2. Kiadó
Allianz SE
Koeniginstrasse 28
80802 Munich, Germany
Phone: +49 89 3800-0
Fax: +49 89 3800-3425
www.allianz.com
Szerző
Dr. Kathrin Nies, Economist
International Pensions
kathrin.nies@allianzam.com
TARTALOM
+49 89 12 20 70
Szerkesztette
3 Összefoglaló: Megéri a fáradságot a nyugdíjtervezés
Marilee Williams
4 A nyugdíj-előtakarékosság nagyobb vagyont
Oldalterv
volk:art51 GmbH, Munich eredményez
Kézirat lezárva 5 Adatok és leíró eredmények
2012. március 20.
6 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos
elégedettségi szintek megoszlása
társadalmi-gazdasági jellemzők szerint
9 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos
elégedettségi szintek megoszlása a
Általános irányelvek a közleményekhez
megtakarításokkal összefüggő jellemzők szerint
A közlemények mindenkor az alábbiak figyelembe
vételével értelmezendők
12 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos
Figyelmeztetés a jövőre vonatkozó állításokkal kapcsolatban elégedettségre ható marginális hatások
A sajtószoba közleményeiben szereplő állítások között előfor-
dulhatnak jövőre vonatkozó várakozások és egyéb prognózisok,
amelyek a vezetőség jelenlegi elképzelésein és feltételezésein
15 Összefoglalás
alapszanak, valamint tartalmazhatnak ismert és nem ismert
kockázatokat és bizonytalan tényezőket, amelyek miatt a tényleges 16 Referenciák
eredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnek
az ilyen állításokban kifejezettektől vagy sugalltaktól. A kontextus
okán a jövőre vonatkozó állításokon kívül a jövőre vonatkozó állítá-
17 Legfrissebb publikációk
sokat olyan szavak jelölik, mint „esetleg”, „majd… fog”, „kellene”,
„elvár”, „tervez”, „szándékozik”, „vár”, „vél”, „becsül”, „előrejelez”,
„potenciális”, vagy „folytatódik” és hasonló kifejezések. A tényleges
eredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnek
az ilyen állításokban szereplőktől a következők miatt, de nem
kizárólag: (i) általános gazdasági feltételek, ide értve különösen a
gazdasági feltételeket az Allianz Csoport fő üzleti tevékenységé-
ben és fő piacain, (ii) a pénzügyi piacok teljesítménye, ide értve a
feltörekvő piacokat, és ideértve a piac volatilitását, a likviditást és
a hitelezési eseményeket (iii) a biztosított káresemények gyako-
riságát és súlyosságát, többek között természeti katasztrófákból
eredően, és ide értve a károkkal kapcsolatos kiadások alakulását,
(iv) halálozási és megbetegedési szinteket és tendenciákat, (v) a
megújítási arányokat, (vi) a hitel-nemteljesítések mértéke, (vii)
kamatlábak szintje, (viii) devizaárfolyamok, ide értve az Euro/U.S.
dollár árfolyamot, (ix) a verseny változó szintjei, (x) törvények és
szabályozások változásai, ide értve a monetáris konvergenciát és
az Európai Monetáris Uniót, (xi) a központi bankok és/vagy külföldi
kormányok politikáinak változásai, (xii) az akvizíciók hatása, ide
értve a kapcsolódó integrációs kérdéseket, (xiii) átszervezési intéz-
kedések, és (xiv) általános versenytényezők, minden esetben helyi,
regionális, nemzeti és/vagy globális alapon. Az ilyen tényezők közül
sok előfordulása valószínűbb vagy határozottabb lehet terroristák
tevékenysége és azok következményei eredményeképpen.
Nincs frissítési kötelezettség
Az Allianz nem vállal kötelezettséget az itt közölt információk
frissítésére.
2
3. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
Összefoglaló:
Megéri a fáradságot
a nyugdíjtervezés
Az Egyesült Államokban a demográfiai csúcs szülöttei („baby boomers”) most 1 Allianz Global Investors, 2011: Demográfiai
vonulnak nyugdíjba. Legtöbbjük nem fog tudni csupán társadalombiztosítás- sorozat 1–3
ra támaszkodva boldogulni. Az Egyesült Államokban az átlagjövedelemmel
rendelkezők éves összkeresetük körülbelül felét kapják meg állami nyugdíj-
ként. Éppen ezért nagymértékben személyes, nyugdíjcélú megtakarításaikra
kell támaszkodniuk. A demográfiai változásokból adódóan a jövő generációi
még kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak, és fokozottan függenek majd a
magánnyugdíjrendszerekből származó bevételeiktől.1 Ennél fogva, a demográfiai
csúcs szülötteinek megtakarítási tapasztalataiból tanulhatnak.
Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy azok, akik tesznek lépéseket a nyugdíj-előta-
karékosság irányába, nagyobb vagyont halmoznak fel, mint azok, akik nem ter-
veznek előre. Azok a tervező típusú emberek, akik fektetnek energiát a jövőbeni
szükségleteik, és az ahhoz szükséges megtakarítások mértékének kiszámításába;
valamint azok, akik gyakorlatias szabályok szerint takarékoskodnak, statisztikailag
körülbelül egyenlő mértékű vagyont halmoznak fel. Egy 50 és 69 év közötti, tehe-
tős amerikai nyugdíjasokból álló minta alapján azt vizsgáljuk, hogy a megtakarítók
mely típusa, a rendszeres és/vagy rendszertelen megtakarítók elégedettebbek-e
nyugdíj-előtakarékosságukkal. A regresszió-analízis azt mutatja, hogy – miközben
minden más tényező megegyezik – lényegesen elégedettebbek nyugdíj-előtaka-
rékosságukkal azok, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre, mint azok,
akik nem takarékoskodnak előre. Megjegyzés: nem vizsgáljuk a 69 év felettieket,
akik hosszabb ideje élnek megtakarításaikból, és eltérő nézeteket vallhatnak.
3
4. A nyugdíj-előtakarékosság
nagyobb vagyont eredményez
2 Allianz Global Investors, 2011: Putting the Kérdésünkre sok nyugdíjas válaszolta, hogy visszatekintve úgy érzi, hibát követett el
Retirement Pieces together: Strategies of the nyugdíjtervezésében. Ennek okaként azt említették leggyakrabban, hogy túl későn
affluent 50+ Generation in the United States,
International Pension Papers 01/2011 kezdtek takarékoskodni és befektetéseikben túl magas kockázatokat vállaltak.2 Ter-
mészetes hát a kérdés: hogyan kerülhető el mindez? Annamaria Lusardi és Olivia S.
Mitchell a nyugdíj-előtakarékoskodás és a teljes nettó vagyon közötti összefüggése-
ket elemezték az Egyesült Államokban, és megállapították, hogy azok a háztartások,
ahol saját bevallásuk szerint már tettek félre nyugdíjas éveikre, nettó vagyonukat
tekintve sokkal kedvezőbb helyzetben vannak azoknál, akik még nem rendelkeznek
jelentős megtakarítással. Megállapították továbbá, hogy a politikában és pénzügyek-
ben való jártasság növeli a nyugdíjcélú megtakarításra való hajlandóságot. Szintén
amerikai mintára alapozva Johannes Binswanger és Katherine G. Carman kiterjesz-
tette ezt az elemzést, és a nyugdíjtervezők három típusát különböztették meg:
• tényleges tervező: megpróbálja kiszámítani, hogy nyugdíjas korában meny-
nyire lesz szüksége, lehetőleg néhány jövőre vonatkozó forgatókönyv alapján;
• gyakorlatias szabályokat alkalmazó tervező: rendszeresen, mindig ugyan-
akkora fix összeget vagy bevételének bizonyos százalékát teszi félre; és
• egyáltalán nem alkalmaz szabályokat megtakarításaiban.
Természetesen az első típusba tartozók esetében a tervezés jóval több időt
és energiát igényel, mint a második csoportba tartozók számára; a harmadik
típusnak kevesebb idejébe és fáradságába kerül. Binswanger és Carman elemzé-
sükben nem csupán azt állapították meg, hogy az első két típusba tartozók, vagyis
a tényleges és gyakorlatias tervezők, jelentősen több vagyont halmoznak fel a
szabályok nélkül megtakarító harmadik csoportnál, de azt is, hogy a tényleges és a
gyakorlatias megtakarítók között nincs nagy különbség ezen a téren. Mindez arra
enged következtetni, hogy a nyugdíjcélú takarékoskodásnak nem szükségszerű
fáradságosnak lennie (úgy, mint a tényleges tervezők estében), éppen ellenkező-
leg, a gyakorlatias tervezés statisztikailag hasonló eredményeket hozhat.
Nem egyértelmű azonban, hogy „A” személy, aki tegyük fel, megtakarít 100 egysé-
get, „jobban” takarékoskodik a 80 egységet felhalmozó „B” személynél. Elképzelhe-
tő, hogy „A” személy kevesebbet fektetett gyerekei taníttatásába, ami nem feltétlen
kedvező. A nyugdíjcélú vagyon maximalizálása tehát nem vezet minden esetben
teljes elégedettséghez. A nyugdíjcélú vagyon elemzését így a nyugdíj-előtakarékos-
sággal kapcsolatos elégedettségi felmérés is kiegészíti. Ez megmutatja számunkra,
hogy vajon képesek-e az emberek elosztani megtakarításaikat egész életükre és
jelenleg elégedettek-e nyugdíjvagyonukkal. Az életciklus-elméletnek megfele-
lően és feltételezve, hogy az emberek előretekintő racionális lények, az elemzés
azt veszi alapul, hogy az emberek képesek fogyasztásukat és megtakarításukat
egész életükre egyenletesen elosztani, és ez elégedetté teszi őket. A gyakorlatban
azonban az emberek gyakran nem előretekintőek és nincsenek tisztában azzal,
hogy amennyiben „túl” sokáig élnek, felélhetik vagyonukat. Figyelembe véve ezt a
tévhitet, viszonylag fiatal nyugdíjasok mintáját használva azt vizsgáljuk, hogy milyen
tényezők növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget.
4
5. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
Adatok és leíró eredmények
Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjasok elégedettebbek nyugdíj-elő-
takarékosságukkal, mint a még aktív dolgozók vagy a részmunkaidős nyugdí-
jasok; az elégedettségi szint megoszlása köztük 1,59 az 1,93 és 1,87 ponttal
szemben. A dolgozók és a részmunkaidős munkát vállaló nyugdíjasok nyugdíj-
előtakarékossággal kapcsolatos elégedettsége közötti különbség statisztikailag
nem jelentős. A nyugdíjasok aktív dolgozókkal szemben tapasztalt magasabb
fokú elégedettségének két közvetlen oka van, az egyik a bizonytalanság.
Az aktív dolgozók még bizonytalanok abban a tekintetben, hogy megtakarítá-
saik az általuk elvárt módon kitartanak-e nyugdíjas éveik teljes idejére. Mivel
az emberek jellemzően kockázatkerülőek, bizonytalan körülmények között rosz-
szabbnak ítélik helyzetüket, mint bizonyosságban.
A másik okként a saját döntési mechanizmust említhetnénk. Kizárólag a nyug-
díjcélú megtakarításaikkal valamelyest elégedett emberek döntenek a nyugdíj-
ba vonulás mellett, máskülönben addig folytatják a munkát (és a gyűjtögetést)
amíg megtakarításaikat elegendőnek nem találják. Célunk, hogy feltárjuk
azokat a tényezőket, amik növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos
elégedettséget, gyakorlati útmutatást nyújtva ezzel a ma még aktív dolgo-
zók számára, mit tegyenek most annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikben
elégedetten élhessenek. Éppen ezért a vizsgált mintában olyan nyugdíjasokra
összpontosítunk, akik vissza tudnak tekinteni megtakarítási szokásaikra és meg
tudják ítélni a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintjüket
egészen mostanáig.
5
6. A nyugdíj-előtakarékossággal kapcso-
latos elégedettségi szintek megoszlása
társadalmi-gazdasági jellemzők szerint
Az 1. táblázat az 580 nyugdíjasból álló részmintát mutatja be képzettségi szintjük
és felhalmozott vagyonuk szerinti bontásban. Ez elsőre csupán egy benyomást
nyújt azzal kapcsolatban, hogy mely tényezők hatnak pozitívan a nyugdíj-előta-
karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Az elégedettséget egy 1-től (nagyon
elégedett) 5-ig (nagyon elégedetlen) terjedő skálán mérjük.
Minél képzettebbek az emberek, annál magasabb a humántőke-értékük, mivel
nagyobb kihívással járó és felelősségteljesebb munkát tudnak vállalni a munka-
erőpiacon. Ennek köszönhetően végül magasabb kereseti lehetőség kínálkozik
számukra. Ez sejtetni engedi, hogy mennyit kerestek a pénzkereső fázisukon
már túllévő nyugdíjasok, amíg még a munkaerőpiacon voltak. Az életciklus-mo-
dell megmondja, hogy a bevételünk arányában mennyit kellene félretennünk.
Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezőknek kevesebbet kell megtakarítaniuk, mint
a jól keresőknek, hiszen a magas keresettel rendelkezők többet fogyasztanak és
nyugdíjas korukban is többet fognak. Különösen igaz ez erre a tehetős nyugdí-
jasokból álló csoportra, ahol az alapvető igények kielégítése senki számára nem
jelent problémát. Ha tehát a képzettséget a jövedelem proxyjának tekintjük, a
1. számú szövegdoboz: Leírás a mintáról
A minta 1506 ötven év feletti (250.000 dollár feletti befektethető vagyonnal rendelkező) amerikaiból áll. A felmérést
az Allianz Global Investors AG és a TNS Infratest végezte 2010-ben. A mintáról a következő társadalmi—gazdasági
jellemzők állnak rendelkezésünkre: kor, képzettség, foglakoztatási státusz (aktív, nyugdíjas, részmunkaidős munkát
vállaló nyugdíjas) és nettó vagyon.
A kor 1-től (50–54) 4-ig (65–69), kategóriák szerint került meghatározásra. A képzettség tekintetében eredetileg 10
kategóriát különböztettük meg, végül azonban az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (International
Standard of Classification for Education - ISCED) szerinti kategóriák alapján rögzítettük az adatokat. A nettó vagyont
a háztartások szintjén kértük megadni, ami alapján szintén különböző kategóriák születtek. Az egészségi állapotukról
nem rendelkezünk információval. A megkérdezettek megjelölték, hogy rendszeres vagy rendszertelen időközönként,
illetve szabályok nélkül takarítanak-e meg; és érzésük szerint követtek-e el hibát nyugdíj-előtakarékosságuk során
(igen/nem). Egy inflációval és egy életjáradékkal kapcsolatos tudásalapú kérdésre adott válaszuk alapján ellenőrizhet-
tük pénzügyi jártasságukat. Egy egytől-ötig (nagyon elégedett – nagyon elégedetlen) terjedő skálán pedig megadták
mennyire elégedettek nyugdíj-előtakarékosságukkal.
6
7. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség nem változhatna a képzett-
ségi kategóriákon át. Ha azonban úgy tekintünk a képzettségre, amit az valóban
takar – jelzi, hogy mennyit tanultunk – a tanultabbaktól okosabb döntések várha-
tóak. Hogy a bölcsebb döntések magasabb nyugdíj-előtakarékossági elégedett-
séghez vezetnek-e, az már empirikus kérdés. Figyelmen kívül hagyva a „közép-
fokú képesítésűek” kategóriájába tartozók alacsony százalékát, a képzettségi
szint növekedésével párhuzamosan az elégedettség is emelkedik, bár kizárólag a
legmagasabb képzettségű csoport elégedettebb jelentősen a többinél.
Az 1. táblázat azt is mutatja, hogy a mintánk igen tehetős, hiszen a nyugdíjasok
csupán 3 százaléka rendelkezik 250.000 dollárnál alacsonyabb nettó vagyonnal.
1. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a képzettség és vagyon függvényében
Elégedettségi szint A minta százaléka
Képzettség
Alapfokú végzettség 1 ,50 >0%
Középfokú végzettség 1 ,72 5%
Szakképesítés 1 ,66 54%
Bachelor / Master 1 ,54 36%
Doktori képesítés 1 ,19 5%
Vagyon
< $ 250 000 2 ,05 3%
[$ 250 000; $ 500 000) 1 ,96 10%
[$ 500 000; $ 750 000) 1 ,79 16%
[$ 750 000; $ 1 000 000) 1 ,49 17%
[$ 1 000 000; $ 1 500 000) 1 ,60 19%
[$ 1 500 000; $ 2 000 000) 1 ,50 13%
[$ 2 000 000; $ 3 000 000) 1 ,29 10%
[$ 3 000 000; $ 4 000 000) 1 ,45 6%
> $ 4 000 000 1 ,44 6%
Forrás: saját kalkuláció
7
8. Ennél a viszonylag vagyonos csoportnál a magánvagyon nagyon fontos szere-
pet kap nyugdíjas korukban, hiszen esetükben az állami nyugdíjak bérpótlási
aránya viszonylag alacsony. Az életszínvonaluk fenntartása érdekében az állami
ellátás mellett jelentős megtakarításokat kell tenniük. A nyugdíj-előtakarékosság-
gal kapcsolatos elégedettség jellemzően a vagyon kategóriákkal együtt növek-
szik, a legmagasabb vagyonnal rendelkező csoportokban azonban ez a változás
kevésbé nyilvánvaló. Mindez megfelel a várakozásainknak.
Azok, akik tettek már lépéseket a nyugdíj-előtakarékosság terén, hatékonyabban
használják fel forrásaikat, nagyobb vagyont halmoznak fel, és ezáltal elégedetteb-
bek is ezen a téren. Egy bizonyos vagyonszint felett azonban egy egységnyi plusz
jövedelem már nem hoz jelentős változást. Vegyünk egy gyakran munka nélkül
maradt embert, akinek alig van némi vagyona – legyen a vagyona 100 egység –,
és egy folyamatosan foglalkoztatott személyt, aki 1000 egységnyi vagyonnal bír.
Amennyiben a gyakran munka nélkül maradt és a folyamatosan foglalkoztatott
személy számára egyaránt 50 extra egységet ajándékoznánk, az előbbit nagyobb
örömmel töltené el vagyonának gyarapodása, mint az utóbbit. A mintaválasztá-
sunkat tekintve, a minta minden tagja a vagyonosok csoportjába tartozik, így egy
esetleges egységnyi vagyongyarapodás viszonylag jelentéktelen hatást kelt.
8
9. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
A nyugdíj-előtakarékossággal
kapcsolatos elégedettségi szintek
megoszlása a megtakarításokkal
összefüggő jellemzők szerint
3 1
A 2. táblázat azt mutatja, hogy a nyugdíjasokból álló minta 56 százaléka 1–
(1 + i/n)nE(y)
nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával. Nem okoz meglepetést, hogy P = 1000
i/n
az elégedetlenek körében többen érzik úgy, hogy hibát követtek el nyugdíjter- Ahol i a reálkamatlábat, n az évi befizetések
vezésükben, mint az elégedett emberek között. Ez a százalékos arány a nagyon számát (12) és E(y) a járadékfizetések éveinek
várható számát jelöli
elégedettől a nagyon elégedetlenig egyenletesen nő. Ily módon a szubjektív
benyomások összhangban vannak. 4 OECD (2011)
A felmérés két tudásalapú kérdést is tartalmazott az inflációval és az életjáradékok-
kal kapcsolatban. Először azt kérték tőlük, jelöljék be, hogy mennyibe kerül egy 65
éves kortól havi 1000 dollárt fizető élethosszig tartó járadék: 65.000 dollár, 115.000
dollár, 165.000 dollár, 215.000 dollár vagy 265.000 dollár. A „nem tudom” is a
bejelölhető válaszok között szerepelt. Az életjáradék kalkulációra használt képlet
igen bonyolult, és számos ismeretlen értékű paraméter függvénye.3 Feltételezve,
hogy 2,5 százalékos a reálkamatláb, 65 éves korban a várható élettartam pedig 16,8
év 4, az életjáradék díja 164.580 dollár, így a hármas számú válasz a helyes. Ezután, a
válaszadókat arra kértük, jelöljék be, hogy 2 százalékos infláció mellett 20 év múlva
mennyit érhet 1000 dollár: 1.000 dollár, 980 dollár, 820 dollár, 670 dollár vagy 550
dollár. A „nem tudom” is a bejelölhető válaszok között szerepelt. A helyes válasz
1,000 dollár × (1–0,02)20 = 667,61, vagyis a negyedik opció.
2. táblázat Elégedett és úgy érzi hibát követett el nyugdíj-előtakarékosság terén
Nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség
Nagyon elégedett 31% 58% 56%
Inkább elégedett 52% 34% 34%
Nem elégedett, nem elégedetlen 65% 11% 5%
Inkább elégedetlen 76% 17% 4%
Nagyon elégedetlen 100% 0% 1%
Forrás: saját kalkuláció
9
10. Az inflációval kapcsolatos kérdés megválaszolása jóval könnyebb, mint az
életjáradékkal kapcsolatos kérdésé, hiszen az csupán három adott paraméter
függvénye és a számításhoz szükséges képlet viszonylag egyszerű. Vitatható,
hogy a megfelelő pénzügyi döntés meghozatalához feltétlenül szükséges-e,
hogy pontosan ki tudjuk számítani az életjáradék díját illetve az infláció értékét.
A jó pénzügyi döntéshez elegendő lehet, ha tisztában vagyunk az azokat
befolyásoló tényezőkkel és azok dinamikájával. Ráadásul, nem valószínű, hogy
mindenkinél kéznél van éppen egy kalkulátor.
A 3. táblázat felső részében annak fényében vizsgáltuk a válaszadók nyugdíj-elő-
takarékossággal kapcsolatos elégedettségét, hogy válaszaikban mindkét kérdésre,
csak az életjáradékkal kapcsolatos kérdésre, csak az inflációval kapcsolatos
kérdésre, vagy egyik kérdésre sem tudták a helyes megoldást.
3. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a pénzügyi jártasság és a megtakarítási viselkedés
függvényében
Elégedettségi szint Minta százaléka
Helyes válaszok a tudásalapú kérdésekre
Közülük:
„nem tudom”
0 1,56 68%
0 1,53 40%
1 1,59 29%
2 1,57 31%
1 (infláció) 1,71 21%
1 (életjáradék) 1,63 8%
2 1,60 3%
Megtakarítási viselkedés
rendszeres és rendszertelen 1,44 28%
kizárólag rendszeres 1,63 40%
kizárólag rendszertelen 1,74 13%
szabályok nélkül 1,66 19%
Forrás: saját kalkuláció
10
11. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
Érdekes módon, azok, akik egyik kérdésre sem válaszoltak helyesen – ezek a 5 Allianz Global Investors, 2011: Putting the
válaszadók 68 százalékát tették ki – érzik magukat a leginkább felkészültnek. Őket Retirement Pieces together: Strategies of the
affluent 50+ Generation in the United States.
két csoportba sorolhatjuk: egy részük beismerte, hogy nem tudja (ez a 68 százalék International Pension Papers 01/2011
40 százaléka), másik részük tévesen úgy gondolta, hogy tudja a helyes választ (ez
a 68 százalék 60 százaléka). A két csoport nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos
elégedettségét tekintve azonban nem fedezhető fel statisztikai különbség. A többi
csoport esetében a várakozásoknak megfelelően alakult a sorrend: a legelégedetteb-
bek azok, akik mindkét kérdésre helyes választ adtak, őket követik az életjáradékkal
kapcsolatos kérdést helyesen megválaszolók, majd az inflációval kapcsolatos kérdést
helyes megoldói következnek. Az elégedettségi szintek kizárólag az egyetlen helyes
válasszal sem rendelkezők és a csupán az inflációval kapcsolatos kérdésre helyesen
válaszolók között mutatnak jelentős különbséget (10%-os szignifikancia szinten).
Az eredmény azt sugallja, hogy szerencsésebb, ha valaki a pénzügyi ismeretekre
épülő kérdéseket egyáltalán nem, vagy tökéletesen meg tudja válaszolni. A kérdések
sajátosságát tekintve azonban nem szabad túlértékelnünk a leíró eredményeket.
A megtakarítók három típusát különböztetjük meg: rendszeres és rendszertelen
megtakarítók, valamint azok, akik az előbbiek közül egyikkel sem jellemezhetők.
Rendszeres megtakarítást jelent, ha valaki egy bizonyos összeget, vagy bevé-
telének bizonyos hányadát rendszeres időközönként félreteszi. A rendszeres és
rendszertelen megtakarítások nem zárják ki egymást kölcsönösen. Egy ember
egyszerre takaríthat meg rendszeresen és rendszertelenül.
A 3. táblázat alsó fele a megtakarítási viselkedés függvényében összegzi a nyug-
díj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget. A legtöbb ember kizárólag
rendszeres időközönként takarít meg. Őket azok követik, akik rendszeres és rend-
szertelen időközönként egyaránt megtakarítanak valamint azok, akik egyáltalán
nem alkalmaznak szabályszerűséget megtakarításaikban. A csak rendszertelen
időközönként megtakarítók száma a legalacsonyabb. Az elégedettség terén
pozitív sorrend alakult ki a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt
megtakarítók és a kizárólag rendszertelen, de nem rendszeres megtakarítók
között, az előbbiek esetében a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elége-
dettség kedvezőbben alakul. Ez a rend megszakad azoknál, akik egyáltalán nem
alkalmaznak szabályszerűségeket megtakarításaikban. Csupán a rendszeres és
rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók nyugdíj-előtakarékossági elé-
gedettsége mutat a többi csoporttól statisztikailag jelentősen eltérő képet (1%-os
szignifikancia szinten). A szabályszerűség nélküli megtakarítók olyan emberek
lehetnek, akiket egyszerűen nem foglalkoznak a témával.5
A következő regresszió-analízis megmutatja számunkra, hogy a különböző kétvál-
tozós kapcsolatok miként alakulnak, ha a többi változótól elkülönítve kezeljük őket.
11
12. A nyugdíj-előtakarékossággal
kapcsolatos elégedettségre
ható marginális hatások
Vizsgáljuk a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségre ható, a
fentiekben bemutatott tényezők marginális hatását. Ezáltal megérthetjük, hogy
milyen jelentőséggel bír e tényezők mindegyike a nyugdíj-előtakarékosság szem-
pontjából, amennyiben a többi hatástól elkülönítve kezeljük őket.
A regresszió-analízis részletes leírását a 2. számú szövegdoboz tartalmazza.
Az alábbi, 4. táblázat a regresszió-analízis eredményeit összegzi. Az összes
változó együttesen a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi
szintek közötti eltérések körülbelül 10 százalékára ad magyarázatot és együt-
tesen jelentős szerepet játszanak az elégedettségi szint meghatározásában
(logaritmikus valószínűségi arány = 125,01). A szociodemográfiai adatok közül
a kor, a nem és a családi állapot nem gyakorol jelentős hatást a nyugdíj-előtaka-
rékossággal kapcsolatos elégedettségre (nincsenek feltüntetve a táblázatban);
2. számú szövegdoboz: A regressziós modell specifikációja
A nyugdíj-előtakarékossági elégedettséggel kapcsolatban rangsor probit regressziót végeztünk a következő tényezőkön:
• egy állandó
• kor kategória (1−4)
• egy dummy változó, ami nők esetében 1-gyel egyenlő
• egy dummy változó, ami egy házas ember esetében 1-gyel egyenlő
• képzettséggel kapcsolatos dummy változók ISCED kategóriák szerint 4től 6ig
• a háztartások nettó vagyonának természetes alapú logaritmusa. Természetes alapú logaritmust használtunk annak
érdelében, hogy a vagyonszintek növekedésével párhuzamosan csökkenő hatásra is magyarázatot szolgáltathas-
sunk.
• egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik nyugdíjtervezésük során nem kértek
tanácsadói segítséget. Ily módon a tanácsokra épülő és a tanácsok nélküli nyugdíjtervezés közötti lehetséges
szisztematikus különbség elkülönítve vizsgálható.
• egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik úgy érzik, hibát követtek el nyugdíjter-
vezésükben
• a tudásalapú kérdésekre adott helyes válaszok száma
• a tudásalapú kérdésekre adott „nem tudom” válaszok száma
• egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszeres megtakarítók esetében
• egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszertelen megtakarítók esetében
12
13. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
a doktori képesítéssel rendelkezőknek 27 százalékkal nagyobb az esélyük a refe-
rencia csoportot képező középiskolai végzettségűekhez képest arra, hogy végül
elégedettek legyenek nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az alacsony t-hányadosok
azt jelzik, hogy a tudásalapú kérdésekkel kapcsolatos hatás statisztikailag nem
különbözik a nullától. A nyugdíj-előtakarékossági elégedettség terén végzett
korábbi felmérések viszont megállapították, hogy a pénzügyi ismeretek jelentős
befolyásoló tényezők a vagyon felhalmozás és a megtakarítási viselkedés szem-
pontjából. (vö. Annamaria Lusardi and Olivia S. Mitchell).
Ez az ellentmondás arra enged következtetni, hogy az itt feltett tudásalapú kérdé-
sek túl specifikusak ahhoz, hogy képet adjanak az egyének pénzügyi érzékének és
pénzügyi ismereteinek szintjéről.
4. táblázat A rangsor probit regresszióból származó marginális hatások
Képzettség: Szakképesítés (isced = 4) –0,077 –0,97
Képzettség: Bachelors / Masters (isced = 5) –0,028 –0,33
Képzettség: Doktori (isced = 6) 0,269 2,09
Helyes válaszok száma (tudásalapú kérdések) –0,025 –1,05
„Nem tudom” válaszok (tudásalapú kérdések) 0,005 0,22
rendszeres és rendszertelen megtakarítás 0,159 3,05
kizárólag rendszeres megtakarítás 0,084 1,75
kizárólag rendszertelen megtakarítás –0,033 –0,54
Úgy érzi hibát követett el (szubjektív) –0,284 –9,44
egyéb
N = 580; pseudo R2 = 0,107
Megjegyzés: A táblázat a marginális hatásokat mutatja meg, vagyis azt, hogy egyes tényezők miképp befolyásolják annak valószínűségét, hogy valaki
nagyon elégedett legyen nyugdíj-előtakarékkoságával, miközben a többi tényezőt változatlanul hagyják. Tartalmazza továbbá a kapcsolódó t-hányadosokat,
ami annak valószínűségét jelöli, hogy az adott marginális hatás nem egyenlő nullával (amennyiben magasabb, mint 2,56, 1%; 1,96, 5%; és 1,64, 10%). Ezt
a Delta módszer segítségével számoltuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kontrollcsoport a képzettség esetében az ISCED-rendszer szerint az
„alap- és középfokú” képzettség, a megtakarítási típusok tekintetében pedig a „szabályok nélküli” csoport.
Forrás: saját kalkuláció
13
14. A várakozásoknak megfelelően a nettó vagyon pozitívan hat a nyugdíj-előta-
karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Tíz százalékos vagyongyarapodás
0,0009 ponttal (hozzávetőlegesen 0,9 százalékkal) növeli annak esélyét, hogy
nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Vegyünk két,
csaknem teljesen hasonló jellemzőkkel bíró személyt, akik között csupán annyi
a különbség, hogy az egyikük közepes mennyiségű nettó vagyonnal (1.250.000
dollár), míg a másik ennél 125.000 dollárral többel rendelkezik. Ez a különbség
pontosan elegendő ahhoz, hogy a vagyonosabb 0,9 százalékkal nagyobb esély-
lyel legyen nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával, mint a másik. Bár
ez a pozitív hatás nem nevezhető kiemelkedőnek, ez a második legjelentősebb
hatás a regressziónkban. Így a vagyon pozitív hatása még ebben a viszonylag
válogatott mintában is megjelenik.
A regressziós eredményeink azt mutatják, hogy a rendszeres és rendszertelen
időközönként megtakarítók 16 százalékkal magasabb valószínűséggel lesz-
nek nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakarékosság terén. Azok esetében, akik
kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek valószínűsége 8 százalék körül
mozog. Azok azonban, akik kizárólag rendszertelen időközönként takarítanak
meg, nem elégedettebbek lényegesebben azoknál, akik nem alkalmaznak
szabályokat megtakarításaikban. Az utóbbiak teszik ki a referenciacsoportot.
Az első leíró eredményekkel ellentétben, a szabályok nélküli csoport elégedetle-
nebbnek érzi magát a nyugdíjra való felkészültségben, amennyiben ezt a hatást
a többitől elkülönítve kezeljük.
Mivel kizárólag a rendszeres megtakarítást is alkalmazó megtakarító típusok
pozitívabbak jelentős mértékben, a rendszeres megtakarítás elengedhetetlen
fontosságúnak tűnik annak érdekében, hogy nyugdíj-előtakarékosságunkkal
visszatekintve elégedettek lehessünk. Ez nagyobb eredményességhez vezet az
elégedettség terén, mint a rendszertelen időközönként történő megtakarítások.
Végül egy statisztikailag jelentős hatást is megállapítottunk azoknál az emberek-
nél, akik úgy ítélték meg, hibát követtek el nyugdíjtervezésük során. Azok, akik
úgy vélik, hibát követtek el nyugdíj-előtakarékosságukban, 29 százalékkal kisebb
valószínűséggel lesznek nagyon elégedettek nyugdíjra való felkészültségükkel.
Ez tekinthető az összes változó közül a legjelentősebb marginális hatásnak.
14
15. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
Összefoglalás
Az Egyesült Államokban a jelenleg nyugdíj előtt álló demográfiai csúcs szülöttei
az egyike az első olyan csoportoknak, akik az állami nyugdíjjövedelmük mellett
személyes megtakarításaiktól is függenek. Közülük többen úgy érzik, hogy
hibákat követtek el. Mivel a jövő generációinak még inkább személyes megta-
karításaikra kell támaszkodniuk, érdemes elemezni, hogy visszatekintve milyen
típusú nyugdíjasok a legelégedettebbek nyugdíj-előtakarékosságukkal.
Elemzésünk Lusardi és Mitchell, valamint Binswanger és Carman kutatásain
alapszik. Az előbbi szerzők azt mutatták be, hogy a nyugdíj-előtakarékosság je-
lentősen növeli a nyugdíjcélú vagyont, míg az utóbbi szerzőpáros azt demonst-
rálta, hogy a gyakorlatias szabályokon alapuló, valamint a nagyon megfontolt
nyugdíjtervezés (amely jelentősen nagyobb fáradsággal jár) által eredménye-
zett nettó vagyon értéke között statisztikailag nem mutatható ki különbség.
Mivel nem minden esetben a nyugdíjcélú vagyon maximalizálása vezet a leg-
jobb megoldáshoz, azt vizsgáljuk, hogy visszatekintve mennyire elégedettek a
nyugdíjasok nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az általunk vizsgált minta viszonylag
gazdag és fiatal nyugdíjasokból áll. Ennek ellenére még ebben a csoportban is
megállapíthatjuk, hogy a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség-
re a nettó vagyon és a megtakarítási típus szignifikáns hatást gyakorol. Egy 10
százalékos vagyongyarapodás csaknem 0,9 százalékkal növeli annak esélyét,
hogy nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Jelentős
különbségeket vélünk felfedezni a különböző megtakarítási típusok – a kizáró-
lag rendszeres, rendszeres és rendszertelen egyaránt, kizárólag rendszertelen
időközönként megtakarítók, valamint a megtakarításaikban szabályokat nem
alkalmazó típusok– között. Míg a kétváltozós leíró eredmények arra utalnak,
hogy a szabályok nélküli megtakarítók a többi típushoz hasonlóan elégedettek,
a regresszió-analízis eredményei el tudják különíteni a hatásokat, egyértelműen
rámutatva ezzel, hogy a szabályok nélkül megtakarítók kevésbé érzik magukat
biztonságban, mint a rendszeres megtakarítók. Itt a leginkább számottevő hatás,
hogy a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók 16
százalékkal magasabb valószínűséggel nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakaré-
kosság terén, mint azok, akik nem alkalmaznak szabályokat megtakarításaikban.
Azok esetében, akik kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek esélye 8
százalékkal magasabb. Éppen ezért úgy tűnik, megéri rendszeres megtakarításo-
kat tennünk annak érdekében, hogy nyugdíjas korunkban elégedettek lehessünk
nyugdíj-előtakarékosságunkkal.
15
16. Referenciák
Allianz Global Investors, 2011: Demographic Turning Point (1). Analysis and Trends
Allianz Global Investors, 2011: Pension Systems in a Demographic Transition (2). Analysis and Trends
Allianz Global Investors, 2011: Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the affluent 50+ Generation
in the United States. International Pension Papers 01/2011
Allianz Global Investors, 2011: The Global Pension Atlas 2011, Project M Publication
Allianz Global Investors, 2011: Paradigm Lost. Project M, 7
Binswanger, Johannes and Carman, Katherine G., 2009: How real people make long-term decisions:
The case of retirement preparation, Center Discussion Paper No 2009-72
Lusardi, Annamaria and Mitchell, Oliva S., 2007: Baby-boomer retirement security: The roles of planning,
financial literacy, and housing wealth. Journal of Monetary Economics, 54
OECD, 2011: Pensions at a Glance 2011: Retirement Income Systems in OECD and G20 Countries
16
17. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2
Legfrissebb publikációk
International Pension Papers
Wanted: Flexibility in Retirement Entry ............................................................................................................................................... 2012
Design Retirement Attitudes and Financial Strategies of the Affluent 50+Generation in Asia .............................................. 2011
2011 Pension Sustainability Index ........................................................................................................................................................ 2011
Pensions in Turkey – A Race against Informality and Low Retirement Ages ............................................................................... 2011
Fiduciary Management: Meeting Pensions Challenges in Europe – Results of an Expert Survey .......................................... 2011
Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the Affluent 50+ Generation in the United States ........................ 2011
Better Prepared for Retirement – Europe or the United States? ................................................................................................... 2010
The Global Crunch and Its Long-term Impact on US Retirement Investing ................................................................................ 2010
On the Rise Again – Global Retirement Assets in 2020 ................................................................................................................... 2010
Real Retirement Income: The Impact of Inflation ............................................................................................................................. 2010
Doing Good by Investing Well? Pension Funds and Socially Responsible Investment: Results of an Expert Survey .......... 2010
Pension Sustainability Index 2009 ........................................................................................................................................................ 2009
Defining the Direction of Defined Contribution in Europe: Results of an Expert Survey ......................................................... 2009
Retirement at Risk II – Challenges for US Baby Boomers Approaching Retirement .................................................................. 2009
How the Financial Crisis Affects Pension Funds: What Analysts Expect ...................................................................................... 2009
Private Household Financial Assets: The Golden Days of the Past are a Long Way Off ............................................................ 2009
Investment Regulations and Defined Contribution Pensions ........................................................................................................ 2009
Retirement at Risk: The US Pension System in Transition ............................................................................................................... 2009
Funded Pensions in Western Europe 2008 ........................................................................................................................................ 2009
International Pension Issues
Germany – Slight increase in gross financial assets ......................................................................................................................... 2012
UK – on course for an innovative pension system ............................................................................................................................ 2011
Focus: Germany – Financial assets continued to rise in 2010 ........................................................................................................ 2011
Savings in Asia – The macro and the micro ....................................................................................................................................... 2010
Pension Sustainability Index – New Zealand included .................................................................................................................... 2010
Demographics in Focus II – Ageing ...................................................................................................................................................... 2010
Financial Assets of Households in Germany on the Rise Again ..................................................................................................... 2010
Demographics in focus I – Population growth .................................................................................................................................. 2009
Pension Funds and the Financial Crisis ................................................................................................................................................ 2009
Western Europe: Fiscal Pressures – Ageing costs still on the horizon .......................................................................................... 2009
United States – Severe setback in financial and retirement assets ............................................................................................... 2009
Germany – Fall in financial assets of private households ................................................................................................................ 2009
http://publications.allianzam.com
17
