2. Az étkezés alatt az asztalnál a nők
a férfiakkal vegyesen ültek, a nő
dolga volt, hogy a férfiszomszéd
asztalára kitegye a legjobb
falatokat.
Az illemkönyv azt tanácsolta,
hogy az ember lakoma előtt
egyen otthon, mert így az
éhség nem ad okot rá hogy
lakoma alatt ne tartsa be az
illemet.
Eleink asztalánál- étkezés
alatt 4.
3. ELEINK ASZTALÁNÁL- ÉTKEZÉS ALATT 4.
Hosszú abrosz lógott le az asztalról, ebbe törölköztek. A gazdag lakomákon,
minden fogás után abroszt is váltottak. 1450 körül kezdtek el szalvétát használni, akkor
rövidebb lett az abrosz.
Az illemkönyvek tiltásaiból következtethetünk a viselkedésre.
Így szóltak: ne vakaróddz az asztalnál, de köpködj. Ne tisztítsd késsel a fogadat.Végy sót a
saját kenyérszeletedre, és ne a húst mártsd be a sótartóba. Ha kenyeret mártanál borba,
fogyaszd el mind, vagy ha nem bírod akkor a maradék bort öntsd le a földre. Ne könyökölj
az asztalon, mint ha a gazdag lennél. Nem illendő az ujjakat lenyalni.A tálból a három
ujjaddal, vagy kenyered által vegyél.
Nem illik újra használni merítésre a kenyeret, amiből fogyasztottál már, újra a közös tálba ne
merítsd, ez nem illendő, mint ahogy az a szokás is, hogy valaki a szájából kiveszi az ételt és a
kenyérre helyezi. Fogadókba betérve evőeszközöket, tányért és poharat is kapott az utazó,
ezért is fontos volt a saját evőeszköz. Kést és kanalat hordtak magukkal bőrtokban az övre
erősítve.
4. Montaigne 1580-ban
meglepve figyelte, hogy
Svájcban mindenki, ki
asztalhoz ült kaphatott egy
evőeszközt. A királyok, főurak a
hadjáratokra is magukkal vitték
értékes edényeiket. Így aztán
megtörtént, hogy Merész Károly
összes asztali felszerelése, több
mint 100 kilogramm ezüst holmi a
Grandsori vereségnél 1476-ban a
Svájciak zsákmánya lett.
Eleink asztalánál- étkezés
alatt 4.
5. Többet mutatni a valóságnál, ez
akkor is dívott. Ünnepi alkalmakra
kölcsönkérték, hogy legyen mivel
büszkélkedni.
V. Károly Genovában látott egy drága
holmikkal telített bútort, amire írva volt
hogy: „ Ebben a csodás palotában az
Istennek és a királynak kegyelméből nem
található semmi kölcsönzött holmi”
A drága asztali edények azt a
szerepe az volt, hogy amikor
szükséges volt beolvasztották, így
pénz lett belőle.
Nagyon égi szokás hogy valakinek az
egészségére iszunk. Hogy még több
alkalom legyen, ittak a szentek egészségére
is. A dolog már annyira elfajult, hogy Nagy
Károly hadiparancsba tiltotta meg
katonáinak. Mert becsületsértésnek fogták
fel, ha valaki netán nem akart inni.Vannak
országok, ahol még ma is sértésnek tartják
a visszautasítást.
Eleink asztalánál- étkezés
alatt 4.
6. Legalább annyi élvezetet a
szemnek, mint a gyomornak –
tartották és ezért aranyozott
bőrével együtt tálalták fel a borjút, a
szárnyasokat pedig tollasan.
De volt igazi terülj-terülj
asztalka is, egy Szászországból
származó asztalos mester készítette
először a fejedelem
számára. Gombnyomásra
emelkedett fel a padló alól, minden
jóval megrakva, így szolgaszemélyzet
nélkül, bizalmas légkörben lehetett
étkezni.
A középkorban naponta
kétszer ettek, ebédet tartottak
d.e. 10-kor, vacsora d.u. 4-5 fele volt.
Nem volt az sem ritka az öt óra
hosszan tartó étkezés, közben zene,
mutatványok szórakoztatták a
résztvevőket.
Eleink asztalánál- étkezés
alatt 4.
7. Eleink asztalánál- étkezés
alatt 4.
V. Károly Francia király
nagybátyának, IV. Károly
Német császárnak adott
ebédjén 1378-ban Párizsban
egész színjátékot
rendeztek, ekkor 800 ember
mutatta be a Szaracénok által
megszállt Jeruzsálem bevételét.Az
asztalokon egész várkastélyok
díszelegtek, a pici tornyokból pedig
lövések hangzottak.
1568-ban bajorVilmos
fejedelem esküvőjén egy nagy
pástétomot helyeztek az asztalra,
amiből egy kicsi ember jött elő,
gyönyörű mellvértjében föl s alá
járkált az asztalon és kis
zászlócskával köszöntötte a
vendégeket.A pástétomban még 40
meleg étel is volt.
8. További érdekes írásainkért látogassa meg
weboldalunkat
http://www.empowernetwork.com/agneskft
www.tisztit-takarit.hu