1. A rák.
Ez e szó : a rák ,sokak számára egy tragédia.De hogyan lehet
gyógyitani ? Mi is a rák? De lehet folytatni a kérdéseket tovább.Választ
kell kapjunk.De a lényeg az,hogy sok a rákos beteg.Átéltem azt a tragédiát
amikor a családtagom,aki több mint száz kiló volt , amikor meghalt talán
volt negyven kiló.De sokan meggyógyulnak.Igen,harcolni kell és a
betegséget le lehet győzni ' Beszélje meg az orvosával '
Forrás:http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvTOCResz/oid/
0/Konyv.4_1
http://daganat.lap.hu/
- A rosszindulatú daganatos betegségek áttekintése
A rák (karcinóma; rosszindulatú daganat; malignus tumor) olyan sejtek
csoportja, amelyek rendszerint egyetlen sejtből származnak, amelyik
elvesztette normális szabályozó funkcióját, és így növekedése
kontrollálatlanná vált. A rákos sejtek bármely szerv bármely szövetéből
kiindulhatnak. Növekedésük és osztódásuk során daganatszövetet - tumort -
hoznak létre, amely beszűri és roncsolja a környező normális szöveteket. A
"tumor" kifejezés rendellenesen növekvő képletet jelent; a tumor lehet jó-
vagy rosszindulatú. A ráksejtek az elsődleges (kiindulási) helyről a test
távolabbi részeibe is eljuthatnak (áttétet adnak).
A rosszindulatú daganatok kialakulása és terjedése
A rosszindulatú daganatok megelőzően egészséges sejtekből alakulnak ki, a
daganatos transzformációnak nevezett többlépcsős folyamat során. A
folyamat első lépése az iniciáció , melyben a sejt genetikai állománya
megváltozik (a DNS, illetve néha a kromoszóma-szerkezet), ezáltal a sejt
rákossá válik. A sejt genetikai állománya megváltozhat spontán, vagy
valamely külső, daganatot okozó behatás (rákkeltő vagy karcinogén) hatására.
A rákkeltő anyagok közé tartozik számos vegyi anyag, a cigaretta, vírusok, a
radioaktív sugárzás és a napfény. A különböző sejtféleségek azonban nem
egyformán érzékenyek a rákkeltő anyagokra. A sejtben jelen lévő genetikai
hiba fogékonyabbá teszi a sejtet a rákkeltő anyagokkal szemben, sőt a
krónikus fizikai irritáció is.
A rák kialakulásának második és egyben utolsó lépése a promóció . A
promóciót létrehozó anyagokat promótereknek hívjuk. A promóterek lehetnek
a környezetünkben jelen lévő anyagok, sőt gyógyszerek is (például a
barbiturátok). A rákkeltő anyagokkal szemben a promóterek önmagukban
nem vezetnek rák kialakulásához. A promóterek ehelyett lehetővé teszik, hogy
az iniciáció során a sejtből daganat alakuljon ki. A promóció hatástalan
iniciáción még át nem esett sejteken. Különböző faktorok - gyakran egy

2. érzékennyé vált sejt és egy rákkeltő anyag - szükségesek tehát, hogy a rák
kialakuljon.
Néhány rákkeltő anyag elég erős ahhoz, hogy promóció nélkül is daganatot
hozzon létre. Az ionizáló sugárzás például (amelyet a röntgenkészülékekben
használnak, illetve az atomerőművekben, valamint az atombomba
felrobbanásakor van jelen) különböző rosszindulatú daganatokat hozhat létre,
különösen szarkómákat, leukémiát, pajzsmirigy- és tüdőrákot.
A rák növekedhet a közvetlen környezete felé, vagy terjedhet a közeli és távoli
szövetek illetve szervek felé. A rák képes a nyirokrendszeren terjedni. Ez
jellemző a karcinómákra. A tüdőrák például először a környező
nyirokcsomókra terjed; ezután szóródik csak mindenhová a szervezetben. A
rák terjedhet a vérárammal is. Ez jellemző a szarkómákra.
Kapcsolódó kép »
A rosszindulatú daganatok fajtái
A rosszindulatú daganatos szövetek (malignus daganatok) két típusba
sorolhatók. Az egyikbe tartoznak a vér- és a vérképző rendszerből kiinduló
daganatok (leukémiák és limfómák); a másikba a "szolid" (körülírt) tumorok,
amelyeket gyakran ráknak hívunk. A rák lehet karcinóma vagy szarkóma.
A leukémiák és limfómák a vér- és a vérképző rendszer rosszindulatú
daganatai. Nem alakul ki körülírt daganatos képlet, a sejtek izoláltak
maradnak. A szervezetre gyakorolt káros hatásukat a normális sejteknek a
csontvelőből illetve a véráramból való kiszorításával fejtik ki; a normálisan
működő sejtek helyét fokozatosan a daganatos sejtek foglalják el.
A karcinómák hám eredetű daganatok. A hámsejtek a test felszíneit borítják,
hormonokat termelnek és mirigyeket alkotnak. Karcinóma például a bőr, a
tüdő, a vastagbél, a gyomor, a mell, a prosztata és a pajzsmirigy rákja. A
karcinómák rendszerint inkább idősebb korban alakulnak ki.
A szarkómák mezodermális eredetű daganatok. Mezodermális sejtek alkotják
az izmokat és a kötőszövetet. Szarkóma például a leiomioszarkóma (az
emésztőrendszer falában található simaizomzat rosszindulatú daganata) és az
oszteoszarkóma (a csont rosszindulatú daganata). A szarkómák rendszerint
inkább fiatalabb korban alakulnak ki.
Kockázati tényezők
Számos genetikai és környezeti tényező növeli a daganatok kialakulásának a
kockázatát.

3. Családi kórelőzmény és genetikai tényezők:Néhány családban
jelentősen magasabb bizonyos rákok kialakulásának a kockázata. A
megemelkedett kockázat olykor egyetlen gén következménye, máskor több
gén kölcsönhatásának az eredménye. A környezeti tényezők - amelyek az
egész családot érintik - felerősíthetik ezeket a génkölcsönhatásokat, és rák
kialakulásához vezethetnek.
A kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli rendellenességei szintén
rosszindulatú daganatot eredményezhetnek. Down-szindrómában például
(ahol a 21-es kromoszómából a normális kettő helyett három van) az akut
leukémia kialakulásának a kockázata 12-20-szor magasabb.
Életkor:Néhány ráktípus - például a Wilms-tumor, a retinoblasztóma és a
neuroblasztóma - csaknem kizárólag gyermekkorban fordul elő. Nem teljesen
tisztázott még, hogy ezek a daganatok miért ilyen fiatal korban alakulnak ki,
de genetikai tényezők bizonyára szerepet játszanak. A legtöbb daganat
azonban idősebb korban fordul elő gyakrabban. Az Egyesült Államokban a
daganatok több mint 60%-a 65 éves kor fölött alakul ki; a kialakulás
kockázata 25 éves kor felett öt évente megkétszereződik. Az emelkedő
kockázatért feltehetően több tényező közösen felelős: a rákkeltő anyagok
egyre jelentősebb és hosszabb idejű behatása, valamint az immunrendszer
csökkenő működése.
Környezeti tényezők:Nagyszámú környezeti tényező növeli a rosszindulatú
daganatok kialakulásának a kockázatát.
Az ipari szennyeződésből vagy cigarettafüstből eredő levegő-szennyeződés
növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát. Néhány kémiai anyag
bizonyítottan rákkeltő, néhány csak feltételezetten. Az azbeszt például
tüdőrákot és mezoteliómát (mellhártya-daganatot) okozhat, különösen
dohányosokban. Az ártalom és a daganat kialakulása között évek is
eltelhetnek.
A cigarettafüst olyan rákkeltő anyagokat tartalmaz, amelyek jelentősen
megemelik a tüdő-, száj-, gége-, vese- és húgyhólyagrák kialakulásának a
kockázatát.
A sugárzás is növeli a kockázatot. A tartós ultraibolya sugárzás, leginkább a
napsütés, bőrrákot okoz. Az ionizáló sugárzás különösen rákkeltő. A talajból
származó radioaktív radon gáz növeli a tüdőrák esélyét. Ha egy épület magas
radon tartalmú talajra épül, a radon felhalmozódhat az épületen belül, ami a
levegőben elegendően magas radon-koncentrációt eredményez, amely
károsodást okoz. A radon a légutakon át a tüdőbe jut, ahol tüdőrákot idézhet
elő. Ha a veszélyeztetett személy dohányos is, a kockázat tovább nő.

4. Földrajzi tényezők:A rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata
földrajzi helytől függően változik, habár az okok gyakran összetettek vagy
kevésbé ismertek. Ezek a földrajzi különbségek feltehetően több tényezőre
vezethetők vissza; összefüggenek az öröklődéssel, a táplálkozással és a
környezettel.
A vastagbél- és az emlőrák a kockázata például alacsony Japánban, míg az
Egyesült Államokba kivándorolt japán lakosság körében a kockázat közel
azonos az amerikai lakosságéval. Ezzel ellentétben Japánban különösen
magas a gyomorrák előfordulási aránya. Az Egyesült Államokba kivándorolt
japán lakosság körében a kockázat az amerikai lakosság kockázata közelébe
csökken le, bár ez sokszor csak a következő generációban jelenik meg.
Táplálkozási szokások:Bizonyos táplálék-összetevők emelik a daganatok
rizikóját; a táplálék magas zsírtartalma például a vastagbélrákét, emlőrákét és
feltehetőleg a prosztatarákét. A jelentős alkoholfogyasztás mellett sokkal
gyakoribb a nyelőcsőrák. A füstölt-, pácolt- vagy erősen fűszerezett ételekben
gazdag étrend fokozza a gyomorrák kialakulásának esélyét.
Vírusfertőzések:Bizonyos vírusokról tudott, míg másokról feltételezik,
hogy rákot okozhatnak. A papillómavírus (amely a nemi szervek szemölcseit
okozza) a méhnyak rák kialakulásának az egyik lehetséges oka. A hepatitisz-B
vírus májrákot, néhány humán retrovírus limfómákat, míg mások vérképző
rendszeri malignitásokat okozhatnak.
Néhány vírus csak bizonyos területeken okoz daganatokat, más területeken
nem. Az Epstein-Barr-vírus például Afrikában Burkitt-limfómát, Kínában az
orr és a garat rosszindulatú daganatait váltja ki.
Gyulladásos betegségek:A gyulladásos betegségek következtében gyakran
emelkedik a daganatok kialakulásának a kockázata. Ilyen betegség például a
fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza), mely vastagbélrák
kialakulásához vezethet. Bizonyos parazitás betegségek szintén gyulladást
okozhatnak, melynek rák lehet a következménye. A szkisztoszóma
(Bilharziázis) például krónikus irritáció révén húgyhólyag rák kialakulásához
vezethet.
Kapcsolódó kép »
A szervezet védekezése a rosszindulatú daganatokkal szemben
Ha a szervezetben egy sejt rákosan elfajul, az immunrendszer képes
felismerni és elpusztítani a kóros sejtet, mielőtt az még osztódni és növekedni
kezdene. A megváltozott vagy csökkent immunitású emberekben nagyobb a
daganatok kialakulásának a valószínűsége; például AIDS-ben,

5. immunszupresszív kezelésben, bizonyos autóimmun betegségekben és
idősebb korban, amikor az immunrendszer gyengébben működik, mint
fiatalabb korban. Még ép immunrendszer esetén is képes lehet azonban a
daganat az immunrendszer védő mechanizmusainak az áttörésére.
Tumor antigének:Az antigén olyan idegen anyag, amelyet az
immunrendszer felismer és elpusztítandónak tart. Az antigének minden sejt
felszínén megtalálhatók, azonban az immunrendszer a saját sejtjeit nem
támadja meg. Amikor egy sejt rákosan elfajul, új - a szervezet számára nem
ismerős - antigének jelennek meg a felszínén. Az immunrendszer ezeket az új,
tumor antigéneknek nevezett antigéneket idegennek tekinti, és megállítja a
daganat növekedését vagy elpusztítja a daganatos sejteket. Ez az a
mechanizmus, amellyel a szervezet képes kiiktatni a kóros sejteket, és amely
gyakran lehetővé teszi, hogy a daganatos sejtet az előtt elpusztítsa, mielőtt
még tovaterjedne. Azonban a tökéletesen működő immunrendszer sem képes
mindig elpusztítani az összes daganatos sejtet. Ha egyszer a daganatos sejtek
már tömegesen jelennek meg (daganat alakul ki), az immunrendszer szinte
biztosan nem tudja azt elpusztítani.
A tumor antigének számos daganat kapcsán kimutathatók, például malignus
melanómában, a csont- (oszteoszarkóma) és néhány emésztőrendszeri
rákban. A fenti daganatokban szenvedőkben antitestek is megjelenhetnek a
tumor antigénekkel szemben. Az antitestek azonban általában nem elég
hatékonyak a daganattal szemben. Más daganatféleségek esetén az
immunrendszer nagyobb valószínűséggel tudja elpusztítani a korai daganatot
- ilyen például a koriokarcinóma (az embrionális fejlődésből visszamaradt
részekből kiinduló rosszindulatú daganat a méhben).
Egyes tumor antigének kimutathatók a vérből, ezeket tumor markereknek is
nevezzük. Néhány tumor marker a tünetet nem okozó daganatok szűrésére is
használható. Néhány tumor marker alkalmas a diagnózis felállításához és a
kezelés eredményességének a megítéléséhez is.
Daganatok.
Amikor a betegség kiderül
A család élete megváltozik
Az élet nem készíti fel a szülőket arra, hogy gyermeküknél rákos betegséget
diagnosztizálhatnak. Érzelmileg mérhetetlen nagy változás egészséges
gyermekünk helyett hirtelen egy daganatos gyermek szülőjévé válni. A
diagnózis gyakran sokkhatásként éri a szülőket, más esetben azonban szinte
megkönnyebbüléssel jár, attól függően, hogy milyen nehéz volt a betegség

6. felismerése és a diagnózist megelőzően milyen tünetek jelentkeztek a
gyermeknél. Kezdetben az egész család szinte megsemmisül a hírtől, hogy a
legrosszabb dolog, ami történhet, az valóban megtörtént. A diagnózis
ismeretében egyes szülők úgy érzik, nem tudják tovább irányítani életüket. A
család élete új ritmusban fog folyni, ennek kialakulásához azonban időre van
szükség.
A család élete hirtelen megváltozik, amikor a gyermekről kiderül, hogy
daganatos betegségben szenved.
A szülőknek nincs idejük elgondolkodni azon, hogyan dolgozzák fel az
eseményeket, mert a gyermeknek sürgősen orvosi kezelésre van szüksége. De
gyakran merül fel a kérdés bennük: "Miért történt ez a családunkban?"
Egyes szülők magukat okolják gyermekük betegségéért. Nem ritka, hogy úgy
érzik, valamit nem tettek meg és ez okozta a gyermek betegségét. Az anyákban
felmerülhet, hogy a terhesség alatt valamiben hibáztak és ennek eredménye a
betegség. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a szülők nem felelősek
gyermekük daganatos betegségéért.
A szülőknek amellett, hogy magukban vívódnak, a korának megfelelő módon
gyermekükkel is meg kell beszélniük a diagnózist és a várható kezelést. Ezen
felül még a családdal kapcsolatban álló emberek egy részének is tudnia kell
vagy tudni szeretne a diagnózisról és a gyógyítás várható menetéről. Ezeknek
az információknak a közlése rendkívül megterhelő. Ezt megkönnyítheti, ha a
közeli barátok vagy a családtagok átvállalják ezt a feladatot.
A kezelési terv elkészülése után a szülők úgy érezhetik, egy kicsit visszakapták
az irányítást, amit a diagnózis hallatán teljesen elveszítettek.
Néhány javaslat ennek megerősítésére:
- Ismerjék meg részletesen az orvosi kezelés várható menetét, tegyék fel
kérdéseiket mindaddig, amíg nem teljesen érthető a betegség és a szükséges
kezelés.
- Lépjenek kapcsolatba azokkal a szakemberekkel, akik gyermekük orvosi
kezelésében részt vesznek és akik egyéb módon segítik a családot ebben a
folyamatban.
- Nagy segítség, ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy ki segíthet nekik
túljutni a betegség kezdeti szakaszán.
- A szülőket segíteni kell abban, hogy felismerjék: saját reakcióik, érzelmeik és
aggodalmaik ugyanazok, mint a hasonló helyzetbe kerülő többi szülőé. Így
könnyebben fogadják el saját érzéseiket. Ilyen reakció lehet a düh, a félelem, a
bűnösség érzése, az aggodalom, a bánat és a döbbenet.
- A szülőknek tudniuk kell, hogy vannak szakemberek, akik segíthetik a
betegség és az általa kiváltott érzelmi hatások feldolgozását. Ilyen segítségért
fordulhatnak a nővérhez, a pszichológushoz, a szociális segítőkhöz vagy az
egyházhoz.
Amikor a gyermeknél diagnosztizálják a daganatos betegséget, általában
kórházba kell kerülnie és ott egy kezdeti intenzív kezelésben részesül. Ha ez

7. után továbbra is kórházban kell maradnia vagy rendszeresen kell kezelésre
járnia, a szülőknek gyakran saját munkarendjükön is változtatniuk kell.
Dönteniük kell arról, hogy folytathatják-e munkájukat vagy a gyermekkel
maradnak. Át kell gondolni, van-e olyan közeli ismerős, aki segíteni tud. Az
emberek általában szívesen segítenének, de nem tudják, hogyan. Ezért a
szülőknek világossá kell tenniük, mivel lehet nekik segíteni.
A diagnózis után a kezelés miatt az iskolás gyermek tanulmányai
megszakadnak. Nagyon fontos, hogy az otthoni tanulás és az iskolai hiányzás
időszakában a szülők tartsák a kapcsolatot a tanárokkal és az osztálytársakkal.
A gyermeknek érzelmileg nagyon meghatározó, hogy érezze, vissza fog térni
az iskolába és a tanulás továbbra is nagyon fontos. A család iskolával,
munkával és szabadidővel kapcsolatos szokásai gyakran megváltoznak, hogy a
kezelés üteméhez igazodjanak. A családnak gyakran segítségre van szüksége,
hogy a szokásos fontos tennivalókat elintézzék.
A barátokkal való kapcsolat is gyorsan megváltozhat a betegség felismerését
követően. Meglepően sokszor azok az emberek segítenek a legtöbbet, akiktől
ezt a legkevésbé várják. Ellenben egyesek, akiktől segítséget remélnek, távol
maradnak a családtól. Egyesek csak egyszerűen nem tudják, mit csináljanak
vagy mit mondjanak, és saját rossz érzéseik miatt visszavonulnak.
A gyereket és családját veszteség-érzet gyötri, elveszítik az életbe vetett
korábbi reményüket. A pszichológus és szociális szakemberek segíthetnek a
családnak abban, hogyan dolgozzák fel ezeket az érzéseket és hogy használják
fel saját személyiségük erősségeit a betegséggel való küzdelemben.
Amikor a daganatos betegség a család életének részévé válik, a családtagok
érzelmileg sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Már semmit sem vesznek
természetesnek az életben és minden nap érzik az élet értékét. A gyermekkori
daganat diagnózisa egyszerre okozhat aggodalmat, bizonytalanságot, a jövőtől
való félelmet és azt az érzést, hogy nem vagyunk többé urai életünknek. A
betegség megfosztja a szülőket és a gyermeket attól, hogy irányíthassák a napi
feladatokat, a magánéletüket és kapcsolataikat. Kezdetben a legfontosabb
feladat túljutni minden egyes napon, és megtenni mindent, ami a gyermek
életéért folytatott küzdelemben szükséges.
Hogyan mondjuk el a gyermeknek?
Sok szülőnek nagy aggodalmat okoz, hogyan tudassa gyermekével a
diagnózist és a várható kezelést, hiszen sokszor magukban sem biztosak, hogy
tudják-e kezelni a folyamatot.
A gyermekek a magyarázatokból csak a koruknak megfelelő információkat
értik meg. Vagyis a kisebb gyermekek kevésbé részletes tájékoztatással is
megelégednek, mint a nagyobbak.
A legjobb, ha a gyermeket kis részletekben tájékoztatjuk, mert így
könnyebben dolgozzák fel a híreket. Nem kell mindent tudniuk, amit a szülők
tudnak, de elég tájékozottnak kell lenniük ahhoz, hogy tudják, mi fog történni
velük a közeljövőben.

8. Biztosnak kell lenniük abban, szüleik minden fontos információt megosztanak
velük. A valóság elhallgatása megijesztheti a gyermeket, mert közben látja
szülei arcán az aggodalmat. Az őszinteség segítheti a gyermek küzdelmét. Ha
nem vagyunk őszinték, a gyermek saját magyarázatokat talál ki magának.
Gyakran a féligazság és a gondok elbagatellizálása nagyobb félelmet és
bizonytalanságot kelt a gyermekben. Biztosnak kell lennie abban, hogy a
számára fontos emberek őszinték hozzá.
A gyermeknek is szüksége van arra, hogy saját érzéseiről beszélhessen. A
szülők segíthetik ebben, ha ennek megfelelő helyzeteket teremtenek.
Erő a harchoz
A betegséggel szembeni küzdelemben segíthet a következő néhány jó tanács:
- A család és a barátok támogatása - levelek, telefonhívások, látogatások és
imák formájában - megerősíti a szülőket és a gyermeket abban, hogy
nincsenek egyedül. A szeretet ezen ajándékai a családnak sokat jelentenek. És
vannak, akik úgy érzik, csak így tudnak segíteni. Lehet, hogy lesz idő, amikor
visszaadhatja ezt a segítséget.
- A humorérzék megtartása könnyíthet a szülőkre nehezedő nyomáson és
oldhatja a stresszt. Vannak, akik ezt a betegség súlyosságával
összeegyeztethetetlennek tartják. De a nevetés a legjobb orvosság.
- Érdemes minden olyan írást elolvasni, amely a gyermek betegségéről szól,
de nem szabad mindent a szívünkre venni.
- Jó ismerni a statisztikákat, de nem szabad rájuk hagyatkozni. Csak a saját
gyermekünk adatai számítanak. Sok olyan dolog van ami megtörténhetne, de
nem fog és sok olyan esemény történik velünk, amit mások nem tapasztaltak.
- A szülőknek magukra és saját szükségleteikre ugyanúgy figyelniük kell, mint
a család többi tagjára. Csak így maradhatnak erősek a küzdelemben.
- Segíthet az a szemlélet, hogy bár nem tudjuk megváltoztatni a dolgokat, de
javíthatunk rajtuk. Sokat jelent, ha minden nap legalább egy dolgot találunk,
ami örömet okoz. A legfontosabb, ha a családtagok öleléssel, csókkal és a
szeretet szavaival támogatják egymást. Ezt soha ne felejtse el.
Amikor a gyermekről kiderül, hogy daganatos beteg, az élet értéke hirtelen
megnő. Néhány hónap alatt többet tud meg az ember arról, mi is igazán
fontos az életben, mint mások egész életükben. A betegséggel való küzdelem
folyamata tele van aggódással, haraggal, csalódással és bánattal. De a
szülőkön múlik, hogy ezeken túl jusson idő a nevetésre, a gyógyulás útján
megtett nagy lépések megünneplésére. És örülni kell minden percnek, amit
gyermekünkkel tölthetünk. Ha minden együtt töltött napon a legjobban
töltünk el, akkor később nincs mit megbánnunk, függetlenül attól mit hoz a
jövő.
A család és az ismerősök tájékoztatása

9. Amikor kiderül, hogy a gyermek daganatos betegségben szenved, a család
lesújtva áll a hír hallatán és szinte összezavarodnak az új emberek,
információk és érzelmek hatására. A tágabb család és a barátok szívesen
lennének a segítségükre, de sokszor nem találják a megfelelő módot erre. A
szülők ilyenkor teljesen kimerültek, minden energiájukkal a gyermek
gyógyítására koncentrálnak, ezért az együttérző és információt kérő telefonok
nagy terhet jelentenek számukra.
A szülőknek nagy segítséget jelent a napi általános teendők átvállalása,
például a testvérekről való gondoskodás, főzés és a háztartás vezetése. De
sokszor nincs meg az ügyek megszervezéséhez szükséges idő és energia. Ezért
igen nagy segítség lehet, ha a családtagok megtervezik, ki tud segíteni a
telefonok kezelésében, a háztartási teendőkben és a gyermekért aggódó
ismerősök tájékoztatásában.
Néhány jó tanács a szülőknek:
- A szülők válasszanak ki egy családtagot vagy barátot, akit tájékoztatnak az új
hírekről és aki ezt tovább tudja adni a többi ismerősnek.
- Akár egyszerre több segítőkész ismerőst összehívhatnak, hogy elmondják az
új híreket. Így nem kell újra és újra ismételni a megrázó történetet.
- Olykor a kórházi dolgozók is segíthetnek a tágabb család és a testvérek
informálásában.
- Fontos, hogy a testvérekkel és a gyermek családtagokkal őszinték legyünk,
de egyszerűen, érthetően kell velük beszélnünk. Több részletben meséljük el
az egész történetet, mert csak így tudnak a megváltozott körülményekhez
alkalmazkodni.
- Bátran szólhatnak szeretteiknek, ha nincs energiájuk a beszélgetésre. A
családtagok érzik, hogy a bénító fáradság ellenére nagyon hálásak a
támogatásukért. Jó, ha ezt nem kell bizonygatniuk a többiek felé.
- Már említettük, hogy a családtagok és ismerősök nagyon szívesen
segítenének, de gyakran nem tudják, hogyan. A szülők bátran írják össze
azokat a tennivalókat, amiben a többiek segítséget nyújthatnak, pl. mosás,
vásárlás, főzés vagy a testvérek szállítása. A legegyszerűbb, ha ezt a listát
odaadják egyik ismerősüknek, aki koordinálja a többiek segítségét. Ebben az
esetben a szülőknek nem kell folyamatosan segítséget kérniük, mégis
levesznek egy kis terhet róluk.
- Ha a szülők a sok érdeklődő telefont nem szeretnék válasz nélkül hagyni,
akkor az üzenetrögzítőn érdemes hagyni egy üzenetet, amelyben megköszönik
a hívó érdeklődését és megmondják neki, kihez fordulhat friss információkért.
- A szülők joga eldönteni, kivel milyen információkat osztanak meg. Ezt a
tájékoztató félnek mindig figyelembe kell vennie.
Néhány tanács a családtagok és barátok számára:
A családtagok és a barátok gyakran bizonytalanok abban, hogy fejezzék ki

10. együttérzésüket és segítő szándékukat. A "Bármire szükséged van, csak hívj
fel" ajánlat nem túl hatékony, hiszen a rendkívül túlterhelt szülők nem
képesek pontosan meghatározni és közölni szükségleteiket. A szülőknek
rendkívül sok segítségre van szükségük, de ebben a helyzetben nincs idejük és
energiájuk telefonálni. A legjobb, ha konkrétan felajánljuk segítségünk egy
adott feladat elvégzésére. Ha lehetséges, akár a segítők koordinálását is
felvállalhatja valaki. Így a feladatokat megoszthatjuk és a család minden
fontos szükségletét kielégíthetjük. Sokféle módon lehetünk valóban
hasznosak:
- Az élelmiszerek bevásárlását könnyen megtehetjük. Kevés romlandót
vegyünk, mert a család ebben az időszakban sokszor alig van otthon.
- Az ételeket előkészíthetjük, megkönnyítve ezzel a főzést. Akár kész ételekkel
is elláthatjuk a családot.
- A háziállatoknak napi gondozásra van szükségük.
- Felajánlhatjuk, hogy kimosunk, kitakarítunk vagy gondozzuk a növényeket.
- Segíthetünk azzal, hogy a testvéreket elhozzuk az iskolából, szakkörre
visszük őket vagy elvisszük őket a szülőkhöz a kórházba. Szükséges lehet, hogy
estére is valamely ismerősnél maradjanak, ha a szülők nem érnek rá.
- A kórházi látogatás kedves dolog, de mindig egyeztessünk előre a szülőkkel.
A látogatók csak akkor mehetnek a kórterembe, ha biztosan nem betegek. A
gyermek a kezelések alatt nem kaphat el más betegségeket.
- A látogatók felajánlhatják, hogy egy kis időt a gyermekkel töltenek, amíg a
szülők egy kis szünetet tartanak, pihennek vagy egyéb dolgokat intéznek.
- Néha elég, ha a látogatók csak némán hallgatják a szülőket. A megnyugtató,
megerősítő jelenlét nagyon fontos. A szülők tele vannak félelemmel és
aggodalommal, ezért szükségük van minden szeretetre és pozitív energiára.
- Ha szükség van rá, akár a családot támogató szervezetet, alapítványt is
létrehozhatnak az ismerősök.
- A család és a barátok jól ismerik a beteg gyermeket és szüleit, ezért jól
tudják, szenvedésük mivel könnyíthető, csillapítható és mi segít
kikapcsolódni. Ezért az új ötletek mindig hasznosak lehetnek
A rákos
megbetege
désekkel
kapcsolato
A rákos
megbetege
désekkel
kapcsolato
s szavak,
kifejezések
A rákos
megbetege
désekkel
kapcsolato
s szavak,
kifejezések

11. s szavak,
kifejezések
A rákos megbetegedésekkel
kapcsolatos szavak, kifejezések
A rákos
megbetegedésekke
l kapcsolatos
szavak, kifejezések
A rákos
megbetegedésekke
l kapcsolatos
szavak, kifejezések
Akut (acut)
Jelentése heveny, éles, gyors lefolyású. Hirtelen fellépő vagy rövid
időn belül kialakuló jelenség vagy betegség természetének
megjelölésére szolgáló kifejezés.
Adenokarcinóma(adenocarcinoma)
Mirigyes rák, amely különböző szervek: légutak, gyomor-béltraktus
stb. nyálkahártyáját bélelő hámsejtekből indul ki.
Addikció (addictio)
Valamely gyógyszertől vagy kábítószertől, illetve azok hatásától
való testi, lelki függőség.
Adjuváns kezelés
Kiegészítő kezelés, amelyet az elsődleges gyógykezelés
hatásosságának növelése érdekében alkalmaznak, pl. daganat

12. műtéti eltávolítása után alkalmazott kemoterápia vagy
sugárterápia.
Alfafetoprotein (AFP)
Fehérjetermészetű anyag, amely a vérben a magzat fejlődése során
nagy mennyiségben található a születés előtt. Egy éves életkorra a
vérből csaknem teljesen eltűnik. Bizonyos rákféleségek esetén,
elsősorban máj- és hererák esetén újra megjelenik a vérben. A
daganat eltávolítása vagy más eszközökkel való elpusztítása esetén
az AFP szintje a vérben ismét csökken, míg a daganat kiújulásakor
újból emelkedik. Az AFP szintjének mérése tehát alkalmas a
kezelés hatásának, a daganat kiújulásának követésére és
ellenőrzésére.
Anémia (anaemia)
Jelentése vérszegénység. Olyan állapot, amikor a vérben található
vörösvértestek száma jelentősen a normál érték alá csökken. Ez
gyengeség, energiahiány, rövidült, szapora légzés és szívverés
tüneteivel, valamint sápadtsággal jár.
Analgetikum (analgeticum)
Fájdalomcsillapítás céljából alkalmazott gyógyszer.
Angiográfia (angiographia)
Az erek röntgenvizsgálata, miután a vérpályába előzetesen
festékanyagot fecskendeznek, mely a röntgenfilmeken árnyékot ad.
Angiogram
Az erekről készült röntgenfelvétel (lásd: angiográfia)
Antitest
Antigén (allergén) hatására a szervezetben képződő ellenanyag.
Antigén (antigen)
A szervezetben ellenanyag termelését kiváltó anyag vagy tényező.
Aspirációs biopszia (aspiratios biopsia)
Olyan eljárás, amikor egy tűn keresztül a szervezet különböző
részéből sejteket szívnak le mikroszkópos vizsgálat céljára.
Atípusos (atypusos)
Jelentése rendellenes.
Azbeszt
Természetes anyag, amely igen finom rostokból épül fel. Ha a

13. rostokat az ember belélegzi, azok a tüdőben megtelepednek, és ott
vagy a mellhártyán daganatképződéshez vezethetnek.
Báriumbeöntés (bariumenema)
Beöntés formájában a belekbe juttatott bárium-szulfát, melyet a
vastagbelek röntgenvizsgálatánál, azok láthatóvá tétele érdekében
alkalmaznak.
Barett-özofágusz (Barrett oesophagus)
A nyelőcső (oesophagus) alsó, gyomorhoz közeli szakaszának
nyálkahártyáján kialakuló elváltozás, melyre az a jellemző, hogy a
nyelőcsövet bélelő laphámot foltosan mirigyhám váltja fel. A
gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása (reflux) -
amennyiben gyakran és hosszú időn át történik -, ehhez az
elváltozáshoz vezet.
Basalsejtes karcinóma (basalioma)
A bőrrák leggyakoribb formája, amelynek jellemzője, hogy lassan
növekedik, ritkán
terjed rá környezetére, áttéteket nem képez, és kezelésre jól reagál.
Benignus tumor
Jóindulatú daganat, vagyis nem rák; nem szűri be, nem hálózza be
(nem infiltrálja) környezetét, nem képez áttéteket.
Biológiai terápia
Olyan kezelés, amely a szervezet védekező rendszere, elsősorban az
immunrendszer károsodott működésének helyreállítására,
működésének serkentésére irányul. A terápia célja a fertőzések,
betegségek leküzdése. Legjelentősebb ága az immunterápia.
Biopszia (biopsia)
Kis szövetdarab sebészi eltávolítása a test valamely szervéből,
szövetéből mikroszkópos vizsgálat céljára; annak megállapítására,
hogy jelen van-e rákos elváltozás. A rákdiagnosztikában
alkalmazott legfontosabb és legmegbízhatóbb eljárás.
Brahiterápia (brachytherapia)
Belső besugárzás. A sugárterápia egyik formája, melyet azáltal
érnek el, hogy radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat
közvetlenül a rákos szövetbe vagy annak közvetlen környezetébe
helyeznek el.
Bronhoszkóp (bronchoscop)
Egy hajlékony, világítással, optikai lencsével ellátott csőszerű

14. készülék, melyet a légcső és hörgők vizsgálatára használnak.
Modernebb változatai alkalmasak videofelvételek készítésére is.
Bronhoszkópia (bronchoscopia)
A légutak, légcső, hörgők bronhoszkóppal történő vizsgálata.
Ciszta (cysta)
Kóros zsákszerű képlet, mely folyadékot vagy félfolyékony anyagot
tartalmaz. Lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú
(malignus) is. A női emlőkben gyakran találhatók tapintható
csomók, melyek sokszor ártalmatlan cisztának bizonyulnak.
Cisztoszkóp (cystoscop)
Világítással és optikai lencsével ellátott, hajlékony csőszerű
készülék. Ezen keresztül az orvos átvizsgálja a húgyhólyag
belfelületét és a gyanúsnak vélt területről -mikroszkópos vizsgálat
céljára - szövetmintát vehet.
Citológia (cytologia)
Üveglemezre felvitt és konzerváló oldattal rögzített (fixált), majd
megfestett sejtek mikroszkópos vizsgálata. A vizsgálathoz a sejtek a
szervezet legkülönbözőbb részeiből, pl. hüvelyből, gyomorból,
húgyhólyagból stb. nyerhetők. Legelterjedtebb a hüvelykenet-
vizsgálat, melynek során a méhnyakról vesznek mintát, annak
megállapítása céljából, hogy van-e köztük rákos sejt.
Csontvelő
Felnőttben vörös és sárga (zsíros) csontvelőt különböztetnek meg.
Sárga és zsíros csontvelő tölti ki a hosszú csöves csontok üregeit.
Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos
csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák)
található, s ez a vérsejtképzés helye.
Csontvelő-biopszia
Vastag tűn keresztül a szivacsos csontállomány eltávolítása,
rendszerint a medencecsontból. A csontállomány réseiben,
üregeiben csontvelő található. Megfelelő előkészítés után vékony
metszeteket készítenek, és mikroszkóposan vizsgálják. A vizsgálat
alkalmas a csontvelőt érintő kóros folyamatok, leukémia és egyéb
vérképzőszervi megbetegedések diagnosztizálására.
Csontvelő-transzplantáció (csontvelő-transplantatio)
Egy olyan eljárás, melynek során a beteg (leukémiás) csontvelőt
nagy dózisú besugárzással vagy kemoterápiás kezeléssel
elpusztítják, majd az elpusztult csontvelőt - a kezelések előtt levett

15. és a leukémiás sejtektől megtisztított saját csontvelővel (autolog
csontvelő transzplantatio), vagy más személytől származó
csontvelő beültetésével (allogen csontvelő transzplantatio) -
pótolják.
Diagnózis (diagnosis)
Valamely betegség pontos megállapítása.
Diagnosztika
Mindazon eljárások összessége, melynek révén valamilyen betegség
felismerésre, azonosítására kerül. Ennek érdekében figyelembe
veszik a tüneteket, illetve fizikális, laboratóriumi és műszeres
vizsgálatokat végeznek.
Digitális-rektális vizsgálat (digitalis-rectalis vizsgálat,
DRV)
A végbél, illetve férfiakban a végbélen át a prosztata vizsgálatára
alkalmas eljárás. Az orvos gumikesztyűs kezének ujját a végbélbe
vezeti és körültapintja a végbél falát, illetve férfiakban a prosztatát
(prostata), a rák tüneteinek, jeleinek felderítése érdekében.
Diszplasztikus névus (dysplasticus naevus)
Olyan anyajegy, amely már megjelenésében különbözik a
szokványos anyajegyekétől: azoknál nagyobb, szélei szabálytalanok
és színezettsége sem egyenletes. Rendszerint laposak, de ki is
emelkedhetnek a bőr felszínéből.
Dózis (dosis)
Jelentése adag.
Endoszkóp (endoscop)
Vékony, hajlékony, világítással és optikával ellátott cső, melyen
keresztül az orvos a test belsejébe, annak üreges szerveibe tud
betekinteni.
Endoszkópia (endoscopia)
Olyan diagnosztikus eljárás, melynek során az orvos az endoszkóp
segítségével a test belsejébe, üreges szerveibe tud betekinteni.
Szükség esetén szövetmintát vehet (biopszia) mikroszkópos
vizsgálat céljára.
Epidemiológia
Járványtan. Olyan tudományág, amely valamely betegség adott
népességen belüli előfordulásával és megoszlásával, valamint a
betegség és környezet kapcsolatával foglalkozik. Rákepidemiológiai

16. tanulmányok tárgya például az, hogy a környezet, a foglalkozási
ártalmak és személyes szokások (pl. dohányzás, táplálkozás,
életforma) mennyire befolyásolják a daganatos megbetegedések
előfordulását.
Epidurális tér
A gerincvelő burkai és a gerinccsatorna fala között elhelyezkedő
tér, ahová érzéstelenítés céljából gyógyszereket szoktak
befecskendezni. Ezt orvosi szakkifejezéssel epidurális vagy kaudális
érzéstelenítésnek nevezik.
Eritroplázia (eythroplasia)
Vörös, szemcsés vagy sima felszínű, körülírt folt a nyálkahártyákon
(pl. a szájüregben), amely a rák korai jelenlétére utalhat.
Frakcionált sugárterápia
Olyan sugárkezelés, amikor a szükséges sugárdózist kisebb
adagokba elosztva
adják le a besugározandó területre.
Gasztroenterológus (gastroenterologus)
Az emésztőrendszer rendellenességeivel foglalkozó szakorvos.
Gasztroszkóp (gastroscop)
Egy hajlékony, világítással, optikával ellátott csőszerű eszköz,
amelyet a szájon és nyelőcsövön át a gyomorba vezetnek, és
segítségével a gyomor belfelülete vizsgálható ("gyomortükrözés").
Szükség esetén szövetminta is vehető az elváltozást mutató
területekről.
Graft verzusz hoszt betegség (graft versus host disease)
(GDHD)
Graft = átültetett. Az átültetett szövet reakciója a befogadó
szervezettel szemben.
Gerinccsapolás (lumbal punctio)
Az agyat, gerincvelőt körüláramló testfolyadékból történő,
mintavétel célját szolgáló beavatkozás.
Hematológia (haematologia)
A vérképző szervek és az azt érintő betegségek tanulmányozásával
foglalkozó tudományág.
Hematológus (haematologus)
A vérképzőrendszer betegségeivel és gyógyításával foglalkozó

17. szakorvos.
Hormonok
A szervezet belső elválasztású mirigyeinek termékei. A testnedvek
továbbítják őket, és szabályozzák a szervezet növekedését,
anyagcseréjét, nemi működését stb.
Hormonterápia (hormontherapia)
A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott eljárás, amely
arra irányul, hogy megakadályozza a rákos sejteket abban, hogy a
növekedésükhöz szükséges hormonokhoz hozzájussanak.
Hospice
Elsősorban daganatos betegségük végső szakaszába jutott betegek
humánus gondozását végző szervezetek. A Hospice-szervezetek
célja a betegek életminőségének javítása, testi és lelki
szenvedéseinek enyhítése, fizikai aktivitásuk támogatása, a
hozzátartozók segítése a betegség és a gyász elviselésében.
Immunoglobulinok
A szervezet immunrendszere által termelt fehérjék (proteinek),
melyek a fertőzések és káros idegen anyagok (antigének)
leküzdésében, semlegesítésében vesznek részt.
Immunrendszer
A szervezet azon szerveinek (csecsemőmirigy, lép, nyirokcsomók
stb.), sejtjeinek és az általuk termelt anyagoknak az összessége,
melyek a szervezet fertőzések és más betegségek elleni védelmében
játszanak fontos szerepet.
Immunszuppresszió (immunsuppressio)
A szervezet immunválaszának csökkentése egy külső
beavatkozással szemben, melyet gyógyszerekkel és egyéb
módszerekkel idéznek elő. Immunszuppressziót alkalmaznak pl.
szerv- vagy szövetátültetés esetén, annak megelőzésére, hogy a
szervezet immunrendszere kilökje a beültetett idegen szervet vagy
szövetet.
Immunterápia (immuntherapia)
Olyan gyógykezelés, amely a szervezet védekező mechanizmusait
serkenti.
Inciziós biopszia (incisios biopsia)
Incizió = bevágás, bemetszés. Tumor vagy tumorgyanús szövet egy
részének eltávolítása, szövettani és mikroszkópos vizsgálat céljából.

18. A daganat egy része visszamarad a szervezetben, melyet akkor
távolítanak el, ha a vizsgálat a szövetmintában rák jelenlétét
mutatja. Exciziós biopsziának nevezik azt az eljárást, amikor a
gyanús csomót egészben eltávolítják, a betegség pontos
megállapítása érdekében.
Infiltráció (infiltratio)
Beszűrődés. Idegen anyagok behatolása a sejtekbe, szövetekbe.
Infiltratív növekedés
A rosszindulatú daganatok növekedési formája. Jellemzője, hogy a
daganatszövet nyúlványokat, csápokat bocsát a környező ép
szövetekbe, s beszűri azokat.
Inflammáció (inflammatio)
Gyulladás.
In szitu (in situ)
A rosszindulatú daganat korai stádiumának megjelölésére használt
kifejezés. A daganat ilyenkor még a kiindulási szövet területére
korlátozódik, nem szűrte be a környező, ép szöveteket.
Intraoperatív sugárterápia
A daganat műtét közben történő közvetlen besugárzása.
Intravénás (i.v.)
Gyűjtőérbe történő befecskendezés. Ezáltal a befecskendezésre
kerülő gyógyszer,
hatóanyag a leggyorsabb úton jut el a szervezet minden részébe.
Intracavitalis besugárzás
Az eljárás során radioaktív anyagot helyeznek a szervezet valamely
testüregébe
(pl. mellkasba, hüvelybe), a környezetében lévő daganat
besugárzása céljából.
Intravénás kanülVékony műanyag cső, amelyet egy gyűjtőérbe
(vénába) vezetnek. Rajta keresztül különböző anyagokat,
gyógyszereket újabb szúrások elkerülésével juttatnak be a
vérpályába.
Izotóp-szken (izotóp scan)
Izotópvizsgálat, szcintigráfia. Különböző szervek vizsgálata,
előzetesen beadott és az egyes szervekben megjelenő radioaktív
anyag segítségével. Az eljárás során ártalmatlan mennyiségű

19. izotópot adnak be a betegnek, intravénásan vagy szájon át, amely
felgyülemlik a szervezet azon helyein, ahol a sejtek gyorsabban
osztódnak. A radioaktív anyag a véráramon keresztül eljut a
szervezet minden részébe. Ekkor a beteget egy nagyon érzékeny
sugárzásmérő-berendezés alá fektetik, s a műszer elkészíti a
szcintigrammot. Így megállapítható, hogy a vizsgált szerv
működése zavartalan-e, illetve kimutatható-e benne kóros terület
vagy szövetszaporulat. Csökkent vagy fokozott izotópfelvétel jelzi a
kóros elváltozást és annak helyét.
Kahexia (cachexia)
Súlyos betegségtől leromlott fizikai állapot, elerőtlenedés.
Kiújulás (recidiva)
Egy betegség és annak tüneteinek újbóli megjelenése a kezelés
után. A daganatos megbetegedések esetén a kiújulás történhet a
rák eredeti helyén vagy annak környezetében, s távolabb, a
szervezet más helyein. Előbbi esetében helyi kiújulásról beszélünk,
az utóbbi esetben áttétekről (metasztázisok) van szó.
Klinikai kipróbálás
Leendő gyógyszerek, diagnosztikus eszközök, kezelési eljárások
emberen - szigorúan ellenőrzött körülmények között - történő
vizsgálata, melynek célja hatásosságuk, hasznosságuk igazolása a
tudomány objektív módszereivel.
Karcinóma (carcinoma)
Rák. A rákos megbetegedés megjelölésére szolgáló szakkifejezés. A
köznapi nyelvben mindenfajta rosszindulatú daganat (függetlenül
attól, hogy honnan ered) megnevezésére szolgál.
Karcinogén (carcinogen)
Rákot előidéző anyag, amely annak kialakulását elindítja (pl. az
azbeszt).
Kemoterápia (chemotherapia)
A rákos beteg sejtpusztító vagy sejtszaporodást gátló
gyógyszerekkel történő kezelése.
Kriosebészet (cryosebészet)
Szövetek (pl. rákos szövet) elpusztítása, nagyon alacsony hőfokon
történő fagyasztással.
Krónikus (chronicus)
Hosszantartó, állandósult, lassú lefolyású betegségek megnevezése.

20. Komputer tomográfiás vagy komputer axalis tomográfiás
vizsgálat (CT vagy CAT)
Olyan vizsgáló eljárás, melyet egy komputerrel összekapcsolt
röntgenkészülékkel végeznek. A vizsgálat alkalmával az emberi
testről rendkívül részletes képek nyerhetők. A test vékony
"szeletekben" történő feltérképezésről van szó. Az eljárás az
egyszerű röntgenvizsgálatnál sokkal érzékenyebb, így elsődleges
rákok (primer tumorok) és áttétek (metasztázisok) felderítésére
igen alkalmas eljárás.
Kolon (colon)
A vastagbél azon része, amely a vékonybéltől a végbélig terjed.
Kolonoszkóp (colonoscop)
Világítással és optikai lencsével ellátott, hajlékony csőszerű
készülék, mely a bél belfelületéről felvételek készítésére alkalmas.
Kolonoszkópia (colonoscopia)
A vastagbél belfelületének teljes hosszában történő vizsgálatára
alkalmazott eljárás, kolonoszkóp segítségével.
Kombinációs kemoterápia
Többféle rákellenes gyógyszer együttes alkalmazása. Együttes
hatásuk csökkenti a ráksejtek esélyét arra, hogy az egyes
gyógyszerek által okozott károsodást kiheverjék és sérüléseiket
kijavítsák, vagy velük szemben ellenállást (rezisztenciát)
fejlesszenek ki.
Kombinált kezelés
Komplex kezelés. A sebészi, sugár-, kemo- és immunterápiás
lehetőségek együttes alkalmazása a rákos betegek
gyógykezelésében, a lehető legjobb eredmény elérése céljából.
Kontrasztanyagok
Röntgendiagnosztikai eljárások során alkalmazott speciális
anyagok, amelyek lehetővé teszik az üreges szervek, testüregek és
az érrendszer vizsgálatát. Alkalmazásukkal a szervek körvonalai a
felvételeken jobban kirajzolódnak. A kontrasztanyagot injekcióval
vagy szájon át juttatják be a szervezetbe.
Kontrasztos röntgenvizsgálat
Röntgensugárral végzett vizsgálat. Ennek során kontrasztanyag
beadásával növelik a szervezet egyes részeinek röntgenképernyőn
vagy felvételen való láthatóságát.

21. Külső besugárzás
Röntgengépből vagy más sugárforrásként szolgáló készülékből
történő besugárzás. A készüléket a betegtől meghatározott
távolságban helyezik el.
Leukémia (leukaemia)
Jelentése fehérvérűség. A fehérvérsejtképző rendszer kóros
burjánzása. Rosszindulatú daganatféleség. A túltermelt sejtek
típusa szerint megkülönböztetünk limfoid (éymphoid) és mieloid
(myeloid) leukémiát.
Leukoplakia
Fehér foltok képződése a szájüreg, ínyek nyálkahártyáján. Rákot
megelőző elváltozás jele is lehet.
Limfangiográfia vagy limfográfia (lymphangiographia
vagy lymphographia)
Egy-egy testtájék környéki (regionális) nyirokcsomóinak
röntgenvizsgálatára szolgáló eljárás. A röntgenképen árnyékot
(kontrasztot) adó festékanyagot fecskendeznek a vizsgálandó
testtájék szövetei közé. Innen a kontrasztanyag a nyirokereken
keresztül a nyirokcsomókba jut és kirajzolja azokat. A
kontrasztfesték bevitelét követően - különböző időpontokban -
készített felvételek alkalmasak a nyirokcsomók és a nyirokáramlás
kóros elváltozásainak felderítésére.
Limfociták (lymphocyták)
A fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben különösen nagy
mennyiségben felhalmozódó típusa, melyek az immunrendszer
egyik legfontosabb sejtes elemét képezik. A sejteknek az
immunfolyamatok lefolyásában és szabályozásában egyaránt
fontos szerepe van. Három fő formájuk a T-sejt, a B-sejt és a
természetes ölősejt (natural killer, NK-sejtek).
Makrobiotikus diéta (macrobioticus diéta)
Főként szemes gabonából, elsősorban barna rizsből álló étrend,
melyet némelyek a rák elsődleges kezelési módjaként ajánlanak. Az
étrend követőinek cukor, hús, vagy állati termékek fogyasztását
tiltják. Szakmai testületek véleménye szerint a diéta sem a rákos
betegség kezelésére, sem megelőzésére nem alkalmas, sőt, szigorú
betartása az egészségre nézve komoly kockázatot jelent.
Mágneses magrezonanciás vizsgáló eljárás vagy leképezés
(angolul Magnetic Resonance Imaging, rövidítve MRI;

22. Nukleáris Mágneses Rezonancia, rövidítve NMR-vizsgálat
néven is ismert)
Viszonylag új, nagyhatású eszköz és eljárás a szervezet belső
részeiről, szerveiről történő képalkotás céljaira. Olyan technológia,
amely mágneses mezőket alkalmaz a test különböző részeinek
leképezésére. Ezt nagyon erős elektromágneses és rádiófrekvenciás
hullámok alkalmazásával és komputer segítéségével érik el. Az
MRI-vel nagy felbontású felvételek készíthetők. Olyan személyek
esetében, akiknek szervezetében bármilyen fémtartalmú eszköz
(pacemaker, ízületi protézis, mesterséges szívbillentyű stb.) van
beépítve, vagy háborús sérülés következtében szilánk maradt
testükben, a vizsgálat nem végezhető.
Malignus
Jelentése rosszindulatú. Egy daganat rosszindulatúsága abban
nyilvánul meg, hogy beszűri a környező egészséges szöveteket,
szerveket, és a nyirok- és véráram útján a szervezet távoli részeibe
áttéteket ad.
Malignus tumor
Ráksejtekből álló kóros szövettömeg, mely beszűrheti a környező
szöveteket és a szervezet távoli helyein áttéteket (metasztázis)
képezhet.
Metasztázis (metastasis)
Jelentése áttét. A szervezet különböző helyein fellépő olyan rákos
daganat, amely az eredeti, elsődleges (primer) daganatból
származik, és onnan a nyirok- és vérpályákon keresztül szóródik
szét a szervezet különböző szerveibe.
Metasztatizál
Az elsődleges daganatból kiszabaduló ráksejtek a nyirok- és/vagy
vérpályákon a szervezet egyik részéből a másik részébe terjednek,
majd ott megtelepednek és másodlagos tumorokat képeznek.
Mikrometasztázisok
Egy elsődleges (primer) rosszindulatú daganat szétszóródott
sejtjeiből a szervezet különböző helyein képződő olyan kisméretű
áttétek, amelyek a jelenlegi vizsgálóeszközökkel nem deríthetők fel.
Monoklonális antitestek
A sejtek (pl. ráksejtek) valamely igen jellegzetes összetevőjét
felismerő és ahhoz kötődő ellenanyag-molekulák. A rákterápiában
arra használják, hogy a hozzájuk kötött kemoterápiás szert vagy
sugárzó izotópot a ráksejtekhez szállítsák. Cél, hogy csupán a

23. ráksejtekre fejtsék ki hatásukat, azokat öljék el, de kíméljék meg az
egészséges szöveteket.
Morbiditás
A megbetegedés arányszáma az összlakosság számához
viszonyítva: azt fejezi ki, hogy egy bizonyos területen bizonyos idő
alatt (egy év) 100 000 lakosból hány betegedett meg.
Mortalitás
Valamely betegségben bekövetkezett halálozás arányszáma az
összlakosság számához viszonyítva (azt mutatja meg, hogy 100 000
lakosból egy év alatt hányan haltak meg egy bizonyos betegségben).
Napvédő faktor
Napozásnál a bőr vörösödését, leégését megakadályozó vagy
csökkentő kenőcsök, emulziók jellemzésére használt fogalom. Azt
jelenti, hogy az adott krém vagy emulzió milyen mértékben szűri ki
- a napsugárzás ultraibolya részéből - a bőr károsodásáért
leginkább felelős UV-B sugarakat. Minél magasabb a faktorszám,
annál nagyobb az adott készítmény védőhatása.
Narkotikum (narcoticum)
Az ópiátok szerkezetéhez és hatásához hasonló tulajdonsággal
rendelkező fájdalomcsillapító gyógyszerek.
Neoadjuváns terápia
A daganat nagyságának csökkentésére - az elsődleges sebészi
beavatkozást megelőző - kemoterápiás kezelés. Főképp olyankor
alkalmazzák, amikor a tumor nagy a sebészi eltávolításhoz. A
terápia eredményeként később a műtét elvégezhető.
Neoplazma (neoplasma)
Jelentése daganat. Bármilyen új kóros szövetszaporulat
megjelölésére szolgáló szakkifejezés. A neoplazma lehet jóindulatú
(benignus) vagy rosszindulatú (malignus). Az orvosi gyakorlatban
bármilyen eredetű rosszindulatú daganat- (rák-) féleség
megjelölésére használatos kifejezés.
Naevus
A mindannyiunk bőrén kisebb-nagyobb számban található
anyajegyek elnevezésére szolgáló orvosi szakkifejezés. Az
anyajegyek a bőr hámjában, az epidermiszben előforduló
pigmenttermelő sejtek, az ún. melanociták kisebb-nagyobb
csoportjaiból felépülő jóindulatú daganatok, amelyek sötét, körülírt
folt formájában jelennek meg a bőrön. Sejtjeik barnás

24. festékanyagot tartalmaznak.
Nyirokcsomók (nyirokmirigyek)
A szervezet különböző helyein elhelyezkedő, kicsiny, bab alakú
szervek, melyek a szervezetet behálózó nyirokerek útjába iktatva
helyezkednek el és a szervezet immunrendszerének fontos részét
képezik. Bennük fejlődnek és raktározódnak a limfociták, melyek
az immunrendszer fontos sejtes elemei. A nyirokcsomók kiszűrik a
hozzájuk érkező nyiroknedvből a fertőző anyagokat és idegen
testeket. Ezzel kapcsolatban bennük gyulladás alakulhat ki, ami a
nyirokcsomók duzzanatával, megnagyobbodásával jár. A
nyirokcsomók kiszűrik az odaérkező ráksejteket is, melyek vagy
elpusztulnak, vagy szaporodásnak indulva nyirokcsomó-áttét
kialakulásához vezetnek.
Okkult vérzés kimutatására irányuló székletvizsgálat
Okkult = rejtett, nem látható. A székletben szabad szemmel nem
látható vérnyomok kimutatására szolgáló eljárás. Lényege, hogy a
székletből vett mintát olyan vegyi anyaggal átitatott papírlapra
helyezik, melyben színváltozással járó reakció következik be,
amennyiben a széklet nagyobb mennyiségben tartalmaz vérből
származó festékanyagot. Viszonylag egyszerű, olcsó vizsgálati
eljárás, mely a gyomor-bélrendszer különböző szakaszait érintő,
vérzéssel járó kóros elváltozásokra (fekélyek, rák) hívhatja fel a
figyelmet. Az eljárás nem rákszűrő vizsgálat, csupán a gyomor-
béltraktusból származó kóros vérzést mutatja ki. Miután az ilyen
kóros vérzés származhat daganatból is, a teszt elvégzése közvetett
módon mégis elősegítheti a gyomor- béltraktusból kiinduló rákok,
elsősorban a vastagbélrákok korai felismerését.
Onkogén (oncogen)
Az onkogének a sejt örökítőanyagának olyan részei, melyek
valamilyen okból rendellenesen aktiválódnak, így sejt rákos sejtté
alakul át.
Onkológia (oncologia)
Az orvostudománynak daganatokkal foglalkozó ága.
Onkológus
A daganatos megbetegedések kezelésével foglalkozó szakorvos.
Opiátok
Fájdalomcsillapító gyógyszerek, amelyek kémiailag az ópiumokkal
rokon vegyületek.
Palliatív kezelés

25. A gyógykezelésnek olyan formája, amely a tünetek (például a
fájdalom) enyhítésére törekszik, de a betegség gyógyulását,
lefolyásának megváltozását nem eredményezi. A palliatív kezelés
elsődleges célja tehát a beteg életminőségének javítása.
Patológia (pathologia)
Az orvostudomány azon ága, melynek művelői a szervezetből vett
szöveteket, szervrészleteket megfelelő előkészítés után
mikroszkóposan vizsgálják. Ez az ún. kórszövettani vizsgálat. Az
eltávolított szövetmintát mindig kórszövettani vizsgálatnak kell
alávetni, mert csak így állapítható meg biztonságosan, hogy van-e
benne rákos elváltozás.
Placebo
Színben, alakban valamely gyógyszert utánzó, hatóanyagot nem
tartalmazó készítmény. Új gyógyszer klinikai kipróbálása során a
kontrollcsoport kezelésére alkalmazzák. A hatástalan placebo-
készítménnyel kezelt betegcsoportban észlelt eredményekhez
hasonlítják a kipróbálásra kerülő, új gyógyszerrel kezelt
betegcsoportban kapott eredményeket.
Prekancerozus (praecancerosus)
Rákot megelőző állapot. Olyan, a szervezet bármely részében
észlelt kóros elváltozás, amelyből tapasztalat szerint rák fejlődhet
ki.
Prevenció (preventio)
A megbetegedések számának csökkentése, megelőzése, ismert
rákkeltő anyagok környezetből való eltávolítása, vagy emberre való
hatásának más módon történő kiküszöbölése. Ezt elsődleges
(primer) prevenciónak nevezzük. Például a dohányzás elhagyása
nagymértékben csökkenti tüdőrák és számos egyéb ráktípus
kialakulásának kockázatát.
Prognózis (prognosis)
Valamely betegség várható lefolyására vonatkozó előrejelzés. A
beteg gyógyulási kilátásainak az orvosi leletek alapján történő
megítélése.
Radioterápia (sugárterápia)
A rák kezelése nagy energiájú ionizáló sugárzással. Sugárterápia
használható a rák kiterjedésének, nagyságának csökkentésére
műtét előtt vagy a műtét során, és az esetleg visszamaradt rákos
sejtek elpusztítására a műtétet követően. Hasznos még a
sugárterápia a kiújult rák kezelésére, kiterjedésének és az általa

26. okozott tünetek
(pl. fájdalom) csökkentésére is.
Recidiva
Az eredeti rák ismételt megjelenése, hosszabb-rövidebb idővel
műtéti eltávolítása vagy sugárzással történő elpusztítása után.
Megtörténhet az elsődleges rák kialakulásának helyén, vagy
közvetlen környezetében.
Rehabilitáció
A felgyógyulás utáni állapotnak megfelelő munkába állítás. A
gyógyításban alkalmazott program segít abban, hogy a beteg az új
helyzethez alkalmazkodjon, és napi élete a megszokotthoz
leginkább hasonlítson. A rehabilitáció igen összetett tevékenység,
amely magába foglalja a beteg fizikai állapotának minél
tökéletesebb helyreállítását (pl. szervpótló protézis alkalmazása),
illetve az alkalmazkodást, elősegítő tanácsadást és a beteg lelki
(pszichés) támogatását is.
Relapszus (relapsus)
Romlás, visszaesés. A betegség tünetmentes periódus után fellépő,
újra történő megjelenését, kiújulását jelző orvosi szakkifejezés.
Remisszió (remissio)
A kórtünetek ideiglenes megszűnése vagy csökkenése, átmeneti
javulás. A betegség okozta tünetek kezelés hatására történő teljes
(komplett remisszió) vagy részleges (parciális remisszió)
eltűnésének, megszűnésének jelzésére szolgáló szakkifejezés. Jelzi
azt a periódust, időtartamot is, ameddig a betegség a kezeléssel
ellenőrzés alatt tartható. A remisszió azonban nem jelent egyben
gyógyulást is.
Sebészi beavatkozás
Operáció, műtét. A megbetegedett testrész, szerv, szervrész
eltávolítása. Célja a szervezet működésének lehető legtökéletesebb
helyreállítása.
Szegycsont-punkció (sternum punctio)
Csontvelőleszívás egy fecskendőhöz rögzített tűn keresztül,
rendszerint a szegycsontból. A leszívott csontvelőt üveglemezre
(tárgylemezre) kenik, megfestik, és mikroszkóposan vizsgálják.
Stádiumbeosztás (staging)
Stádiumba sorolás. A betegség (ez esetben a rák) pontos
kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás. A stádium

27. meghatározása elősegíti a megfelelő kezelés megválasztását.
Szűrés (screening)
Valamely betegség (pl. rák) tünetmentes személyekben történő
felderítése. Célja a betegség (pl. rák vagy rákmegelőző állapot)
korai szakaszban történő felderítése. Ennek érdekében a lakosság
adott rákféleségekre kiterjedő tömegszűrését végzik, különös
tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra.
Sugárkezelés
Sugárterápia, radioterápia. Lényege: nagy energiájú sugárzás
irányítása és leadása adott testrészre. A sugárzások a test szövetein
áthaladva biológiai hatást idéznek elő. A daganatos betegségek
kezelésében alkalmazott besugárzások hatása abban áll, hogy a
sugárzás elpusztítja a rákos sejteket és/vagy akadályozza azok
további szaporodását. Ezáltal csökkentik a daganat méretét, illetve
akadályozzák növekedését. A besugárzást kétféle módon lehet
végezni, külsőleg vagy belsőleg. Külső besugárzásnál egy
készülékből juttatják el a sugárzást a testben lévő rosszindulatú
daganathoz. Belső besugárzásnál radioaktív anyagot tartalmazó kis
tartályokat (kapszula, tű, drót) helyeznek el közvetlenül a tumorba,
vagy annak közvetlen szomszédságába.
Száloptikás endoszkóp
Világítással és nagyító optikával ellátott vékony, hajlékony műszer,
amelyet egy-egy szerv vagy testüreg belsejének megtekintésére
használnak. A különböző szervek vizsgálatára kialakított és
használt endoszkópok külön elnevezéssel rendelkeznek (pl. a gége
vizsgálatára használt laringoszkóp, a hörgők vizsgálatára használt
bronhoszkóp, a gyomor vizsgálatára használt gasztroszkóp stb.).
Szisztémás kezelés
Olyan kezelés, melynél az alkalmazott hatóanyag eléri a szervezet
összes sejtjét, tehát a test egészére fejti ki a hatását. Ilyen például a
rosszindulatú daganatok kezelésében alkalmazott kemoterápia.
Szupportív terápia
Támogató kezelés. A daganatos betegségek kezelésében
alkalmazott kiegészítő terápia. Nem helyettesítheti a hagyományos
gyógyító eljárásokat (a sebészi-, sugár- és/vagy kemoterápiás
kezelést), de elősegíti és fokozza azok hatását, enyhíti a kísérő
tüneteket (pl. fájdalom), ezáltal javíthatja a betegek életminőségét.
Tapintható daganat

28. Szövetszaporulat, vagy körülírt göb a test valamely részében, amit
tapintással érezni lehet.
Teljes testbesugárzás
Olyan eljárás, melyet elsősorban csontvelő-átültetés
előkészítéseként, a szervezetben még jelenlévő leukémiás sejtek
elpusztítása céljából alkalmaznak.
Teljes vérképvizsgálat
Olyan laboratóriumi vizsgálat, melynek során az ujjbegyből vagy
vénából vett kis mennyiségű vérmintából meghatározzák - az
egységnyi vértérfogatban jelenlévő - vörösvértestek, fehérvérsejtek
és vérlemezkék számát. Emellett több más fontos jellemző
meghatározására alkalmas. Rákos betegeknél a kemoterápiás és
sugárkezelés előtt, közben és után a rendszeres vérképvizsgálat
nagyon fontos.
Terminális állapot
Végső állapot. Azon állapot megjelölésére használt kifejezés,
amikor a rák igen előrehaladott állapotban van, életfontosságú
szervekre is ráterjedt és a beteg állapota feltartóztathatatlanul
romlik.
Thoracotomia
A mellkas megnyitása. Sebészi beavatkozás, melynek során a
mellkason kis nyílást készítenek, például endoszkóp bevezetése
céljából.
TNM
A daganatok stádiumba sorolásánál használt nemzetközileg
elterjedt osztályozási mód. A T a tumor (daganat), az N a
nyirokcsomók (node), az M a metasztázis (áttét) szavak kezdőbetűi.
Toxicitás
Mérgezőképesség. Valamilyen vegyszer, gyógyszer szervezetet vagy
annak különböző szerveit károsító, nem kívánatos mellékhatása.
Toxinok
Mérgező anyagok. Különböző állatok, növények, baktériumok,
gombák által termelt mérgező anyagok.
Transzfúzió
Vérátömlesztés. Egy-egy személytől, véradótól (donortól) levett vér
vagy véralkatrészek (pl. vérlemezke-sűrítmény) bevitele egy másik
személybe, intravénás úton.

29. Transzplantáció (transplantatio)
Olyan sebészi eljárás, melynek során egyik személyből (donor)
eltávolított szervet vagy szövetet másik személybe (recipiens)
ültetnek. Transzplantáció az is, ha a szövetátültetés (pl. bőr)
ugyanazon személyben egyik helyről a másikra történik.
Transzrektális ultrahang vizsgálat (transrectalis
ultrahang vizsgálat)
A prosztatarák diagnosztikájában használatos eljárás,
mikor az ultrahangos készülék vizsgálófejét a végbélbe
vezetve nézik a prosztatát. A prosztatarák korai
stádiumban való felderítését elősegíti.
Tumor
Jelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet
gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos
természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet
jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus).
Tumormarker
A vérben vagy más testfolyadékban jelenlévő anyag, melynek
jelenléte vagy megszaporodása arra utal, hogy a vizsgált személynél
rákos betegség áll fenn.
Tumorszupresszor gének
Olyan gének, amelyek normális működésük esetén
megakadályozzák rák kifejlődését.
Ultrahangos-vizsgálat
Nagyfrekvenciás, az emberi fül által nem hallható hanghullámokat
kibocsátó készülékkel történő vizsgálat. Fájdalom- és
kockázatmentes vizsgálóeljárás, melynek során a szövetek, szervek
által visszavert hanghullámok képet alkotnak a vizsgált
testrészekről, szervekről. A különböző sűrűségű szövetek eltérő
módon verik vissza a hanghullámokat. A daganatok a normál
szövettől eltérő "visszhangot" adnak, s ezáltal a képen
kirajzolódnak. A készüléket a bőrhöz nyomva előre-hátra
mozgatják a vizsgálandó területen. A bőrt speciális zselészerű
anyaggal (géllel) síkossá teszik. A vizsgálatot a daganatok pontos
diagnosztikájában alkalmazzák.
Ultraibolya-sugárzás (UV-sugárzás)
A Napból eredő, 1-400 nanométer közötti hullámhosszú sugárzás,
melynek két fő típusa ismert, az UV-A és UV-B. Az ózonréteg

30. elvékonyodása miatt e sugarak mind nagyobb része jut el a
földfelszínig. Elsősorban az UV-B sugarak felelősek a bőrünk
napozás által okozott leégéséért, illetve a bőrrákok, melanomák
keletkezésében fontos szerepet játszanak. A daganatkeltő hatáshoz
az UV-A sugarak is hozzájárulnak. Éppen ezért tanácsos napvédő
krémek használata.
Vitaminok
Gyümölcsökben, zöldségekben és egyéb élelmiszerekben található
különböző vegyi anyagok, amelyek az emberi szervezet számára
nélkülözhetetlenek. Csekély mennyiségben is alapvető
fontosságúak az egészség fenntartásához. Több vitaminféleségnek a
rákképződés gátlásában is szerepet tulajdonítanak.
Vizeletvizsgálat
A vizelet laboratóriumi analízise, mely elsősorban a vese és a
húgyutak megbetegedéseinek, de sok más betegség felderítését is
elősegítő, hasznos vizsgálati eszköz.
Vörösvértest
Azok a vérsejtek, amelyek a bennük lévő hemoglobin segítségével a
tüdőkben felvett oxigént a szervezet különböző részeibe szállítják.
Ott a szöveteknek, sejteknek leadják, a szén-dioxidot pedig a
szövetekből a tüdőkbe szállítják.
Vörösvértest-süllyedés
Olyan vizsgálati eljárás, amellyel azt határozzák meg, hogy az
alvadásban meggátolt vérben az alakos elemek (vörösvértestek,
fehérvérsejtek) egységnyi idő (pl. egy óra) alatt milyen mértékben
ülepednek le. Az átlagértéket meghaladó ülepedési sebesség
különböző betegségek, többek között daganatos betegség
fennállására utalhat.
Zsírfélék
A szénhidrátok és fehérjék mellett a harmadik alapvető
tápláléktípust képező anyagok. Fontos kalória- és energiaforrást
jelentenek. Nagyobb mérvű fogyasztásuk azonban több
szempontból káros az egészségre. Számos megfigyelés arra utal,
hogy a magas zsírtartalmú táplálékot fogyasztók körében egyes
rákféleségek, pl. az emlő- és vastagbélrák gyakoribb.

31. A becslések
szerint
százötvenezer
méhnyálkahárty
a-rákot
fedeznek fel
évente a
világon, így az
ötödik helyet
foglalja el a nők
rosszindulatú
daganatainak
sorában.
A
méhnyálka
hártya
rákja
A becslések szerint százötvenezer méhnyálkahártya-
rákot fedeznek fel évente a világon, így az ötödik helyet
foglalja el a nők rosszindulatú daganatainak sorában.
A méhnyálkahártya rákja
Tovább...
Tovább...
Mivel az agy
be van zárva a
koponyába,
amely nem tud
tágulni, a
növekvő
daganat növeli
a koponyán
belüli nyomást.
Agydagana
t

32. Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud
tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli
nyomást.
Agydaganat
Tovább...
Tovább...
A bőrrák
kialakulásának
oka lehet az
ultraibolya
sugárzás, a
gyakori leégés,
túlzott
szoláriumozás.
Bőrrák
A bőrrák kialakulásának oka lehet az ultraibolya sugárzás,
a gyakori leégés, túlzott szoláriumozás.
Bőrrák
Tovább...
Tovább...
A basalioma
(carcinoma
basocellulare)
Magyarországo
n a
leggyakoribb
rosszindulatú
(malignus)
bőrdaganat.

33. Basalioma
-
carcinoma
basocellula
re,
-------------
----------
basalsejtes
carcinoma
A basalioma (carcinoma basocellulare) Magyarországon a
leggyakoribb rosszindulatú (malignus) bőrdaganat.
Basalioma - carcinoma basocellulare,
-----------------------basalsejtes carcinoma
Tovább...
Tovább...
Továbbá...
• Gyomorrák
• Hallóidegdaganat
• Hasnyálmirigyrák
• Hererák
• Hodgkin-kór
• Húgyhólyagrák
• Laphámrák
• Leukémia (fehérvérűség)
• Limfóma: a nyirokrendszerrák
• Májrák
• Méhizomdaganat - myoma uteri
• Méhnyakrák
• Méhrák
• Melanoma

34. • Mellrák
• Neurofibroma
• Nyelőcsőrák - carcinoma oesophagi
• Pajzsmirigyrák
• Papilloma
• Péniszrák
• Petefészekrák
• Prosztata jóindulatú daganata
• Prosztatarák
• Szájrák
• Szarkóma
• Szeméremtestrák
• Tüdőrák - carcinoma pulmonis
• Vastagbélrák
• Végbélrák
• Zsírdaganat - lipoma