Beginners Guide to TikTok for Search - Rachel Pearson - We are Tilt __ Bright...
Hárskúti Megújuló Energia Központ
1.
2. Energiatudatos „Ökoposta” koncepcióterve Célunk egy energiatakarékos, alacsony energiafelhasználású minta-posta megtervezése volt, melyen keresztül be tudjuk mutatni a lehetőségeket, amelyeket az energiatudatos épülettervezés a Magyar Posta számára kínálhat. Az alacsony energiafelhasználású épületek létrehozása nem pusztán a megfelelő épületgépészet megtervezéséből áll. A helyes koncepció kialakításában sokkal nagyobb szerep jut az építészetnek, mint egy hagyományos épület esetében. Az épület alakja és tájolása, de az alaprajzi elrendezése és a térszervezés is jelentős befolyással bír az energiafelhasználásra. Az alacsony energiafelhasználású épület hőszigetelésének vastagsága (a konstrukciónak és a hőszigetelő anyagnak megfelelően) 20 cm vastagságtól kezdődik. Helyes építészeti kialakítással hőhídmentes, légtömör szerkezetek hozhatók létre. Az építészeti tervezés során nagyméretű, pozitív energiamérlegű ablakok kialakítására kell törekedni. A helyiséghatároló felületeket kielégítő tárolókapacitással kell megtervezni. Energiatudatos épület esetén a maradék hőigény kielégítésénél először a megújuló energiaforrásokra kell gondolni. Az alacsony energiafelhasználású épületek csekély energiaigénye miatt a feladat kisméretű berendezésekkel (napkollektor, légkollektor, talajregiszter, stb.) megoldható. A megújuló energiát hasznosító berendezések esztétikus integrációja az épülettel szintén az építészek feladata. Az épület sematikus alaprajzi kialakítása a helyi igényeknek megfelelően (méret és funkció) rugalmasan alakítható. Célunk egy világos, a természetes megvilágítást maximálisan kihasználó, könnyen átszellőztethető, a napsugárzást mind passzív, mind aktív módon hasznosítani tudó épület megtervezése volt.
3. Az épület szerkezetének leírása Falszerkezet: A falszerkezet megválasztásánál, tekintettel arra, hogy az alacsony energiájú épületek esetében a fal-, padló-, és tetőszerkezeteket u = 0,1-0,22 W/m²K értékkel kell figyelembe venni, az elvégzett számítások (1. sz. táblázat) után a következőre jutottunk: A porotherm 30 és a porotherm 38-as falazatok a fenti követelménynek legalább 10 cm-es hőszigetelés esetén felelnek csak meg. 20 cm-es szigetelés esetében az értékek között csupán 1 század javulás figyelhető meg, ami még kiszellőztetett légréteg közbeiktatásával és téglaburkolat kialakításával sem javul tovább. Ár-érték arányt tekintve, valamint figyelembe véve, hogy a 38-as falszerkezet nagyobb szélessége nem csak hogy nagyobb területet igényel, de szélesebb beton alaptestet is kíván, összességében elmondható hogy energetikai és környezeti szempontból a porotherm 30 –as szerkezet megfelelően hőszigetelve, dryvit vakolattal ellátva megfelel a követelményeknek. Falszerkezet hőszigetelése: Megvizsgáltuk a különböző hőszigetelési vastagságoknál az épület egységnyi felületre eső évi energiaigényét (2. sz. táblázat). Ugyan látványos javulás érhető el már 5 cm hőszigeteléssel, de az épület energiafelhasználása még így is jócskán meghaladja az alacsony energiájú épületben megengedett éves fűtési energiafogyasztást. 10 cm-es hőszigetelés esetében az éves energiaigény ismét nagyságrenddel csökken, de még mindig nem éri el a kívánt étéket, amit 20 cm-es hőszigeteléssel már tudunk biztosítani. Ennél vastagabb hőszigeteléssel jobb hőszigetelőképességet és ezzel együtt jelentősebb fűtési költség megtakarítást sem érhetünk el. Ezen szempontok alapján döntöttünk a 20 cm-es hőszigetelő vastagság mellett.
4. Tetőszerkezet: Az alacsony hajlásszögű tetők esetében extenzív zöldtetőt alakítottunk ki, amely ökológiai védőréteget biztosít az épületszerkezeten. A talaj hőtárolóképességének köszönhetően ez a választás kedvezően hat az épület hőterhelésének csillapítására. Fontos szerepe van a zajcsillapításban, jelentősen javítja a tető hőszigetelőképességét. A zöldtető kiváló por- és CO 2 megkötő tulajdonságú, miközben O 2 -t termel. Nyáron hűtő hatását a párologtatás révén éri el. Aljzat: Alacsonyenergiájú épületeknél nagy hőtároló tömeg kialakítására kell törekedni. Az aljzat esetében a burkolatot és az alatta lévő 20 cm –es monolit vasbeton lemezt közvetlenül éri az üvegezésen télen bejutó direkt napsugárzás. A megfelelő tömegű szerkezettel a sugárzási energia nem fog túlmelegedést okozni. A felmelegedett padlófelület egyrészt a tér levegőjét fűti, másrészt a padló felületéről vezetéses hőáram indul a mélyebben fekvő rétegek felé. A nagytömegű szerkezet a hőt tárolja, majd visszasugározza a térbe, így időben egyenletesebb hőmérsékletet eredményez. A lemez alatti 60 cm-es kőágy (20-50 mm-es szemcseméret) tárolóképességének feltöltése levegő közvetítésével, konvektív úton lehetséges. A légkollektorból és hővisszanyerőből származó meleg levegő adja át a hőt. A kőágy nemcsak nagy hőtároló tömeget, hanem elegendően nagy hőcserélő felületet is biztosít. A tárolt hő távolabbi helyiségekbe is eljuttatható. Ez a típusú rendszer alkalmas ara is, hogy nyáron az éjszakai külső, hűvös levegővel, vagy a talaj által lehűtött levegővel lehűtsük, napközben pedig ezen a lehűtött kőágyon át juttassunk szellőző levegőt a helyiségekbe. A kőágyat talaj felöli felületén 20 cm-es hőszigeteléssel látjuk el, alatta 20 cm –es monolit vasbeton alaplemez található. Nyílászárók: Alacsonyenergiájú épületek esetében a nyílászárókat u=0,8-1,4 W/m²K értékkel kell tervezni. Ezeknél az épületeknél az ablakoknak nagy jelentősége van, mivel azok a transzmissziós hőveszteségük és a tájolásuk szerint szoláris hőnyereséget tesznek lehetővé. Magas szintű hőszigetelésű üvegezésnél u ≤ 1, 0 -1,1 W/m²K a déli tájolású ablakok hőmérlege erősen pozitív, keleti és nyugati tájolású ablakoknál a nyereségek és a veszteségek nagyjából egyensúlyban vannak, és északi ablakoknál a veszteség kétszer akkora, mint a nyereség. Ebből következően a déli oldalon a homlokzat teljes hosszában üvegezett felületet alakítottunk ki, ügyelve a megfelelő nyári árnyékolásra. A keleti és a nyugati oldalon jóval kisebb, pusztán az elegendő természetes megvilágítást biztosítására helyeztünk el ablakokat. Az északi oldalon csak a bejárati ajtók találhatók.
5. Az épület energiakoncepciója Télen A megfelelő szerkezetek, rétegrendek kialakításával, és megfelelő tájolással sikerült alacsony energiaigényű épületet létrehoznunk. Az épület fűtési energiaigényét 49 kWh/m²év-re tudtuk leszorítani, ami azt jelenti, hogy ezt az energiaigényt részben passzív, részben aktív módon szoláris energiákkal fedezni tudjuk. A fűtéshez szükséges hőmennyiséget 18 m² felületű légkollektor biztosítja. A beszívott frisslevegő áthaladva a légkollektoron felmelegszik. Ezzel a meleg levegő a már említett kőágyon áthalad, felmelegítve azt. A kőágy részben sugárzással, részben konvekció által adja át a hőt a helyiségeknek. Az elhasznált, de még meleg levegő a helyiségekből megindul a „napkémény” irányába. A napkémény működésének lényege az, hogy a levegő a napsugárzás hatására jelentősen felmelegszik (ez nem okoz gondot, hiszen a felmelegedés már a helyiség légterén kívül történik). A nagy hőmérsékletkülönbség nagy felhajtóerővel jár. A napkémény külső felületén a többi tetőfelülettel ellentétben nem zöldtetőt, hanem fémlemez borítást alkalmaztunk, hogy növeljük a felmelegedést. Az elhasznált levegőt hővisszanyerőn keresztül vezetjük ki a szabadba, miközben a távozó levegő a hőt átadja a beszívott frisslevegőnek, ezzel jelentősen csökkentve a szellőzési hőveszteséget. A használati melegvízhez szükséges hőmennyiséget a tetőfelületen elhelyezett napkollektorok biztosítják. Lehetőség van napelemek alkalmazására is elektromos energiatermelés céljából. A minél teljesebb természetes megvilágítást részben a déli homlokzat teljes üvegezett felülete, részben pedig a tetőfelülvilágítók biztosítják. A beeső fényt megfelelő felületi kialakítással, és építészeti elemek alkalmazásával irányítjuk el a szükséges helyekre.
6. Nyáron Nyáron a nagy tömegű szerkezetek, és a 20 cm-es hőszigetelés a hőterhelést csillapítja. A zöldtető párologtatásával együtt jár a hőelvonás. A víz a talajból közvetlenül is párolog, de ennél nagyobb a növényzet által elpárologtatott víz hatása. Mindezen túlmenően a növényzet árnyékoló szerepe is érvényesül. Az épület átszellőztetéséhez szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), és a növényeket rendszeresen locsolják. Az így lehűlt levegőt a kőágyon átkeringtetve vezetik a helyiségekbe. Az elhasznált levegő a téli esethez hasonlóan, a napkémény működési elvének megfelelően, a felhajtóerő hatására az épület tetején távozik. A déli homlokzat előtt alkalmazott kúszónövény nyáron árnyékoló hatásával mérsékli a homlokzati felület felmelegedését. Miután a levelek a direkt napsugárzás irányára merőleges helyzetet foglalnak el, a „zöld” árnyékoló mögött egy jól átszellőző légréteg, és abban a felhajtóerő következtében légáramlás is kialakul, ami a hatást fokozza. A déli üvegezett homlokzat megnyitásával, a napkémény felhajtóerejének köszönhetően megindul egy igen kedvező légáramlás, friss levegővel, a kúszónövényből párával és O 2 -nel telítve, átöblítve az ügyfélteret, valamint a felvételi helyiségeket, csökkentve az épület hőterhelését.
29. napkollektorok: használati melegvíz napelemek: elektromos energia felülvilágítók: természetes megvilágítás zöldtető: hőcsillapítás, párologtatás, CO 2 megkötés légkollektor: hőtermelés télen a levelek lehullanak, szoláris nyereség hasznosítása nyáron a felfuttatott növényzet árnyékol, párologtat
