Bertalan Székely the romanticism and the academism mixing one of the largest representatives of Hungarian historical painting. Székely Bertalan a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

1. Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Budapest 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Székely Bertalan-Önarckép 1860

2. Székely Bertalan Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is nősült. 1862-ben Pestre költözött. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. Az 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. 1910. augusztus 21-én hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.

3. Székely Bertalan-Téglaégetők 1857

4. Székely Bertalan-Izsó Miklós 1860

5. Székely Bertalan-II. Lajos holttestének megtalálása 1860

6. Székely Bertalan-II. Lajos holttestének megtalálása (részlet) 1860

7. Székely Bertalan-Dobozi és hitvese 1861

8. 1862-ben készítette Gregus János arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. 1863-ban VII. Károly császár menekülése c. falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész , a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített Eötvös József, Petőfi Sándor és egyéb költők, írók költeményeihez. 1870-ben készült V. László c. történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete cimű, 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsújá t. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanásá t 1879-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900-1902) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak betegeskedése miatt a Zeneakadémia számára tervezett freskósorozatai sem.

9. Székely Bertalan-Rosty Pál képmása 1862

10. Székely Bertalan-Szalay László portréja 1864

11. Székely Bertalan-Mohács 1866

12. Székely Bertalan-Léda a hattyúval 1866

13. Székely Bertalan-Léda-fej 1866

14. Székely Bertalan-Petőfi Sándor

15. Székely Bertalan-Deák Ferenc 1869

16. Székely Bertalan-V. László és Cillei Ulrik 1870

17. Székely Bertalan-Thököly Imre menekülése (Thököly búcsúja) 1873

18. Székely Bertalan-Kisfiú vajaskenyérrel 1875

19. Székely Bertalan-Mesterházy kisasszony 1875

20. Székely Bertalan-Táncosnő 1975

21. Székely Bertalan-Zivatar 1875

22. Székely Bertalan-Zrínyi kirohanása 1879-85 (olaj, vászon, 200 x 353 mm, Déri múzeum, Debrecen)

23. Székely Bertalan-Zrínyi kirohanása 1884 Szépia, fedőfehér, 369 x 586 mm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

24. Székely Bertalan-Szadai ház 1880

25. Székely Bertalan-Erdei tájkép 1880-90

26. Székely Bertalan-Falurészlet 1885-90

27. Székely Bertalan-Parasztudvar piros szoknyás lánnyal 1885-90

28. Székely Bertalan-Egri nők (Dobó Katica) 1887

29. Székely Bertalan-Szent László átkel a Dráván 1887-89

30. Székely Bertalan-Szent Ferenc stigmatizációja 1890-96

31. Székely Bertalan-Vérszerződés 1902

32. Székely Bertalan-Vérszerződés 1902 (falikép, Kecskemét Városháza tanácsterme)

33. Székely Bertalan-Japán nő 1903

34. Székely Bertalan-A csodaszarvas regéje, freskóvázlat a vajdahunyadi sorozatból

35. Székely Bertalan-Rege a csodaszarvasról (vázlat)

36. http:// hu.wikipedia.org / wiki /Sz%C3%A9kely_Bertalan http:// www.hung-art.hu / index-hu.html http:// www.mke.hu / lyka /10/065-069-szekely.htm http://www.c3.hu/~ rub / szekely _ bertalan / index.html http://www.kieselbach.hu/s-1047&szekely+bertalan.html Zene: Brahms - Hungarian Dance Nr.4. Összeállította: Kapitán József Egész alakos kép Színházi Élet 1935 21.sz.32.oldal