2. A tömeg-
kommunikáci
ó fogalma
A tömegkommunikáció nyelvi és nem
nyelvi jelek segítségével, széles
befogadó rétegnek közvetített,
egyirányú kommunikációs forma.
3. A tömeg-
kommunikáci
ó története
az első ipari forradalom után a dolgozó embereknek megnőtt a
szabad ideje
a könyvnyomtatás feltalálása, és elterjedése következtében
emelkedett az írni-olvasni tudók száma, és nőtt az általános
műveltségi színvonal
műszaki alapja: a nyomdaipar fejlődése, a rotációs nyomdagép
feltalálása
száz éven át a sajtó jelentette a tömegkommunikációt
4. A tömeg-
kommunikáci
ó története
a XX. sz. első évtizedeiben megjelent a rádió, majd a televízió, és
kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere
Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus,
töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása
első tévéadás: New York, 1927.
Magyarországon a kísérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás
1958-ban kezdődött
5. A tömeg-
kommunikáci
ó jellemzői
a feladó nem mindig konkrét személy
a feladó és a befogadó között nincs közvetlen
kapcsolat, térben és időben nagy távolságra vannak
egymástól (a televíziónál és a rádiónál ez a távolság
megszűnik)
a feladó az üzeneteket a befogadók halmazához küldi
a kommunikációs szerepek (feladó, befogadó) nem
cserélődnek fel
lehetőség van a választásra (pl. televízió kikapcsolása,
újság félretevése)
7. Eszközei
a tömegkommunikáció eszköze minden olyan
technikai berendezés, amely a feladó által létrehozott
híreket meghatározott körben terjeszteni tudja
Pl. sajtó, rádió, film, hanglemez, számítógép, könyv
ezek az eszközök megalkották a közvéleményt és
fontos irányítóivá váltak
8. Sajtó
az első tömegkommunikációs eszköz
az egyik legfontosabb politikai propaganda eszköz
az időszaki sajtó jellemzői:
időszerűség (aktualitás)
időszakosság (periodicitás)
nyilvánosság (publicitás)
9. Újság
egy adott közösség érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum
rendszeresen jelenik meg – naponta, hetente, havonta stb.
híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz
nyomtatott médium
A csoportosításának szempontjai:
megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap)
terjesztés helye (országos, határon túli, intézményi)
tartalom (politikai, közéleti, vegyes)
célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés)
nyelv (egy vagy többnyelvű)
10. Rádió és
televízió
Az adók csoportosításának szempontjai:
terjesztés köre szerint
világméretű (pl. BBC, CNN)
országos (pl. M1, Mr2 Petőfi)
határon túli (pl. Duna TV)
regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl.
Eger TV)
11. Rádió és
televízió
Az adók csoportosításának szempontjai:
fenntartó szerint
közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők
díjából működik (pl. M1, MR2)
kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub,
TV2, Class FM)
társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil Rádió)
12. Rádió és
televízió
Az adók csoportosításának szempontjai:
műsorok témakörei szerint
egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTv), zenei adók
(MTV)
többprofilú adók: több témakör pl. M1
13. Internet
Az internet egy adatbázis, ahonnan rengeteg
információhoz juthatunk, és mi is hozzájárulhatunk
tudásunkkal annak bővítéséhez.
A fórumok lehetővé teszik a reagálást és a
visszacsatolást az információkra.
14. A tömeg-
kommunikáci
ó műfajai
Sajtóműfajok:
tájékoztató (hír, információ, közlemény);
véleményközlő (cikk, kommentár, kritika)
Rádiós műfajok:
írott anyagot előadó (hír, jegyzet, levél)
hangos anyagok (interjú, tudósítás, riport)
Televíziós műfajok:
élő adás (stúdióbeszélgetés, sportközvetítés, híradó)
előre rögzített, úgynevezett konzervműsor (dokumentumműsor,
film, zene)