http://tisztit-takarit.hu/ http://www.empowernetwork.com/agneskft/

2. 
Vendéglőbe, kávéházba járni most már a társadalmi élethez
tartozik. A férfiak szeretnek tislizni (az asztal Németül Tisch), azaz
hosszasan üldögélni és beszélgetni az étkezés után. A szállodák,
értelmek személyzetét szakszerű könyvek oktatják a terítés
minden fortélyára.
Az ipari tömegtermelés és fogyasztás elterjedésével az asztali
edényekből is ipari termék lett. De ezek továbbra is úgy néztek ki,
mintha kézműipari módon készültek volna, és régebbi stílusokat
utánoztak. A felhasznált anyagok és az eddig alkalmazott
technikák viszonya hamissá vált. Érezve ezt az ellentmondást,
William Ruskin és követői a kézműves munkához való visszatérést
hirdették, egyszerű, középkori eszmények alapján.
Eleink asztalánál 9.

3. 
Az ő nyomdokaiban haladva a szecesszió építészeti és
iparművészeti az otthon, annak minden tárgyi kellékével
együtt a legapróbb részletekig megtervezték. Az
arisztokraták és nagy polgárok ebédlőjében a gondos
tervezés eredményeképpen egymással harmonizál a fal, a
kárpit, a bútor, az asztal és a rajt lévő edények is. Az
emberek érdeklődése megnőtt a lakberendezés iránt, a
nagyvárosokban ilyen kiállításokat rendeztek. Minden azt
szuggerálta: így élj, ilyen tárgyakkal vedd körül magad. Az
asztali porcelán gyakran jelentkezik szögletes formában,
mindenütt feltűnik a jellegzetes növényi indás díszítés. Az
asztalra óriási megnyúlt vázákban csokrokat tesznek. A XX.
század első évtizedeiben már hetven darabos étkészletet is
gyártanak, külön garnitúrákkal az egyes napszakokra.
Eleink asztalánál 9.

4. 
Ugyanakkor a parasztság, kispolgárság ugyanakkor nagyon
szerény körülmények között étkezett. A magyar paraszti
háztartásban – Erdély kivételével – abrosz csak ünnepkor került az
asztalra, így volt ez egészen a közelmúltig. Főleg karácsonykór
vették elő, meg más jeles alkalomra, ha búcsú, lakodalom vagy
temetés volt. Vagy csak a parádés tiszta szobába került. Kender
vagy lenvászonból szőtték; Erdélyben gyakran gyapjúból.
Kalotaszegen az abrosz csíkozása jelezte, hogy milyen alkalomra
való,: a ritkásan szőtt keskeny csíkos köznapra, a szélesebb csíkos
vasárnapi abrosznak. Használták az élelem letakarására, eső ellen
pedig a fejükre tették. Élelmet letakaratlanul sehová nem illett
vinni. A mezőn a fűre terítették az abroszt, arra került az ételt, még
ha csak kenyér és szalonna volt is. Az étkezési rendek a
mezőgazdasági munkához igazodik: télen általában kétszer ettek
napjában, a nyári déli étkezést megkülönböztetésül hívták
délebédnek.
Eleink asztalánál 9.

5. 
Henry van de Velde szecessziós ebédlő asztala (és
székei) a század elején nagy feltűnést keltett, pedig
nincs rajta semmi különös. A téglalap alakú fa
asztallapba a művész egy porcelán lapot helyezett,
mely kissé kiemelkedett. Ez az elhelyezés lehetetlenné
tette az abrosz használatát, viszont forró edényt
rakhattak a porcelán lapra. Abrosz helyett szetteket
használtak.
Eleink asztalánál 9.

6. 
Az 1920-as a modern építészeti iskolákban a tárgyak
funkciója került a figyelem központjába. Vége a barokk
nosztalgiának, a racionalizmus szempontjából
terveznek asztalt és széket, teáskannát és -kanalat. A
szépség fogalma is átalakult: mennél gazdagabb egy
tárgy funkcionális vonatkozásban, mennél nyitottabb
rendszert alkot, annál szebb. Dísz maga a konstrukció
is. Ezek a puritán tárgyak lettek az ipari formatervezés
előfutárai. Persze ez az ízlés világ csak keveseket
hódított meg, az ipari gyártás továbbra is előszeretettel
merített a régi formákból.
Eleink asztalánál 9.

7. További hasznos tippeket talál oldalainkon!
www.tisztit-takarit.hu
www.empowernetwork.com/agneskft