The wonderful Budapest

1. A Csodálatos Budapest

2. A „ 0 ” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai ‘0’ karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egy számjegyű főútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es és a 11-es főutak kilométereit is innen számolják. http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=fba5296f-2c48-44a2-baf6-8f3b1b5e5859

3. A nulla kilométer kő és a Sikló

4. Budapest Magyarország fővárosa http://www.slideshare.net/kapitan/magyarok-budapest

5. http://www.slideshare.net/kapitan/magyarorszg-parlamentje-3287244

7. Andrássy út Korábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca) a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-as évektől egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), később Herminenplatz (Hermina tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között Maurergasse (Kőmíves utca). A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956. októberétől Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, 1990-től Andrássy út. http://www.budapestiutcak.com/Andrassy/Andrassy_hun.html?&sphereID=1

8. Andrássy út

9. 1896 2001 Földalatti Omnibusz

10. A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan . http://www.budapestiutcak.com/Andrassy/ugyfel/Opera/Opera_hun.html

12. Az épület magán viseli a 20. század történelmét. Az épület volt a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom bejegyzett székhelye, majd az 1950-es években az ÁVH székháza, amelyhez pincebörtön kapcsolódott. A 2002. február 24-i megnyitó ünnepségre Zbigniew Brzezinski a következő üzenetet küldte: „A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű intézményesített gonoszságra.

13. http://budapestiutcak.com/Hopon-hopoff/budapest-hop-on-hop-off-3d-virtualis-tura.html?&sphereID=135

15. Millenniumi Emlékmű a Hősök tere Keleti oldalán http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti

16. Szépművészeti múzeum a Hősök tere Északi oldalán http://www.szepmuveszeti.hu/

17. Műcsarnok a Hősök tere Déli oldalán http://www.mucsarnok.hu/

24. Szent István bazilika http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php#tourism

26. A Gresham palota A Gresham Palota A Greshem Palota Gresham palota Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság. Az épülethomlokzat közepe a Lánchíd középvonalában helyezkedik el, a negyedik emeletről egyenes rálátást nyújt a Várhegy 350 m hosszú alagútjára. Az épületben napjainkban a Four Seasons Gresham Palace Hotel nevű luxusszálloda működik. http://www.gillesvidal.com/sziget2008/budapestchateau.htm

30. Fontwork A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, a millennium tiszteletére. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.

32. http://www.virtualbudapest.eu/halaszbastya

36. http://www.virtualbudapest.eu/index_HU.php?panoid=C6E6C565-D740-4EB8-9720-8FEABAF29079

37. http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti&oldal=2_kep5

38. http://www.slideshare.net/kapitan/elizabeth-bridge

40. http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_eptort.html

42. A Palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A 10 000 m2-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m2. Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetők; a funkciónak megfelelő igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A tervezés a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája, felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező. http://www.opencreative.hu/galeria.html?cimke=budapesti

43. Művészetek Palotája belülről

44. A Nemzeti színház a Duna felöl

45. A Nemzeti színház északi homlokzata

46. A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. http://hu.wikipedia.org/wiki/New_York-palota

47. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. A Nagykörút rendezése során a tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbáit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

49. A terveket a párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

50. 1978-1988 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.

51. Keleti pályaudvar Az épületet Rochlitz Gyula-, a csarnokot Feketeházy János tervezte, a várótermet Lotz Károly freskói díszítik. Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel fenntartott kapcsolatot hirdette. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. http://www.slideshare.net/kapitan/lotz-csarnok

53. 1912

56. Budai vasút alagút 1927 augusztus 8

57. Képek és adatok: Iternet Zene: Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza: Budapest Cseh Tamás és Másik János előadásában (Bárka színház felvétele) Kacsó Károly összeállítását zenével, linkekkel, effektekkel kiegészítette Kapitán József Pesti panoráma a Várpalotából