TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat, 2014. április 8-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban” című műhelyfoglalkozás

1. ESÉLYEGYENLŐSÉGI
TECHNOLÓGIÁK –
IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS
SZOFTVEREK
Abonyi-Tóth Andor
ELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat,
2014. április 8-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban” című műhelyfoglalkozás

2. EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS
FONTOSSÁGA
2

3. AKADÁLYMENTESSÉG FOGALMA
 Az akadálymentesség értelmezhető
 Fizikai szempontból
 Rámpa
 Térdszabad mosdó vagy asztal
 Vakvezető sáv, stb.
 Info-kommunikációs szempontból
 Braille- vagy hangoskönyv
 Indukciós hurok, jelnyelvi tolmács
 Könnyen érthető kiadványok és jelzések, stb.
 Mindenki által elérhető információk, szolgáltatások
 Komplex módon, azaz fizikai ÉS info-kommunikációs
szempontból
3
Egyenlő esélyű hozzáférés
Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)
http://bit.ly/1gKBqdA
http://bit.ly/1cosTsy

4. TERVEZÉS MINDENKINEK (DESIGN FOR ALL)
A Tervezés mindenkinek (Design For All) stratégia inkább
az Európai kontinensre jellemző tervezési stratégia, amely
nem szigorúan megfogalmazott alapelvekre és
irányelvekre épül, hanem a felhasználók sokszínűségére
hívja fel a figyelmet megállapításaival.
http://designforall.org/
Példa: "A környezet melyben élünk emberi lények által
tervezett emberi lények számára így ennek olyan
környezetnek kell lennie, amely alkalmazkodik az
igényeinkhez."
4

5. EGYETEMES TERVEZÉS
 Az Egyetemes (vagy univerzális) tervezés eszméje az USA-ban
elterjedt, kifejezetten termékközpontú tervezési módszertan
 "Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely
gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges
tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető
legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb
használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott “termékek”
megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön
túl valamennyi, az ember által formált környezetre,
szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek,
minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési
folyamat eredményeként jönnek létre." (Pandula, 2006)
5
Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.

6. AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS
Akadálymentesítés
 Utólagos megoldás
 Plusz költségekkel jár
 Plusz adminisztráció
 Technikai és egyéb nehézségek
és akadályok
 Esztétikai, szerkezeti hátrányok
Egyetemes tervezés
 A tervezési folyamat szerves
része
 Nincs utólagos
 Költség
 Adminisztráció
 Adaptációs probléma
6Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008.
(http://bit.ly/1hHpLjb)

7. UDL (UNIVERSAL DESIGN FOR LEARNING)
Az Egyetemes tervezés eszméjének adaptációja az
oktatás területére (CAST, http://www.cast.org)
AZ UDL három alapelvre épül, amelyekhez
irányelvek tartoznak, az irányelvekhez pedig
teljesülési feltételek kapcsolódnak.
Teljes dokumentáció:
http://www.udlcenter.org/aboutudl/udlguidelines
(http://bit.ly/1gTEjfJ)
7

8. UDL PÉLDA
1. alapelv: Használjunk többféle reprezentációs eszközt.
1. irányelv: Többféle módon támogassuk a megértést
 1.1 Biztosítunk lehetőséget az információ megjelenítésének
testreszabására
 1.2 Biztosítsunk alternatívákat a hangalapú információk
esetén
 1.3 Biztosítsunk alternatívákat a vizuális információk esetén
8

9. INFO-KOMMUNIKÁCIÓS
SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS
HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK
9

10. IKT SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK
(LEHETNEK)
 Gyengénlátó emberek
 Vak emberek
 Színtévesztő/színvak emberek
 Siket emberek
 Értelmileg akadályozott emberek
 Mozgáskorlátozott emberek
 Autizmussal élő emberek
10
 Gyerekek
 Idős emberek
 Diszlexiás, diszgráfiás emberek
 Epilepsziában szenvedők
 Kulturálisan elszigetelt emberek
 Technológiailag
megkülönböztetettek

11. SPECIÁLIS SZOFTVER ÉS
HARDVER SEGÉDESZKÖZÖK
11

12. SPECIÁLIS SZOFTVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
12
Képernyőnagyító
alkalmazás
Fejegér
Képernyőbillentyűzet
Operációs rendszerek kisegítő lehetőségei
•Billentyűzetegér
•Beragadó billentyűk
•Billentyűszűrés
Képernyőolvasó
alkalmazás

13. FEJEGÉR ALKALMAZÁSOK
13
http://nipg.inf.elte.hu/headmouse/headmouse.html
http://bit.ly/fejeger
www.colleyeder.com/mousense/telepites-
2/asztali-szamitogepekhez-pc/
http://bit.ly/mousense

14. SPECIÁLIS HARDVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
14
Kapcsolók, kommunikátorok
Könyvszkenner
Lábegér
Speciális billentyűzetek
Dombornyomtató

15. SZABVÁNYOK, AJÁNLÁSOK
15

16. SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)
 Web Akadálymentesítési Útmutató
(Web Content Accessibility Guidelines)
 A "Web Akadálymentesítési Kezdeményezés"
(http://www.w3.org/WAI/ ) által kidolgozott ajánlás
 1.0: ajánlás (1999. május 5.)
 2.0: ajánlás (2008. december 11.)
 Részletesebb útmutató
 Technológiák sokszínűsége
 Szélesebb közönség számára
 Magyar nyelven is elérhető
(http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/)
16

17. SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)
 Web Akadálymentesítési Útmutató
 "A" szint
 Azon feltételek, amelyek szükségesek a minimális
akadálymentességi szint eléréséhez (ez kötelező lenne
minden alkalmazás esetén)
 "AA" szint
 Egyel szigorúbb szint. Az oktatás területén ezt (vagy ennél
magasabb szintet) lenne érdemes megcélozni.
 "AAA" szint
 A legszigorúbb feltételek szintje, itt a legszélesebb azon
felhasználó kör, akiknek az igényeit kielégíthetjük a
feltételek betartásával. 17

18. WCAG 2.0 PÉLDA
 1.2.2 Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzített
hangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média a
szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)
18
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-
alapú médiához

19. WCAG 2.0 PÉLDA
 1.2.4 Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio)
tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)
19
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-
alapú médiához

20. WCAG 2.0 PÉLDA
 1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzített
hangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)
20
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-
alapú médiához

21. LMS RENDSZEREK
AKADÁLYMENTESSÉGE
A legnépszerűbb tanulási keretrendszerek számos ponton
megsértik a WCAG 2.0 szabványban foglalt irányelveket, az
akadálymentes tananyagok elérését, használatát számos
esetben a nem akadálymentes keretrendszer funkciók
nehezítik meg illetve lehetetlenítik el.
21

22. LEGNÉPSZERŰBB LMS RENDSZEREK
22Forrás: Capterra, 2013. december (http://bit.ly/1afKuCW)

23. NÉPSZERŰ LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE
23
DAN HAHN, HADI RANGIN,
MARC THOMPSON:
Comparison of LMS Accessibility
Revisited. In: CSUN 2013
konferencia
URL: http://bit.ly/1bMetSo
Képek forrása: saját szerkesztés Hanh et al. (2013) alapján

24. MOODLE KERETRENDSZER VIZSGÁLATA
Fehér Viktor (2012) vizsgálata a WebAIM WCAG
2.0 ellenőrző listája alapján.
24
"A" szintű feltételek "AA" szintű
feltételek
"AAA" szintű
feltételek
Alapelv
Összes
Releváns
Teljesült
Összes
Releváns
Teljesült
Összes
Releváns
Teljesült
1. Észlelhetőség 9 6 1 (17%) 5 3 2 (67%) 8 3 0 (0%)
2. Működtethetőség 9 9 5 (56%) 3 3 1 (33%) 8 8 5 (63%)
3. Érthetőség 5 5 4 (80%) 5 5 2 (40%) 7 7 3 (43%)
4. Robusztusság 2 2 0 (0%) 0 0 0 (0%) 0 0 0 (0%)
Összesen 25 22 10 (45%) 13 11 5 (45%) 23 18 8 (44%)

25. KONKLÚZIÓ
Az LMS rendszerek "A" szintű akadálymentességét
vizsgálva is komoly hiányosságok azonosíthatók.
Ha akadálymentes tananyagokat is készítünk,
számítani kell arra, hogy a keretrendszerek
megnehezíthetik/ellehetetleníthetik az azokhoz
történő hozzáférést.
25

26. AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS
FELTÉTELEI VIRTUÁLIS
TANULÁSI KÖRNYEZETBEN
(PÉLDÁK)
A téma részletesebben kifejtéséhez lásd:
ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget
szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás
tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára,
Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,
Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0
26

27. A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Oldalak olvashatósága (kontraszt,
betűtípus, betűméret)
kontrasztminimum feltétel:
legalább 4,5:1 ("AA" szint), 7,5:1
arány ("AAA" szinten)
Betűméretet megváltoztathatósága a
tartalom és funkcionalitás elvesztése
nélkül
27
[1] http://accessibility.psu.edu/fontfacehtml

28. A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Animációk
 Kimerevítés,rajzobjektumok markáns körvonala, kontúr
vastagság beállítása (SIKNÉ, 2004)
28Szimulációs alkalmazás, beállítható részecskemérettel
(Abonyi-Tóth Andor munkái)

29. VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Akadálymentes dokumentum-
formátumok használata
Szemantikus leírás fontossága
Értelmes, egymásba ágyazott
címsorok, logikus címsorszintek
29NVDA képernyőolvasó ablaka

30. VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
 Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás
szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és
az algoritmikusan meghatározható kontextusából. (WCAG
2.0, 2.4.4)
30
Az elemzendő vers letöltéséhez kattints
ide, nyomtatásához pedig ide.
Lehetőséged van az elemzendő vers letöltésére,
illetve a vers nyomtatására.

31. VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Képek alternatív, szöveges leírása
Rövid leírás (max. 125 karakter)
 Csak akkor lehet üres, ha a kép dekorációs célokat
szolgál.
Hosszú leírás
 Ha a rövid leírás nem elegendő a precíz leírásra.
 Nincs terjedelmi korlát.
31

32. PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)
 Képaláírás: Konfliktusok lehetséges
kimenetei
 Alternatív szöveg: Diagram, amelyen azt
ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős
konfliktushelyzetben a két fél érdekei milyen
mértékben elégülnek ki.
32
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun
Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)
http://bit.ly/1gtcAig

33. PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)
33
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun
Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)
http://bit.ly/1gtcAig
Hosszú leírás: Az ábra vízszintes és függőleges koordinátatengelyén azt ábrázoljuk,
hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben az "A", illetve "B" fél érdekei milyen
mértékben elégülnek ki. A függőleges tengelyen "A" fél álláspontja, a vízszintes
tengelyen "B" fél álláspontja jelenik meg. A koordinátatengelyek végén a felek elérik
"győzelmüket". A két koordináta-tengely közötti területen jelöljük azt az öt lehetséges
kimenetet, amelyek a konfliktushelyzetekben létrejöhetnek.
"A" fél az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben tudja érvényesíteni "B" rovására.
Ezt úgy hívhatjuk, hogy "A" szereplő győzelme.
"B" fél tudja az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni "A" rovására.
Ez a "B" szereplő győzelme.
A kompromisszumos megoldás során mind a két fél érdekei valamennyire érvényre
jutnak, de természetesen nem teljes mértékben.
Szerencsétlen esetben, ha a konfliktusban szereplők magatartását olyannyira eluralja a
másik legyőzésére való törekvés, hogy már saját racionális érdekeikre sem képesek
összpontosítani, egyikük sem tudja érdekeit megfelelően érvényesíteni, az ún. vesztes-
vesztes állapot áll elő.
Az érdekbeszámításon alapuló, és a másik fél igényeinek, szükségleteinek
figyelembevételével folyó konfliktuskezelés esetén alakulhat ki olyan helyzet,
amelyben mindkét fél érvényesíteni tudja érdekeit, anélkül, hogy ez egymás kárára
történne. Ez a "legnagyobb közös nyereség" állapota.
Az ábra idősíkja azt is illusztrálja, hogy azonos szereplők között ismétlődhetnek a
konfliktushelyzetek, s esetenként eltérő eredményű megoldások születhetnek.
A pillanatnyi győzelemre törekvés megakadályozhatja a hosszú távú megoldások
kialakulását. Az egyik pillanatban aratott győzelem könnyen generál visszavágási
szándékot a másik félben, melynek eredményeként a korábban "győző" fél könnyen
vesztessé válhat.

34. VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
 Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és
kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az
olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma,
méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang.
(WCAG 2.0, 1.3.3, A szint)
 Kerülendő tehát:
 A képernyő jobb felső sarkában látható ábrán...
 A kör alakú ábrán az látható, hogy...
 A kisebb képen az látható, hogy…
34

35. SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális
módja az információ közvetítésének, a
tevékenység jelzésének, a válaszadásra
ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek
megkülönböztetésének.
(WCAG 2.0, 1.4.1, A szint)
35

36. SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
36
A helyes és helytelen válaszok megkülönböztetése színnel. A Deuteranopiában
szenvedő felhasználó képtelen megkülönbözteti a helyes és helytelen választ.
A válaszok megadásánál mos már nem csak a szín közvetíti az
információt

37. SIKET FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Audió információ szöveges leírásáról gondoskodni
kell.
A videóállományok akadálymentesítésére itt is
kiemelten ügyelnünk kell!
(feliratozás, jelnyelvi tolmácsolás)
37

38. MOZGÁSKORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
A tartalom összes funkcionalitása működtethető
legyen a billentyűzeten keresztül
(WCAG 2.0, 2.1.1, A szint)
38http://bit.ly/Kdu472

39. ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Kifejező ikonok
Szövegek egyszerűsítése
Túlzsúfoltság kerülése
Könnyen érthető
kommunikáció
39
A Magyar Nemzeti Múzeum weboldalának könnyen
érthető változata

40. DISZLEXIÁS FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
A diszlexiás tanulók gyakran használnak
képernyőolvasó programot, illetve jellemző a
digitális felvevőkészülékek használata is az
instrukciók és saját emlékeztetők felvétele is.
(GYARMATHY 2010)
Tipográfia fontossága
Dyslexie betűtípus
(CHRISTIAN THEO BOER 2011)
40

41. JÓ PÉLDA (HTTP://ATTITUDELIVE.COM/)
41

42. ÁTMENETI ÉS TECHNOLÓGIAI
JELLEGŰ HÁTRÁNYOK
Bővebben lásd:
PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az
info-kommunikációs akadálymentesítés világába II.
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,
Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8
42

43. ÁTMENETI SIKETSÉG LEHETSÉGES OKAI
 A számítógépben nincs hangkártya, vagy az nem működik.
Elképzelhető, hogy olyan munkahelyeken, ahol egy légtérben
sokan dolgoznak, és a munkakör betöltéséhez nem alapvető
fontosságú a hangkártya használata, azt inkább letiltják.
 Zajos környezet: a felhasználó olyan környezetben van (pl.
internet kávézó, közlekedési eszköz), ahol a külső körülmények
miatt képes az audió információk befogadására.
 Csendes környezet: a felhasználó olyan helyen tartózkodik,
ahol nem lehet zajongani (pl. kórház, éjszakai munka a család
alvó tagjainak zavarása nélkül), és nem áll rendelkezésre
fülhallgató.
43

44. ÁTMENETI VAKSÁG LEHETSÉGES OKAI
A felhasználó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem
tud a kijelzőre nézni (gépkocsit vezet, rendet rak a
szobában), emiatt képernyőolvasó segítségét veszi
igénybe.
A felhasználó keresőprogramot használ.
A kereső-programok körülbelül annyi információt
"látnak" egy weboldalból, mint amit egy vak
felhasználó is érzékel a képernyőolvasó által. Ezért
szokták azt mondani, hogy a Google keresője a világ
legnagyobb vak felhasználója.
44

45. ÁTMENETI GYENGÉNLÁTÁS LEHETSÉGES OKAI
A számítógép kijelzője elöregedett, alacsony a
beállítható kontrasztarány.
A fény úgy esik rá a kijelzőre, hogy annak tartalma
emiatt nehezen olvasható.
A kijelző túl messze került elhelyezésre a
felhasználótól, és ezen a felhasználó nem tud
változtatni.
Az alkalmazás készítője túl kicsire állította az
alapértelmezett betűméretet.
45

46. ÁTMENETI SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG
LEHETSÉGES OKAI
A számítógép kijelzője elöregedett, a színek
megjelenítése már nem optimális.
A felhasználó alacsony színmélységű (esetleg
monokróm) kijelzőt használ.
A nap (egyéb fény) rávetül a kijelzőre, így
módosítva annak színhűségét.
Színes lámpák fénye vetül a kijelzőre, így eltolva
annak színvilágát, ami lehetetlenné teheti, hogy egy
bizonyos színt fel lehessen ismerni.
46

47. ÁTMENETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG LEHETSÉGES
OKAI
 A felhasználó kéz/csukló törést, vagy egyéb sérülést szenvedett,
ami miatt nem tudja a kezét használni.
 A használt eszközhöz nincs sem egér, sem más mutatóeszköz
csatlakoztatva.
 A billentyűzeten egy vagy több gomb érzéketlen, vagy hiányzik.
 Az egér valamelyik gombja érzéketlen.
 A notebook érintőpadja nem, vagy hibásan működik.
 Az alkalmazás egy interaktív táblán érhető el, és a felhasználó
nem elég magas ahhoz, hogy például egy felső részen elhelyezett
menüt, vagy eszköztárat elérjen (pl. azért, mert gyerek)
47

48. ÁTMENETI ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG
A fáradtság kihathat arra, hogy bonyolult,
idegen terminológiát tartalmazó szövegeket
milyen gyorsan vagyunk képesek megérteni.
Az oldalon használt betűtípus miatt bizonyos
karakterek összetéveszthetők.
0 (nulla) és O (O betű), nagy I (I betű) és kis l
(kis L betű)
48

49. TECHNIKAI PROBLÉMÁK
A felhasználók különböző böngészőprogramokat
használnak.
A felhasználók különböző felbontással rendelkező
eszközöket, illetve korszerű, mobil eszközöket is
használhatnak (okostelefon, iPad, stb.)
Beépülő modulok hiánya
Nem támogatott formátumok
Internet kapcsolat sebessége
49

50. TANANYAGOK
AKADÁLYMENTES ELŐÁLLÍTÁSA
(AZ ELTESCORM
KERETRENDSZER)
50

51. ELVEK AZ E-TANANYAGOK LÉTREHOZÁSÁNÁL
Szabványok betartása (XHTML, CSS, SCORM, WCAG)
Web-ergonómia elvek
Akadálymentes hozzáférés
Sokrétű felhasználhatósága
Web, LMS, DVD, pendrive, helyi hálózat, helyi
számítógép
51

52. METAINFORMÁCIÓK MEGADÁSÁNAK
SZÜKSÉGESSÉGE
A Web-fejlesztő számára biztosítani kell az
akadálymentes publikáláshoz szükséges
információkat.
52
• A Magyar Nemzeti Múzeum épülete
• Példa egy légifelvételre
• Az épület alaprajza keresztirányban megnyújtott.
Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett
udvaralap látható.
• A múzeumkert, amelyben tölgyfák, gesztenyefák,
fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak
• A magyar klasszicista építészet egyik nagymesterének,
Pollack Mihálynak főműve

53. MILYEN PLUSZ INFORMÁCIÓK SZÜKSÉGESEK?
 Képek esetén
 Kép aláírása, alternatív szövege, hosszú leírása
 Hangok esetén
 Hangállomány tartalma szövegesen
 Videók esetén
 Tartalmi összefoglaló, teljes szövegű átirat, feliratok szöveg
 Animációk esetén
 Alternatív szöveg, hivatkozás alternatív tartalomra
 …

54. HOGYAN GYŰJTSÜK ÖSSZE EZEN INFORMÁCIÓKAT?
A tananyag szerzőitől nem feltétlenül várhatunk el
magas szintű informatikai ismereteket.
A szükséges információkat felhasználóbarát módon
kell összegyűjteni.
 Sablonokat hoztunk létre, amelyekben megadhatók a
szükséges információk.
 Tananyag modul sablonja (Word dokumentum)
 Tananyag elemek sablonja (Excel állomány)

55. ELTESCORM KERETRENDSZER
55
RTF állomány
(Tananyag tartalma +
Hivatkozás a
médiaelemekre)
Excel táblázat
Médiaelemek
tulajdonságainak
megadása
Akadálymentes, SCORM
tananyag
http://snipurl.com/28s7kxb

56. AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS
FELTÉTELEI VIRTUÁLIS
KÖRNYEZETBEN
56

57. VIRTUÁLIS KÖRNYEZET
"A virtuális környezet egy olyan háromdimenziós (3D),
mesterséges, a valóságban nem létező tér, ahol mi
magunk és mások is háromdimenziós formában, térben
és időben egyszerre lehetünk jelen, és mindezt a saját
nézőpontból ugyanannak látjuk." (Ollé, 2012.9)
57

58. TERVEZÉSI ELVEK
Mivel a 3D-s virtuális környezetek is emberek által
emberek számára létrehozott környezetek, az
Egyetemes tervezés (UD), illetve Tervezés
mindenkinek (DFA) stratégiáját is figyelembe kell
vennünk a Virtuális tér megtervezésének és
implementációjának folyamatában, amennyiben
pedig a Virtuális környezetet oktatási céllal
alkalmazzuk, a korábban ismertetett Egyetemes
tervezés az oktatásban (UDL) irányelveit is szem
előtt kell tartanunk.
58

59. TÁMOGATÁS
A fogyatékossággal élő emberek igényeit a Virtuális
környezetek esetén több szinten is támogatnunk
kell,
(1) egyrészt a virtuális tér kialakítása során,
(2) másrészt a virtuális térben elhelyezett
objektumok egyenlő esélyű hozzáférésének
biztosításával,
(3) harmadrészt a tér használatához szükséges
kliensalkalmazás akadálymentes
hozzáférhetőségének lehetővé tételével.
59

60. (1) A VIRTUÁLIS TÉR KIALAKÍTÁSA
60

61. (2) VIRTUÁLIS TÉRBEN ELHELYEZETT OBJEKTUMOK
EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA
Metainformációk megadása az objektumokhoz (pl.
képernyőolvasó programok számára)
Objektumok elhelyezése úgy, hogy például
kerekesszékes avatár által is használható legyen…
61

62. (3) A TÉR HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES KLIENSALKALMAZÁS
AKADÁLYMENTES HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
62
Az AccessGlobe kliensalkalmazás (SecondLife, illetve OpenSim környezethez),
amelyben többek között kontraszt és betűméret is beállítható, és a beépített
szövegolvasó által használható vak emberek számára is

63. AKADÁLYMENTESSÉG
ELLENŐRZÉSE
63

64. ELLENŐRZŐESZKÖZÖK
Az ellenőrzés különböző segédeszközökkel
megkönnyíthető, de nem automatizálható teljesen.
Például a számítógép nem tudja eldönteni, hogy
egy kép alternatív szövege megfelelően lett-e
megfogalmazva.
64

65. ELLENŐRZŐESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
Weboldalak szabványosságának ellenőrzése
http://validator.w3.org/
Beépülő modul a Firefox böngészőbe
(Accessibility toolbar) http://bit.ly/ijMYC0
Kontraszt ellenőrző beépülő modul (Firefox)
http://bit.ly/gMwFKV
65

66. FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉSI HIBÁK
66
Forrás: http://bit.ly/1ezrT9C Forrás: http://bit.ly/1j19xSt Forrás: http://bit.ly/1j19DcG
Az info-kommunikációs akadálymentességi hibák ugyanígy ellehetetlenítik a szolgáltatások
használatát!

67. KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
Abonyi-Tóth Andor
ELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
Emlékeztető letöltése: http://snipurl.com/28s7lfa

68. FORRÁSOK, AJÁNLOTT IRODALOM
 ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás
tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,
Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0
 ABONYI-TÓTH Andor; MÁTÉTELKI Péter (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába – Hardver és
szoftver segédeszközök, Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-
5043-67-3
 GYARMATHY Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete,
Budapest.
URL: http://bit.ly/18q6Bei (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
 Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZq
Hozzáférés ideje: 2014. január 23.
 PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos
Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8
 SIKNÉ LÁNYI Cecília (2004): Speciális szükségletű felhasználóknak készítendő multimédiás és virtuális valóság programok
tervezési szempontjai. In: Multimédia az oktatásban konferencia, Szeged, 2004.
URL: http://bit.ly/1g92pSM (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
 WOOD, Denise (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: Telecommunications
Journal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010.
URL: http://bit.ly/1hRkWUj (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
68