Az 1848 április 11-én meghozott törvények bemutatása.

1. Áprilisi törvények
Konszolidációs kísérlet
és az ellentétek alapja

2. Felelős magyar minisztérium =
magyar kormány
• a Magyar Királyi Helytartótanács helyett
• A bécsi birodalmi kormányzattól független
• A magyar országgyűlésnek felelős
• Az uralkodó csak általa gyakorolhatja hatalmát (a király
döntését is jóvá kell hagynia egy miniszternek, ha a
döntés Magyarországról szól)
• A kormány a miniszterelnökből, és 8 miniszterből áll,
akiket a király nevez ki
• A miniszterelnök javasolja a minisztereket
• Első felelős magyar kormány megalakulása: ápr. 7

3. Az első magyar kormány miniszterei
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök
Szemere Bertalan - belügy
Eszterházy Pál
– király személye körüli
miniszter
Mészáros Lázár
hadügy
Deák Ferenc
igazságügy
Báró Eötvös József
vallás- és oktatásügy
Klauzál Gábor
földművelés és iparügy
Kossuth Lajos
pénzügy
Gr. Széchenyi István
közlekedésügy
1848. ápr. 7.

4. Évenkénti országgyűlés Pesten
• Pesten (Pozsony helyett), évente nyilvános ülések
• Kétkamarás országgyűlés: az alsóházat ekkortól
népképviseleti választás választja
• A képviselőket 3 évre választják
• Az országgyűlés 377 + 69 (Erdély) képviselőből áll;
ebből Zala 9 követet küld
• Az országgyűlést az uralkodó hívja össze és rekeszti be,
DE
• Addig nem rekesztheti be, amíg az előző évi számadást
és a következő költségvetést meg nem tárgyalta

5. Első népképviseleti országgyűlés:
1848. jún. 5.
• Már Erdély képviselői is részt vesznek
Az országgyűlés
csengője

6. Választás népképviselet alapján =
Választójog
Megtarthatta választójogát mindenki, akinek eddig volt (=nemesség,
papság)
Választójoga van (aktív választójog) annak, aki:
• elmúlt 20 éves, férfi, nem áll felügyelet alatt (gyámság, bűntett)
Ezen kívül:
• 300 ezüst forint értékű telket, házat vagy földet birtokol.
• ¼ telket vagy birtokot bír.
• Kézműves, kereskedő vagy gyáros, saját műhellyel és min. egy
segéddel
• Saját birtokból vagy tőkéből min. 1000 ezüst forint évi biztos
jövedelme van
• Értelmiségi (sebész, ügyvéd, mérnök, tanár, MTT tagja, stb.), akkor
is, ha szegény
• Városi polgár, ha a korábban felsorolt vagyonnal nem is rendelkezik
= vagyoni és műveltségi cenzus!!!

7. Választás népképviselet alapján =
Választójog
Választható (passzív választójog), ha:
• Választópolgár,és
• Elmúlt 24 éves,
• Tud magyarul.

8. Közteherviselés = nemesi adózás
Úrbéri viszonyok megszüntetése
= jobbágyfelszabadítás
• Az áprilisi törvények kimondták a közteherviselést,
vagyis a nemesi adómentesség megszűnését.
• Minden földbirtokosra és jobbágyra kötelező örökváltság
• Állami kárpótlás: a jobbágyi adóból származó bevétel
kiesésért kárpótolták a földesurakat – az állam vállalta
magára a fizetést, de a kifizetés módját nem
pontosították
• Eltörölték a papi tizedet; az úriszéket
• Eltörölték az ősiség törvényét = a nemes szabadon
eladhatta földjét vagy hitelt vehetett fel rá

9. Erdély és a Partium
• Erdély az ország 3 részre szakadása óta önálló (1541)
• Kimondták Erdély és Magyarország unióját; az erdélyi
megyék 69 követet küldhettek a magyar országgyűlésbe
• Mely csak akkor lépett érvénybe, amikor a különálló
erdélyi országgyűlés is szentesítette
• az erdélyi megyék 69 követet küldhettek a magyar
országgyűlésbe
• Az erdélyi követek a három erdélyi nemzetet – a magyar,
a székely és a szász – népek képviselték, míg a
románoknak most sem volt képviseletük
• Erdélyről leválasztották a Partiumot (Részek; Kraszna,
Középszolnok és Zaránd megyék) és Magyarországhoz
csatolták

10. A nemzeti színek
• Középületek, közintézményeken és
magyar hajókon az ország színeinek és
címerének ott kellett lennie
• Horvátország és Erdély emellett
használhatta saját színeit

11. Sajtószabadság
• Gondolatait bárki szabadon terjesztheti,
nincs többé cenzúra
• Sajtóvétségnek számít, ezért tilos: pl. az
uralkodóházat megsérteni vagy a
birodalomtól való elszakadásra biztatni
• Lapalapításhoz nagyobb pénzösszeget
kellett letétbe helyezni: napilap 10 ezer,
ritkább 5 ezer ft. = ebből vonták a
sajtóvétségek díját;

12. Nemzetőrség
• Felállításának célja: közbiztonság, személy és
vagyonvédelem, béke biztosítása
• Nem hivatásos katonák szolgáltak itt, fizetést
nem kaptak, feladatuk a rendfenntartás
• Felvétel: vagyoni cenzushoz kötött (200 ft. értékű
vagyon vagy 100 ft. jövedelem), de 20 és 50 év
között kötelező
• Önkéntesek is jelentkezhettek, még akkor is, ha
szegények voltak, ha a közösség elfogadta őket =
megtiszteltetés
• A büntetett előéletűeket kizárták

13. Problémák - jobbágyfelszabadítás
Földesurak kártalanítása – módja
tisztázatlan=> mire újra tárgyalni kezdték volna már a külső támadások ellen kellett
harcolni, és nem jutott idő rá
Csak a jobbágytelkek kerültek a parasztság kezébe, a zsellérek helyzetéről, a nem
úrbérek földekről (szőlő, irtásföld) nem esett szó
=> Ezek után továbbra is fizetni kellett => Parasztfelkelések (vidék)
Nem szüntették meg a céheket
=> céhlegények mozgalmai (város)

14. Problémák - nemzetiségek
• Nem foglalkoztak a törvények a nemzetiségekkel
• Csak az egyéni szabadságjogokat kapták meg ők
is, mint mindenki más
• Ez azonban már nem volt elegendő (nemzetiségi
követelések)
• A bécsi kormány kihasználta a magyar-nemzetiségi
ellentéteket
=> Nemzetiségi gyűlések
=> Horvátország:
autonómia követelése
=> Jellasics horvát bán megválasztása
=> Magyarországgal azonos
birodalmon belüli helyzet követelése
=> felkelések
=> horvát támadás

15. Problémák – a magyar állam és az
uralkodó viszonya
• Az áprilisi törvények szerint Mo.-t és a birodalmat csak
az uralkodó személye köti össze => perszonálunió?
• Az uralkodó a végrehajtó hatalmat csak a magyar
kormányon keresztül gyakorolhatja => alkotmányos
monarchia
• Egy birodalomban a hadügy és a pénzügy az uralkodó
kezében van; egy alkotmányos monarchiában a
kormányéban => a Habsburgok nem engedhetik ki a
kezükből
⇒A környező forradalmak hatására mégis átengedik a
magyar kormánynak, de vissza akarják szerezni
• A király személye körüli miniszter = külügyminiszter?
• Mo.-nak nincs hadserege + a bécsi kormány nem küldi
haza a magyar csapatokat => nemzetőrség felállítása