3. Karrier-(pálya)tanácsadás fejlődési
szakaszai az USA-ban
I. 1890-1919 iparosodás, városiasodás, tömeges állásközvetítés
igénye
II. 1920-1939 általános, középiskolai tanácsadás
III. 1940-1959 fókusz a felsőoktatáson, tanácsadó szakképzés
megindulása
IV. 1960-1979 a tanácsadás, mint terület népszerűvé válik, életút-
tervezés fogalma közkeletűvé válik, szervezetfejlesztés (OD) és
karrier összekapcsolódása (HRD)
V. 1980-1989 ipari társadalomból átmenet az információs
társadalomba, a tanácsadási tevékenység mint önálló praxis,
outplacement
VI. 1990-jelenleg a technológia kora, globális munkaszervezés,
multikulturális tanácsadás, demográfiai változások, nemzetközi
karrierek, iskola-munka (STW) átmenet kérdése felértékelődik
Mark Pope (2010) A Brief History of Career Counseling in the United States The Career Development Quarterly
Volume 48, Issue 3, pages 194–211, March 2000
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/j.2161-0045.2000.tb00286.x/abstract
4. Magyarország
(német- francia- szovjet befolyás, hazai fejlődés)
• Wilhelm Wundt Lipcsében létrehozza az első pszichológiai laboratóriumot 1879-ben
• Zanathy Bódog 1891-ben megjelent munkája, Az életpályaválasztás kérdése kiváló tekintettel az iparágakra,kőszegi Bencés
Gimnázium évkönyvében
• Ranschburg Pál 1899-ben szervezte meg az első kísérleti pszichológiai laboratóriumot a Laufenauer Elmeklinikán
• 1906-től Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratórium néven működött. Nagy László 1909
• Az első világháború után 1915-ben Makra Imre szerkesztésében megjelenik az a kézikönyv, mely teljes egészében feldolgozza
az Osztrák-Magyar Monarchia összes pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségét.
• 1924-ben Bálint Antal vezetésével létrejön az első Nyilvános Pályaválasztási Tanácsadó Laboratórium, ahol
pályaalkalmassági vizsgálatokat végeznek munkanélkülieknek, valamint állást ajánlanak számukra.
• 1929-ben alakult az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) Képességvizsgáló Intézete
• 1945-ben Fővárosi Lélektani Intézetté szervezték át, vezetője Mérei Ferenc lett. Vezetése alatt Radnai Béla foglalkozik a
pályaválasztási tanácsadó tevékenységgel a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumban.
• 1950-es évek MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomást 1947-ben, kialakítja a vasúti munkakörökbe kerülők kiválasztási
rendszerét,
• 1963 Csirszka János az ember–pálya megfelelés kölcsönös folyamat, tehát már a pályaválasztás folyamat jellegét
hangsúlyozta
• Rókusfalvi Pál (1963, 1969, 1982) tevékenysége különösen a pályaválasztási érettség és a pályaérettség fogalmának és
feltételrendszerének meghatározása és elkülönítése
• 1970-es évek Völgyessy Pál személyiségtényezők és a pályaválasztási döntést
• Szilágyi-Völgyesy személyiség megfelelő önértékelésére épülő szerep-elképzelés alakul k
• Ritoók Pálné a pályaidentifikáció fogalomkörét differenciálja tovább
• Zakar András 1991-ben saját kutatásaira építve elsősorban az érdeklődés tekintetében ismét összefoglalja a pályaválasztás
folyamatát
Völgyesy Pál A pályaválasztási tanácsadás történetének áttekintése hazánkban, GATE TK, Gödöllő 1996
Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése Neveléstörténet 2005/1-2
http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?rovat_mod=archiv&act=menu_tart&eid=31&rid=1&id=146
5. Irányzatok az elmúlt 120 évben
• 1900 Pályaalkalmassági elmélet/
differenciálpszichológia (Parson, Williamson, Holland)
– vocational guidance - a pályaválasztás egy racionális
döntés
• 1950-es évek döntéselmélet / fejlődés (Roe, Ginzberg,
Super, Tiedman) – development - megpróbálja a
pályaválasztást, a pálya- vagy munkahely keresését
választási és döntési folyamatokkal magyarázni
• 1960-as évek életút szemléleten alapuló / kliens
központú (Rogers, Super)
• 1970-es évek egyéni egyedi tanulási út (Krumboltz)
szociális tanulás elmélete
• 1980-as évek poszt-modern (Kelly, Cochran, Jepsen)
dialógus, egyéni tapasztalatok, döntések
https://www.careers.govt.nz/educators-practitioners/career-practice/career-theory-models/timeline-career-theories-models
Budavári-Takács Ildikó Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben, Budapest TÁMOP 2.2.2 2009
6. Irányzatok az elmúlt 120 évben (2)
• 1990-es évek
– Neuro-lingvisztika (Grinder, Bandler)
– Happenstance (Krumboltz) tanuljunk meg nem
tervezni! (vö. EU CMS életpálya-éptési
kompetencia)
– Narratív teóriák (White, Epston, Bateson)
• 2000 évek coaching
9. Döntéselméletek
Ries, Thomae, Tiedemann, O’Hara
1. Külső és belső okokból kifolyólag az egyéni élmény folyamatában törés áll
be, azaz létrejön egy nem világos helyzet.
2. A nem világos helyzet megoldására való törekvéskor várhatóan különféle
alternatívákat vesznek szemügyre, jellemző itt a helyzet multivalenciája,
azaz több, de legalább két, egymást is kizáró fizikailag messzemenően
egyenértékű cselekvési lehetőség álljon elő.
3. Az egyén megpróbál információkat gyűjteni a különböző alternatívákról. A
nyert információk alapján megvizsgálja és értékeli az alternatívákat és a kitűzött
célhoz rendeli.
4. Az előzetes és informatív tevékenységek közötti kölcsönhatás következtében a
helyzet összegző értékelésére kerül sor. Itt azután az alternatívák száma végül is
egyre redukálódik. A lehetőségre vonatkozó kiválasztás vezet a választási vagy
döntési folyamat lezárásához.
Budavári-Takács 2009:41
13. Maori megközelítés: egyensúly és
fenntarthatóság
Mason Durie (1982)
https://www.careers.govt.nz/assets/pages/docs/career-theory-model-te-whare-tapa-wha.pdf
14. Életpálya-építési kompetenciáknak
(angolul career management skills,
rövidítve: CMS
„Az életpálya-építési kompetenciák
megszerzése képessé teszi az egyént arra, hogy
összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon
önismereti, oktatási és munkaerő-piaci
információkat, valamint arra, hogy e szintézis
alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül
vagy valósítson meg” (Sultana, 2011)
