SlideShare une entreprise Scribd logo
1  sur  16
Télécharger pour lire hors ligne
Láczay Magdolna
A karavántól a menlevélig
A korai vándorló életforma sajátossága
Indiai örökség – monoprofesszionális alkasztok

kialakulása, azaz hiányszakmák szerinti szóródás
Gazdálkodásuk szolgáltatásokra épül, de a
megélhetését a karaván életforma a vándorlás során
gyűjti
A cigány csoportok a15. század óta a
magyarországi társadalom részeként,
környezetükkel szimbiózisban éltek
A karavántól a menlevélig
Vándorolva kell felkutatni a megrendelőt, s ha

kimerült a kereslet, továbbálltak
Viszont: nem járkálhattak engedély nélkül, királyi
menlevelet kaptak, a 16-17. századtól fennmaradtak
pl. Révay Péter és Thurzó György menleveleiben
(1608, 1616):
Ebből tudjuk, mivel foglalkoztak:
Fémmegmunkálás: kovácsok, rézművesek,
fegyverkészítés stb. a legjellemzőbb
Az első írásos adatokból
1399-ben pedig Liptó vármegyében ítélkeztek

cigányok felett a nemesi ítélő széken
Az első olyan adatot, amikor cigányokat
letelepítettek,
Hunyadi János, mint besztercei gróf 1455-ben kiadott
okleveléből ismerjük

Magyar Országos Levéltár, DL. 244543.
Kivonat: Magyari Károly: Regeszták
Alsófehér vármegye levéltárából.
Történelmi Tár , 1907.
Az első írásos adatokból
Somogy megye 1768. évi cigányokról szóló

statutumaiban (szabályrendeletében)
pl. határozottan külön választva beszélnek a zingari
valachi kategórián belül a különféle famunkákat
végző (ex arboribus varia instrumenta lignea,
cochlearia, et lintres et alia conficiant), valamint a
rézműves és üstcsináló (ahenarius) cigányokról
Miért nem illeszkedtek be?
Talán az alábbi okokból:
 pogányok voltak a keresztény Európában
Vándorló életmódjuk és ami ezzel velejárt
A 18. századtól az egész Magyarországon

domináltak a céhek, uralják a piac nagy részét, de
az egyedi igényekhez illeszkedő foglalkozások
megmaradtak a cigányok számára
A 18-19. század fordulóján jellemző
foglalkozások
1794. erdélyi négy csoportba, az 1842/43-as országgyűlés nyolc
sorolta a cigány foglalkozásokat:
- Letelepedett, falvakban és a városokban mesteremberként élő ,
„rendes életmódot” folytatók
- Csekély számban szintén letelepedett, úrbéres telekkel
rendelkező , földművelésből élő cigányok
- Állandó lakással nem rendelkező , ám konvenciós cselédként
„határozott életmódot” folytatók
-Kincstári aranyász cigányok
-Taksás fiskális cigányok
-Ideiglenesen megtelepedettek, a földesurak földján
szabálytalanul szolgálók (alkalmi munka)
- Földesurak oltalma alatt alkalmi és idényjellegű munkát
vállalnak (sáncásás, házépítés, erdőmunka)
- Sátoros cigányok: rostakészítés, üstfoltozás, jövendőmondás és
csalások
A 18-19. század fordulóján jellemző
foglalkozások
Bereg vármegye 1797. évi statutumában

(szabályrendeletében)három csoportba sorolták a
cigányokat:
az állandó lakóhely megléte,


Házakban laknak, tavasszal és nyáron családostól faluznak,
majd visszatérnek a lakhelyükre

a mozgás


Megtelepedtek, házakban laknak, kezük munkájából élnek,
(de nem mezei munkából), tarthatnak lovakat

megélhetési mód alapján sorolták


Sátrakban lakó kóborlók
A cigányok 18. századi
betelepedései és dokumentumai
HELYTARTÓTANÁCSI RENDELETEK:
A török kiűzése után Erdélyen keresztül nagy

betelepedési hullám – rendelet tiltja a vándorló
életet, a letelepedést kötelezővé teszi
Ehhez kell az egyes települések földesurának vagy
bírájának az engedélye kellett – a falukönyvek
bizonyítják
A cigányok 18. századi
betelepedései és dokumentumai
ÖSSZEÍRÁSOK
1.

2.

Adóösszeírások:
- Ilyen összeírások már korai korból léteznek,
például
16. századból is fennmaradtak adóösszeírások
(dicális)
- urbáriumok
Foglalkozás összeírások:
Mária Terézia 1768-as rendelete
- országos
- a megyék járásonként, a szolgabírák
felügyeletével készítették
A cigányok 18. századi
betelepedései és dokumentumai
Megyei, helyi rendeletek, összeírások:
Katonai összeírások: pl. fegyverművesek, kovácsok
Vásárkönyvek: elsősorban a lókupecek szabályozása
Elveszett jószágok kereséséről

Életmódot szabályozó megyei rendeletek:
Hol telepedhetnek le (falvak végén vagy a faluban)
Adómentességről, egyéb szolgáltatásról
Foglalkozás szabályozások
A cigányok 18. századi
betelepedései és dokumentumai
EGYÉB RENDELETEK:
Bíráskodás:
alispáni, járásbírák és a falvak bíráinak könyvéből
Kereszténység felvételéről, hitéletről
Gyermekgondozásról:
pl. A 7 - 12 éves gyermekek kiemelése a családból
Gyermekeket parasztgazdákhoz kellett adni, hogy
tanuljanak – nem volt sikeres
Boszorkányság, üldözés
Bábaság, gyermekelhajtás büntetése
Elhullott állatokról
A cigányok 19. századi dokumentumai
1893-as cigányösszeírás: államigazgatási ,

tudományos
274 940 fős népesség

Ebből: 243 432 fő állandó letelepedett
29344 fő vándorló
10,7%
1895-ös javaslat: neuralgikus pontok:
(érdemes összevetni a maiakkal!)

munkaerőpiac
oktatás
A cigányok 20. századi dokumentumai
1961 –es párthatározatban 200 000 fős népességet

három csoportba sorolták:
1. A beilleszkedett cigányok, kb. 30 %, az átlagos
gazdasági és kulturális színvonalon élnek
2. Beilleszkedésben lévők, kb 30%, a települések
határában, putrikban , alkalmi munkából élnek,
alacsony kulturális szinten
3. A be nem illeszkedett cigányok, kb 40% félig
letelepedettek, nagy részük írástudatlan,
munkakerülő?,
Az együttélési modellek korszakai
 A 15-16. század a tartós együttélési feltételek

megteremtésének időszaka.

A 18. század második fele a felvilágosult abszolutizmus

civilizatorikus kísérletének időszaka

19. század utolsó harmadában a polgárosodás, a modernizáció

és a „humanitás követelménye” vetette fel azokat a
kihívásokat, amelyek a központi kormányzatot is az integrációs
utak keresésére késztette
Az 1950-es években újabb modernizációs csapda keletkezett,
amit ellentmondásosan ugyan, de az iparosodás oldott meg, az
1980-as évekig tartó integrációs folyamat volt
A rendszerváltás1990 óta tartó folyamatának neuralgikus

pontja a cigányok/romák társadalmi helyzetének rendezése,
amely minden korábbinál élesebb kérdéseket vet fel.
A mindennapokról leginkább a bírósági
iratok „beszélnek”

Egy helyi ajánlás:

Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a
Hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. /Szerk.: Nyakas
Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99
http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/145061653.pdf

Contenu connexe

Plus de rszk_Hungary

Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítésDemográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítésrszk_Hungary
 
Képek a cigányság egyetemes történetéből
Képek a cigányság egyetemes történetébőlKépek a cigányság egyetemes történetéből
Képek a cigányság egyetemes történetébőlrszk_Hungary
 
A magyar cigányság története
A magyar cigányság történeteA magyar cigányság története
A magyar cigányság történeterszk_Hungary
 
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségTársadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségrszk_Hungary
 
Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzetHátrányos helyzet
Hátrányos helyzetrszk_Hungary
 
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseiAz interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseirszk_Hungary
 
A felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióiA felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióirszk_Hungary
 
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...rszk_Hungary
 
A mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasA mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasrszk_Hungary
 

Plus de rszk_Hungary (11)

Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítésDemográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
Demográfiai sajátosságok, településföldrajzi megközelítés
 
Képek a cigányság egyetemes történetéből
Képek a cigányság egyetemes történetébőlKépek a cigányság egyetemes történetéből
Képek a cigányság egyetemes történetéből
 
A magyar cigányság története
A magyar cigányság történeteA magyar cigányság története
A magyar cigányság története
 
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőségTársadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
Társadalmi felelősség és az időskori esélyegyenlőség
 
Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzetHátrányos helyzet
Hátrányos helyzet
 
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdéseiAz interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
 
A felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkcióiA felnőttképzés funkciói
A felnőttképzés funkciói
 
Romologia
RomologiaRomologia
Romologia
 
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek i...
 
Otagu Sip Projekt
Otagu Sip ProjektOtagu Sip Projekt
Otagu Sip Projekt
 
A mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralasA mentor es a mentoralas
A mentor es a mentoralas
 

Az archaikus cigánynépélet a magyar társadalomban

  • 2. A karavántól a menlevélig A korai vándorló életforma sajátossága Indiai örökség – monoprofesszionális alkasztok kialakulása, azaz hiányszakmák szerinti szóródás Gazdálkodásuk szolgáltatásokra épül, de a megélhetését a karaván életforma a vándorlás során gyűjti A cigány csoportok a15. század óta a magyarországi társadalom részeként, környezetükkel szimbiózisban éltek
  • 3. A karavántól a menlevélig Vándorolva kell felkutatni a megrendelőt, s ha kimerült a kereslet, továbbálltak Viszont: nem járkálhattak engedély nélkül, királyi menlevelet kaptak, a 16-17. századtól fennmaradtak pl. Révay Péter és Thurzó György menleveleiben (1608, 1616): Ebből tudjuk, mivel foglalkoztak: Fémmegmunkálás: kovácsok, rézművesek, fegyverkészítés stb. a legjellemzőbb
  • 4. Az első írásos adatokból 1399-ben pedig Liptó vármegyében ítélkeztek cigányok felett a nemesi ítélő széken Az első olyan adatot, amikor cigányokat letelepítettek, Hunyadi János, mint besztercei gróf 1455-ben kiadott okleveléből ismerjük  Magyar Országos Levéltár, DL. 244543. Kivonat: Magyari Károly: Regeszták Alsófehér vármegye levéltárából. Történelmi Tár , 1907.
  • 5. Az első írásos adatokból Somogy megye 1768. évi cigányokról szóló statutumaiban (szabályrendeletében) pl. határozottan külön választva beszélnek a zingari valachi kategórián belül a különféle famunkákat végző (ex arboribus varia instrumenta lignea, cochlearia, et lintres et alia conficiant), valamint a rézműves és üstcsináló (ahenarius) cigányokról
  • 6. Miért nem illeszkedtek be? Talán az alábbi okokból:  pogányok voltak a keresztény Európában Vándorló életmódjuk és ami ezzel velejárt A 18. századtól az egész Magyarországon domináltak a céhek, uralják a piac nagy részét, de az egyedi igényekhez illeszkedő foglalkozások megmaradtak a cigányok számára
  • 7. A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások 1794. erdélyi négy csoportba, az 1842/43-as országgyűlés nyolc sorolta a cigány foglalkozásokat: - Letelepedett, falvakban és a városokban mesteremberként élő , „rendes életmódot” folytatók - Csekély számban szintén letelepedett, úrbéres telekkel rendelkező , földművelésből élő cigányok - Állandó lakással nem rendelkező , ám konvenciós cselédként „határozott életmódot” folytatók -Kincstári aranyász cigányok -Taksás fiskális cigányok -Ideiglenesen megtelepedettek, a földesurak földján szabálytalanul szolgálók (alkalmi munka) - Földesurak oltalma alatt alkalmi és idényjellegű munkát vállalnak (sáncásás, házépítés, erdőmunka) - Sátoros cigányok: rostakészítés, üstfoltozás, jövendőmondás és csalások
  • 8. A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások Bereg vármegye 1797. évi statutumában (szabályrendeletében)három csoportba sorolták a cigányokat: az állandó lakóhely megléte,  Házakban laknak, tavasszal és nyáron családostól faluznak, majd visszatérnek a lakhelyükre a mozgás  Megtelepedtek, házakban laknak, kezük munkájából élnek, (de nem mezei munkából), tarthatnak lovakat megélhetési mód alapján sorolták  Sátrakban lakó kóborlók
  • 9. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai HELYTARTÓTANÁCSI RENDELETEK: A török kiűzése után Erdélyen keresztül nagy betelepedési hullám – rendelet tiltja a vándorló életet, a letelepedést kötelezővé teszi Ehhez kell az egyes települések földesurának vagy bírájának az engedélye kellett – a falukönyvek bizonyítják
  • 10. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai ÖSSZEÍRÁSOK 1. 2. Adóösszeírások: - Ilyen összeírások már korai korból léteznek, például 16. századból is fennmaradtak adóösszeírások (dicális) - urbáriumok Foglalkozás összeírások: Mária Terézia 1768-as rendelete - országos - a megyék járásonként, a szolgabírák felügyeletével készítették
  • 11. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai Megyei, helyi rendeletek, összeírások: Katonai összeírások: pl. fegyverművesek, kovácsok Vásárkönyvek: elsősorban a lókupecek szabályozása Elveszett jószágok kereséséről Életmódot szabályozó megyei rendeletek: Hol telepedhetnek le (falvak végén vagy a faluban) Adómentességről, egyéb szolgáltatásról Foglalkozás szabályozások
  • 12. A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai EGYÉB RENDELETEK: Bíráskodás: alispáni, járásbírák és a falvak bíráinak könyvéből Kereszténység felvételéről, hitéletről Gyermekgondozásról: pl. A 7 - 12 éves gyermekek kiemelése a családból Gyermekeket parasztgazdákhoz kellett adni, hogy tanuljanak – nem volt sikeres Boszorkányság, üldözés Bábaság, gyermekelhajtás büntetése Elhullott állatokról
  • 13. A cigányok 19. századi dokumentumai 1893-as cigányösszeírás: államigazgatási , tudományos 274 940 fős népesség Ebből: 243 432 fő állandó letelepedett 29344 fő vándorló 10,7% 1895-ös javaslat: neuralgikus pontok: (érdemes összevetni a maiakkal!) munkaerőpiac oktatás
  • 14. A cigányok 20. századi dokumentumai 1961 –es párthatározatban 200 000 fős népességet három csoportba sorolták: 1. A beilleszkedett cigányok, kb. 30 %, az átlagos gazdasági és kulturális színvonalon élnek 2. Beilleszkedésben lévők, kb 30%, a települések határában, putrikban , alkalmi munkából élnek, alacsony kulturális szinten 3. A be nem illeszkedett cigányok, kb 40% félig letelepedettek, nagy részük írástudatlan, munkakerülő?,
  • 15. Az együttélési modellek korszakai  A 15-16. század a tartós együttélési feltételek megteremtésének időszaka. A 18. század második fele a felvilágosult abszolutizmus civilizatorikus kísérletének időszaka 19. század utolsó harmadában a polgárosodás, a modernizáció és a „humanitás követelménye” vetette fel azokat a kihívásokat, amelyek a központi kormányzatot is az integrációs utak keresésére késztette Az 1950-es években újabb modernizációs csapda keletkezett, amit ellentmondásosan ugyan, de az iparosodás oldott meg, az 1980-as évekig tartó integrációs folyamat volt A rendszerváltás1990 óta tartó folyamatának neuralgikus pontja a cigányok/romák társadalmi helyzetének rendezése, amely minden korábbinál élesebb kérdéseket vet fel.
  • 16. A mindennapokról leginkább a bírósági iratok „beszélnek” Egy helyi ajánlás: Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a Hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. /Szerk.: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99 http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/145061653.pdf