Az előadás a magyar környezetpolitika 1989 utáni negyedszázadát vizsgálja egy komplex elemzési keretrendszerben.

1. Környezetpolitika a rendszerváltás után
MPTT XX. Vándorgyűlés
2014. június 6-7.
Antal Attila, ELTE ÁJK

2. Témakörök
I. Dilemma
II. A környezetpolitika elemzésének rétegei
III. A környezetpolitika elemzés egy lehetséges
modellje
IV. Előzmények és örökség
V. A rendszerváltás utáni környezetpolitika
értékelése

3. I. Dilemma
Demokrácia
Diktatúra

4. I. Dilemma
Az alaptörvény „zöld
filozófiája”
Kiemelt beruházások,
a zöld hatóság
ellehetetlenítése

5. I. Dilemma
• A környezetpolitika annyira komplex jelenség,
hogy elemzése során akár egymásnak
ellentmondó tendenciákat is le kell tudnia
írnia.
• Egyszerre kell vizsgálni:
 Közpolitikai teljesítmény (Policy output/performance)
 Társadalmi változások (Policy outcome/social change)
 Környezeti hatás (Environmental impact/change)

6. II. A környezetpolitika elemzésének rétegei
• A szakpolitika célorientált tevékenység
• Politikai interakció
• Intézményi jelenség
Forrás: Crabbé, Ann – Leroy, Pieter (2008): The Handbook of
Environmental Policy Evaluation

7. POLICY
Jogi-bírói
racionalitás
Politikai-
társadalmi
racionalitás
Gazdasági-
üzleti
racionalitás
II. A környezetpolitika elemzésének rétegei
Forrás: Crabbé, Ann – Leroy, Pieter (2008): The Handbook of
Environmental Policy Evaluation

8. POLICY
Jogi-bírói
racionalitás
Politikai-
társadalmi
racionalitás
Gazdasági-
üzleti
racionalitás
Ökológiai racionalitás
II. A környezetpolitika elemzésének rétegei

9. III. A környezetpolitika elemzésének egy
lehetséges modellje
Elemzési szempontok a szakirodalomban
1. Környezetpolitikai tervezés és stratégiaalkotás
2. Környezeti kormányzás és intézmények (Environmental
Governance)
3. Környezeti demokrácia (Environmental Democracy)
4. Környezeti igazságosság (Environmental Justice)
5. A környezetvédelem üzleti modellje
6. Környezeti teljesítmény (Environmental Performance)
7. Ökológiai felkészülés

10. III. A környezetpolitika elemzésének egy
lehetséges modellje
I. Jogi-intézményi racionalitás
1.
Környezetpolitikai
tervezés és
stratégiaalkotás
2. Környezeti kormányzás és
intézmények
A. Nemzeti környezeti
kormányzás és
intézmények
B. Globális környezeti
kormányzás
Pártprogramok
Kormányprogram
Kormányzati szakpolitikai
dokumentumok
Jogalkotás
Környezetvédelmi
intézményrendszer
Igazgatás
Nemzetközi egyezmények
EU-jog

11. III. A környezetpolitika elemzésének egy
lehetséges modellje
II. Politikai-társadalmi racionalitás
III. Gazdasági-
üzleti racionalitás
3. Környezeti
demokrácia
4. Környezeti
igazságosság
5. A
környezetvédelem
üzleti modellje
Eszköz-jogosítványok
Környezet-tudatosság, részvétel
Civil-szakmai szervezetek
(részvétel, szakpolitikai tervezés,
közreműködés a
végrehajtásban)
Erőforrásokhoz való hozzáférés
Környezeti, hozzáférési
egyenlőtlenségek
Vállalati környezetvédelem
Környezetbarát termékek
Projektek és strartup-ok

12. III. A környezetpolitika elemzésének egy
lehetséges modellje
III. Ökológiai racionalitás
6. Környezeti
teljesítmény
7. Ökológiai
felkészülés
Sustainable Governance Indicators (SDI)
Environmental Performance Index (EPI)
Klímapolitika
Energiahatékonyság
Vízpolitika
Energiapolitika

13. IV. Előzmények és örökség
• Koherens környezetpolitika hiánya
• Csak jogi és intézményi racionalitás mentén
értelmezhető a környezetpolitika – ha
egyáltalán
• Inkább „bürokratikus racionalitás”

14. • Mind a négy racionalitás vizsgálható,
meghatározza a környezetvédelmet
• Terhes örökség: a jogi-intézményi logika a
meghatározó (vö. az Alaptörvény zöldítése)
• DE itt is folyamatos a visszalépés (vö. védelmi
szinttől való visszalépés tilalma vs. folyamatos
megszorítások a szakhatósági rendszerben)
V. A rendszerváltás utáni környezetpolitika
értékelése

15. • A politikai-társadalmi racionalitás
érvényesülési aggasztó (vö. Paks 2)
• Bár a legtöbb környezeti
teljesítménymutatónk javult/nem romlott, az
ökológiai racionalitás nem igazán érvényesül
(vö. az EU-csatlakozás hatása a környezeti
teljesítményre)
V. A rendszerváltás utáni környezetpolitika
értékelése

16. V. A rendszerváltás utáni környezetpolitika
értékelése
0
2
4
6
8
10
1.Környezetpolitikai
tervezés és
stratégiaalkotás
2. Környezeti kormányzás
és intézmények
(Environmental…
3. Környezeti demokrácia
(Environmental
Democracy)
4. Környezeti igazságosság
(Environmental Justice)
5. A környezetvédelem
üzleti modellje
6. Környezeti teljesítmény
(Environmental
Performance)
7. Ökológiai felkészülés

17. Felhasznált irodalom
Antal Attila (2010): Környezetpolitika a kormányprogramokban. In: Glied Viktor – Nagy
Roland (szerk.) (2010): Függésben. Kényszerpályán a jövő. Publikon Kiadó, 2010. 43-74. pp
Boda Zsolt (2012): Környezetpolitika. (Kézirat)
Crabbé, Ann – Leroy, Pieter (2008): The Handbook of Environmental Policy Evaluation.
Earthscan
Faragó Tibor (2013): A hazai környezetügy az elmúlt negyedszázadban: tények és adatok,
hazai előzmények és nemzetközi háttér. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága
Jávor Benedek – Németh Krisztina (2008): Reformok, megszorítások, és a környezetvédelem
hatósági rendszere. In: Politikatudományi Szemle 3. sz. 35-60. pp
Koloszár Miklós (2002): A környezetvédelem 10 éve Magyarországon (1990-2000).
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi
Intézetének tanulmányai
Rakonczay Zoltán (2009): A természetvédelem története Magyarországon. Mezőgazda
Kiadó, Budapest

18. Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu