2. A szociális munka különösen sokszor kerül
kérdések elé, hiszen nehéz döntéseket kell
hozni a mindennapokban. Sok érdek ütközik a
munka folyamán – talán több mint más
hivatások gyakorlásakor.
Sok félreértést kell elkerülnie a szociális
szférában dolgozónak, ezért nem maradhat
védelem nélkül. De milyen vezérfonal létezik,
hogy a helyeset a helytelentől, vagy a jót a
rossztól megkülönböztesse?
3. • Döntést hozni azt jelenti, hogy a különböző
érdekeket – értékeket mérlegelni kell. De melyik
érdek, kinek az elsőbbsége esik nagyobb súllyal a
latba? Itt segít az etika.
• De ez a rendkívül fontos tudomány a mindennapi
életben még nincs annyira meggyökerezve, ahogy
az elvárható lenne.
• Ez elegendő ok arra, hogy a képzésben helye és
szava legyen az etikának, az erkölcsnek. Hiszen
sokszor látjuk, hogy a professzionális munka
magában még lehet nagyon lelketlen, és akkor az
eredményessége is kevésbé érzékelhető.
4. • A szociális munka sokak szerint „per se”, eleve
jó, helyes és igazságos.
• A kérdés úgy is feltehető, hogy a szociális
szférában dogozók nem nemes és emberi
motivációból tesznek meg mindent, ami a
munkájukkal kapcsolatos?
• Jó, helyes és igazságos – ezek egészen
egyértelmű dolgok az életnek ezen a
területén. Vagy mégsem?
5. • . Sokan állítják, hogy meg sem kellene ezt
kérdezni, hiszen elvont fogalmakról van szó,
amit nem képesek vagy nem akarnak
megérteni.
• Mégis, mindenki érzi, hogy nagy szükség van
az etikára – mert tudjuk, hogy az életben
számtalanszor találkozunk olyan dolgokkal,
melyek nem egyértelműek.
• Az etika éppen ezt tanítja: semmi sem olyan
egyértelmű, mint amilyennek látszik.
Bármilyen cselekvést lehet etikai szempontból
vizsgálni, a látszólag semlegeseket is.
6. • Az etika a jó élet és cselekvés tanítása, az
emberi értékek, normák és célok tana. Mert
nem lehet jó és beteljesült az az élet, mely
nem a jóra irányul. A szociális munka etikája
mindenekelőtt a jó hivatásbeli vagy szakmai
cselekvést tartja szem előtt.
• A jó szociális munka elsősorban a szolgált
személyek emberi méltóságának megőrzésére
és – főleg, ha szociálpedagógiáról van szó,
akkor – fejlesztésére irányul. Emiatt a szociális
munka egy alapvetően humánus foglalkozás.
7. • A szociális területen dogozók hivatásbeli
hétköznapjaikban állandóan etikai kérdésekkel
konfrontálódnak, és megfelelően reagálniuk kell az
eseményekre.
• Találkoznak idősekkel, akik teljesen elszigetelve élnek,
nem ritkán kétségbeesések között.
• Dolgozni fognak drogosokkal, fiatalkorúakkal, akikről
nyilatkozniuk kell.
• Gyermekekre kell vigyázniuk, nevelniük kell őket,
felelősek lesznek értük.
• Látni fogják az erőszak sokféle formáját, tanácsot kell
adniuk állapotos nőknek stb. Mi felel meg az emberi
méltóságnak? Kit kell védeni a konfliktushelyzetekben?
8. • Melyek az etikai alapok a hivatásbeli
cselekvéshez? Mindenki tudna erre választ
adni – egy személyes, szubjektív választ. De
kell lennie általános érvényű válaszoknak is.
• Az etikus cselekvés, mint értékorientált
kölcsönhatás a segítő hivatások esetében egy
középponti momentumot mutat.
• Az ilyen cselekvés azzal tűnik ki, hogy a célok
és a hozzájuk vezető utak szándékuk szerint is
vizsgálat tárgyát képezik: „Milyen célról van
szó, amit követni kell?”
9. Miért?
• Miért kell etikusan viselkednie egy ezen a területen
dolgozónak?
• Talán azért, mert olyan emberekkel foglalkozik, akik
jobban rá vannak szorulva a támogatásra, akik
támadhatók és emiatt sebezhetőbbek is, mint mások.
• Ha abból indulunk ki, hogy az ember és kapcsolatai,
melyekben él, minden érték kiinduló pontja – és
ugyanakkor tudjuk, hogy ezek az emberhez kötött
értékek a szociális munka „pácienseinél” veszélyeztetve
vannak, akkor az etikai elvek megkövetelése a
szociálpedagógusok körében egészen kézenfekvő.
10. Keresztényként
• Ehhez jön még a mi esetünkben, hogy
keresztények – krisztusiak vagyunk. Vagyis
teljesen szerényen, és inkább a felelősséget tartva
szem előtt, mint fennhéjázóan – de
elmondhatjuk, hogy olyan többlet birtokában
vagyunk, ami minőségileg teheti mássá az
életünket és a munkánkat. A keresztény
humanizmus, az ember, az éppen előttünk lévő
ember szeretete (mert ez a lényeg Krisztus
tanítása alapján) nem csak egyszerűen profi
ellátást jelent. Hiszen az embernek lelke van,
mely szeretet, elfogadás után vágyakozik.
11. AZ ETIKA FOGALMA
• Az erkölcs, az erkölcsiség az ember
önértelmezésének legalapvetőbb tapasztalatai
közé tartozik: mindenki tudja egy nem
reflektált, természetes módon, amikor valamit
tesz, hogy a jó és rossz cselekedetek között
különbség van. Ezt a jelenséget, vagyis az
emberi cselekvés normáit teszi a tudományos
reflexió tárgyává az etika.
12. • Az etika a cselekvés meggondolása vagy
rendszerének tudatossá tétele.
• Minden élethelyzet, minden szakma és hivatás
megkívánja, hogy tárgyával etikai szempontból is
foglalkozzon, mert látszólag semleges területeken
is egyre inkább egyértelmű lesz a mai ember
számára, hogy nem lehet etikai alapelvek nélkül
élni.
• Az embernek van egy előzetes tudása az etikáról,
valószínűleg ez fejeződik ki abban, hogy a
hétköznapi beszédünkben nagyon sok etikához
közeli fogalmat, kifejezést használunk
13. • Miért fontos az etikai megközelítés? Mert az
ember, ha nyitott szemmel és szívvel él, belátja,
hogy felelősségre és élete alakítására hivatott. A
felelősség tudata abból is ered, hogy a mai ember
különösen is belátja: a hagyományok és a
konvenciók már nem mondják meg neki
egyértelműen, hogyan kell élni, hanem
önmagának kell cselekednie és utánajárnia,
hogyan lehet az emberségének igazán
megfelelően élni. Az előző korokban a nagycsalád,
az átlátható és kontrollt is jelentő települési
közösségek, a nagy súllyal bíró vallási közösségek
megtartó, integráló ereje nagy volt.
14. AZ EGYHÁZ ILLETÉKESSÉGE
• Illetékes-e az egyház arra, hogy értékelje a
társadalom életét, és hogy a társadalomban élő
keresztények számára értékrendet állítson?
• „Az Evangélium hirdetése azonban nem zárja ki,
sőt szervesen magába foglalja azt a feladatot,
hogy a keresztény közösség együttesen és egyes
tagjain keresztül is fáradozzon az emberek egyéni
életének jobbításán, egy igazságosabb és
testvériesebb társadalom építésén.”
15. II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes
• Isten úgy teremtette meg a világot, hogy
egyfajta autonómiát adott a teremtésnek, így
a társadalomnak is. Egyfajta autonómiát, ami
természetesen nem korlátlan, de a teremtett
világban benne van az aktív önfelülmúlás
lehetősége.
16. • A magánélet és a társadalmi élet szerves
egységben van egymással. A keresztény ember
miközben a társadalomban él, nem tudja és
nem is akarhatja megtagadni hitéből fakadó
értékrendjét. Éppen ellenkezőleg: a világ elé
kell élni, hogy mi boldogságunk és reményünk
alapja.
17. A KINYILATKOZTATÁS ETIKAI
DIMENZIÓJA
• A Biblia a keresztény hit és az abban gyökerező
keresztény világértelmezés, világnézet
alapirata. A szó szoros értelmében minden
keresztény teológia fundamentuma.
• A Szentírás a mai korban felmerülő
problémákra nem adhat választ, hiszen
keletkezésének idején egészen más etikai
problémák foglalkoztatták az embereket.
18. A Biblia „funkciói”
• 1. Hermeneutikus funkció (alapirányok)
• 2. Érzékeltető funkció (Pl. Jézus viselkedése)
• 3. Megalapozó funkció (pl. Istenképiség)
• 4. Kultúrtörténeti funkció (nemek viszonya)
19. AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA
• „Minden társadalmi berendezkedés
hordozója, alkotója és célja az ember,
mégpedig az ember, amennyiben természettől
együttlétre van rendelve, és ugyanakkor olyan
magasabb rendre hivatott, amely túllép a
természeten és fölülmúlja azt. Ez a legfelső elv
hordozza és óvja az emberi személy
érinthetetlen méltóságát” (MM 218-220).
20. A KERESZTÉNY EMBERKÉP ÉS
FORRÁSA
• Alapelv és kiindulópont nem egy
tévedhetetlen ideális rendszer, hanem az
emberi személy illetve a személy szabadsága.
Az élet területeit annak megfelelően értékeli,
hogy azok elősegítik-e az emberi személy
méltóságának kibontakozását és megtartását
vagy sem.
21. • Az élet sok területén vannak olyanok, akik azt
állítják, hogy nincs szükség erkölcsi elvekre,
hiszen a saját törvényszerűségek elegendőek.
Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy pl. egy
gazdaság mit állít elő és, hogy hogyan teszi ezt
– kizsákmányolva dolgozóit, nem adózva,
kizárólag a nagy profitra törekedve, tönkre
téve a környezetet. Ezek a „körülmények”
nagyon is etikai kérdéseket vetnek fel.
22. Istenkép
• A mi Istenünk a szentháromság Istene, vagyis
a három isteni személy közössége. Ez a három
személy lényegét tekintve egyenlő,
egyenértékű. Nincs közöttük semmiféle
alárendeltség – ezt az Egyház történelme
folyamán sokszor megvédte az
eretnekségekkel szemben. S a keresztény
antropológia erre épül.
23. Istenképiség
• A másik nagyon fontos kijelentése a
teológiának, hogy az embert Isten a saját
képére és hasonlatosságára teremtette. Ebből
már logikusan következik tehát, hogy az ember
is közösségre lett teremtve, mégpedig olyanra,
melyet a szeretet tart össze – ahogy azt a
Szentháromságban is látjuk.
24. Alaptétel
• Az erkölcsi alaptétel így hangzik: kétséges
esetben mindig az emberi méltóság javára kell
dönteni. Ezt minden mérlegelésnél észben kell
tartani, különösen az élet kezdeténél,
határeseteinél és az élet végénél. Az emberről
való rendelkezés sohasem lehet totális, az
önrendelkezés határait végső esetben mindig
tiszteletben kell tartani. Emberségében sérül,
aki nem tudja nagyra becsülni és tisztelni a
személyes méltóságot.
25. Szeretet és véges élet
• Az ember lényegéhez az is hozzátartozik, hogy
a teremtett világban egyedül ő képes szeretni.
Aki tudja, hogy már szeretik, mert Isten
mindannyiunkat szeret, az tud másokat is
szeretni.
• Az ember olyan lény, aki képes saját halálát
megidézni, és akinek a halállal szembesítve
válik problémává élete mint egész.
26. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ETIKÁJA
• Az emberi személy méltóságából egyenesen
következik, hogy a társadalomban élő egyének
mindegyikét megilleti, hogy egyenlő
esélyekkel élhessen az élet minden területén.
Ennek megteremtése mindenkinek saját
kötelessége, de az államnak és más
intézményeknek is (mint például iskola,
egyház) feladata elősegíteni.
27. • Az esélyegyenlőség egy manapság sokat
hangoztatott fogalom, ennek oka talán
leginkább abban keresendő, hogy az
egyenlőtlenségek különösen is jellemzőek a
mai világban. Az emberek nem azonos
kiindulópontról kezdik el életcéljaik
megvalósítását. Akik hátrányból rajtolnak
betegségük, fogyatékosságuk, koruk, anyagi
helyzetük, vagy egy népcsoporthoz tartozásuk
miatt, azok nem tudják ugyanazon
körülményeket megvalósítani, mint akik nem
szenvednek hátrányt ezeken a területeken.
28. Egyenlő bánásmód?
• Nem szabad összekeverni az
esélyegyenlőséget az egyenlő bánásmód
elvével. Ha ugyanazokat a körülményeket
teremtjük meg a betegeknek, mint az
egészségeseknek, akkor a közöttük lévő
szakadékot csak jobban elmélyítjük. Egy
mankóval közlekedő ember esélyeit
nagymértékben csökkentjük, ha ugyanazon a
lépcsőn kell felmennie, mint egy egészséges
lábúnak.
29. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ OKTATÁSBAN
• Az esélyegyenlőség megteremtését sokan
tévesen egyedül az iskolarendszertől várják el.
A pedagógusok nagy nyomás alatt lehetnek
emiatt, de felelősségük korlátolt az ügyben,
mert mindent képtelenség megtenni, a hozott
különbségek ellenére. Együttműködésre való
készségük viszont sokat segíthet, hogy a
hátrányban lévők esélyei magasabbak
legyenek.
30. ESÉLYEGYENLŐSÉG FOGYATÉKKAL
ÉLŐK SZÁMÁRA
• Nem az egész embersége sérült, nem lett
„fogyatékos”, az emberi személy méltósága
ugyanúgy megilleti, mint másokat
• Mivel rendkívül érzékenyek, ezért minden velük
kapcsolatos szó és minden mozdulat figyelmet
kíván, teljes tisztelettel kell feléjük fordulni.
• Aki fogyatékkal élők között dolgozik, különleges
szolgálatot végez, hiszen az emberek többsége
félelemből, tudatlanságból vagy akár rossz
szándékból nem képes bennük az isteni képmást
felismerni.
31. ESÉLYEGYENLŐSÉG A NŐK SZÁMÁRA
• A patriarchális gondolkodást, a nők feletti
hatalomgyakorlást Krisztus egyértelműen
elutasította. Követői között asszonyok is voltak,
korának és népének vallásgyakorlatát többször
átlépve beszélt asszonyokkal, feltámadásának
első tanúi is asszonyok voltak.
• A tanítását továbbvivő egyház is kiállt a nők jogai
mellett, hirdetve, hogy a nő nem tulajdona a
férfinak, hogy a hűségre a férfi is kötelezve van. A
nőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a
férfiakat.
32. SZABADSÁG
• A cselekedetek erkölcsi megítélésében az
egyik legfontosabb kritérium a szabadság.
• Az egész etika alapja az, hogy az ember
szabad, hogy döntéseket kell hoznia,
melyekért felelősséget is kell vállalnia. A
boldog, kiegyensúlyozott élet záloga a
szabadság helyes ismerete.
33. A SZABAD EMBERI CSELEKEDET
KORLÁTAI
• AZ INTELLEKTUÁLIS AKADÁLYOK : tudatlanság
kétféle lehet: elhárítható és elháríthatatlan.
• Az embernek minden lehetséges eszközzel
küzdenie kell a vétkes tudatlanság ellen, mert a
szélesebb tudás és a pontosabb ismeret sokat
segíthet, hogy ne kövessen el az ember hibákat,
illetve mindig a lehető legjobb döntést hozza
meg.
• A szakmai kérdéseknek való utánajárás a segítő
foglalkozást választóknak állandó feladat és nagy
felelősség!
34. A SZABAD BELEEGYEZÉS
CSORBULÁSAI
• Erőszak
• Hajlam és megszokás
• Tudattalan lelki élmények
• Szenvedélyek
• Félelem
• Társadalmi nyomás, divat, média
• Alkohol , drogok
35. „ELŐNYSZABÁLYOK”
• 1. Egy ember részleges java az egész ember
általános javának alá van rendelve. Ide tartozik
például, hogy azt a cselekvést kell választani,
ami az ember fontosabb szükségletét és
kibontakozását, fejlődését szolgálja. Egy fiatal
számára fontos lehet idegen kultúrákat és
országokat megismerni, de mindez nem
mehet a képzése, a tanulásának a rovására.
36. • 3. A nagyobb siker reményét mutató cselekvés
előnyt élvez azzal szemben, amelyiknek a
sikere kevésbé biztos. Természetesen az
eredménynek erkölcsileg jónak kell lennie. Itt
kell megemlíteni azt is, hogy azokat a tetteket,
melyeknek valószínűleg rossz
következményeik lesznek, előnyben kell
részesíteni azokkal szemben, melyek ugyanazt
biztosan magukkal hozzák.
37. CSELEKVÉS KÖZVETETTEN AKART
HATÁSSAL
• Közvetetten akart egy cselekedet, ha nem célként
és eszközként tekinti a cselekvő, hanem csak egy
másik cselekvés következményeként jön létre.
• Ha valaki azért lop el egy értékes műszert vagy
egy segédeszközt, hogy azzal egy nehéz
körülmények között élő embertársán segítsen,
olcsón eladva részére az eszközt, az nem
mentesül a bűn elkövetésének súlya alól, lopása
nem számít jó tettnek. A jó mellékhatás nem
igazolja a rossz tettet, a cél nem szentesíti ebben
az esetben sem az eszközt.
38. CSELEKVÉS KETTŐS HATÁSSAL
• 1. A cselekvés tárgya nem lehet „eleve,
önmagában rossz” cselekvés. Az Egyház
meghatároz olyan tetteket, melyek
önmagukban, mindig minden körülmény
között rosszak, soha semmilyen enyhítő
körülmény nem teszi azokat jóvá, nincs az a
cél, amit el lehetne érni ezeken az utakon.
39. • A rossz hatások megengedése azért
elfogadott, mert ezek nélkül az élet sokkal
nehezebb lenne.
• A kettős hatású cselekvés tana nagyon nehéz
helyzetekben is segíti a tájékozódást és a
cselekvést. Még ha a szabadság bekorlátozott
marad is, akkor is előfordulhat, hogy jobb
cselekedni, mint semmit sem tenni. Ha
teljesülnek a duplex effectus kritériumai, akkor
nagyon nehéz helyzetben is vállalhatjuk
lelkiismeretesen a cselekvést.
40. A LELKIISMERET
• A LELKIISMERET A TÖRTÉNELEMBEN
• A LELKIISMERET A SZENTÍRÁSBAN
• A LELKIISMERET KÖTELEZŐ EREJE
• A LELKIISMERET KÉPZÉSE
• KÉRDÉSEK
41. A CSALÁD
A CSALÁD SZEREPE ÉS FONTOSSÁGA
A CSALÁD LÉNYEGE
A HÁZASOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
SZÜLŐI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK
A SZÜLŐI JOGOK HATÁRAI
Kérdések
42. ETIKA AZ EGÉSZSÉGBEN
AZ EGÉSZSÉG ELTÉKOZLÁSA
• GYÓGYÍTÁS A LEGJOBB TUDÁS ÉS LELKIISMERET SZERINT
• AZ ETIKA IDŐSZERŰSÉGE
• AZ ÉLET KEZDETÉNEK KÉRDÉSE, AZ EMBERI SZEMÉLY
MÉLTÓSÁGÁNAK TÜKRÉBEN
• A JOG VÁLASZKERESÉSE
• AZ ABORTUSZ
• kérdések
44. DOKUMENTUM
• Szociálpedagógusok Nemzetközi Egyesületének
Európai Irodája (International Association of
Social Educators, AIEJI Europa)
• A szociálpedagógusok szakmai munkája humánus
és demokratikus értékekre épül.
• A szociálpedagógusok minden emberi személy
egyenlőségét és tiszteletét hangsúlyozzák és
ennek megfelelően figyelembe veszik a személyek
egyéni szükségleteit. Elismerik és óvják klienseik
magánszféráját, valamint ezek autonómiáját,
önállóságát.
45. • 5.2.1 A szociálpedagógusok elismerik az ENSZ
nyilatkozatait és dokumentumait valamint a
nemzetközileg elismert emberjogi
szervezeteket, melyek minden emberi
létformával kapcsolatban a szabadság
tiszteletétére és védelmére, az
egyenjogúságra, a méltóságra és az
autonómiára szólítanak fel. A
szociálpedagógusok feladataikat
nemzetiségtől, etnikai háttértől, vallástól,
bőrszíntől, nemtől vagy egyéni korlátozástól
függetlenül végzik.
46. • 5.2.3 A szociálpedagógusok hallgatást és
diszkréciót biztosítanak klienseik személyes
információiról. A professzionális bizalomnak a
klienseket és magánszférájukat meg kell
védeniük. A bizalmasság központi eleme a
szociálpedagógusok és klienseik közötti
bizalommal teli kapcsolatnak.
47. • 5.2.4 A szociálpedagógusok magas szakmai
színvonalat tartanak be. Ez professzionális
tudást, etikai reflexiókat és a mindennapi
munka minőségét foglalja magában. A
szociálpedagógusok teljesen felelősek saját
cselekedeteikért, függetlenül a magasabb
hivatalok megbízásától.