Az általános iskola 5. osztálya számára - Vajdaság

1. ANYAGTECHNOLÓGIA
A technikai anyagok fogalma és felosztása
Az anyagok fajtái és tulajdonságai
5. osztály

2. BEVEZETŐ RÉSZ
 Mit tudunk az anyagokról? Milyen anyagokat
ismerünk?
 A mai órán a technikai anyagok fogalmáról és
felosztásáról, az anyagok fajtáiról és
tulajdonságairól tanulunk.

3. A TECHNIKAI ANYAGOK FOGALMA ÉS
FELOSZTÁSA

4.  Milyen anyagokat használtak az őskorban
házépítésre, tüzelésre? Fát, követ.
 Ezeket az anyagokat a természetből vették, úgy
használták, ahogy a természetben megtalálható,
ezért természetes anyagoknak hívják.

5.  Vannak más anyagok is a természetben, pl. a
fémércek, de ezeket nem lehet használni
feldolgozás nélkül.
 Ahogy fejlődött a technológia, új anyagokat találtak
fel, mint pl. a műanyag. Ezeket mesterségesen
előállított anyagoknak hívjuk, mert nem találhatók
a természetben.

6.  Ha valamilyen tárgyat akarunk elkészíteni,
ismernünk kell az anyag tulajdonságait (technikai,
fizikai, kémiai), hogy tudjuk mit és hogyan lehet
előállítani belőlük.

7. AZ ANYAG FAJTÁI ÉS TULAJDONSÁGAI

8. A FA
 Hol található a fa? És hol termelik a fát?
 Kik foglalkoznak fakitermeléssel?
 A fát erdőben termelik. Az erdőgazdaságok
foglalkoznak erdőtelepítéssel, favédelemmel,
fakitermeléssel.
 Mi történne, ha a fákat csak kivágnánk?
 Előbb – utóbb elfogynának. A kivágott fa helyett
mindig újakat kell ültetni, hogy az erdők
megújuljanak.

9.  A fa a legelterjedtebb nyersanyag, alkalmas kézi és
ipari megmunkálásra.
 Mi mindenre használják a fát? Mit lehet belőle
gyártani?
 Hogyan történik a fa feldolgozása? Láttatok-e már
fa szállítást? Meséljétek el, hogyan néz ki a fa,
szállításkor!

10.  A fáról kivágás után levágják az ágait. A törzset
megfelelő hosszúságú rönkökre vágják. A
farönköket fűrésztelepre szállítják és megszárítják.
Vagy természetesen szárítsák (a nap melegétől
idővel kiszárad), vagy mesterségesen szárítsák,
szárítókban.
 Szárítás után: gerendát, deszkát és lécet
készítenek belőle. 5.3 ábra.

11.  A fát az emberek fűtőanyagként, de technikai és
kémiai célokra is használják.

12. - tüzelőként
használják

13. FURNÉR
 A furnér vékony falemez. Farönkből készítik
különleges gépekkel.
 Háromféleképpen lehet készíteni: (Nézzétek meg a
tankönyv 60. oldalán az 5.4 ábrát): fűrészeléssel,
szeléssel, és hántolással.

14. FELHASZNÁLÁSA:
 kevésbé értékes fafelületek és forgácslemez
burkolására szolgál,
 rétegelt lemez és panellap gyártására használják.

15. RÉTEGELT LEMEZ – SPERLEMEZ
 Rostirányban merőlegesen egymásra ragasztott
páratlan számú furnérlemezből készül.
 Felhasználása: a bútoriparban, asztalosiparban,
stb.

16. PANELLAP- BÚTORLAP
 Egymás mellé helyezett lécekből álló, mindkét
oldalán furnérral borított fatábla.
 A léceket egymás közt és a furnérlappal
ragasztóval ragasszák össze. Puha és könnyű
fafajtákat használnak panellap készítéséhez:
fenyőfát, borókafát, nyárfát, bükkfát.
 A panellap szilárd fatábla és nem vetemedik meg
(nem görbül, és nem dagad meg).


17. FELHASZNÁLÁSA:
 bútoripar.

18. FORGÁCSLEMEZ
 Forgácsból és egyéb hulladékból készül, amit
ragasztóval és műgyantával kevernek, majd
összepréselnek. Műanyaggal, vagy furnérral
burkolják.
 Felhasználása: bútorgyártás, falburkolás,
válaszfalak készítésére használják

19. FAROSTLEMEZ – LEZONIT
 Rostjaira bontott faanyag és ragasztó keverékéből
vékony lemezt préselnek speciális
présberendezésekben.
 Felhasználása: bútoripar – szekrényhátlapok és
egyebek készítésére használják.

20. A PAPÍR
 Mi mindenre használjuk a papírt?
 Az ember nehezen tudná elképzelni az életét
papír nélkül.
 A papírgyártás alapanyaga a cellulóz.
 A növényi rostok 50% cellulózból áll.
Főzéssel távolítják el a növényi rostok többi
összetevőit.

21.  A papírgyártáshoz használt cellulózt a fa kémiai,
mechanikai vagy kombinált megmunkálásával,
facsiszolatból vagy másodlagos nyersanyagból
(textilhulladék, régi papír) állítják elő.
 A papírgyártás 3 fázisból áll:
 nyersanyag előkészítése,
 a papírgyártás a gépsoron,
 további megmunkálás.

24. ELSŐ FÁZIS
Az első fázis a nyersanyag előkészítése:
 A fát víz hozzáadásával speciális gépek felaprítják,
őrlik. Így szálas masszát, rostokat
kapunk.
 Ehhez töltőanyagokat, ragasztót és színezéket kell
hozzáadni. A töltőanyagok a kréta, kaolin, barit és
talkum. Ezeket az anyagokat apróra őrlik, hogy
betöltsék a szálas massza közti réseket. Ezzel
simább felületet kapunk, és nehezítik a papírt.
 A szálas massza és a töltőanyagok
összekeverésével papírpépet kapunk.

25. MÁSODIK FÁZIS
 A második fázisban a papírpép bekerül a
papírgyártó gépsorba.
 A kész massza végtelenített fémszitára kerül, amely
mozgatja, rázogatja, hogy egyenletesen elterüljön a
szita egész felületén, és a felesleges víz átfolyjon a
szitán.
 A kihűlt massza filc vagy posztó szalagra kerül.
 Következik a préselés, amely két henger között
történik. A filc beissza a nedvességet. Így a
nedvesség 50% lesz eltávolítva.
 Ezután következik a szárítás hengerek
segítségével. A hengereket belülről melegítik
gőzzel. Ennek a folyamatnak a végére a víz 96%
távozik el.

26. HARMADIK FÁZIS
 Következik a harmadik fázis, a további
megmunkálás, ahol fényezik a papírt, majd
következik a szélezés és a feltekerése
papírtömbökbe.

27.  Különböző tulajdonságú, fajtájú és minőségű
papírok állíthatók elő, amely függ
 a növényi rostok természetétől,
 a gyártási folyamattól,
 a töltőanyag és a ragasztó tulajdonságától,
 az öntéstől és a
 további megmunkálástól.

28. A LEGISMERTEBB PAPÍRFAJTÁK:
 széleskörű felhasználásra szolgáló papír: füzetek,
jegyzettömbök, címkék.
 különböző vastagságú kartonok: füzetek és
könyvek fedele.
 csomagolópapír és
 egyéb papírfajták.

29. A PAPÍR FELOSZTÁSA
 A papírt fel lehet osztani:
 famentes papír – irodai papír: füzetek készítésére
és egyebekre használják,
 újság – vagy rotopapír: újságok, könyvek,
nyomtatványok kinyomtatásához használják
 speciális papír,
 göngyöleg papír, stb.: termékek becsomagolása,
védése.

30. KARTONPAPÍR
 Modellezéshez gyakran használunk kartonpapírt.
Ezért tudnunk kell a karton tulajdonságait.
 Kétféle karton van:
 szürke karton és
 fehér karton.

31. SZÜRKE KARTON
 A szürke karton jó minőségű, szívós, rugalmas,
könnyen hajlítható, nem reped, nem törik.
 De színes papír vagy vászon felragasztáskor
(kasírozáskor) megvetemedik, eldeformálódik, ezért
lepréselve kell szárítani.
 Különböző hajtogatott tárgyakat: dobozokat, ház
maketteket, repülőgépeket és mértani testek
modelljeit készítjük belőle.

32. FEHÉR KARTON
 A fehér karton – farost alapanyagból készül, rideg,
erős. Nem vetemedik ezért jól kasírozható, de
könnyen törik. Könyvek, herbárium és album
fedélnek használják, vagy a makett sima
felszínének.

33. BEFEJEZŐ RÉSZ
Ismétlés:
 Sorold fel az anyagfajtákat!
 A fa tulajdonságai!
 Hogyan kapjuk a furnért,
rétegelt lemezt, panellapot,
forgácslemezt, farostlemezt?
 Hogyan kapjuk a papírt?
 Sorold fel a papírfajtákat!

34. A TEXTIL
 A textilgyártást már a régi korban is ismerték. A
szövet alapanyaga a gyapjú, hernyóselyem és a
növényi eredetű pamut és len volt.
 Ma már a textilgyártás előállítási módja, az
alapanyaga és a minősége sokban megváltozott,
és a mesterségesen előállított műszálat is
használják a szövet előállításához.

35. A TEXTIL ALAPANYAGAI

36.  A textilgyártásnak többféle módja van, de a fonalak
keresztezése – szövése a leggyakoribb

37. A BŐR
 A bőr állati eredetű természetes anyag. Cipőt,
ruhát, táskát és egyéb tárgyakat készítenek belőle.
Használják a bútoriparban: székek, fotelok és
ágyak borítására, a gépiparban: átvitelre szolgáló
bőrszíjat gyártanak.
 A fő bőralapanyagot a háziállatok bőre képezi,
elsősorban marha és borjúbőr, de kis mértékben
használják a ló, birka, bárány és disznóbőrt is.

38.  Amikor lenyúzzák a bőrt az állatokról, nem
dolgozzák fel azonnal, hanem először tartósítják –
sózzák, és megszárítsák. Ezután szállítják a bőrt
feldolgozásra.
 A bőr technológia feldolgozását 3 részre oszthatjuk:
 előkészületi munkálatok,
 cserzés,
 befejező munkálatok.

39.  Az előkészületi munkálatok a nyersbőr kémiai és
technikai megmunkálásából áll: áztatás, lúgozás,
tisztítás, szelés, mésztelenítés, stb.
 A cserzés fizikai – kémiai folyamat, mellyel a bőr
mechanikai tulajdonságát változtatják meg. Puhább
és rugalmasabb lesz a bőr.
 A befejező munkálatok a bőr kémiai és
mechanikai megmunkálásából áll: szűrés,
csöpögtetés, gépi gyalulás hogy a bőr vékonyabb
legyen, mosás, semlegesítés, festés, simítás,
szárítás, fényezés.
 Az így megmunkált bőr alkalmazzák az iparban

40. SZERSZÁMOK
 A papírmunkákhoz, a karton, a textil és a bőr
megmunkálásához ugyanazokat a szerszámokat
használjuk: kést, ollót, árt, körzőt, vonalzót, tűt és
más szerszámot.

41. MŰANYAGOK
 A műanyagok mesterségesen előállított anyagok.
Kémiai eljárás során keletkezik szén, só, kőolaj,
mészkő, cellulóz, különféle gyanták anyagából.
 Milyen tárgyakat készítenek műanyagból?
 Tulajdonságuk miatt sokféle természetes anyagot
helyesítenek:
 üveget – mert átlátszóak,
 fát – a könnyűsúlyúk miatt,
 fémeket – tartósságúk és keménységük miatt,
 különböző anyagokat – szép külső kinézetük miatt.

42.  A műanyagokat többféleképpen lehet felosztani:
- mire használják;
- tulajdonságuk szerint;
- kémiai összetételük szerint.
 A leggyakoribb felosztásuk az a tulajdonságuk
szerint történik, hogy hogyan viselkednek magas
hőmérsékleten:

45.  A műanyagok megmunkálása könnyű: éles kés,
olló, tű, cérna segítségével. A keményebb
műanyagokat fűrész, reszelő és más fa és fém
megmunkálására használt szerszámmal lehet
megmunkálni.
 A műanyag elemek összekapcsolása varrással,
ragasztással, csavarozással történhet.

46. ANYAGMEGMUNKÁLÁS MÓDJA
 Sokféle anyag létezik. Mindegyik anyagfajta más-
más megmunkálási módot kíván.
 Az anyagmegmunkálás technológiája azt
tanulmányozza, hogy lehet megmunkálni egyes
anyagokat valamilyen tárgy előállítása céljából.
 Az anyag megmunkálását háromféleképpen
végezhetjük:

47.  Az anyagdarabok leválasztásához
különféle szerszámot használunk:
vésőt, fűrészt, ollót.
 Mi a közös bennük?
 Vágó éllel rendelkeznek.
 A vágó él úgy működik, mint az ék,
éles, behatol az anyagba és
leválaszt egy kis részt az
anyagból. Ezt addig ismételjük,
amíg nem kapunk megfelelő
anyagformát. Az ollónak
fogantyúja van, amelyen keresztül
a kéz erejével hatunk az anyagra.
Nagyobb nyomást végezhetünk az
anyagra a fogantyú segítségével.

49. ANYAGVIZSGÁLAT
 A körülöttünk levő tárgyak különböző anyagokból
készültek.
 Miből készül pl. az asztal, és miből a kerékpár?
 Mi a különbség közöttük?
 A két tárgy közötti különbség az anyagok különböző
tulajdonságából ered.

50. AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI
 Az anyagoknak 4 fajta tulajdonságuk van:
 Fizikai tulajdonság: sűrűség, hang és hővezetési
képesség, áramvezető képesség, stb.
 Kémiai tulajdonság: Az anyag összetétele,
korróziómentesség, stb.
 Mechanikai tulajdonság: szilárdság, keménység,
szívósság, szakíthatóság, …
 Technológiai tulajdonság: az anyagmegmunkálás
módja.

51. FELADAT:
 Összehasonlítjuk különböző anyagok
keménységét:
 fa, műanyag, kartondarab.
 Megkarcoljuk az egyik anyagot a másikkal, amelyik
anyag mélyebb nyomot hagy a másikon, az a
keményebb.

52. BEFEJEZŐ RÉSZ
 Ismétlés: Melyek a természetes anyagok? És a
mesterséges anyagok? Hogyan kapjuk a
műanyagot? Sorold fel az anyagmegmunkáláshoz
szükséges szerszámokat!
 Anyagmegmunkálás módját!
Készítette: Molnár Ibolya