2. 1
Argument
Această lucrare se doreşte a fi un scurt calei-
doscop monografic al comunei Diosig.
O contribuţie mai mare sau mai mică în rea-
lizarea lui au avut-o elevii Şcolii Gimnaziale Nr.1
Diosig, îndrumaţi de câteva cadre didactice şi de
bibliotecara şcolii. Cu toate că forma finală a lu-
crării este departe de a fi una completă, dorim să
vă împărtăşim cât de mult ne-am îmbogăţit spi-
ritual pe parcursul colectării datelor şi redactării
materialului prezent. Sarcinile diverse au însem-
nat o oportunitate pentru elevii care s-au oferit vo-
luntar. Au intrat în pielea unor cărturari, au deve-
nit reporteri, au făcut poze şi studii de cercetare a
opiniei publice. Bazându-se pe relaţiile personale,
au adunat fotografii și date de la locuitorii în vâr-
stă (și nu numai). Au fost mişcaţi de vraja unor
meșteşuguri vechi, au cotrobăit prin muzee pri-
vate prăfuite şi au cunoscut oameni valoroşi. Au
folosit reportofonul şi aparatul de fotografiat, dar,
prelucrând materialele adunate, s-au perfecționat
și în utilizarea calculatorului.
Datele au fost verificate de specialiști, iar în
domeniile în care elevii și îndrumătorii lor au ezi-
tat, au fost sprijiniţi și sfătuiți prietenește.
Viața unei comunități este complexă, iar tim-
pul acordat cercetărilor în cadrul proiectului a fost
scurt; prin urmare, nu am reușit să adunăm toa-
te informațiile posibile. De aceea, îi îndemnăm
pe toți cititorii noștri să contribuie la îmbogățirea
colecției cu date și poze vechi sau, eventual, cu
o părere.
Echipa de redactare
Indoklás
A jelen kiadvány egyféle színes rövid mono-
gráfiája a községnek.
A kiadvány anyagának összegyűjtésében sze-
rep jutott a helyi iskola tanulóinak is, akik néhány
tanár és a könyvtáros vezetésével dolgoztak. Bár
munkánk korántsem teljes, elmondhatjuk, hogy
a kiadvány anyagának összegyűjtése és megszer-
kesztése során kis csapatunk sokat gazdagodott.
A különféle feladatok az önként jelentkező tanu-
lók számára kiváló tanulási, tapasztalatszerzési
lehetőséget nyújtottak. Kipróbálhatták magukat
kutatóként, riporterként, fényképészként, közvé-
lemény-kutatóként, ugyanakkor személyes kap-
csolataikat igénybe véve, a letűnt időkre vonat-
kozó történeteket, régi fényképeket is gyűjtöttek
ismerőseiktől. Megérintette őket a régi mestersé-
gek varázsa, és kutattak poros magánmúzeumok-
ban. Használtak hangrögzítőt és fényképezőgé-
pet, de a számítógép- felhasználás tekintetében
is fejlődtek.
Az adatokat szakemberek ellenőrizték, és
azokon a területeken, ahol tanulók és irányítók
egyaránt ingoványos talajra tévedtek, barátaink
jó tanácsa és segítsége könnyítette meg munkán-
kat.
Egy közösség élete bonyolult, és a projekt ke-
retében a kutatásra szánt idő rövid volt, így a tel-
jesség igénye nélkül jelentkezünk kiadványunk-
kal, arra biztatva olvasóinkat, hogy az esetleg
rendelkezésükre álló adatokkal, fényképekkel
vegyenek részt gyűjteményünk gyarapításában.
A szerkesztők

3. BihardiószegBihardiószeg
2
Bihardiószeg
3
A község bemutatása
A község bemutatása Prezentarea comunei
Prezentarea comunei
Útjelző tábla
Indicator la intrarea în localitate
Útjelző tábla
Indicator
Diószeg látkép
Peisaj cu localitatea
Látkép a szőlőhegyről
Privelişte a localităţii văzută de pe deal
Kéri Andrea tanuló rajza - Asszonysziget legendája
Desen care ilustrează legenda Insula Femeilor
Megyében való elhelyezkedés
Situarea în judeţ a localităţii
Bihardiószeg Bihar megye észak-nyugati ré-
szén 9004,61 hektár területen fekszik, és 7001 la-
kosával a megye egyik legnagyobb településének
számít. A községen átmegy a DN 19 számú ország-
út, a DC 39. számú községi út és az E 671 számú
nemzetközi útvonal. A megyeszékhely Nagyvárad
mindössze 32 km-re van. Az Erdélyi-szigethegy-
ség északi részén, az Érmellék tájegység részeként
a helység a sík- és a dombvidék jellemzőit viseli
magán. A községhez tartozik faluként Jankafalva
és utcaként Kisjanka.
A község változatosan szép helyeket kínál az
ide látogatóknak. A dombvidék találkozása az al-
földdel ez a hely, erdőkkel régi pincékkel a domb-
oldalba ásva. Két duzzasztógát által kialakított ha-
lastó és az Ér völgye várja egyelőre kiaknázatlan
turisztikai lehetőségeivel az érdeklődőket.
A község nevének eredetét több legenda
magyarázza, melyek kiegészítik a tudományos
magyarázatot. A legenda szerint a térség mocsár-
világának egyik szigetén egy diófa állt, melybe
szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok rá-
akaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környé-
kén később település alakult. Egy másik legenda
szerint a szomszédos Egyed monostorának lakói
a törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt
„szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztak
létre. A név etimológiája is diós szegre, zugra utal.
A helység román megnevezése a magyarból szár-
mazik. (Diosig).
Minden magyar iskolában tananyag a község-
hez fűződő Asszonysziget legendája, amely a török
hódoltság ideje alatt hősiesen ellenálló asszonyok-
nak emel emléket. A legenda szerint a mocsárvilág
egy szigetére menekült asszonyok, öregek és gyer-
mekek gólyalábakra állva, testesebb lopótökből
készült töklámpásokkal, ijesztették el a babonás
törököket.
Comuna Diosig se află în partea de nord-vest
a județului Bihor. Are o suprafața totală de 9004,61
ha şi o populaţie de 7001 locuitori - este una din-
tre cele mai mari comune din judeţ. Comuna este
străbătută de DN19, de drumul comunal DC39 și
de drumul european E671 şi se află la 32 km de
Municipiul Oradea. Localitatea are caracteristicile
zonei de câmpie şi deal, fiind parte a Câmpiei şi
Dealurilor de Vest. Din structura comunei fac parte
Ianca Mare - sat şi Ianca Mică - stradă.
Comuna oferă vizitatorilor un peisaj cu pri-
velişti frumoase. Este o zonă de deal şi câmpie, cu
păduri, pivniţe vechi, cu două baraje. De asemenea,
putem aminti Valea Ierului, un loc cu un potenţi-
al turistic ridicat, dar încă neexploatat. Avem şi un
castel vechi din anul 1810 care face parte din istoria
de veacuri a comunei.
Numele comunei are mai multe explicaţii po-
pulare şi ştiinţifice care se completează reciproc:
Conform legendei, pe o insulă, între mlaştinile
din zonă, într-un nuc era bătut un cui. În acest cui
îşi agăţau drumeţii traista; cu timpul, aici s-a format
o aşezare.
O altă legendă spune că, fugind din faţa turcilor
sau a tătarilor, locuitorii din oraşul (sau mănăstirea)
Egyed s-au refugiat într-un loc plin cu nuci și au în-
fiinţat o nouă aşezare. Etimologia numelui trimite
la un loc (în maghiară: szeg, szegelet) plin cu nuci
(în maghiară: dió) - dió+szeg= Diószeg. Denumi-
rea în limba română provine din cea maghiară.
În clasele cu predare în limba maghiară, legen-
da Insula femeilor face parte din textele studiate la
ora de limbă maternă. În vremea turcilor femeile,
copiii şi bătrânii s-au refugiat pe o insulă aflată între
mlaştini. Deoarece erau atacaţi de turci, femeile au
recurs la un şiretlic: au alungat turcii superstiţioşi
urcându-se pe picioroange şi ţinând în mână lămpi
din dovleci (tigve). Turcii s-au speriat şi au fugit.

4. BihardiószegBihardiószeg
4
Bihardiószeg
5
Iskolatörténet évszámokban
Iskolatörténet évszámokban
Istoria învăţământului local în date
A református iskola I-II. osztálya 1931-ből
GrupădeelevidinclaseleI-IIlaŞcoalaReformată
Új iskola
Clădirea nouă a Şcolii
Katolikus leányiskola 1940-es években
O grupă de eleve de la Şcoala Catolică de fete în 1940
Sportcsarnok
Sala de sport
Az új nagyiskola
Clădirea Şcolii
A nagy iskola bejárata
Intrarea principală în Şcoală
Istoria învăţământului local în date
re gyarapodott. A XIX század közepére rendre
katolikus iskola, román nyelvű ortodox felekezeti
iskola és zsidó „zugiskola” alakul. 1885–ben 500
forintos alapítvány létesül 80-100 gyermek óvodai
oktatásáért, szakképzett óvónővel. A XIX. század
végétől a lányok számára 4, a fiúk számára pedig 6
osztály volt kötelező. A 1920 –as évekig két állami
iskola alakult (Jankafalván és Diószegen) 1948-
ban betiltották a felekezeti iskolákat, a községben
3 állami iskola maradt, amik idővel egyesültek.
1958-tól hét, 1964-től pedig nyolc osztály volt kö-
telező úgy a fiúk, mint a lányok számára. 1964-ben
és 2004-ben új iskolák épültek, időközben pedig
leaszfaltozták a sportpályát és fedett sportcsarnok
is épült. Az 1969-1970-es iskolai évtől IX. és X.
osztályok létesültek. 1990 óta a községben I-VIII
osztály működik. Ugyanezen évtől a tanulók VIII.
osztály végén országos tesztet írnak.
Jelenleg a Bihardiószegi 1. számú Általános
Iskola 6 különböző épületben működik román és
magyar tannyelvű osztályokkal illetve óvodai cso-
portokkal. A 728 tanulót és 230 óvodást 55 szak-
képzett pedagógus tanítja.
A helyi iskola több száz éves múltra tekint
vissza. A reformáció előtt az iskola a parókia mel-
lett működött, és az egyedi monostorban vagy a
váradi káptalan iskolájában lehetett továbbtanul-
ni. A XV. századból már adatok vannak három
diószegi peregrinus diákról, akik külföldi egye-
temeken tanultak. A Református Egyház meg-
alakulása után az oktatás nagyobb méreteket öl-
tött. A református iskola a Debreceni Kollégium
filiájaként működött. Egy 1690- es vers a diószegi
iskolát Magyarország legjobb 15 református isko-
lája között említi. A XVII.- XIX. században a fiúk
számára sorra három iskolát alapítottak a város
különböző részein. A lányok kezdetben otthoni
iskolában tanultak, majd 1761-ben és 1794- ben
két leányiskola is alakult. 1785–ben Diószegen
526 iskoláskorú gyermek volt, akikből 208-an
nem jártak iskolába. 1829–től a presbitérium dön-
tése alapján a konfirmáció időpontjáig (vagyis kb.
12 éves korig) minden gyermek iskolaköteles volt.
(„Különben nem eskettetnek meg”). 1823–ban
említik először az iskola „bibliothécáját”. A könyv-
tár 1885-ben 300 kötetet számlál, 1964-ben 3012-
t, mára pedig a könyvtári könyvek száma 13542-
Învăţământul local are o istorie de sute de ani.
Înaintea reformei, şcoala a funcţionat pe lân-
gă parohie, tinerii putând să-şi continue studiile
în mănăstirea din Egyed sau în Şcoala Capitulului
din Oradea. În secolul al XV-lea existau trei pe-
regrini din Diosig care studiau la universități din
străinătate. După înfiinţarea Bisericii Reformate,
învăţământul a luat amploare. Școala reformată
a funcţionat ca filială a Colegiului din Debreţin.
O poezie din 1690 menţionează şcoala din Diosig
ca fiind între cele mai bune cincisprezece şcoli re-
formate din Ungaria. În secolele XVII-XIX , s-au
înfiinţat, pe rând, trei şcoli pentru băieţi în diferite
părţi ale localităţii. La început, fetele învăţau în
şcoli de casă. În 1761 şi în 1794 s-au înfiinţat două
şcoli de fete. În 1785 existau 526 copii de vârstă
şcolară, dintre care 208 nu frecventau cursurile.
În 1829 o hotărâre presbiteriană a decis ca şcoala
să fie obligatorie până la confirmare, adică până
la vârsta de 12 ani. (“Altfel nu vor fi cununaţi“). În
1823 s-a pomenit pentru prima dată despre „bi-
blioteca” şcolii. Aceasta număra 300 de volume în
1885, 3012 volume în 1964, iar în prezent numără
13542 volume. Până la mijlocul secolului al XIX-
lea s-au înființat mai multe școli: una catolică, una
cu predare în limba română, una evreiască “clan-
destină” şi una ortodoxă. În 1885 a luat ființă o
fundaţie care susţinea o grădiniţă cu 80-100 de
copii şi cu educatoare calificată. De la sfârşitul se-
colului al XIX-lea, fetele au urmat 4 clase, iar bă-
ieţii 6, în mod obligatoriu. Până în anii 1920 s-au
înfiinţat şi două şcoli de stat (Ianca Mare, Diosig)..
În 1948 s-au interzis şcolile confesionale, în Dio-
sig funcţionând 3 şcoli de stat. Din 1958 au fost
obligatorii 7 clase, iar din 1964 - 8 clase. În 1964
și în 2004 s-au construit două corpuri de clădire
noi, s-a asfaltat terenul de sport și s-a clădit o sală
modernă de sport. În anul şcolar 1969-1970 s-au
înființat clasele a IX-a şi a X-a. Din 1990, Şcoala
din Diosig funcţionează doar cu clasele I-VIII.
Începând din anul 1999 elevii susţin examene
naționale la sfârşitul clasei a VIII-a.
În prezent Şcoala Gimnazială nr. 1 Comuna
Diosig funcţionează în şase clădiri diferite, cu
clase de predare în limba română şi maghiară,
respectiv cu grupe de grădiniţă. Cei 728 de elevi
şi 230 de preşcolari sunt instruiţi de 55 de cadre
didactice.

5. BihardiószegBihardiószeg
6
Bihardiószeg
7
A mezőgazdaság rövid története
A mezőgazdaság rövid története
Scurtă istorie a agriculturii locale
Aratás a 1960-as években
Seceriş în anii 60
Dinnyeszedés
Recoltă de lebeniţă
Aratók a 60-as években
Oameni la seceriş în anii 60
Modern tengeriszedés
Recoltarea modernă a porumbului
Barackos a kommunizmus idején
Piersicărie de pe vremea comunistă
Búzamező aratás után
Lan de grâu după seceriş
A mindenkori politikai érdekeknek megfele-
lően Diószeg különböző főurak birtokát képezte,
akik minél nagyobb hasznot akartak megvalósíta-
ni. Ilyenformán a török időkben Diószeg “vakuf”,
vagyis kivételezett birtok volt, a Habsburgok
idejében pedig a község a környék legnagyobb
gazdasági hatalmává nőtte ki magát. 1801–ben a
községben 765 családfő volt, 1851-ben pedig 296
jobbágy 246 zsellér, 138 nemes, 118 kézműves és
4 kereskedő. Egy törvény kényszere alatt Zichy
gróf 1857-ben kb. 7774 hold földet osztott ki a
parasztok között. A város összesen 12809 hold
földön gazdálkodott, amiből 664 hold szőlős, 722
hold erdő, 1445 hold legelő és 6912 hold szántó
volt. 1884–ben Diószegen a lakosok tulajdonában
1014 ház, 3940 hold szántó, 947 hold kaszáló és
379 hold szőlős volt. 1922–ben Zichy Tivadar gróf
földjeit kiosztották a parasztok között. 1951 után
a kollektivizálás fokozatosan és csak részben ment
végbe, 39 család nem lépett be. Több gazda ma-
gántársulásba tömörült, a kezdetben létrehozott
termelői szövetkezetek pedig idővel Mezőgaz-
dasági Termelő Szövetkezetekké alakultak, majd
egyesültek. Főleg a gyümölcs- és zöldségtermesz-
tésre, valamint a szeszesital gyártásra fektettek
nagy hangsúlyt, de működött például egy gyógy-
növény termelő és átvevő központ is.
A Diószegi MTSZ 4520 hektáron gazdálko-
dott, ebből 4000 hektáron gabonát és ipari nö-
vényeket, 200 hektáron takarmányt, 20 hektáron
zöldséget, 120 hektáron gyümölcsöt és 180 hek-
táron szőlőt termesztettek. Bár ez a lakosságnak
munkalehetőséget és bőséges jövedelmet jelent, a
község szellemi és kulturális lendülete megtörik.
1990 után megkezdődött a jogtalanul államosított
földek visszamérése, ami mai napig sem fejeződött
be. Pillanatnyilag Diószegen 7 mezőgazdasági tár-
sulás működik, és a lakók többsége számára a me-
zőgazdaság fő- vagy kiegészítő jövedelemforrás.
Conform intereselor politice din trecut,
Diosigul se afla în proprietatea unor moşieri care
s-au străduit să obţină venituri cât mai mari. Ast-
fel, Diosigul a fost o moșie privilegiată („vakuf”)
în vremea turcilor, iar în vremea Habsburgilor a
devenit cea mai mare putere economică din zonă.
În 1801 oraşul avea 765 “capi” de familie. În 1851
erau 296 iobagi, 246 jeleri, 138 nobili, 118 artizani,
4 comercianți. Forţat de o lege, în 1857 contele
Zichy a împărţit între locuitori circa 7774 iugăre
de pământ. Orașul avea o suprafaţă totală de 12809
jugăre, din care 664 jugăre de vie, 722 jugăre de
pădure, 1445 jugăre de păşune şi 6912 jugăre de
teren arabil. În 1884 Diosigul număra 1014 case,
locuitorii deţinând 3940 hectare de teren arabil,
947 hectare de fâneţe şi 379 ha de vie. În 1922 pă-
mânturile contelui Zichy Tivadar au fost împărţite
între ţărani. După 1951 colectivizarea s-a realizat
treptat și parțial, 39 capi de familie n-au intrat
niciodată în CAP. Cooperativele de producție
înființate initial s-au transformat în C.A.P.-uri,
care apoi s-au unit. În anul 1962 s-a înfiinţat o
piersicărie care a dobândit mai târziu un renume
mondial. Accentul s-a pus pe producția de legu-
me, fructe și băuturi spirtoase, dar în acelaşi timp,
în comună a funcționat și un centru de cultivare și
preluare a plantelor medicinale.
C.A.P.-ul Diosig a cultivat 4520 ha: cereale și
plante tehnice pe 4000 ha, furaje pe 200 ha, legu-
me pe 20 ha, pomi fructiferi pe 120 ha și viță de
vie pe 180 ha. Locuitorii aveau, aşadar, locuri de
muncă şi venituri suficiente.
Din 1990 a început retrocedarea pământuri-
lor, dar această procedură nu este finalizată nici
până azi. În prezent, funcționează şapte asociații
agricole și majoritatea locuitorilor au ca ocupație
principală ori ca sursă de venit suplimentară agri-
cultura.
Scurtă istorie a agriculturii locale

6. BihardiószegBihardiószeg
8
Bihardiószeg
9
A szőlészet rövid története
A szőlészet rövid története
Scurtă istorie a viticulturii
Agronómus ház a Zichy kastélyban
Casa Agronomului cu sediul în Castelul Zichy
Diószegi pincesor Petrucz József alkotása
Şirul pivniţelor pictat de Petrucz József
Az egyedi Riparia-telep, 1950.07.19
Plantaţia de Riparia din Egyed 1950
Új telepítés
Plantaţie nouă
A700hl–esnagyhordóaZichypincéből1935-ből
Butoiulde700hldinpivnițeleconteluiZichydin1935
Borkészítéshez használt eszközök
Unelte pentru prelucrarea strugurilor
Scurtă istorie a viticulturii
A XIII. században az Érmelléken a ferences és
Benedek rendi szerzetesek telepítették az első sző-
lőültetvényeket. A XV. században a község lako-
sainak többsége szőlészettel foglalkozott. Diószeg
szőlészetéről az első adat a XVI. századból van.
1665–ben a váradi pasa megtiltja a diószegieknek,
hogy hídpénzt szedjenek azon debreceni lakosok-
tól, akiknek szőlősük van a városban. Tény, hogy a
debreceni polgárok méltóságát nagyban emelte egy
érmelléki szőlős, és hogy szüret napján a civis város
közhivatalai mind bezártak.
A XVIII. században Diószeg a Donath Heissler,
Johann Bronckhorst Gronsveld, Dietrichstein és
Sternberg családok tulajdona, majd 1810-1822
között-ben a Zichy család szerezte meg. 1864-ben
Zichy Ferenc gróf európai hírű szőlőst létesített.
1873-ban a diószegi szőlősök Erdélyben a har-
madik helyet foglalták el terület szempontjából.
1870-ben alapította IX. Zichy Ferenc gróf a Királyi
Vincellérképezdét, ami egészen 1961-ig működött,
amikor is Szilágysomlyóra telepítették. 1878-ban a
párizsi világkiállításon a diószegi bor második he-
lyezett lett. 1884-től egy több, mint 10 éven át tartó
filoxérajárvány végzetesen megpecsételte a diószegi
szőlőtermesztés sorsát. A XX. század elején állami
kezdeményezésre és a gróf közreműködésével meg-
épült a MAT pinceként ismert épület, ami sokáig a
bortermelés bástyája lesz. Az 1922-es földreform
után a grófi szőlős egy részét kiosztották a lako-
sok között. Más részét az állam a Szőlészeti Iskola
rendelkezésére bocsátotta. A kollektivizálás (1951)
után több, mint 180 hektár szőlős a Diószegi MTSZ
birtokába került. Az 1989-es forradalom után a
visszaosztott szőlősöket a tulajdonosok jobbára
kivágták a tapasztalat hiánya és a kilátástalanság
miatt. A község szőlősei eredeti méretük tizedére
csökkentek. 1992-ben a gróf hagyományait követve
újraindult a Zichy Gazdakör, melynek legnagyobb
érdeme Diószeg hivatalos borvidékként való meg-
erősítése és az évente megszervezett nemzetközi
borverseny. 2010–es statisztikai adatok szerint a
községben pillanatnyilag 43 hektárnyi szőlős van.
Az utóbbi időben a szőlészet ismét az érdeklődés
középpontjába került, több új ültetvény is létesült,
ezekről azonban nincsenek konkrét hivatalos ada-
tok. A szőlészek nemcsak a nagyhozamú fajtákat
termesztik, hanem a jobb minőségű, de kisebb
hozamú fajtákat is (pl. bakator) megpróbálják újra-
telepíteni.
Călugării benedicteni şi franciscani au înfiinţat
primele plantaţii de vie în secolul al XIII-lea pe valea
Ierului. Ceva mai târziu, în secolul al XV-lea majori-
tatea locuitorilor din Diosig se ocupau cu viticultura.
Prima atestare a viticulturii în Diosig datează din se-
colul al XVI-lea. În 1665 paşa din Oradea a interzis
colectarea taxei de vamă de la acei locuitori ai oraşului
Debreţin care aveau plantaţii de vie în Diosig. Pre-
stigiul locuitorilor din oraş creştea odată cu achiziţia
unei plantaţii de vie în valea Ierului. În perioada re-
coltării viţei de vie în Debreţin se închideau până şi
instituţiile publice.
În secolul al XVIII-lea Diosig a fost, pe rând,
în proprietatea familiilor Donath Heissler, Johann
Bronckhorst Gronsveld, Dietrichstein și Sternberg, iar
între 1810-1822 familia Zichy a intrat în posesia co-
munei. Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aici
oplantaţiedeviederenumeeuropeanînanul1864. În
1873 viile din Diosig ocupau locul al treilea ca întin-
dereînArdeal.În1870conteleZichyaînfiinţatŞcoala
Viticolă Regală care a fost mutată la Şimleul Silvaniei
în 1961. În 1878 vinul de Diosig a luat premiul II la
expoziţiamondialădinParis.Epidemiadefiloxerădin
1884 a distrus o mare parte a viilor din comună. La
începutul secolului al XX-lea, la iniţiativa statului şi
cu ajutorul contelui, s-a construit clădirea cunoscută
drept “pivniţa MAT”, devenită pentru multă vreme
fortăreaţa producţiei locale de vin. După 1922, viile
din proprietatea Zichy au fost, în parte, împărţite lo-
cuitorilor. O altă parte a fost pusă la dispoziţia şcolii
de vieri. După colectivizare (1951), peste 180 de ha de
vie au intrat în proprietatea C.A.P. Diosig. După Re-
voluţia din 1989, lipsa de perspectivă şi de experienţă
a dus la scăderea suprafeţei cultivate la o zecime faţă
de cea iniţială. În 1992 s-a reînfiinţat Cercul gazdelor,
purtând numele contelui care l-a iniţiat. Cele mai de
seamă merite ale cercului sunt înscrierea Diosigului
printre zonele viticole recunoscute ale României şi or-
ganizarea anuală a unui concurs de vin internaţional.
Conform datelor statistice ale anului 2010, suprafaţa
cultivată cu viţă de vie este de 43 ha. Atenţia agricul-
torilor s-a îndreptat în ultima vreme asupra acestei
ramuriaagriculturiiconcretizându-seprinextinderea
suprafeţelor cultivate ; în privinţa acestor suprafeţe nu
avem însă deocamdată date concrete. Viticultorii pro-
moveazănudoarsoiurileproductive,şipecelecupro-
ducţie mai mică, dar superioare calitativ (ex. rujița).

7. BihardiószegBihardiószeg
10
Bihardiószeg
11
A községkép alakulása
A községkép alakulása
Imaginea comunei în date
Megérkezett a tavasz a szőlőhegyre
A sosit primavara pe deal
Műemlék kút a Polgármesteri Hivatal előtt
Fântâna arteziană din faţa Primăriei
A színjátszó csoport 1960 körül
Trupă de teatru din anii 60
Széchenyi Huszárezred
Trupa Husarilor din Diosig
A templomtér 1941-ben
Parcul din faţa Bisericii Reformate în 1941
A főtér ma
Centrul localităţii în zilele noastre
Imaginea comunei în date
Az első, 1278-as említés után Diószeg sorban
különböző magyarországi illetve erdélyi főnemesi csa-
ládok birtokát képezte. 1333-tól vásártartási joggal ren-
delkezett, tehát mezőváros rangja volt. A XVII. százatól
török uralom következett: a város a váradi basának, az
erdélyi fejedelemnek és Tököly Imre kurucainak adózik.
1661 rendre az erdélyi fejedelem és osztrák főnemesek
birtoka. A XVIII. század első felében megalakul 4 nagy
céh, 1715-1730 között pedig egyre több román család
telepedik le a Románfaluban. 1795 – 1798 között em-
legetik a Medgyessy Pál nyomdáját, ahol kinyomtatták
a debreceni református püspök munkáit is. 1810 után
a Zichy család birtokaként kivirágzik a város mezőgaz-
dasága: a gróf nemzetközi hírű szőlőst telepít (1864),
vincellérképző iskolát alapít (1870), és mintagazda-
ságot hoz létre. A diószegi bor által a párizsi világkiál-
lításon elnyert II. díj, és a kínai császár borrendelése
egyaránt arról árulkodik, hogy a város fénykorát éli. Az
1884-ben kezdődő filoxéra-vész sajnos derékba törte
ezt a felfelé ívelő pályát. Ennek ellenére tudjuk, hogy a
községnek 1900 körül pezsgő kulturális élete van: úri
kaszinó, népkör, temetkezési és kiházasítási egyesület,
takarékpénztár, hitelszövetkezet működik itt, valamint
egy ipartestület, 3 gőzmalom, 3 olajütő, egy téglagyár és
egy kénes vizű termálfürdő. 1910 -től viseli a község a
Bihardiószeg nevet. A Zichy család birtokában levő föl-
deket 1922 után kiosztották a diószegi parasztoknak. A
sikertörténetet még az 1951 utáni kollektivizálás sem
töri meg, hiszen az államosított földeken nemzetközi
hírű barackos és szőlős működött, és a sokféle képpen
hasznosított hatalmas területeken nemcsak a helybeliek,
hanem a környékbeliek is munkát találtak.
Az 1989-es forradalom után visszaszolgáltatott föl-
deken levő ültetvényeket a tapasztalatlan régi/új tulajdo-
nosok nem tudták kihasználni igy kivágták a szőlősöket,
gyümölcsfákat. A hangsúly ismét a gabona- és zöld-
ségtermesztésre tevődött, sőt, fontos termény lett a la-
kosság által csak a XX. század második felére kikísérle-
tezett dinnye is.
A község lakói igyekeznek megfelelni a mai kor
kihívásainak is. Különösen a fiatalok esetében érezhető
egy nyitás a modernebb szakmák felé. Ez új kihívás elé
állítja a község felelős vezetőit: lehetőségeket kell terem-
teni fiataljainknak, hogy ne menjenek el.
Az ittlétet vonzóvá teszi a sokrétű kulturális aján-
lat is, ami napról napra bővül. A gyermekek számára
színjátszó kör, sportkörök és többféle tánckör működik
a különböző intézmények keretén belül. A református
egyház kórusa, a Széchenyi István Hagyományörző Hu-
szárszázad, az Európai Borlovagrend Érmelléki Legá-
tusának megalakulása, a testvérkapcsolatok, az évente
megrendezett borverseny és a rengeteg eseményt felölelő
Diószegi napok mind azt mutatják, hogy a község keresi
helyét a nagyvilágban, és nyitott mindenféle együttmű-
ködésre.
La prima atestare documentară, în 1278, Diosigul se
afla în proprietatea unor familii de nobili din Ungaria sau
Transilvania. În 1333 Diosigul a primit dreptul de a orga-
niza târguri, adică a devenit oraş. Din secolul al XVII-lea a
urmat supremaţia turcească: oraşul plătea tribut paşei din
Oradea, principelui Transilvaniei şi curuţilor lui Tököly
Emeric. După 1661 Diosigul a fost, pe rând, în proprie-
tatea principelui Transilvaniei și a unor nobili austrieci.
În prima jumătate a secolului al XVIII-lea s-au înființat
patru bresle mari, iar între 1715-1730 pe teritoriul satului
român de azi s-au stabilit din ce în ce mai multe familii
de români. Între 1795 – 1798 în tipografia din Diosig a
lui Medgyessy Pal s-au tipărit și lucrările episcopului re-
format din Debreţin. După 1810, oraşul aflat în posesia
contelui Zichy, a înflorit: se înfiinţează o plantaţie de vie
de renume europeană (1864), o Şcoala Viticolă (1870) şi
o fermă model. Comanda de vin a împăratului Chinei şi
premiul al II-lea obţinut de vinul de Diosig la expoziţia
mondială din Paris demonstrează că oraşul îşi trăia epoca
de glorie. Din păcate, epidemia de filoxeră din 1884 a pus
capăt dezvoltării. Cu toate acestea, ştim că în jurul anului
1900 aici exista o viaţă culturală înfloritoare: au apărut un
cazinou nobiliar, un cerc popular, o asociaţie de înmor-
mântare şi de căsătorie, o casă de economii, o cooperativă
de credit, o societate de mici meseriași, trei mori cu aburi,
trei mori de ulei, o fabrică de cărămidă şi o baie termală
cu apă sulfuroasă. În 1910 comuna a preluat numele de
Bihardiószeg/Diosig, Bihor. După 1922 pământurile mo-
şiereşti au fost împărţite țăranilor. Progresul comunei n-a
încetinit nici după colectivizarea de după 1951. Pe terenu-
rile colectivizate s-a înfiinţat o piersicărie şi o vie de renu-
me mondial, iar pe terenurile exploatate variat locuitorii
şi-au găsit locuri de muncă.
După revoluţia din 1989 pământurile au fost retro-
cedate proprietarilor. Plantaţiile de piersici şi de vie au
scăzut la o zecime faţă de suprafaţa iniţială din cauza lip-
sei de perspectivă şi de experienţă. Interesul s-a orientat
spre producţia de cereale şi de legume. Un rol important
a dobândit şi pepenele cultivat de locuitori abia din a
doua parte a secolului XX.
Locuitorii comunei încearcă să facă faţă şi cerinţelor
vremurilor de azi. Se observă o deschidere către meserii-
le moderne, mai ales în rândul tinerilor. Acest fapt este o
provocare pentru conducătorii comunei: trebuie să ofere
oportunităţi pentru a împiedica plecarea acestora.
Viaţa în comună a devenit mai atrăgătoare datorită
preocupărilor culturale multiple, diversificate pe zi ce
trece. În cadrul diferitelor instituţii funcţionează cer-
curi de artă dramatică, sportive şi de dans pentru copii.
Această comună îşi caută locul în lume şi este deschisă
colaborărilor, fapt demonstrat de organizaţiile şi activi-
tăţile socio-culturale precum Corul Bisericii Reformate,
Regimentul de Husari „Széchenyi István”, Cavalerii Vi-
nului, legăturile de parteneriat cu diferite ţări, concursul
de vin organizat anual, precum şi Zilele Diosigului şi un
şir de alte evenimente culturale .

8. BihardiószegBihardiószeg
12
Bihardiószeg
13
Akikre büszkék vagyunk
Akikre büszkék vagyunk
Cu cine ne putem mândri?
Petrucz József festménye Bocskai István fejedelemről
Pictură cu Bocskai István, realizată de Petrucz József
Adrian AncaSzéchenyi emléktábla a Polgármesteri hivatal falán
Placă memorială a lui Széchenyi Istvan
Radu IgazsagSimonyi Óbester emléktábla
Placa memorială a lui Simonyi Óbester
Pater Teodor- Viorel
Cu cine ne putem mândri?
Bocskai István erdélyi fejedelem 1604-ben győztes csatát ví-
vott a Diószeg melletti Nyúzóvölgyben a Habsburg hadsereg ellen.
Diószegi Kis István 1635-ben született Diószegen aki 1668-93
között helyi református lelkipásztor majd 1693-tól a tiszántúli ke-
rület püspöke lesz.
KovácsMeléciusz1707-benszületettaMakedóniaiNeryustán
az első ismert görögkatolikus pap Diószegen, 1748-ban az unitusok
(görög katolikusok) első püspöke lesz.
Diószegen katonáskodott 1817-18 között Simonyi óbester a
legendás hírű huszártiszt.
Széchenyi István gróf, a IV. Hessen-Homburg Huszárezred
hadnagya a mai polgármesteri hivatal épületében levő kaszárnyá-
ban élt 1821-1825 között.
Egy pince falára vagy a hegyaljai temető egyik sírjánál írta
1843 október 11-31 között itt szinészkedő Petőfi Sándor a „Kisfu-
rulyám szomorúfűz ága” című versét.
Diószegen keresztelték 1820 körül Irinyi Jánost, a biztonsági
gyufa feltalálóját és Irinyi Józsefet a márciusi 12 pont fogalmazóját.
1809-ben Bihardiószegen született Kis Pál a szabadságharc
egyik vitéz tábornoka. Leininngen–Westerburg Károly dandár
parancsnokkal való párbajáról mintázta Jókai a Baradlay fivérek
párbaját.
1836 körül itt született Dobos Gábor, az Érmellék félelmetes
hírű betyárja.
Erdőháti Géza (1910 Nagyvárad-2003 Diószeg) évtizedekig
diószeg fényképésze.
1917 szeptember 27-én Bihardiószegen született Mikecs Lász-
ló, a híres csángókutató.
IX. Zichy Ferenc gróf 1922 előtt európai hírű mintagazdasá-
got hozott létre Diószegen
Boieriu Romulus 1931-től a Diószegi Szőlészeti Iskola általá-
nos műveltség tanára volt.
NaghiMartin1934 után a Román utcai ortodox templom plé-
bánosa. Az 1940. szeptember 4-i fegyveres konfliktusban megvédte
a község lakóit.
Bogdan Gavril (szül. 1891) tanító és iskolaigazgató volt.
A szőlészet szerelmeseként megkapott 8 holdat a Zichy család
szőlőjéből.
Horváth Júlia (szül. 1933) újságírónő az Előre napilap főszer-
kesztő-helyettese volt, majd a külpolitikai rovat munkatársa.
Az 1945-ben született Pater Teodor Viorel ma is élő szob-
rász, a Romániai Képzőművészek Egyesületének tagja. Díjai kö-
zül érdemes kiemelni az Elnöki Hivatal által odaítélt Kulturális
Érdemrendet.
Vorzsák Álmos (szül. 1945) közgazdász, a Iaşi-i Műegyetem
adjunktusa volt, most a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegye-
tem tanára.
Tolnai István (szül. 1948) a temesvári Műszaki Főiskola ad-
junktusa volt, most a Királyhágómelléki Református Egyházke-
rület tanügyi előadó-tanácsosa, az egyházkerületben különböző
funkciókat tölt be.
Radu Vasile Igazsag (szül. 1953) képzőművész, rajzfilmkészí-
tő,filmrendezőésfényképész.ABukarestiMűvészetiEgyetemtaná-
ra, a Romániai Képzőművészek Egyesületének és a Román Filmesek
Egyesületének tagja.
Itt töltötte gyermekéveit Márkus János (1955 Szilágyzovány)
zenész, zeneszerző, szövegíró, hangszerkészítő és a régi hangszerek
európa rangú szakértője.
Dr.Szabó József (szül.1974) újszülött-gyógyász szakorvos,
amatőr helytörténész
Adrian Anca (szül.1976) a kolozsvári CFR focicsapatának
kapitánya volt, mikor a csapat 2008-ban elnyerte a bajnoki címet.
Dintre personalităţile care fac cinste localităţii amintim câteva:
În anul 1604 Principele Transilvaniei, Bocskai István a
purtat o bătălie victorioasă împotriva armatei habsburgice, lângă
Diosig.
Diószegi Kis István (n. 1635) a fost preot reformat la
Diosig, apoi episcop al Eparhiei Reformate de peste Tisa.
Kovács Meléciusz (n. 1707 Neryusta, Macedonia) a fost
primul preot greco-catolic cunoscut al Diosigului și primul
episcop al greco-catolicilor.
Între 1817-1818 la Diosig şi-a făcut serviciul militar
legendarul general Simonyi József, „cel mai curajos husar”.
Contele Szécsenyi István, locotenent major al celui de-al IV-
lea Regiment de Husari Hessen-Homburg a activat în garnizoana
din clădirea de azi a Primăriei.între anii 1821-1825.
În 1843 poetul Petőfi Sándor, membrul unei trupe de actori,
a scris o poezie pe peretele unei pivniţe din localitate.
Aici au fost botezați în jurul anului 1820 Irinyi Janos,
inventatorul chibritului cu aprindere sigură și Irinyi József,
redactorul Proclamaţiei în 12 puncte din martie 1848.
În 1809 s-a născut aici Kis Pál, viteazul general din revoluția
din 1848.
Tot aici s-a născut în jurul anului 1836 Dobos Gábor,
legendarul haiduc din Valea Ierului.
Erdőháti Géza (1910-2003) a fost fotograful Diosigului
timp de mai multe decenii.
Mikecs László, născut în Diosig în anul 1917., a cercetat
viața și istoria ceangăilor.
Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aici o
gospodărie-model de renume european (înainte de 1922).
Boieriu Romulus a fost profesor de cultură generală al
Şcolii Viticole din Diosig începând cu anul 1931.
Naghi Martin a fost preot paroh al Bisericii Ortodoxe din
Strada Înfrăţirii din anul 1934. A salvat viaţa locuitorilor comunei
în incidentul armat care a avut loc în 4 septembrie 1940.
Bogdan Gavril (n.1891) a fost învăţător şi director de
şcoală. Fiind pasionat de viticultură, a primit din proprietatea
Zichy 8 jugăre de vie.
Ziarista Horváth Júlia (n.1933) a fost redactorul- şef -adjunct
al ziarului Előre, apoi colaborator la rubrica „politică externă”.
Pater Teodor Viorel (n.1945) este sculptor, membru al
Uniunii Artiştilor Plastici din România. A obţinut mai multe
premii printre care Medalia Meritul Cultural conferit de
Preşedinţia României.
Economistul Vorzsák Álmos (n.1945) este autor de cărţi
de specialitate, profesor al Universităţii Babeş-Bolyai din Cluj
Napoca.
Tolnai István (n.1948) a fost lector al Universităţii
Politehnice din Timişoara. În prezent este conferenţiar-consilier
al Episcopiei Reformate de pe lângă Piatra Craiului, deţinând
diferite funcţii.
Radu Vasile Igazsag (n.1953) este artist plastic, regizor de
filme de animaţie, fotograf. Predă la Academia de Arte Bucureşti
şi este membru al Uniunii Artiştilor Plastici din România şi al
Uniunii Cineaştilor din România.
Aici a copilărit Márkus János (n. 1955) muzician,
compozitor, lutier și specialist de rang european în instrumentelor
muzicale vechi.
Dr. Szabó József (n. 1974) este medic neonatolog, pasionat
de istoria locală.
Adrian Anca (n.1976) a fost căpitanul echipei de fotbal
CFR Cluj, formaţie cu care a obţinut titlul de „Campion al
României” în 2008.

9. BihardiószegBihardiószeg
14
Bihardiószeg
15
Foglalkozások, mesterségek
Foglalkozások, mesterségek
Meserii şi ocupaţii
A malom épülete 1912-ben
Clădirea Morii în 1912
Vályogtégla készítés
Producerea de vaiogă
A szövetkezet boltjai
Magazinele Cooperaţiei
Varroda a kommunizmus idején
Secţie de croitorie în perioada comunistă
A szövetkezet cukrászati laboratóriuma
Laboratorul cofetăriei
Az első cukrászda 1960-as évek második fele
Prima cofetărie din localitate în anii ‘60
Meserii şi ocupaţii
După ce secole de-a rândul Diosigul a con-
stituit proprietate a unor moşieri din agricultură,
în prima parte a secolului al XVIII-lea au apărut
breslele – croitorii, cizmarii, blănarii şi negustorii
greci, ca urmare a dezvoltărilor tehnologice şi in-
dustriale. Avem date despre tipografia din Diosig
încă din 1785, iar din 1857 se ştie că au existat 70
de meseriaşi care erau membri ai breslei şi 48 care
nu erau. În jurul anului 1900 funcţionau în oraş: o
societate de mici meseriași, trei mori cu abur, trei
mori de ulei şi o fabrică de cărămidă.
În epoca comunistă a existat o cooperativă de
consum care a cuprins mai multe ramuri econo-
mice. Industria a fost reprezentată prin ateliere de
croitorie, de textile şi de încălţăminte. Comerţul
era reprezentat prin magazine mixte sau speciali-
zate. Locuitorii s-au putut bucura de servicii pre-
cum: coafură şi frizerie, atelier foto, ceasornicărie
etc.
În prezent, în comună funcţionează două
fabrici de încălţăminte, o fabrică de mobilă şi o
croitorie. Majoritatea locuitorilor lucrează în agri-
cultură (ca activitate principală sau ca o sursă de
venit suplimentară). Mulţi dintre locuitori fac na-
veta în municipiul Oradea. Din cauza moderniză-
rii economiei, ocupaţiile tradiţionale au fost aban-
donate, fiind practicate doar de unele persoane în
vârstă, mai mult ca hobby. Se mai confecţionează
butoaie, mături şi gârtene. Cărămida nearsă este
produsă mai ales de către rromi.
Miután évszázadokon át a mezőgazdaság volt
Diószeg legfőbb jövedelmi forrása, a XVIII. szá-
zadban bekövetkezett technikai és ipari fejlődés
folyományaként megalakult a cipészek, szabók,
szűcsök és görög kereskedők céhe. 1785-ből a
község nyomdájáról van adat, egy 1857-es adat
szerint pedig a községben 70 céhes és 48 kontár
iparos volt. 1900 körül a városban volt ipartestü-
let, ezen kívül pedig 3 gőzmalom, 3 olajütő gyár és
egy téglagyár.
A kommunizmus ideje alatt a különböző gaz-
dasági ágak fogyasztói szövetkezetbe tömörültek.
Az ipart a szabóműhelyek, varrodák és cipőgyárak
képviselték, a kereskedelem pedig vegyes üzletek-
ben valamint szaküzletekben folyt. A szolgáltatá-
sokat borbélyműhely és fodrászat, fényképész-sza-
lon, órás stb. képviselte.
Jelenleg a községben két cipőgyár, egy bútor-
gyár és egy varroda működik. A lakosok többsége
fő- vagy mellékfoglalkozásként mezőgazdasággal
foglalkozik. Nagy százaléka a lakosoknak Nagy-
váradra ingázik. A gazdaság modernizálódása mi-
att egyre jobban visszaszorulnak a hagyományos
mesterségek, többnyire hobbi szinten gyakorolják
idős emberek. Akad még hordókészítő, seprűkötő
és csigacsináló. A lincselés (padlótapasztás) és az
agyagtégla készítés is él még, jobbára a roma la-
kosság körében.

10. BihardiószegBihardiószeg
16
Bihardiószeg
17
Kulturális élet
Kulturális élet
Viaţa culturală
Emlékszikla a csata helyszinén
Stâncă comemorativă la locul Bătăliei lui Bocskai
Szömörce néptáncegyüttes
Trupa de dans Szömörce
A román tánccsoport
Ansamblu folcloric românesc
Nemzetközi bográcsfőző verseny
Concurs internaţional de ceaune
Boné András kurucezred
Trupa soldaţilor Boné András
Fogathajtó verseny
Concurs de atelaje
Viaţa culturală
Bihardiószeg lakói számára mindig fontos volt
a kultúra. Már a XIX. században létezett színjátszó
kör, népkör és úri kaszinó. Napjainkban nyilván-
valóan szerteágazóbb a kulturális érdeklődés. Az
események legtöbbje magánkezdeményezésből
nőtte ki magát. A borverseny és a szüreti bál a
lakosok életmódjához kötődő hagyományok.
Várdai József és Rittner Tibor kezdeményezésére
a szőlősgazdák egy része csatlakozott az Európai
Borlovagrend Érmelléki Legátusához. Emellett
évente megrendezik a Diószegi napokat, változa-
tos kulturális és sporteseményekkel, köztük a fo-
gathajtó verseny, a motorkerékpár verseny, külön-
böző sportvetélkedők, a helyi művészek kiállítása,
helyi tehetségek bemutatkozása, népzenei és pop/
rock koncertek, bográcsfőző verseny. Mindezt le-
nyűgöző tűzijáték zárja.
A református egyház 2012-ben heted-
szerre rendezte meg Bocskay István fejedelem
1604 október 15-i habsburgok elleni győztes
nyúzóvölgyi vallási- művelődési- történeti nép-
ünnepélyt. Szintén a református egyház kereté-
ben működik az Asók István kórus és a Mazsola
amatőr színtársulat, a baptista közösség pedig
fúvószenekart és pengetős zenekart működtet. A
Szömörce néptáncegyüttes 2012-ben ünnepel-
te fennállásának 20. évfordulóját. A Széchenyi
István Hagyományörző Huszárszázad, Gellért
Gyula református lelkész kezdeményezésével
2010-ben alakult. A fiatalok számára emellett re-
mek lehetőséget jelent a Tini Dance Center és a
román Néptáncegyüttes.
Cultura a fost dintotdeauna o preocupare im-
portantă a locuitorilor din Diosig. Încă din secolul
al XIX-lea a existat o trupă de teatru, un cerc po-
pular şi un cazinou nobiliar.
În prezent, preocupările culturale s-au diver-
sificat. La baza celor mai multe evenimente cultu-
rale stau iniţiative individuale. Concursul de vin
şi Balul strugurilor se leagă de modul de viaţă al
locuitorilor şi se organizează anual. La iniţiativa
domnilor Várdai József și Rittner Tibor, o mare
parte a viticultorilor s-a alăturat Ordinului Euro-
pean al Cavalerilor Vinului.
Anual se organizează Zilele Diosigului, o
serie de activităţi culturale şi sportive. Se organi-
zează expoziţii ale artiştilor plastici amatori locali,
prezentarea talentelor locale, interpreţi de muzică
populară şi pop/rock, concerte. Apoi, se desfăşoa-
ră concursul de atelaje, de motociclete, competiţii
sportive, concurs de ceaune. Totul se încheie cu
un impresionant foc de artificii.
Biserica Reformată a organizat în 2012 a VII-a
ediţie a reconstituirii bătăliei din valea Nyúzó în
amintirea bătăliei victorioase purtate de Bocskay
Istvan împotriva Habsburgilor în 15 octombrie
1604. În cadrul bisericii reformate funcţionează
un cor şi o trupă de teatru, iar biserica baptistă are
fanfară și orchestră de mandoline.
Trupa de dansuri populare Szömörce a împli-
nit 20 de ani de existenţă în 2012. În anul 2010 s-a
înfiinţat detaşamentul de husari Széchenyi István
la inițiativa preotului reformat Gellért Gyula. Pen-
tru tineret există trupa de dansuri moderne Tini
Dance Center şi Ansamblul Folcloric Românesc.

11. BihardiószegBihardiószeg
18
Bihardiószeg
19
Templomok és műemlékek
Templomok és műemlékek
Biserici şi monumente
Református templom
Biserica Reformată
Pünkösdista templom
Biserica Penticostală
Horea utcai ortodox templom
Biserica Ortodoxă de pe strada Horea
Înfrățirii utcai ortodox templom és feszület
Biserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii şi troiţa
Katolikus templom
Biserica Romano-Catolică
Baptista imaház
Biserica Baptistă
Biserici şi monumente
A református templom 1609-ben épült, a gyüle-
kezet 1340 aktív tagot számlál. A templom belső falain
emléktáblákat helyeztek el Diószegi Kis István püspök,
illetve az 1604-es nyúzóvölgyi győztes csata tiszteletére.
Szintén a csata tiszteletére 2003-ban a templom udvarán
kopjafát állítottak. Ugyanitt található Bocskay István
2004-ben készítet bronz mellszobra, az 1848-1849-es
szabadságharc áldozatai emlékére 1990-ben állítot kop-
jafa, és a születés szabadságáért 2011-ben állított kopjafa.
A templom előtt második világháborús emlékmű talál-
ható, valamint Kossuth Lajosnak az 1896-ban Gerenday
Béla által készített mellszobra, ami első volt Erdélyben a
maga nemében.
A „román falusi” ortodox templom 1781-ben
épült. A templomhoz 1824-ben tornyot építettek. A
templom legértékesebb kegytárgyai a festett ikonokkal
díszített oltár és a faragott székek. A templom udvarán,
egy 2010-ben emelt feszület található, a közelében pe-
dig az 1940. szeptember 4-i fegyveres incidensben hősi
halált halt katona emlékére emelt emlékkereszt látható.
A római katolikus templom 1936-ban épült. Az
1725-ből datált, majd eredeti jellegét megőrizve 1770-
ben, 1895-ben és 1965-ben felújított plébánia a templom
mellett található. A gyülekezeti tagok száma 340. A plé-
bánia belső falain Simonyi József (2005) és Mikecs Lász-
ló (2003) tiszteletére elhelyezett emléktáblák találhatók.
A Horea utcai ortodox templom A Mihai Viteazul
nevét viselő ortodox templom falai 1938-1940 között
épültek fel, de ekkor a gyülekezeti tagok Dél-Erdélybe
való kitoloncolása miatt a munkálatok leálltak. Ma a
templom a román nemzeti önérzet legméltóságteljesebb
műemlék értékű kifejezője. 2004-ben fekete márvány-
ból műemléket emeltek az „1940-1945-ös észak-erdélyi
hősök és menekültek tiszteletére”. A műemlékkel Lazăr
Dumitru hadnagy emléke előtt is tisztelegnek.
A román pünkösdista templom 1955-ben épült
és ugyanazon évben, december 16-án szentelték fel. Az
évek során az épületet restaurálták és megnagyobbí-
tották. Jelenleg a pünkösdista közösség 200 felnőttből
és 100 gyerekből áll. A közösség a szokásos istentisz-
teleteken kívül evangelizációs találkozásokat, ifjúsági
foglalkozásokat, fiataloknak való keresztény táborokat
is szervez. Ezen kívül Moldvába és Ukrajnába utaznak
evangelizációs misszióba.
A magyar baptista templom 1906-ban épült, ak-
kor Közép-Európa legnagyobb baptista imaháza volt. A
közösség pillanatnyilag 100 tagot számlál, akik a község
egyetlen fúvószenekarát éltetik.
A Hetednapot Ünneplő Adventista Gyülekezet
temploma. Az adventista gyülekezet 1940 óta létezik,
pillanatnyilag 307 tagot számlál.
Biserica Reformată a fost construită în anul 1609.
Pe pereţii interiori ai bisericii se găsesc plăci comemo-
rative ale episcopului Diószegi Kiss István şi ale bătăliei
din Diosig şi Álmosd (1604). În anul 2003 s-a ridicat în
curte un stâlp funerar dedicat memoriei aceleiaşi bă-
tălii. Tot aici se află bustul lui Bocskay István, realizat
în 2004, stâlpul funerar al eroilor din războiul pentru
independență din 1848-1849, realizat din lemn în 1990
şi un stâlp-memento pentru dreptul de a (se) naşte. În
faţa bisericii se află monumentul soldaţilor căzuţi în al
doilea război mondial şi bustul lui Kossuth Lajos realizat
de Gerenday Béla în 1896. Comunitatea reformată nu-
mără 1340 de enoriaşi activi.
Biserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii a fost con-
struită în 1781. În 1824 aceastei noi biserici i s-a adăugat un
turn. Obiectele de valoare din biserică sunt iconostasul cu
toate icoanele pictate pe placaj şi scaunele de lemn sculptat.
În curte se află o troiţă ridicată în 2010, iar în apropierea
acestei biserici se află o cruce comemorativă a soldaţilor
români morţi în incidentul armat din 4 septembrie 1940.
Biserica are un număr de 376 de enoriaşi.
Biserica Romano-Catolică a fost construită în anul
1936, având plebania în vecinătatea bisericii. Construită
din anul 1725, plebania a fost renovată în anii 1770,1895
şi în 1965, conservându-se forma originală. Pe pereţii
interiori ai plebaniei se găsesc plăci comemorative ale lui
Simonyi József (2005) şi Mikecs László (2003). Are un
număr de 340 enoriaşi.
Biserica Ortodoxă Mihai Viteazul (din strada Horea)
s-a construit între 1938-1940. Lucrările au fost întrerupte
în perioada 1940-1945, când familiile de români au fost
deportate din comună. Astăzi, biserica se prezintă ca cel
mai măreţ monument ce s-a ridicat aici de la înfăptuirea
idealului naţional. În 2004 s-a ridicat „Monumentul eroilor
şi refugiaţilor din Ardealul de Nord, 1940-1945”. Acesta este
din marmură neagră şi îl comemorează pe ofiţerul român
căzut la datorie, Lazăr Dumitru.
Biserica Penticostală Română construită şi inagurată
în 1955, a fost a fost restaurată şi mărită de-a lungul anilor.
În prezent, comunitatea acestei biserici numără aproxima-
tiv 200 membri majori şi 100 de copii. Dintre preocupările
comunităţii amintim organizarea serviciilor obişnuite din
timpul şi de la sfârşitul săptămânii, organizarea unor ser-
vicii de evanghelizare, întâlniri de tineret, tabere creştine
pentru tineri şi copii precum şi misiuni de evanghelizare în
Moldova şi Ucraina.
Biserica Baptistă Maghiară a fost construită în 1906.
Comunitatea numără 100 de enoriaşi. În localitate, este sin-
gura biserică cu fanfară.
Biserica Adventistă de ziua a Şaptea din strada Mi-
hai Viteazul. Comunitatea adventistă există din 1940 în
Diosig. În prezent are 307 membri.

12. BihardiószegBihardiószeg
20
Bihardiószeg
21
Partnerkapcsolatok
Partnerkapcsolatok
Parteneriate
Diós települések találkozója / Întâlnirea cu
localităţile care au structura dio in denumire
Rékásiésdiószegigazdák
RecăşeniilaDiosig
Diószeg standja a Diós települések találkozóján
Standul reprezentativ al Diosigului
Szlovákiai Diószeg
Sladkoviciovo
Felvonulás Fontenay utcáin
Marş al delegaţiei reprezentative la Fontenay
Sladkoviciovo - szlovákiai Diószeg
Parteneriatul cu slovacii Sladkoviciovo-Diosig
Parteneriate
Az 1989-es forradalom után községünk is, ki-
tekintve a nagyvilágba, partnerkapcsolatokat ala-
kított ki Európa több helységével. Legfontosabb
és leghosszabb mind közül a francia Fontenay-le-
Comte településsel való testvérkapcsolat, ami 1990-
ben kezdődött. A kapcsolat kezdetben a francia
részről felajánlott és ideszállított segélycsomagok
átvételéből állott, de időközben elmélyült, tapasz-
talatcserévé fejlődött, melynek keretében gazdasági
és kulturális jellegű találkozások, sportvetélkedők
is szerveződtek. A két település vezetősége évente
megszervezi egymás kölcsönös meglátogatását, ál-
talában a befogadó helység jeles eseményein esemé-
nyein, ami az utóbbi időben francia részről jelentős
anyagi támogatasokban nyilvánult meg az iskola
fejlesztését illetően. Ilyenformán ez a kapcsolat al-
kalmat szül valóban tartalmas és hasznos személyes
és közösségi kapcsolatok kialakítására, hatalmas
elégtételt jelentve így mindkét fél számára.
Partnerkapcsolat alakult ki a névrokonság
alapján a szlovákiai Diószeggel (Sládkovičovo),
valamint a néhány kilométerre fekvő magyaror-
szági Álmosddal és Létavértessel. A kapcsolat
többnyire a helységek ünnepnapján megszervezett
közös tevékenységekben áll, de a szomszédos ma-
gyarországi településekkel több határon átnyúló
együttműködési programban is részt veszünk. A
legfrissebb parterkapcsolatunk a Temes megyei
Rékás várossal köttetett egy szőlősgazdáknak szó-
ló pályázat eredményeként.
Különlegesebb kulturális partnerség alakult ki
Közép- és Délkelet-Európa többségükben magya-
rok lakta Diós előnevű települései között, melyek
évente más-más helyszínnel szerveznek találkozót.
După Revoluţia din 1989, localitatea
noastră a dezvoltat parteneriate cu mai multe
localităţi din ţările Europei. Cel mai important
şi mai îndelungat este parteneriatul cu localitatea
franceză Fontenay-le-Comte, care a început în
1990. Dacă la început, contactul consta doar în
oferirea şi aducerea unor ajutoare de către partea
franceză, pe parcurs, relaţiile s-au aprofundat,
creându-se adevărate schimburi de experienţă şi
întâlniri cultural-sportive. În fiecare an au fost
realizate diferite vizite reciproce alternative din
partea celor două părţi, prilejuite în special de
sărbătorirea zilelor localităţilor respective sau
de alte evenimente (festivaluri internaţionale
în Franţa), culminând in ultima perioada cu
importante investiţii materiale ale părţii franceze
în infrastructura şcolară a Diosigului. Aşadar,
parteneriatul Diosig-Fontenay-le-Comte este un
prilej de interacţiune şi dezvoltare interpersonală
din care ambele părţi au multe de câştigat.
Celelalte parteneriate s-au desfăşurat între
comuna noastră şi localităţile Sládkovičovo din
Slovacia, Álmosd şi Létavértes din Ungaria. Şi
acestea au la bază principiul interacţiunii şi al
înfrăţirii şi constau, în principal, în activităţi
comune desfăşurate cu ocazia zilelor acestor
localităţi. De asemenea, între cele două localităţi
învecinate din Ungaria şi localitatea noastră se
derulează mai multe proiecte comune în cadrul
unui Program de Cooperare Transfrontalieră
Ungaria-România. Cel mai recent parteneriat îl
avem cu oraşul Recaş din Judeţul Timiş.
Un parteneriat cultural inedit se desfăşoară
anual între zece localităţi cu populaţie majoritară
maghiară din Europa centrală şi de sud-est, care
au în comun particula dio- ( magh. dio= nucă) în
denumirea localităţii.

13. BihardiószegBihardiószeg
22
Bihardiószeg
23
A Pro Diosig Egyesület
A Pro Diosig Egyesület
Asociaţia Pro Diosig
Delegația pentru Franța din 2010
A Francia országba induló delegáció 2010-ből
Európai körút
Excursie prin Europa
Tánccsoport Franciaországban
Trupa de dans în Franţa
Napköziotthonos óvoda
Grădiniţă cu program prelungit
Talalkozó Fontenay vezetőségével
Întâlnire oficială la Fontenay
Francia nyelvkurzus
Curs de limba franceză
Asociaţia Pro Diosig
A Pro Diosig Egyesület 2001-ben alakult.
Az egyesület célkitűzései között szerepel a község
infrastruktúrájának fejlesztése, az Európai Unió
által finanszírozott programok keretében meg-
szerzett támogatásokból, szponzorizálásokból és
adományokból létrehozott anyagi bázisból. Ha-
sonlóan fontos cél a kulturális és sportesemények
szervezése, anyagi bázis megteremtése a szociális
problémák enyhítésére, a szociális problémával
küszködő fiatalok és családok segítése, az egyesü-
let alaptevékenységének megfelelő bel- és külföldi
tevékenységek szervezése, együttműködés más
bel- és külföldi civil szervezetekkel, karitatív tevé-
kenységek megszervezése. Az egyesületnek célja
hozzájárulni a község fejlődéséhez minden téren,
az anyagi lehetőségei által megengedett mérték-
ben.
Az egyesület tartja a hagyományos kapcso-
latot francia testvérvárosunkkal, Fontenay-le-
Comte-tal. Ez a kapcsolat Diószegre irányítja
Európa figyelmét azáltal, hogy keretében európai
közpénzekből finanszírozott nemzetközi kulturá-
Asociaţia Pro Diosig a fost fondată în
2001. Printre obiectivele Asociației se numără asi-
gurarea bazei materiale prin obţinerea de fonduri
din sponsorizări, donaţii, programe finanţate de
către Uniunea Europeană în vederea creării unei
baze materiale pentru dezvoltarea infrastructurii
comunei, organizarea de spectacole şi activităţi
cultural-sportive, crearea unei baze materiale în
vederea ameliorării problemelor sociale, ajutora-
rea familiilor şi a tinerilor cu probleme sociale,
organizarea unor activităţi interne, internaţionale
şi colaborarea cu alte formaţiuni civile din ţară şi
de peste hotare pe teme de interes comun specific
activității de bază a asociaţiei, organizarea unor
acţiuni de caritate. Asociaţia încearcă să-şi aducă
aportul la dezvoltarea localităţii sub toate aspecte-
le ei, în limita pe care o impune disponibilitatea
ei financiară .
Asociaţia realizează menţinerea relaţiei
tradiţionale care există între Diosig şi oraşul fran-
cez înfrăţit Fontenay le Comte, relaţie care eviden-
ţiază Diosigul pe harta Europei prin participarea
la festivaluri internaţionale cultural- sportive rea-
lis és sporteseményeken veszünk részt.
A helyi iskolával kötött egyezség értelmében az
egyesület külföldi alapokból nagy összegű anyagi
befektetéseket eszközölt az iskolai infrastruktúra
és saját anyagi bázisának fejlesztésére (hosszabbí-
tott programú óvoda beindítása). A vakációkban
nemzetközi kirándulásokat, francia nyelvkurzust
és néptáncműhelyt szervez, valamint lehetősé-
get biztosít francia nemzetközi táborokban való
részvételre. Az egyesület anyagilag támogatja a
magyarországi nemzetközi kiállításokon való
részvételt. Ilyen célra befolyt külföldi (francia) ala-
pokból támogatja az anyagilag hátrányos helyzetű
tanulókat, fogadja a külországi (Franciaország,
Magyarország) hivatalos küldöttségeket, elősegíti
a kulturális cserét a partnertelepülések és a község
lakói között. Támogatja a Diószegi napok kultu-
rális rendezvénysorozatot, illetve szponzorizálja
az évente megszervezett, hagyománnyá nemesült
borversenyt, ami a község egyik legjelentősebb
népszerűsítési lehetősége.
lizate prin proiecte cu finanţare europeană.
Prin acordul de parteneriat încheiat cu
Şcoala din Diosig asociaţia aduce şcolii şi comu-
nităţii importante investiţii materiale din fonduri
externe în infrastructura şcolară (dotarea materi-
ala a Grădiniţei cu program prelungit), în dotări
materiale din fondurile asociaţiei, în organizarea
de excursii internaţionale şi ansambluri folclorice
pentru copii şi tineri, cursuri de limba franceză în
perioada vacanţei, posibilitatea de a participa la
tabere internaţionale de vară în Franţa etc. Mai
putem adăuga sprijinul pentru participarea la ex-
poziţii internaţionale în Ungaria, sprijin material
extern (Franţa) rezultat din programe de solida-
ritate pentru categorii de elevi defavorizaţi din
punct de vedere material, primirea de delegaţii
străine (Franţa ,Ungaria) şi favorizarea schimbu-
rilor culturale cu localnicii din Diosig, sprijin în
organizarea festivalului „Zilele Diosigului”, spon-
sorizarea evenimentului de promovare a localităţii
prin Concursul de vinuri, devenit o tradiţie pen-
tru specificul local.

14. 24
Balogh Julianna Patricia
Banu Georgian Amelian
Blaj Bianca
Bodó Judit
Böszörményi Krisztina
Copos Cristina
Cotuțiu Larisa
Covaci Alexandru Beniamin
Daróczi Alexandra
Dávid Bernadett
Dume Andreea
Fazekas Mátyás
Fodor Tamás
Füzesi Henrietta
Glița Lavinia
Glita Valentina
Gulyás Anita
Gulyás Melitta
Hendre Patricia
Ilica Teodora
Iojiban Matei
Kéri Andrea
Krasznai Csaba
Laza Tamara
Meleg Nóra
Mészáros Boglárka
Mihuț Teodora
Monenciu Andreea
Murgu Angéla Nicoleta
Nagy Blanka Eszter
Nagy Krisztina
Pavel Roxana
Rațiu Nadina Réka
Reștea Gabriela
Sándor Hajnalka
Scurt Daiana
Șereș Alina
Știube Ionuț
Takács Andrea
Tiliță Mădălina
Tirluța Oana
Tóth Sándor
Varga Dorottya
A szerkesztői csapat tagjai
Membrii echipei de redacţie
Magyar szöveg / Versiunea în limba maghiară::
Román szöveg / Versiunea în limba română:
Fényképek / Fotografii:
A munkában részt vevő tanulók névsora / Lista
elevilor din echipă:
Durkó Irén, Dr. Szabó József, Zsidó Piroska
Negoiţă Veronica Codruţa, Olah Mirela
Fehér Arthur, Dr. Szabó József digitális fotóarchívuma / Arhiva digitală
personală a Dr. Szabó József

15. Mulţumiri
Adresăm mulţumiri pe această cale tuturor celor care
s-au implicat în realizarea materialului de faţă:
•• Instituţiilor care ne-au sprijinit cu locaţii, consilie-
re de specialitate și contribuții financiare cum ar fi
Primăria Comunei Diosig și primarul Mados Attila,
Consiliul Județean Bihor, Şcoala Gimnazială Nr 1.,
comuna Diosig, Asociatia Pro-Diosig şi Biblioteca
Judeţeană Gheorghe Şincai, Oradea.
•• Specialiştilor din diferite domenii cu care am avut
tangenţă, care ne-au susţinut pentru a aduce ma-
terialul adunat de elevi la un standard calitativ
corespunzător: doamnei director Borbáth Gizella-
Gyöngyvér pentru sfaturile privind redactarea şi
design-ul materialului; doamnei profesoare Nagy
Katalin pentru informaţiile despre folclorul local;
domnului profesor Bancsik Barnabás pentru îndru-
mări; viticultorului Dávid György, artiştilor plastici
locali Olah Daniel şi Petrucz József.
•• Tuturor celor care, sacrificându-şi timpul liber ne-
au ajutat, precum şi celor care au avut amabilitatea
de a acorda interviuri elevilor din echipa noastră.
Köszönetnyilvánítás
Ez úton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek,
aki hozzájárult a jelen kiadvány létrehozásához:
•• Azon intézményeknek, melyek szaktanácsadással,
hellyel, eszközökkel és anyagi hozzájáruással se-
gítették munkánkat: Bihardiószeg Polgármesteri
Hivatalának és Mados Attila polgármester úrnak, a
Bihar Megyei Tanácsnak, a Bihardiószegi 1. számú
Általános Iskolának, a Pro-Diosig Egyesületnek és a
nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárnak.
•• Azon szakembereknek, akik önzetlenül segítettek
abban, hogy a többnyire tanulók által összegyűjtött
anyagot megfelelő szakmai színvonalra emelhessük:
Borbáth Gizella Gyöngyvér iskolaigazgató-nőnek
szerkesztői tapasztalatainak megosztásáért; Nagy
Katalin nyugdíjas tanárnőnek a helyi folklórról szol-
gáltatott információkért; Bancsik Barnabás nyugdí-
jas tanárúrnak útbaizagításaiért; Dávid György sző-
lésznek, valamint Oláh Dániel és Petrucz József helyi
képzőművészeknek.
•• Mindazoknak, akik szabadidejüket feláldozva baráti
segítséget nyújtottak és akik interjút adtak a csapa-
tunkba tartozó diákoknak.