Tartalomelőállítás és tudásmegosztás: az online tanulási környezet fogalmának alakulása Y generációs pedagógia szakos hallgatóknál
1. Tartalomelőállítás és tudásmegosztás: az online
tanulási környezet fogalmának alakulása Y
generációs pedagógia szakos hallgatóknál
Tóth-Mózer Szilvia
toth-mozer.szilvia@ppk.elte.hu
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4.
2. Tóth-Mózer Szilvia
Blog és Y generáció
„A monitorok előtt szocializálódó fiataloknak
természetes választást jelent, hogy nemcsak
kapcsolati csatornáit telepítse a világhálóra,
de alkotó tevékenységét is.”
Holczer Márton - Nagy Ádám: Az e-learning új útjai
In: Benedek András (2008, szerk.): Digitális pedagógia – Tanulás
IKT környezetben
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 2
3. Tóth-Mózer Szilvia
A tanulási környezet
„A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes,
határozott elméleti alapokon nyugvó, a tanulási
folyamatot befolyásoló összes fontos tényezőt magába
integráló rendszert jelenti, amelynek keretei között a
valóságos iskolai tanulás végbemegy. Vagyis a tanulási
környezet magába integrálja a célokat, a tanár
tevékenységét, az eszközrendszert, a tér- és
időszervezés tényezőit, a speciális eljárásokat, de
legfontosabbként magát a tanulási logikát, azt az
elképzelést, ami irányítja az adott célok elérését.”
Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben?
Konstruktivizmus és pedagógia
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 3
4. Részvétel és webkettő
• Az online tanulási környezetek kialakításuktól
függően helyet adhatnak a részvételen alapuló
tanulásnak, szemben az elsajátításra építő
tanulási modellek kizárólagos uralmával
(Sfardot idézi Dorner, 2007).
• A részvételre való buzdítás nevelési cél is: a
társadalmi szerveződés és a demokrácia új
formáinak ígéretét hordozza (Csepeli-Prazsák,
2010).
4
5. Tóth-Mózer Szilvia
Mi számít online tanulási környezetnek? 42
Nem különülnek el egymástól 42
élesen:
•tartalomkezelő 13
keretrendszerek,
•közösségi oldalak, 36
•internetes keresők, 27
•alkalmazások,
•adminisztrációs rendszerek,
•adatbázisok és katalógusok
•szótárak
•személyes és intézményi
honlapok
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 5
7. Tóth-Mózer Szilvia
Kommunikáció, információáramlás
• Fórum (10)
• Facebook-csoport (42)
• Tanulók egymás között: Facebook
– Egymástól kérdezni, segíteni egymásnak
– Tartalommegosztás
– Információszerzés
– Tanulásszervezés
• Alternatívák: Google + (3), Google csoport (4)
• A tanár elérése, tanár-diák/oktató-hallgató kommunikáció (37)
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 7
8. Internetes források
Wikipédia
Magyarázat
Fogalomtisztázás
Háttértudás, (hiányos jegyzet, Önellenőrzés,
(új fogalom,
kiindulópont elégtelen tanári megerősítés
idegen kifejezés)
(10) magyarázat) (6)
(10)
(7)
8
10. Tartalomelőállítás
Wikipédia-szerkesztés
igen nem
megelégedettség
szakértelem hiánya (4)
(2)
nyilvánvaló hiba
félelem a felülírástól (3)
esetén (4)
csak új szócikk félelem a konfliktustól (1)
esetén (1)
nem akarja elrontani más munkáját
10
(1)
11. Tóth-Mózer Szilvia
Y generáció: digitális bennszülöttek vagy digitális
bevándorlók?
• 27 •7
Digitális Digitális
bevándorló bennszülött
•3
Félúton
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 11
12. Tóth-Mózer Szilvia
Mi volt a leghasznosabb?
Prezi 22
Interaktív tábla 15
Mindmeister 15
Iskolapad 13
Google kérdőív 8
Szavazórendszer 7
Moly.hu 6
Facebook 5
Twitter 4
Google Site 3
Google Olvasó 3
LinkedIn 2
Google Blog 2
Slideshare 1
0 5 10 15 20 25
szavazatok száma
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 12
13. Összegzés
• A keresős-olvasós stratégia dominánsabb, mint a tartalomelőállító
illetve tartalommegosztó.
• A formális, nem formális és az informális tanulás
megkülönböztetése még nem alakult ki, a tanulás fogalma alatt a
hallgatók a formális tanulást értik.
• A tanulóközösség szerepe kimerül az információk áramoltatásában,
a tanulást inkább egyénileg oldják meg, kevéssé élnek a kollaboratív
tartalomfejlesztést támogató alkalmazások használatával.
• Az eszközhasználat nem jelentős, véletlenszerűen találnak rá
szolgáltatásokra, nem tudatosan, saját bevallásuk szerint alapvetően
nem tanuláshoz használják az alkalmazásokat, kevés jó, sok rossz
példát ismernek.
• Az online tanulási környezetekkel kapcsolatban megfogalmazott
elvárások között vezet a tananyaghoz való hozzáférés illetve a tanár
elérése, de nem szempont, hogy a tanulók/hallgatók egymással
kapcsolatba tudjanak lépni.
13
14. Tóth-Mózer Szilvia
„Nem várhatunk arra, hogy majd szép lassan felzárkóznak a
pedagógusok az IKT-hoz, hogyha akarnak. Ez kötelesség
kellene, hogy legyen! Olyan kötelesség, aminek nem években
mérhető a határideje!”
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 14
15. Tóth-Mózer Szilvia
Köszönöm a figyelmet!
Tóth-Mózer Szilvia
tothmozerszilvia.hu
toth-mozer.szilvia@ppk.elte.hu
IV. Oktatás-Informatikai Konferencia
Budapest, 2012. február 3-4. 15
16. Irodalom
• DORNER HELGA (2007): Kollaboratív tudásépítés számítógéppel segített
tanulási környezetben – A tudásépítő interakciók elemzése. Multimédia az
oktatásban 2007 konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus
23-24. URL: http://bit.ly/yvzq5r (Utoljára letöltve: 2012. január 5.)
• HOLCZER MÁRTON - NAGY ÁDÁM (2008): Az e-learning új útjai. In: Benedek
András (2008, szerk.): Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben.
Typotex Kiadó.
• Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben?
Konstruktivizmus és pedagógia
16