom vagy a leginkább elfogadott kifejezés, az információs kor. De ez már rögtön a poszt-posztmodern meghaladása. Ha visszatekintünk a lét- és gondolkodásmód táblázatra, megállapítható, hogy a modern utolsó szakasza - a magas modern - olyan lét- és gondolkodásmód volt, amely a világszerkezetnek három színterét (kozmikus, planetáris, illetve lokális szintet) meglehet sen elhanyagolta, miközben az uralkodó globális és kontinentális valóságokkal végképpen maga alá gy rte a regionális és nemzeti létmódokat. Ezért a modern korlátozott és uralkodó típusú létmód. A posztmodern tudomásul vette ezt a létmódot és kihúzódott az alávetett valóságba, a lokalitásba, miközben az alávetett gondolkodásmódokat igyekezett kiszabadítani az uralkodó értelemadások alól. A posztmodern így maradt egy korlátozott, uralkodó létmód, viszont a globális világot szimbolikus pályán átlökte az információs korba. A poszt-posztmodern tehát részben készen kapta a szimbolikus szabadságot, miközben a posztmodern gazdaság (ahogy ma nevezik: a globális gazdaság) kimászik a korábbi globális hatalmi konstrukciók alól. Kett s értelemben: egyrészt a gazdaság régen kilépett a nemzeti keretekb l, a transzkontinentális gazdaság pedig kontrolálhatatlan a hagyományos politikai intézményrendszerrel, másrészt a lokális gazdaság, a nem piaci gazdasági világ meger södik és szintén (részben) nem alávetett az uralkodó piaci struktúráknak. De ez azért nem minden. Az uralkodó-alávetett globális struktúrák szétnyomása közben a legalább ilyen er s 11
  • 12. társadalmi és civilpolgári világkövetelések hatására a szimbolikus mez hagyományos ketrece kinyílik. Hol résre, hol egészen. Hol ténylegesen, hol potenciálisan. Ekkor köszönt be az információs kor. Ennek egyik lényege, hogy - a m szaki és tudományos fejl dés által támogatva - a világszerkezet minden szintjét hajlandó bevonni létmódjába, továbbá a globális struktúrákkal szemben a lokalitás felértékel dése megkezd dik és nem kizárt, hogy az új létmód az univerzális, a globális és a lokális egyensúlyára épülhet. A másik lényege, hogy a posztmodern sikeresen akciói hatására is ma már mindenki el tt világos, hogy a kialakult globális uralkodó hatalmi, gazdasági és m szaki valóságok strukturális fölénye nem tartható. Megjelenik követelésként a lét- és gondolkodásmódok új formakészletének kidolgozása. És tulajdonképpen ekkor ér igazán véget az elhúzódó XIX. század (ha tetszik: a Marx által talpára” állított világszerkezet). A harmadik lényeg tehát az, hogy százötven év után nehéz tagadni: Marx fejére állította a hegeli logikát, most ezért az történik, hogy Hegel világlogikája ismét a talpára kerül. Nem a gazdaság, nem a t ke, nem a hatalom, hanem az információ, a tudás, a kultúra a dönt elem. A következ század - így - Hegel ünnepe. Vagy másképpen: az információs kor alapvet en különbözik a poszt-posztmodern korszaktól, mert most már elég tisztán sejlik, hogy a történelem nem ért véget. Kivéve az aktuális történelmi órát. Az információs kor, majd a tudáskor körbejárása Ha a poszt-posztmodern els lépcs foka az információs kornak (tudáskornak), ha az információs kor visszafordul nemcsak a modern egyes tradícióihoz, hanem az antikhoz, a premodernhez is, és ha a poszt-posztmodern már nem fogadja el se az isten, se az ember szimbolikus halálát, akkor alapvet lét-és gondolkodásmód változások mennek végbe. Ha az információs kor vissza akarja helyezni a lokalitást a középkor óta elfelejtett helyi szabadságba, ha a felsorolt globális és lokális folyamatok túllépnek az újkapitalizmus 12
  • 13. korszakán, miközben a szükségképpeni új (információs kori) veszélyforrások még nem rombolnak súlyosan, akkor megfogalmazható az információskor vagy a tudáskor globális és lokális stratégiája. 13
  • 14. Hasonlítsuk össze a posztmodern és az információs kort. Posztmodern Poszt-posztmodern után ÚJKAPITALIZMUS INFORMÁCIÓS KOR Történelem vége Történelem folytatása Kilépés a Közlekedés a fizikai és (fizikai) univerzumba Szellemi univerzumban Részleges gazdasági és Információs globalitás politikai globalitás Isten halála Isten feltámadása Individuum halála Egyén újjászületése Alávetett lokalitás Felszabaduló lokalitás Hatalomalapú társadalom Tudásalapú társadalom Ipari csúcstechnológia Innovációs szupertechnológia Pénzipari gazdaság Tudásalapú gazdaság Antik és modern kor Az elutasított korokhoz elutasítása visszatérés 14
  • 15. Az éles különbség tehát a modern vége, azaz a posztmodern és a poszt-posztmodernt is meghaladó információs kor között van. S t a valódi ellentétpár: a modern kor és az információs kor. A posztmodern csak a globális váltáshoz teremt térid t, míg a poszt- posztmodern csak az új térid bejelentése. Az információs kor viszont egyaránt folytatása az antik korszaknak és a magas modern korszakának. Ma elfogadott világkánon, hogy a jöv nem található ki, de ebb l az nem következik, hogy a jöv alapstruktúrája már ne derengene. A globális alapstruktúra legalább olyan messze lesz a mai modern-posztmodern közép- európai valóságtól, mint az antik világ az utófeudális-utószocialista magyar ezredvégt l. Az információs kor elnevezés azonban valószín leg nem végleges, a következ húsz év után lehet talán pontosabban definiálni a modernt-posztmodernt végleg leváltó 21. század els felét. Ma már a legfontosabb két kérdés: mi jöhet, s mi jöjjön az információs kor után? A fontosabb posztmodern értelmezések A teoretikus kérdés tehát az, hogy az utolsó félévszázadot milyen kategóriákkal értelmezhetjük. Egy évtizeddel ezel tt a posztindusztriális társadalom fogalma divatba jött, de ezzel szemben két fenntartás fogalmazható meg: egyrészt a megel z két-háromszáz évet nem lehet pusztán ipari társadalomként leírni, másrészt ez a fogalom az ipari társadalom utáni korszakot nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy az ipari társadalmak kora után vagyunk. Hasonló a problémám a kapitalista-posztkapitalista fogalompárral, hiszen az utolsó két- háromszáz év egymástól nagyon is eltér kapitalistamodelleket produkált és még az sem biztos, hogy az eredeti kapitalista modellt végképpen meghaladtuk. A posztkapitalista kifejezés semmivel sem szellemesebb, mint a posztindusztriális kategória. Ezekkel szemben az elmúlt négy-ötszáz év a modernnel - mint átfogó csúcsfogalommal - végül is értelmezhet , noha a posztmodern (mint a legáltalánosabb utániság) szintén nem találó kifejezés, de - ha már nincs jobb - egyel re tolerálhatjuk. 15
  • 16. A posztmodern használhatóságát eldönti, ha áttekintjük a legfontosabb értelemadásait. Daniel Bell, Alaine Touraine, Fredric Jameson, Jürgen Habermas, John Dawey, Jean-François Lyotard, Richard Rorty, Nico Stehr, és mások (köztük magyar gondolkodók, Peth Bertalantól Kamarás Istvánig, Kiss Endrét l Nyíri Kristófig, Csorba Józseft l Szántó Boriszig) tanulmányai alapján a következ álláspontok rajzolhatók ki: • Antimodern 1. Ez a posztmodernizmus antimondernista álláspont; a modernizmus - mint elvetélt fejl dési modell - heves elutasítása, az európai hagyományos modernizáció teljes meghaladása, ebben a logikai sorban a posztmodernizmus újfajta - a kés i kapitalizmuson túllép - lét-és gondolkodásmódot hoz, lényegében a modernizmust (mint emberellenes, kapitalista - az uralkodó - világalternatívát) zsákutcának tartja; általában baloldali, s t posztmarxista esztétikai és politikai kritikát takar; • Antimodern 2. Szintén dühös nem a modernizmusra, amely szerint a posztmodern viszont nem teremt új értéket; ez a posztmodern fordulat” a kései kapitalizmus hatalomközpntú világrendszerének tarthatatlan rzése; részben, a tagadásban megegyezik az el bbi forradalmi állásponttal, de olyan mértékben negatív és szkeptikus, hogy nem lát posztindusztriális vagy információs kori alternatívát; • Antimodern 3. Ez a posztmodernizmus (is) meghaladja a modernizmust, de ez az álláspont szintén azt mondja, hogy nem hoz új fejleményt a posztmodernizmus; lényegében nem más, mint a modernizmus értelemelvevése; nincs benne forradalmi lendület és forradalmi pátosz; nevezhetjük klasszikus tudásszociológiai ideológiának, ami nem akar mást, mint az el z korszak értelmét és legitim voltát elvenni; az eddig uralkodó gondolkodásmód felszámolása; • Modernpárti 1. Ez a posztmodernizmus a modern világ (mint a régi boldog világ) visszakívánása; a posztmodernizmusba bújtatja a modern világ egykori reneszánsz álmait; a polgár, a család, a vallás védelme a klasszikus modern világ huszadik század végi felbomlásakor; a régifajta - felvilágosodás korára visszamen - lét- és gondolkodásmód helyreállításának kísérlete; újkonzervatív kulturális rekonstrukció; úgy is értelmezhet , mint a századokkal korábbi gondolkodásmódok eszményítése; • Modernpárti 2. Ez viszont a posztmodernizmus elutasítása téves és káros világértelmezésként; a posztmodernizmus elméletének-gyakorlatának elvetése tehát nem egyéb, mint a fejlett modernizmus visszahozása; avagy a magas modernizmus megvalósítása még csak most, az ezredfordulón kezd dhet el; ezért a modern kor 16
  • 17. tulajdonképpen nem ért véget napjainkban, hanem utópikus tartalmainak megvalósítása még el ttünk van; a gy ztes kapitalista polgárság és utódai, a mai pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa képviselt modern világnak; azaz a régi gondolkodásmód rehabilitálása; • Modernpárti 3. Ez a posztmodernizmus nem más, mint a modernizmus folytatása; egyik sem jobb, mint a másik; a kulturális díszletek változnak, az életérzések visszafogottabbak; nincs lendület, nincs jöv kép, de nincs tragédia vagy fölényes gúny sem; a modernizmus látszólag új arcot vett fel, ám ez az arc csak a felszínen más, mint a 19. század képe; így még annak sincs túlzott jelent sége, hogy a globális gazdaság sok szempontból más, mint a klasszikus t kegazdaság; a világ folyamatosan halad a modernizáció alaplogikája szerint; • Modernpárti 4. Ez a posztmodernizmus megel zi és el készíti a modernizmust, a modernizmus igazi világát; a posztmodernizmusban új életer t nyer a klasszikus modernizmus és lehet vé teszi a modernizmus várható csúcsteljesítményét, a posztindusztriális társadalmat; szintén a gy ztes kapitalista polgárság és utódainak koncepciója, a mai pénzpolgárság és tudáspolgárság új értelmet akar adni az általa képviselt modern világnak; ez az értelemadás teljesen lehetetlennek véli, hogy a modernizmus valaha is véget ér vagy meghaladásra szorulna; a fennálló gondolkodásmód megújított rzése; • Posztmodernpárti 1. A posztmodern lényege egy újfajta - nyelvközpontú - gondolkodás, gyökeresen más kulturális magatartás, mint a korábbi; véget nem ér kísérlet arra, hogy a m vészet hogyan válhat tömegessé és uralkodóvá”; ebben az álláspontban is dominál a régi nagy elbeszélések felváltása történelmi értelemadás nélküli nyelvkritikával; absztrakt - kultúrában jelentkez - szellemi anarchizmus; kimenekülés az uralkodó-alávetett globális szellemi strukturákból; • Posztmodernpárti 2. Tömegkultúra-párti, mert kimondatlanul úgy tartja, hogy a nemzeti magaskultúrákban nem juthat domináns helyzetbe; a posztmodernség számára a korábbi korszak kulturális hatalmi szerkezetének elvetése, s t az értelmiség utópia- és jöv termelésének megkérd jelezése; nem a régi népi és osztálykultúrákban, hanem a modern utáni korszak népi (azaz posztmodern) kultúrában akar otthonra találni, tipikusan baloldali kulturális logika, ami a klasszikus (keresztény és arisztokrata) kultúrák nem szeretéséb l indul ki; és ezért olyan populista posztmodernség, ami a tömegkultúra (és az ezt el készít hangadó értelmiség) gy zelmét vetíti el re; új uralkodó gondolkodásmód bevezetésének kísérlete; 17
  • 18. Posztmodernpárti 3. Ez a posztmodernizmus kicsit arisztokratikus, kicsit tömegkultúrapárti, abban látja a jelen hasznosságát, hogy élhet , látszólag szabad, a hatalmak markából kicsúszó, önálló virtuális világokat teremt; csendesen ünnepli a mediatizált korszakot, amely megmenti az elviselhetetlen valóságos világtól; legjobb képviseleteiben tulajdonképpen a magaskultúra világainak rekonstruálása a az információs korszak virtualitásában; egy másik változata a természeti világ valóságos és virtuális megmentésének koncepciójával - magaskultúraként - újraéli a megmenthet vagy már menthetetlen természeti-környezeti világokat; • Posztmodernpárti 4. Ez ritkán nevezi magát posztmodernek, de a posztmodern életérzés és világvezérlés magas szint kifejez dése; vége az ipari kapitalizmusnak, mondja, vége a piszkos, környezetromboló nagyipari gazdaságnak; a globális gazdaság - informatizált - valóságos és virtuális pénzmonopoliumainak újratermelése; ez maga a posztmodern pénzgazdaság és az ehhez köt d életformák és gondolkodásmódok világa; egyszerre magas szint fogyasztás és a globális világ uralásának érzete, a szuperburzsoázia láthatatlan megszületése a transzkontinentális (és persze uralkodó) gazdaságban és életformákban; legegyszer bben fogalmazva a legfejlettebb globális világ, amelyben a pénz szerepét az információ és a tudás veszi át; az információs társadalom új szerkezetet - az információ-szegények és információ- gazdagok, valamint az információval élni és nem élni tudók világait - honosítja meg; • Posztmodern utáni 1. A modern-posztmodern dualizmus elvetése; olyan harmadik álláspont, amelyet jobb elnevezés helyett realizmusnak hívnak; ez a realizmus nem utasítja el a modernizációt és nem ellenséges a posztmodernnel szemben, hanem sajátos aszkézise a történelmi szemléletnek; kihátrál a modernizáció fejl désparadigmájának mindenhatóságából, s t a történelmi korszakok megértését is kétségesnek tartja; kulturális mozgások, m vészeti ágak, szellemi logikák leírását tartja egyedül lehetségesnek; olyan posztmodern utániság, ami a posztmodernizmus megnyújtása; aligha veszélyes komolyan az uralkodó gondolkodásokra; • Posztmodern utáni 2. Egyaránt a múlt tárházába dobhatónak véli a modern és posztmodern világokat; a radikális szakítást f ként a posztmodern után akarja végrehajtani; a fordulatot mindenekel tt a technológiai fejl dés eredményének tartja; önálló változata ennek a posztmodernizmusnak az, amikor se a modernizmus, se a modernség utániság nem érdekli, általában a filozófiától és ideológiától távol kívánja tartani magát és az emberiség megváltó eszközrendszerének a m szaki-tudományos 18
  • 19. fejl dést véli; ez a posztmodernizmus utániság szívesen azonosul az információs korral, a digitális forradalom eredményeként létrejöv informatizált társadalommal; • Posztmodern utáni 3. Alapvet en szkeptikus a posztmodern korszakkal szemben, mert úgy gondolja, hogy az aktuális létmódok (mindannyian) változatlanul ember-és társadalomellenesek; tanácstalan abban, hogy forduljunk-e vissza a modernizmushoz vagy serkentsünk-e egy olyan totálisan új globális és regionális világokat, amelyek az alapvet politikai és társadalmi problémákat megoldják; egyfel l arra koncentrál, hogy a jóléti társadalom nemzetállami csúcsteljesítményeit hozzuk vissza és tegyük általánossá vagy/és másfel l azt tartja kulcskérdésnek, hogy a kiürült, bürokratizált, a gy ztes rétegeket szolgáló klasszikus képviseleti demokráciát váltsuk fel a népet döntési helyzetbe hozó, közvetlen vagy részvételi demokráciával; • Posztmodern utáni 4. Avagy a poszt-posztmodern kifejl dése és rögtön meghaladása: az információs társadalom. Az információs társadalom nem a tagadásra, hanem az univerzális váltásra koncentrál; az európai modern és magas modern története az információs társadalom születésével ér véget; abban az esetben csak, ha ez a váltás valóban új lét- és gondolkodásmódot jelent; az ezredvégen csak néhány vezet és uralkodó posztkapitalista társadalom lépett át az információs társadalom küszöbén; ennek ellenére kísérlet a korábbi uralkodó és alávetett létformák és gondolkodásmódok közelítésére. Mindegyik - a modernellenes, a modernpárti, a posztmodern és a posztmodern utáni - gondolkodásmód és stratégia további variációit is rendszerbe szedhettem volna. Talán ezek az értékrendek és értékadások a legjellemz bbek. A globális vagy az európai gondolkodásmódok viszont ezekkel még nincsenek mind leírva. Néhány olyan (gyakran megújított) hagyományos és egészen új (olykor a tradíciókhoz visszanyúló) értékvilág és gondolkodási eljárás van, amelyek közül nem egy a következ évszázad uralkodó lét- és gondolkodásformája lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy a formafeletti gondolkodástípus mellett - s t szemben az uralkodó és alávetett gondolkodásmódokkal - olyan módjai er södnek meg a vezet gondolkodásrendszereknek, amelyeket egyenrangú, formatartó lét- és gondolkodásmódoknak írhatunk le. 19
  • 20. A következ század (már látható) stratégiái A modern, a posztmodern és a poszt-posztmodern értelmezéseknek egyaránt vannak magas és alacsony szint magyarázatai; külföldön és itthon mindegyik jelent s felfogás - a maga logikája szerint - meggy z és értelemadó. Szinte mindegyik méltányolható és elvethet ; egymással szembe fordíthatók és egymással összeköthet k. Variációik száma szükségképpen végtelen. Ma még megmondhatatlan, hogy globális vagy lokális szinten melyik alternatíva milyen hosszú id keresztül lesz uralkodó és milyen mértékben lesz - csúcspontján - sikeres. Evidens, hogy valamilyen id n belül elavul vagy csak elt nik, miközben nagyon valószín , hogy a következ század - várhatóan - új anyag- és új id felfogásai, amelyek akár a térid fogalmán is túllépnek, alapvet en más lét-és gondolkodásmódokat teremtenek. Ezek körvonalai részben már az ezredfordulón is kitapinthatók. A lét- és gondolkodásmód típusok táblázat azt a hipotézist tartalmazza, hogy a következ század talán addig is eljuthat, hogy el ször párhuzamosan er södnek meg - nagyjából egyformán - az uralkodó létmódok és gondolkodásmódok, majd pedig csökken a különbség az uralkodások és az alávetettségek között és ideális esetben egyrangú - formatartó - létezési és gondolkodási formák stabilizálódnak. Természetesen az ellentétes folyamat is lejátszódhat: a káoszból globális katasztrófák fejl dnek ki, hihetetlen távolságokra lesznek egymástól a totálisan uralkodó és a totálisan alávetett világok és nem csak gazdasági-politikai, hanem gyilkos szellemi diktatúrák bitorolják a földi civilizáció felett az uralmat. Most csak azt a néhány jöv beli (részben már ma is létez ) gondolkodási tartalmakat és gondolkodásmódokat nézzük meg, amelyek megkerülhetetlennek látszanak. • Új tradicionális (és nemzeti) stratégia • Nem alapvet en nemzetközpontú, hanem inkább tradícióközpontú gondolkodás; markáns lehet benne a nemzeti értékek védelme, de ez nem valamilyen széls séges, más nemzettel ellenséges gondolkodásmód; a helyi-nemzeti tradíció visszavezet az univerzális tradíciókhoz és ebben az értelemben nyit az univerzális, planetáris és lokális gondolkodásmód felé; nem egyszer en kétségbeesetten modernellenes, hanem a modern (és posztmodern) utáni korszakot úgy újítja meg, hogy integrálja a mába és a jöv be a tradicionális gondolkodási tartalmakat és módokat; a tagadást meghaladja az ismét élhet vé tett si, középkori, kora újkori életértelmek szeretetével; 20
  • 21. Új keresztény (ökumenikus) stratégia • Nem pusztán a kereszténység újjászületése, noha mindenképpen az is, hanem általában a vallás és transzcendens gondolkodás reneszánsza; a világvallások közös értékeinek és stratégiáinak elfogadása, valamint a világvallások és a világtudományok közeledése; a formafeletti, isteni lényegek és világok végleges csúcspontra helyezése és az emberben való konkrét létezésének - a vallásos embereken túli - boldog felismerése; ökuménia a keresztény és keresztyény, valamint a kereszténység és más világvallások között; • Új civilizációs stratégia • A program lényege, hogy civilizáció mindenkinek és olyan civilizáció, amelyben élni akar és tud; az els , a második és a harmadik világ közötti civilizációs különbség csökkentése, de nem minden áron az euroatlanti civilizáció uralkodó helyzetének megtartása; a gazdag és szegény létmódok közötti iszonyú különbség fokozatos mérséklése és ezzel párhuzamosan az emberiség számszer növekedésének értékbarát korlátozása; a mai civilizáció természet- és környezetellenes folyamatainak fokozatos megfordítása; az univerzum lakható bolygóinak civilizált (és kulturált) életvilágként való használata; • Új (poszt-)posztmodern stratégia • A nyelvben, a nyelv által, a nyelvi (ártó) struktúrák oldása, a nyelvi (és gondolkodási) szabadság megszerzése, avagy út a primitív látszatszabadságoktól a kvalitatív szabadságokig; a nyelvben (a szavakban, a mondatokban, s ezek rendszerében) megérthet szabadsághiány felismerése és a szabadság (értsd: minden érték és mozgás) elérhet vé tétele; nyelvvel (szavakkal-mondatokkal-gondolkodásokkal) út az univerzumba, az univerzumon túlra, a globális földi világba, a gyönyörüséges lokalitásba, a másik emberhez, a bels univerzumba, a láthatatlanba-láthatóba, a kvalitatív örök szabadságba; • Új emberstratégia • Ha tömegtársadalom marad, csak tömegember lehet; személytelen tömegtársadalom helyett személyek tudástársadalma; ha az ember nem jut vissza istenig, az ember élve is halott marad; ha az ember végre nem lehet els sorban szellemi lény, akkor fizikai lényként is elpusztul; végleges elfogadása annak, hogy az egyén a földi lét el tt és után is létezik az egységes isteni (formafeletti) világban; ha az egyes egyén mindig része a (transzcendens) egységnek, az egységélmény örök felel sségre ítéli 21
  • 22. embertársai és természettársai iránt; az ember valóságos és tudati kiszabadítása az uralkodó lét- és gondolkodásmódokból; • Új lokalitás (globlokál) stratégia • Egyfel l a lokalitások relatív autonómiája a globalitások uralkodó káoszában, másfel l a globális és lokális világok egyesítése, avagy a globlokál korszak, amely mindenekfelett a lokális (helyi, kistérségi, regionális) világok, kvalitatív szabadságok, nem tiltott kívülmaradások, horizontális szabadságkörök rendszere; a lokalitás bels rendszerének - a településrészek, a települések, a kistérségek, a regionalitások, a szubregionalitások - kiegyensúlyozása, települési-társadalmi-kulturális különbségeinek mérséklése; a lokalitás, mint a mikrokozmosz és a globalitás, mint földi makrokozmosz egyesítése és kinyitása az isteni-kozmikus világba; • A tudástársadalom stratégiája • A tudástársadalom fogalma nem azonos az információs társadalom kategóriájával, mert a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje; a tudástársadalom nem más, mint az ember (transzcendensen) kapott és a földi létben szerzett szellemének globális tudatként és globális tudástársadalomként való visszafordíthatatlan megvalósulása; a tudástársadalom tehát (a térid koordinátái között) az emberi kultúrák múltjának-jelenének hipotetikus összegzése egy konkrétan elérhet jöv kép formájában; • Egységkor. Új stratégia az információs korra és utánra (az innovatívan integrált, avagy egységélményben él , egység teremt társadalom) • Elvileg könny meghatározni: tradíció + kereszténység (istenszeretet) + min ségi civilizáció + (posztmodern utáni) kvalitatív szabadság + szellemember-emberszellem + lokalitás (globlokál) + tudástársadalom = (mindez együtt ☺ :) sokszorosan integrált, egyszere kozmikus és lokális, innovatív információs kor; az isteni és az univerzális világ egyesítése a földi és az emberi világgal és ennek az innovatív egyesítésének m ködési módja és gondolkodási formája az információs-integrált globális társadalom a földön és az elérhet bolygókon; nem szívesen vezetek be új fogalmat, de ennek a megvalósulása nemcsak az információk egységes megszerzése és képességé- szellemmé tétele, hanem ez maga az egységkor. 22
  • 23. Nem mondtam-e már túl sokat? Vagy túl keveset? Mondhatok-e még valamit? Ma fölösleges választ keresni. Nincs pátosz és nincs irónia. Majd meglátjuk. Személyes megjegyzés: a poszt-neokonzervatívizmus Ha már a tanulmány címében (remélem) sikerült meghökkentést kiváltanom, akkor illik szerényen jeleznem, hogy az északatlanti világ (ma jobbára kisszer , elavult) ókonzervatívizmusához és (zavart, körbenjáró) konzervativizmusához, valamint a (hagyományos konzervativizmusokból ugyan kiszabaduló, de a kvalitatív szabadságot nem lel ) neokonzervativizmusához képest kénytelen vagyok új szellemi csapásokat keresni. Nem akarom eldönteni, hogy jó úton járok-e. De aki vízióként látja maga el tt az egységkort (meg persze látja a potenciális széthullás-kort is), s t még azt is látni véli, hogy a következ évezredben az egységkor valóságosan-virtuálisan megszülethet, az talán megnevezheti álláspontjának gondolkodási tartalmát és gondolkodási módját. Ez kétségtelenül egy neokonzervativizmus utáni felfogás. Nincs is másra lehet ség. 1999-12-11 23
  • 24. Fontosabb irodalom: A kibertér” és az amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához (Replika, 1997 június) A kultúra szociológiája, szerk: Wessely Anna (Osiris, 1998) A mai világ és a holnap forgatókönyvei, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek 1. Szerk: Varga, Csaba-Tibori, Tímea (Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1997) Árva, László - Dicuházi Bertalan: Globalizáció és külföldi t keberuházások Magyarországon (Kairosz Kiadó/Növekedéskutató) Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése (Jószöveg M hely Kiadó, 1998) Castells, Manuel: The Information Age: economy, society and culture I-III.(Blackwell, London) Feyerabend, Paul: Három dialógus a tudásról (Osiris-Gond, 1999) Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember (Európa, 1994) Gáspár, László: Általános innovációelmélet (Magyar Innovációs Szövetség, 1998) Globalizáció és nemzeti érdek, szerk: Glatz Ferenc (MTA, 1997) Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean-Francois - Rorty, Richard: A posztmodern állaport (Századvég-Gond, 1993) Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségr l (Helikon, 1998) INCO, els magyar internetes folyóirat az információs korról, 99/1-es, 2-es szám, f szerk: Varga Csaba (HÉA Stratégiakutató Intézet) www.inco.hu 24
  • 25. Információs Világjelentés 1997-1998 (Információs Társadalom Könyvek 4, ORTT, Magyar Unesco Bizottság, HÉA Stratégiakutazó Intézet, 1998) Jameson, Fredric: A posztmodern, avagy a kés i kapitalizmus kulturális logikája (Jószöveg M hely Kiadó, 1998) Karácsony, András: Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris-Századvég, 1995) Kés modern, tematikus összeállítás (Replika, 1998 június) Kiss, Endre: A világnézet kora (Budapest, 1982) Kommunikációs Világjelentés 1997 (ORTT, Magyar Unesco Bizottság, HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998) Magyar és európai civil társadalom, szerk: Csefkó, Ferenc-Horváth, Csaba (Pécs, 1999) Magyar jöv képek, Nemzeti stratégia 2020-ig Könyvek, Szerk: Varga Csaba-Tibori Tímea (Magyar Kapu Alapítvány-HÉA Stratégiakutató Intézet, 1998) Mannheim, Károly: Ideológia és utópia (Atlantisz, 1996) Megérteni a Globalizációt, szerk: Molnár, János-Kiss, Endre (Friedrich Ebert Stiftung, 1999) Mi a jöv ?, szerk: Bognár, Vilmos-Fehér, Zsuzsa-Varga, Csaba (ORTT, OMFB, HÉA Stratégiakutató Intézet, 1997) Nyiri, Kristóf: A hagyomány filozófiája (T-Twins, 1994) Peth , Bertalan (Bev., vál.): A posztmodern (Gondolat, 1992) Peth , Bertalan: Poszt-posztmodern (Platón, 1997) Pléh, Csaba: Számítógép és személyiség (Replika, 1998. Június) Spotlight: Globalization (The Vedanta Kesari, volume 86, december 1999, Chennai) Stehr, Nico: Tudástársadalmak (Sage, London, 1994) 25
  • 26. Varga, Csaba: A globalizáció pozitív alternatívája: az információs társadalom (Megérteni a Globalizációt, i.m.) Varga, Csaba: Civil társadalom az információs társadalomban (Magyar és európai civil társadalom, i.m.) Varga, Csaba: Global Citizen (The Vedanta Kesari, i.m.) Varga, Csaba: Hagyomány és stratégia (Magyar Kapu Alapítvány 1997) 26