1. Telepítés nélkül futtatható szoftverek, bárhonnan elérhető online
dokumentumok, ingyenes tudástárak, egyre gyarapodó netes
közösségek - sorra vesszük, mi mindent nyújt a napjainkban
megújuló világháló a felhasználóknak.

2. Az új média fogalma
•
•
Néhány évvel ezelőtt az oktatásirányításában tevékenykedők és a
tanárok nagy többsége még elképzelhetetlennek tartotta, hogy
bárki is beleszóljon az oktatás előre megtervezett stratégiájába
és kiválasztott tartalmába.
Az „újmédia” meghatározására terén nincsen általánosan elfogadott
konszenzus, maga a fogalom is számos eltérő értelmezésen ment
keresztül az 1980-as évek óta. Korábban hagyományosnak tekintett
médium is részben „átkerült” az újmédia területére. Ilyen például a
rádió, amelyre ma még egyértelműen hagyományos médiumként
tekintünk, ám az egyre fokozódó interneten keresztüli rádióhallgatás
révén a nem is oly távoli jövőben már akár részben újmédia
terméknek is tekinthető.
Az újmédia definiálásának problematikáját jól érzékelteti Lev
Manovich, aki The Language of New Media című könyvében így
fogalmaz:

3. Az új média fogalma
•
„Mi is az újmédia? A kérdés megválaszolását kezdhetjük akár azon kategóriák
felsorolásával, amelyeket a sajtó előszeretettel használ e fogalom alatt: internet,
weboldalak, számítógépes multimédia, CD-ROM, DVD, virtuális valóság. Valóban
csak ennyi lenne az újmédia? Mi a helyzet azokkal a televíziós programokkal,
amelyek jeleneteit digitálisan állították elő és számítógépes környezetben
szerkesztették? Vagy azokkal a mozifilmekkel, amelyek elkészítéséhez 3D
animációt és digitális alkotómunkát alkalmaznak? Tekinthetjük ezeket is
újmédiának? Hová soroljuk azokat a tisztán digitális képei alkotásokat, amelyek
mesterséges képi elemei, elrendezése és illusztrációi számítógépes környezetben
készülnek, és úgy kerülnek kinyomtatásra? Hol húzzuk meg a vonalat?”

4. Az új média fogalma
•
•
•
Tehát mi is az az újmédia?
Az újmédiába beletartozik a szöveges-, képi- és audiovizuális tartalomipar
mindazon terméke, amelyek fogyasztása és felhasználása számítógépes
környezetben történik, bizonyos fokú interakciót tesz lehetővé a fogyasztók vagy
a fogyasztó és a kiadó között és terjesztése valamilyen digitális formátumban
valósul meg, általában a világháló vagy a harmadik generációs mobilhálózatok
közvetítésével.
Nem csak saját dokumentumaihoz férhet hozzá: mások is megoszthatják azokat
önnel, mint ahogy ön is elérhetővé teheti mások számára azt, ami kell.
"Megmutathatja" barátainak határidőnaplóját, ahogy ők is, így közös
programjaik ugyanott jelennek meg, de szervezheti így a munkát kollégáival is, a
neten megosztva a közösen alakított dokumentumot. Elérhetővé teheti barátai
számára a közös nyaraláson készült fényképeket, ahogyan ők is sajátjaikat, így
egy közös virtuális albumban lapozgathatják őket.

5. Az új média fogalma
•
A tradicionális és újmédia termékek felosztásának egyik lehetséges módját
jelöltem az alábbi táblázatban. Ennek értelmezése szerint a hírportálok és online
magazinok az újmédia iparág szöveges és képi tartalomszolgáltató ágában
helyezkednek el, más szereplőkkel együtt.

6. Egy ajánlott lehetőség a hagyományos és
újmédia termékek megkülönböztetésére :
Tradicionális média
Újmédia
Szöveges és képi
fókuszú publikációk
• Újságok,magazinok
• Könyvek
• Szórólapok,füze-ek
• Hírportálok és
online magazinok
• eBook
• Mobil-és PDA
eszközökre
optimalizált
tartalmak
Audiovizuális termékek
• Hagyományos TV
•
• Hagyományos rádió •
• Nem CD-alapú zenei •
hanganyagok
• VHS és korábbi
formátumú filmek
•
CD, DVD
Digitális TV, rádió
Digitális zenei
letöltés , digitális
zenei formátumok
(pl.:MP 3)
Videójátékok

7. Mi az a web 2.0 ?
•
•
Mindezek a lehetőségek részét képezik a web 2.0-nak, vagyis a kialakulóban lévő
"új világhálónak". Az viszont, hogy mit is jelent ez a web 2.0, elég nehezen
körbeírható: a körülbelül két évvel ezelőtt megszületett, és azóta is vitatott
tartalmú, de bizonyos körökben igen divatos fogalom egyszerre jelöl újfajta
weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló technológiát, és azokat az
attitűdöket, módszereket, amelyek mindehhez társulnak. Szülőatyja Tim O'Really,
az O'Really informatikai könyvkiadó gazdája, a világháló veteránja. A vállalkozó
még 2004-ben indította el az újfajta webes platformok lehetőségeivel foglalkozó
Web 2.0 konferenciasorozatot - amely az egész jelenség névadójává vált. Meg
persze jól is hangzik, és alaposan felértékelheti egy weboldal vagy szolgáltatás
értékét, ha rásütik a "webkettes" címkét.
A koncepció lényege, hogy a felhasználó nem csak nézegetni való weboldalakat
kap, hanem sokoldalúan használható eszközöket. Ezek az eszközök akár egyes
szoftverek funkcióit is átvehetik, és arra is alkalmasak, hogy használójuk
másokkal is megossza tevékenysége eredményét, sőt, egész közösségek
profitáljanak ebből. Talán ezt már nem olyan egyszerű elképzelni, itt az ideje hát,
hogy lássunk egy-két konkrét példát.

8. Mi az a web 2.0 ?
•
•
A web 2.0 két "zászlóshajója" a del.icio.us és Flickr. Előbbi egy online linktár: a
felhasználók kedvük szerint állíthatják össze kedvenc webes "könyvjelzőik"
listáját, amelyet a rendszer tárol számukra. Minden egyes linkhez rövid leírást, és
ami még fontosabb, címkét (angolul taget) lehet fűzni. A leírás egyértelmű: a link
"tulajdonosát" emlékezteti arra, mit is tárolt el tulajdonképpen, a címkézés már
kicsit bonyolultabb.
A korábbi passzív internetezők önszerveződő közösségek aktív tagjaivá váltak,
ami főként a Web 2.0 térhódításának volt köszönhető. Ezáltal a web rendkívül
nyitott közösségi színtérré alakult át az innováció, a kibontakozás, valamint az
értékteremtés számára. A Web 2.0 a web megújulását hivatott kifejezni a
különféle technológiák kombinált használata révén.

9. Mi az a web 2.0 ?
•
Web 2.0-nak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát vagy
alkalmazási módot használ a következők közül:
 CSS (Cascading Style Sheets) – Stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés
szétválasztására;
 Folkszonómia (Folk taxonomy – szabad fordításban: népi osztályozás) – Címkézés,
metaadat-készítés tartalomhoz;
 Mikroformátumokat terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai
kiegészítések);
 API (Application Programming Interface) – Alkalmazásprogramozási felület;
 RIA (Rich Internet Applications) – Látványos internetes alkalmazások (pl. Ajax
mint eszköz);
 Szemantikai összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML- és HTML-jelölők;
 RSS / Atom feed támogatás
 Mashup – Kliens- vagy szerveroldali tartalomkombinálás (pl. Google Maps);
 Weblog alkalmazások;
 Wiki vagy fórum szoftverek.

10. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Tartalomkezelő rendszerek :
A tartalomkezelő rendszerek alapot adnak portálok webes megjelenéséhez.
Legismertebbek a Joomla/Mambo, E107, Drupal, CMS Made Simple, PHPFusion, Opencms. PHP programozási nyelvet és PostgreSQL vagy Mysql
adatbázismotorokat használnak alapnak leggyakrabban. Általában
rendelkeznek RSS és/vagy Atom hírfolyam támogatással és gyakran Ajax
webfejlesztési technikát is használnak.

11. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Blogok:
„A webblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és
az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet
egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet
egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű
kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (pl.
kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak); ennek megfelelően a
web naplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig,
sőt vállalatokig terjed. Sok webblog teszi lehetővé a látogatóknak
nyilvános megjegyzések írását, ami közösségek kialakulásához vezethet.
A webblogok vagy bloggal kapcsolatos oldalak összességét blogtérnek
(blogsphere) is nevezik.”
A blogok lehetőséget adnak a szervezeteknek munkacsoportok
szervezésére, használhatóak intézményi belső kommunikációs
eszközként, forrásgyűjtő helyekként, vitaszínhelyként.

12. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Videómegosztó
oldalak:
A videó megosztó oldalaknak egyre
jobban nő a látogatottságuk, így
lehetővé téve a szervezetek számára
saját reklámfilmjeik készítését és
feltöltését, videó gyűjtemények ,
konferenciák feltöltését. Pl.:
Youtube, Videa.

13. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Képmegosztó oldalak:
A különféle képmegosztó oldalak szervezetekben keletkező vizuális
dokumentumok könnyű prezentálásának lehetőségét kínálják.
Pl.: We heart it, Pinterest

14. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Közösségi oldalak :
A közösségi oldalak ma a leglátogatottabb oldalak. Többek között üzenetváltási
lehetőségeket kínálnak így a direkt marketing eszközei használhatók. Pl.:
Deviantart (képmegosztás, művészet), Facebook.

15. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Wikik, wikipedia :
Wikiket használva a szervezetekkel kapcsolatos információ publikálható,
rendszerezhető. Ez a modern eszköz a fogalmak, oldalak és címek újszerű
összekötésével új dimenziót ad a tudásmegosztásnak, ezért kiválóan alkalmas
tudásbázisok és tudástárak építésére.

16. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• Linkmegosztó oldalak :
A linkmegosztó oldalak a szervezet vagy az ügyfelei számára fontos külső
információk hiperhivatkozásainak közzétételére szolgáló kézenfekvő eszközök
(Szász, 2008).

17. Web 2.0-s eszközök a szervezetek
szolgálatában
• E-learning szoftverek :
Az e-learning szoftverek azon túl, hogy lehetővé teszik
az oktatási anyagok online tárolását,
biztosítják az anyagok között összefüggések felállításának
lehetőségét,
valamint kurzusok menedzselésének eszközei,
továbbá felhasználói visszajelzéseket fogadhatnak (feedback).
A Web 2.0-eszközök kapcsán leszögezhetjük, hogy ezek sikeressége
elképzelhetetlen lenne a mobil készülékek térhódítása, valamint a
szélessávú internet-elérés terjedése nélkül.

18. Hiányosságok az
internet-használat terén
• Sokukra jellemző:
⁻ Össze-vissza kattintgatnak
⁻ Nincs keresési stratégiájuk
⁻ Nagyon kevés időt fordítanak az információkeresés nyomán kapott
találatok elolvasásának
⁻ Kevés információ alapján döntenek
⁻ Beérik a legegyszerűbben megkapható anyagokkal
⁻ Egyáltalán nem vizsgálják a fellelt szövegek pontosságát, relevanciáját

19. Összefoglalás
A kínált Web 2.0 alkalmazásokat, a mögöttes üzleti modellt elemezve
elmondható, hogy nem várható egy újabb dotcom lufi kidurranása. Egyrészt nincs
a webes szolgáltatások fogalma annyira túlmisztifikálva, mint 2000-ben volt, az
akkor történtekből megtanulható, hogy, mi is az igazi e-kereskedelem, több,
nagyobb cég is a Web 2.0 mellé állt, jelentős, működőképes, megalapozott és
fizetős alkalmazások is megjelentek már, az Internetet használók száma is elérte,
sőt meghaladta mára a kritikus tömeget. Mindamellett várhatók jelentős
változások, bizonyosan lesznek kisebb, sőt nagyobb csődök is, akvizíciók és nagy
összeolvadások is kísérni fogják a Web 2.0-t, azaz az Internet további fejlődését.
Nehéz megmondani, hogy a nagy cégek közül melyik lesz végül az Internet nagy
nyertese, jelenleg elsősorban inkább a Google-nek vagy a netán az örök győztes
Microsoftnak van erre esélye, de a Yahoo-t vagy akár egy új piaci szereplő
előretörését sem érdemes azonban leírni, hiszen, a Google vagy a Microsoft hibáit
kihasználva újra átveheti a vezető szerepet, várható azonban, hogy a piac egy
kisebb szegmensében lesznek az elsők. A jövő az asztali alkalmazások (desktop applications) és az operációs rendszer
magjának (the operating system) az
Internetessé tétele. Az alap alkalmazások már működnek. A Microsoft Office
teljes értékű Live! változata csakúgy működőképes, mint a Google irodai
csomagja. De léteznek már kép-, videó- és zeneszerkesztő internetes alkalmazások
is, sőt web browser alapú operációs rendszer programok is.
A Web 2.0 azonban még kialakulóban van, ahogy a bemutatott példák mutatják, a
valódi áttörés még várat magára. Az üzleti alkalmazások elterjedéséhez szükség
van minőségi, megbízhatósági garanciákra egyaránt.