1. Bevezetés a környezet-gazdaságtanba

2. A modern társadalom fejlődése során a természet adta kincsek felkutatása,
kinyerése és felhasználása révén halad előre.
Ezen témakör tanulása során elsajátíthatja:
 a természeti erőforrások típusait,
 a környezet értékelésének módszereit.
Természeti erőforrások gazdaságtana

3. A természeti erőforrások típusai
A nem megújuló (kimerülő) természeti erőforrások – hatékony
felhasználása
 szén, olaj, érckészletek – azonnali felhasználásuk vagy takarékoskodni a jövőre?
 ha igen milyen ütemben érdemes hasznosítani?
 „lehetőség költség” – opportunity cost

4. Kimerülő természeti erőforrások használata
Helyettesítő termék megjelenése vagy alternatív felhasználás

5.  az ásványi vagyon felmérése, osztályozása, rendszerezése
 a nyersanyagok mennyisége durván becsülhető, gazdaságos kinyerésükhöz sokszor igen fejlett
technika szükséges
Példák:
 réz felhasználása
 alumínium felhasználása
 Sokszor nemzetközi diplomácia határozza meg, hogy mi tartozik bele az ásványanyag készletbe
 a hozzáférhetőséget befolyásolják egyéb tényezők is, mint háborús konfliktusok, politikai
feszültségek – készletnagyság
 pozitív in situ érték ásványvagyon

6. Ásványi nyersanyagvagyon osztályozása
Forrás: U.S. Bureau of Mines (1976)

7. Megújuló erőforrások és hatékony
felhasználásuk
A megújuló természeti erőforrások hatékony felhasználása
 erdő, tó halállománya, legelő, óceán
A természeti erőforrások megújíthatóvá válnak a technikai fejlődés által
 Példák: réz felesleg – üvegszálak megjelenése által
platina, ólom is közel áll ehhez
Az esőerdők, biológiai diverzitás megőrzésének problémája sokkal
nagyobb veszélyeket hordoz magában az emberiség számára
Olyan ütemben szabad erőforrásainkat felhasználni, amilyen ütemben
azok újratermelődnek.

8. Eltartó képesség – carrying capacity
A természetes növekedési törvény szerint ugyanis a növekedés vagy
növekmény az erőforrás függvénye.
A biológiai növekedési törvény alapján létezik egy optimális méretű készlet
(egyedszám vagy biomassza), amely a maximálisan fenntartható hozamot
biztosítja.
Példák: halastó és legelő esetére
Erőforrás mennyiségének növekedése függ:
 a természeti erőforrások induló méretétől/egyedszámától
 a környezet eltartó képességétől.

9. A biológiai növekedési törvény
A maximális növekményt a 6 milliós halpopulációnál találjuk, ezt tekintjük
a fenntartható halászat szempontjából optimális egyedszámnak. Ennél
maximális a hozam, mely időszakonként éppen 2 millió. A tó eltartó
képessége 12 millió hal, vagyis ez a maximális egyedszám, ami a tóban
megél. De látható az is, hogy ebben az esetben a növekmény már nulla.
Tehát a maximális hozamot 6 millió hal esetén kapjuk.

11. Erőforrásféleség védelme
 Túlhalászás esete – halak kipusztulásával fenyeget
megoldás: lehalászást korlátozó beavatkozás
 Túlnépesedés – a tó halhozamának éves mértékét csökkenti
megoldás: nincs szükség beavatkozásra, a természet elvégzi helyettünk
Az előbbi tógazdasági példánál maradva a védelem azt jelenti, hogy
megakadályozzuk, hogy a tóban a halpopuláció egyedszáma 6 millió alá
csökkenjen.
Ha viszont évente 2 milliónál több halat horgászunk le az állomány
elfogyásával kell számolni.

12. A környezeti probléma megjelenése
A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje
alapján képesek teljesíteni. Ez viszont hatékony tulajdonosi szerkezetet
feltételez.
 általános érvényűség (universality) – minden jog maradéktalanul
meghatározott
 kizárólagosság (exclusivity) – tulajdonlással és használatával
kapcsolatos hasznok és költségek a tulajdonost terhelik
 átruházhatóság (tranferability) – tulajdonjogok szabad átruházhatósága
 kikényszeríthetőség (enforceability) – védett tulajdonosi jogok

13. A közjavak tragédiája
Ha a tulajdonosi jogok nem tisztázottak, például a legelő vagy a halastó a
falu közös tulajdona a helyzet bonyolulttá válik.
Erre a helyzetre az egyik legszemléletesebb példa , melyet szemléletesen
ír le G. Hardin Közlegelők tragédiájáról szóló tanulmánya.
A feltartóztathatatlan népességrobbanásban látta korunk egyik legnagyobb
társadalmi problémáját. Elemzése egy (Lloyd, 1833) vett példán alapszik,
melyet Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák című könyvéből idézünk.

14. A tehenek száma Egy-egy tehén
súlya
A kéttehenes
gazdák
teheneinek
együttes súlya
A második
tehenet
beengedők
haszna az eredeti
állapothoz
képest
A tehenek
összsúlya
Az összsúly
csökkenése
10 1000 0 - 10000 0
11 900 1800 800 9900 100
12 800 1600 600 9600 400
13 700 1400 400 9100 900
14 600 1200 200 8400 1600
15 500 1000 0 7500 2500
16 400 800 -200 6400 3600
17 300 600 .400 5100 4900
18 200 400 -600 3600 6400
19 100 200 -800 1900 8100
20 0 0 -1000 0 10000

15. Magyarázat
 Mindenki betartja az együttélés szabályait – kooperatív stratégia, akkor
a legnagyobb a közösség jövedelme (10000 font)
I. Minél többen megszegik a szabályt (dezertáló stratégia), annál inkább csökken a
közösség jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra)
II. Minél több dezertáló, annál kevesebb a kooperatív stratégiát folytatók jövedelme
m(10000 fontról 0 fontra)
III. Minél több dezertáló, annál kevesebb lesz az ő jövedelmük is (1800 fontról 0 fontra)
Az egész folyamat 4 fő dezertálásáig még megéri, de az ötödik főtől
már ugyanannyi a bevételük, mint az eredeti egy esetében.

16. Következtetések
Milyen lehetőségek fordulnak elő ilyen esetben?
I. Ha beindult a dezertálások sora, akkor nem áll meg a negyedik embernél, hanem a
láncreakció végigfut a soron, ami végül a közlegelő pusztulásához vezet. Ez a tehenek
számára éhhalált, míg a gazdák számára a teljes csődöt jelenti.
II. A kooperatív stratégia elérése vagy kikényszerítése állami beavatkozás esetleg, mint a
fentiekben egy úgynevezett hatékony tulajdonosi szerkezet létrehozásával. Ezáltal a piac
maga biztosítja a hatékony erőforrás felhasználást. A falusi közlegelők esetében ez így ment
végbe, a közlegelők eltűntek, helyüket a magántulajdonú gazdaságok vették át. Ez a egyesek
elszegényedését okozta.

17. In-situ erőforrások
A természeti erőforrások nem kitermelhető természeti javait „in situ” vagy
helyben való erőforrásoknak nevezzük.
A befektető számára fontos eldöntendő kérdés, hogy mi ér többet az
emberiségnek, a kinyerhető erőforrás használata vagy pedig a természeti
táj által nyújtható szolgáltatások megőrzése.
A természeti erőforrások in situ eleme különösen fontos a turizmussal vagy
általában a rekreációval foglalkozók számára. Részben azért, mert ezek a
gazdasági ágak nagyrészt az erőforrásoknak ezt az oldalát hasznosítják,
másrészt ezek a gazdasági ágak is képesek saját működési közegüket
visszafordíthatatlanul károsítani.
A szállodák, autópályák stb. majdnem annyi problémát tudnak okozni a
természeti tájban, mint például a vízerőművek.

18. A környezet értékelése
Sok közgazdász véleménye a környezettel a fő baj az, hogy nincs piac ami
mérhetné az árát.
A társadalmi elvárások erősségének monetáris formában történő kifejezése
lehetővé teszi, hogy a természetet, mint tőkét értékeljük, kiemelve ezzel a
természetvédelem jelentőségét.
A pénzbeli értékelés azért is fontos, mert a politikusoknak és
döntéshozóknak ez alapján érzékelhetővé lehet tenni a probléma
jelentőségét. Valamint ez által lehetőség nyílik más alternatívákkal való
összehasonlításra.

19. A környezet értékelése II.
 Példák:
Egy folyó amelynek felső szakaszán egy fafeldolgozó üzem higany
vegyülettel gombamentesíti a fát és ennek a higanynak egy része bekerül a
folyóba. Az alsó szakaszon egy cukorgyárnak a folyóból kivett vizet
higanymentesíteni kell, mielőtt mosóvízként felhasználja. A higanymentes
tiszta vízért a cukorgyár legkevesebb annyit hajlandó fizetni, amennyibe a
higanymentesítés kerül.
A szennyezett levegőjű városban a légúti megbetegedések gyakorisága
nagyságrendileg magasabb, mint a tiszta levegőjű területeken. Emiatt
magasabbak az orvosi ellátás költségei, nagyobbak a társadalombiztosítás
költségei a táppénz miatt stb. Gyakrabban van szükség az épületek
tatarozására a levegő korrodáló hatása miatt. Mindezeket a hatásokat
számszerűsítve a tiszta levegő értékét monetáris formában is kifejezhetjük.

20. A természeti erőforrások értékelése
A természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik a
társadalom értékrendje, erkölcsi állapota. A módszerek azt vizsgálják
valamilyen módon, hogy mennyit ér a társadalomnak, egy nemzeti park,
vagy egy növényritkaság megőrzése.
A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, az úgynevezett
fizetési hajlandóságot vizsgálja.

21. A természeti erőforrások értékösszetevői
Teljes gazdasági
érték
Személyes használattal
összefüggő értékek
(Personal Use Values)
Közvetlen
használat értéke
(Direct Use
Values)
Nem használattal
összefüggő értékek
(Non-Use Values)
Közvetett
használat értéke
(Indirect Use
Values)
Választási
lehetőség értéke
(Options Values)
Hagyomány v.
Örökölhetőség
(Bequest Values)
Létezési értékek
(Existence Values)
• élelmiszer
• biomassza
• rekreáció
• egészség
• ökológiai
funkciók
• árvízvédelem
• viharvédelem
• bio diverzitás
• védett
élőlények
• élőlények
• irrevilibis
változatok
• élőlények
• veszélyeztetett
egyedek

22. Fejlesztési hajlandóság
A táblázat alapján megállapítható, hogy csak akkor van értelme egy
fejlesztésnek, ha a fejlesztésből származó gazdasági haszon nagyobb,
mint a fejlesztés ráfordításából és a természeti környezet érintetlenül
hagyásából származó haszon összege.
Ha viszont a várható haszon nagysága kisebb, akkor a fejlesztést
értelmetlen végrehajtani.

23. Elfogadott értékelési módszerek
Hagyományos
(valóságos) piac
Implicit (rejtett)
piac
Konstruált
piac
A jelenlegi
magatartáson
alapuló
A termelékenység változása
Kiesett jövedelem számítása
Védekezési ráfordítások
Utazási költség módszer
Kereseti különbségek
Ingatlan értékek
Mesterséges
piac
A jövõbeli
magatartáson
alapuló
Helyettesítési költség
Árnyék projekt
Feltételes
értékelés

24. A környezet értékelésének módszerei
 Élvezeti ár módszer vagy hedonikus ár módszer (környezeti tényezők
hatása az ingatlan árak alakulására)
 Feltételes értékelés (feltételes ármeghatározás megkérdezés alapján)
 Utazási költség módszer (parkok, természeti, turisztikai látványosságok
értékelése)
 Környezeti kárértékelés módszere (negatív externális költségek
becslése)

25. Az élvezeti ár (hedonista ár) módszer
ahol:
Iái = az adott ingatlan piaci ára,
Xin= az ingatlan árát befolyásoló jellemzők (például közműellátottság, beépítettség, közlekedési
helyzet, szomszédság, környezetminőség stb.)
Aá = az ingatlan alapára
bn = az n-edik, árat befolyásoló jellemző fontosságának a mértéke
Amerika számos nagyvárosára ismerünk olyan számokat, amelyek
tájékoztatnak arról, hogy az olyan légszennyező vegyületek mint pl. a
kéndioxid vagy a por koncentrációjának 1 %-os növekedése az ingatlanár
hány százalékos változásával jár.
Hasonló elemzés elvégezhető lenne Budapesten is mondjuk az ólomra
vagy a repülőtéri zajra.
Iái = Aá + b1Xi1 + b2Xi2 + ... + bnXin

26. Feltételes értékelés módszer
A természeti környezet értékelésében talán a leggyakrabban használt
módszer, ami az emberek megkérdezésén alapszik.
Egy bizonyos haszonért (pl. tiszta levegő) mennyit hajlandók fizetni (fizetési
hajlandóság, willingness to pay) vagy, hogy mennyiért hajlandók elviselni,
mekkora kompenzációt igényelnek a környezetminőség romlásáért.
A megkérdezés célja, hogy olyan árat keressünk, ami kialakulna,ha a
vizsgált környezeti elemre létezne valóságos piac.
Előnye az univerzálisság, de az eredmények megbízhatóságát vizsgálni
kell és csak azután szabad elfogadni.

27. Az utazási költség módszer
Előszeretettel használják parkok, természeti turisztikai látványosságok
értékelésére. Alapfelvetés az idő pénz. A választás joga a miénk elmegyünk
a parkba vagy dolgozunk ez idő alatt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a
belépésért fizetnünk kell és oda is kell utaznunk, amelynek szintúgy van
költsége. Így kapunk egy képet arról, hogy valójában mennyibe is kerül egy
látogatás.
A park nyújtotta szolgáltatás javulása (pihenő padok kihelyezése), esetleg a
belépődíj változása milyen hatással lesz a látogatási kedvre.
Természetbarátok, kampányok az őserdők védelmére – jelképes
erdőterületek vásárlása.
Létezési értékrész – vadászok, természetbarátok interjúvolása mennyit
lennének hajlandóak áldozni bizonyos állatfajok fennmaradásáért.

28. Környezeti kárértékelés módszere
A környezeti kárértékelés nem más, mint a negatív externális költségek
(MEC) becslésének értékelése, a határmechanizmusuk és
határorientációjuk alapján. A környezetszennyezés által okozott kár
különböző formában jelentkezik:
 az emberi egészségre gyakorolt hatás (a szervezetbe bejuttatott szennyezett levegő, víz,
egyéb környezeti hatás betegségeket okozhat)
 az élő természetben okozott károk
 a szennyezés következtében az épített környezetben keletkezett károk (saját csoportba
sorolhatóak a tájrombolások, részben az épített környezet részei)
Nehéz a lehetséges hatások beazonosítása és nagyságuk meghatározása.

29. Készítették:
Jámborné Strausz Hajnalka (OZ72T7) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyam
Bágyon Dániel (MA1BQ3) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyam
Koczeth Tamás (DXU67C) SZIE-GTK GM, levelező I. évfolyam

30. Köszönjük a megtisztelő figyelmet!