News article published on HR Portal website related to my presentation about employee insurance benefit plans. The artice is also available via this link: http://goo.gl/8m5Gjw

1. 11/7/2015 HR Portal ­ Félnek a munkáltatók biztosítást adni
http://www.hrportal.hu/article_print.phtml?id=115369 1/2
Félnek a munkáltatók biztosítást adni
Szerző: Kertész Dalma
A munkavállalói juttatási csomagok összeállításakor viszonylag kevés figyelmet kapnak a munkáltató által adható
biztosítási programok. Pedig a biztosítás, mint béren kívüli juttatás akár adómentesen is adható a munkavállalónak,
illetve önkéntes formában már havi pár száz forintért gondoskodhat magáról a dolgozó cége segítségével. A téma a
Joint Venture Szövetség Emberi Erőforrás Munkabizottságának (HR Klub) ülésén került terítékre.
Sok lehetőség áll a munkáltató előtt, hogy a fizetésen túl korrekt és profi juttatási csomagot dolgozzon ki a
munkavállalóknak. Érdemes figyelmet fordítani a biztosításokra is, legyen szó élet­, baleset­ vagy egyéb egészségügyi
biztosításról. Ezek az elemek is kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a munkavállaló megbecsültnek érezze magát,
elégedettsége növelje a teljesítményét, és továbbvigye munkáltatója jó hírét ­ hívta fel a figyelmet előadása elején
Truglya Ferenc, az AIG Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője a HR Klub ülésén.
Miért adjon a munkáltató biztosítást?
Fontos érv a cég által adható biztosítások mellett, hogy ezek a szolgáltatások vállalati csomagban olcsóbbak, mintha a
dolgozók magánemberként vásárolnák meg azokat. A baleset­, vagy betegbiztosítás a munkáltató oldaláról emellett egy
gondoskodó gesztus is, mely megnyugvást jelenthet a dolgozó számára. Például keresőképtelenség esetén a
biztosítási térítés kompenzálja a kieső bért. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat is tartalmazó biztosítási csomagok
révén pedig javítható a dolgozók egészségi állapota és morálja, ezáltal a távollétek mértéke is csökkenthető ­ sorolta
fel Truglya Ferenc a további előnyöket.
A szakértő által idézett amerikai kutatások szerint a munkavállalók közel 60 százaléka elvállalna egy másik munkát
kicsit kevesebb fizetésért, ha emellé egy sokkal jobb biztosítási/juttatási csomagot kap. Persze sokat nyom a latba, hogy
USA­ban az egészségügyi biztosítás privát finanszírozású, így a munkáltató gondoskodása még inkább felértékelődik.
Truglya Ferenc szerint azonban ezek a trendek Magyarországon is egyre inkább érvényesülnek, hiszen a biztosítást is
kínáló, széleskörű juttatási csomagok a tapasztalatok szerint jobban bevonzzák és megtartják a minőségi munkaerőt.
A pozitívumok közé tartozik még, hogy dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítási program beindításával olyan cégek
is nyújthatnak pluszt a dolgozóiknak, ahol anyagi okokból a juttatások bővítésére vagy a biztosítási csomag céges
finanszírozására nincsen fedezet. Tehát akár ingyenes is lehet a cég számára, mégis jót tesz a munkavállalókkal ­
hangsúlyozta a szakértő.
Miért félnek a munkáltatók biztosítást adni?
Truglya Ferenc tapasztalati szerint a munkáltatók gyakran attól tartanak, hogy a biztosítás bevezetése és működtetése
plusz adminisztrációs terheket ró a cégre, mert bonyolult a dolgozók be­ és kiléptetése a biztosításból. Elmondta, a
biztosítók általában évente csak egy létszámjelentést várnak el, ez alapján határozzák meg a biztosítási díjat. Nem
kérnek olyan információt, ami nem áll eleve rendelkezésre. A munkáltatók másik gyakori érve a szolgáltatás ellen, hogy
merev, nem igény szerint alakítható programokat tartalmaznak. Ezzel szemben a komoly megoldások igény szerint
készülnek, a cégre szabott programok pedig mindig figyelembe veszik a rendelkezésre álló anyagi kereteket is. A
szakértő szerint létszámtól függően akár 50­100 ezer forintos éves díjon is vannak már alap megoldások a piacon. A
szolgáltatás ára azonban amúgy is viszonyítás kérdése. Elképzelhető, hogy a munkából betegség miatt kieső
munkavállaló a biztosítása miatt egy ellátást előbb tud igénybe venni, így a felépülése is gyorsabb lesz, azaz nem kell
elhúzódó távolléttel és az átmeneti helyettesítés vagy pótlás költségeivel számolnia a cégnek. Ahhoz, hogy az előnyök
érvényesüljenek persze elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a dolgozók felé, de a munkáltatónak ez sem
jelenthet plusz terhet a biztosítók tájékoztató anyagainak köszönhetően.
Ki tartozzon a biztosítottak körébe?
Truglya Ferenc szerint lehetőleg egy cégen belül mindenki legyen biztosított. Ha egyes dolgozói csoportok kimaradnak,
az rontja a program elfogadottságát és ellentétekhez vezet. Ár­érték arányban is ez a legjobb, ugyanis minél nagyobb a
közösség egy csomagban, annál kisebb az egy főre jutó biztosítási díj. A különböző munkakörökben dolgozóknak igény
szerinti biztosítási csomagok köthetőek, az egyes vállalati szintek tagjai között is tetszés szerinti megbontás alakítható ki.
Truglya Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazotti, megbízásos szerződéses vagy közvetített munkaerő is
biztosítható, továbbá az uniós jognak (freedom of services) köszönhetően nemcsak a magyar, hanem a külföldi
leányokra is lehet biztosítást kötni. Egy biztosítási kötvényben akár mindenki lefedhető. A tartósan külföldre telepített
munkaerő, azaz az expatok teljeskörű biztosítására is kínál lehetőségeket a piac, vannak erre kész és jól működő
megoldások ­ hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, nemcsak a versenyszféra cégei kötnek biztosítást a dolgozóikra,
önkormányzatok és állami szervek, továbbá a civil szféra is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, hogy versenyképesek
maradjanak a piacon.
A biztosítási fedezetek és összegek kiválasztása

2. 11/7/2015 HR Portal ­ Félnek a munkáltatók biztosítást adni
http://www.hrportal.hu/article_print.phtml?id=115369 2/2
A leggyakoribb fedezeti körök közé tartozik a baleset­ és betegbiztosítás, magába foglalva például a kórházi műtéti
térítést, a csonttörést, az égési sérülést, a keresőképtelenséget; a kritikus betegség biztosítás a daganatos, keringési és
idegrendszeri betegségek esetén nyújt fedezetet; az életbiztosítás pedig bármely okú halál, részleges vagy teljes
rokkantság esetén térít. Kedveltek még a privát egészségügyi biztosítások, melyek magánrendelések látogatására,
szűrővizsgálatokra is jogosítanak.
A munkáltatónak el kell döntenie, hogy a dolgozókat csak a munkahelyükön szeretné biztosítani az ottani munkavégzés
során, vagy beleveszi a körbe a munkahelyről való hazautazást is, esetleg 24 órás mindenre kiterjedő fedezetet kínál
számukra. Magyarországon elsősorban a fix biztosítási összegű szolgáltatások terjedtek el ezekben a programokban,
de egyre gyakoribb, hogy az aktuális bérhez igazodik a biztosítási szolgáltatás összege. Természetesen euró alapú
megoldások is vannak a piacon ­ emelte ki Truglya Ferenc.
Mennyiért?
Nemcsak céges, hanem dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások is léteznek, sőt, a kettő együttesen is működhet.
A teljesen céges finanszírozás esetén biztosítás díját leginkább a rendelkezésre álló büdzsé vagy a választott fedezetek
köre, a biztosítási összegek nagysága és a biztosítotti létszám befolyásolja. Igény szerint a biztosítási program a dolgozó
családjára is kiterjeszthető. A biztosító és a cég mindig közösen egyeztet a lehetőségekről. Az egy munkavállalóra
számolt biztosítási díj felső határa általában nem haladja meg a minimálbér harminc százalékát ­ mondta el Truglya
Ferenc.
A dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások révén akár már pár száz forintos havidíjért jelentős biztosítási
csomaghoz juthatnak hozzá a munkavállalók. A munkáltatónak ez a szolgáltatás nem kerül pénzébe, mégis
gondoskodik, sőt öngondoskodásra „nevelheti” munkavállalóját. Ezt a megoldást alacsonyabb jövedelmű, főképp fizikai
állományú, jelentős megtakarításokkal nem rendelkező dolgozói rétegnél alkalmazzák a tapasztalatok alapján ­ folytatta
Truglya Ferenc. A dolgozó magánemberként akkor is megtarthatja a biztosítást, ha kilép a cégtől. Az önkéntes biztosítás
díja a céges finanszírozásúval szemben nem függ a létszámtól. Ennek a csomagnak nem egyéni díja, hanem fix ára
van, amely nem függ attól, hogy cégen belül a dolgozók mekkora létszámban csatlakoznak hozzá.
[b4]A céges biztosítási programok népszerűsége nemcsak ágazat, hanem erősen kultúrafüggő is. Truglya Ferenc
tapasztalatai szerint a külföldi tulajdonossal rendelkező cégeknél gyakoribb, hogy ez a szolgáltatás a juttatási csomag
része. Magyarországon a biztosítás szónak gyakran pejoratív kicsengése van, az öngondoskodás fontossága pedig az
örökölt rendszer miatt még nem része a kultúrának. Vertich Lilla, az AIG üzletfejlesztési vezetője kollégája szavait
kiegészítve elmondta, olyan magyarországi nagyvállalatra is van példa ügyfelei között, ahol a dolgozók 89
százalékának van önkéntes alapon működő, bármikor felmondható biztosítása. „Itt a munkáltatói kommunikáció, és a
munkavállalói elégedettség is megfelelő” – fogalmazott Vertich Lilla.[b9]
Meddig adható adómentesen a biztosítás?
[b3]Kérdésre válaszolva Truglya Ferenc hozzátette, az adómentesen adható keretből baleset­, betegség és
életbiztosítási elemekből már vezetői szinteken is széleskörű csomag állítható össze. Egy olyan program viszont, mely
magas színvonalú magánklinikai ellátást is magában foglal, az 50 ezer forintos szintet is elérheti. A privát egészségügyi
ellátás tehát az egyik legdrágább kategóriába tartozik. Az egy főre eső biztosítási díjak a kedvezmények révén beosztotti
és vezetői szinteken is kedvezőbbek lehetnek, így akár az adómentesség határán belül maradva egy komplex élet­,
baleset­, betegség­ és egészségbiztosítási csomag is kialakítható.[b9]A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbér 30
százalékáig, azaz 31 500 forint/hó összegig fordítható a dolgozóra biztosítás adómentesen. Ez alatt a csoportos
kockázati életbiztosítás, a csoportos baleset­ és betegségbiztosítás, és a csoportos egészségbiztosítás díjai értendők.
„Egy ekkora összegből korrekt biztosítási csomagot lehet összeállítani” – hangsúlyozta Truglya Ferenc. A biztosítók által
adott csoportkedvezmények miatt gyakori, hogy 31 500 forint egy munkavállaló akár egész éves biztosítási díjára is
elegendő.
Az adózási szempont biztosítói oldalról is felmerül. Amennyiben a biztosítás keretében napi 15 ezer forintot meghaladó,
jövedelempótló szolgáltatásnak minősülő kifizetés történik, úgy a 15 ezer forint feletti rész adókötelesnek minősül és 16
százalékos szja és 27 százalékos eho fizetendő utána. Jövedelempótlásnak számító kifizetés főként akkor merül fel, ha
keresőképtelenné válik a dolgozó, például hosszabb időre kórházba kerül, vagy otthoni lábadozásra kényszerül.
Truglya Ferenc elmondása alapján a biztosítók többsége ebben az esetben az adófizetési kötelezettséget teljesíti a
biztosított helyett, ami nagy könnyebbség a biztosított és a cég számára. Az már a biztosító társaság eljárásától függ,
hogy adófizetési kötelezettség esetén a befizetett adóval csökkentett szolgáltatási összeget fizeti­e ki a biztosítottnak,
vagy az adó befizetését a biztosító magára vállalja és nem csökkenti a kifizetést az adó összegével.
Forrás: HR Portal