Htv2013 karoly robert

V
A gyöngyösi
orvoslás története
a „máltai-keris”
diákok szemével
A ferences barátok szinte a
városalapító oklevéllel egy időben
telepedtek le a városban. A lélek
ápolása mellett a test gyógyításával is
ők
foglalkoztak
évszázadokon
keresztül
a
rendkívül
rossz
közegészségügyi
állapotú
városunkban.
Ápolásuk
odaadó
munkájukon túl a gyógynövények
ismeretén alapult. A könyvtárukban
őrzött könyvek között gyógyításra
vonatkozó kincsekre lelhetünk, mely
kincseket a szerzetesek használták, s
az abban rejlő tudást alkalmazták a
lakosság javára, sőt gyógyszertárt is
működtettek! Barátok voltak, kiket a
lakosság szeretetén túl, tiszteletük is
övezhetett.
Arnoldins Weichardus 1626-os frankfurti kiadású
könyve, amely tartalmazza Galenus és Hippokrates
tanait egyaránt. Összegző, értékelő munka, mely
bizonyára sokat segített a barátoknak gyógyítási
munkájukban.
Ispotályos ház: „Hospitale”, a terveken ez a szó áll, mely
igazából a szegények, elesettek ápoldája volt. Létrejöttét a
város akaratán túl Koháry István országbíró alapítványa tette
lehetővé (a XIX. században katonai kórházként is
működött).Akkor ferencesek teljesítettek szolgálatot, ma
Kolping iskola , a gyermekek szellemének „ápoldája”.
A Tüzek városa, Gyöngyös 1863-as látképe. Se csatorna, se
vízvezeték, mindez, majd csak a XX. században indul útjára,
így érthető, hogy járványok, - különösen a félelmetes „fekete
halál”, vagy mirigyes nyavalyának tartott pestis - is
pusztítanak a tüzek mellett.
Vaskorona ház: Dr Horner Vezekényi István a Vaskorona
házban a város lakói elé tárta az ekkorra már halaszthatatlan
kórház építési tervet. 1838. július elsején történt mindez, s már
szeptember 16-án sor került az átadásra is!
A valamikori Fabrika,
melyet báró Orczy
Józsefné Pejacsevich
Franciska ajánlott fel a
kórház részére.

Ez az épületrész az „öreg
kórház” Dózsa György –
Vezekényi utca sarka.
(Fölső képen még látható
a véradóállomás épülete.
Ma annak helyén
működik a Munkaügyi
Hivatal.)
Vezekényi utca felőli hajdani bejárati rész a kórház alapító
évszámával – méltatlan állapotok között.
A kórház alapításának 150. évfordulójára elhelyezett
emléktábla az „öreg kórház” főbejárata mellett –
méltatlan állapotok között.
A Bugát Pál „öreg kórház” kertjének pillanatképei.
Méltatlan az alapítókhoz, méltatlan Bugát Pálhoz,
méltatlan a városhoz, s annak minden lakójához…
Htv2013 karoly robert
Vezekényi utca tábla: A
kórház
alapítója,
a
homeopatikus
orvoslás
kiválósága,
a
nem
gyöngyösi születésű, de
életét Gyöngyösnek, a
közegészségügynek,
a
város lakói egészségének
szentelő Dr. Vezekényi
(Horner) István nevét
legalább utca tábla is őrzi.
Bugát Pál szobra, háttérben a 150 éves fennállási
emléktáblával A neves kortársakat Gyöngyös és az
orvostudomány is összekötötték.
Bugát Pál szülőháza…

…. ma emlékkő jelzi a
helyet az Országút
úton, hol a szülőház
állt.
Bugát Pál orvosi és akadémiai tagsági diplomái. Városunk
szülötte teremtette meg a magyar orvosi nyelv alapjait. A
szabadságharc Magyarországának főorvosát a ferences barátok,
maga a rendfőnök bújtatta a gyöngyösi kolostorban.
Dr. Koller János, aki
méltó
utódja
volt
Vezekényi doktornak. Ő
hozta
létre
az
elmegyógyászatot, előbb
férfiak,
majd
nők
számára is elmeosztályt
létesített. Az ő nevéhez
fűződik
a
kórház
vízellátásának biztosítása
is, a kórház udvarán
fellelt forrásból.
Ilyen gyönyörű kórteremben gyógyulhattak Dr. Koller idején
a betegek, immár nem a homeopatikus, hanem a „modern
orvosi tudomány elvei szerint”. (Az 1838-ban alapított
közkórház 6 ágya 1908-ban 600-ra bővült!)
Dr. Koller János időszakában kezdett Gyöngyösön tevékenykedni
Richter Gedeon, aki ugyan nem városunk szülötte, de városunk
neveltje volt. A mai róla elnevezett gyógyszertár 1972-ben
nyitott, amely jogutódjaként működik annak a gyógyszertárnak,
melyben gyakornok volt Richter Gedeon ( Mersits Gyógyszertár,
majd Polónyi és Örökösei, melyek a mai OTP helyén működtek).
Vachott Sándor utca 9-es számú lakóház, amelyben Richter
Gedeon szülei halála után az anyai nagyszülőknél
nevelkedett. Innen járt a zsidó iskolába, majd a
gimnáziumba tanulni.
Az európai és
világhírű Richter, a
hazai nagyüzemi
gyógyszergyártás
megszervezője, a
halála pillanatáig
hazáját feltétel
nélkül szerető és
szolgáló vegyész, a
magyar
gyógyszeripar
megteremtője
méltatlan halált halt
a vészkorszak
Magyarországán.
Dr. Wiltner Sándor, s a Wiltner ház, melyet a városnak
ajánlott. Ő az első gyöngyösi születésű
kórházigazgató. 1936-1957-ig állt a kórház élén méltó
utódjaként a nagy elődöknek.
Nyugodjanak békében!
Köszönjük a figyelmet!

Készítették a 10. B. osztály tanulói:
Bódi Bettina

Papp Klaudia

Nagy Dominika

Rus Adrienn
1 sur 23

Recommandé

Htv2013 egressy beniHtv2013 egressy beni
Htv2013 egressy beniVSVK
361 vues24 diapositives
Htv2013 arany janosHtv2013 arany janos
Htv2013 arany janosVSVK
372 vues25 diapositives
Guru nanakGuru nanak
Guru nanakSatnamx
203 vues4 diapositives

Contenu connexe

Similaire à Htv2013 karoly robert

Htv2013 kalvariapartiHtv2013 kalvariaparti
Htv2013 kalvariapartiVSVK
207 vues23 diapositives
A fizikus és a fuvesemberA fizikus és a fuvesember
A fizikus és a fuvesemberSzima Viktoria
1.1K vues66 diapositives
Htv2013 felsovarosiHtv2013 felsovarosi
Htv2013 felsovarosiVSVK
335 vues25 diapositives
Htv2013 ii. rakoczi ferencHtv2013 ii. rakoczi ferenc
Htv2013 ii. rakoczi ferencVSVK
380 vues25 diapositives
Ajkai Szó 2015.01.30.Ajkai Szó 2015.01.30.
Ajkai Szó 2015.01.30.Ajkai Szó
984 vues8 diapositives
Htv2013 berze nagy janosHtv2013 berze nagy janos
Htv2013 berze nagy janosVSVK
295 vues22 diapositives

Similaire à Htv2013 karoly robert(6)

Htv2013 kalvariapartiHtv2013 kalvariaparti
Htv2013 kalvariaparti
VSVK207 vues
A fizikus és a fuvesemberA fizikus és a fuvesember
A fizikus és a fuvesember
Szima Viktoria1.1K vues
Htv2013 felsovarosiHtv2013 felsovarosi
Htv2013 felsovarosi
VSVK335 vues
Ajkai Szó 2015.01.30.Ajkai Szó 2015.01.30.
Ajkai Szó 2015.01.30.
Ajkai Szó984 vues

Htv2013 karoly robert

  • 1. A gyöngyösi orvoslás története a „máltai-keris” diákok szemével
  • 2. A ferences barátok szinte a városalapító oklevéllel egy időben telepedtek le a városban. A lélek ápolása mellett a test gyógyításával is ők foglalkoztak évszázadokon keresztül a rendkívül rossz közegészségügyi állapotú városunkban. Ápolásuk odaadó munkájukon túl a gyógynövények ismeretén alapult. A könyvtárukban őrzött könyvek között gyógyításra vonatkozó kincsekre lelhetünk, mely kincseket a szerzetesek használták, s az abban rejlő tudást alkalmazták a lakosság javára, sőt gyógyszertárt is működtettek! Barátok voltak, kiket a lakosság szeretetén túl, tiszteletük is övezhetett.
  • 3. Arnoldins Weichardus 1626-os frankfurti kiadású könyve, amely tartalmazza Galenus és Hippokrates tanait egyaránt. Összegző, értékelő munka, mely bizonyára sokat segített a barátoknak gyógyítási munkájukban.
  • 4. Ispotályos ház: „Hospitale”, a terveken ez a szó áll, mely igazából a szegények, elesettek ápoldája volt. Létrejöttét a város akaratán túl Koháry István országbíró alapítványa tette lehetővé (a XIX. században katonai kórházként is működött).Akkor ferencesek teljesítettek szolgálatot, ma Kolping iskola , a gyermekek szellemének „ápoldája”.
  • 5. A Tüzek városa, Gyöngyös 1863-as látképe. Se csatorna, se vízvezeték, mindez, majd csak a XX. században indul útjára, így érthető, hogy járványok, - különösen a félelmetes „fekete halál”, vagy mirigyes nyavalyának tartott pestis - is pusztítanak a tüzek mellett.
  • 6. Vaskorona ház: Dr Horner Vezekényi István a Vaskorona házban a város lakói elé tárta az ekkorra már halaszthatatlan kórház építési tervet. 1838. július elsején történt mindez, s már szeptember 16-án sor került az átadásra is!
  • 7. A valamikori Fabrika, melyet báró Orczy Józsefné Pejacsevich Franciska ajánlott fel a kórház részére. Ez az épületrész az „öreg kórház” Dózsa György – Vezekényi utca sarka. (Fölső képen még látható a véradóállomás épülete. Ma annak helyén működik a Munkaügyi Hivatal.)
  • 8. Vezekényi utca felőli hajdani bejárati rész a kórház alapító évszámával – méltatlan állapotok között.
  • 9. A kórház alapításának 150. évfordulójára elhelyezett emléktábla az „öreg kórház” főbejárata mellett – méltatlan állapotok között.
  • 10. A Bugát Pál „öreg kórház” kertjének pillanatképei. Méltatlan az alapítókhoz, méltatlan Bugát Pálhoz, méltatlan a városhoz, s annak minden lakójához…
  • 12. Vezekényi utca tábla: A kórház alapítója, a homeopatikus orvoslás kiválósága, a nem gyöngyösi születésű, de életét Gyöngyösnek, a közegészségügynek, a város lakói egészségének szentelő Dr. Vezekényi (Horner) István nevét legalább utca tábla is őrzi.
  • 13. Bugát Pál szobra, háttérben a 150 éves fennállási emléktáblával A neves kortársakat Gyöngyös és az orvostudomány is összekötötték.
  • 14. Bugát Pál szülőháza… …. ma emlékkő jelzi a helyet az Országút úton, hol a szülőház állt.
  • 15. Bugát Pál orvosi és akadémiai tagsági diplomái. Városunk szülötte teremtette meg a magyar orvosi nyelv alapjait. A szabadságharc Magyarországának főorvosát a ferences barátok, maga a rendfőnök bújtatta a gyöngyösi kolostorban.
  • 16. Dr. Koller János, aki méltó utódja volt Vezekényi doktornak. Ő hozta létre az elmegyógyászatot, előbb férfiak, majd nők számára is elmeosztályt létesített. Az ő nevéhez fűződik a kórház vízellátásának biztosítása is, a kórház udvarán fellelt forrásból.
  • 17. Ilyen gyönyörű kórteremben gyógyulhattak Dr. Koller idején a betegek, immár nem a homeopatikus, hanem a „modern orvosi tudomány elvei szerint”. (Az 1838-ban alapított közkórház 6 ágya 1908-ban 600-ra bővült!)
  • 18. Dr. Koller János időszakában kezdett Gyöngyösön tevékenykedni Richter Gedeon, aki ugyan nem városunk szülötte, de városunk neveltje volt. A mai róla elnevezett gyógyszertár 1972-ben nyitott, amely jogutódjaként működik annak a gyógyszertárnak, melyben gyakornok volt Richter Gedeon ( Mersits Gyógyszertár, majd Polónyi és Örökösei, melyek a mai OTP helyén működtek).
  • 19. Vachott Sándor utca 9-es számú lakóház, amelyben Richter Gedeon szülei halála után az anyai nagyszülőknél nevelkedett. Innen járt a zsidó iskolába, majd a gimnáziumba tanulni.
  • 20. Az európai és világhírű Richter, a hazai nagyüzemi gyógyszergyártás megszervezője, a halála pillanatáig hazáját feltétel nélkül szerető és szolgáló vegyész, a magyar gyógyszeripar megteremtője méltatlan halált halt a vészkorszak Magyarországán.
  • 21. Dr. Wiltner Sándor, s a Wiltner ház, melyet a városnak ajánlott. Ő az első gyöngyösi születésű kórházigazgató. 1936-1957-ig állt a kórház élén méltó utódjaként a nagy elődöknek.
  • 23. Köszönjük a figyelmet! Készítették a 10. B. osztály tanulói: Bódi Bettina Papp Klaudia Nagy Dominika Rus Adrienn