Moliére Tartuffe című komédiájának elemzése, a szereplők megismerése, csoportosítása, a dráma felépítésének vizsgálata

1. Molière: Tartuffe
2014. október 13.

3. A dráma bemutatása
• eredetileg 3 felvonásos volt
• ősbemutató: 1664 májusa, Versailles
• Orgon – Molière, Elmira – a felesége,
Armande
• az előadás tetszett a királynak, de betiltotta
• 1669-ben a Palais Royal bemutatta az 5
felvonásos darabot

4. Klasszicista dráma?
Egy helyszín
24 óra
Egy szál
Nincs durvaság
A szereplők nem fejlődnek
DE a commedia dell’arte-ra is épít
(rögtönzésre épült, gyakran típusokkal)
DE a farce elemeit is alkalmazza (negatív
típusok, akik lelepleződnek)

5. Mi a konfliktus?
Családi összetartozás értéke
↕
Látszatértékek, álszentség
Mi teszi ezt
lehetővé?
Orgon hisz neki
Tartuffe látszatra pozitív (vallásosság)
Valójában kapzsi csaló

6. Drámai alaphelyzet
• 1. felvonás párbeszéde
• Pernelle asszony
–bemutatja a szereplőket
–ellenszenvet vált ki
irányítja a befogadót
–emiatt nem értünk vele egyet

7. A családtagok
Pernelle véleménye
„nem kellenek a
ceremóniák”, „Lányom, te
tékozolsz”
„a komorna is pimasz”
„minél nagyobb leszel, csak
annál léhűtőbb”
„titkon csúf dolgokat is
művelsz, angyalom”
„az életről ön miféle
elveket vall”
A befogadó véleménye
Elmira udvarias,
szabálykövető, úrinőként
viselkedik, öltözik
a komorna őszinte
Damis fiatal úrfi, aki
szórakozik, vidám
Mariane szerelmére céloz
(vagy magából indul ki)
Cléante a gondolkodó a
családban

8. Tartuffe-ről
Pernelle véleménye
„jó ember, lehet adni az ő
szavára”
„az ég felé vezet
rajongnotok kell érte”
„buzgó hitű ember”
„ő vezet az üdvhöz”
„Egyetlen célja van: az,
hogy a bűnt letörje, / Az
Isten érdeke – csak az
lebeg előtte”
A család és a befogadó
véleménye
„álszent törtető”
„zsarnoki”
„buzgó erkölcsbíró”
„urat játszik”
„mindenkit megítél, s azt
hiszi, ő a gazda”
„lélegzete se egyéb
képmutatásnál”

9. Mi ennek a célja?
• Késleltetés!!!
• Orgon az első felvonás 4. jelenetében,
• Tartuffe a harmadik felvonás 2.
jelenetében jelenik meg
• Mire megjelennek, kialakul a szilárd
befogadói hozzáállás
• Feszültség, várakozás – le kell lepleződnie
az álszentnek

10. Komédia
• Drámai műfaj
• A látszat és a valóság ellentétén alapul
• Az álérték vagy értékhiány lelepleződik
• Kisszerű, átlagos, tipikus alakok
• Meghatározója a komikum
–helyzetkomikum
–jellemkomikum

11. Nevezzétek el a szereplőket!
• Tartuffe, a kétszínű csaló
• Orgon, a balek
• Elmira, az okos, higgadt feleség
• Dorine, a szókimondó, okos cseléd
• Damis, a forrófejű
• Mariane, a szerelmes, engedelmes lány
• Valér, az önzetlen szerelmes
• Cléante, a higgadt úr, a rezonőr
A szerzői nézőpontot közvetetten, külső
szemlélőként láttatja, segíti érvényre jutni

12. Kik tartoznak egymáshoz?
A mű elején:
1.Tartuffe és
„szövetségesei”: Orgon,
Pernelle, Elmira; a
felnőttek
2.A fiatalok: Mariane,
Damis, Valér
3.A kívülállók: Dorine és
Cléante
A mű végére:
1.Tartuffe, a gonosz
2.Mindenki más
(kivéve Pernelle-t),
az áldozatok

13. Kompozíció
• Hosszadalmas expozíció
• Fordulópont: megjelenik Tartuffe
• Negyedik felvonás 5. jelenet (az asztal
alatt): Orgon megtudja az igazat, DE ez
nem megoldás!
• Tragikum lehetősége: Orgon hibája
végzetes is lehetne
• Csodaszerű vég, deus ex machina: a rendőr
hadnagy mint az igazságosság őre

14. A végkifejlet
• A rendőr hadnagy hagyja, hogy Tartuffe
elmondja, amit akar – kisemmizte a
családot
• Csak ezután lép: megleckézteti őket
• Azonosították XIV. Lajossal
• A rend, a harmónia, az igazságosság
letéteményese a király