IIR energiapiac A-tól Z-ig - A magyar villamosenergia-rendszer szabályozási háttere

1. Ener giapiac A-tól Z-ig
A mag yar villamosener gia-
r endszer szabál yo zási hátter e
Dr. Simon Gábor
ügyvéd
Budapest, Marriott Hotel
2011. február 15.

2. Tartalom
 A villamosenergia-szabályozás és alapvető rendszerelemek bevezető áttekintése-
gázpiaci összevetés: a piacváltás modelljei, a közüzem továbbélése, a hosszú távú
szerződések elfogadottsága
 A villamosenergia-szabályozás szintjei, elemei
 Főbb szereplők: TSO, elosztók, erőművek, kereskedők, felhasználók
 Az egyetemes szolgáltatók és a végső menedékes
 Jelentős piaci erő szabályozása
 Engedélyezés
 Unbundling
 Egyes cégjogi események
 A MEH jogállása, feladata
 A 3. Energia csomag legfontosabb elemei
 Egyes gyakorlati elemek:
 A legtipikusabb villamos energia kereskedelmi szerződés: az EFET
 A mérlegköri szerződés – kiegyenlítő energia, KÁT
 A kereskedők számára legfontosabb szabályozási elemek (határkeresztező
kapacitások, árak/szabályozott árak, szervezett villamosenergia-piac)
 A szabályozás várható változásai
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 2

3. Főbb piaci szereplők
Átviteli rendszerirányító / TSO (a villamosenergia-rendszer zavartalan működését
felügyeli, egyensúlyát biztosítja, villamos energiát az átviteli hálózaton továbbít, az átviteli
hálózatot üzemelteti és karbantartja)
Elosztók (a villamos energiát az elosztó hálózaton továbbítják)
Termelők (villamos energiát termelnek, és értékesítenek a piaci szereplők részére)
Egyetemes szolgáltatók (az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak
villamos energiát értékesítenek)
Kereskedők (villamos energiával kereskednek, és ellátják a versenypiaci fogyasztókat)
Szervezett villamosenergia-piac (regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő
kereskedési rendszert működtet, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz
kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik)
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 3

4. Főbb piaci szereplők
Versenypiaci fogyasztók
Azon szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek,
nagyvállalatok), illetve közepes fogyasztók (üzleti fogyasztók, középvállalatok), akik
valamennyi felhasználási helyük tekintetében együttesen 3 x 63 Ampernál nagyobb
névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek.
Egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók
Az egyetemes szolgáltatás védettebb keretei között csak a lakossági, illetve az
összességében 3 x 63 Ampert meg nem haladó névleges csatlakozási teljesítményű
üzleti fogyasztók maradhatnak, akik hatóságilag kontrollált áron és feltételek mellett
vásárolhatnak villamos energiát. A versenypiacról történő áramvásárlás az egyetemes
szolgáltatásra jogosult fogyasztók előtt is nyitva álló lehetőség.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 4

5. Kettős piaci modell
Közüzemi termelők Termelők Import-export
Hatósági ár
Közüzemi nagykereskedő
Hatósági ár
Szervezett Piac
(SZP)
Közüzemi
szolgáltató Villamosenergia-kereskedő(k)
Hatósági ár
A zöld színű nyilak lehetséges
kapcsolatot jeleznek, de ezen
Közüzemi fogyasztók Feljogosított fogyasztók időszakban nem működtek
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 5

6. Versenypiaci modell
Termelők Import-export
Egyetemes szolgáltató(k) Villamosenergia-kereskedők Szervezett
piac
Ellenőrzött ár
Az egyetemes szolgáltatást
Végfelhasználók
igénybe vevő háztartási
fogyasztók és kisvállalkozások
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 6

7. A közüzem megszűnése
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és annak végrehajtási rendeletei
teremtették meg a lehetőségét annak, hogy egyes fogyasztói csoportok kilépjenek a
versenypiacra, és a számukra szükséges villamos energiát saját döntésük alapján,
villamos energia termelőtől vagy kereskedőtől, nem közüzemi szerződés keretében
vásárolják meg.
A magyarországi villamos energia piac Európai Unió által is szorgalmazott liberalizációja
több lépcsőben, fokozatosan valósult meg.
 2003. január 1-jétől azok a fogyasztók vásárolhattak áramot az általuk választott
kereskedőtől, amelyek éves fogyasztása meghaladta a 6,5 GWh-t. Rajtuk kívül a
települési önkormányzatok is élhettek a szabad áramvásárlás lehetőségével, a
területükön működtetett közvilágítás villamos energia fogyasztásának mértékéig.
 2004. július 1-jétől kezdődően a piacnyitás második fázisa már valamennyi nem
lakossági fogyasztót érintette (ők is jogosulttá váltak arra, hogy közüzemi
szolgáltatójuk helyett szabadon választott partnertől szerezzék be a villamos
energiát).
 2008. január 1-jétől, a háztartási fogyasztók is szabadon választhatnak
kereskedőt azzal, hogy ezen fogyasztói kör jogosult az egyetemes szolgáltatói
ellátásra.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 7

8. A közüzem megszűnése
A közüzemben a közüzemi szolgáltató a hatósági tarifák figyelembe vételével kötötte
meg a közüzemi szerződést a fogyasztóval, aki hatósági áron vette igénybe a
szolgáltatást.
A liberalizált villamos energia piacon a korábbi értelemben vett áramszolgáltató helyébe
az elosztói engedélyes és villamosenergia-kereskedő (egyetemes szolgáltató) lép:
 Az elosztói engedélyes üzemelteti a közcélú elosztóhálózatot, gondoskodik a hibák
elhárításáról és a fogyasztónál felszerelt fogyasztásmérő segítségével megméri az
elfogyasztott áram mennyiségét.
 A villamos kereskedő (egyetemes szolgáltató) beszerzi a fogyasztó igényeinek
megfelelő villamos energia mennyiségét.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 8

9. A közüzem megszűnése
Az elosztói engedélyes a hálózatán keresztül történő szállítás érdekében a fogyasztóval
megköti a hálózatcsatlakozási és a hálózathasználati szerződést.
 A hálózatcsatlakozási szerződés rögzíti, hogy az ügyfél az elosztóhálózat mely
pontján mekkora teljesítményt vételezhet.
 A hálózathasználati szerződés megkötésével konkrétan az energia szállítására
történik megállapodás.
A megállapodásért cserébe az elosztói engedélyes mint szállítási díjat –
rendszerhasználati díjat – számláz az ügyfélnek.
Az áramkereskedő a leszállítandó áram mennyiségére megköti a kereskedelmi
szerződést és leszámlázza a kereskedelmi díjat.
Összefoglalva a fogyasztó piacra lépési szándékával egyidejűleg a korábbi közüzemi
szerződés helyett 3 db új szerződéssel kell rendelkeznie.
 Hálózatcsatlakozási szerződés
 Hálózathasználati szerződés
 Kereskedelmi szerződés
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 9

10. A hosszú távú szerződések
A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az volt a legfontosabb célja az
energiaágazatban, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot és villamosenergia-termelési
infrastruktúra korszerűsítését. E tőkeigényes célok elérése érdekében, a
villamosenergia-termelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló
eszközként hozta létre az állam a hosszú távú villamosenergia- és kapacitás-lekötési
megállapodásokat („HTM”).
Az 1995 és 2001 között megkötött, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások
keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás,
valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron történő
megvásárlására. Ily módon a HTM-ek – az üzleti kockázatok kizárásával – garantálták a
termelők számára beruházásaik megtérülését.
Az Európai Bizottság – az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó 88(2) cikkelye
alapján lefolytatott vizsgálatot (C-41/2005. sz. ügy) követően – a 2008. június 4-én kelt
C(2008)2223 számú határozatában kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a
hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokat, mivel azok a villamosenergia-
termelőknek nyújtott jogellenes és a közös piaccal összeegyeztet-hetetlen állami
támogatásnak minősülnek.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 10

11. A hosszú távú szerződések
A Bizottság megállapította, hogy az MVM és hét villamosenergia-termelő által 1995 és
2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától
fogva – az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében – jogellenes és a
közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett
termelőknek.
A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazta a határozat, hanem egy
módszertant (szimulált piac), ami alapján a magyar hatóságoknak kellett azt
erőművenként kiszámolniuk, és a végeredményt a Bizottságnak is jóvá kellett hagynia. A
visszafizetendő támogatás az egyes erőműveknél a tényleges bevétel és a feltételezett
piaci áron való értékesítés bevételének különbsége Magyarország EU csatlakozása
(2004. május 1.) és a HTM megszűnésének ideje közötti időszak alatt, kamatos
kamatokkal növelt összegben.
2008. november 16-án lépett hatályba a villamos energiával összefüggő egyes
kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény ("HTM törvény"), melynek tárgya az EU
Bizottság határozatának végrehajtása volt. A törvény értelmében a HTM-eket 2008.
december 31.-ig kellett megszüntetni. Ezzel egyidejűleg Magyarországnak vissza kellett
fizettetnie a termelőkkel az EU csatlakozás óta részükre nyújtott támogatásokat.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 11

12. A hosszú távú szerződések
A HTM törvény hatálya kiterjed a Magyar Villamos Művek Zrt., valamint a Budapesti
Erőmű Zrt., a Dunamenti Erőmű Zrt., a Mátrai Erőmű Zrt., az AES Tisza Erőmű Kft., a
Csepeli Erőmű Zrt, a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Pécsi Erőmű Zrt. között létrejött HTM-
ekre.
Gyakorlatilag a termelők által visszafizetendő állami támogatás teljes összege
csökkentésre került az átállási költségek összegével, így a termelőknek nem volt
tényleges visszafizetési kötelezettsége.
Még 2007-ben az AES Tisza Erőmű Kft. valamint a Dunamenti Erőmű Zrt. tulajdonosai a
Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű nemzetközi bíróság („ICSID”) előtt
támadták meg a termelői hatósági árak bevezetését és kártérítést követeltek a Magyar
Államtól. A Budapesti Erőmű tulajdonosa 2009-ben indított eljárást a Magyar Állam ellen
az Energia Charta Egyezmény megsértése címén.
A 2010. szeptember 23-i ítéletében az ICSID a Magyar Állam javára döntött az AES
perben, a felperes több mint 30 millió USD értékű kárigényét alaptalannak találta és
elutasította.
A HTM-ek megszüntetését követően az MVM középtávú szerződéseket kötött a korábbi
HTM termelők többségével.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 12

13. A villamosenergia-szabályozás szintjei, elemei
I.) EU Rendeletek, Irányelvek
II.) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET)
III.) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.
törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (Vhr.)
IV.) Egyéb Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek
V.) Villamosenergia-ellátási szabályzatok
VI.) Üzletszabályzatok
VII.) A Magyar Energia Hivatal határozatai
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 13

14. Villamosenergia-ellátási szabályzatok
Villamosenergia-ellátási szabályzatok a VET alapján:
 Üzemi Szabályzat
 Kereskedelmi Szabályzat
 Elosztói szabályzat
Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján
a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza
 a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó
szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,
 a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történő
szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-
piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi
szabályzatot.
Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve
kidolgozzák az elosztó hálózat technikai működésére vonatkozó közös elosztói
szabályzatot.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 14

15. Villamosenergia-ellátási szabályzatok
A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi
követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad
hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.
A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával
kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói
érdekképviseletek képviselőiből - külön jogszabály szerint - létrehozott és működtetett
szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.
A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a MEH hagyja jóvá,
valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.
A MEH az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés
eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból
módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra
vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal
szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 15

16. Üzletszabályzatok
Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett
villamosenergia-piac engedélyese, valamint főszabály szerint a villamosenergia-
kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.
Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános
műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.
A MEH kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az
engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag
engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval,
vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-
ellátási szabályzatokban, valamint a MEH határozataiban foglalt feltételeknek.
A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által
kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének
kikérését követően a MEH hagyja jóvá. A MEH megtagadja az üzletszabályzatnak vagy
az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-
ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit
sérti.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 16

17. Az egyetemes szolgáltatás
Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában
villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult
felhasználó tekintetében annak meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, az
egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen
elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében.
A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük
tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű
felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.
Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerződés alapján az
egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:
 a különböző termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia,
 a VET-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott szolgáltatási színvonalú
ügyfélkapcsolati szolgáltatás,
 a védendő fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 17

18. Az egyetemes szolgáltatás
Az egyetemes szolgáltató - ezen engedélye alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem
jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.
Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési
feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési
kötelezettség terheli.
Költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és
közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy,
valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény - az egyetemes
szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén - az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó
árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval
villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes
jogintézménye keretében biztosított ellátásra.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 18

19. Végső menedékes kijelölési eljárás
Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát
értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége
következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához
szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a MEH az
engedélyes engedélyét visszavonta, és ezáltal a felhasználók villamos energiával történő
ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a MEH végső
menedékest jelöl ki.
A végső menedékest a MEH az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget
vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki.
Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy
kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a MEH saját hatáskörben jogosult erre
bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 19

20. Jelentős piaci erő szabályozása
A MEH a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes
formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából
piacelemzést végez a villamos energia piacon.
Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem
kellően hatékony, a MEH jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként („JPE
engedélyes”) azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci
szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé
teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben
függetlenül folytassa.
A MEH az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az adott piacon a
kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói
érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy
kötelezettségeket ír elő:
 átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott
információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési
szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és
igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 20

21. Jelentős piaci erő szabályozása
 az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás
biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések
lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől
való tartózkodást,
 amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett
engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok
vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,
melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak
ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja.
 időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció
gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a
MEH határozza meg. A MEH előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-
piacon keresztül történő értékesítést.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 21

22. Jelentős piaci erő szabályozása
A MEH a 2008. június 30-i, 739/2008. számú JPE határozatával az MVM Trade ZRt-t a
villamos energia nagykereskedelemben jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként
azonosította, és átlátható értékesítési kötelezettséget írt elő a társaság részére, melynek
keretében az MVM Trade-nek 2008. október 27-én nyilvános árverést kellett tartania a
rendelkezésére álló termelői kapacitás és energia 2009. évi értékesítésére.
A Hivatal határozatával árkorlátot (ún. ársapkát) állapított meg az MVM Trade részére,
miszerint az MVM Trade-nek a 2009. évi értékesítéseinél biztosítania kellett, hogy az
egyetemes szolgáltatók és a kereskedők részére történő értékesítéseinek súlyozott
átlagára ne haladja meg az European Energy Exchange-en (EEX) 2008. január 1-jétől -
2008. szeptember 30-ig a 2009. év egészére kötött zsinór és csúcs ügyletek súlyozott
átlagárát.
A Hivatal a JPE határozatában foglaltakon túl az árverési szabályzatot jóváhagyó
határozatában további kötelezettségeket írt elő az MVM Trade ZRt. számára.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 22

23. Az engedélyezés általános szabályai
Az alábbi tevékenységeket a MEH által kiadott engedély alapján lehet gyakorolni:
 a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése,
villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének
szüneteltetése, megszüntetése,
 az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítése,
villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott
módon történő bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése,
villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,
 a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli
rendszerirányítás),
 a villamos energia elosztása,
 a villamosenergia-kereskedelem,
 az egyetemes szolgáltatás,
 a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
 főszabály szerint a magánvezeték létesítése, működtetése, a vezeték
kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése,
 a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő
vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 23

24. Az engedélyezés általános szabályai
A MEH az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban
meghatározott követelményeknek megfelel.
A MEH az engedély kiadását megtagadja, ha
 jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön
jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
 a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások
létesítésére vonatkozó jogszabályi, energiapolitikai követelményekkel,
 a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a
kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-
gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem
felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,
 a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
 a kérelmező, vagy jogelődje bármely VET szerinti engedélyét az engedély iránti
kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták,
 a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
Az engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az
engedélyes kérelmére módosítani lehet. A MEH az engedélyt az engedélyes kérelmére
visszavonhatja.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 24

25. Unbundling
A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli
rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás,
elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem
átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől
(„unbundling”).
A függetlenség biztosításához szükséges főbb követelmények:
 Hálózati engedélyes VET szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari
tevékenységet nem folytathat;
 A hálózati engedélyes gazdasági társaság - a szervezett villamosenergia-piacot
kivéve - nem szerezhet részesedést más, VET szerint engedélyköteles, nem
átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végző
gazdasági társaságban;
 Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó társaság
vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója munkafeltételeit,
hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni,
hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 25

26. Unbundling
 A vezetőnek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetőleg elosztó
hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül VET szerint
engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági
társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági társaság
vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági társasággal
munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;
 A vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált
villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz nem lehet
kirendelni;
 A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében foglalt jogokat és
kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a
munkavégzésének feltételeit független döntéshozatali eljárás keretében kell
meghatározni,
 A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő
felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását, illetve
munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem
átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétől
függően meghatározni;
 A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának
tagja és vezető állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya
megszűnését követő egy éven belül csak a MEH jóváhagyásával lehet más
engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja vagy
vezető állású munkavállalója,
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 26

27. Unbundling
 A hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően jogosult meghozni az engedélyköteles
tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket.
Ez nem akadályozza a hálózati engedélyes anyavállalatát, hogy jóváhagyja az
engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat
eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv
végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat;
 A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan
bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi
rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;
 Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer
irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz
kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére
vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem
adhat;
 A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett
támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében
is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító,
illetve az elosztó vezetése számára;
 A működési engedélyek alapján, a MEH jóváhagyásával kiszervezett
tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az
átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára;
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 27

28. Unbundling
 A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati
engedélyes úgy felel a jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért,
mintha az adott tevékenységet maga végezné;
 A hálózati engedélyes uralmi szerződést nem köthet;
 A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja
azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-
mentes, független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről
- beleértve a hiányosságokat is - a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést
készít.
A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges -
a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-
elszámolási és informatikai eszközöknek.
Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező
vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes
tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes
tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a
keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 28

29. Egyes cégjogi események szabályai
Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz,
kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz,
összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének
legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi
esemény) a MEH előzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való
bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a MEH határozatával együtt lehet
benyújtani. A MEH nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való
hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
A cégjogi esemény (és a befolyásszerzés) nem igényli a MEH előzetes jóváhagyó
határozatát a következő esetekben:
 kiserőművi összevont engedélyes esetében,
 magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a
vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,
 közvetlen vezeték engedélyese esetében.
Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett
villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott
uralmi szerződést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem
alkalmazható a Gt. 64. §-a.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 29

30. Egyes cégjogi események szabályai
A szerző fél köteles a MEH-nek haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-
ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító
részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett
befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvényben meghatározott mértéket. A MEH köteles a bejelentés tudomásulvételét a
bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését
követő naptól számított 40 napon belül visszaigazolni.
Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok
 25%-át,
 50%-át vagy
 75%-át
meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok
gyakorlásához a MEH előzetes hozzájárulása is szükséges.
A fentiek vonatkoznak a VET hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a
GET hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 30

31. Egyes cégjogi események szabályai
A MEH előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési
engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi
végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében
meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére
történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós
használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez.
A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy a VET szerinti engedélyköteles
tevékenységet teljes egészében más személy végzi.
A Hivatal a befolyásszerzéshez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg
feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a
közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles
tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási,
az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének
meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének
érvényesülését veszélyezteti.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 31

32. Egyes cégjogi események szabályai
A Hivatal a befolyásszerzéshez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet
eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a VET 75. § (3) bekezdés c) pontja
szerinti követelményeknek (a tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a
kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági,
műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az
energiahatékonysági követelményeknek)
A részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a MEH általi tudomásul
vételt kimondó visszaigazolás, illetve a jóváhagyás, hozzájárulás hiányában, a szerző fél
a részesedései tekintetében az engedélyes társasággal szemben - az osztalékra való
jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető
be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel.
A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló
kérelmet a MEH visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt
lehet benyújtani.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 32

33. A 3. energia csomag
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-án elfogadott 3. energia
csomagjának jogszabályai előírják minden EU tagország számára a villamos energia és
a földgáz belső piacára vonatkozó új közös szabályok implementációját.
 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve ( 2009. július 13.) a
villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről
 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve ( 2009. július 13.) a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről
 Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete ( 2009. július 13.) a
villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó
hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről
 Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete ( 2009. július 13.) a
földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 33

34. A 3. energia csomag
A termelés és a hálózatüzemeltetés szétválasztásának megoldásai:
 a tevékenységek teljes tulajdonosi szétválasztása (az integrált vállalatok eladják
gáz-, illetve áramhálózatukat);
 az integrált vállalatok fenntartása úgy, hogy a szállító hálózatot átadják egy
független rendszerirányítónak (independent system operator - ISO);
 független szállításirendszer-üzemeltető modell (independent transmission operator
- ITO), ahol a cégek megtarthatják tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítani
kellene, hogy ezek a gyakorlatban függetlenül működnek.
Fogyasztói jogok
A fogyasztóknak három hetes felmondási idővel joga lesz külön díj nélkül felmondani az
áram-, illetve gázszolgáltatóval kötött szerződést; a szolgáltatóváltást követően hat héten
belül végszámlát kell kapnia; kompenzációt kap, ha a szolgáltatás minősége nem
megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); tájékoztatni kell jogairól.
2020-ra a fogyasztók 80 százaléka számára hozzáférést kell biztosítani az „intelligens
fogyasztásmérőkhöz”.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 34

35. A 3. energia csomag
 Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozása
 Emellett két európai átvitelirendszer-üzemeltetői hálózatot (ENTSOE a villamos
áramnál, illetve ENTSOG a gáznál) hoznak létre, amelyek többek között biztonsági,
interoperabilitási, hozzáférési, energiahatékonysági, beruházási szabályokat
állapítanak meg.
 A jogszabályok ezeken túl erősítik a nemzeti szabályozó hatóságok közötti regionális
együttműködést, és rendelkeznek ezek függetlenségének megerősítéséről is.
 Nem EU-s cégek: A jogszabálycsomag bizonyos feltételek teljesítéséhez köti az
Európai Unión kívüli cégeknek a hálózatüzemeltetésben történő befolyásszerzését. A
nemzeti szabályozó hatóságok így elutasíthatják egy, harmadik ország állampolgára(i)
által tulajdonolt hálózatüzemeltető cég piacra lépésének engedélyeztetését, ha a cég
nem felel meg a tulajdonosi szétválasztás feltételeinek, illetve ha belépése
kockázatnak tenné ki az adott tagállam vagy az EU energiabiztonságát.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 35

36. A MEH jogállása, feladata
A Magyar Energia Hivatal („MEH”) létrehozását a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi
XLI. törvény rendelte el. A Hivatal mai feladatait a VET, a GET, valamint a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint az e törvények alapján
kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg.
A MEH alapvető tevékenysége a vezetékes energetikai társaságokra vonatkozó
szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet,
fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A villamosenergia-piac teljes nyitását követően a
MEH szerepében és tevékenységében változás következett be. Az energiaipari
engedélyesek szabályozása, az áralkalmazás és a fogyasztóvédelem, továbbá a
tájékoztatás mellett egyre nagyobb súlyt kap a versenypiac felügyelete, a verseny
elősegítése és tisztaságának megőrzése, annak kikényszerítése, illetve a versenypiaci
környezet folyamatos figyelése és szükség esetén változtatása, annak kezdeményezése.
A MEH határozata ellen kizárólag bírói úton lehet jogorvoslattal élni.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 36

37. A MEH jogállása, feladata
A MEH tevékenységének célja
 a VET és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek
minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac
jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,
 a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,
 a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
 az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
 az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek
érvényesítése,
 a nyilvánosság tájékoztatása,
 a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint
 a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás
megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a
szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió
követelményeinek megfelelően.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 37

38. A MEH jogállása, feladata
A MEH villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő
bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével
kapcsolatos főbb feladatai:
 kiadja, módosítja, illetve visszavonja a VET szerinti engedélyeket,
 jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-
piaci szabályzatot, az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső
szabályzatokat
 ellenőrzi a VET-ben, külön jogszabályokban, a MEH által kiadott határozatokban, a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban
meghatározott kötelezettségek betartását, különösen
 piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci
verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
 ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen
jellegű piac szabályozásával kapcsolatos teendőket,
 meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének
általános szabályait,
 előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat, egyéb
díjak szabályozásának kereteit
 a TSO javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve
elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 38

39. Kereskedelmi szerződések
A versenypiaci kereskedelmi szerződések minden esetben a kereskedő és a fogyasztó
közötti tárgyalások eredményeként jönnek létre, és alapvetően két kategóriába
sorolhatók:
 Ellátás alapú
A versenypiaci fogyasztónak egy, és csakis egy ellátás alapú szerződéssel kell
rendelkeznie, ugyanis ennél a szerződéstípusnál a villamos energia értékesítője a
menetrendtől való eltérés esetén is biztosítja a fogyasztó számára szükséges
villamos energia mennyiséget.
 Menetrend alapú
A menetrend alapú szerződésnél a villamos energia értékesítője csak a
menetrendben rögzített villamos energia mennyiséget biztosítja. Ebben az esetben
a fogyasztó tetszőleges számú menetrend alapú, vagy menetrend alapú és
részleges ellátás alapú szerződés kombinációjával rendelkezhet, melyekkel
lefedheti villamos energia igényét.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 39

40. EFET szerződés
A European Federation of Energy Traders (Energiakereskedők Európai Szövetsége)
által kidolgozott EFET-szerződésminta az európai gáz- és villamosenergia-ipari
kereskedők ügyleteinek standardizálását célozza.
A részletes rendelkezéseket tartalmazó EFET Keretszerződés nem módosítandó, a felek
egy ún. „Opciós lapot” (Election Sheet) írnak alá, amiben kiválasztják a
Keretszerződésből alkalmazandó rendelkezéseket.
Az EFET Keretszerződés és a mellékletét képező Opciós lap alkalmazásának az az
előnye, hogy a felek rövid idő alatt áttekinthetik a standard szerződésminta általuk már
ismert rendelkezéseit, és nem kell „összefésülniük” a felek különböző
szerződéstervezeteiben használt definíciókat.
Amennyiben a felek ennek ellenére módosítják az EFET Keretszerződés rendelkezéseit,
azt a szövegben jól látható módon ki kell emelni.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 40

41. Mérlegköri rendszer
A mérlegkör definíciója: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes
megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a
vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több
tagból álló elszámolási szerveződés.
Kiegyenlítő energia (szabályozási energia): A villamosenergia-piac szereplői
(termelők, kereskedők, nagyfogyasztók) tagjai kell, hogy legyenek valamelyik
mérlegkörnek. A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok
következő napra becsült fogyasztását és az ez alapján elkészített menetrendet leadja a
TSO-nak (MAVIR ZRt.).
Ha az ugyanerre az időszakra vonatkozó későbbi tényadatok és a leadott menetrend
különbözete negatív egyenlegű, akkor ez a mérlegkör kiegyenlítő energiát vásárol, illetve
ha pozitív, kiegyenlítő energiát ad el a TSO-nak. A felhasználó a szerződésében
biztosított toleranciasáv feletti vételezés esetén a kereskedő mérlegkörére a TSO által
megállapított havi átlagos kiegyenlítő energia díját szerepelteti havi elszámolásában. Ez
tehát annak az energiamennyiségnek az ára, amely ahhoz szükséges, hogy a
felhasználók energiabetáplálása és energiavételezése közötti rövidtávú különbségeket
kiegyenlítse.
Ezt a kiegyenlítést a TSO az erőművek megfelelő teljesítményszabályozásával végezi.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 41

42. Kötelező átvételi rendszer (KÁT)
 A MAVIR ZRt. mint átviteli és rendszerirányítói engedélyes a VET alapján kötelező
átvételi mérlegkört (a továbbiakban: KÁT mérlegkör) hozott létre és ezt 2008. január
elsejétől működteti.
 A VET alapján a TSO feladatát képezi az átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban az átvételi kötelezettség alá
eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése,
valamint a VET 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos
energiát importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia
mennyiségének a jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása,
és elszámolása.
 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelő, amennyiben az egyéb
jogszabályi feltételeknek megfelel jogosult a KÁT mérlegkörbe csatlakozni.
 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból
nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos
energia kötelező átvételéről és átvételi áráról
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 42

43. Szervezett villamosenergia-piac
A szervezett villamosenergia-piacon a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az
egyetemes szolgáltató, a felhasználó, valamint a rendszerszintű szolgáltatások
biztosításához és hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az
átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes köthet ügyleteket, amennyiben
megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a
szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésre, az ügyletek
elszámolására pedig az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.
A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható.
A szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyes a jogszabályban, a
kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt
feltételek teljesülése esetén a kereskedésre jogosulttal a szerződéskötést indokolatlanul
nem tagadhatja meg.
A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az
átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör működtetésére vonatkozóan szerződést kötni.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 43

44. Szervezett villamosenergia-piac
A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban - főszabály szerint -
egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja
meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.
A TSO tulajdoni hányada sem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a
leadható szavazatok számának 30%-át (kivéve ha a szervezett villamosenergia-piaci
működési engedélyest a TSO hozta létre, ebben az esetben a társaság nyereségessé
válásáig jogosult a 100%-os tulajdonlásra).
A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat
rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon
folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot.
A MEH 2009. április 9.-én kelt 136/2009. számú határozatában kiadta a szervezett
villamosenergia-piaci működési engedélyt 10 éves érvényességgel a HUPX Magyar
Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-nek (A MAVIR ZRt. leányvállalatának).
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 44

45. A szabályozás várható módosítása
 2010. december 11-én került benyújtásra a Parlament elé az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1941) a nemzeti fejlesztési
miniszter részéről.
 A törvényjavaslat részletes vitájára 2011. februárjában kerül sor.
 2011. január 31.-ig 53 módosító javaslat került benyújtásra a törvénytervezethez
(valamint 21 határidőn túl).
 A törvényjavaslat legfőbb célja a 3. energiacsomag irányelveinek implementációja
 A kötelező átvételi rendszerben részvételre jogosult termelők körére (illetve az
ártámogatás mértékére) vonatkozó tervezett módosítások heves vitát
eredményeztek.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 45

46. A szabályozás várható módosítása
A jogharmonizáció mellett a törvényjavaslat célja a VET hatálybalépése óta
felhalmozódott tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások átvezetése.
Ebben a körben kiemelendő egyrészt az elektronikus eljárás bevezetése, amely jelentős
hatékonyságnövekedést eredményezhet az engedélyezési eljárásokban.
Kiemelendő a módosítás azon célja, hogy a villamos energiát hővel kapcsoltan termelő –
ezáltal egyidejűleg távhőtermelőnek minősülő – erőművek esetében biztosítsa a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerint a MEH hatáskörébe tartozó
engedélyezési eljárások, valamint az ugyanezen erőműre a VET-ben előírt – a távhő-
engedélyezéstől eltérő szempontokat vizsgáló – engedélyezési eljárások egy eljárásban
történő lefolytatását, a két tevékenységi körre egy engedély kiadását.
A módosítás ezáltal az érintettek adminisztrációs terheinek csökkentését és a
hatékonyabb hatósági eljárást célozza.
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 46

47. Köszönöm a figyelmet!
Dr. Simon Gábor
ügyvéd, Horváth és Társai DLA Piper
T: +36 1 510 1100
E: gabor.simon@dlapiper.com
A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása 2011. február 15. 47