Ce diaporama a bien été signalé.
Nous utilisons votre profil LinkedIn et vos données d’activité pour vous proposer des publicités personnalisées et pertinentes. Vous pouvez changer vos préférences de publicités à tout moment.

BPTB Educatio 2016 jan 14 ea

199 vues

Publié le

  • Soyez le premier à commenter

  • Soyez le premier à aimer ceci

BPTB Educatio 2016 jan 14 ea

  1. 1. Szakképzés és pályaorientáció Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Budapest, 2016. január 14. az Educatio folyóirat szakmai konferenciája – 2016/1 Szakképzés és szakképzettség a 2010-es évek Magyarországán
  2. 2. A pályaválasztás fogalmának átalakulása 120-150 év alatt • tömegtársadalom, ipari társadalom, • poszt-indusztriális és újraiparosodó gazdaságok, globalizáció • élettartam, életkilátás változások • térszerkezet és időszerkezet változásai • termelőszervezetek változásai • technikai, technológiai változások • a tanulás kereteinek átalakulása a pályaválasztás, mint egyszeri, irreverzibilis döntéstől (Ginzberg, 1951) a narratív teóriákig (Cochran, 1997)
  3. 3. Munkavállalói prototípusok az egyes történelmi korokban és napjainkban korszak megnevezése időszak jellemzői korai iparosodás (fizetett bérmunkás, proletár) 1920 előtt • merev, direkt kontroll a munkatevékenységen • munkaerő kizsákmányolása, szociális védelem teljes hiánya specializálódott szakmunkás (fordizmus) 1920-1970 évek közepe • standard szakképesítések, • szabályozott munkavégzés, munkavégzési struktúrák • magas jóléti rendszer, munkásvédelem • kollektív etikus magatartás a munkában vállalkozó munkavállaló (poszt- fordizmus) ’70-es évek végétől olajválságok után ’90-es évek elejétől (szovjet rendszerekben a rendszerváltás után) • egyéni szakmai profilok • belső (egyéni) munkavégzési kontroll/ fegyelem • önkizsákmányolás, bizonytalan társadalmi védelmi rendszerek Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003
  4. 4. Karrier-(pálya)tanácsadás fejlődési szakaszai az USA-ban I. 1890-1919 iparosodás, városiasodás, tömeges állásközvetítés igénye II. 1920-1939 általános, középiskolai tanácsadás III. 1940-1959 fókusz a felsőoktatáson, tanácsadó szakképzés megindulása IV. 1960-1979 a tanácsadás, mint terület népszerűvé válik, életúttervezés fogalma közkeletűvé válik, szervezetfejlesztés (OD) és karrier összekapcsolódása (HRD) V. 1980-1989 ipari társadalomból átmenet az információs társadalomba, a tanácsadási tevékenység mint önálló praxis, outplacement VI. 1990-jelenleg a technológia kora, globális munkaszervezés, multikulturális tanácsadás, demográfiai változások, nemzetközi karrierek, iskola-munka (STW) átmenet kérdése felértékelődik Forrás: Mark Pope (2010) A Brief History of Career Counseling in the United States The Career Development Quarterly Volume 48, Issue 3, pages 194–211, March 2000
  5. 5. XXI. század • újratervezhető (korrigálható) • teljes életútra tervezhetetlen • nem (feltétlenül) lineáris • Mai pályafutás jellemzői: – egyéni szakmai profilok – belső (egyéni) munkavégzési kontroll/ fegyelem – önkizsákmányolás, bizonytalan társadalmi védelmi rendszerek (Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003)
  6. 6. Pályaválasztás: egyén és család • a modern társadalmi munkamegosztásnak (Durkheim, 2001) az egyén és a család számára nehezen kiszámítható –pályaismereti tartalmában roppant mód változékony- betüremkedése a család életébe, • a pályaválasztási helyzethez kapcsolódó döntés egy piaci kudarchelyzetben történik, amelyet az információs aszimmetria hoz létre (Stiglitz, 2000) • pályaválasztási érettség (Rókusfalvy, 1969) kitolódása
  7. 7. fordista válasz: pályaorientáció • (pálya)orientáció (l’orientation, conseillers en orientation) szó (Drevillon, 1966) • a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket, a társadalmi igényekkel és a választott szakmával (R. Bögös - V. Dávid, 2003)
  8. 8. poszt-fordista válaszok • életpálya-konstrukció (Career Construction Theory Savickas, 2005) • tanuljunk meg nem előre eltervezni mindent, de legyünk képesek reagálni (azaz folyamatosan döntéseket hozni) (Happenstance Learning Theory, Krumboltz, 2009)
  9. 9. Akkor mit tanítsunk, ha nem „orientálunk”? • „az életpálya-építési kompetenciák megszerzése képessé teszi az egyént arra, hogy összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon önismereti, oktatási és munkaerő-piaci információkat, valamint arra, hogy e szintézis alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül vagy valósítson meg” (Sultana, 2008, ELGPN 2012) • pálya-adaptabilitás „lélektani konstrukció, amely az egyén készenlétét és erőforrásait jelenti arra nézve, hogy jelenlegi és közelgő szakmafejlődési kihívásokkal, foglalkozási átmentetekkel és egyéni traumákkal megküzdjön” (Savickas, 2005) • DE a tömegtársadalmakban a többségnek nem adódik meg a szabad, érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztás lehetősége. Esetükben meg kell találni a módját annak, hogy a megélhetésért folytatott munkához kellő energiát és motivációt merítsenek és megmaradjon a szabad akaratuk a munka megválasztására (self-determination theory) (Blustein et al., 2008)
  10. 10. Mit tehet az „iskola”? • Pályatanácsadás; alatt értjük azt a szakképzett pályatanácsadó vagy felkészített pedagógus által végzett tevékenységet, ahol az egyén, vagy csoportos tanácsadás esetén egyének pályával, karrierrel kapcsolatos nyitott kérdései kerülnek a fókuszba. • Életpálya-építési kompetenciák oktatása; alatt értjük azt a tevékenységet, amely a kurriculumba ágyazva egyének (tanulók) vagy csoportok (tanulócsoportok) fejlesztésével foglalkozik, képessé téve őket arra, hogy életük folyamán felmerülő karrierjükkel kapcsolatos kihívásokra válaszolni tudjanak, életpályájukat vezetni legyenek képesek. • Pályainformáció; alatt értjük mindazokat az információkat, amelyet a tanulók a képzési rendszerekről, egyes szakmákról, a munkaerőpiac jellemzőiről kapnak.
  11. 11. Eredmény vagy L.O. • Főként az önálló munkatevékenység eredményességének tapasztalása, a siker átélése, a szereppartnerek részéről történő elismerés stb. azok, amelyek együttesen járulnak hozzá a pályával való azonosulás kiteljesedéséhez és elmélyüléséhez a személyiségi jellemzőkkel összefüggésben. Erre egyébként a lehetőséget már a szakmatanulás évei is magukban hordozzák, a beilleszkedés szakaszával pedig még inkább bővül a lehetőség a teljes azonosulás létrejöttéhez. Mégis a hasznos tevékenység szakaszában nyílik igazán” (Helembai-Zakar, 1993).
  12. 12. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

×