1. • Közepes nagyságú Fülesbagoly
bagoly, testhossza
25-37
centiméter, szárnyfe
sztávolsága 90-100
centiméter,
testtömege 220-370
gramm közötti. Jól
látható tollfülekkel
és nagy ,
narancsvörös
szemekkel
rendelkezik.

2. Tojásai
Általában 4-6 tojást szokott
lerakni

3. Teste
• Rozsdabarna tollai hosszanti fekete foltokkal tarkított.
Előretekintő szemét tollkoszorú veszi körül,
áramvonalas teste van, de nem testhez simuló mert
sokszor felborzolja.

4. • A költési időszak áprilisban kezdődik,
de még májusban is tart, de enyhe
teleken a párok már korában
kialakulnak. Fészket nem építenek,
előszeretettel használják az
A talált fészkük
elhagyatott varjúfészkeket. A hím
jelöli ki a területet, de a tojó választja
ki az alkalmas fészket. A fészekből
akár el is zavarja a tulajdonost. A
fészek helye változó, lehet magasan
lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon
is. A fészekbe a tojást március
második felében vagy április elején
rak le. Ezeken 27-28 napig kotlik a
tojó, az eleséget a hím hordja. A kikelt
fehér pihés apróságokat a tojó
melegíti. Az elején csak a hím látja el
élelemmel a családot. A fiókák 2
hetes kora után a tojó is vadászik. A
fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki.
Háromhetesen hagyják el a fészket.
Bár még nem tudnak repülni,
ugrándoznak, majd este hívó
hangjukkal jelzik hollétüket. Egy
hónapos koruk után tudnak repülni és
szüleik egész önállósodásukig etetik
őket. Fiókái fészeklakók. Szigorúan
védett madár!!!!

5. Tömeges megjelenésük

6. Ragadozó madár. Rágcsálókkal tá
plálkozik, Ezekre nyílt területeken
vadászik. Szétbontott köpetei
ezek koponyáival van tele. Havas
Testfelépítése, és
teleken mindig több madarat,
főleg verebeket fog.
Lesőhelyérőlcsap le az észrevett
életmódja
zsákmányra, de éjszaka, hallás
után is vadászik. Október végén,
novemberben kisebb-nagyobb
csoportokba verődve, 8–10, de
néha akár 80–100 példány is
együtt tölti a napot. Nyugodtan
pihennek tűlevelűeken, gyakran
városok, falvak belterületén álló
lucfenyőkön. Ha nem zavarják
őket, évről évre felkeresik a
helyeket. A hímek párzási időben
a nappalt a fészek közelében
töltik fákon vagy bokrokon,
ahonnan szemmel tudják tartani
a fészket is. Néha csupán
embermagasságban ül, és ha úgy
haladunk el mellette, hogy azt
hiszi, nem vettük észre nem repül
el, csak nagy szemeivel kíséri
minden mozdulatunkat. A telelő
csoport a tél végéig, március
elejéig marad együtt, majd
párokra bomlik. Horgas, éles és
hegyes csőre kiváló fegyver. A
lábával fogva tartott áldozatát
ezzel veri agyon. A táplálék
megkeresésében
hallása és látása segíti.

7. Előfordulásuk
• Európában, Ázsi
ában és Észak-
Amerikában költ.
Neve ellenére
kerüli a nagy,
zárt erdőket, kis
erdőfoltokban,
folyóárterekben,
parkokban, öreg
temetőkben
telepszik meg.

8. • Egy felnőtt, kifejlett európai vörös
róka testhossza általában 100 és 130 A Vörös róka
centiméter közt változik, ebből a farok
35-40 centiméter, magassága 35-38
centiméter. Testtömege általában 6 és
10 kg között van. Bár testfelépítése
rendkívül vékony és karcsú, sűrű és
tömött bundája miatt jóval
testesebbnek látszik. Alakja közismert
és jellegzetes, közepes termetű
kutyára hasonlít, lábai rövidek.
Bundája alapszíne vöröses-
rozsdabarna; az állat alsó része, farka
vége, toroktájéka, ajka és pofája alsó
része szürkésfehér, mancsa, füle és
orra fekete színű. Szeme narancssárga
(a kölyköké kék), a macskáéhoz
hasonlatos ovális pupillával. A hímek
általában véve nagyobbak, erősebb
felépítésűek, mint a nőstények.
• A vörös róka a rókák legismertebb és
egyúttal a nem legnagyobb termetű
faja. Aránylag kicsiny felső tépőfogai
különböztetik meg; életmódja
többnyire magányos.

9. • Párzás idején a nőstényért
küzdenek. Küzdelmük
A rókák egy évben csak
egyszer szaporodnak, ez az
időszak az ún. Koslatás,
nálunk tél közepére
(január, február) tehető. A
kan rókák ilyenkor
hatalmas területeket
járnak be szukák után
kutatva, és hangok
(vonítás), illetve szagok
(melyet a farkuk alatt
található ún.
"ibolyamirigy" áraszt)
segítségével találják meg
egymást. A párzás
többnyire február közepén
történik, majd a szuka 50-
52 nap vemhesség után
általában 4-7 kölyköt hoz
világra (ez a szám ettől
kevesebb, de akár 12 is
lehet).

10. Kotorékuk
• A nőstények a
kotorékban
elevenen
szülnek, tehát
kölykei
elevenen
jönnek a
világra.

11. • Táplálkozását tekintve,
ahogyan a rókák általában, a
vörös róka sem válogatós.
Táplálkozásuk
Mindenre vadászik, amit el
tud kapni: a fiatal őzgidáktól
kezdve az apró bogarakig.
Legszívesebben mégis az apró
rágcsálókat, egereket,
pockokat kedveli, amelyek
változatos étrendjének közel
felét teszik ki. Emellett dögevő
is, és szívesen megeszi a
madarak fészkeiből kifosztott
tojásokat, de a különböző
gyümölcsöket, bogyókat,
egyéb növényi táplálékokat
sem veti meg. A városok,
falvak közelében élő rókák
sokszor "kukáznak",
fogyasztják az ember által
kidobott ételmaradékokat.
• Többek közt ennek a
változatos étrendnek
köszönhetően képesek
nagyon sok helyen megélni,
az adott környezet
élővilágához alkalmazkodni.

12. • Csaknem teljes Európában és
Ázsiában, Észak-Amerikában, Afrika
északi partvidékén, és Ausztráliában
is megtalálható. A szélsőséges
éghajlati övezeteket, és a tengerszint
Elterjeszkedésük
felett 3000 méternél magasabban
fekvő területeket leszámítva
gyakorlatilag bárhol képes megélni.
Élőhelye változatos, mely lehet akár
fás-erdős, akár dombos vagy sík
terület. Még az ember közvetlen
közelében, falvakban, városokban is
megtelepedett.
• A vörös róka a legelterjedtebb
szárazföldi ragadozó..
• Óriási elterjedési területén kívül
betelepítették Ausztráliába is, ahol
kiválóan meghonosodott. A tájidegen
vörös róka számtalan
őshonos erszényes faj drasztikus
megritkulásában illetve néhány faj
kihalásában is nagy szerepet játszott.
Ausztráliába eredetileg a szintén
betelepített és a mezőgazdaságra
nézve katasztrofális hatású
üregi,nyúl megritkítása miatt
telepítették be, de a rókák számára
könnyebb zsákmányt jelentettek és
jelentenek ma is az ilyen
ragadozókhoz hozzá nem szokott
erszényesek.
•