1.
Az endokannabinoid rendszer
hullámtermészetű leírása
MIMSZ Konferencia 2022. október 16.
© Dr Karácsony Ferenc
Kannabinoid Medicina Alapítvány

2.
Az új paradigma
A részecskefizikai szemlélet a kvantumot tekinti mérési alapnak. A legkisebb mérhető releváns részecske, ami
jellemzi magát a felépítményt, azt tekintik anyagnak. Mára azonban kiderült, hogy mérhetőek a hullámtermészetű
releváns “kvantumok” is, de ennek mások a törvényei, mint az eddig alkalmazott mérési eljárásoké. Tehát kiterjed az
anyagi világ a mérhető, és matematikailag elemezhető hullámtermészetű kvantumokra is.
Az is kiderült, hogy ezek formálják a mérhető, newtoni mechanika szerint is jellemezhető, már korábban ismert
anyagot. Egész egyszerűen a hullámtermészetű energiakvantumok nélkül nincsenek elemi részecskék, nem létezhet a
számunkra látható és vizsgálható anyag sem. Az új paradigma ennek a definíciónak az elfogadása:
A hullámtermészetű energiáké az elsőbbség, azok formálják az anyagi világot és nem
fordítva.
Hogy ez új paradigma lenne, azt erősen kétlem. De egy újszülöttnek minden vicc új…
Mi mindannyian újszülöttek vagyunk, ha meg szeretnénk érteni a világunkat. Ezért lehet új paradigma az az elv,
hogy a hullámtermészetű energia formálja a látható és a könnyen, de nem pontosan mérhető anyagot is.
Ez viszont új modellalkotást kíván, ugyanis a korábbiak nem felelnek meg ennek a definíciónak.

3.
Modell alkotás 1.
A hullámtermészetű rendszerek matematikai leírásához ugyanúgy modellre van szükség, mint az
anyagelvű rendszereknél, azonban a modellek a kvantummechanikai törvényeket is számításba
veszik. (Schrödinger posztulátumok, kvantumelhajlás, stb.)
Az emberi testről alkotott modell jelenleg alá van rendelve az anyagelvű ideológiának. Van
anatómiai-élettani leírás, mindez megjelenik makroszkopikusan és mikroszkopikusan is. Ahogy
mikroszkopikus tartományba érünk, az élő ember egésze is elvész a tudományos kutatásokból.
Állatkísérletekre és in vitro sejttenyészeti modellekre hivatkoznak, melyek élő sejtről beszélnek
ugyan, de ezek meg vannak fosztva attól a beágyazott környezettől, amit az emberi szervezet
egésze képvisel. Ezzel helyettesítették az élő ember egésze és az emberben élő sejt modelljét.
Az in vitro élő sejt nem rendelkezik a legfontosabb adottságával, amivel csak az élő
emberi szervezetbe beágyazott sejtek a szervi környezetükben rendelkeznek!

4.
Modell alkotás 2.
A szervezetünkbe ágyazott élő sejtek egymással szoros kapcsolatban állnak. A kapcsolatot fizikailag a citoszkeleton,
membránszkeleton, sejtek közötti junkciók biztosítják, melyek az ontogenezis során, sejtről sejtre osztódva épülnek fel. A
felépülésüket, és a funkcióikat a csíralemezek határozzák meg, amik a szerveinket is létrehozzák. A sejtek ezt követően
nemcsak azzal az adottsággal rendelkeznek, amik alapján tenyészetben is megkülönböztethetőek, hanem érzékenyítve vannak
hálózatelvű szabályozásokra is. Erre in vitro nem létezik modell, mert az élő emberi szervezet milliőjébe ágyazott sejtek
teremtik meg a szabályozhatósági alapfeltételeket.
Az élő emberi szervezet komplex szabályozása biztosítja a belső egyensúlyt, azt az integritást, amivel az élőre jellemző, a
környezettől eltérő, magas energiaszintű stabilitás az egész élet során fenntartható. Bármilyen noxa próbálja kibillenteni a
szervezetünket az egyensúlyából, a szervezet egésze állítja helyre a belső egyensúlyt.
Ennek a folyamatnak sok szempontból ismert koreográfiája van. Ezen koreográfiákat az integratív medicina bármelyik
nézőpontja a maga szabályai szerint fogalmazza meg.
Ezzel, és csak ezzel a megközelítéssel válik értelmezhetővé az az ismert jelenség, hogy a szervezetünk, és a
rendszerbe szervezett sejtjeink regenerálódásra képesek, ha helyreállítjuk az optimális milliőt. Olyan
regenerálódásra, ami nemcsak a saját mikrokörnyezetüket stabilizálja, hanem az egész szervezetét is.

5.
Analógiás gondolkodás ⊆ matematikai analógia
A matematika több ága definitíve a választás axiómájából indul ki (Thomas J. Lech 1973.). Erre alapozva
az analógiákat, már sokkal korábban a halmazelméleti Felix Hausdorff paradoxonban fogalmazta meg. Ez
jó kiindulópont az orvosi gyakorlatban ismert halmazok és jelenségek analóg rendszerként való
elemzéséhez.
Kulturális, filozófiai, ismeretelméleti és tudományos oldalról egyaránt találkozhatunk ezzel az alapelvvel,
amit Hermész Triszmegisztosz írt le, de már akkor 17 ezer éves kiforrott múltra tekintett vissza:
“Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van. Így érted meg az
egyetlen csodát.” Az “egyetlen csoda” maga az életerő, chi, prána…, ami minden dimenzióban a maga
szabályai szerint nyilvánul meg.
A folytatás: ami bent van, ugyanaz, ami kint van. Az eredeti tanítás ezt is tartalmazta. Ez alapozza meg
többek között az analógiás gondolkodás tudományos leírását.

6.
Az emberben élő sejt ⊆ élő szervezet
citoszkeleton aktinváz

7.
Az ember “finomtestének” modellje
A “léleknek” vélhetően van súlya, ha nem is az ismert 21 gramm, de maga a súly nem is releváns
jellemző. Ha valaha kiszámítható lenne, akkor az az energiatest összsúlyaként is felfogható, azaz ez
is anyagszerű volna. A kimutatása azonban részleteiben kvantum méréssel nem lehetséges, csak
számításokkal. Amint vizsgálni kezdjük, megváltozik a viselkedése a kvantummechanika
törvényei szerint. Ezért van szükség a matematikai modellezésre.
Az energiatest megnyilvánulásainak leírása évezredek óta rendszerbe van foglalva: csakrák, nadik,
meridiánok, reflexzónák. Ezek az energiatest úgynevezett holografikus kivetülései, amiket
makroszkopikusan a bőr felszínéhez és az íriszhez kapcsoltak. Vajon a sejtmembránhoz milyen
struktúrák kapcsolhatóak össze egy analógiás modellben? Ilyen lehet az endokannabinoid
rendszer?
A finomtestnek is van anatómiája, élettana, de mindez nem a kvantált anyagelvű szemléletből
érthető meg és vezethető le, hanem a hullámtermészetű paradigma szerint.

8.
Analógiás testfelépítés
A sejtmembránok a határmezsgyék a mikrovilágban. Ezzel analógiásan a bőr a határmezsgye a
makrovilágban.
A sejtmembrán domináns molekuláris hálózata az endokannabinoid rendszer. A sejtmembrán egy
sokszorosan összetett gráf - matematikai értelemben. Működése gráfelméleti nézőpontból, és az
Einstein-Kartan torziós elmélettel is leírható - többek között.
Analógiás matematikai modellben a bőr energetikai “anatómiá”-jának leírásával is megközelíthetjük.
Az analógiás rendszerek működése úgy is megérthető, ha az egyiket ismerve - mutatis mutandis -
(változtatva a változtatandókat) a másikban is megkeressük a hasonlóságokat.
Avagy mérve az egyiket, a másikról is releváns információkat kapunk. Ezek az információk azonban
kizárólag a közös mivoltukra vonatkoznak, így el kell térnünk a megszokott mérési definícióktól.
Ami közös: energiaszint, stabilitás, mozgató energiák hierarchiája.
Absztrakt értelemben az életenergia a közös, ennek a kivetülései jelennek meg a mikro-, és
makrorendszerekben a maguk belső törvényei szerint.

9.
Az élő anyag
A sejtek az anyagszerű élő létforma legkisebb szervezett egységei. Nem spontán keletkeznek az alkotórészekből, hanem a mai felfogás
szerint is csak élő sejtből keletkezhet az élő sejt. Az élő és halott sejt súlykülönbsége nem mérhető meg. Feltételezhető, hogy a sejt
energiatestének is van súlya, és az nagyon kicsi.
Analógiásan az élő ember sem rakható össze az alkotóelemekből. Az emberi test kizárólag az ontogenezis során, a megtermékenyített
petesejtből, sejtről sejtre kapcsolódva épül fel kilenc holdhónap alatt az anyaméhben.
Az emberi szervezet energiatestének súlyát vitatják, ahogy magát az energiatest fogalmát sem konszenzus definiálja. Egyszerűbb volna
tudományos szinten kijelenteni, hogy nem tudjuk, és minden állításunk hipotetikus.
A modellnek kizárólag az fogadható el, ami él és önazonos, tehát nem lombik-tenyészet, nem állatmodell, hanem az emberi
szervezeten belüli élő sejt és maga az élő ember. G.Ling az asszociációs indukciós hipotézisében már 1965-ben
megfogalmazta és matematikailag be is bizonyította azokat a kritériumokat, ami a sejtek élő mivoltát jellemzik.
Nyilvánvalóan lényegi különbség van az in vitro élő és a szervezeten belüli élő sejtek között.
Az endokannabinoid rendszer sem az alkotóelem receptorokból, enzimekből és endokannabinoidokból áll, hanem az emberi testen
belül, mindezen alkotóelemeknek az élő sejt membránjába ágyazott hálózati rendszereként írható le.
A vezérlés összetettségét felismerve egy molekuláris biológiai szempontból megalkotott új nevet találtak ki az endokannabinoid
rendszerre: endokannabinoid-om (ld mikrobi-om). Ebben a megközelítésben egyre több az önkényes, filozofikus talány, aminek
nincs tudományosan védhető modellje.

10.
Az endokannabinoidom 1.

11.
Az endokannabinoidom 2.
A rendszer molekuláris
leírása eljutott a
dimenzióhatárig, ahol már
kizárólag a
kvantummechanika
törvényei érvényesülnek.
Mégis a newtoni fizika
szerint gondolkodnak, és a
tudományos nyilakat
sejtelmes spirálokra cserélik.

12.
Az endokannabinoidom hullámtermészetű
értelmezése
Az endokannabinoid rendszer egy szabályozó rendszernek tűnik biokémiailag. Egynek a sok közül.
Lokális, sejtfelszíni működése azonban az egész test aktuális összállapotától függ, ami elképzelhetetlen hálózati elrendeződés
nélkül. A matematikai analóg rendszerben a sejt és az egész szervezet analóg egymással, így mindaz, amit az elmúlt évezredek
során megértettünk az emberi test működéséből, azt felhasználhatjuk az emberi szervezetben élő sejt működésének analóg
matematikai tanulmányozásához.
A bőr hullámtermészetű leírásához az akupunktúra térképet használhatjuk - többek között. Analógiásan ehhez a
sejtmembrán működése kapcsolható, beleértve a membrán domináns endokannabinoid rendszer receptor-, és
enzimhálózatát. A sejtmembránba integrált energiakivetítő hálózat legalább olyan összetett, mint a bőré, csak ott nem
meridánoknak fogjuk hívni a koherens mezőket. Mégcsak nem is endokannabinoid hálózatnak, hanem egy olyan gráfnak
például, ami magában foglalja az endokannabinoid rendszert is. Az analóg rendszerek alapelvét tekintve ami a bőrön történik,
az zajlik a sejtmembránon is. Mások az összetevő molekulák, szerkezetek, de az energiahullámok viselkedése azonos.
Szinkronitásban vannak.
“Mutatis mutandis” az endokannabinoid hiány hozzávetőlegesen mérhető a bőrön a meridiándiagnosztikai
eszközökkel.

13.
Az endokannabinoidom megértése Shakti lépcső-modellben
A meridiánegyensúly egy jól definiált minőségi fogalom. A stabilitásból, a meridánok eredőjéből
és az ötelemtan hierarchikus sorrendjéből pontosan meghatározható az adott pillanat
egyensúlyának minősége.
Shakti lépcső rendszerében egy hatos skálán szerepeltethető az élő rendszer minden
megnyilvánulása: a terminális állapottól, a klinikai endokannabinoid hiányon, majd a relatív
endokannabinoid hiányon át a teljesen egészséges állapotig, és ami ezen túl van, amikor az emberi
szuperképességek aktiválódnak. Mindez a stabilitás és az ötelem hierarchia alapján
megállapítható, ha elvégezzük a Voll-szerinti meridiándiagnosztikát. (forrás: A Kannabinoid
Medicina világa)
A sejtés arra épül, hogy az élő emberi szervezetben lévő minden sejtmembrán analóg az élő
emberi szervezet testfelszíni szervével, a bőrrel. Ez azt is jelenti, hogy mindenféle bőrön végzett
diagnosztika és állapotfelmérés segít tájékozódni az endokannabinoidom állapotáról.

14.
Gyakorlati haszon
A meridiánegyensúly mérésével és elemzésével az energiaegyensúlyt definiáljuk. A használt
fogalmak energetikailag megegyeznek a sejtfelszíni energetikánkat minősítő fogalmakkal, amire
még nincsenek általánosan elfogadott fogalmak.
Ha azonban hajlandóak vagyunk az energetikai összképet állapotjellemzőnek elfogadni, akkor meg
tudjuk határozni egy adott személy pillanatnyi állapotát attól függetlenül, hogy milyen
diagnózisokat aggattunk rá.
Az ismételt mérésekkel pedig azt is meghatározhatjuk, hogy azok összeredménye elősegítette-e az
egyensúly stabilizálását vagy sem. A stabilabb egyensúly az egészség magasabb fokát definiálja, tehát
ez az adathalmaz sokkal relevánsabb a most használatos labor és képalkotói adatok halmazánál.
Ezek alapján megváltozhat a kezelési tervünk, olyan módszereket lehet
választanunk, amik segítik kibontakozni az egyensúly stabilizálását.

15.
Kell-e gyógyszer, ha az endokannabinoid rendszer jól működik?
Itt az a fő kérdés, hogy mit tesznek az izolált vegyi anyagok a szervezetünkkel?
A válasz egyszerű, de roppant kínos: megmérgezik az endokannabinoid rendszert, így az nem
tud teljes hatásfokkal működni.
Nincs is ma olyan elfogadott vizsgálómódszer, amiben azt nézik, hogy az endokannabinoid rendszer
méregtelenítésével és tonizálásával érhetnek-e el jobb eredményt, vagy akkor ha izolátumokat,
gyógy(vegy)szereket adagolnak?
A placebo definiálása is eltorzult. A hullámtermészetű definíció az lehet, hogy a placebo a koherens
gondolati és érzelmi hozzáállás révén megnyilvánuló teremtő folyamat, ami helyreállítja a
belső egyensúlyt. A placebo-kontrollált kettős vak kísérlet helyett a valós bizonyítékot egy olyan
“kísérlet” jelenthetné, amikor az egyik csoportot individuális endokannabinoid konform
kezelésekben részesítik, a betegcsoport másik fele pedig vegyszert kap. Ez sem etikus, de legalább
pontos. Vélhetően a betegek meggyógyulnának, ha endokannabinoid konform kezelést kapnának,
míg a vegyszerektől a már ismert sokféle elhúzódó krónikus betegség alakulna ki.

16.
Melyik stratégiát válasszuk?
gyógyszer, méreg, bűnbak
Pharmakológia
biorobot
protézis, ortézis, vegyszer, biokibernetika
krónikus progrediáló betegségek
beszűkült tudomány, propaganda
minimális matematika
részélmények
૿felette áll
㑴támad
䷢halad
⟷ellentét
䷒közelít
亹fejlődés
念tanulás
俻rendbe hoz
gyógyszer, zene, boldogság
Holisztikus medicina, endokannabinológia
tudatos individuum
ép endokannabinoidom és mikrobiom
egészség építése
expanzív tudomány
fejlett matematika
egységélmény

17.
A mozaik összerakása: anyagelvű avagy hullámtermészetű

18.
Köszönöm a figyelmet!
Hullámtermészetű paradigma posztulátumok:
Az emberi szervezetben élő sejt nem azonos a tenyésztett élő sejttel.
Az emberi szervezetben élő sejt egésze analóg az emberi szervezet egészével.
Az emberi szervezeten belüli sejt membránja analóg az emberi bőrszövettel.
A finomtestnek (energiatest) egyidejűleg van korpuszkuláris és hullámtermészetű
megnyilvánulása.
A finomtest konvertálja a hullámtermészetű energiák megnyilvánulásait a korpuszkuláris
rendszer számára (teremtés ~ holografikus kivetülés)