1. A valóságshow története és pszichológiája 12.C C csoport Siba Csaba Márk, Taksonyi Orsolya, Hegedűs Katalin, Juhász Nikolett, Bódi Barbara
2.
3. Van azonban egy másik nézetis, mely szerint a nézőkre a bent lakókkal való érzelmi azonosulás, illetve önmaguknak az eseményekbe helyettesítése gyakorol erős hatást.
12. A falvakban a legnagyobb a nézetség, míg Budapesten mérsékeltebb.
13. A szakmunkások inkább a BB-t nézik, az iskolázottabbak a VV-t, mégis a BB népszerűbbnek tűnik.
14. 30-39 évesen fordultak elsősorban a valóságműsorok felé, de a 13-17 évesek között is elterjedt.
15.
16. A kísérlet célja és módszerei A kutatást az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete finanszírozta, hogy magyarázatot találjon a haditengerészet és a tengerészgyalogság börtöneiben tapasztalható különbségekre. A résztvevőket újsághirdetés alapján toborozták, melyben napi 15 dollárt ajánlottak fel részvételükért egy kéthetes „börtönszimuláció”-ban. A 70 jelentkező közül aztán Zimbardo és csapata kiválasztott 24 egészségesnek, illetve pszichológiailag stabilnak ítélt résztvevőt, akik túlnyomórészt fehér, középosztálybeli fiatal férfiak voltak. A csoportot véletlenszerűen felosztották két egyforma létszámú részre, „rabokra” és „őrökre”.
17. Eredmények A kísérlet hamar veszélyessé kezdett válni. A rabok az őrök megalázó bánásmódjának hatására súlyos emocionális zavarok jeleit kezdték mutatni. Az első, viszonylag eseménytelen nap után a második napon lázadás tört ki. Az őrök önkéntes túlórát vállalva dolgoztak azon, hogy megtörjék a lázadást, a kutatók közvetlen felügyelete nélkül. Az őrök, botjaikat és egy poroltót használva le tudták gyűrni a magukat a cellájukban elbarikádozó rabok ellenállását. Ezután a cellákat „jó cellákra” és „rossz cellákra” osztották fel, hogy megosszák és egymás ellen fordítsák a rabokat, illetve hogy elhitessék velük, hogy „besúgók” vannak köztük. A kísérlet során több őr is egyre durvábban, egyenesen szadista módon viselkedett – főleg éjjelente, mikor azt hitték, hogy az őket figyelő kamerák ki vannak kapcsolva. Az őrök mintegy harmada mutatott „valódi” szadista viselkedést. A börtönőrök többsége csalódott volt, mikor a kísérletet idő előtt fel kellett függeszteni. A foglyok akut emocionális zavarokat kezdtek mutatni. Egyikük egész testén pszichoszomatikus kiütéseket kapott, miután megtudta, hogy elutasították feltételes szabadlábra helyezésére beadott kérelmét. Először Zimbardo ezek után sem akarta elengedni, mivel azt gondolta, hogy a megbetegedés a szabadulás érdekében bevetett trükk csupán. Két foglyot is olyan súlyos trauma ért, hogy a kísérlet vége előtt el kellett engedni őket
18. A valóságshow története 1999-ben indult Hollandiában. Ennek alapján gyártotta a TV2 a „saját” Big Brother-jét. A show lényege, hogy az egy házba bezárt, a főnyereményért és a sorsukról döntő nézők kegyeiért küzdő, egymással szoros közelségben élő „átlagemberek” mindennapjait mutassa be. Ugyanezt az alaphelyzetet valósította meg az RTL Klub is saját készítésű műsorában, a Való Világban. A hollandok a névválasztással is a nem létező intimitásra akartak utalni. A Nagy Testvér lételemét képező manipuláció azonban homályban maradt, a szereplők és a közönség között közvetítő műsorkészítők szerepére nem reflektált a műsor. Az orwelli párhuzam alapján kisebb bizonytalanság alakulhat ki azzal kapcsolatban, hogy ki is valójában a Nagy Testvér . A szereplők számára kétségtelenül a nézők jelentik a Nagy Testvért.
20. Élete Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek. Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol 5évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.
23. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Visszavitték a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége elmenekültek az országból.
24. Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése - ha lehet - még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik.