Elemzés az előválasztás első fordulójáról (2021. szeptember 18-28.)

1. Választókerületi adatok
elemzése az előválasztás
első fordulója után
Ki nyerte az
előválasztást?

2. Az első forduló összefoglalója
 Minden negyedik ellenzéki választó szavazott az előválasztáson.
 Az előválasztás intézménye a legelkötelezettebb törzsszavazókat mozgatta
meg (ezért kedvezett a DK-nak, amelynek a legaktívabb a tábora).
 A fővárost kivéve szinte mindenhol Dobrev Klára volt a legnépszerűbb
miniszerelnök-jelölt (36-37%-os átlagos támogatottsággal).
 Budapesten másfél-kétszer olyan sokan szavaztak, mint megyekszékhelyeken
vagy kistelepüléseken.
 Várhatóan a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok között, de
így is legfeljebb az ellenzéki mandátumok 30%-át kaphatják.

3. Előzetes becslés és a végeredmény

4. Elemzések, témakörök
 Miniszterelnök-jelöltek teljesítménye OEVK típus szerint
 Részvétel OEVK típus szerint
 Várható egyéni győzelmek száma és a parlament összetétele 4 különböző
választási végeredménytől függően
 Márki-Zay Péter sikerének háttere
 Az előválasztás győztesei és vesztesei

5. Miniszterelnök-jelöltek eredménye
Forrás: botost/444.hu

6. Elemzési szempontok (OEVK profilok)
 Az ország 106 választókerületét 5 csoportra osztottam:
 Budapest választókerületei (18)
 Megyeszékhelyek nagyrészt vagy egészben (19)
 Egy nagyobb város vagy megyeszékhely több kistelepüléssel együtt (15)
 Vegyesen közepes városokat és falvakat tartalmazó választókerületek (38)
 Legfeljebb egy-két város mellett kis falvakat tartalmazó választókerületek (16)

7. Szavazatszámok

8. Szavazatarányok

9. Következtetések
 Márki-Zay Péter szavazataránya teljesen kiegyensúlyozott minden OEVK-típusban,
míg Dobrev Kláráról ugyanez elmondható (Budapestet kivéve).
 Karácsony Gergely Budapesten kiemelkedően népszerű, de minél kevésbé városias
egy OEVK, annál gyengébben szerepel (a kis falvakban gyakorlatilag nincs különbség
Jakab, Karácsony, és Márki-Zay eredményében).
 Jakab Péter pont Karácsony fordítottja; Budapesten és a városokban átlag alatti,
mindenhol máshol átlag feletti eredményt ért el.
 Karácsony és Márki-Zay szavazói minden OEVK-típusban többen voltak, mint Dobrev
szavazói (Budapesten 60-30% az arány, a legkisebb falvakban 40-37%).
 A 30 billegő körzetben Dobrev 37, Karácsony 22, Márki-Zay 19.5, Jakab 18%-ot ért el.

10. Részvételi adatok

11. Részvételi arány OEVK típus szerint
OEVK (15 legmagasabb) Becsült részvétel Győztes jelölt
BUDAPEST 2 38.82% Momentum
BUDAPEST 3 38.45% Momentum
BUDAPEST 8 36.92% Momentum
PEST 2 33.96% Momentum
BUDAPEST 5 33.67% DK
BUDAPEST 1 33.48% LMP
BUDAPEST 13 33.20% MSZP
BUDAPEST 7 33.20% MSZP
BUDAPEST 6 32.59% Párbeszéd
BUDAPEST 18 32.06% Momentum
BUDAPEST 4 31.44% Párbeszéd
BUDAPEST 11 29.64% DK
VAS 1 29.61% DK
PEST 3 28.23% Momentum
OEVK (10 legalacsonyabb) Becsült részvétel Rangsor
PEST 9 14.23% 77
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 2 14.09% 71
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 3 13.80% 101
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 5 13.68% 72
BÉKÉS 2 13.58% 75
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2 13.16% 53
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 7 13.10% 84
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 6 12.83% 52
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 4 12.38% 105
NÓGRÁD 2 10.88% 86

12. Következtetések
 A magas részvétel Budapesten egyértelműen a Momentum szavazóknak kedvezett;
négy olyan körzetet is megnyertek, amelyek a DK biztos körzetei lehettek volna.
 A 10 legalacsonyabb részvételű körzetből kettő billegőnek számít (Borsod 6 és
Szabolcs 2), és mivel ezekben nem sikerült jól a mozgósítás, ezért félő, hogy 2022-
ben sem tud itt nyerni az ellenzék.

13. Egyéni győzelmek és
a parlament várható
összetétele

14. Egyéni képviselő-jelölt helyek
pártonként OEVK rangsor szerint

15. A parlament összetétele 4 különböző
választási eredmény esetén

16. Egyes pártok egyéni mandátumai a 4
választási eredmény függvényében

17. Következtetések
 A választási rendszer torzságát mutatja, hogy míg a 3%-os Fidesz előny 113-86 arányú
Fidesz győzelmet jelent, addig az ellenzéknek ugyanilyen arányú győzelemhez 7%-os
előnyre van szüksége.
 Nagyon kis elmozdulás az országos támogatottságban több egyéni körzetet is
átbillent; szoros végeredmény esetén várhatóan 10-15 olyan választókerület lesz
2022-ben, ahol kevesebb, mint 1000 szavazat különbség lesz az 1. és 2. helyezett
között.
 A Momentum és a Párbeszéd számára van a legkisebb tétje a választásnak, mert 8 és
5 biztos egyéni mandátumuk már most van (és többet nem igazán nyerhetnek).
 A legtöbbet a DK és a Jobbik nyerhet az elsöprő ellenzéki sikeren, mert a 10 és 9
biztos mandátumukat megduplázhatják, ha az ellenzék 70 körzetet nyerne meg
2022-ben (és az MSZP is a harmadik legerősebb párttá válna).
 Annak ellenére, hogy előválasztással dőltek el az egyéni körzetek, a pártok
nagyrészt leképezték az országos támogatottságuk arányait a helyek elosztásában
(kivéve a Párbeszédet, amely jóval több helyet nyert egyéniben).

18. Márki-Zay Péter sikerének háttere
Forrás: Márki-Zay Péter Facebook oldala

19. Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP
választáson elért szavaztataránya (összes OEVK)

20. Márki-Zay Péter szavazataránya és a Momentum 2019-es EP
választáson elért szavaztataránya (csak budapesti OEVK-k)

21. Következtetések
 Jó jelölt hiányában a Momentum szavazók egy része Márki-Zay Pétert választotta,
mint számára legszimpatikusabb jelöltet.
 Ez a jelenség Budapesten (főleg a budai kerületekben) jóval hangsúlyosabb, mint
országszerte.
 A magasabb budapesti részvétel Márki-Zay Péternek kedvezett, mert így szavazatai
egyharmadát Budapesten kapta.

22. Győztesek és vesztesek
Forrás: HVG.hu

23. Budapest eredményei
 Mind a 6 ellenzéki pártnak lett egyéni jelöltje
Budapesten.
 A legjobban a Momentum járt, azzal, hogy egy
körzetet az MSZP-től (Tóth Csaba körzete), egyet
pedig a DK-tól (Molnár Gyula körzete) korábban
ismert, erős jelölttel szemben nyert meg.
 A Párbeszédnek ajándék Jámbor András (Budapest 6)
győzelme is.
 A Momentum szavazóinak köszönhető, hogy nem
nyerte túl magát az MSZP és a DK Budapesten,
illetve az, hogy új arcok léphetnek be a politikába.
Momentum: 5
DK: 4
MSZP: 4
Párbeszéd: 4
LMP: 1
Jobbik: 1

24. Országos eredmények

25. Országos eredmények elemzése
 A DK-Jobbik szövetség a kerületek közel 60%-ában bebiztosította a győztest
(igaz, ezekből sok kerület nehezen nyerhető).
 Nincs igazán egy régió sem, ahol egy ellenzéki párt koncentráltabb
(egyértelműen csak az ő jelöltjei lennének a régióban).
 A billegő körzetek főleg a DK-hoz és a Jobbikhoz kerültek, így az ő
erőforrásaikon is múlik a kormányváltás.
 Az előválasztás egyértelmű győztese a Párbeszéd és a Momentum, mert
megtörték a DK-MSZP tandem hegemóniáját a biztos ellenzéki körzetekben
(köszönhetően a budapesti magas részvételnek).
 Az egyértelmű vesztes a Jobbik, mivel Jakab Péter 4. helye és a párt
kevesebb biztosan nyerő körzete miatt várhatóan rosszabb tárgyalási
pozícióval indulnak a közös listás helyek elosztásában.

26. A második forduló és 2022 esélyei
Forrás: MTI, 2018. április 6.

27. Mi várható a második fordulóban? (kedd)
 Márki-Zay Péter visszalép Karácsony Gergely javára.
 Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.
 Karácsony Gergely 55-45% arányban győz.

28. Mi várható a második fordulóban? (csütörtök)
 Mindhárom jelölt elindul.
 Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.
 Dobrev Klára megismételve első fordulós eredményét győz, Márki-Zay Péter
második lesz.

29. Mi várható a második fordulóban? (péntek)
 Karácsony Gergely visszalép Márki-Zay Péter javára.
 Valamivel kevesebb szavazó vesz részt a második fordulóban.
 Szoros versenyben, de győz Márki-Zay Péter.

30. Mi várható 2022-ben?
 Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő
országgyűlésben.
 Az ellenzéknek 150 ezer Fidesz szavazót (minden 17. Fidesz szavazót) kell
elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen.
 A februárban érkező pénzeső a gyerekes háztartásokhoz könnyen a Fidesz
győzelmét hozhatja a kampányban (mert a billegő körzetekben élő
családoknak a 300-800 ezer Ft SZJA visszatérítés sokat jelenthet).
 Az előválasztás csak Budapesten mérte fel igazán a választók igényét (hiszen
minden harmadik ellenzéki választó szavazott), ez a billegő és a falusi
körzetekben kevésbé érvényesült (ott főleg a DK törzsszavazói döntöttek, de
kérdés, hogy a maradék 85% ellenzéki szavazó véleménye mi lett volna).