Ce diaporama a bien été signalé.
Nous utilisons votre profil LinkedIn et vos données d’activité pour vous proposer des publicités personnalisées et pertinentes. Vous pouvez changer vos préférences de publicités à tout moment.

43. PM Műhely (2019november21) Összefoglaló - ÖNSZERVEZŐDŐ CSAPATOK PM-ben

6 vues

Publié le

agility sef-management

Publié dans : Direction et management
  • Soyez le premier à commenter

  • Soyez le premier à aimer ceci

43. PM Műhely (2019november21) Összefoglaló - ÖNSZERVEZŐDŐ CSAPATOK PM-ben

  1. 1. Prónay G 43. PM Muhely oosszefoglalo - Onszervezodo csapatok a PM-ben - 2019november21 1 ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 43. M MŰHELY (2019. november 21.) MUNKÁJÁRÓL Téma: „Az önszerveződő csapatok a projektmenedzsmentben” Időpont: 2019. november 21. 16-18 óra Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem A Műhely munkájában részt vettek (23): Balogh István, Barosi Mihály, Barton András, Blumenschein Máté, Bozsár Gabriella, Csalló Miklós, Csendes István, Csényi Sándor, Gaál Csaba, Juszt Péter, Kovács Endre, Koszper Károly, Marhefka István, Oltyán Gábor, Páncsics Zsombor, Péter Gábor, Prónay Gábor, Sinkó Annamária, Szalay Dalma, Szeszler Zsolt, Szkenderovics Ildikó, Thomán Gusztávné, Vértes Ádám. Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka bevezetőjeként rámutatott, hogy az egyre komplexebbé váló projektek menedzselésében egyre nagyobb szerep jut az agilis szemléletnek és ennek megfelelően az önszerveződésnek. A Műhely beszélgetés ennek a témának az áttekintését kívánta elősegíteni. A téma moderátorának a megelőző Műhely Marhefka István jelentkezését fogadta el, aki a Műhely beszélgetés előkészítésére a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment/43-pm-muhely-- marhefka-istvan--onszervezodo-csapatok-a-projektmenedzsmentben.html oldalon minden részletre kitérő, egyértelműen megfogalmazott előadás szöveget tett közzé. Marhefka István bevezetésként elmondta, hogy szakmai karrierjét szoftver fejlesztőként kezdte. Sok éves tapasztalattal coachingra váltott és most szervezetek önszerveződés irányába történő fejlődést segíti. Az önszerveződés hosszú fejlesztési út eredménye, de az így kialakuló együttműködés, a kis lépéses fejlődés ellenére rendkívüli eredményeket hozhat a szervezetnek. Úgy gondolja, hogy az agilitás önszerveződésen keresztül valósulhat meg. Célok megfogalmazása szükségszerű, a csapatnak kellenek a korlátok, de a működést az autonómia kell meghatározza (scrum is egy keretrendszer, product owner által kitűzött célokkal, önállósággal a megoldásban). A közös cél, világos határok és autonómia mellett fontos követelménye az önszerveződésnek, hogy a csapat ésszerű ideig változatlan maradhasson. A csapat szervezettség szintjei :  menedzser vezette csapat (felelősség feladatok végrehajtása),  önmenedzselő csapat (felelősség feladatok végrehajtásáért és a munkafolyamatért, lásd scrum csapat),  öntervező csapat (felelősség: feladatok végrehajtása, munkafolyamatok, tagok kiválasztása)  önirányító csapat (felelősség: célok/misszió kiválasztása, feladatok végrehajtása, munkafolyamatok, tagok kiválasztása) Tapasztalatok szerint az önmenedzselő csapat szint manapság a leggyakoribb. Az emberek elkötelezettsége jelentősen megnő, ha szabad a választása a munkavégzés hogyanjában. A nemzetközi statisztikák szerint az emberek 15%-a elkötelezett a munkájában. Hosszútávon az elkötelezettek is csak kollektív intelligenciával rendelkező, munka autonómiát biztosító környezetben tarthatók meg. Komplex helyzetekben az önszerveződő csapat (csapattudás, csapat motiváció, kollektív intelligencia, alkalmazkodó képesség) tud jó döntést hozni. A szervezetek fejlettségi szintjeinek (önszerveződési fejlődési sorrendben: vörös- borostyánsárga-narancs-zöld-türkiz/teal) vizsgálata (F. Laloux: A jövő szervezetei/Reinventing Organizations) szerint a gyakorlatban a narancs (a „hogyan” „igény szerint” rábízva a csapatra) az uralkodó, jóllehet a legfejlettebb szint a türkiz/teal (teljes önszerveződés, nincsenek főnökök). A napjainkban alkalmazásra kerülő DevOps kultúra a narancs színű szervezetek gyakorlata, ahol a célokat a menedzsment fogalmazza meg, de a megvalósítás módját a szervezetre/csapatra bízza. A gyors szállításhoz (Continous Delivery) csak menedzsment nem elég, ahhoz megfelelő műszaki technikák (pl.: continuous testing, database, security, version control, monitoring, trunk-based development, continous integration) is szükségesek, amit a
  2. 2. Prónay G 43. PM Muhely oosszefoglalo - Onszervezodo csapatok a PM-ben - 2019november21 2 fejlesztőknek meg kell ismerniük (fejlesztők felkészültsége alapfeltétel), amik műszaki kiválósra való törekvést feltételeznek a fejlesztői csapat részéről. A bevezetőt követően a résztvevők az elhangzottak realitásáról- , az elméleti megfontolásokból a gyakorlati életbe átvitel lehetőségeiről beszélgettek. Komoly hangsúlyt kaptak azok a tapasztalatok, hogy az önszerveződő működést fejleszteni kívánó szervezetek figyelmet fordítanak a szakembereik képesség fejlesztésére (pl.: konfliktus kezelés, bizalom építés). A Teal Csapat (max. 12 fő) mellett sokszor coach (szakmai kérdésekbe beleszólás nélkül) segíti a csapat munkát és ezt a vállalat vezetés is elismeri. A csapatképzés felelősségének kérdésére az a válasz született, hogy az a vállalat felelőssége. A csapat elkötelezettsége fontos összetevő és ez nem keverendő össze a lojalitással. Az elkötelezettség nélküli lojalitás nem eredményez megfelelő önszerveződöttséget. Friedrich Nietzsche német filozófus szerint az elkötelezettséggel a „miért” fontossága mellett a „hogyan” kevésbé érdekes. Az elkötelezettség kulturális kérdés és a felelősségvállalással-, fejlődési célokkal- és egymás tiszteletével együtt jár. Egyes vélemények szerint a külső beszállítók az eredményre és nem a fenntarthatóságra koncentrálnak, velük az önszerveződő csapatok koncepciója a gyakorlatban korlátozottabban valósítható meg. Az önszerveződés feltétele a menedzsment mellett a technikai gyakorlat megléte is, ahogy az korábban kifejezésre került. Ugyanakkor a technikai tudás-tapasztalat visszahat a szervezeti kultúrára és talán ebből az a következtetés is levonható, hogy megfelelő technikai infrastruktúra és –ismeret elindíthatja a szervezet önszerveződési kultúrájának fejlődését. (State of Devops kutatás konklúziója.) A vezetők a munkatársak „szabadon engedéséhez” fokozatosan juthatnak el. A bizalom építés egy adott szintjén a vállalati szervezet kisebb részlegében valósulhat meg kezdeti lépésként az önszerveződés és így tulajdonképen a szervezet „hibrid modell” szerinti működésbe kerül. Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői áttekinthették az önszerveződés megoldási módjait, lehetőségeit, hazai és nemzetközi tapasztalatait. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők felismerjék az önszerveződő csapat meghatározó összetevőit (az egyéni motivációt, a kollektív intelligenciát és az alkalmazkodás képességét) és azt lehetővé tevő menedzsment- és technikai infrastruktúra igényeit. A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták Mészáros Edina javaslatát a 2020. február 13-án megrendezésre kerülő 44. PM Műhely témájának. Ez a Műhely az AGILITÁS ELÉRÉSE NLP (Neuro-Linguisztikus Programozás) SZEMPONTBÓL témát, az önmotiváció erősítés-, az önszerveződő képesség- és a gyors reagálási képesség fejlesztés kérdéseit kívánja vizsgálni. A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2019. december végétől lesz olvasható a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon. A Műhely tavaszra tervezett következő időpontja: 2020. május 21. A 44. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2020. február 13-án csütörtökön, 16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.). Téma : Agilitás NLP módszerrel. Budapest, 2019. november 27. Dr. Prónay Gábor

×