1. GYERMEK- ÉS SERDÜLŐKORI
SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI
ZAVAROK

2. Követelmény: vizsga (írásbeli vagy szóbeli)
és beadandó dolgozat egy fejlődési
zavarral élő gyermek/serdülőről. ( 4-18
éves, az órán vitatott zavarral élő, 5
oldalban)
Határidő : 2015. május 05.
( emailen + kinyomtatva )
avkf.toth.jozsef@gmail.com

3. Választható zavarok:
A magzati élet és az újszülöttkor biológiai és pszicho-szociális ártalmai
A biológiai alapfunkciók zavarai. Az alvásban, táplálkozásban és
kiválasztásban mutatkozó tünetek.
A neurotikus személyiségfejlődés gyökerei (szorongás, fóbiák.).
Pszichoszomatikus megbetegedések a gyermek- és serdülőkorban.
Kommunikációs zavarok, megkésett beszédfejlődés,szelektív mutizmus
A hiperaktivitás és a. figyelemzavar.
Beilleszkedési zavarok, agresszivitás, kapcsolatteremtési nehézségek.
Az iskolára való alkalmasság és éretlenség. A tanulási képességeket
meghatározó pszichikai funkciók fejlődése és zavarai
A tanulási zavarok, és azok másodlagos következményei, a pedagógus
szerepe a tünetek enyhítésében.(Diszlexia, diszgráfia,diszkalkúlia)
Sajátos Nevelési Igényű gyermekek (SNI)
Az autista/autisztiku(pervazív fejlődési zavarban szenvedő) gyermekek
Krízisek egy gyermek életében. Válás, gyász

4. Kötelező és ajánlott
irodalom
Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek
gyermekkorban
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

5. Normalitás - abnormalitás
Társadalmi normák:
-szankcionálás súlya, jellege
-történelem során, kultúránként változik
-konformizmus az elvárt viselkedés, az eltérés
deviancia, az adott társadalomtól függ, hogyan
kezeli
-DE: nem minden normaszegés magatartászavar

8. Normalitás - abnormalitás
Magatartás gyakorisága:
-statisztikailag gyakori viselkedés az elfogadott,
helyes, a ritka a deviáns → sok jelenséget ez
alapján ítélnek meg, pl.: introverzió –
extraverzió
-DE: magas IQ rendellenes? A gyakori
alkoholfogyasztás normális?

9. Normalitás -
abnormalitás
Szubjektív közérzet, betegségtudat:
-Egy bizonyos fokú szenvedésnyomást már nem visel el,
segítséget kér, így maga ítéli a viselkedését abnormálisnak,
motivált a gyógyulásra
-DE: ugyanaz a magatartásminta különböző embereknél
eltérő fokú és típusú zavart idézhet elő
-Gyerekek esetében a környezet határozza meg, mit tolerál,
hiányos alkalmazkodási kritérium, vagyis képes-e megfelelni
környezete elvárásainak, feladatoknak, stb.

10. Deviáns, distressz, diszfunkcionális,
veszélyes
Szász: Az elmebetegség mítosza…. Címke, amit az átlagos ad, hogy ne
fenyegesse a társadalmi jólétet
Diagnózis: csak szakember!! („Differenciál diagnosztika”)
stigma/címke árt vagy használ???
Osztályozó rendszerek:
DSM- IV,
BNO-10
A stressz = a szervezet nem-specifikus válasza bármely igénybevételre;
tkp. az organizmus adaptációs reakcióinak összessége. A stresszor = a
stresszt kiváltó tényezők összessége; lehet fizikai, pszichológiai; akut
vagy krónikus;
A distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz

11. A stressz = a szervezet nem-specifikus válasza bármely
igénybevételre; tkp. az organizmus adaptációs reakcióinak
összessége.
A stresszor = a stresszt kiváltó tényezők összessége; lehet
fizikai, pszichológiai; akut vagy krónikus;
A distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz

12. GENERALIZÁLT SZORONGÁS ZAVAR (F41.1)
A. Túlzott szorongás vagy aggodalom (félelem teli várakozás) számos
eseménnyel/körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban (mint pl. munka vagy iskolai
teljesítés) legalább 6 hónapon keresztül (ez idő alatt több szorongásos, mint
szorongásmentes nap).
B. A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni.
C. A szorongás vagy aggodalom az alábbi 6 tünetből legalább hárommal (vagy többel)
társul (amelyeknek legalább egy része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll).
Megjegyzés: gyermekeknél egy tünet is elég.
(1) nyugtalanság v. idegesség, "felhúzottság" érzése (2) fáradékonyság
(3) koncentrálás zavara, "gondolkodásképtelenség" (4) ingerlékenység
(5) izomfeszültség
(6) alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség) vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás)
D. A szorongás vagy aggodalom nem korlátozódik más 1. tengely zavar tünetekre, pl.
nem pánikroham (mint pánik zavarban), tömegfóbia (mint szociális fóbiában), tisztasági
fóbia (mint kényszeres zavarban), szeparációs félelem (mint szeparációs szorongásos
zavarban) következménye, nem elhízástól (mint anorexia nervosában) vagy súlyos
betegségtől (mint hipochondriázisban) való félelem, és nem kizárólag poszttraumás
stressz zavar folyamán fordul elő.
E. A szorongás, aggodalom vagy fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy
aszociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozzák.
F. A zavar nem tulajdonítható pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer,
gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hipertireodizmus) közvetlen élettani
hatásának, és nem kizárólag hangulatzavar, pszichotikus zavar vagy átfogó fejlődési
zavar folyamán fordul elő.

13. Pszichopatológiai
kritériumok
Deviancia
Distressz (hiányozhat is)
Diszfunkcionalitás (felborul a mindennapi élet)
Veszélyeztetés (ön- és közveszélyes viselkedés)

14. Ókor
 A Biblia is említ pszihés betegeket
 A kínaiak (Konfucius és Lao-TSE), az indiaiak (Buddha),
valamint a zsidók (Mózes)egyaránt foglalkoztak az
ideális, nyugalmat hozó társadalommal.
 Platón (i.e. 427-347) a lelket három részre osztja :"az
eszes lélek" -; "a haraglélek" és a "vágylélek„
 Arisztotelész (Kr. E. 384-322) "De Anima" című műve az
első és igen jelentős lélektan. Meghatározta a katarzis
fogalmát.

15. Hippokratész vérmérsékleti típusbeosztást írt le
 melankolikus,
 szangvinikus,
 kolerikus és
 flegmatikus típust
 Igyekeztek a betegek szenvedését csökkenteni, otthonukban ápolták
őket.
 Kezelés:
 Gyógynövények, hashajtók a „rossz nedvekre”
 Zenehallgatás, séta,nyugodt környezet

16. Középkor
 "Ép testben ép lélek„ - latin mondás
 Maimuni Mózes (1135-1204), A test és lélek szoros összefüggését is
hirdette.
 Elmebetegekkel szembeni védekezés – bezárás, elűzés.
 A lélek megmentése volt a cél – ördögűzés.
 Ápolásról nem beszélhetünk.

17. „boszorkány" minősítés
280 éve (1728) történt a híres szegedi
boszorkányégetés.
A középkor végén is népszerű szórakozás
volt boszorkányégetésekre járni.
Hazánkban e középkori mulatság a 18.
században is virágzott, csupán 1755-
ben tilttotta be Mária Terézia.
Külföldi napilapokból tudjuk, hogy a
18. században Nagyszebenben
elégettek egy öregasszonyt, mert
boszorkányként hált a Sátánnal.
Hódmezővásárhelyen az éjszakai
repülése volt a vád.
Tömeges kivégzésre azonban csak
két helyen került sor:
Debrecenben (1738) és
Szegeden (1728).
Utóbbi volt a jelentősebb, hiszen
háromszor annyi boszorkányt
égettek meg.

18. Reformáció kora
 Az elmebetegségeket inkább betegségnek
semmit megszállottságnak, boszorkányságnak
tekintették.
 „Bebörtönözték” a betegeket, gyakran láncra
verve tartották.
 Kezelés:
 Hashajtók,hánytatók, hólyaghúzók.
 Az ápolás az őrzésben kimerült.

20.  1788 Chiarugi - erőszakmentes ápolás, a
kényszereszközöktől megszabadította a betegeket.
 1798 Pinel az elmebetegek felszabadítása – már
betegségnek tekintették az elmezavart.
 Griesinger(1817-1868) – az elmebántalmakat az agy
betegségének tartotta: lues okozta paralysis
progressiva volt a leggyakoribb ok
 Kraepelin(1856-1926) – kísérleti pszichológia, az
elmebetegségek megelőzését remélte

21. Kezelési módok
 A beteg megnyugtatására:
 Ópium és származékai
 Bróm és származékai
 Kádfürdők ápolói felügyelettel
 Rácsos ágy
 Aktív kezelések:
 Lázkezelés (maláriával)
 Tartós altatás
 Görcskezelés
 Lobotomia
 Inzulinkezelés

22. XIX.- XX.SZ
 Az elmebetegséget gyógyíthatatlannak tekintették.
 Nácizmus – eugenika - Lebensborn
 A vh. után szükségessé vált a pszichiátria szocializálása,
fokozatosan nyitottá váltak az osztályok.
 Kialakul a gondozó hálózat, és a különböző átmeneti
intézmények.

23. Mesmer 1720-1815 a gyógyító hipnózis
Charcot 1825- 1893 a hisztéria kezelése
Freud 1856-1939
Steckel 1868-1940
Adler
Ferenczi
1870-1937
1873-1933
a pszichoanalízis
Jung 1875-1961
Abraham 1877-1925
Rogers 1902-1987 személyközpontú terápia
Wolf 1926
Slater 1949 a viselkedésterápia
Wolpe 1958 kezdetei
Bandura 1963

24. Fejlődési zavarok.
2. A magzati élet és az újszülöttkor biológiai és pszicho-szociális
ártalmai.
(Irodalom: Cole: Fejlődéslélektan 86-92.o, 116-122.o)

25. Fejlődési zavarok.
I. Öröklődő rendellenességek: a fogantatás pillanatától jelenlévő
genetikai hiba. A DNS másolásakor keletkező eltérés (=mutáció).
Aránya születéskor: 1:200.
1. Sarlósejtes vérszegénység
2. Cukorbetegség (1.es)
3.Izomsorvadás (X-kromoszómán)

27. Stephen Hawkingnál kevéssel 21 éves kora előtt motoros
neuronbetegséget, avagy degeneratív idegrendszeri
elváltozást (amiotrófiás laterálszklerózis, Lou Gehrig-
kór) állapítottak meg,

28. 4. Fenilketonúria (PKU): kezelhető.
Anyagcserezavar, mely ért.fogy.t eredményezhet.
Diéta.
5. Nemhez kötött kromoszómális
rendellenességek:
a) Klinefelter-szindróma : fiúk: XXY

30. 5. Nemhez kötött kromoszómális
rendellenességek:
b) Turner-szindróma: nők XO. Nincs nemi érés,
rossz téri képességek- két női nemi kromoszóma
(XX) közül az egyik részlegesen vagy teljesen
hiányzik (monoszómia)

32. 6. Down-kór. (21.triszómia): A Down-szindróma
nevét John Langdon Down angol orvos után kapta.
Ő írta le először 1866-ban klinikailag a
tünetegyüttest. Langdon a külső megjelenés (a
belső szemzugban megjelenő úgynevezett
mongolredő) alapján helytelenül úgy gondolta, a
betegség lényege amongol rasszra való visszaütés,
ebből ered a hibás és elfogadhatatlan mongoloid
idióta (mongolidiotizmus, mongolizmus) elnevezés

33. Külső jegyek
•Lapos arc
•Ferde külső szemzug,
egymástól távolabb ülő szemek
•A szemek sarkában található
ún. mongolredő
•Benyomott orrgyök
•Kicsi orr
•Elálló fülek
•Barázdált nyelv
•A nagylábujj és a mellette lévő
ujj közötti rés nagyobb
•Egyenes haj
•Rövid végtagok
•Alacsony növés
Előforduló szervi
elváltozások
•Eltérések a
csontfelépítésben
•Kötőszövetek és
támasztószövetek, izmok
gyengesége
•Pajzsmirigy-működési
zavarok
•Szívhibák
•Gyomor- és bélrendszeri
panaszok
•Szem- és látási problémák
•Fül- és hallási problémák
•A vérképző rendszer
zavarai

36. II: Méhen belüli károsodás:
a) Koraszülés, kis súly. Koraszülésnek számít az, amikor az
újszülött a terhesség 24. és 37. hete között jön világra, továbbá
azok az újszülöttek, akiknek súlya nem éri el a 2500 grammot.
Jelenleg Magyarországon az újszülöttek tíz százaléka
koraszülött. Okok: dohányzás, alkohol és drogfogyasztás,
ikerterhesség, felszálló hüvelyi fertőzés, stressz.

37. II: Méhen belüli károsodás:
b)Teratogének: gyógyszerek, dohány, alkohol: magzati
alkohol szindróma, drog : légzőszervi betegségek,
koraszülés, kis súly, halvaszületés, függőként születnek.
Fertőzések: főleg első trimeszter!, sugárzás, szennyezés

39. III. Az anya pszichés állapota: Kívánt gyermek-e?
( Csehszlovákiai vizsgálat), stressz, trauma
IV: Szülési komplikációk, koraszülés. Oxigén hiány, RH
összeférhetetlenség (RH- anya, és 2.RH+ gy)

40. Személyiségfejlődési
zavarok
I. Alvászavarok

42. Személyiségfejlődési zavarok-alvás
Életkoronként: Magzat: 24. héttől. Újszülött 90%-.ban alszik.
Óvodás 12-13 óra, Iskolás 9-10.
1.Fejlődést kísérő zavarok:
Inverz alvás: csecsemőkorban

43. Személyiségfejlődési zavarok
I. Alvászavarok
Disszomniák:
Inszomnia
Hiperszomnia
Narkolepszia
Légzéssel kapcsolatos alvási zavar, alvási apnoe
Cirkadián ritmuszavar (alvás-ébrenlét zavar/JetLag)
Paraszomniák
Lidérces álom
Alvási rémület
Alvajárás
Paraszomnia MNO (alvási paralízis, heves motoros aktivitás
REM fázisban)

44. Szorongásos alvászavar
Inszomnia: nehezített elalvás, krónikus
Álmatlanság, a gyerek nem tudja alvó állapotban
tartani magát,
Csecsemőknél fel nem ismert fájdalom
Óvodások: komoly lelki konfliktus, napközbeni
stressz miatti szorongás, súlyosan szorongó,
alacsony önértékelésű, érzelmeiket nehezen
megfogalmazó és kifejező gyerekek, akik nehezen
küzdenek meg a stressz okozta feszültségszinttel

45. Lidérces álom – Főként az alvás második felében jelentkező
felébredések, hosszú, különösen rémisztő álmokra való
visszaemlékezéssel. Felébredést követően a páciens hamar
tájékozottá, rendezetté válik
Alvási rémület – Szintén hirtelen felébredés, amit azonban
artikulált, vagy artikulálatlan hangadások, a legkülönbözőbb
végtagmozgások, heves vegetatív reakció (verítékezés,
szapora szívverés) és kifejezett rettegés, rémület jellemez.
Az előző jelenségtől fontos különbség, hogy ebben az
esetben hosszabb, zavart időszak követi az ébredést.
Alvajárás – A páciens az éjszaka közepén felül, hangokat
hallat (artikulált, vagy artikulálatlan), kérdésekre is
válaszolhat, végtagjait mozgatja, majd akár feláll, a
szobában, lakásban járkál fel-alá.

46. Személyiségfejlődési zavarok
Succubus- Incubus

48. Alvási paralysis

49. • Az alvajárás (szomnambulizmus) egy olyan
alvásszabályozási zavar, ami az idegrendszer érésével áll
kapcsolatban.
• Az alvajárás egy néhány percig tartó összetett, automatikus
cselekvéssor, ami leggyakrabban az első, álom nélküli mély
alvás szakaszában (NREM), az elalvás utáni három órán
belül jelentkezik.

50. • Az alvajáró felül az ágyában, kinyitja a
szemét és elkezd járkálni. Van olyan, aki
szekrényt nyitogat, pakol, rendez, eszik
(sokszor evésre alkalmatlan, veszélyes
dolgokat) vagy akár autót vezet.
• A gyerekek és a felnőttek is gyakran
vizelnek alvajárás közben, de előfordul,
hogy annak körülményei inadekvátak, nem
ott történik, ahol kellene.

51. • Leggyakrabban 4 és 8 éves kor között alakul ki és
felnőttkorra megszűnik.
• A családokban halmozódást mutat, ami a betegség
örökletességére enged következtetni, de számos
környezeti és élettani tényező is közrejátszhat a
kialakulásában: alvásmegvonás, stressz, alkohol- és
drogfogyasztás (neuroleptikumok, szedatívumok,
stimulánsok) vagy rendszertelen alvás.

52. • Olyan fizikai és mentális betegségekhez is társulhat
holdkórosság, mint a láz, az asztma, az obstruktív
alvási apnoé (alvás közbeni légzéskimaradás), a
poszttraumatikus stressz betegség vagy a pánik.

53. II. Táplálkozás zavarok
Gyerekeknél viszonylag gyakori, 20-35%.
Alap: Szoptatás, mint kapcsolati modell, ill. tanult
tehetetlenség. Orális szakasz, ősbizalom.
Megtanulunk kapni, szeretni.

54. • Anya-gyerek együttműködés, kommunikáció,
szemkontaktus
• Igény szerinti szoptatás vagy időre → belső
és külső kontroll kialakulása,

55. II. Táplálkozás zavarok
A GY. tudja mennyi elég neki. Étkezésekhez
hangolódik az éhség. Joga van 1-2 ételt nem
szeretni.

56. 1. Csecsemő korban:
a) Gyarapodási kudarc / failure to thrive: eszik, de nem
hízik. Anya rosszul ítéli meg. Mástól elfogadja.
b) Kóros bukás / pszichogén hányás: nincs emésztési
probl., A kapcsolat rossz.

57. A.) - Gyarapodási kudarc
A csecsemő súlya nem gyarapszik, sőt csökken
Nem fogadja el az anyjától a táplálékot, mástól mohón
eszik: gépies, elutasító bánásmód

58.  Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby)
Sem az anya, sem a gyerek várakozása nem nyer kielégülést. Anyában
türelmetlenség gyerekben dac. Érzelmi félreértés. („Ha nem vagy,
továbbtanultam volna…”)
Eleinte az anya nyugtalankodni kezd, mert a szomszéd vele egykorú
gyerek már jár, az övé még nem; megfeszíti magát a vízben, az
evésben szeszélyes, lassan és keveset szopik. Az anya egyre
türelmetlenebb lesz, a gyerek daccal reagál, mindketten csalódást,
keserűséget, nyugtalanságot élnek át. Így alakulhat ki az az
emocionális félreértés, amely a serdülőkorban azután
társadalomellenes lázadás vagy más kóros tünet formájában fordítja
szembe a gyereket anyjával, környezetével.
Az anya szereti ugyan a gyerekét, de valamiképpen rosszul szereti.
Példa: A túl szigorú anya tudattalanul kifejlesztette lányában a
lázadást férje ellen, csak akkor volt igazán szeretetteljes a lányához,
ha az valamit elkövetett az apja ellen. Vagy: az anya halott
gyermekéhez próbálta hasonlóvá tenni második gyerekét, egyre
nyugtalanabbul.

59.  Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby)
• Sem az anya, sem a gyerek várakozása nem nyer kielégülést.
• Anyában türelmetlenség,
• Gyerekben dac.
• Érzelmi félreértés. („Ha nem vagy, továbbtanultam volna…”)

61. B.) -Kóros bukás (pszichogén hányás): hasizmai,
nyelve, később ujjai segítségével hánytatja magát
Ha nem emésztőszervi probléma, akkor a háttérben az
anya-gyerek kapcsolat hibás működése: éretlen az anya
a szerepében, nem tud kapcsolatot kialakítani a
gyerekkel, a gyerek befelé fordul

62. 2. PICA
-Nem-élelmiszerek rendszeres fogyasztása
-1.5 évig normális
-Okai: tápl. Hiány, elhanyagoltság, orális fixáció
- 1-6 év között 10 % is lehet!!
- Idősebb korra megszűnik, kivéve, ha ment.rettal társul

63. Obesitas (elhízás)
A test zsírtartalma meghaladja a testtömeg 30%-át nők, ill.
20%-át ffiak esetében.
A zsír aránya az ún. body mass index (BMI) segítségével
becsülhető meg.
Normál: 18,5-24,9
Túlsúlyos: 25-29,9
Elhízott (obes): >30
BMI = testsúly(kg)/testmagasság (m)2

64. Az elhízást (obesitas) a bevitt és a felhasznált energia
mennyiségi hosszútávon létrejövő aránytalansága okozza. A fel nem használt
energia zsírszövet formájában tárolódik a szervezetben. Genetikai tényezők
befolyásolhatják a túlzott energiabevitel következtében kialakuló
testsúlynövekedés mértékét.

66. Obezitás 3 féle:
1.Normális (családi),
2. Fejlődési (anya eteti),
3. Reaktív kövérség ( stressz kezelés).

67. Táplálkozási zavarok – gyerekkori elhízás
Normális kövérség: családi szokás, nincs pszichológiai,
egészségügyi probléma a háttérben
Fejlődési kövérség: családi problémák, apa és anya
közti tartós feszültség következménye, a szülők
kompenzálnak, frusztrál szeretetigényüket elégítik ki, a
gyerek rátanul a stresszevésre
Serdülő lányok elhízása: problémás a női szereppel való
azonosulás
Reaktív kövérség: emocionális stressz, pl.: halál,
kistestvér születése miatti önvigasztalás

68. Kult. kül!
Pszichés zavar a címkézés következménye!
Genetikai okok: lassú anyagcsere.
Kulcs:testmozgás

69. 4. Anorexia nervosa : főleg kamasz lányoknál. Testkép
zavar! Pszian :szexualitás elutasítása.
Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos
fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért,
hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra
vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt
kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a
testsúly az elvárthoz képest legalább 15 % alacsonyabb
szinten van.

70. Táplálkozási zavarok – anorexia nervosa
12 – 17 év, főleg lányok
Nincs betegségtudat
Nincs fizikai oka a súlyvesztésnek
Jóléti társadalom betegsége, az evés fegyver lett a gyerek
kezében
Testképzavar: korai évek rendellenes családi működése
Szorongás a testi érés folyamataitól (analitikusok: felnőtt életformát
elutasítva regrediál az orális fázisba)
Autonómiatörekvés: jól nevelt, jól teljesítő, fegyelmezett gyerek,
átlagnál szorongóbb, gátlásosabb, az agressziót maga ellen
fordítja, miközben a szülőt támadja

72.  Ezek az emberek látható
soványságuk ellenére folyamatosan
attól rettegnek, hogy elhíznak.
 Általában a környezet tiltakozása
ellenére túlsúlyosnak tartják
magukat, vagy pedig úgy érzik,
hogy valamelyik testtájuk túl kövér,
még akkor is, ha nyilvánvalóan
soványak.
 A nők esetében ebben a
stádiumban általában elmarad a
menstruáció.
 Az anorexia többnyire 12-18 éves
korban kezdődik.
 Az érintettek 95 százaléka nő, a
leírások szerint a férfiak körében a
testépítők és a homoszexuálisok
között fordul elő ez a betegség.

73.  A bulímia falási
rohamokkal járó
kényszerbetegség,
melynek során a beteg
rövid idő alatt igen nagy
mennyiségű étel -
jellemzően édesség -
elfogyasztására képes
 Ez törvényszerűen
elhízáshoz vezet, amit
elkerülendő a beteg
önmagát hánytatja,
hashajtókkal vagy eltúlzott
fizikai aktivitással él.

74. Hányás után a beteg ismét
szenved, az evési
kényszernek csupán néhány
óráig tud ellenállni, majd
ismételten étkezik, és
önmagát hánytatja.

75.  A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások
között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a
beteg kaotikussá váló életén.
 Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a
szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét
enyhíthesse.
 Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és
szégyellik magukat miatta.

76. III. Kiválasztás zavarai
Ürítési zavarok:
1.Nem szomatikus okok. Nem mentális retardáció.
2.Vagy már kialakult képesség elvesztése, vagy 4-5. életévig
nem alakul ki.
3.Emocionális probl. a háttérben ( frusztráció
testvérféltékenység, szeparáció, válás)
4.Függ a szobatisztaságra nevelés mikéntjétől is: ha túl nagy
figyelem irányul rá kontroll a szülő felett= pótkielégülés a
gyermek. számára
5. 20 % egyéb pszichés zavarokkal együtt jár.

77. III. Kiválasztás zavarai
2.Enuresis=Bevizelés ( magatartás zavar )
-Betegség: ha a hét több napján, min. 3 hónapig!!!
-Általában éjszakai (nocturna), de néha nappal (diurna) is
-Lehet genetikai ok! ( egypetéjű ikrek vizsgálata)
-Hólyag érzékenyebben reagál
-Előfordulás: 7 évesen: f:6-7%, lány:3%
-10 évesen : <3%, Felnőtt : ritka, de van!

78.  Az EN a harmadik leggyakoribb
gyermekbetegség. Magyarországon a 6 éves
korosztály 10-15%-át érinti, gyakrabban fordul
elő fiúkban.
 Jellemző a családi halmozódás: ha
gyermekkorában az egyik szülő is bepisilt, akkor
50%, ha mind a két szülő küzdött hasonló
problémával, akkor 75% a gyermekeik esélye az
éjszakai bepisilésre.
 Kezelés nélkül az éjszaka rendszeresen bepisilő
gyermekek 15%-a lesz „magától” ágytiszta.

79. Az EN fajtái, alapfogalmak
Az EN elsődleges (primer enuresis nocturna) ha a gyermek
folyamatosan, megszakítás nélkül, legalább fél évig nem volt még
ágytiszta.
Az EN másodlagos (secunder enuresis nocturna) ha minimálisan fél
év megbízható ágytisztaság után kezd el (újra) bepisilni a gyermek.
Az EN egytünetű (monosymptomas enuresis nocturna), ha az
éjszakai bepisilés az egyedüli tünet és nem társulnak hozzá a következő
pontban leírt tünetek.
Az EN többtünetű (polisymptomas enuresis nocturna), ha az
éjszakai bepisilés mellett a következő problémák (egy vagy több)
előfordulnak: vizeletfertőzés, székrekedés, gyakori vizelési ingerek, kis
hólyagkapacitás.

80. Lehetséges organikus okok:
• szeméremrés környéki vagy fityma-gyulladás (vulvitis vagy
balanitis)
• vizeletfertőzés
• diszfunkcionális vizelés
• nagy mennyiségű, híg vizeletürítés (polyuria)
• kórosan nagy mennyiségű folyadék fogyasztása (primer
polydipszia)
• hyperkalciuria (nagy mennyiségű kalcium a vizeletben)
• cukorbetegség
• obstruktív alvási apnoe (pl. megnagyobbodott orrgaratmandula
miatt)
• húgyúti fejlődési rendellenességek
• idegrendszeri fejlődési rendellenességek (nyitott gerinc)
• gerincvelő sérülések, daganatok
• epilepszia

81. III. Kiválasztás zavarai
Terápia: spontán! De ált. negatív önképpel járhat.
Sz: jutalmazzák a száraz éjszakát, ne büntessenek!!! Vagy Kl. Kond.-ébresztő : a
nedvességre csengő szólal meg.

82. Az enkoprézis a széklet nem megfelelő helyre (pl.
nadrágba, padlóra) történő ürítése.
A jelenség ismétlődő (legalább havi gyakoriságú), és lehet
akaratlan vagy akaratlagos.
Enkoprézis

83. 4 éves kor felett beszélhetünk róla. 70%-ban 5 éves kor előtt
kezdődik.
A fiúknál 1,5-szer gyakoribb, mint a lányoknál. Mintegy 1,5 %-a
7-8 éves korosztályban jellemző, fiú túlsúllyal.
Az enkoprézis szinte kivétel nélkül nappalra korlátozódik, éjszaka
nem fordul elő (ha nincs organikus háttere).

84. I. Beszélünk az ún. manipulatív szennyezésről. Ebben az
esetben a viselkedés célja a család manipulálása,
befolyásolása. A szülő iránt érzett indulat, ill. bosszú
kifejezése, esetlegesen a figyelem felkeltése.
II. A második típus neve a krónikus hasmenés vagy diaré.
Az a gyermek aki ettől szenved, az a különböző
stresszhelyzetekre reagál élénk bélműködéssel,
hasmenéssel.
III. A harmadik típus a leggyakoribb megjelenési formája az
enkoprézisnek a krónikus székrekedés.

85. Jellemző tünetei:
1. Szorulás.
2. Nagy mennyiségű széklet jelenléte a kivizsgáláskor.
3. Puha széklet az alsóneműn.
4. Rossz szag van a gyermek körül.
5. Néha köldöktájéki fájdalom.
6. Esetenként nagy mennyiségű széklet ürítése.
7. Fájdalmas széklet ürítések.
8. Néhány gyermeknél visszatérő húgyúti gyulladások vannak.

87. Ritmikus motoros
rendellenességek
Ujjszopás
Körömrágás
Önringatás
Tikk

88. Ujjszopás
18-20 hóig normális
Tevékenység lényege a szopómozgás, az orális szakasz
fő örömforrása, megnyugtatásra törekvés jele a külvilág
szorongást keltő ingereivel szemben (ha dédelgetik,
nem szopja az ujját, csak ha egyedül van, szokatlan
ingerek érik)

89. Ujjszopás
18-20 hóig normális
2 év után (akár 6 éves korig) nem kóros, ha lefekvéshez,
szorongás oldásához, betegség esetén kell, mert érzelmi
egyensúlyteremtő funkciója van
Cumi vagy ujj? – cumiról könnyebb leszokni, de ujjal a
szájban nem lehet játszani

91. Körömrágás
Látszólag szándéktól függő, tudatos cselekvés
4 év: kezdődhet, de főleg 6 év, 12-14 év erősen kiugrik a
hajlam
Az ujjszopó gyerekből körömrágó lehet az iskola
kezdetén, elhagyatottságában vigasz kell, de az
ujjszopás már gyerekes

92. Körömrágás
Önbüntetés, öncsonkítás, elszakadás dramatizálása, a
szeretetkapcsolat frusztráltsága
Kötelességteljesítés a gyerek fő motivációja, kívülről is,
belülről is túlfékezett gyerek

93. Önringatás
Sztereotip és szándékos, rendszeresen ismételt mozgás,
pl.: fej lengetése, ütögetése, de legismertebb az
önringatás
1 éves korig normális, utána ha megmarad, mentális
zavaroknak lehet a jele (autizmus, értelmi fogyatékosság)

94. Önringatás
Ok a gyerek és a társas környezete közötti szakadék, mely
lehet külső körülmény (intézet), vagy belső
(fogyatékosság), de lehet a gyerek visszahúzódása is
Intézeti gyerekek 5-15%-a, IQ-val fordítottan arányos,
megoldás: alternatív tevékenység

95. Tik
Különböző izomcsoportok gyors, ismétlődő nem szándékos
összehúzódása, mozgása
Rendszertelenül jelentkezik, nyugodt, szorongásmentes
helyzetben csökken, akarattal csökkenthető, de stresszre
előtörhet
Enyhe, átmeneti tik: 2-15 év között jelentkezik, leggyakrabban
szemhéjtik, 1 éven belül elmúlik
Krónikus tik: változó intenzitással egy évnél tovább áll fenn
La Tourette szindróma: motoros rándulások (fej, felsőtest),
vokális tik (szövegkörnyezetbe nem illő, gyakran obszcén szavak)
Okok: elfojtott tudattalan konfliktus, Mahler: a szülő korlátozza a
gyerek impulzuskielégítési tevékenységeit, a szülő korlátozó
hatása miatt védekezik a megvalósulás ellen
Idegrendszeri sérülés

96. 3 év: megjelennek a klasszikus lányos/fiús viselkedések
Nemi identitás 6 évesen alakul ki végérvenyesen:
tudja, hogy a nem megváltoztathatatlan
Zavarok:
-transzszexualizmus: ha a biológiai nem nem egyezik a
pszichológiaival, a természet tragikus tévedése
Nemi szerep, a nemi identitás zavara

97. -Nemi szerep zavara: identitásélmény lényegében
érintetlen, fiús lányok – a serdülőkor döntő, lányos fiúk
– környezet nehezen tolerálja, később szorongó gátolt
lehet, ok: szerepmodell hiánya, szülő alkalmatlan,
elvárásai mások (lányt vártak helyette)
-a transzvesztitizmust: ha valakinek nincs problémája a
testi nemével, de az ellenkező nem ruháit viseli.

98. Szorongás
Élettani tünetek: légzésszám, szívverés, stb. a test
figyelmeztetése és felkészítése a veszélyre, aktivált
állapot
A szorongás irracionális, túl erős formája nehezíti,
lehetetlenné teszi az alkalmazkodást

99. Szeparációs szorongás
4 éves kor felett a szorongás jeleit mutatja, ha az anyától,
megszokott környezetétől el kell válnia
Óvoda: nehéz a beszoktatás, sír, visszahúzódik, nem kommunikál,
de beszoktatás után el kell múlnia
Tünetek:
-Nehezen szakad el a szüleitől
-Reggel rosszkedvű
-Gyakran fáj a feje, a hasa
-Sokat kell noszogatni induláskor
-Húzódozik minden szülő nélküli programtól
-Nehezített elalvás
-Szeretett rokon, háziállat halála felerősítheti

100. Szeparációs szorongás
A szeparációtól való félelem a szülőhöz kapcsolja a
gyereket, fokozza a dependenciát
Okok:
-Anya bizonytalan a szerepében, ellenérzéseit túlzott
ragaszkodásba fordítja
-A házassági konfliktus, válás miatt az anya van szeparációs
helyzetben
-A szülő azt akarja, hogy a gyerek mindig vele legyen, csak
vele érezze jól magát, de ez a kölcsönös függés lehet
teher, fezsültség is

101. Teljesítményszorongás
Teljesítményre való fokozott törekvés, szomatizálási
hajlam
Teljesítményzavar: szorongás miatt IQ-ja alatt teljesít,
érdeklődése beszűkül
Háttér: a tanulás motiválása a jutalmazás/büntetés,
emiatt a cél az osztályzat
A kötelességteljesítést a szorongás motiválja, ezért
megakadályozza a kifelé forduló érdeklődést
Kudarc orientáció

102. Generalizált szorongás
Nem helyzethez kötött szorongás, nem köthető konkrét
tárgyhoz, szabadon lebegő szorongás
Állandó aggodalmaskodás, saját képességekben való
kételkedés -Nincs miért szorongania.
-Azért szorong, mert nem tudja miért
kellene szorongania.

103. Generalizált szorongás
Rendszeres fizikai tünetek: fejfájás, hasfájás, hányinger,
szájszárazság, körömrágás, tenyérizzadás
Teljesítményt nem befolyásolja, de rontja a társas
készségeket
Valószínű a szeretetmegvonásos nevelési stílus a
háttérben

104. Pánikbetegség
Gyerekeknél ritka, hirtelen jelentkezi, testi tünetekkel
Tünetek: rémület, a gyerek sír, kiabál, halálfélelme van,
arról panaszkodik, nem kap levegőt, túl gyorsan ver a szíve,
stb.
Általában néhány perc alatt lezajlik a roham
Pszichoanalízis: elhárító mechanizmusok összeomlanak, a
szorongás áttör
Viselkedés-lélektan: félelem a félelemtől, első rohamot
kísérő ingerek (testi tünetek) feltételes ingerekké válnak, a
tünetek megjelenésekor félni kezd a rohamtól, ami
felerősíti a fiziológiai reakciókat
Kognitív elmélet: vannak az ingerekre érzékenyebb
emberek, belső jelzések hibás értelmezése

105. Kóros védekezési módok -
fóbia
Félelem tárgyaktól, helyzetektől, és a fóbiás törekvése a
félelemkeltő ingerek elkerülésére
Az inger lehet ártalmatlan tárgy, de mutathat logikailag
némi kapcsolatot a veszéllyel
Egyszerű fóbia: egy jól körülírt ingertől való túlzott és
állandó félelem, pl.:repülő, pók, agorafóbia,
klausztrofóbia
Gyerekeknél az állatfóbia a leggyakoribb, az elkerülés a
szülői befolyás miatt ritkább
Szociális fóbia: intenzív szorongás olyan helyzetektől, ahol
mások megfigyelésének a tárgya, teljes bénultságig mehet
a szorongás, félelem a kudarctól, megszégyenüléstől

106. Az agorafóbiák neve a görög agora (központi tér) nevéből éred,
nem meglepő tehát, hogy az egyénnek a térben elfoglalt
helyzetével kapcsolatos félelmek tartoznak ide. Legismertebb a
csoport névadója, a szűkebb értelemben vett tériszony
(agorafóbia). Ezek a betegek kerülik a nagy nyílt tereket, az utcán
a falak mellett közlekednek, gyakran nem mernek az úttesten
átmenni.

107. Szintén széles körökben ismert a klausztrofóbia, a bezártságtól
való félelem. Ezek a betegek nem szállnak liftbe, kerülik a
bezárt ajtójú, szűk helyiségeket.

108. Iskolafóbia
I.típusú iskolafóbia: leginkább óvodáskorban fordul elő, 4-8 év között
Háttere a szeparációs szorongás
A gyerek a beszoktatási időn túl sem tud megmaradni az intézményben
II. típusú iskolafóbia: 10 éves kor felett jellemző
Háttere a társaktól, kudarctól, megszégyenüléstől való félelem

109. Kényszer
Kényszergondolatok: énidegenek, tolakodóak, nagy szorongással
járnak
Kényszercselekvések: gyakran a kényszergondolatokra adott
válaszreakciók, szorongáscsökkentő funkciója van, rituálék
kialakítása, pl.: tisztasági, ellenőrzési rítusok, tudja, hogy
irracionális
Kényszeres személyiség: nincsenek olyan rítusai, melyektől
szenved, kényszere enyhébb, de az élet minden területére
kiterjed, örömtelenül, gépiesen él
Gyerekek: kényszeres karaktervonások (konvencionalizmus,
túlzott tisztaság- és rendszeretet) háttere, hogy fél a váratlan
dolgoktól, mindent előre megtervez
Kényszerneurotikus gyerekek: hirtelen jelentkezik a kényszer,
feltűnően romlik az iskolai teljesítmény

110. A kényszerbetegség (OCD, azaz
obsessive compulsive disorder)
Alapvetően két fő formája van,
az egyik a gondolati kényszer,
a másik a cselekedeti kényszer.
GONDOLATI KÉNYSZEREK (OBSESSIO)
A kényszergondolatok olyan én-idegen gondolatok, amelyek
állandóan betolakodnak a gondolatok közé, és erős szorongást
okoznak. Az ebben szenvedő ember hiába próbálja a gondolatot
kiverni a fejéből, újra és újra visszatérnek, komoly szenvedést
okozva.

111. A leggyakoribb témakörök, amelyek köré rendeződnek
bepiszkolódástól valóbepiszkolódástól való
undorodik attól, hogy piszkos lesz, fél a baktériumoktól, bogaraktól
agresszív gondolatokagresszív gondolatok
attól tart, hogy ha valamire gondol, azzal valamilyen mágikus módon
szerencsétlenséget, vagy balesetet okoz
betegségre vonatkozó kényszeres aggodalmakbetegségre vonatkozó kényszeres aggodalmak

112. CSELEKEDETI KÉNYSZEREK (COMPULSIO)
Az érintett nem csak gondolatban foglalkozik a kényszerrel, hanem
cseledet szintjére is viszi. Ha nem teszi meg, nagyon kellemetlen,
szorongó érzése keletkezik. Általában tisztában van azzal, hogy a
cselekedet nincs összefüggésben a szorongást okozó dologgal,
mégis valamilyen mágikus összefüggés érzése van ezzel
kapcsolatban.

113. A leggyakoribb témakörök,
amelyek köré rendeződnek
rendre, szimmetriára
vonatkozó kényszer
Mindennek szimmetrikusan
kell elhelyezkednie, ill.
tökéletes rendnek kell lennie,
ellenőrzési kényszer
folyamatosan ellenőrzi, pl.
elzárta-e a csapokat, bezárta-
e a lakásajtót, lekapcsolta-e a
villanyokat

114.  közlekedéssel kapcsolatos kényszerek, pl. nem okozott-e
balesetet
 megszámolási kényszer
mindent megszámol
 ismétlési kényszerek
folyamatosan ismételget cselekedeteket, pl. újra „kell” olvasnia a
könyv sorait, újra megtenni egy mozdulatot (pl. valamit
megérinteni)
 sorba tétel kényszere
 gyűjtögetési kényszer

117. Depresszió tünetei
Depresszív hangulat
Halál, öngyilkosság visszatérő gondolatai
Érdeklődés elvesztése, beszűkülés
Étvágy és alvás zavara
Pszichomotoros lelassulás
Energiahiány
Értéktelenség érzése
Ingerlékenység
Döntési és koncentrációs képességek zavara

118. Gyerekkori depresszió
Ingerlékenység
Agitáltság
Koncentrációs zavarok
Figyelemzavar (nem képes egy kedvelt filmet
végignézni)
Súlyváltozás
Teljesítmény változása
Életforma változása (nappal alszik, éjjel van fent)
Iskolai passzivitás
Érdektelenség

119. Depresszió – viselkedés-lélektan
Gyerek tanult viselkedéselemekkel fejezi ki a szeretetét anyja
iránt, ha ezekre nincs válasz, kioltódik, a gyerek visszahúzódik
A kedvelt tevékenységekkel kimozdítható, melyek örömet
okoznak
Az alapproblémát nem oldja meg, dolgozza fel

120. Depresszió – kognitív elméletek
Negatív én-séma modell: ha a gyereket szocializációja során gyakran ér
megaláztatás, ha a környezetében lévő felnőttek állandóan azt
hangoztatják, hogy nem jó semmire, minden rossznak ő az oka,
elfogadja ezeket az állításokat, beépíti az énjébe.
Magát a negatív én-sémának megfelelően kezdi látni

121. Depresszió – analitikus elmélet
Korai tárgyvesztés
Spitz: hospitalizmus
6 hó után anya elvesztése: apátia, közöny,
étvágytalanság, felnőttek közeledésére
félelemmel reagál – anaklitikus depresszió
Bowlby: korai szeparáció (6 hó – 6 év) súlyos
depresszióhoz vezet: fázisok: tiltakozás,
kétségbeesés, közöny

123. A beszéd és a kommunikáció zavarai: megkésett
beszédfejlődés, dadogás, szelektív mutizmus
•A gyermek előbb tanul meg kommunikálni, mint
beszélni.
•A beszédfejlődés legfőbb szakaszai:
1. belső nyelv, (érti a saját tapasztalatait)
2. receptív nyelv, (érti mások szavait)
3. expresszív nyelv (kifejezi)

124. Megkésett beszédfejlődés:
3 éves kora után nem alkot 2 szavas mondatokat.
Lányok előbb, mert fogékonyabbak a társas kapcsolatokra.

126. Cleopatra lived closer in time to the Moon
landing than to the construction of the
Great Pyramid of Giza
Egypt's last pharaoh lived from 69 BC to
30 BC. Her life began a full 2491 years
after the Great Pyramid was completed
around 2560 BC. However, the first lunar
landing in 1969 AD took place less than
2,000 years after her death in 30 BC!

128. 1. szint: Ha 3 éves korig nincs belső nyelv sem, akkor
súlyos agyi károsodásról van szó.
2.szint: van beszéd, de lemarad társaihoz képest-
összefügghet: halláscsökkenés, hallási figyelem zavara,
mozgásfejletlenség, akár értelmi fogyatékossággal
3. szerzett. súlyos személyiség zavar,neurológiai
zavar…

129. Dadogás
Beszédfolyamatosság sérül, belső blokk miatt ismétlés
Tónusos ismétlés: egy-egy szótag
Klónusos: egy-egy hang
Átlagos vagy magas IQ,

130. Pszichoanalitikus elmélet: kóros védekezés, a nyelv
elakadása, félelem attól, hogy agresszív, közönséges
szavakat mond ki, a beszédre tolja át a partner iránt
érzett agresszióját
Bloodstein: anticipációs küzdelem a gyereknél,
elővételezi a kudarcot, szorongás
Viselkedés-lélektan: konfliktusos szülő-gyerek kapcsolat
Tanulási- visszacsatolási modell: saját hangját késve
hallja

132. • Dadogás jellemzői
Ellentét áll fenn a beszéd tartalmi és
emocionális valamint a motoros képességek
között
Nem tudatos a hiba
A görcsök a száj- és nyelvre korlátozódik
Együttmozgások nincsenek

133. Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás
esetén
• Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog.
• Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét.
• Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen
idő őt meghallgatni.
• Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné.
• Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem
fizikailag.
• Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék.
• Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés,
éneklés.
• Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

134. Elektív mutizmus
Helyzethez kötött hallónémaság, főleg lányokat érint
Intim családi körben beszél
Izolálódik a csoportban
Félénkek, bátortalanok, otthon lehetnek indulatkitörések
Szorongás elleni védekezés

135. Afázia
A nyelvnek olyan zavara, amely az anyanyelv
teljes elsajátítása után az agy organikus
sérülése következtében jön létre (a bal
agyfélteke körülhatárolt részeit érinti)
Okai: (az egy bizonyos betegség során fellépő
állapot)
- agyvérzés
- baleset utáni állapot
- tumorok

136. Típusai
1. Totális afázia – értelmetlen szótagokat mond, mondatok nincsenek,
szótalálásnál segítségre van szükség, értése nehéz, 1-1főnév, ige
használata
2. kevert afázia –spontán beszéd sérült, 1-1 szót tud mondani, a
beszéd tartalma nehezen érthetőj, a beszédértése sérült, 1-1 mondatot
tud mondani
3. motoros afázia – spontán beszéd sérült, szavak automatizmusa,
agrammatizmus, beszédmegértés jó, példamondatokat jól utánmond
4. szenzoros afázia – spontán beszéd súlyosan sérült, tartalom nélküli
közhelyek, véletlen szótalálatok, mondatfelépítése zavart,
beszédkényszer, bőbeszéd, beszéd tartalma nem érthető,
beszédmegértése sérült, szavakhoz hozzátold
5. Amnesztikus afázia – spontán beszéd állhat szóvirágokból,
közhelyekből, néha teljes mondatokból. Szűk főnév, melléknévi, igei
használat. Közepesen vagy jól érthető a beszéd tartalma, hangbeli
torzítások előfordulnak, néha mellékmondatos formában közöl,
megértése jó

137. Kísérő tünetek
Látótér beszűkülés
Jobb testfél bénéulása
Megjegyzőképesség zavara
Koncentráló képesség z.
Átváltás z.
Konstruktív képesség z.
Teljesítmény- és hangulat z.
lelassulás

138. A szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének
felfogása sérül.
A szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő
(agrammatizmus).
A felsoroltakon kívül az afáziának másféle és kombinált
változatai is lehetségesek.
A vezetési afázia a Broca- és a Wernicke-központ közötti
kapcsolat megszakadása, amiben a beteg nem tudja
megismételni a mondottakat.

139. Broca és Wernicke által talált, nyelvvel speciális szempontokból
foglalkozó agyrészek.
Broca mező a nyelvtannak
Wernicke a nyelv megértésének a területe. Annak a
betegségnek a neve, ami a beszéd megértésének hiányában
nyilvánul meg Wernicke-afázia (latinul aphasia).

140. Transzkortikális afáziában az érintett nem tud magától beszélni,
de tud hangosan olvasni.
Amnesztikus afáziában folyamatosan képes beszélni, de
szómegtalálási nehézségei vannak.
Minden típusban az írott nyelv használata ugyanúgy zavart
lehet, mint a beszéd. Globális afáziában a nyelv minden
formája érintett, és a beteget akár teljesen megfoszthatja a
nyelv minden formájától.

141. Hiperaktivitás és figyelemzavar
(angolul: Attention Deficit and
Hyperactivity Disorder, röv. ADHD)
Felhasznált anyagok: Dr. Farkas Margit
Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest / Boda Kamilla

142. Csilla
5 éves, középs csoportos ovis, de csak 8-tó l 10-ig lehet aő
csoportban „kezelhetetlen” agresszivitása, nyugtalansága miatt. Társai
nem szívesen játszanak vele. Gyakran bosszantja a gyerekeket, úgy
pró bál kapcsolatot teremteni, hogy megzavarja játékukat, lerombolja
a többiek által épített várat, tornyot stb. Nagy mozgásigénye van,
gyakran szaladgálva közlekedik. Önálló tlan. Nem tud nyugodtan
étkezni, mert nem tud elég ideig ülni az asztalnál.
Szinte soha nem tudták hosszasabban feladathelyzetben
tartani. É desanyja GYES mellett otthoni munkát vállal, ruhákat javít.
Egy percre sem hagyhatja Csillát magára, mivel a gyermek folyamatos
mozgásban van, mindenhova felmászik, leugrik. Mindenre kíváncsi.
Semmivel nem tudja magát lefoglalni, gyakran segítséggel sem. Nem
lehet mesét olvasni neki, esténként apa fejb l mesél neki, azt 3-4ő
percig képes hallgatni. Mindig mást csinál, mintha nem is hallaná, amit
mondanak neki. Rendkívül nyugtalan csecsem volt, anya szinte 2ő
évig nem aludt. Csilla állandó an sírt, rosszul evett.

143. Csilla
Anyuka egy id után már nem is tudta mivel tudná megnyugtatni. Úgyő
érezte, nem tud jó anyja lenni a kislányának, talán nem szereti t aő
gyermeke. Apai nagymama nem is rejtette véka alá lesújtó
véleményét, az anyukát okolta a kislány nyugtalan természetéért. Az
anyuka szinte lopva járt a gyermekéért az ó vodába, minden
alkalommal történt valami galiba. A szül k úgy érezték, elveszítettékő
minden kapcsolatukat, elmaradtak a barátaik. Kislányuk felügyeletét
már egyetlen nagyszül sem vállalta. Ismer sük ajánlásáraő ő
fordultak szakemberhez.
A kivizsgálást követ en figyelemzavar-hiperaktivitás mellett súlyoső
beszédértésbeli zavart állapítottak meg. Gyó gyszeres kezelés
mellett megfelel gyó gypedagó giai-logopédiai fejlesztésbenő
részesül. A szül k képzésben, tréningen vettek részt, hozzáállásukő
változott, felszabadultabban, határozottabban, pozitívan igyekeznek
szabályozni kislányuk viselkedését.

144. Mi a hiperaktivitás?
Sokan a „rossz gyerek” szinonimájaként használják ezt a jelzőt.
Fokozott mozgás igény, mozgás késztetés a normál fejlődés
sajátossága kisgyermek korban.
Hiperaktivitás alatt olyan fokozott, túlzott motoros aktivitást
értünk, mely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő,
mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága.

145. Mi a hiperaktivitás?
Hiperaktivitás lehet valamely gyermekpszichiátriai zavar (pl.
depresszió , mánia, szorongás, pszichó zis) tünete.
A hiperaktivitás a gyermekkorban induló figyelemzavar-
hiperaktivitás egyik f tünete a figyelemzavar és az impulzivitáső
mellett. Hazai nyelvhasználatban gyakran ezeket a
fogalmakat szinonimaként is használják

146.  Olyan krónikus eltérés, melynek bizonyos tünetei,
részjelenségei már 7 éves kor előtt szembetűnők.
 A diagnózis felállításához a figyelmetlenség, a
hiperaktivitás-impulzivitás tünetei közül kellő számú tünet
együttes fennállása szükséges az elmúlt 6 hónapban.
 Hiperkinetikus zavarról akkor beszélhetünk, ha a tünetek
jelenléte kifejezett funkciókárosodást (nehézségeket,
konfliktusokat) okoz egynél több helyzetben is (a gyermek
mindennapjaiban: az iskolában, a kortárskapcsolatokban, a
családban).

147. Ülés közben babrál, fészkelődik
Elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben,
amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon.
Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor
az nem helyénvaló (a hiperaktív serdülők és felnőttek
képesek helyben maradni, de ekkor nagyfokú belső
nyugtalanságot élhetnek át)
Nehézségei vannak az önálló, nyugodt tevékenységben
vagy az abban való részvételben
"Izeg-mozog" vagy úgy cselekszik, mint akit felhúztak
Túlzottan sokat beszél
A hiperaktivitás tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll)

148. A figyelemzavar tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll)
 Nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan
hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy
más tevékenységben
 Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat-
vagy játéktevékenységen belül
 Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá
 Nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az
iskolai és egyéb munkákat
 Nehézsége van a feladatok és a tevékenységek
megszervezésében
 Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan
feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést
igényelnek
 Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez
szükséges dolgokat
 Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét
 A napi tevékenységben feledékeny

149. A szertelenség (impulzivitás) tünetei
(legalább fél éven át fennáll)
♦ Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ
♦ Nehézséget okoz neki a várakozás
♦ Félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot)

150. Mi okozza?
Család, iker és adopciós (örökbefogadási) vizsgálatok
egyértelműen alátámasztják a genetikai hajlam jelentőségét.
Molekuláris genetikai vizsgálatok egy bizonyos agyi ingerület átvivő
anyag, a dopamin transzporter gén sajátosságaira irányították a
figyelmet, de specifikus gén (alél) eltérést igazolni mindezidáig nem
sikerült.
Az agy anatómiai és funkcionális eltérését vizsgáló eljárások
(képalkotó eljárások, funkcionális vizsgálatok) eltérő sajátosságokat
találtak a hiperaktivitással küzdő egyének agyában
Neuropszichológiai kutatások a homloklebeny elülső részének
(prefrontális kéreg) sajátos működésére irányították a figyelmet, mely
elsősorban a homloklebenyhez köthető ún. végrehajtó funkciók
(tervezés, szervezés, gátlás, motoros kivitelezés) gyengeségében,
a motivációs rendszer (késleltetett jutalom) működési zavarában
nyilvánul meg.

151. Mi okozza?
Számos vizsgálat felhívja a figyelmet a magzati, csecsem -ő
kisdedkori fejl dés jelent ségére. A fejl dést megzavaróő ő ő
tényez k (pl. magzat fejl dési rendellenességei, szülés körüliő ő
oxigén hiányos állapot, intenzív ellátást igényl állapotok,ő
kés bbi idegrendszert érint betegségek, traumák,ő ő
stb.) nagymértékben hozzájárulhatnak a
genetikai hajlam megjelenéséhez
Kés bbiekben egyre nagyobb szerepe van a pszichés,ő
szociális tényez knek (család m ködése, veszteségek, válás,ő ű
szül k mentális-fizikai egészsége,ő
kortárskapcsolati nehézségek, iskolai problémák, konfliktusok,
tanulási nehézségek, stb.), melyek jelent sen befolyásolják aő
tünetek intenzitását, az általuk okozott funkció romlás mértékét.

152. Milyen tünetek jellemzőek a hiperkinetikus zavarra?
Magzati élet
Számos anyuka számol be arról, hogy később hiperaktiv
tüneteket mutató gyermeke már méhen belül rendkívül
mozgékony, „nyugtalan” volt, esetleges másik
terhességgel összevetve markáns sajátosságként jelölik
meg.

153. Csecsemőkor
Az egyénre jellemző temperamentum bizonyos sajátosságai
már újszülött, kora csecsemőkorban megnyilvánulnak. Az ún.
„nehéz temperamentumú” csecsemők gyakran sírnak,
nehezen megnyugtathatók, hasfájósak, rossz étvágyúak,
szabálytalan bioritmus jellemzi őket. Sok esetben az anya-
gyerek kapcsolat diszharmonikussá válik, az anya
eszköztelennek, kudarcosnak érzi magát a gyermek feltűnő
nyugtalansága miatt. A hiperaktív gyermekek szülei gyakran
számolnak be hasonló nehézségekről, ugyanakkor nem
állítható, hogy a csecsemőkori ún. „nehéz temperamentum”
sajátosság a későbbi hiperaktivitás korai megnyilvánulása
lenne.

154. Csecsemőkor
Az egyénre jellemző temperamentum bizonyos sajátosságai
már újszülött, kora csecsemőkorban megnyilvánulnak.
Az ún. „nehéz temperamentumú” csecsemők gyakran
sírnak, nehezen megnyugtathatók, hasfájósak, rossz
étvágyúak, szabálytalan bioritmus jellemzi őket.
Sok esetben az anya-gyerek kapcsolat diszharmonikussá
válik, az anya eszköztelennek, kudarcosnak érzi magát a
gyermek feltűnő nyugtalansága miatt.

155.  Gyakori a pszichomotoros fejlődés szokatlan üteme,
vagy menete.
 Az esetek jelentős részében a mozgás, beszéd fejlődés
igen gyorsan zajlik, a gyermek akár már 8 hónaposan
szalad, és 9 hónaposan beszél, ügyesen kommunikál.
 A járás kezdetétől szinte futva közlekedik, igen ügyesen
felmászik a bútorokra.
 Állandóan tevékenykedik, mindig akcióban van, sokat és
szívesen beszél.
 Érthető módon gyakran elbűvöli környezetét.

156.  Máskor a fejl dés a szokásosnál lassabb ütemben zajlik,ő
vagy szokványos fejl dési sorrendet nem követi, pl.ő
kimarad a mászás, vagy az ülés.
 El fordulhat a beszédfejl dés késése, furcsasága, de aő ő
gyermek ügyesen kommunikál, megérti környezete jelzéseit.
Sokat mozog, mozgása lehet akár diszharmonikus is,
számtalan apró baleset éri.

157. Kisdedkor
Néhány esetben előfordul, hogy a gyermek mozgásos aktivitása
igen feltűnő, és már 2-3 éves korban akadályozza a gyermeket az
elmélyült játékban, a különböző tevékenységekben, akár az
étkezésben.
Gyakran számolnak be a szülők gyermekük szokatlan dacosságáról,
nem tudnak vele szót érteni, mindig a saját feje után megy.
Számtalan esetben korlátozásra, fegyelmezésre, várakozásra
kifejezett nyugtalansággal, alkalmanként sírással, veszekedéssel,
tiltakozással reagál.

158. Óvodáskor
A gyermekek számára az óvodai élet számtalan kihívást
tartogat.
A szülők távolléte, új felnőttekkel, gyerekekkel való kapcsolat
kialakítása, a szabályok betartása nehéz feladat számukra.
 A figyelemzavarral, hiperaktivitással küszködő kisgyermek
készségeit gyakran meghaladja a társaihoz való alkalmazkodás,
a közös játék, a felnőttekkel való együttműködés, a csoport
helyzet, a feladathelyzet, a felnőtt figyelmén való osztozkodás.

159. Óvodáskor
Az alkalmazkodás nehézségei már kezdettől fogva észlelhetők.
Gyakran váratlan érzelmi, indulati reakciókat mutathatnak,
mely miatt társaik nem szívesen barátkoznak velük. Játékban
nem tudnak veszíteni, a kudarctól kiakadnak.
Konfliktus helyzetben gyakran váratlan agresszív
megnyilvánulásaik lehetnek. Igen mozgékonyak, gyakran
akaratlanul borítanak fel dolgokat, rombolják le társaik által
épített játékokat, zavarják a többieket.

160.  Különösen fokozódhatnak a nehézségek a nagycsoportban, az
iskolára való felkészülés időszakában, amikor a gyermekeknek
már tényleges feladathelyzetben követelményeknek kell
megfelelniük.
 Ekkor a feladatok jelentős része már „kötelező”.
 Ha gyermekük ilyen helyzetben minduntalan kicsúszik a
feladathelyzetből, félbe hagyja a tevékenységét, fokozottan
nyugtalanná válik, feltűnően izeg-mozog, hintázik a széken,
babrál, fecseg, vagy dacosan szembeszegül a felnőtt kérésének
jogosan merül fel a figyelemzavar-hiperaktivitás gyanúja.
 A viselkedés szabályozás zavara annál feltűnőbb, minél
nagyobb csoportban próbálnak a gyermekkel együtt dolgozni.

161. Nehézségek a családban
A családban a szülők nevelési módszerei igen különbözők lehetnek. A
határokat jól feltérképező gyerekek más és más módon viszonyulhatnak a
család felnőtt tagjaihoz: ugyanaz a gyermek fantasztikusan együttműködő
tud lenni az egyik, és szinte kezelhetetlenül öntörvényű a másik felnőtt
jelenlétében. Rendkívül ügyesen találják meg a kibúvókat, és ennek
érdekében találékonyan „használják” a felnőttek ügyetlenségeit.
Sajnos nem ritka, hogy a gyerekek nevelése körüli bonyodalmak előbb
utóbb párkapcsolati konfliktusokat eredményeznek. Gyakran valamelyik
szülő „bűnbakká” válik.
A mindennapos problémák tengerében a felnőttek gyakran eszköztelenné
válnak, elvesznek a szinte folyamatos kritizálásban, korlátozásban,
büntetésben. A nehézségekkel küzdő kisgyermek pedig egyedül marad a
problémáival, saját eszközeivel igyekszik kicsikarni a szülők kizárólagos
figyelmét.

162.  Gyakori nehézség a szülők számára, hogy a hiperaktív
gyerek felügyelete próbára tevő feladat, jó fizikum, és
türelem, néha kötélidegek szükségesek hozzá. Ezekkel a
gyerekekkel mindig történik valami, könnyen kerülnek bajba,
gyakran éri őket baleset. A szülők sok esetben folyamatosan
„szolgálatban vannak”. Nem tudják a gyermek felügyeletét
megoldani, nem tudnak időt szánni kapcsolatuk ápolására.
 Sok esetben a hiperaktív gyermek szabályozatlan, kirívó
viselkedése a közös családi programokat is élvezhetetlenné
teszi. Gyakran nem szívesen fogadják őket vendégségben.
Mind a gyerekek, mind a szülők elszigetelődhetnek,
magukra maradhatnak.

163. Előny, vagy hátrány?
A hiperaktív gyerekeket nevelő szülők, és maguk a gyerekek is számos
problémával, nehézséggel kell, hogy megküzdjenek nap mint nap. Talán
nem túlzó azt állítani, hogy főként hátrányként értékelik a fenti
sajátosságokat. Hiszen egy ilyen gyermek nevelése sokkal több
figyelmet, törődést, gyakran valóban próbára tevő önuralmat, szeretetet
igénylő kihívás.
Hiperaktív gyereket nevelni olyan, mint hosszú távra befektetni, mely
olyan kis hozammal jár, hogy a mindennapokban szinte észre sem lehet
venni a változást.
Többnyire hátránynak érezzük, mert gyermekeink méltatlanul sok
negatív kritikát kapnak. Mások megbecsüléséért, tiszteletéért sokkal
többet kell tenniük. Gyakran szinte egész gyermekkorukban azért
küzdenek, hogy lemossák magukról a „rossz gyerek” bélyeget.

164. Jim Carrey
Paris Hilton
Michael Phelps
Jack
Nicholson
Bill Gates,
J.F. KennedySteve Jobs

166. Milyen erősségeik vannak?
 ha jó a kapcsolatuk a felnőttel ill. a környezetükkel
akkor nagyon segítőkészek
 ötletesek, gyakran kreatívak,
 szívesen teljesítenek megbízatásokat, különösen ha
az mozgással jár (jönni, menni, pakolni)
 jószívűek, barátságosak
 sokan közülük intelligensebbek az átlagosnál, és ebből
adódóan kíváncsiak (pl Edison és Churchill is
hiperaktív gyerekek voltak)
 nagyon fogékonyan reagálnak a pozitív szociális
megnyilvánulásokra, elfogadásra

167. Milyen helyzetben teljesítenek jól?
 amikor a partner határozott és elfogadó (vannak szülők és
tanárok akik könnyebben boldogulnak ezekkel a
gyerekekkel)
 kevés és számukra érthető szabály van
 új és érdekes környezetben ill. információk esetén
 egyszerű dolgokat kérünk, egyértelmű utasításokkal
 rutinná vált tevékenységekben
 amikor gyakori és azonnali megerősítést kapnak
 kevés kritika és sok biztatás (büntetésre szinte immunisakká
válnak)
 kétszemélyes helyzetben
Ezeket a helyzeteket kell időről-időre megteremteni otthon és az
óvodában

168. Milyen következményei lehetnek az elfogadás
hiányának, állandó büntetésnek?
 állandó kudarcérzés („nem felelek meg, rossz
vagyok, hülye vagyok”)
 negatív énkép - ami generálja a továbbiakban a nem
megfelelő viselkedést, negatív kör alakul ki!!
 bűnbak szerepbe kerülhet! - ami súlyosan
személyiségromboló
 elkeseredés, düh, agresszió (befelé fordítva:
szomatikus tünetek, depresszió, kifelé: dac verekedés)
 motivációja nullára csökken, ambíciótlanná válik

169. Milyen tényezők nehezítik a segítő, elfogadó hozzáállást?
 az a tévhit ,hogy „tudna, ha akarna” (hullámzó a teljesítményük,
viselkedésük, vannak „jó” napjaik)
 az a tévhit, hogy a tanár vagy a szülő rossz nevelési módszere a
hibás a rossz viselkedésért (általában emiatt meg is szakad
a kapcsolat a tanárok és a szülők között)
 az a tévhit, hogy az elfogadás kivételezést jelent vagy azt hogy
mindent ráhagynak a gyerekre
 a felnőtt állandó tehetetlenséget, frusztrációt él át a gyerekkel
kapcsolatban ( ha hagyományos módszerekkel és elvárásokkal
próbálkozik)

170. Attitűd
Tudatosítsuk, hogy nem rosszaságból, gonoszságból teszi amit tesz
Értékeljük a jó tulajdonságait : eredetiségét, humorát, különlegességét,
jószívűségét stb.
Az elfogadás valódi, belső elfogadást jelent nem fásultságot vagy
beletörődést: a tüneteket valóságosnak tekintjük, tudomásul vesszük és
ennek megfelelően viselkedünk
Tisztában vagyunk vele, hogy a gyereknek speciális segítségre van
szüksége

171. Milyen az ésszerű szabályrendszer?
 Kevés és egyszerű szabályból áll
 Kevés:ami védi a gyereket, megkönnyíti az életét, és
ami feltétlenül szükséges a család, a többi gyerek
nyugalmához is
 (pl. fontos szabály, hogy nem szabad az ablakba
felmászni, kirohanni az ajtón engedély nélkül, vagy
lefekvés előtt el kell rakni a játékokat, kevésbé fontos,
hogy használat után le kell csukni a WC fedelét,
egyszerre csak egy könyvet szabad levenni a polcról
stb.
 Rövid, könnyen érthető, és könnyen teljesíthető
 A szabályok a gyerek életkorához igazodnak
 Nagyon fontos a következetesség!!

172. Hogyan értessük meg vele a szabályokat?
♦ Gyôzôdjünk meg arról, hogy a gyerek figyel,
várjuk meg, amíg ránk néz
♦ Röviden, egyszerűen mondjuk el, amit akarunk,
egyszerre csak egy dolgot mondjunk
♦ Használjunk egyértelmű kijelentô vagy felszólító
mondatokat, ne gúnyolódjunk, ne ironizáljunk
♦ Ne rögtönözzünk, tudjuk elôre és mondjuk is meg
neki, hogy a teljesítésnek mi lesz a jutalma
♦ Gyôzôdjünk meg arról, hogy a gyerek megértette
amit mondtunk
♦ Ha szükséges magyarázzuk el, vagy mutassuk be,
amit várunk tôle

173. Kell-e büntetni a gyereket?
♦ Azonnal lépjünk közbe minden olyan esetben, amikor társát
vagy önmagát veszélyezteti. Pl. megpróbál valamit
meggyújtani a lakásban stb. A büntetéssel is jelezni kell,
hogy ezek a dolgok megengedhetetlenek
♦ FONTOS! A büntetés célja nem a bosszú, vagy az, hogy ezzel
a szülő levezesse saját indulatait, hanem az, hogy
visszajelzést adjunk a gyereknek a viselkedéséről. Ha a
gyerek megérti, hogy a nem-kívánatos viselkedés
kellemetlen következményekkel jár, akkor csökkentjük a nem
kívánt viselkedés gyakoriságát. A hiperaktív gyerek nehezen
érti meg az ok-okozati összefüggéseket ezért a
következmény mindig logikusan kapcsolódjon a kifogásolt
viselkedéshez (pl. tönkretesz valamit-hozza helyre és ne a
TV-től tiltsuk)
♦ A hiperaktív gyerekek gyakran „telítődnek”, közömbössé
válnak a büntetéssel szemben, mivel túl gyakran van benne
részük

174. Szerepkonfliktus elkerülése közösségben
 meg kell magyarázni az osztálytársaknak, hogy a
hiperaktív miért viselkedik másképpen
 nem szabad értékítéletet mondani vagy
megbélyegző kifejezéseket használni
 „neki nehezére esik…”, „több energiabefektetéssel
jár, hogy…”
 segíteni kell a társakkal való kapcsolatteremtést
 szabályrendszer
 egyértelmű útmutatás az osztályközösségben való
viselkedésről
 „a társaidat is hagyd szóhoz jutni, várd meg, amíg
sorra kerülsz!”

175. Engedmények
♦ a hiperaktív gyermeknek nehezére esik órákon keresztül egy
helyben ülni. segíthet:
♦ forgószék
♦ kicsengetés előtt vagy óra közben külön feladatok:
– radírral letísztítja az asztalt
– táblatörlés
– rendrakás tolltartóban, táskában, padban
– füzetek, eszközök kiosztása, összeszedése
– táblaképek levétele a tábláról
– segíthet kísérleteknél, projektor, térkép,szemléltetés
használatában
– szellőztetést végzi
– elmegy krétáért, labdáért
– mozgásos frissítőgyakorlatok óra közben

178. 2011. évi CXC. törvény
3. A pedagógiai munka szakaszai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a
következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves
korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a
tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a
nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső
(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos
alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos
alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.

179. 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a
tankötelezettség
45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek
köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a
szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és
ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján
kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a
kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti,
hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3)160
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik
életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak
a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség
meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója
dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat
alapján a szakértői bizottság dönt.

180. A főszabály szerint tehát a gyerekek hatévesen kezdik az iskolát, de ettől el
lehet térni, amennyiben az óvodavezető így dönt. Nyolcévesen pedig
szakértői bizottság döntése alapján lehet csak kezdeni az iskolát. A NEFMI
kiadott egy állásfoglalást is, amiben egy táblázattal is szemléleti az
iskolakezdés különböző lehetséges pontjait.
Forrás: Nefmi állásfoglalása
Tehát nem kötelező hatévesen kezdeni az iskolát, de a hét éves kori
kezdésről az óvodavezető dönthet. De mégis mi alapján döntenek?

181. Egy iskolaérett számára az óvodai idő meghosszabbítása
legalább annyira káros, mint az idő előtti iskolakezdés?
Az államtitkárság szerint túl sok gyereket tartottak vissza az
óvodában, holott ez akár káros is lehet.
Sajnos egyik állítást sem támasztják alá kutatási eredmények,
adatok.
A MANTE (A magyar nevelők és tanárok egyesülete) szerint
elhanyagolható arányban vannak hét és nyolcévesek az óvodában,
és ők általában azok, akiknek erre szükségük is van.

182. Egy iskolaérett számára az óvodai idő meghosszabbítása
legalább annyira káros, mint az idő előtti iskolakezdés?
Az iskolaéretlen gyerekek aránya szerintük az elsőéves mérések
szerint viszont eléri a 15-30 százalékot. (Miután nincs teljeskörű
mérés az elsősök körében, ezért ezek az adatok sem feltétlenül
megbízhatóak persze.)
A MANTE szülőknek szóló körlevelükben felhívják arra a figyelmet,
hogy a valódi probléma az, ha sok gyermek túl korán és nem
megfelelő érettséggel kerül az iskolába.
A szülők, amennyiben nem értenek egyet az óvodavezető
döntésével, kérjék a szakértői bizottság véleményét.

184.  Ott vetődik fel ilyen élesen az iskolaérettség kérdése,
ahol éles az iskola és óvoda közötti átmenet.
 Ott ahol a tanító nénik egyénre szabottan tudják a
gyerekeket kezelni és a tantervi elvárások
rugalmasak, ott a kezdetben lassabban fejlődő
gyerekek se fognak lemaradni.
 Tehát az iskolaérettség sem tisztán objektív fogalom,
nagyban függ az első évesekkel szemben támasztott
elvárások szintjétől és a keretek rugalmasságától
• A gyermek folyamatos megfigyelésén alapuló
feljegyzések elemzésére és értékelésére van
szükség

185. Az iskolaérettség feltételei
Testi fejlettség
•Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120—130 cm magas, és 20 - 22 kg
súlyú.
•Természetesen ettől felfelé és lefelé is lehetnek eltérések. Ennek ellenére, ha a
gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerül a kérdés, fizikálisan bírja-e majd
az iskolával járó,megnövekedett terhelést.
•A tapasztalatok azt mutatják, a kisebb súlyú gyermekek fáradékonyabbak,
teljesítményük hullámzóbb.
•A szülők testméretei befolyásolják a gyermek testtömegének alakulását, így ezt is
figyelem be kell venni az iskolára való alkalmasság eldöntésénél. Fontos a jó
egészségi állapot is.

186. • Megkezdődik a fogváltás, jelezve a második alakváltás beindulását
• E változás az idegrendszer érettségéről tájékoztat, az iskoláskor
kezdetét jelenti.
• A fogváltás beindulása előtt a gyermek idegrendszerének nagy
megterhelés lenne a rendszeres, intenzív tanulás.

187. • A cipőfűző megkötésének képessége a finommozgások
fejlettségéről, a térbeli tájékozódásról, a vizuális megfigyelő-
képességről tájékoztat.
• A cipőfűző megkötésének tudása vagy nem tudása csak
részben gyakorlás függvénye.

188. • Az 5 és 13 év közötti brit gyerekek csaknem fele (47%)
nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, kétharmaduk ugyanakkor
remekül elboldogul a tablettel, 42 százalékuk pedig a
legfejlettebb mobiltelefonnal is.
• A szigetországi felmérés szerint a korosztály 65 százaléka
nem tud teát főzni, 81 százaléka képtelen térképet olvasni,
79 százalékának tudását meghaladja egy sátor felállítása.
• Tüzet rakni 78 százalék nem tud, de még fára mászni sem
sikerül 59 százaléknak.
-The Daily Telegraph.

189. Ép érzékszervek
Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő
látás és hallás.
Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás.
Sajnos egy rutin szűrő-vizsgálat nem derít fel minden
esetben a hiányosságot (pl. a rejtett kancsalságot, a látóér
kiesést, a lusta pupillareflexet, a keresztezett szem-és
füldominanciát, a lassúbb beszédhallást, stb.)

190. Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
•A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a
fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja.
•A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. Igazi hátrányai
gyakran csak a későbbi években, 4 - 5. osztályban mutatkoznak,
amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója.
•A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb
elfáradnak az író gyermek.

191. • 2016 őszétől már nem tanítanak a finn iskolákban kézírást, mivel a finn
oktatásügy úgy ítéli meg, nincs már értelme papírral, ceruzával vesződni
egy olyan korban, amelyben minden a kommunikációs elektronikus
eszközökről szól.
• „A jó gépírási készség ma már alapvető”, mondja Minna Harmenen, a finn
Nemzeti Oktatási Bizottság tagja a Helsinki Times-nak. A bizottság épp
most végzi az utolsó simításokat a jövő írásoktatási programján.
• Harmenen elismerte, hogy a kézírás-oktatás megszüntetése hatalmas
kulturális átalakulást eredményez majd, de hozzátette azt is, hogy az
iskoláknak meg kell teremteni a teret a kézírást nélkülöző oktatáshoz.

193. Az elemi mozgások összerendezettsége
•Mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás,
külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és
fél lábon, fej emelgetés háton- és hason fekvésben.
•E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer
éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás , írás
tanulását (70 %)

194. Jó egyensúlyérzék
•A egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri
rendellenességekre utal, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget,
figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.
Pontos finommozgások
•A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell
lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A
beszédmozgás is finommozgás.
•Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző-
és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik, vagy gátolhatják
egymás működését.

195. Testséma
•Fontos, hogy a gyermek
ismerje saját testét,
biztonsággal tájékozódjon
rajta.
•Ismerje testrészei, ujjai nevét,
helyét.
• A hiányos testséma nehezíti
a világban való tájékozódást,
bizonytalan személyiséget
eredményezhet.
•A világot saját magunkhoz
képest tudjuk bemérni.
•Ha ez a pont bizonytalan,
minden bizonytalanná válhat.

196. Kézdominancia
•Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával
rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás
elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz (súlyos, makacs beszédhiba,
dadogás), személyiségzavarhoz (álértelmi fogyatékosság) vezethet.
Lábdominancia
•A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek.
•Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség
gyengeségével. Nehezebben alakulhat ki a szám- és mennyiségfogalom.

197. Szemdominancia
•Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata
átállíthatja a kezet.
•Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel betűket,
szótagokat.
•Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés. Az ellenoldali
szemdominancia önmagában nem szokott problémát okozni, csak ha más
rendellenességekkel társul.
Füldominancia
•Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik.
•Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlan
beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is
okozhat.

198. Jó térérzékelés
A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés.
Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek
nyugtalan lehet, az egész személyisége
bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei
lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A
magatartási zavar hátterében, a
figyelemkoncentráció és a hipermotilitás mögött
gyakran térérzékelési probléma húzódik meg.
Térirányok felismerése térben és síkban
A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-,
olvasástanulásnak. Fontos a névutók
jelentésének pontos ismerete. Ha a gyermek
bizonytalan a térirányok
megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a
baltól, a fentet a lenttől, akkor nem tudhatja
megkülönböztetni a b—d, p—b, a—e betűket,
felcserélheti a betűket, szótagokat, esetleg
visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra
ír.

199. Soralkotás, sorritmus folytatása
•Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az
olvasás egy betűsor dekódolása. A térben és időben való soralkotási
képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás tanulása.
Szem - kéz koordináció
•A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével
ügy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a
leírt szövegre néz. A perifériás látását használja a keze irányításához. Ez a
képességünk hat éves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hat éves
gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben a vékony
ceruzával szépen tudjon írni. A kézközépcsontok még nem csontosodtak el.
A kéz csak 10 – 12 éves korban éri el teljes érettségi fokát. Mikor a 6 éves
gyermeket írásra kényszerítjük, tulajdonképpen erőszakot teszünk a
természet rendjén. Hogy mégis megtanulnak írni, bizonyíték az ember
idegrendszerének plaszticitására.

200. Biztos alak - háttér megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt,
el tudjon,vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni
az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja
az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között vagy minduntalan a
képre téved. Nagyon zavaró a kisgyermek számára, ha a kép
és a szöveg összemosódik, mérhetően rontja az olvasás minőségét.

201. Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság (konstanciák
felismerése)
Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség.
Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis-
és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni,
és betű-felismerési nehézségei is lehetnek. Minden hangnak
négy betűalakját kell megjegyeznie,és ezek a betűalakok
gyakran még csak nem is hasonlítanak egymásra. A képesség
megjelenése és megalapozása egészen fiatal csecsemőkorra
nyúlik vissza. Az ingerszegény környezet hátráltatja fejlődését.

202. Azonosság felismerése
•Betűfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetővé, hogy
különböző
szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve
különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.
Különbözőség felismerése
•Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betűk
alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztető
képesség nélkül nehéz az írás,olvasás tanulása. Ilyenkor gyakran fordul
elő betűtévesztés, nehéz a tollbamondás, sok a helyesírási hiba.
Auditív megkülönböztetés
•Hat éves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az
időtartam, a zöngés - zöngétlen hangok megkülönböztetésének
képessége. Érés függvénye, de gyakorlás is kell hozzá. A helyesíráshoz,
íráshoz szükséges képesség. Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge
helyesírást von maga után.

203. Átfordítási képesség
Átfordítási képességnek nevezzük azt a képességünket, amikor az egyik
érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon
reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott, vagy
emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg,
vagy egy jelsorral: az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk,
hallunk, tapintunk. A tollbamondás után való írás nehézsége, az
írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e
képesség fejletlenségére vezethető vissza.

204. Általános tájékozottság
Hat éves korára a gyermeknek széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie
az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a
társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az
évszakok, napszakok, napok váltakozását. Az általános
tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak
maguk után. Az új ismereteket nem tudják elhelyezni hiányos fogalmi
rendszerükben, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például
megtanulnia a hónapok nevét és ezt a tudását alkalmazni a
tájékozódásban annak a gyermeknek, aki nem ismeri az évszakok
váltakozását, vagy használni az órát annak, aki nem ismeri a napszakokat.

205. Beszédkészség
Hat éves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az
anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott
képről, vagy témáról önállóan kell mondani a néhány összefüggő
mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd
megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a
hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás, olvasás tanulását. Azt jelenti,
hogy fejletlen az írott beszéd megtanulásához szükséges idegi
apparátus. A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az értő olvasás
kialakulását
is, továbbá gyakrabban válik agresszívvé az, aki nem tudja kifejezni
magát.

206. Gondolkodás
A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az
olvasás-, írástanulásnak. Hat éves korára a gyermeknek
spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket,
ha ép az értelme. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy
nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket
(összefüggések felismerése, következtetések levonása,
elemi logikai műveletek, ítéletalkotás), felmerül az értelmi
fogyatékosság gyanúja.

207. Emlékezet
Az emlékezetnek hatféle összetevője:
Vizuális emlékezet
- mechanikus,
- késleltetett.
Auditív emlékezet
- mechanikus, szó, szám,
- késleltetett,
- hosszú távú.
Ritmus emlékezet.
A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a
feladattartáshoz mind a hatféle emlékezetre szükség van.
Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag
elsajátítását, felidézését, felhasználását. Hiányosságai lehetetlenné
teszik az ismeretek rendszerré szerveződését. Az ismeretek
rendszerré szerveződése teszi lehetővé az alkotó felhasználást.

208. Figyelem
A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába
lépéshez. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem
nehezíti, vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos
figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermek ismeretei
rendszertelenek, esetlegesek. Ez a tünet gyakran együtt jár súlyos
magatartási és beilleszkedési problémákkal.
Emberrajz
Az emberrajz 10 - 12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia
fejlődésével. A családrajz sok mindent elmond a gyermek érzésvilágáról, a
család szerkezetéről, a családban elfoglalt helyéről.

209. Szocializáció
Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nehezített, vagy
lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való
kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól
magát a közösségben. A peremhelyzet rontja presztízsét a
többiek előtt, teljesítményrontó hatása van. Tartós baráti
kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik, esetleg
agresszív, bohóckodó vagy depressziós lesz.

210. Feladattudat
Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő
elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, aminek
akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy
szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni
a feladatokat. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül
felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a
tanulás.

211. Jó kudarctűrő képesség
Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Fontos, hogy a gyermek, szembe
tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon
újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha
nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha
valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A
hibázás a tanulás útja.
Sokat vétünk gyermekeink ellen, amikor már első próbálkozásra
gyors, szép, hibátlan munkát várunk tőlük, és azonnal szankciókat
alkalmazunk, ha valami nem sikerül. (Fekete pont, rossz jegy,
elmarasztaló szöveg a még olvasni sem tudó gyermek füzetébe!) Így
elvesszük a kedvét az erőfeszítésektől. Úgy érzi, hiába dolgozik,
igyekszik, csak elmarasztalást kap érte. Hiszen a kisgyermek nem
azért ír csúnyán, mert nem akar szépen írni, hanem azért, mert
éretlensége miatt még nem tud. Neki is az lenne a jó, ha mindent
gyorsan és szépen meg tudna tenni, és mindenki elégedett lenne
vele.

212. Felnőttekhez való viszony
Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon
hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülés
megnehezíti helyzetét az iskolai közösségben. A pedagógus
csak azért a gyermekért tud felelősséget vállalni, amelyik
betartja a szabályokat, szót fogad. Rá kell nevelnünk őket,
azonban arra is, hogy az idegenekkel szemben tartózkodóak
legyenek, ne engedjenek a csábításnak, ne menjenek el
velük. A felnőtteknek méltónak kell lenniük a bizalomra!

213. A felsorolt alapképességek megléte biztosítja a sima
iskolakezdést, az örömteli írás-,olvasástanulást. Egy-egy
képesség gyengesége még nem teszi lehetetlenné a tanulást,
de kisebb-nagyobb zökkenőket okozhat.
Gyakran nem megoldás, ha a gyermek ég évig az
óvodában marad, mert a halmozottan jelentkező problémák
spontán módon keveset javulnak az általánosan használt
módszerekkel. Így az óvodában eltöltött plusz egy év nem
hozza meg a kívánt eredményt, és rontja az általános iskola
elvégzésének esélyeit. Különösen meggondolandó a
késleltetés a rossz szociális körülmények között élı,
hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

214. Forrás: http://sztmi.hu/letoltesek/1.ppt.

215. Árulkodó jelek-Árulkodó jelek-
a tanulási problémák felismerésea tanulási problémák felismerése
„CSAK AZOK LESZNEK IGAZÁN
BOLDOGOK, AKIK MEGKERESTÉK ÉS
MEGTALÁLTÁK A MÁSOKHOZ VEZETŐ
UTAT.”
ALBERT SCHWEITZER
Forrás: http://sztmi.hu/letoltesek/1.ppt.

216. A CSALÁD SZEREPE
legközvetlenebb módon hat a gyermekek
szókincsének fejlődésére
a szülők befolyásolják gyermekeik fejlődését a nekik
adott feladatokkal, viselkedésükre adott
reakciójukkal, az általuk támogatott értékekkel és
megválogatják környezeti tényezőiket is
a gyerekek is formálják szüleik viselkedését.

217. Napjainkban egyre gyakrabban
tapasztalhatjuk:
sok kisgyereknek nehéz elindulnia az iskolába vezető
úton
gondot okoz az olvasás-írás-számolás elsajátítása
egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekek
száma.

218. Akkor indulhat sikeresen egy gyermek
iskolai pályafutása:
ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók
fejlettségében optimális szintet ér el,
és a környezet és a család ebben támogatja.

219. A tanulási képességet meghatározó
funkciók:
1. Pontos és differenciált vizuális észlelés
2. A hallott információk feldolgozása
3. Összerendezett mozgás, szem-kéz együttes mozgása
4. A keresztcsatornák együttműködése:
látott, hallott információk összekapcsolásának
képessége
5. Rövid idejű vizuális, verbális memória
6. Szándékos figyelem, kb. 10 perces
figyelemkoncentráció

220. A tanulási problémák fogalomköre

221. Okai lehetnek
1. ábra • A tanulási zavarokhoz vezető események láncreakciója

222. Előjelei lehetnek
Maga a probléma nem kapcsolható csak az iskolához.
Ennek jelei már csecsemőkorbancsecsemőkorban is felfedezhetők:
fejlődése nem egyenletes, rossz étvágyú, sovány vagy
túl mohó és túlsúlyos
beszédfejlődése késik vagy erősen hibás
mozgásfejlődése nem egyenletes

223. Óvodás korban:
Az idegrendszeri problémák jelei lehetnek még, hogy
a gyermek durva, agresszív vagy éppen csendes,
visszahúzódó és passzív.
A nagymozgások és a finommozgások terén egyaránt
mozgáskoordinációs zavarai vannak.
Nehezen tanul meg verseket, dalokat nem érdekli a
mese.
Nehezen fejezi ki magát szóban.
Nehezen tájékozódik térben és síkban.
Bizonytalan a kezessége.

224. A definiálás problémáiA definiálás problémái
Maga a tanulási zavar fogalma körülbelül az elmúlt 20 év
során merült fel és számos meghatározás született.
Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta definíciója szerint:
„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján
elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási
teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar
talaján jön létre, sajátos kognitív pszichológiai tünet
együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően
nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy
matematika elsajátítását.

225. DISZLEXIA-
DISZGRÁFIA

226. Becslések alapján a diszlexia az emberek 4%-át érinti4%-át érinti
súlyosan,súlyosan,
és további 6%és további 6%mutat diszlexiára jellemző sajátságokat.

227. DiszlexiaDiszlexia
A diszlexia gyűjtőfogalom:
Mely olyan rendellenességeket takar, melyek
következtében egyes gyereke, akik egyébként átlagos vagyátlagos vagy
átlag feletti intellektussal rendelkeznekátlag feletti intellektussal rendelkeznek feltehetően
valamiféle organikus probléma folytán,, rendkívül nehezenrendkívül nehezen
tanulnak meg olvasni, írni a befektetett energiához képest.tanulnak meg olvasni, írni a befektetett energiához képest.
Az olvasásnál a hallott-látott-mozgásos rendszer egyszerre
működik, a diszlexiás gyerekeknél ez valahol elakad.

228. Nem diszlexia:Nem diszlexia:
Az olvasás során a gyermekek nagy része nehézségekkel
küzd. Betűt tévesztenek, akadoznak, nehezen olvasnak
össze.
 Ezek a hibák azonban átmenetiek, első osztályban meg
is szűnnek.
Rossz szociális helyzetű gyermek, akinél a kezdeti
szakaszban gyengeséget látunk.
Hallássérült, hallászavar.
Analfabétizmus

229. I. Beszéd terén:I. Beszéd terén:
A diszlexiás gyermek nyelvileg fejletlen, elmaradott.
Sokuknál későn indul meg a beszéd, családi
beszédgyengeség, illetve motoros - expresszív (néha
szenzoros) diszphasia maradványtünetei is fellelhetők.
Gyakoriak a makacs, nehezen javítható beszédhibák.
Sokszor a gyermek a nyelvi játékokat elutasítja, a nyelvi
megértéshez kötött feladatmegoldásai lassabbak, a mesét,
verset kerüli, nyelvi tudatosságában (rím, alliteráció)
fejlődési lemaradás tapasztalható.

230. A betű - hang szabály elsajátításának problémái is
jelentkezhetnek (hátterében látási és beszédhallási
probléma egyaránt meghúzódhat).
A diszlexiásoknak gyenge lehet a szájtérben való
tájékozódásuk.
Gyenge a szókincsük - ez kétféle értelemben lehetséges:
a/ kevés az aktívan használt szó
b/ szótalálási nehézségeik vannak.

231. Nehezen tanulnak új szavakat, szegényes a
mondatalkotásuk: mondataik rövidek,
egyszerűek.
Szigorú szórendet követő nyelveknél (pl.
angol) gyakran elvétik ezt az egy
megengedett szórendet.

232. Emlékezet terén:Emlékezet terén:
Gyengébb elsőre a verbális emlékezetük
A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg,
megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség
esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a
fogalmat.
viszont jól emlékeznek képekre, formákra

233. Gyenge a szövegemlékezetük, nehezen
tanulnak verseket és sorrendben
elmondandó dolgokat, mint pl. az év
hónapjai vagy a szorzótábla.

234. II. Olvasás terén:II. Olvasás terén:
Az olvasás tanulása során nehezen
alakul ki a hang-betű kapcsolat,
gyakori és makacs betűtévesztések
fordulnak elő

235. Betűtévesztések:Betűtévesztések:
A hasonlóság alapján lépnek fel
betűk közötti vizuális hasonlóságon pl. f - t, n - h.
a betűk által jelölt hangok közötti fonetikai
hasonlóságon pl. g - k, p - t, s - sz.
néhány esetben vizuális és fonetikai hasonlóságon
pl. b - d, m - n.

236. További tünetekTovábbi tünetek
A hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.
Néhány hosszú szó, amelyek meghaladják a hagyományosan
leghosszabbnak tartott magyar szavak hosszát:
eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenke
dhetnétek (67 írásjegy)
legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek (49
írásjegy
•tapasztalhatatlanabbakat (9 a)
•tapasztalatlanabbakat, tagadhatatlanabbaknak
•legeslegmegfellebbezhetetlenebbeket (13 e)
•bejelentkezésszabályozási (például szolgáltatás)
•szórakoztatóelektronikai, jellegzetességkivonatoló[2]
– 24 írásjegy

237. További tünetekTovábbi tünetek
Hibás kombinációk, más olvasás
Felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető

238. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási
technika és a szöveg tartalma között,
Pontatlan a toldalékok olvasása,
Lassú az olvasási tempó,
Gyenge a szövegértés, értelem nélküli
olvasás

239. Téri tájékozódás területén:Téri tájékozódás területén:
jobb-bal
betűk,számok irányszerinti
elrendezésében
relációs szókincs fejletlensége

240. Vizsgálat

241. Vizsgálat

242. Diszgráfia tüneteiDiszgráfia tünetei
az írómozgásokban azok kivitelezésében jellemző a
rossz kéztartás,
a görcsösség.
Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete
töredezett lesz,a gyermek egész testével ír.
Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul
meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás
gyermekek.

243. Az írás külalakjában megjelenő tünetek:Az írás külalakjában megjelenő tünetek:
tájékozódási nehézség a vonalrendszerben,
a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó,
a betűk dőlésszöge következetlen,
a betűformák szabálytalanok,
gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel.
Hiányoznak, vagy torzulnak a betűkapcsolások.
Gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése,
diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő.

244. A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen
mondatokat ír.
Végül jellemző a helyesírási készség általános
gyengesége.
Feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges
betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások.
A diszgráfiás gyermekkapcsolási nehézségekkel
küzd,írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát,
és végül, más tananyagokban való előrehaladásához
viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának
folyamata.

245. Diszgráfia

246. Diszgráfia

247. Diszgráfia

248. Magatartási tünetek:Magatartási tünetek:
Dekoncentráltak
Fáradékonyak
Teljesítményük változó
Kimeríti a gyereket a rázúduló információ, nem érti, ezért nem érdekli.