1. MAGYAR ÉS EURÓPAI OKTATÁSPOLITIKA
HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI
TRENDEK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ
TANULÁSBAN
KÖZÉLETI AKADÉMIA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BTK
2013. április 11.
Dr. Farkas Éva egyetemi docens, felnőttképzési szakértő
„Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet!”
2. AZ ELŐADÁS TARTALMA
Az Európai Unió
oktatáspolitikai alapelvei
Az oktatáspolitika
fogalomrendszere
Nemzetközi trendek versus
magyar oktatáspolitikai
folyamatok
3. OKTATÁSPOLITIKA FOGALMA
az a szféra, amelyen belül az oktatással kapcsolatos
érdekek és hatalmi törekvések megjelennek (politics)
az oktatásra vonatkozó cselekvési stratégia (policy)
szakpolitika
közpolitika része
ahol a kormányzat cselekvési kötelezettsége fennáll
4. AZ OKTATÁSPOLITIKA CÉLJAI
A modern társadalmakban általánosan elfogadott
oktatáspolitikai célok:
a méltányosság és esélyegyenlőség,
a társadalmi kohézió,
a minőség,
eredményesség és hatékonyság,
a szabadság és választhatóság,
a kiszámíthatóság és stabilitás,
az átláthatóság és elszámoltathatóság,
az adaptivitás és alkalmazkodóképesség
6. Hosszabb távú
fejlődési folyamatok
Európai oktatáspolitikai
trendek
EURÓPA 2020 Stratégia
Munkaerőpiacra belépő
fiatalok
A TÉMA KONTEXTUSA
„Itt és most” sajátos
helyzete
Az oktatási rendszer új
működési pályára állítása
Munkapiaci adatok
Rendszerszereplők érdekei
8. A globalizáció az oktatást is alapvetően érinti
Tőke szabad áramlása
munkapiacok homogenizálódása
Oktatási rendszerek homogenizálódása
GLOBALIZÁCIÓ ÉS OKTATÁS
9. Felértékelődnek a személyes, társas, módszer
kompetenciák az oktatás
személyiségfejlesztő funkciója erősödik
Felerősödik az „iskolai tudás”és az „utcai tudás”
konfliktusa és egymás mellett élése
GLOBALIZÁCIÓ ÉS OKTATÁS
10. Pályaorientáció, pályakövetés szerepe nő
Előtérbe kerül az egész életen át tartó tanulás
– konkrét, számonkérhető követelményeket
jelent
Demográfiai, foglalkoztatási folyamatok
miatt kulcsterületté válik a felnőttképzés
GLOBALIZÁCIÓ ÉS OKTATÁS
11. Egységes áru-, tőke-, pénz-, s munkaerőpiac
megteremtése az EU is az oktatási
rendszerek hasonlóságának irányába hat
DE
Szubszidiaritás elve
Stratégiai dokumentumok
AZ EURÓPAI UNIÓ
OKTATÁSPOLITIKAI ALAPELVEI
12. a versenyképesség és az innováció erősítése
a társadalmi kohézió erősítése
az európai polgár identitásának megteremtése
a gazdaság és az oktatás közötti kapcsolat erősítése
élethosszig tartó tanulás
a tagországok közti oktató és hallgatói mobilitás
támogatása
az oktatás minőségének és hatékonyságának fejlesztése
a nyitott és a távoktatás fejlesztése
a modern informatikai és telekommunikációs eszközök
alkalmazása, multimédiás oktatási anyagok fejlesztése
a társadalmi partnerek bevonása
a nyelvtanulás fejlesztése
oktatási információ- és tudáscsere
AZ EURÓPAI UNIÓ LEGFONTOSABB
OKTATÁSI PRIORITÁSAI
13. a Római Szerződéstől a Maastrichti Szerződésig
Maastrichti szerződés (1992) az oktatáspolitika az Unió
felelősségi körébe tartozó terület
126. cikkely
a Közösség oly módon járul hozzá az oktatás minőségének
fejlesztéséhez, hogy bátorítja a tagországok közötti
együttműködést, miközben teljes mértékben tiszteletben
tartja a tagállamok felelősségét a tanítás tartalmi
kérdéseiért, oktatási rendszerük szervezéséért és a kulturális
illetve nyelvi sokszínűség fenntartásáért.
AZ EURÓPAI OKTATÁSPOLITIKA
FORMÁLÓDÁSÁNAK LÉPÉSEI
14. Amszterdami szerződés (1997) megtörténik a
foglalkoztatáspolitika és az oktatásügy
összekapcsolása
Lisszaboni stratégia (2000) az Európai Unió
globális versenyképességét szolgáló oktatásfejlesztési
stratégia
EURÓPA 2020 (2010) fenntartható,
versenyképes és szociális piacgazdaság
AZ EURÓPAI OKTATÁSPOLITIKA
FORMÁLÓDÁSÁNAK LÉPÉSEI
15. EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés stratégiája
Intelligens növekedés: tudáson és innováción
alapuló gazdaság kialakítása
Fenntartható növekedés: erőforrás-
hatékonyabb, környezet-barátabb és
versenyképesebb gazdaság
Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás,
szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság
EURÓPA 2020 STRATÉGIA
16. 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell
rendelkeznie
Az EU GDP-jének 3%át kell K+F-re fordítani
Teljesíteni kell az éghajlat-változási/energiaügyi
célkitűzéseket
Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell
csökkenteni
Az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen
felsőoktatási oklevéllel
20 millióval csökkenteni kell a szegénység
kockázatának kitett lakosok számát
EURÓPA 2020 STRATÉGIA
KIEMELT CÉLJAI
17. Magyarország Nemzeti Reform Programja (2011)
MAGYARORSZÁG VÁLLALÁSAI
Európai Unió
célkitűzése
2020-ra
Magyar
valóság
2012-ben
Nemzeti
vállalás
2020-ra
foglalkoztatás 75% 58,1% 75%
felsőoktatás 40% 28,1% 30,3%
iskolaelhagyás 10% 11,2% 10%
szegénység 25%-os
csökkentés
28,3% 23,5%
23. Forrás:EUROSTAT
EU 27 Magyarország
Munkanélküliség a 15-24
évesek körében (2012. XI. hó)
5 472 000 fő
(23,7%)
93 100 fő
(29,3%)
Részmunkaidőben
foglalkoztatottak (2011) 19,5 % 6,8%
Munkanélküli háztartásban
élő 0-17 éves gyermekek
aránya (2010)
10,6 % 16,1 %
Szegénységi arány (2011)
A létminimum 2010-ben
78.000, 2011-ben 84.000 Ft
25,9 % 28,9 %
TOVÁBBI MUNKAPIACI ADATOK
24. Rethinking Education: Investing in skills for better
socio-economic outcomesCOM(2012) 669
Európai Bizottság (2012): Gondoljuk újra az oktatást:
beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-
gazdasági eredmények érdekében.
Tanszerverzális készségek fejlesztése
Nyitott, rugalmas tanulás ösztönzése, mobilitás
támogatása
IKT és nyelvi kompetenciák fejlesztése
Beruházás, finanszírozás ösztönzése
Tanári kompetenciák fejlesztése
GONDOLJUK ÚJRA AZ
OKTATÁST
26. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY
VÁLTOZÁSAI
Rethinking Education…..
Kiemelten kezeli a fiatalkori munkanélküliség
elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig első
helyre teszi a korai iskolaelhagyással kapcsolatos
problémák kezelését
Tankötelezettség 16 évre csökkentése
hátrányos helyzetű gyermek
kiemelt figyelmet igénylő gyermek
27. 15-24 ÉVES FIATALOK ARÁNYA, AKIK
NEM DOLGOZNAK ÉS NEM IS TANULNAK
2008, 2010, 2011
Forrás:
28. A KÖZNEVELÉSI RENDSZER
VÁLTOZÁSAI
Közoktatási intézmények állami fenntartásba
kerülése
Ok:
oktatás színvonalának romlása,
tanulói teljesítmények romlása,
szegényebb települések nem tudják fenntartani az
iskolát
Európai trend:
Dél-Európa: állami rendszer
Észak-Nyugat-Európa: önkormányzati rendszer
Autonómia?
29. Alaptanterv (EU 8 kulcskompetencia fejlesztése)
Kerettanterv (központilag a felnőttoktatásban is): adott
iskolatípusra készül, meghatározza a tantárgyak
rendszerét, óraszámát, a tananyag felépítését.
A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a
tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó
tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben
megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően
az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz
nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének
szolgálatába állítsa.
AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKISKOLAI
KÉPZÉS
30. PÉLDA A SZAKISKOLAI
KERETTANTERVRE
Műveltség-
területek
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Magyar -
Kommunikáció 2 óra 1 óra -
Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra
Matematika 2 óra 1 óra -
Társadalom-
ismeret 2 óra 1 óra -
Természet-
ismeret 3 óra - -
Testnevelés 5 óra 5 óra 5 óra
Osztályközösség-
építő Program 1 óra 1 óra 1 óra
Szabad órakeret 1 óra - 1,5 óra
Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra
31. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom
Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek,
képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi
beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag
elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták
megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e
tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető
célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a
helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program
ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók
művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük,
véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti
és művészeti témákról is beszélgetni.
PÉLDA A SZAKISKOLAI
KERETTANTERVRE
32. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom
Tematikus egységek:
Személyes kommunikáció, tömegkommunikáció 8 tanóra
Vizuális és verbális kommunikáció, hivatalos
kommunikáció 8 tanóra
A nyelv és a nyelvtan rendszere 8 tanóra
Mondat, szöveg, jelentés 8 tanóra
Szövegértés, szövegalkotás 8 tanóra
Művészeti ágak, műnemek, műfajok 8 tanóra
Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei
8 tanóra
PÉLDA A SZAKISKOLAI
KERETTANTERVRE 9. OSZTÁLYBAN
33. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák
hiánya
Hol és mikor sajátíthatják el a szakiskolások az információs
és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó
kompetenciákat?
Hogyan lehet korrigálni, illetve a hiányokat pótolni a
felnőttképzésben?
Kik lesznek képesek a korrekciós mechanizmusokat
működtetni?
Köznevelési törvény előírásai
Andragógus-tanár képzés megszűnt
KIHÍVÁSOK A FELNŐTTKÉPZÉS
SZÁMÁRA
34. Rethinking Education…
A modern, tudásalapú gazdaságoknak magasabb szintű és
relevánsabb készségekkel rendelkező emberekre van
szükségük. A CEDEFOP előrejelzései szerint az Unióban a
2010. évi 29 %-ról 2020-ig várhatóan 34%-ra fog emelkedni a
felsőfokú végzettséget igénylő állások aránya, míg az alacsony
képzettséget igénylő munkahelyek száma ugyanebben az
időszakban 23%-ról 18%-ra csökken. A transzverzális
készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a
kezdeményezőkészség, a problémamegoldás és a közös
munkavégzés képessége felkészítik az egyéneket az életpályák
napjainkban jellemző változatos és kiszámíthatatlan
alakulására.
FELSŐOKTATÁS
35. Csökkenő keretszámok
(2011: 115 841 2012: 84 694 hallgató)
Csökkenő államilag finanszírozott hely
(2011: 72 208 2012: 54 814 hallgató)
Folyamatos forráskivonás
„Tandíj” de diákhitel
Emelt szintű érettségi
Nyelvvizsga kötelezettség
Felsőoktatás ellenes hangulatkeltés
FELSŐOKTATÁS
38. 9809 felnőttképzési intézmény 1562 akkreditált
2011-ben 720463, 2012-ben 590249 felnőtt vett
részt szervezett általános, nyelvi, szakmai
képzésen
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
160000
180000
200000
2007 2008 2009 2010
Az állam által elismert szakképesítést szerzettek száma
az iskolai rendszerben és az iskolai rendszeren kívül (2007 - 2010)
Iskolarendszeren kívül
Iskolarendszeren belül
A FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER
MENNYISÉGI JELLEMZŐI
39. A FELNŐTTKORI TANULÁS
FINANSZÍROZÁSA MAGYARORSZÁGON (%)
Forrás:OSAP
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
Munkáltatók saját
bevételük terhére
Egyének
EU források
Állami források
Munkaerő-piaci Alap
Szakképzési hozzájárulás
Egyéb
2012
2011
2010
2009
40. Az eszköz típusa Magyarországon
1. Voucher/ egyéni tanulási száma/ NEM
2. Pénzügyi segítség az egyéni tanulási befektetéshez NEM
3. Tanulmányi szabadság (fizetett és/vagy nem fizetett) IGEN
4. Hitelek IGEN felsőoktatásban
5. Adókezdvezmény egyének számára VOLT
6. Megtakarítási számla NEM
7. Pénzügyi segítség a vállalatoknak NEM
8. Nemzeti vagy multi-szektorális képzési alap IGEN
9. Szektorális képzési alap NEM
10. Adókezdvemény vállalatok számára VOLT
11. Kínálat oldali finanszírozás IGEN
12. Díj kedvezmény vagy csökkentés NEM
13. Egyéb eszközök IGEN
A FELNŐTTKORI TANULÁS
FINANSZÍROZÁSÁNAK ESZKÖZEI EURÓPÁBAN
42. MI A CÉL ?
A „reformok” helyzetelemzés nélkül indultak el.
Hiányzik a pontos cél- és feladat definiálás, a tervezés, a
koordináció, az érintett gazdasági-társadalmi szereplők
összefogása, együttműködése, a hatékonyság mérése.
Remélhetőleg csak időszakos kisiklásról van szó,
ellenkező esetben a folyamatok visszafordíthatatlanná
válnak!
43. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!
Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!
(József Attila)
Dr. Farkas Éva egyetemi docens, felnőttképzési szakértő
feva@jgypk.u-szeged.hu
Notes de l'éditeur
Inaktívaknak a magas száma
Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében
