2. Mitől olyan furcsa araukária ?
Dél Amerikában él az a különös, Chilei
fenyő-nek, vagy araukáriának nevezett
fák melynek törzsét és ágait az egymást
átfedő, tüskés pikkelylevelek olyan sűrűn
borítják, hogy még a majmok sem képesek
felkapaszkodni rá.
A földtörténeti középkor-ban az egész földön
elterjedtek az araukáriafélék. Ezek a fák
fenyőféle, de tűlevelek helyett kemény,
sötétzöld pikkelyei vannak.
Hatalmas tobozokban fejlődő, mandula
méretű magvai egykor a környék araucan
indián-jai fontos táplálék-ának számítottak.
3. Dél Chile és Argentína nyirkos, hűvös erdeiben
ezeket a fák-at nem is a majmok, hanem a
papagáj-csapatok keresik fel. E madarak erős,
horgas csőrük segítségével szedik ki a tobozból
a magvakat.
Angliában az első araukariafát az 1790-es
években ültették, miután George Vancouver
kapitány a Cillei partok feltérképezéséből
hazatérve magával vitte a növény magvait.
4. A tetszetős piramis alakú fát szívesen ültetik parkokba és
kertekbe.
Tévhit, hogy Magyarország-on védett helyet kell
biztosítani neki télen, ugyanis vannak hazai
gyönyörű példányok, amelyek 8-9 méter
magasak és koruk eléri mára a 21-22 évet is.
Nagyon jó a megjelenése a fenyőnek,
ugyanis széles csodálatosan zöld levelei
vannak, melyek tojásdad alakúak, kemények
és szúrósak.
Mely fákat porozzák be a denevérek?
A legtöbb növényt rovarok, esetleg madarak porozzák be.
A trópusi Afrika-ban és Madagaszkár-on honos kolbászfa ebben
különbözik társaitól. Étvágygerjesztő sorokban lecsüngő „kolbászaival”
ezek a fák úgy néznek ki, mint egy szabadtéri csemegeüzlet.
Több esetben hosszú, több méteres kocsányon csüng alá a
kolbászra, vagy hurkára emlékeztető termés, mely akár 10
kilogramm súlyú is lehet, 18-20 centiméter vastag fél illetve egy méter
hosszú.
5. Van köztük nyúlánkabb alakú vagy tömzsi
egyaránt.
Sajnos ezek a kolbászok ember és állat
számára egyaránt ehetetlenek, de a népi
gyógyászat-ban és mágikus célokra sokszor
felhasználják őket.
Gyógyítanak vele kígyómarást, szifiliszt,
gonosz szellemek rontását, és még sok
egyebet.
A kolbászok a sötétvörös virágkötegekből
fejlődnek ki a száraz évszakban, amikor a
fa lombtalan. Júniusban illetve augusztusban
virágoznak. Napközben a bimbókat, vagy
elnyílt virágait engedi látni, ugyanis a
kivirágzása mindig éjszaka történik meg
és csak egy éjjelre korlátozódik.
A denevéreket, kik a porzásban segítségükre
vannak, illatukkal, mely nem nevezhető
kellemesnek, csalják magukhoz.
6. A denevérek nektár után kutatva,
könnyen megtalálják az orruk előtt
himbálódzó hatalmas virágokat.
Virágaik mélyvörös, bíborvörös
színben pompáznak, oldalán sárga
erezetekkel díszítve.
A virág alakja trombitát mintáz, tölcsér
alakú, kissé görbe-hátrahajlott cimpája
van.
Az eredeti termőhelyén sok a csapadék
és meleg van, magassága e klímának
köszönhetően eléri a 20 métert is.
A koronájának alakja gömbölyű, felfele
szélesedő. Kérge fiatal korában szürke
színű, sima tapintású,majd idő teltével
pikkelyesedik, majd ebben a formában
kérge lehull. Levelei nagyon hosszúak,
sokszor elérik az 5 métert is
7. Honnan kapta a nevét a Józsué-fa?
Józsué-fák egyetlen helyen, az
Észak Amerikai Mojave sivatag-ban
és környékén élnek.
Ez a hatalmas jukka a liliomfélék csalárdjába
tartozik.
Számos más, szép gyertyatartó szerű
virágnyelű és pozsgás levelű sivatagi
növénnyel együtt.
Ágai végén időről időre tejfehér harang
alakú virágok jelennek meg, csodálatos
krémszínű virágfejeket hozva.
8. Virágzás után a fa, az eredeti ágra
merőlegesen, új ágakat hoz.
Addig növekszik és hozza az új ágait,
míg végül egy gesztikuláló óriás furcsán
megtekeredett sziluettjéhez nem hasonlít.
Azt beszélik, hogy e különös sivatagi fa
felemelt ágait megpillantva a mormon
őslakosok nevezték el Józsué- fának Józsuéról,
a bibliai prófétáról, aki megadta a jelet Ai
városának elfoglalására
A helyi speciális klíma nagyon kedvező
életfeltételeket nyújt a Józsué fák-nak,
akik a Nemzeti Park névadóji is egyben.
Tenyészetük erdőket alkotnak. Idősebb fajok
megnőhetnek 6-8 méter magasságba is,
életkoruk több száz évet is elérhet.
Törzsük emlékeztetnek a valódi fákéra, ágaik
a legfelső részen nőnek.
Olvasta a korábbi cikkeinket?
Ha nem, itt örömét lelheti bennük:
http://www.empowenetwork.com/agneskft/?id=agneskft