Bologna Folyamat (diplomavédés) Minden reformot megfelelő előkészítésnek kell megelőznie, így bízom benne, hogy az Európai Felsőoktatási Térség nem esik áldozatul az elkapkodott, kampányszerű kialakí-tásnak. Fontos mérlegelni, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel a kezdetben kitűzött célt, azaz a versenyképesség javítását maximális mértékben, ámde a legkevesebb áldo-zattal és ráfordítással lehet megvalósítani. Dolgozatomból jól látható, hogy vannak olyan eredményei a reformoknak, amelyek kezdenek elrugaszkodni a sorbonne-i négyek álmaitól is. A másik oldalról közelítve viszont az eredeti gondolatoknak is léteznek olyan részei, amelyek még így 2011-ben is csak a vágyak tárgyát képezik. Az is jól lát-szik, hogy az eddigi eredmények – amelyek az 1999-es állapotoktól már nagyon messze járnak – hatalmas erőfeszítések árán valósultak meg, így köszönet illeti azokat, akik tevékenyen részt vettek a reformok megvalósításában. Munkám során befektetési tanácsadókat képzek. A pénzügyi döntésekkel kapcsolat-ban a tankönyvek sok szituáció kezelésére megtanítanak bennünket, de a gyakorlatban sajnos akadnak olyan alkalmak, amik egész mások, mint az elképzeléseink. Egy ilyen helyzetben alakult ki az a mondás szakmai berkekben, hogy „nincs rossz befektetés, csak túl rövid futamidő”. A szakdolgozat készítése alatt két gazdasági válságot is lehe-tőségem volt megélni, így gyakran ez a mondás járt a fejemben, de nemcsak a pénz-ügyek, hanem a Bologna Folyamat vonatkozásában is. A hipotézisek vizsgálatakor be kellett látnom, hogy időt kell adni a reformok kibontakozásának, mert egyelőre sok te-rületen csak romlott a helyzet. Számos országban úgy látják, hogy a változtatásokkal egyelőre csak rontottak a felsőoktatáson és a mobilitás tekintetében ezt a számok is alá-támasztják. Bőven van azonban ok a bizakodásra is, és kitartó, következetes hozzáállás-sal, valamint a helyzetünk helyes értékelésével közelebb kerülhetünk az eredeti célhoz. Úgy érzem, hogy a hallgatói mobilitás mérésével kapcsolatos kutatásaim legfőbb eredménye is pont az, hogy a nehézkes adatgyűjtés ellenére is sikerült a számításokkal megállapítani, hogy hol tartunk, és merre haladtunk eddig. Bízom benne, hogy ehhez hasonló egzakt vizsgálatokkal az EFT országai nem tévednek majd el úgy, mint a ko-rábbi Lewis Carroll idézetben szereplő Aliz.

1. Hallgatói mobilitás a
Bologna Folyamatban
A hallgatói mobilitás mérése
Szerző: Kovács Gergely
Szak: Gazdálkodási Szakos Közgazdász Tanári,
Kiegészítő alapképzés, esti tagozat
Témavezető: Dobó István

2. Témaválasztás
A versenyképesség építőkövei
Versenyhelyzetünket az alábbi pozíciókkal, illetve
változásaik irányával jellemezhetjük:
-
piaci pozíció (piacpotenciál és részesedés),
műszaki – technikai pozíció (innovációs szint),
humán pozíció (képzett és gyakorlott munkaerő),
gazdasági pozíció (tőkeerő).
Szoros összefüggésben vannak egymással!
Fejlesztésük alapja az oktatás (kutatás) tartalma és
színvonala!
Forrás: Dr. Gyöngyösy Zoltán – Az egyetemi oktatás és a versenyképesség 2006

3. A szakdolgozat főbb részei
• A Bologna Folyamat bemutatása:
– Múlt: történeti áttekintés.
– Jelen: Bologna Process Stocktaking.
– Jövő: Európai Felsőoktatási Térség 2020.
• A hallgatói mobilitás mérése:
3,00%
– Esettanulmány.
– Hallgatói nézőpont.
ALB: Albánia
CYP: Ciprus
GRE: Görögország
HUN: Magyarország
IRL: Írország
ISL: Izla nd
SR: Szlovákia
javuló mobilitási ráta
romló mobilitási ráta
kék betű : átlag felett
piros betű : átlag alatt
2,50%
– Miért mérjük a hallgatói mobilitást?
– Hogyan mérjük a hallgatói mobilitást?
– Hipotézisek vizsgálata – mérési eredmények.
• Kitekintés:
CYP 2008
2,75%
N agyon komoly akadály
2,25%
2,00%
1,75%
1,50%
1,25%
CYP 1999
1,00%
ISL 1999
0,75%
átlag 1999
átlag 2008
IRL 2008
0,25%
ALB 1999
SR 1999 HUN 1999
0,00%
Komoly akadály
ISL 2008
GRE 1999
SR 2008 IRL 1999
ALB 2008
0,50%
0
5000
10000
15000
Kis akadály
Külföldi tanulmányok hazai elismerésének hiánya/ nehézsége
10
A küldő intézményben az oktatók nem motiválják a mobilitást
7
7
0%
33
19
11
Hiányos információ a külföldi tanulmányi lehetőségekről
30000
N em jelent akadályt
14
N yelvi problémák
A külföldi oktatás minőségének eltérése a hazaitól
25000
40
Finanszírozás hiánya
GRE 2008
HUN 2008
20000
34
19
40000
16
28
36
9 2
31
20
33
36
45000
N em válaszolt
34
30
21
35000
2
7
25
31
30
2
5
9
1 0% 2 0 % 30 % 4 0% 5 0% 60 % 7 0% 8 0% 90% 1 00 %

4. Lenne szíves megmondani, merre kell
mennem?
Az attól függ, hová akarsz jutni felelte a Fakutya.
Ó, az egészen mindegy - mondta
Alice.
Akkor az is egészen mindegy, hogy
merre mégy - mondta a Fakutya. Csak menj, menj, ameddig...
Ameddig valahová el nem jutok fejezte be Alice.
Valahová okvetlen eljutsz - mondta a
Fakutya -, ha elég sokáig mégy.
Lewis Carroll
Alice Csodaországban

5. Mi is az a Bologna Folyamat?
Bologna Folyamat:
Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi
reformfolyamat.
Főbb célkitűzések:
– új, összehasonlítható képzési rendszer
bevezetése;
– a felsőoktatás két képzési ciklusra osztása
(„undergraduate” és „graduate”);
– mobilitás az oktatásban, a képzésben és a
munkaerőpiacon a tanulmányok és
képesítések elismerésével;
– esélyegyenlőség biztosítása;
– együttműködés a minőségbiztosításban;
– az európai vonatkozású ismeretek
terjesztésének támogatása.
Forrás: Bolognai Nyilatkozat 1999 alapján

6. Bologna Process Stocktaking
Forrás: Bologna Process Stocktaking 2005-2007-2009

7. Bologna Process Stocktaking
4,20
4,10
4,00
2005
3,90
2007
3,80
2009
3,70
3,60
3,50
Minőségbiztosítás
Fokozatok
kiépítése
Forrás: Bologna Process Stocktaking 2005-2007-2009 alapján, saját szerkesztés
Elismerés
Összesítve

8. Kihívások az EFT kialakítása során
Forrás: Bologna Process Stocktaking 2007: 46

9. Hallgatói mobilitás
“A
nemzetközi
hallgatói
mobilitás
bármilyen típusú nemzetközi mozgás,
amely
egy
hallgató
felsőoktatási
programja alatt – és azzal kapcsolatban –
történik meg. A távollét időtartama akár
egy rövid tanulmányúttól egy egész –
diplomát adó – képzés teljes hosszáig
terjedhet.”
Forrás: Higher Education Funding Council for England 2004 – saját fordítás

10. A hallgatói mobilitás mérése
Milyen indikátorokat érdemes használni?
S.M.A.R.T. feltételek
• Specific,
• Measurable,
• Achievable,
• Relevant,
• Time-related.
•
•
•
•
•
Jellegzetes,
Mérhető,
Elérhető,
Lényeges,
Időszerű.
Miről gyűjtsünk adatokat? - Irány:
Mit érdemes mérni?
• hallgatói létszám;
Teljes hallgatói létszámadatok begyűjtése;
– beáramló hallgatók (származás
• hallgatók által idegen intézményben
szerint);
töltött idő;
– kiáramló kurzusok;
• megkezdett hallgatók (cél szerint).
Hol gyűjtsünk adatokat? - Lokalizáció:
• sikeresen elvégzett kurzusok;
– az egész világ;
• kifizetett tandíj összege;
– kontinensekre összege;
• kifizetett ösztöndíjvonatkozó bontás;
országonként;
• a–mobilizált hallgatók nemek szerinti
bontása;
– Intézményenként (esetleg
szakonként).
• a mobilizált hallgatók életkora;
Milyen szintű képzésről gyűjtsünk adatokat?
• stb...
– BSc, MSc, Ph.D., MBA, stb…
Az adatok begyűjtésének „ára” nem haladhatja meg
az általuk nyert információ értékét!

11. Számítások*
Indikátor:
“mobilitási ráta”=
kiáramló hallgatók létszáma
a vizsgált ország teljes népessége
Az EFT egy főre jutó GDP átlaga (1999):
A mobilitási ráta átlaga (1999):
Az EFT egy főre jutó GDP átlaga (2008):
A mobilitási ráta átlaga (2008):
~15 816,53 USD
~0,2240%
~25 517,92 USD
~0,2833%
⇓
mobilitási ráta átlaga (1999) / egy főre jutó GDP átlaga (1999) =
~0,0000141606%/USD
⇓
„elvárt mobilitási ráta” (1999) = GDP/fő * 0,0000141606%/USD
*Sajnálatos módon nem volt adat Andorráról, a Szentszékről, Liechtensteinről és Montenegróról, így
ezen országokat nem vettem figyelembe a számítások során.
Az adatok forrása: UNESCO Institute for Statistics; http://stats.uis.unesco.org

12. „Gazdaság vs. Mobilitás” 2008
0,80%
ISL
Ciprus
Lichtenstein
Luxemburg
0,70%
ALB
0,60%
0,50%
SR
MOL
0,40%
IRL
BHV
0,30%
MAC
BU
átlag
EST
0,20%
GRE
LIT
GRU
ARM
0,10%
MLI
LAT
SRB
AZE
UKR
SWE
ROM
SLO
POR
HUN
TUR
CZ
RUS
ITA
ESP
AUT
FIN
GER
BEL
DEN
FRA
GBR
SUI
NED
0,00%
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
40000
45000

13. Mobilitási ráták 1999/2008
Legjobbak és legrosszabbak + Magyarország
3,00%
CYP 2008
ALB: Albánia
CYP: Ciprus
GRE: Görögország
H : Magyarország
UN
I : Írország
RL
I : Izland
SL
SR: Szlovákia
javuló mobilitási ráta
romló mobilitási ráta
kék betű : átlag felett
piros betű : átlag alatt
2,75%
2,50%
2,25%
2,00%
1,75%
1,50%
1,25%
CYP 1999
1,00%
ISL 1999
0,75%
GRE 1999
SR 2008
ALB 2008
0,50%
ISL 2008
átlag 1999
IRL 1999
átlag 2008
IRL 2008
0,25%
ALB 1999
SR 1999 HUN 1999
0,00%
0
5000
10000
15000
HUN 2008
20000
Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 1999-2008
25000
GRE 2008
30000
35000
40000
45000

14. H1: A fejlett országokban (magas GDP/Fő) magasabb a
mobilitási ráta (mobil hallgatók aránya a teljes lakosságon
belül), mint a kevésbé fejlett országokban.
Megoszlás az összes
vizsgált ország számának
arányában
(N=42)
1999
2008
Átlagon felüli mobilitási
rátával rendelkező
országok aránya a
csoporton belül
GDP átlag
feletti országok
csoportja
50,00%
28,57%
GDP átlag
alatti országok
csoportja
50,00%
9,52%
GDP átlag
feletti országok
csoportja
45,24%
21,05%
GDP átlag
alatti országok
csoportja
54,76%
26,09%
A H1 hipotézis 1999-ben még megállta a helyét, de 2008-ban már nem.
Ezen a téren a gazdaságilag kevésbé fejlett országok profitáltak a Bologna Folyamatból!
Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 1999-2008

15. H2: A gazdasági fejlődéssel nem
egyenesen arányos a mobilitási ráta
alakulása.
A H2 hipotézis szempontjából a következő számítások mérvadóak:
•
Az országok átlagos adatainak felhasználásával megkapjuk az
átlagos mobilitási ráta és az egy főre jutó GDP átlagának arányát:
mobilitási ráta átlaga / egy főre jutó GDP átlaga (1999) = ~ 0,0000141606%/USD
mobilitási ráta átlaga / egy főre jutó GDP átlaga (2008) = ~ 0,0000111038%/USD
•
Az adatok alapján levonható az a következtetés, hogy 1999 és 2008
között az egy főre jutó GDP a vizsgált országok átlagát tekintve
nagyobb ütemben nőtt, mint a mobilitási ráta.
Ezzel a H2 hipotézist igazoltnak tekinthetjük.

16. Mobilizált hallgatói létszámadatok
(maximum 5000-10000 fő/év)
10000
9000
Csehország (1999) +9,42%
8000
Grúzia (2005) +5,20%
7000
Azerbajdzsán (2005) +21,13%
6000
Litv ánia (1999) +9,00%
5000
Magy arország (1999) +0,87%
Luxemburg (1999) +1,61%
4000
Örmény ország (2005) +15,64%
3000
Dánia (1999) -2,85%
2000
Szlov énia (1999) +3,04%
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
1000
H3: A Bologna Folyamatban részt vevő országokból kiáramló hallgatók száma a folyamathoz való
csatlakozást követő években nőtt.
Pl.: Dániában nem!
Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 2011

17. Kutatásom fő tanulságai:
• A Bologna Folyamatban részt vevő országok
közül 25 tudta növelni kiáramló mobilitási
mutatóját a csatlakozás óta.
• A Bologna Folyamatban részt vevő országok
közül 14 teljesít jobban, mint azt a gazdasági
ereje alapján feltételezhető volna.
• Tény, hogy a Bologna Folyamatban részt vevő
egyes országokból kiáramló hallgatók száma
1999 és 2008 között 587.831-ről 726.828-ra nőtt
(+23,65%).

18. Kitekintés – Hallgatói nézőpont
A külföldi tanulmányok akadályai a magyar hallgatók körében:
N agyon komoly akadály
Komoly akadály
Kis akadály
N em jelent akadályt
40
Finanszírozás hiánya
14
N yelvi problémák
Külföldi tanulmányok hazai elismerésének hiánya/ nehézsége
19
11
Hiányos információ a külföldi tanulmányi lehetőségekről
10
21
A küldő intézményben az oktatók nem motiválják a mobilitást
7
19
Forrás: The Gallup Organization 2009: 87-97 – saját fordítás
20
33
36
36
9 2
31
28
30
7
16
34
34
A külföldi oktatás minőségének eltérése a hazaitól
0%
33
N em válaszolt
2
7
25
31
30
2
5
9
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

19. Esettanulmány - Salzburg
• Probléma:
Salzburgban 2011-ben több német diák pályázott a
korlátos egyetemi férőhelyekre, mint hazai, így nagy az
esélye, hogy a felvételi után is többségben maradnak a
külföldiek.
• Megoldási alternatívák:
– kvótarendszer a felsőoktatásban;
– „diszkriminatív” felvételi vizsga;
– tandíj (esetleg kizárólag a külföldi hallgatóknak);
– a képzési költségek országok közötti elszámolása;
– a végzett hallgatók „röghöz kötése”:
• jogi út: elvándorlás tiltása a végzés utáni évekre;
• anyagi: képzési költségek utólagos megtérítése.
Forrás: http://www.szervuszausztria.hu/ausztriadiakelet/szervuszausztria-oktatas-egyetemek-nemet-osztrak-vita-81473.html?print=1 Lekérdezve: 2011.10.21.

20. Hallgatói szerződés - Magyarország
Probléma:
Sok külföldre vándorló fiatal munkavállaló (pl.: orvosok).
Megoldás?
Részösztöndíjban / teljes állami támogatásban részesülő
hallgatók „röghöz kötése”.
Diploma megszerzését követő 20 évben legalább a
tanulmányi éveik kétszeresének megfelelő időt
magyarországi munkavégzéssel kell, hogy töltsenek!
Amennyiben ez nem valósul meg, a hallgató az állam által
finanszírozott
képzési
költségek
kamatos
visszafizetésére kényszerül.
Forrás: www.hook.hu

21. Összefoglalva…
A Bologna folyamat résztvevői nagy utat tettek meg
egy közös alapokon nyugvó felsőoktatási rendszer
fejlesztése felé, de a célok és az elérésükhöz
szükséges lépések (újra)definiálása nélkül sajnos
nincsenek jobb helyzetben, mint Alice az
elágazásnál...
…és addig is; ahogy a Fakutya mondaná: „szinte
mindegy, hogy merre indulnak el”…

22. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!