Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba

1. Varga Csaba
Mikor és hogyan lesz e-közigazgatás
Magyarországon?
(néhány kérdés a kormányzathoz)
1. Nem akarok mást, mint logikusan gondolkodtatni.
2. Nem Európával akarom kezdeni. Ha nem jönne az integráció, akkor még inkább azon
kellene gondolkodni, hogy a magyar államot hogyan tegyük magas szinten
m köd képessé.
3. Nem a magyar állam tehet arról, hogy az információs társadalom korszakába léptünk,
ám az már a magyar állam feladata s felel ssége, hogy az információs kori államot
megtervezze és létrehozza.
4. Nincs semmi baj: most sincs átfogó elképzelés, hiszen a politikai elit eddig nem
dolgozta ki az állam modernizációjának stratégiáját1. Európából azonban
kölcsönvehetünk egy víziót, amelyben az új állammodellt digitális államnak hívják.
Azért ne legyen illúziónk: a digitális állam elképzelése Európának nem egy
országában is csak félig végiggondolt modernizációs program. Európa sem tart még
ott, s talán nem is tarthat, hogy az egységes Európára komplex államkoncepciója
legyen.
5. Ez a feladat egyébként egy tartalomipari rést mutat az európai stratégiai piacon.
6. Tegyük lejjebb tehát a mércét. Egyel re ne digitális államról és e-demokráciáról
gondolkodjunk, hanem egy sz kebb feladatmez r l: e-kormányzásról, az e-
önkormányzásról, és e-közigazgatásról. A három folyamat és fogalom között is
hallatlan nagy a kompetenciabeli és feladatköri eltérés. Az e-kormányzás els sorban a
f hatalom, a központi kormány (a döntéshozó testület) és a kormányzati végrehajtó
intézményrendszer (a miniszterelnöki hivatal, a minisztériumok, f hatóságok, stb.)
közigazgatása. Ett l részben független az e-önkormányzás, amely a térségi (jelenleg a
megyei közgy lések) és települési önkormányzatok (megyei jogú városoktól a községi
önkormányzatokig) választott képvisel testületeit és hivatalait jelenti. A harmadik
modernizációs terület az e-közigazgatás: mindenekel tt a közép és alsó szint
közigazgatás, ide tartoznak a polgármesteri hivatalok és intézményhálózataik (a
földhivataloktól a kórházakig). A három terület szétválasztása stratégiai szempontból
sem végleges, és az a kérdés sincs napirenden, hogy az információs korban a
különböz szinteken hogyan is nézzen ki a kormányzás és a közigazgatás.
7. Ma a részben elfojtott politikai vita arról folyik, hogy legyen-e regionális
önkormányzati szint, megszüntessék-e a megyei önkormányzatokat, és létrehozzák-e a
kistérségi önkormányzatokat és közigazgatási hivatalokat. Miután belátható id n belül
nem várható olyan parlamenti ciklus, ahol nagykoalició lesz, vagy valamelyik oldal
kétharmados többségbe kerül, így rövidtávon átfogó stratégiái döntések sem várhatók.
A részreformok labilis korszaka folytatódik. Ez talán nem olyan nagy baj, mert se a
társadalomnak, se a politikai elitnek nincs egy vagy több kikristályosodott programja
arra, hogy az információs társadalom korszakának új kihívásai és követelményei
1

2. szerint a kormányzás és közigazgatás gyökeres modernizációjának hogyan kellene
kinéznie.
8. Tegyük hát lejjebb ismét a mércét. Az Európai Unió lisszaboni paradigmaváltása
nyomán Európában az évtized közepéig vagy legkés bb az évtized végéig végigviszik
az e-kormányzás és az e-közigazgatás (e-adminisztráció) reformját. Emiatt a magyar
politikai és kormányzási elit nem tehet úgy, mintha semmi dolga sem lenne, és minden
maradhatna úgy, mint tíz, harminc vagy százötven éve. Egy 1997-ben írt
tanulmányban részletesen elemeztük, hogy a magyar reformkor, avagy a Batthyányi-
kormány óta a kormányzás szerkezetében, döntési mechanizmusában - szervezeti
modell és szervezetfejlesztési értelemben - lényeges változás nem történt.
9. Hazai akaratból most sem nagyon indulna el államreform. Miután azonban az eEurope
programban az egyes számú prioritás az e-kormányzás, az e-közigazgatás, a kormány
nem térhetett ki az el l, hogy elkészíttesse a hazai stratégiai víziót és operatív
programot. Óvatosan még az is megfogalmazható, hogy nemcsak az európai
programkényszer, hanem már részben a felismert kormányzati-önkormányzati érdek,
és a szakért i csoportok tudatosulása is támogatta a politikai döntést. Ennek annyi
el zménye van, hogy az elmúlt tíz évben a közigazgatási m helyekben kiérlel dött a
szolgáltató kormányzás-önkormányzás gondolata, s a már megemésztett
programgondolatot most érvényesíteni kívánják az e-közigazgatás stratégiai lobogója
alatt. Ezért most tegyük zárójelbe azt a kérdést, hogy a szolgáltató közigazgatás
elégségesen lefedi-e az e-közigazgatás stratégiai követelményeit.
10. Az elmúlt hetekben a kormányzati szerkezet három pontján (a Miniszterelnöki
Hivatalban, a Belügyminisztériumban és az Informatikai és Hírközlési
Minisztériumban) elkészült egy-egy komplexebb, teljesebb változata a hazai e-
közigazgatási stratégiáknak2. A tervezési nehézséget ugye az okozza, hogy az e-
kormányzás-önkormányzás és az e-közigazgatás a jelenlegi kormányszerkezetben
egyaránt jelent önkormányzási, közigazgatási, területfejlesztési,
információs/kommunikációs és informatikai reformot. A három szakterület
feladatainak és az ebb l fakadó akciótervének valamilyen stratégiai egyeztetésére csak
a részstratégiák szintjén került sor. Sajnos még tovább kell mennünk: a magyar
kormányzatban nem volt és nincs társadalommal foglalkozó minisztérium3, és ezért
abban senki sem igazán kompetens, hogy a közigazgatás és a helyi társadalom közötti
együttm ködéssel foglalkozzon. Holott semmilyen igazgatási rendszer e-
közigazgatássá nem alakulhat át anélkül, hogy minden településen és térségben ne
jöjjön létre az információs kori helyi társadalom, avagy az un. intelligens
civiltársadalom és intézményrendszere.
11. A felsorolt és fel nem sorolt okok miatt a három, egymást viszonylag kiegészít e-
közigazgatási elképzelés jelent sen lesz kül nem kizárólag, de els dlegesen
informatikai modernizációvá. Szerencsére a közigazgatási tartalomfejlesztés már
szerepel a programokban. Nem tehetünk mást, minthogy most kényszerb l tesszük
lejjebb a mércét.
12. Aktuálisan nincs más lehet ségünk, mint a részleges e-közigazgatási stratégia
komolyan vétele. Ennek egyes számú prioritása az, hogy az állampolgár
elektronikusan intézhesse el ügyeit a kormányzás/önkormányzás szintjein, hivatalaiban
és intézményeiben. Ez a jelenlegi csúcscél valóban fontos és helyes. Most tegyük
zárójelbe azt a kérdést, hogy ez a részleges állam- és közigazgatási-reform f ként
technológiai reformként valóban sikeresen végigvihet -e.
13. Európában már nincs homályban az a gazdaságpolitikai felismerés, hogy az e-
közigazgatás bevezetése egyúttal kiemelten javítja a gazdaságfejlesztés esélyeit, a
versenyképességet. Most ne elemezzük azt sem, hogy nemcsak az állami m ködés
2

3. válik iparszer , gazdaságszer folyamattá, bár igaz még az ellenkez je is, az állami
tevékenység jelent s mértékben visszahat a piac/posztpiac m ködésére és
fejlesztésére.
14. Komoly haladásnak számit, hogy az informatikai minisztérium jóvoltából újraindul a
közháló fejlesztése, de ennek rizikótényez je nemcsak az, hogy a meglév hálózatok
összekapcsolásával létrejöhet-e egy valóban gyors és szélessávú hálózat, hanem
többek között az is, hogy a közháló egy-egy térségben vagy településen mikor és
milyen min ségben jut el minden önkormányzati intézményhez. És akkor még hol
vagyunk attól, hogy legalább minden második választópolgár rácsatlakozhasson a
közhálóra? A közháló b vítése, fejlesztése, m ködtetése elképzelhetetlen az e-
közigazgatás elterjedése nélkül. A külföldi tapasztalatok szerint a közháló
finanszírozását ugyanakkor jelent sen megkönnyítené az e-gazdaság, az e-
kereskedelem tömegessé válása, de ennek fejlesztésére mintha most nem lenne állami
akarat.
15. A magyar kormányzás szerepl i tudják, hogy mintegy öt-hét éven belül (lehet leg
2010-ig!) a magyar közigazgatást teljesen át kell alakítania e-közigazgatássá. Az
id táv tehát nagyon rövid, még akkor is, ha a jelenlegi európai tagállamok nem járnak
sok évvel el ttünk, viszont az nagy hátrány lenne, ha sok évvel el ttünk fejeznék be.
16. A nemrég elfogadott információs társadalom kormányzati program egyértelm en
rögzíti azt a felismerést, hogy az információs társadalom korszakában Magyarország
el tt három alternatíva áll. Azt els egy negatív lehet ség, ami úgy foglalható össze,
hogy Európa gyorsabban halad el re 2010 vagy 2015-ig is, mint mi, ezért a
lemaradásunk, nem csökken, hanem n . A második mozgáspálya az, hogy
Magyarország legalább olyan ütemben és mértékben fejl dik, mint Európa átlaga,
ezért lemaradásunk ugyan nem csökken, de nem is n . Végül a harmadik alternatíva
az, amikor Magyarország számos területen gyorsabban fejl dik, mint Európa átlaga,
ezért reálissá válik, hogy a következ tíz-tizenöt évben lemaradásunkból keveset vagy
sokat, de behozunk. Elvileg nyilván senki nem vitatja, hogy ez a harmadik alternatíva
lenne az optimális megoldás. Ha ezt választanánk, az egyik gyorsító tényez az
lehetne, ha Magyarország Európával azonos id ben és mértékben, vagy esetleg kicsit
magasabb szinten fejezné be a kormányzás/közigazgatás átalakítását.
17. Ehhez az kellene, hogy Magyarország a hét régióban, a 19 megyében és a f városban,
valamint a 168 kistérségben és persze az összes településen öt éven belül fejezze be az
e-közigazgatás bevezetését. Ehhez a kihíváshoz képest egyel re egyetlen igen szerény
lépés látszik: a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági versenyképességi operatív
programja e-közigazgatási pályázatainak segítségével legfeljebb a kistérségek és
települések egyötödében-egyhatodában indítható el az e-közigazgatás adaptálása
2007-ig. (Ebben a pályázati ablakban a tervek szerint olyan kevés pénz lesz, hogy
ebb l három év alatt maximum huszonöt-harminc kistérség kaphat egyenként száz-
százötven millió forintot. És akkor hol vannak még a városok?)
18. Arra egyel re nem született komplex terv, s különösen nem pénzügyi program, hogy a
megvalósulás folyamata a 2005-ös költségvetési évt l kezd d en hogyan és milyen
forrásokból4 gyorsítható fel. Noha többszörösen lejjebb tettük a mércét, s elfogadtuk a
minimális programot, de így sem látszik, hogy 2007-2010-ig, vagy akár 2012-ig
Magyarországon hogyan fejezhet be az e-közigazgatás bevezetése. Ennek az
informatikai és tartalomipari költségigénye – mai árakon számítva - minimálisan 300-
350 milliárd forint, ami öt évre elosztva is legalább évente hatvan-hetven milliárd
forint. Ez az éves költségvetésekben egyébként nem lenne elérhetetlen cél, ha er s
kormányzati stratégiai szándék lenne. Ha volna egyáltalán hosszú távú, komoly
kormányzati program. Ha a miniszterelnök hivatal és a két érdekelt minisztérium az e-
3

4. közigazgatást egyes számú prioritásként kezelné. Ha lenne például egy olyan oktatási
tárca, amely legalább három egyetemnek az állami- és az önkormányzati apparátus e-
közigazgatási képzésének-átképzésének megszervezéséhez azonnal száz-száz millió
forint támogatást nyújtana. Mindehhez lendületet adhat majd, hogy 2007 után (egy
második NFT keretében) a megpályázható új európai források összege jelent sen n .
19. De mit teszünk 2007-ig?
20. A magyar parlamenti és önkormányzati képvisel k és a velük azonos érdek
gazdasági vállalkozások képesek lesznek-e a döntések és a fejlesztések gyorsításának
kikényszerítésére?
21. Az államreformban vagy csak az e-közigazgatásban Magyarország felzárkózása
egyel re kevés reménnyel kecsegtet.
Jegyzetek
1
Talán Magyarországon is elindul az új – nemcsak jogközpontú - államelmélet kidolgozását
szorgalmazó disputa. Ennek jele például a Világosság egyik friss - 2003/7-8-as - számában
két publikáció. (Pokol Béla: A politika logikája Niklas Luhmann és Carl Schmitt
megközelítésében; Tallár Ferenc: Sacrum és politicum...)
2
Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ: e-Kormányzat stratégia és
programterv; IHM MITS: e-Önkormányzat Ágazati Informatikai részstratégia;
Belügyminisztérium ágazati szint középtávú informatikai stratégiája (2003-2006).
3
Ezt a feladatot nem oldhatják meg az esélyegyenl séggel és a civil szervezettel foglalkozó
államtitkárságok.
4
Az e-Önkormányzat ágazati részstratégiában szerepel egy fontos ígéret: „2006. végéig a
kormányzat mintegy 15.000 millió forinttal támogatja az e-Önkormányzat megvalósítását.”
4