1. Csapó Endre
Atomenergia — Kell-e bôvíteni?
Megjelent a Magyar Élet 2013. február 28-i
számában
A nemzeti megmaradáshoz, a globális világban
is élhetô élethez szükséges, törvénybe foglalt
energiastratégiát kell nemzeti konszenzussal
kialakítani. A kialakult vegyes tulajdonú
energetikában helyre kell állítani a nemzeti
szuverenitást megtestesítô állam
(önkormányzatok) felelôs szerepét. Az állam
alapvetô feladata: politikai, tulajdonosi és
szabályozási eszközeivel az energiapolitikai
célok megvalósítása. (Kormánynyilatkozat)
Magyarország energiaellátottsága csökkenô
irányzatot mutat, az import részaránya 2004-ben már
69% volt, az elérhetô primer energia források árszintje
növekszik. Az összes energiafelhasználás a
rendszerváltozás óta stagnált, vagy alig növekedett, s
számottevô növekedésre a jövôben sem kell számítani.
A lakossági és köztéri felhasználás részaránya 2003-
ban 60,2 %, a közlekedésé 17,2 % volt, ami megközelíti
az ipar 19,5 %-os felhasználását. Ezek az adatok
egyértelmûen mutatják, hogy energiagazdálkodási
szempontból a lakossági és a közlekedési szektor
kiemelt jelentôségû. Egyetlen, hosszútávon is
számottevô energiaforrásunk a lignit, amely hatékonyan
használható villamos energia termelésére. Az ország
1

2. egyéb szénforrásai kimerültek, illetve csak aránytalanul
nagy ártámogatás mellett lehetnek piacképesek.
Megújuló energiaforrások – a természet által elôálló
energiából kevés emberi beavatkozással nyerhetô energia, mint a víz-, a szél-, a
napenergia, idesorolják még a biomassza- és a geotermikus energiát is – részesedése
hosszú távon is csak szerény lehet a hazai energiamérlegben. Nem minden esetben
indokolható a megújuló energiaforrások piactorzító állami ártámogatása, amely növeli a
fogyasztói árszínvonalat. A fejlesztési támogatás pedig fontosabb helyekrôl von el for-
rásokat. A kötelezô átvételû megújuló villamosenergia-források egy részének értékelhetô
teljesítôképessége a fogyasztói igények ellátása szempontjából kicsi, ezért jelentôs
tartalékkapacitások létesítését vonják maguk után, rendkívüli szabályozási terheket,
többletköltségeket okoznak. Kitörési pontot jelenthet viszont a biomassza és a biogáz
hasznosítása. A biomassza hasznosításhoz kapcsolódó energetikai növénytermesztés
(motor hajtóanyagok, energiaerdô, energiafû) azért is hátrányos, mert az EU elôírások
szerint több mint egy millió hektár földterületet kell kivonni az élelmiszer célú
növénytermesztésbôl.
Magyarország korán felfogta az atomenergia
fontosságát. A Moszkva környéki Obnyinszk városkában
1954 júniusában megkezdte mûködését a világ elsô
atomerômûve. Új korszak kezdôdött a villamos energia
termelésének történetében. A fejlett ipari országokban
az ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején számos
atomerômû épült. Az akkori magyar kormány és az
energetikával foglalkozó szakemberek érdeklôdése az
atomerômûvek iránt igen nagy volt, és felismerték az
atomenergia villamosenergia-termelésben történô
felhasználásának jelentôségét.
A Paksi Atomerômû Vállalat 1976-ban alakult meg, és
1992 óta részvénytársaságként, ma zártkörû
részvénytársaságként mûködik. Magyarország közepén,
Paks városától 5 km-re lévô telephelyén 4 db VVER-
2

3. 440/213 típusú atomerômûvi blokk üzemel, összesen
2000 MW beépített teljesítménnyel. Ezen a telephelyen
termelik meg a Magyarországon elôállított villamos
energia közel 40 százalékát. A paksi blokkok a
teljesítmény-kihasználási mutató alapján a világ
élvonalába tartoznak, és évek óta az elsô huszonöt
blokk között szerepelnek. Már 1985-ben történtek
jelentôs erôfeszítések az erômû bôvítésére, ami akkor a
Szovjetunióban végbement mûszaki váltás miatt
elmaradt.
A Magyar Országgyûlés 2009. március 30-án 330
igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi
jóváhagyását adta Pakson új atomerômûvi blokk(ok)
létesítésének elôkészítését szolgáló tevékenység
megkezdéséhez. A parlament megadta az elvi
hozzájárulást, hogy a kormány megkezdje a Paksi
Atomerômû kibôvítésének elôkészítését. Egyelôre sok a
bizonytalanság, még azt sem lehet tudni, hogy egy vagy
két új blokk épül-e, de az már biztos, hogy költsége a
legoptimistább számítások szerint is 2–2,5 milliárd eurót
tesz majd ki. Egy felmérés szerint az emberek többsége
támogatja a bôvítést, ugyanakkor vannak ellenzôk is,
akik az Alkotmánybíróságig is képesek elmenni.
(Mfor.hu háttér.) Szinte teljes volt az egyetértés a
parlamentben, 346 jelenvolt képviselôbôl 330-an
szavaztak az elvi engedély megadására, ami után lehet
elkezdeni tervezni a Paksi Atomerômû bôvítését.
Kormányzati vélemény 2009-ben: „Magyarországot rendkívül kiszolgáltatottá teszi a nagyfokú
függése energiaimporttól. Hosszú távon azzal kell számolni, hogy nô az ország energiaigénye, miközben csökken
a környezet energiaexport-képessége. Ez egyértelmûvé teszi, hogy szükség van új erômûvekre.” Mártha Imre,
a Magyar Villamos Mûvek Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a paksi bôvítés mellett több,
3

4. kevésbé költséghatékony gázerômû beruházásra is szükség lesz. „Senki ne gondolja, hogy végig
kell koldulni Európát, vagy a bankokat az új paksi beruházás megvalósítására a befektetôk bevonásával az
MVM önállóan is képes lesz a paksi atomerômû bôvítését megvalósítani. Kifejtette, a világban
tapasztalható atomerômûépítési hajrában heves érdeklôdés mutatkozik a magyar atomerômû projekt iránt is.”
Ugyancsak 2009-ben Süli János, a Paksi Atomerômû Zrt.
vezérigazgatója arról beszélt, hogy eddig sikeres volt az atomerômû kapacitásának
bôvítése, és az újabb beruházás elôkészítése. Az ütemterv szerint az új projekt
engedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a reaktor típusától is
függôen 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetôséget. A cél az, hogy a beszállítók 30–35
százaléka magyar legyen – mondta a vezérigazgató. A 3 milliárd euró, azaz 900 milliárd
forint forrásigényû projekt révén 2020-tól termelhet áramot Paks elsô, és 2025-tôl a második
új blokkja. Hangsúlyozta, az országgyûlés elvi hozzájárulása nem a beruházás
engedélyezését jelenti, hanem felhatalmazást adott annak a munkának az elindítására,
amely az engedélyeztetéshez vezet.
A helyzet 2012-ben
A kormány a nukleáris energiának a hazai
energiaellátásban betöltött stratégiai szerepe miatt
nyilvánította a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt
fontosságú és az energiaellátás biztonsága
szempontjából alapvetôen szükséges beruházásnak a
paksi atomerômû telephelyén létesítendô új blokk vagy
blokkok megvalósítását. Az elôkészítô munkát
potenciálisan két, egyenként 1000–1600 megawattos
blokkal kapcsolatban végeznék. A kormány egyebek
mellett javaslatot vár egy vagy két blokk létesítésére,
illetve két blokk építése esetén a létesítésük közötti
idôintervallumra.
Tavaly nyáron jelentették be, hogy Magyarország az
elmúlt évek egyik legnagyobb beruházására készül,
mivel két új blokkal bôvítenék ki a Paksi Atomerômûvet.
Erre azért lenne szükség, mert a 2030-as években
4

5. leállítják a jelenleg mûködô négy blokkot, így ki fog esni
a magyar villamosenergia-termelés több mint 40
százaléka.
Létrehozták a Nukleáris Energia Kormánybizottságot,
amelynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a nemzeti
fejlesztési miniszter és a gazdasági miniszter. A
kormánybizottság által vizsgálandó stratégiai kérdések
közé tartozik egyebek mellett az új blokk, illetve blokkok
várható tulajdonosi szerkezete, a mûszaki-biztonsági
követelményeknek megfelelô nagyság és típus
meghatározása, az engedélyezés elôkészítése és
biztonságos végrehajtása, a megvalósításnál szóba
jöhetô szállítók köre, valamint a velük szemben
támasztandó elvárások, a kiválasztás alapelvei. A
stratégiai kérdések közé sorolja a kormányhatározat a
projekt finanszírozhatóságát, a finanszírozás célszerû
módját, illetve a projekt megvalósításához szükséges
hazai és nemzetközi együttmûködési lehetôségek
feltárását. Ugyancsak a vizsgálandó kérdések közé
sorolja a dokumentum, hogy – a közbeszerzési és a
versenyjogi szabályokra is figyelemmel – miként
biztosítható a magyar vállalkozások minél nagyobb
részvétele a beruházásban.
A Magyar Villamos Mûvek MVM Paks II. Atomerômû
Fejlesztô Zrt. néven új cég létrehozását jelentette be
2012. augusztus 7-én a paksi atomerômû bôvítésére. Az
új cég feladata lesz hogy részletes tanulmányok,
értékelések alapján minden lényeges körülményt
megvizsgálva felelôs döntés születhessen az új paksi
blokk(ok) megépítésének tervérôl. A Paks bôvítését
lebonyolító MVM célja, hogy a szerzôdés biztosítsa:
5

6. magyar beszállítók 30 százalékban részesedjenek a
beruházásban.
Végleges magyar döntés, hogy a Paksi Atomerômû
két új blokkját még 2025 elôtt üzembe állítsák és
valószínû, hogy a bôvítésre szóló megrendelést az
orosz Rosatom cég kapja – értesült a Germany Trade
and Invest, a német Kereskedelmi Minisztérium
háttérintézménye. Elemzése szerint magyar részrôl azt
szeretnék, ha a megrendelést összekapcsolnák az
Oroszországgal a gázszállításra vonatkozó, hosszú
távú szerzôdés megújításával.
Egy berlini forrás szerint magyar részrôl még ez év elején kiírják a pályázatot a két,
egyenként 1.600 MW kapacitású blokk szállítására, és az atomerômû bôvítésével
kapcsolatos tárgyalásokat a Magyar Villamos Mûvek folytatná le. A Rosatom és az amerikai
Westinghouse mellett a megrendelésben érdekelt lehet még a francia Areva és Atmea,
valamint a koreai Doosan és Kepco. Az új blokkok öt év alatt készülnének el s az erômû
kibôvített teljesítményével az ország energiaszükségletének jelenlegi, 40 százaléka helyett
60 százalékát tudja majd kielégíteni. Egyébként 2012 végére elkészült Magyarországon az
új atomhulladék-tároló, amelyben gyengén és közepesen sugárzó anyagot helyeznek el, 200
m-el a föld felszíne alatt. A tároló 4.600 hordó elhelyezésére alkalmas.
Összegezés
Az ország jövô energiaellátásának fontos részeként
két különálló feladatból áll a paksi atomerômû
folyamatos áramszolgáltatásának biztosítása. Egyik a
jelenlegi négy reaktor üzemidejének meghosszabbítása,
a másik az erômû bôvítése új reaktorok építésével.
A múlt században épített atomreaktorok biztonságos
üzemeltetésének idejét 30 évben állapították meg.
Harminc éve, pontosan 1982. december 14-én kezdte
meg a folyamatos mûködést a Paksi Atomerômû 1.
blokkja. Közel húsz éve kezdôdött az elsô átfogó
6

7. biztonságnövelô program, a paksi blokkok ma már közel
egy teljes generációval modernebbek a nyolcvanas
évekbeli, vadonatúj állapotuknál. Ez a tény és a
lakosság folyamatos, jelenleg több mint 75 százalékos
támogatása teheti lehetôvé, hogy az MVM Paksi
Atomerômû Zrt. a tervezett üzemidejüknél húsz évvel
tovább üzemeltethesse a jelenlegi blokkokat. Az
Országos Atomenergia Hivatal vezetôje elmondta: – a
hatóság pozitívan bírálta el az engedélykérelmet, így a
tervek szerint még az idén kiadja az ehhez szükséges
engedélyt.
„A paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és
gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó
villamosenergia-termelô egységét”, mondta Baji Csaba, az MVM Magyar
Villamos Mûvek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerômû Zrt. igazgatóságának
elnöke. „Büszkék vagyunk rá, hogy az atomerômû az egyéb, hagyományos erômûvekhez képest a legkevésbé
környezetterhelô. A paksi blokkok évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdôk éves
oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Az Országos
Atomenergia Hivatal fôigazgatójának szavai szerint az 1. blokk még az idén megkaphatja az üzemidô-
hosszabbítási engedélyt, amivel még további húsz évig hozzájárulhat Magyarország biztonságos, fenntartható
villamosenergia-ellátásához.”
„Az atomerômû harminc éve folyamatosan a legalacsonyabb
költséggel termelô hazai erômû: a paksi áram ára soha nem
emelkedett az infláció mértékét meghaladóan, sôt, jellemzôen jóval
alatta maradt, reálértéken számítva a termelés megkezdése óta az
árai nem emelkedtek. Köszönhetô ez az évek során elvégzett
kapacitás-bôvítésnek is, hiszen az atomerômû nem csak biztonsági
szempontból erôsödött meg, és erôsödik tovább napjainkban is,
hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben
440 MW-os teljesítményû blokkok mára mintegy 14%-os
növekedést realizálva 500MW-osak.” – mondta az 1. blokk mûködésének
7

8. harmincadik évfordulójára szervezett ünnepségen dr. Rónaky József, az Országos
Atomenergia Hivatal fôigazgatója, amikor bejelentette: a hatóság pozitívan bírálta el az
üzemidô-hosszabbítási kérelmet, a tervek szerint még az idén kiadja a tovább
üzemeltetéshez szükséges engedélyt.
„A folyamatos fejlesztéseknek, a három átfogó biztonságnövelô
programnak köszönhetôen ez az erômû már nem ugyanaz, amelynek
1. blokkja éppen harminc éve megkezdte a villamosenergia-
termelést. Az atomerômû a klímaváltozás elleni küzdelem és a
gazdaságos áramtermelés fontos eszköze, nem véletlen, hogy a
közvéleménykutatások szerint a lakosság több mint háromnegyede
támogatja mûködését. Az MVM Paksi Atomerômû Zrt.
vezetôsége, átérezve az ország energiaellátása iránti felelôsséget,
több mint tíz éve olyan döntést hozott, hogy a nukleáris biztonság
magas színvonalának megôrzése mellett 20 évvel – 2032–2037-ig –
meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét, hogy az
atomerômû továbbra is hozzájáruljon a biztonságos, mûszakilag
kifogástalan, környezetbarát, és nem utolsósorban megfizethetô
villamosenergia-termeléshez.” – mondta Hamvas István, az
MVM Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója.
A másik feladat már nem ilyen egyszerû. Ha – amint
láttuk – 20–25 év múlva a paksi atomerômû elérkezik
meghosszabbított élettartama végére, a jól gazdálkodó
energiapolitika erre az idôre gondoskodik a kiesô
villanyenergiát pótló valamilyen erômû
üzembeállításáról. Minden mai emberi számítás szerint
a hiányt atomerômûvel lehet csak betölteni. Süli János,
a Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója három évvel ezelôtt úgy számolt, hogy az ütemterv
szerint az új projekt engedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a
reaktor típusától is függôen 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetôséget. Ilyen alapon 12
év múlva termelhet áramot Paks új elsô, és 17 év múlva a második új blokkja. Ha
8

9. összevetjük a jelenlegi lejárata és az új elkészülte idôpontját, abból az jön ki, hogy ma még
nem sürgôs belevágni.
Itt azonban jelentkezik egy másik számítás is. A gazdasági válság miatt Európaszerte
leálltak a bôvítési programok. A válság elmúltával egyfajta versenyfutás indulhat a régióban
azért, hogy ki tudja a leghamarabb fölhúzni a maga reaktorát – hiszen aki nyer, az
feltehetôen jelentôs exportlehetôséghez jut a Balkánon, és akár a német piacon is, ahol
letettek minden további atomreaktor építésrôl.
A kocka tehát elvettetett, lesz atomerômûépítés, feltehetôen nem azonnali elkezdéssel,
hanem kivárva a kedvezô körülményeket, amikor már nem fenyeget a veszély belemerülni
érte teljesíthetetlen adósságba, hiszen ez a beruházás csak hosszú távon térül meg.
9