Krémer Balázs szociológus előadása a József Attila Alapítvány "Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása" címmel rendezett konferenciáján, 2012. december 4.

1. Kstérség és hátrány
Krémer Balázs
József A. Alapítvány - Kesztyűgyár
2012. December 4.

2. Három kérdésről lesz szó:
 Mi az az „izé” a megye és a település
között?
 Mi az a kistérségi hátrány?
 Na és, akkor mi van, milyen politikai
következtetések származnak az
okoskodásunkból?

3. Mi az az izé?
 Közigazgatási egység?
 „Organikus” társadalom- és gazdaságszerveződési
szint?
 Statisztikai aggregációs szint?
 Fejlesztési kooperációs és konzorciális egység?
 Térségi autonómia?
 Izé???? Miről beszélünk?

4. Közigazgatási szint?
Járás? Kistérség? Kismegye?
 „Nemesi vármegye” és a megyei nemességnek alárendelt
„szolgabírói járás”
 „Polgári-hivatalnoki megye” és „járás” – nemesi autonómia
nélkül, de, nagyon kontinuusan, így, nagyon „dzsentrisen”
 Trianon után: akár „város nélküli”, mesterséges járások
 Felszabadulás után: Bibó-i kismegye-terv helyett –
tanácsrendszer
 OTK: városhálózat – városkörnyék „funkció nélkülivé”
lefokozásával
 Rendszerváltás: hierarchiák helyett települési autonómiák,
térségi szerveződés nélkül
 A „túl-decentralizáltásgot ellensúlyozó kacskaringók” után:
fülkeforradalmi járás

5. Két, gyakran összemosott,
pedig egymásnak radikálisan ellentmondó
„térségi reformer” hagyomány

6. A „társadalom-mérnöki”,
totalitariánus hagyomány
 Teleki, Magyary, és követőik
 Akkurátus tervezők, avagy, a „hatékony
térszerkezet” mítoszai
 Az egész társadalmat bürokratikus irányítás alá kell
vonni,
 Nagyon nagy nagyvállalatként kell megszervezni,
 Az emberek akaratát, törekvését épp csak annyira
kell figyelembe venni, mint a vállalati vezetésnek
 A járás az a szint, amit „nagyvállalati fiókként” még
jól lehet igazgatni

7. A demokratikus hagyomány:
város és környéke, mint organikus
szerveződési szint
 Erdei: a megkettőződött (rendies, falusias paraszti
és kapitalista-urbánus) társadalom
 A társadalmi szakadék áthidalása: az összetartozó
város és környéke
 A túlhangsúlyozott remény: a mezőváros, ami
egyszerre paraszti és város
 Bibó: Erdei politikai-filozófiai álmainak
igazgatásszervezésre való átváltása
 A járás a demokratikusan kontrollálható és
életképes, fejlődésképes egység

8. Statisztikai kistérség?
 Igen, az…ezt hívjuk kistérségnek
 Nem tételez fel semmilyen érintkezést,
kapcsolatot: aggregálási és elemzési szint
 Annak hasznos: a növekvő területi
egyenlőtlenségek jól „kijönnek”
 1994-ben „bele lett látva” a „fejlesztési
kistérség”, mint leendő Uniós pénzek
lehívhatóságának „alanya” – nem jött be

9. Fejlesztési kistérség?
 Ez volt a statisztikai kistérség létrejöttének az oka
 Az Unió a legalacsonyabb kistérségi szintet (NUTS4, később
LAU1) nem tekinti támogatási egységnek
 A hazai források elosztásában mégis azzá vált
 De, az LHH elvetélt kísérleteit leszámítva nem a „kistérség”
maga, hanem, a kistérségből összeálló konzorciális partnerek,
 Így a „kistérség” tartalma és jelentése is projektenként más és
más
 Azaz: a kistérség nem vált „város és környékévé” így
„fejlesztési egységgé” sem

10. Térségi autonómia?
 A szolgabírói járás – a nemesi vármegye
autonómiájának kulcsintézménye volt
 Önálló kistérségi hatáskörök sohasem jöttek létre
 Valódi választásokon alapuló önrendelkezés soha
nem jött létre
 Mindig erősebb volt a centralizált
hatalomgyakorlásban betöltött szerep, mint az
autonóm szerep
 Mára meg pláne…

11. A kistérségi hátrány
 A szokásos megközelítésekben:
„mennyiségi elmaradások”,
rosszabb mutatók
 Valójában, a mélyben: szerkezeti
elmaradottság, fejletlenség

12. Ami nem is annyival rosszabb:

15. Ami sokkal rosszabb…

21. A szerkezeti problémák
érzékeltetéséhez

28. Politikai konklúziók…

29. A kistérségek státusza
 A települési önkormányzatok „mérethatékonysági”
problémája
 A kistérség, mint a helyi demokrácia lehetséges és
mérethatékony szerveződési lehetősége
 Technikai esély: a járási hivatal főnöke ne a
kormány, hanem a választott testületek legyenek
 Illetve: a „hatóság” és a „közszolgálat működtetés”
kettéválasztása

30. A kistérség és a középszint
(a megye…)
 A „várostalan” kistérségek…
 A „város és környéke” koncepció korlátai és túlhaladottsága
 Enyedi: nem a város, hanem a dinamikus térségtől való
távolság a probléma
 A megye, mint a „közszolgálati maradék” működtetője – és
ennek fenntarthatatlansága
 A városi, és különösen a „megyei jogú városi” privilégiumok
fenntarthatatlansága
 Azaz: a központnak valóban térségi központként kellene
működnie
 Mind kistérségi, mind regionális középszinten

31. A kistérségi fejlesztés korlátai
 Nincs, és nem is lesz elég pénz,
tőke a mennyiségi szakadékok
betöltésére
 Pusztán a mennyiségi hiányok
pótlása: reménytelen és az
elmaradottságot konzerváló
igyekezet

32. A „minőségi” kistérség-fejlesztés
lehetőségei
 A rövidtávú feladat „szociális” – a
nyomor és annak koncentrációja
mindent tönkretesz
 A középtávú feladat: gazdasági
szerkezeti fejlesztés
 A hosszútávú fejlesztés: a
humántőke fejlesztése

33. Nyomorenyhítés
 Mindenekelőtt pénzkérdés
 Mondjuk: ma a rendszeres segélyek
költségvetése 30-50 milliárd Ft.
 A költségvetés 0,03%, a szociális kiadások
nem egészen 0,1%-a, a háztartások
jövedelmének 0,06%-a
 Ebből nem lehet jövedelmi
egyenlőtlenségeket érdemben javítani…

34. Gazdasági szerkezet-fejlesztés
 Üzemméretek növelése: kellően nagy mennyiség a
kistérség határain túli értékesítésre is
 Érintkezés (idegen szóval: kommunikáció…):
kapcsolatba kell keveredni a távolabbi piacokkal
 Mobilitás: az embereknek is, az áruknak és
szolgáltatásoknak is – el kell jutniuk a fizetőképes
piacokig
 Ágazati fejlesztés: piaci résekben magasabb
hozzáadott érték, nemcsak áru, hanem mellé üzleti
szolgáltatás is

35. Humántőke fejlesztése
 Ami számít: érettségi és diploma
 Ennek alárendelni az oktatás fejlesztését:
bölcsődétől (gyerekháztól) a felső tagozatig
 A gyerekeknek is el kell jutniuk (fizikai értelemben)
a középiskolákba meg az egyetemekre
 Hosszú távú cél nem valósulhat meg a rövid és
középtáv nélkül: csak akkor lesz tanulási igyekezet,
ha megtapasztalható az, hogy megéri tanulni…

36. Tessék
továbbgondolni!
Volna mit…
Köszönöm a
figyelmet!