A prezentáció a kultúraközi kommunikációs helyzetek érzelmi hátterét foglalja össze. Gyakorlatok segítségével lehetőséget kínál a felmerülő nehézségek hatékonyabb kezelésére.

1. INTERKULTURÁLIS
KÉPZÉS
Lelki állóképesség – avagy az érzelmi hányados
szerepe a kultúraközi kapcsolatokban
Dr. Balázs László
főiskolai docens
Dunaújvárosi Főiskola

2. INTERKULTURÁLIS
TALÁLKOZÁSOK
az ember NEM az információkat racionális,
objektív módon feldolgozó robot
szűrők:
• pszichológiai mechanizmusok
• kulturális identitás
Kulturális referenciakeret
Az interkulturalitást számos tényező korlátozza, nehezíti.

3. KOGNITÍV MŰKÖDÉS
Szociális mintázatok
Kognitív mintázatok
megismerési folyamat, automatizmusok
kategorizáció, sztereotípiák
(A sztereotípiáink igazságtartalma bizonytalan; a sztereotípiák szűrik a valóság
észlelését – információszelektálás; ha egyszer rögzült a sztereotípia, nagyon
nehezen módosítható.)
nem tudunk nem kategorizálni, nem tudunk nem sztereotipizálni,
fontos adaptív funkciót töltöttek be,
DE! ez nem ok arra, hogy teljesen megbízzunk bennük.

4. KULTURÁLIS IDENTITÁS
Valahova tartozás motívuma ›› kulturális identitás
A saját kultúra védelme!
Etnocentrizmus
Önkéntelenül is saját népcsoportunkra, kultúránkra összpontosítunk, és a más
kultúrákat a saját alapjainkról nézve ítéljük meg.
Mi a véleményük a sült szöcskéről mint csemegéről?
Mi a véleményünk a női körülmetélésről?
Hogyan vélekednek a nudizmusról?
A különbség tagadása, elutasítása, eltörlése; egzotizmus

5. A társas identitásunk következménye tehát, hogy
preferáljuk a saját csoportunkat, ami a másik csoport
kárára megy/mehet. A legtöbb amit tehetünk, hogy
tudatunkban tartjuk ezt a magunkban hordozott
torzítást.

6. KOGNITÍV–EMOCIONÁLIS
KIHÍVÁS
Interkulturális kompetencia
fejlesztése
Az interkulturális helyzetekben való
helytálláshoz szükséges képességek
összessége.
Érzelmi és szociális
kompetencia fejlesztése
Lelki állóképesség

7. ÉRZELMI ÉS SZOCIÁLIS
KOMPETENCIA
Azoknak a képességeknek, kompetenciáknak és
készségeknek az összesége, melyek szerepet
játszanak abban, hogy valaki sikeresen meg
tudjon birkózni a környezetében előforduló
nehézségekkel és nyomasztó helyzetekkel.
(Bar-On 2000.)

9. I.
INTERPERSZONÁLIS KÉSZSÉGEK
Lehetővé teszi, hogy tudatában legyünk mások
érzelmeinek, aggodalmainak, szükségleteinek, alkalmasak
legyünk arra, hogy konstruktív és kölcsönösen segítő
kapcsolatokat tartsunk fenn és alakítsunk ki a
környezetünkkel.
empátia
társas felelősségvállalás
interperszonális kapcsolat

10. EMPÁTIA
Érzékenység arra, hogy
mit, hogyan és miért
éreznek az emberek.
Figyelem
Aktív hallgatás
Motiváció és gyakorlás

12. TÁRSAS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A társadalmi csoportokkal
való azonosulás és a
másokkal való
együttműködés képessége.
Kiért tartozom felelősséggel?
Egymásrautaltság felvállalása
A nagyobb jó szem előtt tartása

14. II.
A STRESSZ KEZELÉSE
Ez a komponens elsősorban az érzelmek menedzselésére,
irányítására és ellenőrzésére vonatkozik, arra, hogy az
érzelmeink a segítségünkre legyenek, és ne ellenünk
dolgozzanak.
stressztűrés
impulzuskontroll

15. STRESSZTŰRÉS
Olyan képesség, aminek
segítségével el tudjuk
viselni és le tudjuk küzdeni
az embert próbáló
történéseket és nehéz
helyzeteket.
strukturált légzés
tudatos megküzdési stratégia
kidolgozása
fizikai megterhelés, rendszeres
edzés

17. IMPULZUSKONTROLL
Az a képesség, amellyel
ellen tudunk állni – vagy
késleltethetjük – annak az
impulzusnak, kényszernek
vagy kísértésnek, mely
cselekvésre ösztökél.
romboló viselkedési formák
azonosítása
stratégiai gondolkodás,
önismeret, önkontroll

19. III.
ALKALMAZKODÁSI KÉPESSÉG
Változáskezelés.
Miként birkózunk meg a személyes és interperszonális, valamint a
közvetlen környezetünkben történő változással, illetve hogyan
alkalmazkodunk ezekhez. Meghatározza, hogy milyen sikeresen
tudunk megfelelni a mindennapos kívánalmaknak azáltal, hogy
hatékonyan felmérjük és kezeljük a problematikus helyzeteket.
a valóság tesztelése
rugalmasság
problémamegoldás

20. A VALÓSÁG TESZTELÉSE
Magában foglalja annak a
kapcsolatnak a felmérését,
ami fennáll az általunk
tapasztalt és az objektíven
létező dolgok között.
Légy szkeptikus!
Folyamatos kérdésfeltevés…

21. Mit érez most a testem?
Ez milyen információt szolgáltat számomra?
Milyen hangokat hallok?
Ez milyen érzelmeket vált ki?
Befolyásolja-e mindez a gondolkodásomat?
Valóságra vonatkoztatva
Miért úgy érzékelem/észlelem a környezetemet, ahogyan?
Érzelmeim befolyásolják-e a valóságról alkotott képemet?
Ha igen, miért és hogyan?

22. RUGALMASSÁG
Azt a képességet jelenti,
mellyel az érzéseinket,
gondolkodásunkat és
viselkedésünket új
szituációkhoz igazítjuk.
Alkalmazzuk a brainstorming
módszerét.
Tegyük fel a „Miért?” kérdést,
próbáljuk megérteni az okokat.

24. PROBLÉMAMEGOLDÁS
Felfogni a problémát,
magabiztosan, illetve
motiváltan megpróbálni
hatékonyan megküzdeni
vele; olyan világosan
megfogalmazni és
szavakba önteni a
problémát, amennyire
csak lehetséges,
amennyire szükséges…

25. Harward-koncepció
Válasszuk szét a személyeket és a tárgyakat!
Az érdekekre koncentráljunk, ne a helyzetekre!
Terjesszük ki az opciókat! Dolgozzunk ki sok megoldási
lehetőséget!
Fejlesszük a kritériumokat! Hozzunk mindkét fél számára előnyös
döntést!

26. Felhasznált irodalom
Patton, B. – Fisher, R. – Ury, W. 1998. A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár
Könyvkiadó.
Kompetencia kézikönyv. Elérhető: http://alexoft.hu/kompetencia/
A feladatok forrása
Balázs L. 2014. Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Z-press
Kiadó, Miskolc.

27. KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
„Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz –
csakis az, hogy mit gondolsz minderről.”
(Dale Carnegie)