1. ESETTANULMÁNY Nº 2: Legjobb gyakorlatok a közúti sofőrök
kockázatainak kezelésére
Kifejlesztette: XXI Inveslan S.L.
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.
1
2. BEVEZETÉS
A közúti szállítási ágazatban, mint sok másikban is, fontos
odafigyelni a munkakörülményekre. A szektor bizonyos
jellemzői a kockázatkezelést nehezebbé teszik, mint más
ágazatokban: általánosságban a sofőrök egyedül
dolgoznak, távol egy fix telephelytől. Esetleg önálló
vállalkozók, és gyakran hosszú tapasztalat áll mögöttük. Ez azt
jelenti, hogy nem mindig könnyű kommunikálni velük és nem
mindig nyitottak a változásra. Emiatt a sofőröknek közvetlenül
részt kell venniük a megoldások kidolgozásában – a
megoldásokat a sofőröknek kell kifejleszteniük a sofőrök
számára, részvételen alapuló módszereket felhasználva.
A képzés, a felfrissítő tréning és annak biztosítása, hogy az
eljárásokat pontosan követik, nagyon fontos a sofőröknek, de
ezeket szervezeti rendszer keretei között kell megvalósítani.
Ez az esettanulmány kezdeményezések és beavatkozások
példáiból áll össze, amelyeket azért hajtottak végre, hogy
kezeljék a foglalkozási kockázatokat a közúti szállítási
ágazatban. ezek a példák 2 csoportra oszlanak: áruszállításra
és személyszállításra.
Megelőzve a munkahelyi kockázatokat, elkerüljük a
munkahelyi stresszt és más betegségeket!
2
3. LEÍRÁS
Példák a jó gyakorlatokra az áruszállításban
Az Európai Biztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség szerint speciális
kérdések vonatkoznak a közúti áruszállításra, például:
az „éppen hogy-időre” vezetés magas munkahelyi nyomáshoz vezet;
Tudta ügyfelek nyomása; előre nem látható körülmények, stb.
Ön, hogy…? egyre gyakrabban használják a távfelügyeleti/kapcsolati rendszereket és
összetett technológiákat;
munkahely kialakítása; felszereltségek és szolgáltatások elérhetősége;
fertőző betegség;
erőszak és bántalmazás; magányos munka;
hosszan tartó ülés, és rezgésnek való kitettség;
baleset kockázata, beleértve a ki- és bepakolást;
Jó gyakorlatok
“A hátam pokolian fontos”, Belgium
“A tudás megosztása a sofőrök között a nem
forgalommal kapcsolatos munkahelyi balesetek
megelőzésére”, Dánia
“Közlekedés online”: egy intranet- és internet-alapú
rendszer a kamionsofőrök munkával töltött és
pihenőóráinak irányítására és ellenőrzésére”, Finnország
3
4. LEÍRÁS
Legjobb gyakorlat nº1: Van Dievel Transport. Belgium.http://www.vandievel.com
Bevezetés: a Van Dievel egy teljes értékű közlekedési vállalkozás, amely árukat szállít Brüsszel 500 km-es
körzetében, oda és vissza Hollandiába, Luxemburgba, Németországba és Franciaországba. A cég kb. 90
sofőrt alkalmaz és kb. 60 teherautó és 120 speciális pótkocsi áll rendelkezésére. A cég rengeteg figyelmet
fordít a sofőrjei munkahelyi egészségére és biztonságára, és az útbiztonságra általánosságban.
A projekt: A vezetés kezdeményezte ezt a projektet, mert a dolgozók gyakran panaszkodtak
hátproblémáikra. A cég célja az volt, hogy fejlessze az egészséges és biztonságos munkát és megelőzze a
váz- és izomrendszeri megbetegedéseket és az alsó háttájékon jelentkező fájdalmakat a sofőrjei között.
A foglalkozás egészségügyi szolgáltatásokkal (ergonómusok) szoros együttműködésben a cég elemezte a
sofőrök munkakörülményeit, majd technikai megoldásokat keresett ezek fejlesztésére. A foglalkozás-
egészségügyi orvos, együttműködve egy külsős ergonómussal és 8, vállalkozásban dolgozó sofőrrel egy
speciális tréning programot és egy főként képekből álló prospektust dolgozott ki. A prospektus általános
tanácsokat ad a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, a helyes üléshez és fekvéshez, és gyakorlatokat mutat
be, amelyekkel megelőzhetők a váz és izomrendszeri sérülések továbbá speciális tanácsokat ad
sofőröknek, mint például a megfelelő ülőhelyzet a kormány mögött, a helyes módszer a járműbe való be-
és kiszálláshoz, és hogy hogyan emeljük fel és tároljuk a nehéz árukat.
Eredmények: 2002-ben a cég megnyerte az Európai Egészség Klub “Egészség és vállalkozás” díját
tevékenységének köszönhetően.
Siker faktorok: A menedzsment támogatta és segítette a projektet, és a sofőrök szorosan be voltak vonva.
A szoros közreműködés és részvétel a projektben dolgozókkal és a kockázat kiértékeléssel nagyon
segítőnek és támogatónak bizonyult. A képi anyagok használata szintén fontos volt.
4
5. LEÍRÁS
Legjobb gyakorlat nº2: Nemzeti Kutatási Központ a Munkahelyi
Környezetért (NRCWE) és Arla Foods, Dánia
A legjobb gyakorlat kulcspontjai!
A bepakolási területek kockázataira összepontosítottak;
Tudásmegosztás a teherautó sofőrök között.
Részvételen alapuló tervezés.
Munkavédelmi információkat integráltak a szállítási útvonal informatikai rendszerébe
Bevezetés: 2005-ben a Nemzeti Kutatási Központ a Munkahelyi Környezetért Dániában (NRCWE) egy részletes elemzést hajtott végre
a dán áruszállító sofőrök munkahelyi biztonsági körülményeiről. Az interjúk a vezetőkkel és a sofőrökkel rávilágítottak, hogy a
legelterjedtebb kockázat a sofőrök biztonságára nézve a bepakolásra szolgáló területek fizikai körülményei voltak, ahol dolgozniuk
kellett. A tapasztalt sofőrök, akik ismerik az útvonalaikat megtanulják, hogyan birkózzanak meg a kockázatokkal, amelyeknek ki
vannak téve. A tudásuk arra szolgál, hogy enyhítse és kezelje a kockázatokat.
A projekt: A projekt célja, hogy módot találjunk arra, hogy a tapasztalt sofőrök gyakran implicit tudását elérhetővé tegyük kevésbé
tapasztalt kollégáik számára is. A projekt egy közös erőfeszítés eredménye. A közös munkát egy munkacsoport végezte el, amely egy
éven keresztül havonta megbeszéléseket tartott. A csoport 3 kutatóból állt a NRCWE-től és a cég 8 képviselőjéből: a környezeti
biztonsági tisztviselő, a feladási vezető, a szakszervezet képviselője, a munkavállalók biztonsági képviselője, a diszpécser és 3 sofőr
különböző szintű tudással. A munkacsoport a tudásmegosztás kérdésére összpontosított: arra, hogyan nyerjük ki az implicit tudást a
tapasztalt sofőrökből annak érdekében, hogy a tapasztalatlan sofőrök és az alvállalkozók hasznára váljék.
A projekt 2 részre vált szét. Az egyik rész a tapasztalt sofőrök tudásának explicitté alakítása alkotta. Ennek érdekében olyan rendszert
fejlesztettünk ki, amelyben a sofőrök kritikai információkat biztosítanak az útvonalaikon lévő munkakörülményekről. A projekt
második része egy rendszer megtervezésére koncentrált, amely bemutatja a megszerzett információkat. Eldöntötték, hogy a
rendszert össze kell kapcsolni az összes útvonallal és szállítandókkal kapcsolatos információk kezelésére használt IT rendszerrel. Az IT
rendszerbe integrált elemzés segítségével a sofőrök azonnali információt kapnak az adott területen lévő kockázatok szintjéről –
összhangban a közlekedési lámpák rendszerével - , mivel a helyszínek olyan színben jelennek meg a képernyőn, amilyen értékelést
kaptak.
Eredmények: A műszer, amit annak érdekében fejlesztettek ki, hogy információt szerezzenek a bepakolási területekről, egy olyan
eszközt mutat be, amelyet más kontextusba is át lehet transzferálni.
Siker faktorok: A műszert több, mint 500 egyéni szállítási helyszínen alkalmazták, és a tapasztalt sofőrök túlnyomó többsége
hozzájárult a folyamathoz.
5
6. LEÍRÁS
Legjobb gyakorlat nº3: Tyvi Transport Company Ltd.
A legjobb gyakorlat kulcspontjai!
Online rendszer, amely fejleszti a személyes vezetést és a termelést is a cégben
A rendszer kombinálja a cég számára szükséges összes információt valós időben. Kétirányú kommunikációs eszköz.
A rendszert arra használják, hogy támogassa a dolgozók jóllétét és a munkahelyi egészséget és biztonságot.
Lehetőséget nyújt a cégnek, hogy ’normálisabb’ munkaórákat tervezzen a sofőrök számára, azaz rövidebb munkanapokat és
kiszámíthatóbb, rendszeres műszakokat. Lehetőséget nyújt a sofőröknek, hogy könnyen elérjenek minden információt, amelyre
szükségük van a munkájuk során.
Bevezetés: A Tyvi egy magántulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, és része a finnországi Kaukokiito csoportnak. A Tyvinek
több mint 50 alkalmazottja van, és egy 30 teherautóból és pótkocsiból álló flottával rendelkezik. Az online szállítás projekt ötlete az
ügyvezető igazgatótól jött és erősen összefüggésben van a cég stratégiájával. Ez a rendszer egy eszköz a túléléshez és a fejlődéshez.
A projekt: Az online szállítás projekt célja a Tyvi műveleti menedzsment rendszerének kifejlesztése volt. A cél egy olyan online
rendszer volt, amely fejleszti mind a személyzet menedzselését, mind a cég termelését. A Tyvinek minden teherautóján telepített
számítógépe volt, amely lehetővé tette, hogy online szállítási rendszert dolgozzanak ki. Mikor egy sofőr bekapcsolja a számítógépet a
teherautón, automatikusan csatlakozik a cég hálózatához, ahonnan megkapja az összes információt, amelyre szüksége van egy
bizonyos munkához. a szinten kétirányú kommunikációt tesz lehetővé a munkaadó és a sofőr között. A sofőrök instrukciókat és
útirányokat kapnak, és a munkaadó a sofőrök jelentéseit és megjegyzéseit. Az online rendszer dinamikus és folyamatosan fejlődik. A
cég alkalmazott egy személyzeti tagot, aki adminisztrálja és karbantartja.
Eredmények:
Az online rendszer lehetővé teszi a Tyvi számára, hogy életre keltse stratégiáját, és fejlessze mind a személyzeti menedzsmentjét,
mint a cégen belül termelést.
Siker faktorok:
Az általános elkötelezettség része a munkahelyi biztonság és egészségvédelem felé.
Egy menedzsment eszköz a szállítandó termékek számára, mely figyelembe veszi a biztonság és egészségvédelemi előírásokat, főleg
azokat, amelyek kapcsolódnak a munkarendhez.
A cég alkalmaz valakit, aki felelős az adminisztrációért és a rendszer karbantartásáért, és a sofőröknek így „ügyfélszolgálat” áll a
rendelkezésükre.
Különböző rendszereket használnak, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a sofőröktől.
A sofőrök oktatására úgy tekintenek, mint egy általános elkötelezettségre a sofőrök oktatásának irányában.
6
7. LEÍRÁS
Példák jó gyakorlatokra az utas szállításban
Az Európai Biztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség szerint az
alábbiak a távolsági árufuvarozás speciális kérdései közé tartoznak:
Tudta erőszak és zaklatás
Ön, hogy…? hosszantartó ülés és rezgésnek való kitettség
növekvő kontaktus a vásárlókkal, beleértve a szervezeti változások
magyarázatát a vásárlók felé
magányos munka
váltott műszakban végzett munka
ellentmondó igények (megfelelni az ügyfeleknek és a vezetés
követelményeinek is)
az idősödő munkaerő szükségletei
növekedés a női sofőrök számában
Jó gyakorlatok
“RoadRISK eszköz kifejlesztése,” Hollandia.
“Stressz megelőzés városi busz/villamosvezetők
részére”, Németország
7
8. LEÍRÁS
Legjobb gyakorlat nº1: Connexxion tömegközlekedés, Hollandia
A legjobb gyakorlat kulcspontjai!
A RoadRISK rendszer bemutatása a Virtuális Kockázatkezelő alapján.
Egy teszt, amely a buszsofőrök vezetési stílusát elemzi
Bátorítani a biztonságosabb és defenzívebb vezetési stílust azért, hogy megelőzzük a baleseteket és a buszokon keletkező sérüléseket.
Tartalmazza a kockázatkezelési képességek fejlesztését.
A Virtuális Kockázatkezelő –
Tapasztalt sofőrök által vezetett egyéni coaching és képzés, ahol teszteredmények alapján történik a képességek fejlesztése azokon a
területeken, ahol szükséges.
Bevezetés: A holland tömegközlekedéssel foglalkozó Connexxion cég bemutatta a RoadRISK Tool-t buszsofőrjei számára. Ez a szoftver
egy kérdőívet és egy tesztet tartalmaz, amelyet a buszsofőröknek kell kitölteniük. Az eredmények megvilágítják azokat a
képességeket, amelyeket a buszsofőröknek tovább kell fejleszteniük.
A projekt: A Virtuális Kockázatkezelő öt faktort helyez előtérbe, amelyek hatnak a vezetési stílusra: a sofőr profilja; a sofőr attitűdje; a
közlekedési szabályok ismerete; a viselkedés vezetés közben és a kockázatértékelés.
A sofőrnek 30 percébe kerül, hogy kitöltse a feleletválasztásos tesztet, és az eredményeket az elégtelen, elégséges, jó vagy kiváló
kategóriákba bontja le a program. A cél azonosítani azokat a speciális készségeket, amelyeket a Connexxion sofőröknek fejleszteniük kell
és ahol a sofőr teszteredménye “elégtelen”, amelyek esetében egy tapasztalt sofőrt rendelnek melléjük, aki tapasztalt abban a
témában, hogy személyesen, munka közben oktassa őket.
Eredmények: Az Arriva busztársaság, akik ugyanezt a szoftvert használták az Egyesült Királyságban, 40%-kal kevesebb forgalommal
kapcsolatos buszbalesetet tapasztaltak.
Sikertényezők:
A képességek fejlesztését illetően – a projekt segít a buszsofőröknek, hogy betekintést nyerhetnek szakmai képességeikbe, és
felismerhetik azokat a területeket, ahol tovább tudják fejleszteni képességeiket.
A kockázatértékelési képességek fejlesztése
A nyomon követő oktatás és coaching használata, Professzionális tapasztalt sofőrök segítségével
A teszt tudományos információkon alapszik azokról a képességekről, amelyek a leghatékonyabban fejlesztik az útbiztonságot
A résztvevő megközelítés, a dolgozók képviselőinek és a munkavállalói tanács megkérdezése, hogy véleményt mondjanak a tesztről és a
kibővített használatához fűződő döntésekről, amely az eszköz elfogadását ösztönözte.
•and employee council to comment on the test and decisions to extend its use, encouraged acceptance of the tool.
8
9. LEÍRÁS
Legjobb gyakorlat nº2:
A fenti jó példa kulcspontjai!
Stressz megelőzési tréning gépjárművezetők részére
Számítógépes oktatás
Konkrétan busz-/villamosvezetőkre szabott tréning és szituációk, többek közt szimulált vezetési helyzetek
Fejlesztették a vezetők döntésképességét és segítették, hogy jobban magukénak érezzék az irányítást
A fejlesztés során partnerkapcsolat kialakítása.
Bevezetés: Számítógép-vezérelt stressz megelőző tréninget fejlesztettek ki busz- és villamosvezetőknek. A részt
vevő munkáltatók a BG-Bahnen, BGF és DVR voltak, az Erfurti Egyetem, az RWTH Aachen és a TT-C támogatásával.
A Dresdner Verkehrsbetriebe AG, Pinneberger Verkehrsgesellschaft mbH, Regionalverkehr Dresden GmbH és
Stuttgarter Straßenbahnen AG tömegközlekedési vállalatok visszajelzést adtak a
működőképességgel, praktikussággal és a forrás relevanciájával kapcsolatban.
A célok a következők voltak: Megismertetni a gépjárművezetőket a stresszel és annak keletkezésével; Segíteni a
sofőröket a munkájukban előforduló stresszhatások azonosításában; Fejleszteni a sofőrök döntési képességét és
segíteni, hogy jobban magukénak tudják az irányítást, ezáltal csökkentve a stresszt.
A projekt: A program két részből áll. Az első arról ad információkat, mi okozza a stresszt és hogyan kerülhetjük
el, és egy ellenőrző tesztet. A második rész interaktív gyakorlatokból áll – más-más kiadások léteznek buszsofőrök
és villamos sofőrök részére – amelyekben a vezetők stresszhelyzetbe kerülnek, mint például konfliktus az
utasokkal, problémák a megállóban, vagy kritikus közlekedési helyzetek, melyeket valódi, vagy animált képeken
mutatnak be.
Eredmények: 2003 éa 2008 között 274 vállalat használta fel a programot. Összességében 58 szemináriumot
tartottak, 38-at vezetők, 20-at pedig oktatók képzésére. Összesen 623 ember vett rész a szemináriumokon: 415
sofőr és 208 oktató.
Sikertényezők:
Pontosan meghatározott célközönség
Külön szemináriumok a busz- és villamosvezetők igényeire szabva, a való életből vett szituációs gyakorlatok
felhasználásával
Egynapos szemináriumok, melyek költséghatékonyak a munkáltató számára
A szemináriumok a vállalat telephelyének közelében kerültek megrendezésre
Kis csoportok – maximum 12 ember vett részt egy szemináriumon 9
Két oktató egy szemináriumra
10. MIT TANULHAT ÖN EBBŐL AZ ESETTANULMÁNYBÓL?
Ha a közúti szállítmányozásban dolgozó alkalmazott (sofőr) vagy...
Ebből az esettanulmányból azt tanulhatod meg, hogy számos intézkedést kell ahhoz
megtenni, hogy mérsékelhessük a kockázatot és növeljük a biztonságosságot a közúti
személyszállítással foglalkozó gépjárművezetők munkája során. Ezek az intézkedések az utasok
számára jobb szolgáltatást, a szállítmányozási cégek számára pedig pénzügyi megtakarítást
jelenhetnek! Biztosan már most is el tudod képzelni, hogyan lehetne pár új ötletet alkalmazni napi
munkád során! Miért nem beszélsz a főnököddel ezekről az ötletekről? Ez az első lépés a jobb
közérzet felé!
Ha közúti szállítmányozási vállalatot vezetsz…..
Minden esetben szorosan közreműködtek a dolgozókkal. Ez minden sikeres kezdeményezésnél
alapfeltétel.
A stressz csökkentésére irányuló megoldásokat a következőképpen oszthatjuk fel:
- Technológiai, például forgalomirányító rendszerek, és interaktív kommunikáció a
diszpécserekkel.
- Szervezeti, például pihenőidő, innovatív szolgálati beosztások használata és megfelelő
mennyiségű mellékhelyiség létrehozása, tanácsadó testület a pszichológiai stressz leküzdésére.
- Tréning és tanácsadás, stressz kezelési szemináriumokkal és pszichológiai kezeléssekkel
kiegészítve az olyan sofőrök számára, akik súlyos baleset résztvevői voltak.
10
11. ZÁRÓGONDOLATOK
Ennek az esettanulmánynak a fő forrása a “Kockázat kezelése a szállítmányozásban dolgozó gépjárművezetőknél”
című tanulmány, melyet az Európai Munkabiztonsági és –egészségügyi Hivatal adott ki. Ez a tanulmány több
esettanulmánnyal is foglalkozik, melyek a közúti fuvarozásban dolgozó sofőrök kockázatkezelését járják körül. Az
esettanulmányokban sokféle kezdeményezés és beavatkozás található meg, amelyek a gépjárművezetők védelmére
szolgálnak.
Ha szeretne többet megtudni a többi európai országban használt vállalati és intézményi legjobb
gyakorlatokról, kattintson a következő linkre!
http://osha.europa.eu/en/publications/reports/managing-risks-drivers_TEWE11002ENN
11