Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I.

FÖLDRAJZI ISMERETEK FEJLŐDÉSE

Földrajzi ismereteink két irányú fejlődésen keresztül mentek/nek végbe:

 A környezet, melyre az ismeretek vonatkoznak  térben egyre jobban tágult
 Tények, ismeretek, összefüggések szaporodnak ugyanarról a területről

Oikümené (görög) – Az ismereteink körébe bevont környezet

Korábban minden kontinensen meg voltak az oikümenék, azonban a felfedezéseknek
köszönhetően ez egy nagy oikümenévé állt össze ma már ez nagyjából az egész földfelszínt
felöleli.

A TERMÉSZETI NÉPEK FÖLDRAJZI ISMERETEI

 Ősközösségi társadalmak környezetismerete  szűk oikümené

 Általában mindenki ugyanahhoz ért, mint a többi tagja a társadalomnak

 A megélhetés határait alig lépi túl, viszont azt nagyon alaposan ismerik

 Sokkal pontosabb leírás arról a területről, amit ismernek

 Pl.: Parry XIX. században – eszkimó nővel való találkozása  eszkimó nő felrajzolja a
Melville-félsziget partvonalát több száz km hosszan

 Természeti népek térképei  nem mérésen, hanem becsléseken alapulnak

 Pl.: Marshall-szk – bot-pálcikatérképek. Tuaregek: homok dombormű térkép

Pálcikatérkép

A térképek alapanyagait a
tengerparton találták: kagylók,
kókuszdiók, pálmalevél erezet és
vékony pálcikák. Csónakjaikkal egyik
szigetről a másikra utaztak és ebben
nagy segítséget nyújtottak ezek a
térképek: a hosszú pálcikák a
hullámtörések vonalait jelképezték és
a rájuk erősített kagylók a szigetek
helyét jelölték.

1. gyakorlat - 2012.09.28. 1.oldal


Megismert környezet nagysága függ az adott nép életformájától, az uralkodó gazdasági
ágazattól:
 Zsákmányolásból élő népek – gyűjtögetés, vadászat, halászat  nagy terület bejárása a
kis közösség eltartásához

 Kapásgazdálkodó földművesek – ma a forró övi esőerdők területén élnek 
gazdálkodásuk belterjesebb – kisebb terület nagyobb közösséget tart el

 Nomád népek – nem valódi természeti népek  gazdálkodásuk nagyobb területet
igényel (állatlegeltetés miatt)  ezért oikümenéjük viszonylag nagy

Paleolitikum (őskőkorszak)

• (Homo habilis) "ügyes ember" : 2,5 millió évvel ezelőtt, kezdetleges
eszközkészítés, rendszeres gyűjtögetés, vadászat, halászat
• (Homo erectus) 2 millió év-100 000 év: a "felegyenesedett ember", bonyolultabb
eszközöket használt (szakóca), ismerte a tüzet
• neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400000-40 000 év,
hajítódárdával vadászott, ismerte a tűzgyújtást, halottait gödörbe fektette, mellé
fegyvereket és táplálékot tett  a vallás és a művészet kezdetei
• (homo sapiens) 35 ezer évvel ezelőtt jelent meg az „értelmes ember”, Föld nagy részét
jégtakaró borítja, oltalmat nyújtó lakóhelyet, azaz barlangot keresnek 
megtelepednek
• barlangokban kibontakozott az őskori művészet első barlangrajzok

Mezolitikum (középső-kőkorszak)

• -kb. i.e.15-10 000-től kb.i.e.9 000-ig: kőből pattintott szerszámok, vadász-halász
életmód, első háziállat a kutya illetve a kecske; agyagedény
• Mezolitikum kezdete Európában a Würm végén európai pleisztocén megafauna
(barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas
stb.) kihalása vadbőség megszűnése  csökkent a vadászat
• fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés
• mezolitikum emberei többnyire vándorló, helyenként félig meddig letelepedett
nagycsaládokban

Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak)

• kb. Kr. e. 8 000 - 1 500-ig
• utolsó jégkorszak lezárult  melegedő korszak
• fejlettebb életforma:első termelő foglalkozások  földművelés, állattenyésztés,
fazekasság;
• családokban élnek, letelepedtek, dombtetőket választottak lakhelyül, falvakba
tömörültek
• monumentális sírhelyek, megalitikus építmények



Rézkor
• régészeti korszak, időbeli behatárolás eltérő, DK-Európában kb. 4 500-3 300 éve;
utána bronzkor, vaskor
• kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája, aranyból, ezüstből, rézből
készült tárgyak elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, hatalmat és
gazdagságot fejezték ki
• munkaeszközként és fegyverként a rezet és első ötvözeteit a kőeszközökkel együtt
alkalmazták

Chatal Hüyük

• 1961. mesterséges erőddomb feltárása a Kónyai-síkságon, domb több mint 1000 m
magas – ember alkotta város
• a város Kr.e. 7 200 - 7 100 között jött létre 2000 évvel az egyiptomi és a
mezopotámiai civilizációk kialakulása előtt ---- azóta több hasonló, egyidős
településre bukkantak, de alacsonyabb kulturális és technikai fejlettségűek
• 8-10 000 embernek adott otthont, 2000 éven át virágzott
• házak szinte azonos méretűek egyenlőségre alapuló ősközösségi társadalom
• utcák, bejárati ajtók, ablakok nem voltak, tetőn keresztül lehetett bejutni; 6x4 m-es
szoba, D-i része magtár

Çhatal Hüyük térképe

• 8000 éves
• 1963-ban fedezték fel
• épület falára vésték
• település ÉK-i részén két hegy, egyiket kitörő vulkánként ábrázolták

Stonehenge Kr. E. 2300 körül

• bonyolult csillagászati létesítmény
• téglalapjának rövid oldalai É-on a nyári napfordulói napfelkelte irányába, D-en a téli
napfordulói napnyugta irányába mutatnak
• hosszú oldalak a holdkeltének a 18,61 éves ciklus során adódó legdélibb pontja,
valamint a holdnyugta legészakibb pontja felé
• csak ezen a szélességi körön van így



Stonehenge

LEGRÉGEBBI ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁSÚ TÁRSADALMAK FÖLDRAJZI
ISMERETEI

Általános jellemzés:

• Eljutnak az írástudásig  földrajzi ismereteik tágabbak  le tudják jegyezni
ismereteiket, tovább tudják adni a következő generációknak  írás következtében
tudományágak kibontakozása (külön földrajztudomány még nincs)  kiváltságos
réteg a birtokosa a tudásnak  erős osztálytagolódás  rabszolgarendszer kialakulása

• Az írástudásig eljutó társadalmak öntöző gazdálkodást folytattak

• Terület ahol előfordultak  száraz éghajlat, sivatagi jelleg vagy igen száraz sztyepp
 az öntözés folyókra vagy bővebb forrásokra támaszkodik  forrás- ill. folyami
oázisok

• Népes és erős államok létrehozása nagy folyók mentén 
Egyiptom – Nílus,
Mezopotámia – Tigris és Eufrátesz,
India – Indus és Gangesz,
Kína – Sárga-folyó (Huang-He) és Jangce,
Közép-Amerika (Mexikó területe),
Dél-Amerika – Peru és Bolívia területe

• Csillagászati tudományok megjelennek  időszámítás céljából  Nap-Hold
látszólagos mozgásából

• Fontos, mivel az öntözésen alapul a termés, így a folyók vízjárásának megállapítása 
évszakok rendjének ismerete

• Földmérés  területek pontos ismerete, birtokok számbavétele, áradások után újra
kitűzni a parcellákat  térképkészítés  állam adója a megművelt földre 
földadóhoz telekkönyv kell, ahhoz pedig kataszteri térkép



Egyiptom

i.e. 4000-ben lép be az írásos történelembe

Kezdetekben az állam a Nílus mentén a deltától az első
katarakáig terjed (ma Asszuán – korábban Syene)

Későbbiekben terjed az oikümené és eléri a 4.
katarakát is.

Oikümené határai: É- Földközi-tenger, K- Vörös-
tenger, Földközi-tenger partvidéke (kapcsolat
Mezopotámiával és Kis-Ázsiával)

Említések Puntországról  arany, drágakő,
elefántcsont és különleges növények miatt

Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli
vidék, ahová az egyiptomiak többször is indítottak
kereskedelmi expedíciót, a legkorábbi ismertet Szahuré
fáraó alatt, a legismertebbet pedig Hatsepszut fáraónő
uralkodásának 8. évében. Punt a Vörös-tenger
partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália,
Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak
hívták ta-netjernek, azaz az isten országának is.

„ Punt fejedelme megérkezett és magával hozta az adót. Punt országának törzsfői megjelentek
és üdvözlésként meghajoltak, hogy fogadják a királynő katonáit. Dicsőítették és magasztalták
Amont, az istenek királyát. A hajókat teljesen megrakták Punt országának értékes
termékeivel... jó illatú gyantával és friss tömjénnel, nagy mennyiségű ébenfával,
elefántcsonttal... szemfestékkel és kutyafejű majmokkal és agarakkal, továbbá leopárdbőrrel
és bennszülöttekkel és gyermekeikkel... ” – Felirat Hatsepszut fáraónő halotti templomában.

Az ókori Egyiptomból csak egyetlen térkép maradt fenn, de
több szöveg is utal térképek létezésére.

A térképeket kőbe vésték, a hadsereg számára papirusz
másolatokat készítettek róluk, az egyetlen fennmaradt a
Torinói Múzeumban található, a torinói papirusz (kb. i.e.
1300).

A térkép egy aranybányát mutat a Vádi Allkali mentén.
A térképen jól felismerhetők az utak, és a hegyek.

Csillagászat, matematika magas fokú ismerete.



Egyiptomiak ismerték: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz
• bolygók a Föld körül keringenek, de Kr.e. 15. sz.
• tudták, hogy a Vénusz és a Merkúr a Nap körül kering
• nap-, víz-, és csillagórákkal mérték az időt
• iránykijelölésre réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak

Világkép:
• Nap és Hold mozgásának változását az égi folyó (Tejút) áradásával magyarázták
• égboltot 36 dekkánra (csillagképre) osztottak
• piramisok tájolása hordoz(ott) csillagászati jelentést belsejükben lévő folyosókból az
év bizonyos szakaszaiban látszanak bizonyos csillagok

Mezopotámia

• Termelő erők hasonlóak Egyiptomhoz (folyók)

• Babiloni birodalom i.e. III. évezred

• Oikümenéjük határai: Kis-Ázsia területe, Földközi-tenger partvidéke (Szíria,
Palesztina, Ciprus, Egyiptom), Vörös-tenger – Arábia

• Csillagászati és földmérő tudományokban jelentős érdemek

• Térképeik  agyagtáblába vésve ékírással ellátva

• Legrégebbi térkép: i.e. IX. századból  Babilon városának alaprajza

• égitestek rendszeres megfigyelése változást feljegyezése

• Kr.e. 6. sz.-ban a két azonos holdfázis közötti időt egy másodpercen belüli
pontossággal adták meg

• csillagászati megfigyeléseiket többnyire hétemeletes lépcsőzetes toronytemplomokból
végezték

• megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlődésének idejét

• hét "mozgó" égitestet ismertek: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

• sumérok a hatos, akkádok a tízes számrendszert használták összeolvadása
eredményeként hatvanas számrendszer

• fokok, az órák és percek egységekre bontása; kör felosztása 360 részre

• napot 12 részre osztották, később elterjedt a 24 egységes (órás) felosztás

• idő mérésére nap- és vízórákat alkalmaztak



Babilon világtérkép

• Kr. e. 6. sz. agyagtáblára vésve
• világ: akkori Mezopotámia és
környezete korong alakú
• térkép D felé tájolt, vagyis É a
térkép alsó részén van
• térképet az Eufrátesz folyó
átszeli, a Perzsa-öbölbe
torkollik
• Eufrátesz két oldalán fekvő
városokat körökkel ábrázoltak

Perzsia

• i.e. VI. századra már nem csak a mai Iránt öleli fel, kiterjed a birodalom egész
Mezopotámia területére
• Kürösz perzsa király birodalma  eléri az Amu-darját és kapcsolatban áll
Északnyugat-Indiával
• Dareiosz perzsa király viselte az India uralkodója címet is
• Szkíták (mai Ukrajna déli részén éltek) elleni hadjárata jelentősen növeli az
oikümenéjüket  Hadjáratuk útja: Boszporusz – Balkán-félsziget – Dunán átkelnek –
Don – Volga elérése
• Szkülax expedíciója: Indus folyó mentén, Dareiosz megbízásából
– Cél: találja meg hova ömlik az Indus
– Ok: krokodilok az Indusban és a Nílusban, ezért feltevés, hogy Nílus és Indus
kapcsolatban áll
– Az expedíció: 30 hónap  Szkülax végighajózik az Induson – kijut az Indiai-
óceánra – Vörös-tenger  bebizonyosodik, hogy nincs kapcsolat
• Sataszpész expedíciója:
– Cél: hajózza körül Afrikát (akkor Líbiának nevezték)
– Xerxész halálra ítélte és ezzel bízza meg
– Az expedíció: Földközi-tengeren indul Nyugatnak – kihajózik Gibraltáron –
partok mentén Dél felé



– Meddig jut, nem tudjuk, mert visszafordul (leírásában törpéket emleget) 
Kongó-medence környékén élnek ma,  tehát a mai Kamerun környékéig
juthatott

India

• Thar-sivatag öntöző gazdálkodása önállóan alakult ki

• sokszínű természeti környezet  különböző gazdálkodású, fejlettségű, kultúrájú
közösségek  folyamatos kapcsolat egymással: oikumenéjük felöleli az egész
félszigetet

• kapcsolat: Indonézia, Kína, Földközi-tenger, később Nagy Sándor hódításai ebben a
térségben

• tudományos ismereteket Védák (tudás) könyve tartalmazza
csillagászat: bolygók tanulmányozása, naptárkészítés
matematika: tízes helyérték rendszer
orvostudomány

• Sztrabón számol be az Indus áradásairól, településeket elsöprő árvizeiről

Kína

• Sárga-folyó környékéről indul a kínai kultúra terjeszkedése
• i.e. III. évezred  „Jü kung” címmel 5 kötetes leírás Kína területéről
• Han dinasztia idejében térképészeti intézet működése
• Kifelé nehezen nyitnak (nagy falnak köszönhetően)
• i.e. II. század óta selyemút kialakulása Európa felé előtte Indiába vezet
• Selyemút: Kína – Tarim-medence – Taklamakán sivatag (É-D megkerülése) – Pamír-
hegység északi oldala – Zagrosz-hegység – Földközi-tenger partja
• Áru kézről-kézre halad  Szir-darja és Amu-darja környékén a Jüecsi nép
megszakítja a forgalmat rajta



• I.e. II. században Csang Csien tábornok expedíciója a Jüecsi nép ellen  leírás a
Jüecsi népről és hazafelé Indiáról
• i.sz. I.században majdnem létrejön a kapcsolat a rómaiakkal  meghiúsul, mivel a
Kaszpi-tengernél élő „parthusok” lebeszélik a kínaiak átkelését a tengeren

Kínai csillagaszat

• legkorábbi emlék i.e. 9 századból való
• csillagképekre rendezték az égboltot
• fellelhető csillagászatukban a babiloni hatás, ami az ókori kereskedelmi útvonalakon
történő tudásanyag lassú áramlásának tudható be
• hatvanas beosztást alkalmazták (Babilon)
• egy év 366 napból állt;
• az égi Egyenlítő csillagait használták időmérésre
• i. e. 2137. okt.22. A kínai Hi és Ho elmulasztják egy napfogyatkozás észlelését, ezért a
császár kivégezteti őket
• i. e. 1100 Csu Kong kínai csillagász megméri az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét.
Eredménye: 23° 54' 02” !!!
• i. e. 355 körül a kínaiak elkészítik az első csillagkatalógust
• i. sz. 85 Kínában naptárreformot vezetnek be, amely szerint egy szinodikus hónap 29
napból áll két egymást követő telihold vagy újhold között eltelt idő: 29,53 nap, vagyis
29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc
• i.sz. 120 körül A kínai Csang-Heng kimondja, hogy a Világmindenség térben és
időben is végtelen

A kínai világkép

• az égboltot nyolc oszlop tartja - egyik megroskadt - nem a zenitben van az égbolt
forgása az ekliptika ferdeségére is magyarázatul szolgált
• napfogyatkozásokat mitológiájuk alapján értelmezték - Napot ilyenkor egy sárkány
vagy sárkányok kebelezik be

Fönícia

• Libanon térségében kezd kibontakozni a föníciai kultúra
• Mezopotámiai kultúra hatásai érződnek
• Kitűnő hajós nép, kereskedés, gyarmatosítás  szigetszerűen, magányos
kereskedővárosok alapítása
• Ie. XV. Században föníciai gyarmatok a Földközi-tenger keleti partvidékén, Cipruson,
Kelet-Ázsia déli partvidéke, Égei-tenger partvidéke
• Görögök térnyerése következtében áttolódik a föníciai térhódítás nyugatra
• i.e. XII. században átlépik a Gibraltári-szorost (HERKULES-Oszlopai)
• Kijutnak Atlanti-óceánra  D-i irányba Felső-Guineai partok, É-i irányba Brit-
szigetek (Cornwall félsziget  ón bányászat
• Borostyánkövet is szállítanak vagy Dánia vagy Balti-tenger környékéről
• Nékó egyiptomi király megbízza a föníciaiakat Afrika körülhajózására i.e. 600. körül
 Vörös-tenger – keleti partok mentén Dél felé – majd megkerülve jutnak vissza (ez
nem biztos)
•  Hérodotosz hitetlenkedve fogadja azt, hogy a Nap ellenkező irányból süt 
bizonyíték arra, hogy délebbre jártak, mint a Ráktérítő



• Türosz király, Salamonnal együtt expedíciót szervez Ofír-ország felkutatására 
pontos ismeretek nincsenek Ofír-ról, Elő-India?Ceylon?Arábia?

Ofír vagy Ophir egy bibliai helyszín, valószínűleg kikötő, ahonnan Salamon király
háromévente különféle árucikkeket (aranyat, elefántcsontot, pávákat, fűszereket, szantálfát,
drágaköveket és majmokat) hozatott. Ofír pontos helyét nem adja meg az Ószövetség, így a
tudósok az említett áruk származási helye és a körülbelüli távolság (a hajók három év alatt
tették meg az utat oda-vissza) alapján próbálták meg azonosítani a helyszínt. A Biblia görög
fordítói Ofírt Sophir néven említik, ami India kopt neve, de felmerült az is, hogy esetleg
Északkelet-Afrikában vagy az Arab-félsziget délkeleti részén kell keresni Ofírt, és olyan
kutatók is akadtak, akik szerint Srí Lanka vagy Malajzia partjainál lehetett. A leginkább
elfogadott elmélet az Arab-félsziget délnyugati részét jelöli meg.

• Egyik leghíresebb föníciai város  Karthágó i.e. IX. században alapítva
• Csád környékéről érkező karavánutak futnak be ide a Szaharán keresztül
• Hanno felfedező expedíciója i.e. 470 körül  célja: Afrika nyugati partjain telepek
létrehozása  sikeressége: Sierra Leone-ig eljutnak, utána csak következtetések:
tűzfolyók, éjjel-nappal hallható dobolás, majmokról beszámolók  tűzfolyó –
Kamerun vulkán vagy szavanna tüzek, dobolás – törzsi zene, majmok –
csimpánz,gorilla – őserdei környezet
• Hannibál expedíciója i.e. 218-ban  Hispániából kiindulva – Alpok - Róma


Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

Recommandé

Recommandé

Contenu connexe

Similaire à Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

Similaire à Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat (13)

Plus de Karesz Kovacs

Plus de Karesz Kovacs (8)

Bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat