1. A 21. századi tanulás tervezés
2014. május 21.
Pécs
Tanítás a 21. században
2. Milyen készségekre lesz szüksége a ma iskolásának?
• ITL Research egy sokéves nemzetközi kutatási
program - 7 ország – 2011 jelentés
• 21. századi tanulás tervezéséhez segítség a
21CLD
Tudásépítés
IKT használat
Együttműködés
Problémamegoldás
Önszabályozás
3. 21. Század i készségek
/tanórák
irodalom nyelvtan fizika kémia
Tudásépítés 2 3 2 1
Együttműködés 3 4 1 5
IKT használat 2 2 3 1
Problémamegoldás 2 1 2 1
Önszabályozás 1 1 1 1
Kódolás 1-4
4. Tudásépítés akkor történik, amikor a diákok az új
és a meglévő ismereteiket úgy ötvözik, hogy
abból számukra új gondolatok és értelmezések
jönnek létre. Nem történik tudásépítés, ha
egyszerűen csak reprodukálnak valamilyen
ismeretet, amit hallottak, olvastak, gyűjtöttek.
A tudásépítés során a diákok értelmeznek,
elemeznek, szintetizálnak és értékelnek.
Milyen mértékben ösztönözte a feladat a
diákokat arra, hogy maguk alkossanak új
tudást?
Ez a tudás tantárgyakon átívelő?
5. A tevékenység során rutin tevékenységeket kell
végezniük vagy olyan információkat kell
reprodukálniuk, amit hallottak vagy olvastak. A
tevékenység alatt NEM építenek tudást
értelmezéssel, elemzéssel, szintetizálással vagy
értékeléssel.
A tevékenység során a diákok ugyan valamilyen
mértékben építenek maguk új tudást,
DE nem ez a tevékenység fő követelménye. A
tevékenység nagyját el tudják végezni rutin
tevékenységekkel vagy olyan információk
reprodukciójával, amit hallottak vagy olvastak.
A tevékenység fő követelménye a tudásépítés,
egyetlen tantárgyon belül.
A tevékenység fő követelménye a tudásépítés.
A tevékenység tantárgyak közötti; a tanulási célok
egynél több tantárgy anyagára, ismereteire vagy
módszereire irányulnak.
6. Az együttműködés magasabb szintjein a diákok
közös felelősséget viselnek a munkájukért és a
tevékenység lehetőséget ad számukra, hogy
elsajátítsanak fontos együttműködési
készségeket: tárgyaljanak, osszák fel a munkát,
figyeljenek mások gondolataira és a többféle
gondolatot képesek legyenek koherens egésszé
kovácsolni.
Együtt kellett dolgozniuk a feladat során?
Közös felelősséget viseltek a munkájukért?
Kellett érdemi döntéseket hozniuk a munka
során?
7. A tevékenységben NEM szerepel csoportos vagy páros
munka, a diákok egyénileg dolgoznak.
A tevékenységben szerepel közös munka,
DE nem viselnek közös felelősséget a munkájukért.
A tevékenység során kollaborálniuk kell
ÉS közös felelősséget viselnek a munka
végeredményéért vagy a végtermékért.
DE nincs szükség arra, hogy közösen hozzanak meg
érdemi döntéseket.
A diákok közös felelősséget viselnek a tevékenység
végeredményéért (végső termékéért)
ÉS a tevékenység során érdemi közös döntéseket kell
hozniuk a munkájuk tartalmát, folyamatát vagy
végeredményét illetően.
8. Hogyan használják a diákok az IKT eszközöket, azok
használata a tudásépítést segíti-e és ez a
tudásépítés elvégezhető lenne-e az IKT eszközök
nélkül is.
IKT eszközök közé tartoznak a számítógépek,
videokamerák, okostelefonok, szavazórendszerek
stb.
Megköveteli a tevékenység, hogy a diákok IKT
eszközöket használjanak a tudásépítéshez?
Az IKT eszközök olyan tudásépítési
lehetőségeket adnak, amik ezek nélkül az
eszközök nélkül nem lennének lehetségesek?
9. A diákoknak NINCS lehetősége IKT eszközt használni a
tevékenységben.
A diákok használhatnak IKT eszközt,
DE az IKT eszköz használata nem szolgálja a tudásépítést.
A diákok használnak IKT eszközt a tudásépítéshez,
DE ugyanezt megtehetnék az IKT eszköz nélkül is..
A diákok arra használják az IKT eszközt, hogy új tudást
építsenek,
ÉS olyan módon, ami nem lenne lehetséges az IKT eszköz
nélkül.
10. Problémamegoldás: A hagyományos iskolai környezetben az iskolai
tevékenységek elválnak mindattól, amit a diákok az iskolán kívül
tapasztalnak és csinálnak. Ebben az esetben azt vizsgáljuk meg, hogy
milyen mértékben dolgoznak a diákok a valós életből vett helyzetekkel
és adatokkal. Azok a tevékenységek érnek el magas értéket ebből a
szempontból, ahol a diákok a feladat végrehajtásához nem elegendőek a
meglévő ismeretek és a korábban elsajátított eljárások. A diákok az
iskolától független valós problémákat oldjanak meg, lehetőséget
adnak az innovációra azáltal, hogy a megoldásaikat valós helyzetekben
ki is próbálhatják.
A tevékenység során szembesülnek valamilyen
megoldandó problémával a diákok?
Ez a probléma létező és valós?
Megpróbálják megvalósítani is a megoldásukat?
11. A tevékenységnek nem a problémamegoldás a fő
követelménye.
NEM vagy alig kell olyan feladaton dolgozniuk, amire
nem ismerik a választ vagy a követendő eljárást.
A tevékenység fő követelménye a probléma megoldás,
DE a probléma nem valós.
A tevékenység fő követelménye a probléma megoldás.
ÉS diákok olyan problémán dolgoznak, ami létezik a
valós életben,
DE nem kell a megoldásukat alkalmazniuk az iskolán
kívül.
A diákok fő tevékenysége a problémamegoldás
ÉS a probléma valós, az életből vett
ÉS a diákok megoldását alkalmazni is próbálják, ami
értéket hordoz mások számára.
12. Azok a feladatok, amik a lehetőséget adnak
a diákoknak arra, hogy elsajátítsák az
önszabályozás képességét legalább egy
héten át tartanak és megkívánják a
diákoktól, hogy egy megszabott feladatterv
szerint haladjanak.
Hosszú távú a tevékenység?
Lehetőséget kapnak a diákok hogy
megszervezzék és értékeljék a saját
munkájukat?
13. A tevékenységet egy hétnél rövidebb idő alatt el
lehet végezni.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
DE a diákok nem kapják meg az értékelés
szempontjait munkájuk benyújtása előtt
ÉS a diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy
tervezzék a saját munkájukat.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
DE a diákok nem kapják meg az értékelés
szempontjait munkájuk benyújtása előtt
VAGY a diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy
tervezzék a saját munkájukat.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
ÉS a diákok megkapják az értékelés szempontjait
munkájuk benyújtása előtt,
ÉS a diákoknak tervezhetik a saját munkájukat.
14. Elolvasnak egy könyvet
(szépirodalom, amelyben a
bevándorlók életét,
nehézségeit ismerhetik
meg)
Interjút készítenek egy, a
környékükön lakó,
bevándorlóval.
Az interjú alapján (amit
lehet egyénileg, vagy
párban is készíteni), a
diákok írtak egy verset, amit
megosztottak egymással.
A diákok segítették,
kommentálták egymás
verseit.
Végül a diákok beadták az
elkészült, végleges verseket.
Ház a Mango utcában (USA)
Mit jelent bevándorlónak lenni?
15. A diákok elolvasnak egy
bekezdést a könyvből,
amely a témáról szól
Az órán a könyv alapján
kellett egy feladatlapon
található kérdésekre
megadni a választ.
Ezt a diákok következő
óra elején beadták a
tanárnak.
Talajerózió, avagy a víz pusztító hatása
16. A diákok megkapott
anyagokból egy
katapultot építettek
csoportokban.
Ehhez számításokat
végeztek.
A számításokat, illetve
a katapult
modellezését
számítógépen készítik
A megépített
katapulttal 3
próbalövést adhattak
le.
Az értékelés az alapján
történt, hogy milyen
messzire repült a golyó
a katapultból.
Katapult tervezés
17. Rövid interjút készítenek a diákok
több szaktanárral, megkérdezik
őket, hogy szerintük kik
kerülhetnek a listára.
Internetes kereséssel tovább
bővítik a listát.
A csoportban közösen eldöntik,
hogy a különböző területeken
működő hírességek milyen
szempont alapján hasonlíthatóak
össze, majd egy közös blogon
közzéteszi minden csoport az
eredményt.
Elolvassák egymás blogposztjait,
majd a különböző csoportok
egymással is megvitatják a kérdést,
érvelnek az ’ő embereik’ mellett.
A többi csoport érveit
meghallgatva átalakíthatja minden
csoport a listát, majd elkészíti
Autocollage-ban a végleges képet,
amit közzétesz a blogban.
Az eredmény: érdekes gyűjtemény
érdekes magyarokról (akár más
nyelveken).
Híres magyarok
A diákok feladata, hogy egy
képmontázsra összegyűjtsék azokat
a magyarokat, akik jelentős
hatással voltak a világra. Mindezt
csoportban teszik, a csoportban
mindenkinek lesz egy szakterülete.
