1. igét, és töltötték be a plé-
bánosi hivatalt. Manapság
ez a szám húsz körülire
süllyedt, és remény sincs
a probléma megoldására.
János atya ígérete szerint
karácsony tájékán vissza-
tér Chicagóba, persze jobb
lenne, ha elõbb jönne, és
véglegesítené magát a
Szent István Király plébá-
nián.
Május 11-én kezdõdik
az a Nemzetközi Görög-Ró-
mai Birkózóverseny,
amelyre Chicagóba érke-
zik a magyar válogatott. A
mieinken kívül az Egye-
sült Államok, Szerbia és
Litvánia sportolói vesznek
részt a találkozón, amely-
nek jelentõségét emeli,
hogy a Nemzetközi Olim-
piai Bizottság a sportágat
törölni akarja a további
olimpiákról.
Minket, magyarokat ér-
zékenyen érintene a dön-
tés, hiszen az évek során
számos, pontosan 15
aranyérmet szereztek a
birkózóink az olimpiákon.
A görög-római, illetve kö-
töttfogású birkózás az
olimpiák történelmében
mindig szerepelt a mûso-
ron.
Két évvel ezelõtt, 2011.
május 21-án, az elsõ Curby
Cup versenyen Bácsi Péter
többszörös Európa-bajnok
képviselte Magyarországot.
Az idei nemzetközi birkó-
zóversenyt a nyugati La
Grange peremvárosban
tartják. A verseny idõpont-
jait és a helyszint a
www.curbycup.com hon-
lapról lehet letölteni, vagy
telefonon hívják a 708-217-
7818-as számot.
A magyar válogatott
május 11-én délelõtt elõbb
az USA, majd Litvánia, vé-
gül délután Szerbia ellen
lép szõnyegre. A verseny
színhelye: Lyons
Township High School,
100 S. Brainard Ave., La
Grange, IL, 60525.
A chicagói 19. számú
Hunyadi Mátyás cserkész-
csapat fenntartása érdeké-
ben nagyszabású lakodal-
mas ebédet tartanak a
Szent István Király temp-
lomban május 18-án,
szombat este 6 órai kez-
dettel. Az emigrációban,
idegenben felnõtt cser-
kész fiataloknak 2008-ban
támadt az ötletük, hogy
nagyszabású lakodalmas
ebédet rendeznek a csapat
fenntartása érdekébe.
Volt már itt palóc, szé-
kely és délvidéki lagzi, ezút-
tal Mátyás király lép házas-
ságra az aragóniai Beatrix-
szal. A királyi lagzin kora-
beli finom falatokat, pecse-
nyéket ígér az étlap. Az étel,
ital és a zene, valamint a
szórakozás fontos, de a leg-
fontosabb a cserkészet
anyagi támogatása, hiszen
idén fennállásának 50. év-
fordulóját ünnepli a chica-
gói magyar cserkészcsapat.
A királyi lagzi rendezõi
kérik, a támogatók és ven-
dégek küldjék be a szemé-
lyenként 40.00 dolláros
helyfoglalási csekket, a
Hunyadi Mátyás Scout
Troop 19. nevére kiállítva.
A cím: 2368 North Irene
Drive, Palatine, IL, 60074.
A legutóbbi Chicagói
krónikában a bostoni ter-
roristabombázás volt a té-
ma, és úgy érzem, hogy a
magam sajátos nézõpont-
jából alaposan és részlete-
sen beszámoltam a tragé-
diáról. A történethez tar-
tozik még, az utóbbi na-
pokban kiderült, hogy az
idõsebb csecsen szárma-
zású terrorista Tamerlan
Carnajevnek amerikai fe-
lesége volt.
Katherine Russel, az
ún. „all american girl” – ti-
pikus amerikai lány –, be-
leszeretett a fiúba, majd
összeházasodtak, kislá-
nyuk, Zahara három éve
született, és a keresztény
Katherine áttért az iszlám
vallásra. A rendõrség egy
alkalommal – 2009-ben –
kiszállt a lakásukhoz, mi-
után Tamerlan durván
megverte a fiatal nõt.
Katherine manapság a
szép gesztenyebarna haját
a „hijab” fekete kendõvel
elfedve viseli, édesapja or-
vos, anyja pedig ápolónõ.
Miért pont ebbe a terroris-
tába lett szerelmes, majd
ment feleségül a csinos fi-
atal lány, érthetetlen az
amerikai közvélemény
számára.
Természetesen tudom, a
szerelem mindent legyõz. A
Carnajev család történeté-
hez tartozik, hogy Tamer-
lan és felesége „welfare”,
magyarul jóléti támogatást
kaptak Massachusetts ál-
lamtól. Az interneten talált
információ szerint állami
szociális támogatást kapott
az egész Carnejev család,
miután megérkeztek Ame-
rikába.
Jómagam is sokszor cso-
dálkozom, amikor erõs
szláv akcentussal beszélõ,
jólöltözött emberek ún.
„food stamppel” vásárolnak
a piacokon. A „food stamp”
– élelmiszerbélyeg – egyike
annak a számos amerikai
szociális programnak, ami
lassan tönkreteszi az egy-
koron álomvilágnak gon-
dolt Amerikát.
Egyébként az internetet
böngészve találtam arra
az újságcikkre, amelyben
azt olvashattam, hogy
Michigan államban 3500
lottónyertes kap állami se-
gélyezést, közöttük van
olyan is, aki az un. „jack-
pot” – fõnyereményt nyert
a húzáson. Nagyot válto-
zott ez az ország a '60-as
évek eleje óta, amikor Ka-
nadából ideérkeztünk.
Úgy érzem, most talán
jobb lesz visszatérni a bé-
késebb témákhoz, ame-
lyek az olvasóimat érdek-
lik. A bostoni maratoni
verseny másnapján hihe-
tetlen vihar szakadt a vá-
rosra, sõt az egész ameri-
kai közép-nyugatot elön-
tötte az árvíz. Keddrõl
szerdára virradóra a na-
pok óta jósolt hatalmas vi-
har, amelynek hossza a
Mexikói-öböltõl egészen
Kanadáig ért, megérkezett
környékünkre.
A ránk mért kétnapi
csapadék mennyisége
több volt, mint ami az át-
lagos az április hónapban
szokott esni. Az élet Chi-
cagóban, a reggeli órák-
ban gyakorlatilag megállt,
utak váltak tavakká, a
rendõrség alig gyõzte le-
zárni az áthatolhatatlan
utakat.
Az alacsony fekvésû
házak pincéi megteltek
vízzel, épületek kerültek
megközelíthetetlen hely-
zetbe, a legtöbb iskolát be-
zárták. A környék békés
folyói – a Fox , a Des
Plaines és az Illinois – va-
lamennyien kiléptek med-
rükbõl, és elöntötték a
környezõ kisebb és na-
gyabb falvakat, városokat.
Az árterületre épített köz-
ségek hihetetlen károkat
szenvedtek, a folyók re-
kordmagasságot értek el,
hiába épültek homokzsák-
gátak, a víz betörését nem
tudták megakadályozni.
Tavaly nyáron száraz-
ság volt az amerikai
középnyugaton, idén esett
elég hó, és márciusban is
voltak viharok, de ezek el-
kerülték Chicago környé-
két. Tavaly nyáron Las
Vegasban éltük át a száz
évben egyszeri monszun-
vihart, most pedig Chica-
góban. Szerencsére min-
ket egyik helyen sem ért
különösen nagy kár, bár a
vegasi házunk teteje be-
ázott.
Amikor a viharos esõ
horizontálisan érkezik,
akkor a szigetelés alá is ke-
rülhet víz. Az árvíz hatá-
sára az üzemanyag ára is
erõsen emelkedett, ma-
napság 4 dollár 30 centbe
kerül egy gallon – cca. 4 li-
ter – benzin. Az utóbbi he-
tekben 3,60-3,70-rõl kú-
szott lassan felfele a ben-
zin ára, majd a vihar után
hihetetlenül gyorsan
emelkedett.
A vihar okozta szállítási
problémára hivatkoznak a
vállalatok, ki tudja, mi az
igazság. Még emlékszem
azokra az idõkre, amikor
25-30 centet fizettünk egy
gallon benzinért. Késõbb
30 dollár körül volt a havi
benzinszámlám, manap-
ság ez az összeg egy tan-
kolásra sem elég. Ez is
megváltozott 1963 óta.
Idén a március hónap
elég hideg volt Chicagó-
ban, sokszor a fagypontot
sem érte el a hõmérõ hi-
ganyszála. Tavaly márci-
usban már megindult a ta-
vasz, heteken át 80F (27C)
fölötti hõmérsékletet mér-
tek. Idén április vége felé
sem akar a tavasz bekö-
szönteni.
A minap már láttam, a
fák rügyezni kezdtek, ami
azt jelenti, hamarosan
szép zöld lombok lesznek
a száraz ágak helyett.
Azután hamarosan bekö-
szönhet a nyár, amit már
nagyon várunk, igaz, ami-
kor megérkezik, hamaro-
san kiábrándulunk belõle.
A napokban olvastam
kedvenc magyar íróm,
Hunyadi Sándor öccsével,
Bródy Illéssel folytatott le-
velezését a Honvágy címû
kötetben. A szerzõ Ameri-
kában élõ unokaöccse,
Alexander Brody talált rá a
levelekre Hawaiiban, egy
ládában, amelyet édesany-
ja küldött, illetve hozott a
tengerentúlra.
Hunyadi Sándor min-
dig készült Amerikába,
míg végül 1940 tavaszán
teljesült a vágya, és elju-
tott New Yorkba. Augusz-
tus végén már haza is in-
dult, s miután megérke-
zett, sokan kérdezték: mi
volt a legnagyobb élmé-
nye az Újvilágban?
„A pokoli, a leírhatat-
lan, az elviselhetetlen, a
gyilkos hõség! Nem a nap,
higgyétek, a napot nem is
láttam. Csak valami béní-
tó, ólomszürke fény ter-
jeng a városon, s a levegõ
olyan vastag, mint a víz,
ebbe aztán bele kell dögle-
ni. Ellis Islandon például,
az üvegtetõs karanténál-
lomáson már közel voltam
a megõrüléshez. Pedig
fagylaltot kaptam, ana-
nászt, minden nap áthúz-
ták frissen az ágyamat, és
mint írót is roppant érde-
kelt a dolog, mert aki a vi-
lágot meg akarja ismerni,
az csak ezt kóstolja meg.
Össze van itt keveredve
mindenki, parasuttista, kí-
nai mosómunkás, lengyel
menekült, magántisztvise-
lõbõl filmíróvá képzett hié-
nagyakornok…dehát in-
kább itt, bajban, bánat-
ban, veszélyben, tragédiá-
ban, mint ott bõségben, ha-
vannafüstben, drugstore-
kényelmében, filmprodu-
cer-társadalomban, gépek,
gépek, gépek között.
Mert egész Amerika:
gép! Mert minden gép és
mindenki gép, és minden
nap és minden percben új
gépek születnek, készül-
nek el, a végén már azt
sem tudtam, hogy mi a
különbség a gép és az em-
ber között…Nekem itt a
helyem…És azonkívül
meg akarom nézni, ami-
kor újra felszegezik a régi
utcatáblát Kolozsvárott
annak az utcának a sar-
kára, amelyben születtem.
Nahát ezért jöttem haza!”
Hunyadi Sándor soha-
sem láthatta meg a név-
táblacserét Kolozsváron,
meghalt 1942 októberé-
ben, ötvenkét éves volt.
Nemcsak, mint remek no-
vellairól kedvelem, hanem
drámáit is szeretem. Igaz,
ezekbõl csak egyet, a Fe-
keteszárú cseresznyét lát-
tam, 1997-ben, a Budapes-
ti Kamaraszínház remek-
beszabott elõadásában.
Chicagóban a Szent Ist-
ván Király plébánia közös-
sége húsvét után mondott
búcsút Ft. Kovács János
atyának, aki ezúttal közel
hat hónapot töltött a vá-
rosban. Az egyházközség
visszatérõ gondja az állan-
dó magyar pap hiánya,
manapság ez a probléma
már a legtöbb észak-ame-
rikai magyar plébániánál
megoldatlan maradt.
Még az 1956-os forrada-
lom után 96 magyar kato-
likus templom mûködött
az USA-ban és Kanadá-
ban, ahol mindenütt ma-
gyar papok hirdették az
K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. május 11. – 20. szám –
CHICAGÓI KRÓNIKA
Harmath István
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
Királyi lagzi közeledik
Katherine Russel, hijab kendõvel
Katherine Russel
gimnáziumi képe
A chicagói Hunyadi Mátyás cserkészcsapat a Szent István Király templomban
Ft. Kovács János a Magyar Iskola tanulói között
Ft. Kovács Jánostól búcsúznak a Magyar Iskola tanítói. Balról:
Szabó Zita, Ft. Kovács János, Vitális Mónika és Bozóki Beatrix